A magyar űrtevékenység és az abban rejlő lehetőségek Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. május 22. Horvai Ferenc, NFM Magyar Űrkutatási Iroda
Magyar űrkutatás 1992-ig 1946 Bay Zoltán holdradar-kísérlete 1956 Megalakul a TIT Asztronautikai Bizottsága 1957 Műholdmegfigyelő távcsövek érkeznek a Szovjetunióból 1959 Az Űrkutató Csoport elődjeként diákkör alakul a BME-n 1966 Magyarország alapítóként csatlakozik az Interkozmosz programhoz 1970 az első magyar űreszköz, a Tánya fóliás mikrometeorit-csapda indítása a Vertyikal-1 kutatórakétán Azóta több mint 100 magyar vagy magyar közreműködéssel épített műszer a világűrben (fedélzeti tápegységek, fedélzeti számítógépek, geofizikai, kozmikus fizikai, plazmafizikai mérőműszerek, elektronikus egységek, doziméterek, anyagtudományi kísérletek, orvosbiológiai kísérletekhez eszközök) 1980 Farkas Bertalan, az első magyar az űrben (Szaljut-6 űrállomás) 1991 az Interkozmosz program vége 1992 megalakul a Magyar Űrkutatási Iroda 2
A magyar űrkutatás szervezeti felépítése 1992. január 1. 2005. december 31. Kormány Magyar Űrkutatási Tanács (szakértők, tárcadelegáltak) űrkutatásért felelős miniszter Űrkutatási Tudományos Tanács (szakértők) Magyar Űrkutatási Iroda Kutatóhelyek, cégek, egyetemek, civil szervezetek 3
A magyar űrkutatás szervezeti felépítése 1992. január 1. 2005. december 31.: a Magyar Űrkutatási Iroda önálló központi hivatal 2006. január 1. június 8.: az IHM főosztálya felügyelő miniszter: Kovács Kálmán 2006. június 9. július 31.: a GKM főosztálya felügyelő miniszter: Kóka János 2006. augusztus 1. 2008. december 31.: a KvVM osztálya felügyelő miniszterek: Persányi Miklós, Fodor Gábor, Gráf József, Szabó Imre 2009. január 1. 2010. szeptember 30.: az NKTH osztálya felügyelő miniszterek: Molnár Károly, Hónig Péter, Varga István, Fellegi Tamás 2010. október 1. 2012. szeptember 18.: az NFM osztálya felügyelő miniszterek: Fellegi Tamás, Németh Lászlóné 2012. szeptember 19. napjainkig: NFM Űrkutatási és Nemzetközi Osztály része felügyelő miniszter: Németh Lászlóné 4
A magyar űrkutatás szervezeti felépítése 2010. október 1. óta Kormány Magyar Űrkutatási Tanács Űrkutatási Tudományos Tanács Nemzeti fejlesztési miniszter MŰI Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kutatóhelyek, cégek, egyetemek, civil szervezetek 5
Nemzetközi kapcsolatok 6
Kilátások változása 1991 Velencében a régió országai közül elsőként írjuk alá az ESÁ-val az Együttműködési Megállapodást 1998 csatlakozunk a PRODEX tudományos-technológiai programhoz 1999 Budapest Workshop 2001 Megalakul a PECS program 2003 Magyarország az első PECS állam 2005 csatlakozási kérelem benyújtása 2007 első csatlakozási tárgyalás, a régióban hazánkkal elsőként 2008 a PECS Megállapodás meghosszabbítása 2013-ig 2013 szakértői szintű megbeszélés a csatlakozás feltételeiről 7
8
Együttműk. PRODEX PECS jelentkezés tagság 1991 HU 1992 RO A térség országainak ESA kapcsolatai 1994 PL 1996 CZ 1998 HU 2000 CZ 2003 HU, CZ 2006 RO HU 2007 EE PL CZ 2008 SLO CZ 2009 LV, CY EE RO 2010 SK, LT SLO 2011 PL RO 2012 PL 9
Ami általában az emberekhez eljut 10
Létfontosságú rendszerek Az ESA-tagság lehetővé teszi az európai műholdas adatokhoz való hozzáférést, így hazai K+F intézetek szolgáltathatják a létfontosságú rendszerek működtetésének hátterét, ami jelentős anyagi megtakarítást jelent. Mezőgazdaság parcella-felmérés, termésbecslés, Távközlés műholdas távközlés, műholdas védelmi rendszerek, Közlekedés légi és folyami szállítás, helymeghatározás, Katasztrófavédelem tározók, gátak monitorozása, árvíz és belvíz katasztrófamenedzsmentje, vészhelyzeti mentés, 11
Az ágazat jövője ESA-csatlakozás nélkül + Kisebb költségvetési kiadás - Fokozatos lemaradás a regionális versenytársakhoz képest - Csökkenő adóbevételek - Szakemberek kivándorlása, a szükséges fejlesztések külföldről történő megvásárlása - Középtávon az ágazat nehezen helyrehozható mértékű leépülése Az ESA-hoz való csatlakozással + versenyképes (akár vezető) pozíció a régióban + a befizetett tagdíj közel 90%-a közvetlenül visszaáramlik a magyar gazdaságba + Középtávon az állam által befizetett tagdíj haszonnal térül meg adóbevételek formájában + high-tech szakemberek itthon tartása - hosszú távú, nagy összegű állami kötelezettségvállalás 12
Pille 13
1980 Szaljut-6 1983 Szaljut-7 14
1984 Challenger 15
1994 Euro-Mir 16
2001 ISS amerikai 17
2003 ISS orosz szolgálati rendszer része 2007 Simonyi 1. repülése 2009 Simonyi 2. repülése 18
Rosetta
ESA-űrszonda start: 2004. március 2. Csurjumov-Geraszimenko-üstökös érkezés: 2014. május leszállás: 2014. november magyar részvétel: kb. 1% Teljesen vagy részben magyar fejlesztésű műszerek: Orbiter: Plazmafizikai kísérlet fejlesztése Lander: hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatkezelő számítógép, pordetektor, plazmadetektor, fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer 20
21
Európai (ESA) modul az ISS-hez 22
Magyar kísérletek a Columbus modulban PreSpat: Prefrontális funkciók és téri tájékozódás (MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) Űrhajósokon végzendő idegtudományi kísérlet, földi kontroll kísérletek FOCUS: Habgyártás az űrben (Admatis Kft.) Nanorészecskékkel stabilizált hab előállítása mikrogravitációban, a buborékképződés és a hab fejlődésének vizsgálata mikrogravitációban, számítógép vezérlésű injektor kifejlesztése Dose of Astronauts: Az űrhajósokat érő ionizáló sugárzások okozta dózisterhelés mérése (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) TriTel háromtengelyű szilíciumdetektoros teleszkóp, szilárdtest nyomdetektorok, termolumineszcens detektorok 23
Magyar kísérletek az ISS külső fedélzetén EXPOSE-R (Semmelweis Egyetem, MTA Biofizikai Kutatócsoport) A sugárzás biológiai mintákra gyakorolt hatásának vizsgálata a Progressz-M01M teherűrhajó felvitte az ISS-re, 2009. március 11-én az űrhajósok űrséta során a Columbus modul külső platformjára rögzítették a kísérletet Obsztanovka (ELTE Űrkutató Csoport, BL Electronics Kft., SGF Kft.) SAS-3 műszer az ISS külső felületére, az ISS, mint a magnetoszférában mozgó nagy objektum, elektromágneses környezetét és a Földről jövő jeleket, űridőjárási jelenségeket méri 24
Köszönöm a figyelmet!