E-jog 2013 5. előad adás Elektronikus dokumentumok elektronikus aláí áírás elektronikus cégeljc geljárás 1 Áttekintés I. Az elektronikus dokumentumok I.1 Iratok elektronikus formában A.) Informatikai alapösszefüggések B.) Ügyintézés - ügykezelés I.2 Elektronikus irat elektronikus aláírás A.) Elektronikus irat elektronikus aláírás B.) Nyilvános kulcsú eljárások I.3 A PKI-alapú elektronikus aláírások sajátosságai A.) Kulcspár B.) Magánkulcs C.) Nyilvános kulcs D.) Egyezőség II. Az elektronikus aláírás használata, a szabályozás kérdései II.1 A PKI-alapú elektronikus aláírások sajátosságai A.) Transzformáció B.) A transzformáció tulajdonságai C.) Az elektronikus dokumentum aláírása D.) Az elektronikus dokumentum és az aláírás ellenőrzése II.2 Elektronikus ügyintézés - teljeskörű elektronikus dokumentumkezelés A.) A (jogi) egyenértékűség követelménye B.) Alapvető technikai feltételek C.) Alapvető szabályozási követelmények III. Az elektronikus aláírás jogi szabá III.1 Előzmények A.) A törvényalkotás kezdetei B.) Az Elaltv. Születése III.2 Az Elaltv szerkezete, szabályozási tartalma A törvényben szabályozott fő területek A.) Az elektronikus aláírás fogalma B.) A PKI-rendszer szabályozási leképezése a törvényben C.) Aláírás-típusok D.) Az elektronikus irat/dokumentum és joghatása E.) Az elektronikus aláírt dokumentumok zártkörű használatának feltételei az elektronikus aláírás mellőzése III.3 Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások A.) Áttekintés B.) Hitelesítés-szolgáltatás - időbélyegzés C.) Elektronikus archiválás D.) Bejelentési kötelezettség E.) A minősített szolgáltató kötelezettségei III.4 A Hatóság feladatai, a szolgáltatók ellenőrzése, intézkedések A.) Feladatok B.) Intézkedések IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.1 A cégjogi alapfogalmak A.) A cég fogalma B.) A cégnyilvántartásba bejegyezhető más gazdasági jogalanyok C.) A cégnyilvántartás D.) Elektronikus cégnyilvánosság IV.2 A cégbíróság eljárásai A.) A törvényben szabályozott eljárások I. B.) A törvényben szabályozott eljárások II. C.) A szabályozás jellege D.) A kérelem benyújtása E.) Kötelező jogi képviselet F.) Az elektronikus cégeljárás egyszerűsített cégeljárás G.) Elektronikus formakényszer H.) Az elektronikus cégeljárás egyszerűsített cégeljárás
I. Az elektronikus dokumentumok 3 I. Az elektronikus dokumentumok I.1 Iratok elektronikus formában A.) Informatikai alapösszefüggések - A dokumentum elektronikus formában történő vizuális érzékelése: a számítógépes program (szövegszerkesztő) által megjelenített kép a kezelői felület (felhasználói interface), a tényleges munkakörnyezet, a szövegszerkesztő lehet: ~ karakteres üzemmódú (előre definiált karaktertípus, egyforma betűk, a monitor által mutatott és a kinyomtatott kép eltérhet egymástól) ~ grafikus szövegszerkesztő: a képernyő a valósághű képet mutatja > a nyomtatott szöveg formailag egyezni fog azzal, ami a képernyőn megjelenik a szövegszerkesztő rendszerek alapvető szolgáltatásai: ~ beírt szöveg fogadása, kezelése, javításának lehetővé tétele ~ nyomtatásvezérlés ~ alapvető filekezelés (mentés, beolvasás, átnevezés)
I. Az elektronikus dokumentumok I.1 Iratok elektronikus formában A.) Informatikai alapösszefüggések - A fájl (adatállomány) informatikai fogalma: összetartozó adatok halmaza; az iratfogalom felől megközelítve lehet dokumentumfájl képfájl I. Az elektronikus dokumentumok I.1 Iratok elektronikus formában A.) Informatikai alapösszefüggések - A dokumentum informatikai fogalma: tágabb értelemben: olyan szövegfájl vagy adatállomány, melyet szövegszerkesztő, kiadványszerkesztő vagy táblázatkezelő szoftverek használnak szűkebb értelemben: olyan szöveges fájl, amelyben ~ alfanumerikus karakterek mellett ~ a szöveg formátumára, stílusára (betűtípus- és nagyság, bekezdés típusa) vonatkozó jelek is szerepelnek
I. Az elektronikus dokumentumok I.1 Iratok elektronikus formában A.) Informatikai alapösszefüggések - Képfájl: képek a háttértáron történő tárolására szolgáló adathalmaz raszteres: minden képpont színét valamely tömörített v. tömörítetlen formában tárolják (pl. BMP, GIF, JPG) vektoros: a kép elemeit matematikai módszerekkel írják le (pl. WMF, CDR) I. Az elektronikus dokumentumok I.1 Iratok elektronikus formában B.) Ügyintézés - ügykezelés - Érdemi ügyintézési cselekmények: közvetlenül kapcsolódnak az írásbeli dokumentumhoz a dokumentum elkészítéséhez szükséges információk összegyűjtése, feldolgozása a dokumentum tervezetének elkészítése a dokumentum végleges formába öntése, aláírása, a dokumentummal, ill. annak teljesítésével kapcsolatos körülmények ellenőrzése
I. Az elektronikus dokumentumok I.1 Iratok elektronikus formában B.) Ügyintézés - ügykezelés - Számítógépes eszközökkel az irodai ügyviteli munka minden mozzanata támogatható alapvető követelmény: a papíralapú és elektronikus írásbeliség egyenértékűségének megteremtése a jogilag releváns mozzanatokban > dokumentumkezelés a szabályozásnak minden releváns mozzanatra ki kell térnie: I. Az elektronikus dokumentumok I.2 Elektronikus irat elektronikus aláírás A.) Elektronikus irat elektronikus aláírás - Az elektronikus irat: tágabb értelemben: infokommunikációs eszközzel létrehozott, továbbított, tárolt stb. jelek összessége > joghatás kiváltására alkalmas lehet szűkebb értelemben: a (papíralapú) iratokkal szemben támasztott funkcionális (jogi) követelményeket kielégíteni képes adategyüttes papíralapú irattal azonos joghatás > az elektronikus irat jog általi elismerésének minimális követelménye, hogy a benne foglalt információ hozzáférhető és későbbi hivatkozásra alkalmas legyen
I. Az elektronikus dokumentumok I.2 Elektronikus irat elektronikus aláírás A.) Elektronikus irat elektronikus aláírás - Az elektronikus aláírás (informatikai eszközökkel) biztosítja: az aláíró egyértelmű azonosíthatóságát az aláírás tényének letagadhatatlanságát továbbá azt, hogy ~ az elektronikus irat tartalma nem változott meg azóta, hogy ~ az a személy, akihez az elektronikus aláírás tartozik I. Az elektronikus dokumentumok I.2 Elektronikus irat elektronikus aláírás B.) Nyilvános kulcsú eljárások - A nyilvános kulcsú eljárásokra (PKI, Public Key Infrastructure) alapozott elektronikus aláírás: világviszonylatban elterjedt, a közösségi jogi szabályozás is erre épül olyan megbízható technológiát nyújt az elektronikus formában lévő dokumentumok számára, amely az aláírást, mint hitelesítő funkciót valósítja meg
I. Az elektronikus dokumentumok I.2 Elektronikus irat elektronikus aláírás B.) Nyilvános kulcsú eljárások - A nyilvános kulcsú eljárásokra alapozott elektronikus aláírás fő tulajdonságai: egy adott elektronikus aláírás csak egy és kizárólag egy személyhez kapcsolódik > lehetővé teszi az aláíró személyének egyértelmű meghatározását az aláírónak kizárólagos lehetősége van aláírásának felhasználására egyértelműen megállapítható az aláírt dokumentum bármely, az aláírást követő véletlen vagy szándékos módosulása I. Az elektronikus dokumentumok I.3 A PKI-alapú elektronikus aláírások sajátosságai A.) Kulcspár - A kulcspár: az elektronikus aláíráshoz két kulcs" tartozik: egy magánkulcs (private key) egy nyilvános kulcs (public key) digitális jelsorozatok, amelyek megfelelő programokkal kezelhetőek > a kulcs-pár létrehozásakor megbízható matematikai algoritmusok biztosítják azt, hogy a nyilvános kulcs ismeretében nem lehet visszafejteni a hozzá tartozó magánkulcsot, illetve az aláírást nem lehet a nyilvános kulcs ismeretében hamisítani
I. Az elektronikus dokumentumok I.3 A PKI-alapú elektronikus aláírások sajátosságai B.) Magánkulcs - A magánkulcs: tulajdonosa titokban tartja, megfelelő intézkedésekkel védi az illetéktelen felhasználás, eltulajdonítás ellen a megfelelően gondos kezelés a kulcstulajdonos felelőssége éppúgy, mint a bankkártyák esetében. fizikai megjelenési formája sokféle lehet, pl. a tulajdonos számítógépén található (titkosított) file, floppy lemez, chip kártya, stb. I. Az elektronikus dokumentumok I.3 A PKI-alapú elektronikus aláírások sajátosságai C.) Nyilvános kulcs - A nyilvános kulcs: egy megbízható harmadik félnél, az ún. hitelesítés-szolgáltatónál bárki által hozzáférhető ennek alapján azonosítható a kulcs tulajdonosa > a nyilvános kulcs ismeretében egy aláírásról egyértelműen megállapítható, hogy a hozzá tartozó magánkulcs felhasználásával készült-e vagy sem
I. Az elektronikus dokumentumok I.3 A PKI-alapú elektronikus aláírások sajátosságai D.) Egyezőség - Az eredeti szöveggel való egyezőség kérdése: az aláírás hitelesítő szerepe esetén az alapkérdés: hogyan győződhet meg a címzett arról, hogy az eredeti szöveg jutotte el hozzá, vagy annak egy módosult, manipulált változata problémát okoz, hogy külön védekezés nélkül a digitális úton küldött üzeneteknél a változtatás, a másolás nem hagy nyomot > az egyezőséget a transzformáció biztosítja II. Az elektronikus aláí áírás használata, szabályoz lyozási kérdk rdései 18
II. Az elektronikus aláírás használata, a szabályozás kérdései II.1 A PKI-alapú elektronikus aláírások sajátosságai A.) Transzformáció - A transzformáció: digitális ellenőrző kód készítése és csatolása egy tetszőleges hosszúságú szövegből olyan fix hosszúságú bitsorozatot (ellenőrző kódot) állít elő, amely egyértelműen jellemző az adott szövegre II. Az elektronikus aláírás használata, a szabályozás kérdései II.1 A PKI-alapú elektronikus aláírások sajátosságai B.) A transzformáció tulajdonságai - A transzformáció tulajdonságai: gyakorlatilag lehetetlen egy adott ellenőrző kódhoz olyan dokumentumot konstruálni, amelyikhez a transzformáció ugyanazt a kódot rendeli két olyan dokumentumot konstruálni, amelyek azonos ellenőrző kódokat eredményeznek. > ha legalább egy bitet a dokumentumban megváltoztatunk, akkor a megfelelő ellenőrző kódok több bitben különböznek
II. Az elektronikus aláírás használata, a szabályozás kérdései II.1 A PKI-alapú elektronikus aláírások sajátosságai C.) Az elektronikus dokumentum aláírása - Az elektronikus dokumentum aláírása: az eredeti dokumentumból egy fix hosszúságú ellenőrző kód készül, amit a dokumentum aláírója saját magánkulcsával titkosít > ez a digitális aláírás az eredeti dokumentumhoz kapcsolva kerül továbbításra, vagy tárolásra tárolásra, továbbításra kerülhet a magánkulcshoz tartozó nyilvános kulcs is II. Az elektronikus aláírás használata, a szabályozás kérdései II.1 A PKI-alapú elektronikus aláírások sajátosságai D.) Az elektronikus dokumentum és az aláírás ellenőrzése - Az elektronikus dokumentum és az aláírás ellenőrzése: összetett matematikai folyamat, de a felhasználó számára ez rejtve marad egyrészről újra kiszámításra kerül az eredeti elektronikus dokumentum ellenőrző kódja másrészről a digitális aláírás dekódolásra kerül a nyilvános kulccsal, amelyből szintén egy ellenőrző kód képződik > ha a két ellenőrző kód azonos, az elektronikus dokumentum tartalma nem változott továbbítása, tárolása során és az adott nyilvános kulcshoz tartozó magánkulccsal készült a digitális aláírás harmadrészt az aláíró személyét a nyilvános kulcs ismeretében a hitelesítés-szolgáltató azonosítja és azt is igazolja, hogy az adott kulcs érvényes-e vagy sem (lejárt, ellopták, stb.) > a felhasználói szoftverek mind az aláírást, mind az ellenőrzést automatikusan végzik
II. Az elektronikus aláírás használata, a szabályozás kérdései II.2 Elektronikus ügyintézés - teljeskörű elektronikus dokumentumkezelés A.) A (jogi) egyenértékűség követelménye - Az elektronikus (ok)iratiság egyenértékűsítésének követelménye: a papíralapú dokumentumokéval azonos igényű technikai feltételek és szabályozottsági szint elérésével teljesül e folyamatban az elektronikus aláírás használata a hitelesség garanciája II. Az elektronikus aláírás használata, a szabályozás kérdései II.2 Elektronikus ügyintézés - teljeskörű elektronikus dokumentumkezelés B.) Alapvető technikai feltételek - Alapvető technikai feltételek: a hiteles dokumentumkezelés minden, elektronikus úton lehetővé tett mozzanatára kiterjedően megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása az ügyintézők elektronikus aláírással való ellátása az egyes mozzanatokban eljáró munkaállomások hálózati összekapcsolása archiválás, másolatkészítés, konverzió eszközrendszere a belső hálózat megnyitása külső felhasználók számára (ügyfélkapu) > azonosítás/munkaszervezés > az ellenőrizhetőség biztosítása, az informatikai biztonsági-adatvédelmi követelmények teljesülése
II. Az elektronikus aláírás használata, a szabályozás kérdései II.2 Elektronikus ügyintézés - teljeskörű elektronikus dokumentumkezelés C.) Alapvető szabályozási követelmények - Alapvető szabályozási követelmények: az elektronikus aláírás és irat fogalma, jogi hatályának elismertetése és érvényességi körének meghatározása az elektronikus aláírást hitelesítő szervezetekkel szemben támasztott követelmények, piacra lépésük és működési feltételeik meghatározása az (állami) felügyeleti rendszer kialakítása az elektronikus aláírás gyakorlati alkalmazhatósága III. Az elektronikus aláí áírás s jogi szabályoz 26
III. Az elektronikus aláí III.1 Előzm zmények A.) A törvt rvényalkotás s kezdetei - 1997: Előterjesztés a Kormány részére az elektronikus okiratok jogi hatályáról szóló 199 évi törvény előkészítéséről (Informatikai és Távközlési Kormánybizottság): a törvényalkotás alapvető indokául a hagyományos, papír alapú rendszerek elavulttá válását jelölték meg, mely immár az elektronizáció gyors elterjedésének gátját képezi az elektronikus aláírás hitelesítésére és a hitelesítő szolgáltatások végzésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát hatalmazta volna fel nem került a Kormány elé III. Az elektronikus aláí III.1 Előzm zmények A.) A törvt rvényalkotás s kezdetei - 1999-től a jogszabály-előkészítés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium koordinációjában folyik: április: vitaanyag informatika területének szabályozásáról június: létrjön az elektronikus aláírás-munkacsoport november: Az elektronikus aláírás szabáinak alapelvei (munkaanyag) - 2000: a kormányzat átalakításával az informatikával kapcsolatos kérdések a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerültek telepítésre szeptember: Az elektronikus aláírásról szóló törvény szabályozási alapelveiről és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedésekről a szóló kormányhatározat december: a törvénytervezet elkészülte 2001 március: a Parlament elé terjesztés
III. Az elektronikus aláí III.1 Előzm zmények B.) Az Elaltv.. szület letése - 2001. május 28: a Parlament elfogadja az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényt (Elaltv.) > 2001. szeptember 1-el lépett hatályba - 2004. évi LV. törvény: az Elaltv. novellája > átfogó módosítás: az EU követelményeihez igazítás, új szolgáltatástípusok elismerése, önkéntes akkreditáció, adatvédelem III. Az elektronikus aláí III.2 Az Elaltv szerkezete, szabályoz lyozási tartalma A törvt rvényben szabályozott főf területek - Az elektronikus aláírás fogalmi alapjai, alkalmazása és joghatálya: > a törvény hatálya, alapelvek, kivételek, értelmező rendelkezések, az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum, illetve az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások jogkövetkezményei - Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó közös szabályok: > a szolgáltatások és a szolgáltatásnyújtás lehetősége, bejelentési kötelezettség, a szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége, az önkéntes akkreditáció
III. Az elektronikus aláí III.2 Az Elaltv szerkezete, szabályoz lyozási tartalma A törvt rvényben szabályozott főf területek - A hitelesítés-szolgáltatási tevékenység különös szabályai: > a szolgáltatásnyújtó sajátos kötelezettségei, a hitelesítésszolgáltató adatkezelése, az aláíró jogai és kötelezettségei, a tanúsítvány érvényességének felfüggesztése, ill. visszavonása a szolgáltató részéről, a hitelesítés-szolgáltató felelőssége és tevékenységének befejezése - Aláírás-létrehozó eszközön aláírás-létrehozó adat elhelyezése - Az időbélyegzés szolgáltatás - Az elektronikus archiválási szolgáltatás különös szabályai: > adatkezelés, az igénybe vevő kötelezettségei, az archiválási szolgáltató kártérítési felelőssége, az archiválási szolgáltatás befejezése III. Az elektronikus aláí III.2 Az Elaltv szerkezete, szabályoz lyozási tartalma A törvt rvényben szabályozott főf területek - Az állami felügyelet szabályai: > a Hatóság feladatai, a technológiakövetés követelménye, a hatóság által vezetett és közzétett nyilvántartások, a szolgáltatók ellenőrzése, alkalmazható intézkedések, bírságok, a tanúsító szervezetek - Záró rendelkezések: > összeegyeztetőség a közösségi joggal, rendeletalkotási felhatalmazások, módosuló jogszabályok (az "eredeti törvényszövegben": az elektronikus aláírás lehetőségének bevezetése)
III. Az elektronikus aláí III.2 Az Elaltv.. szerkezete, szabályoz lyozási tartalma A.) Az elektronikus aláí áírás s fogalma - Az elektronikus aláírás törvényi fogalma: elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat III. Az elektronikus aláí III.2 Az Elaltv szerkezete, szabályoz lyozási tartalma B.) A PKI-rendszer szabályoz lyozási leképez pezése a törvt rvényben - Az elektronikus aláírás biztonságossága, az aláíró személyének hiteles azonosíthatósága: az egyszerű elektronikus aláírás (elektronikus dokumentum elektronikusan történő aláírással való ellátása) biztonságosnak nem tekinthető > nem akadályozza meg az aláírással való visszaélést, nem teszi lehetővé az aláíró hiteles azonosítását, a dokumentum megváltoztathatatlanságát ezt a nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI) aláírás-létrehozó eszköz (kriptográfiai alkalmazásokra épülő szoftver) útján lehet elérni, amelyet az aláírás-szolgáltató biztosít két kód tartozik az aláíráshoz: a nyilvános (mindeki számára ismert) és a magán (az aláíró köteles titokban tartani) a hitelesítés-szolgáltató igazolja harmadik személyek felé az aláíró személyazonosságát (tanúsítás) a szoftver az elektronikus dokumentumból elektronikus (az elektronikus aláírással kódolt) lenyomatot készít, ezt a dokumentumhoz kapcsolja > a címzett a nyilvános kulcs segítségével dekódólja a lenyomatot az elektronikus aláírás hitelességét az irat címzettje maga ellenőrzi a nyilvános kulcs segítségével
III. Az elektronikus aláí III.2 Az Elaltv.. szerkezete, szabályoz lyozási tartalma C.) Aláí áírás-típusok - Fokozott biztonságú és minősített elektronikus aláírás: alkalmas az aláíró azonosítására egyedülállóan az aláíróhoz köthető olyan eszközökkel hozták létre, melyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak a dokumentum tartalmához oly módon kapcsolódik, hogy minden, az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett módosítás érzékelhető > a minősített elektronikus aláírás olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláíráslétrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából tanúsítványt bocsátottak ki III. Az elektronikus aláí III.2 Az Elaltv.. szerkezete, szabályoz lyozási tartalma D) Az elektronikus irat/dokumentum és s joghatása - Az elektronikus okirat korábbi fogalma az Eatv. szerint: olyan elektronikus irat, amely nyilatkozattételt, illetőleg nyilatkozat elfogadását vagy nyilatkozat kötelezőnek elismerését foglalja magában > a 2004. évi LV. tv. hatályon kívül helyezte - Az elektronikus dokumentum: a fogalmat a 2004. évi LV. tv. vezette be elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes (Eat. 2. 12) ha jogszabály írásba foglalási kötelezettséget ír elő, e követelménynek eleget tesz az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglalás is, ha ~ az elektronikusan aláírt dokumentumot ~ legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással írják alá
III. Az elektronikus aláí III.2 Az Elaltv szerkezete, szabályoz lyozási tartalma D.) Az elektronikus irat/dokumentum és s joghatása - Az elektronikus dokumentum joghatása, bizonyító ereje: az elektronikus aláírás, dokumentum elfogadását és bizonyítási eszközként való felhasználását (az öröklési jogi, ill. a Csjt. körébe eső jogviszonyokat kivéve) nem lehet megtagadni, joghatás kiváltására alkalmasságát kétségbe vonni kizárólag amiatt, hogy az aláírás v. dokumentum kizárólag elektronikus formában létezik (Eat. 3. /1/) ezen túlmenően az egyes bírósági és közigazgatási eljárásokban csak akkor lehet eljárási cselekményeket elektronikus dokumentumok ill. elektronikus aláírás használatával foganatosítani, ha az elektronikus ügyintézést a von. jogszabály kifejezetten lehetővé teszi ezekben az esetekben ha a von. jsz. írásos formát ír elő, e követelménynek elektronikus dokumentum használatával is eleget lehet tenni - Jogszabály (de lege ferenda az adókötelezettség teljesítésének módját megállapító tv. kivételével) az elektronikus aláírás használatát kötelezővé nem teheti III. Az elektronikus aláí III.2 Az Elaltv.. szerkezete, szabályoz lyozási tartalma E.) Az elektronikus aláí áírt dokumentumok zártkz rtkörű használat latának feltételei telei az elektronikus aláí áírás s mellőzése - Eat. 1. (2): egymással szerződéses viszonyban álló felek eltérően is megállapíthatják az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumok szervezetek (személyek) korlátozott és zárt körben való elfogadásának feltételeit - Az ilyen dokumentum joghatása: az Eat. 3. (1) alkalmazandó, azaz az elektronikus aláírás, ill. dokumentum elfogadását (beleértve a bizonyítási eszközkénti alkalmazást) megtagadni, jognyilatkozat tételére, ill. joghatás kiváltására alkalmas voltát kétségbe vonni nem lehet kizárólag a miatt, hogy az aláírás, ill. dokumentum kizárólag elektronikus formában létezik
III. Az elektronikus aláí III.2 Az Elaltv.. szerkezete, szabályoz lyozási tartalma E) Az elektronikus aláí áírt dokumentumok zártkz rtkörű használat latának feltételei telei az elektronikus aláí áírás s mellőzése - Az elektronikus aláírás mellőzése: kivételt ismerő főszabály > jogszabály az elektronikus aláírás használatát kötelezővé nem teheti az elektronikus aláírás egyes funkcióit nem egyenértékű szinten más informatikai eszközök is biztosítani tudják ~ (ügyfél)azonosítás: azonosító kód(pár) ~ aláírás: e célra generált egyedi jelsorozat ~ titkosítás: kriptográfiai eszközök alkalmazása az elektronikus aláírás általános(abb) elterjedéséig ezeknek a megoldásoknak jogszerűségét is biztosítani kell joghatás kiváltására azonban csak a fenti értelemben véve korlátozottan alkalmasak III. Az elektronikus aláí III.2 Az Elaltv.. szerkezete, szabályoz lyozási tartalma E) Az elektronikus aláí áírt dokumentumok zártkz rtkörű használat latának feltételei telei az elektronikus aláí áírás s mellőzése - Az Eat. alkalmazásának kizárása: a tv. elektronikus aláírás-fogalmán (elektronikusan aláírt dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt, vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt logikai adat) ill. a 3. (1) bekezdésén túlmenően ~ a fokozott biztonságúnak nem minősülő elektronikus aláírásra nem alkalmazható ~ bizonyítékkénti felhasználása: szabad mérlegelés
III. Az elektronikus aláí III.3 Az elektronikus aláí áírással kapcsolatos szolgáltat ltatások A.) Áttekintés - Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások különösen a következők: elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltatás (a továbbiakban: hitelesítés-szolgáltatás), időbélyegzés, aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése, elektronikus archiválás szolgáltatás > az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokat egyenként vagy azok közül bármelyiket együttesen is lehet nyújtani III. Az elektronikus aláí III.3 Az elektronikus aláí áírással kapcsolatos szolgáltat ltatások B.) Hitelesítés-szolg szolgáltatás - időbélyegz lyegzés - A hitelesítés-szolgáltatás keretében a hitelesítésszolgáltató: azonosítja az igénylő személyét tanúsítványt bocsát ki, nyilvántartásokat vezet fogadja a tanúsítványokkal kapcsolatos változások adatait nyilvánosságra hozza a tanúsítványhoz tartozó szabályzatokat, az aláírás-ellenőrző adatokat és a tanúsítvány aktuális állapotára (különösen esetleges visszavonására) vonatkozó információkat - Az időbélyegzés során a szolgáltató: az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz időbélyegzőt kapcsol
III. Az elektronikus aláí III.3 Az elektronikus aláí áírással kapcsolatos szolgáltat ltatások C.) Elektronikus archiválás - Az elektronikus archiválás szolgáltatás keretében a szolgáltató: a letagadhatatlanság biztosítása és a dokumentumok hiteles megőrzése céljából archiválja az archiválás időpontjában létező érvényességi láncot biztosítja az érvényességi lánc sérthetetlenségét az ahhoz tartozó elektronikus aláírások érvényességének hosszú távú ellenőrizhetősége érdekében, az érvényességi láncot az igénybe vevő kérésére részére haladéktalanul átadja kérelemre igazolást bocsát ki az általa archivált elektronikus dokumentummal vagy érvényességi lánccal kapcsolatban - Sajátosságok: a minősített hitelesítés-szolgáltató jogosult nem minősített tanúsítványt is kibocsátani, a hitelesítés-szolgáltató jogosult arra, hogy tanúsítványokat különböző feltételekkel (pl. felelősségvállalás mértéke, valamely hitelesítési rendnek való megfelelés) bocsásson ki a szolgáltatási szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges III. Az elektronikus aláí III.3 Az elektronikus aláí áírással kapcsolatos szolgáltat ltatások D.) Bejelentési kötelezettsk telezettség - Bejelentési kötelezettség: az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás végzését a belföldi lakóhelyű vagy belföldön tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, illetve belföldi székhelyű (telephelyű) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet 30 nappal a szolgáltatás megkezdését megelőzően köteles bejelenteni a Hatóságnak a tv. meghatározza a bejelentés kötelező tartalmi elemeit, a végrehajtási jogszabályok pedig az eljárás módját a szolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy tevékenységét minősített szolgáltatóként kívánja-e folytatni tanúsítvány és időbélyegző előállításához, valamint minősített elektronikus aláírás létrehozásához ~ kizárólag olyan aláíró eszköz és egyéb elektronikus aláírási termék használható, amely rendelkezik a Hatóság által nyilvántartásba vett, tanúsításra jogosult szervezetek által erre a célra kiadott igazolással ~ feltétel meglétét a Hatóság az aláíró eszköz, illetve a szolgáltató nyilvántartásba vételével egyidejűleg, illetve azt követően is ellenőrzi
IV. Elektronikus okiratiság elektronikus aláí áírás elektronikus ügyintézés IV.4 Az elektronikus aláí áírással kapcsolatos szolgáltat ltatások E.) A minősített szolgáltat ltató kötelezettségei - A minősített szolgáltató működése során folyamatosan köteles megfelelni az alábbi követelményeknek: a természetes személy, illetőleg a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, illetőleg vezetője és alkalmazottai büntetlen előéletűek a természetes személy, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, illetőleg vezetője vagy alkalmazottja a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott pénzügyi háttérrel és felelősségbiztosítással rendelkezik biztosítja a tevékenység végzéséhez szükséges, a törvényben meghatározott megbízhatósági, technikai, pénzügyi követelményeket III. Az elektronikus aláí III.4 A Hatóság g feladatai, a szolgáltat ltatók k ellenőrz rzése, intézked zkedések A.) Feladatok - A Hatóság: nyilvántartásba veszi szolgáltatókat a szolgáltatók működésének időtartama alatt folyamatosan vizsgálja, illetőleg ellenőrzi, hogy a szolgáltatók megfelelnek-e az e törvény, a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, a szolgáltatási szabályzat, illetve az általános szerződési feltételek előírásainak e követelmények nem teljesítése esetén intézkedéseket és szankciókat alkalmaz nyilvántartásokat vezet, és ezeket közcélú távközlő hálózatok segítségével bárki számára hozzáférhető és folyamatosan elérhető módon közzéteszi > a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, mely a Hatóság bevételét képezi
III. Az elektronikus aláí III.4 A Hatóság g feladatai, a szolgáltat ltatók k ellenőrz rzése, intézked zkedések B.) Intézked zkedések - A szolgáltatók ellenőrzése, intézkedések a Hatóság (a helyszínen is) jogosult ellenőrizni, hogy a szolgáltató megfelel-e e törvény, a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, a szolgáltatási szabályzat, illetve az általános szerződési feltételek előírásainak, továbbá eleget tesz-e a Hatóság határozatának, illetve az általa alkalmazott intézkedésnek a Hatóság intézkedési lehetőségei jogsértés esetén ~ felhívhatja a szolgáltató figyelmét az (1) bekezdés szerinti előírásokban, határozatokban meghatározott követelmények betartására ~ megtilthatja meghatározott technológiák, illetőleg eljárások alkalmazását ~ ideiglenes intézkedésként elrendelheti az új tanúsítvány kibocsátási tevékenység szüneteltetését és ezt a tényt feltünteti a nyilvántartásban ~ elrendelheti a korábban kiadott minősített tanúsítványok visszavonását; ~ bírságot szabhat ki ~ törölheti a szolgáltatók nyilvántartásából azt a tényt, hogy a szolgáltató valamely szolgáltatás vonatkozásában minősített szolgáltatónak minősül, és megtilthatja a szolgáltatónak az erre utaló elnevezés használatát ~ törölheti a szolgáltatót a szolgáltatók nyilvántartásából IV. Cégjogi szabályok és elektronikus cégeljárás 48
IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.1 A cégjogi alapfogalmak A.) A cég fogalma - A Ctv. 2. -a szerint a cég az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel üzletszerű gazdálkodó tevékenység folytatása céljából jön létre 49 IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.1 A cégjogi alapfogalmak B.) A cégnyilvántartásba bejegyezhető más gazdasági jogalanyok - A törvény más jogalany cégnyilvántartásba való bejegyzését is előírhatja a cégek köre tehát tágabb a gazdasági társaságoknál cég lehet ~ szövetkezet, ~ az egyéni vállalkozó, ~ a közhasznú társaság ~ a vízgazdálkodási társulat stb. > van olyan gazdálkodó alany, amely kötelezően cégnek minősül, de pél. az egyéni vállalkozó számára csak lehetőséget ad arra a törvény, hogy egyéni cég legyen 50
IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.2 A cégnyilvánosság követelményének érvényesülése C.) A cégnyilvántartás - A cég szerepel a cégnyilvántartásban, amely közhiteles és teljesen nyilvános > a Ctv. részletesen szabályozza a gazdasági társaságok cégjegyzékben szereplő adatait, minden cég cégjegyzékszámmal rendelkezik. - A cégjegyzék közhitelessége alapvető garanciális kérdés, ezt a Ctv. sokoldalúan kívánja biztosítani a betekintés mellett a cégbíróságon cégmásolat, cégkivonat és cégbizonyítvány is kérhető két részből áll: a szorosan vett cégjegyzékből és a cégiratokból a 2007-es novella alapján ~ rovatainak elnevezése angol, német, francia és orosz nyelven is megjeleníthető legyen ~ ha az érintett cég kérelme alapján a cég cégadatait a cégbíróság ezen nyelvek valamelyikén is nyilvántartja, idegen nyelven is kiadhatóak a cégadatokat tartalmazó közokiratok > a megyei bíróság, mint cégbíróság vezeti [Ctv. 1. ] > az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a cég székhelye van 51 IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV2 A cégnyilvánosság követelményének érvényesülése D.) Elektronikus cégnyilvánosság - A cégnyilvánosság alapvető kereskedelmi jogi elv, amely a cégjegyzékre és a cégiratokra egyaránt vonatkozik a 2006-os cégtörvény biztosította ~ a cégadatokhoz való elektronikus hozzáférést ~ az elektronikus okiratok nyilvánosságát a cégjegyzékben szereplő adatokról az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatától is lehet információt szerezni a Ctv. az adatvédelem követelményeit figyelembe véve szabályozza az információs jellegű szolgáltatás (pl. a csoportosított cégadatok megszerzését stb.) [Ctv. 10-19. ] a Cégközlöny, az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja > elektronikus formában is megjelenik [Ctv. 20-21. ]. a 2007-es novella a saját honlapot, mint a nyilvánosság biztosításának új eszközét ismerte el > a honlapon is közzé tehetők ~ az olyan közlemények, melyek közzétételére a Gt. a céget közvetlenül kötelezi (pl. közgyűlési hirdetmény, átalakulási döntés) ~ a cég tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedélye 52
IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.2 A cégbíróság eljárásai A.) A törvényben szabályozott eljárások I. - A Ctv. nem peres cégjogi eljárásként szabályozza: a cégbejegyzési eljárást a változásbejegyzési eljárást a cég átalakulásának (egyesülésének és szétválásának) bejegyzése iránti eljárásokat a cég törlésére irányuló eljárásokat > ezen eljárások főszabályként kérelemre indulnak és bennük a jogi képviselet kötelező - Meghatározza továbbá a cégjogi határozatokkal kapcsolatos perek speciális szabályait (pl. a cégbejegyzés kapcsán az ügyész pert indíthat a cég ellen a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt [Ctv. 65. ]) a gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásának módját 53 IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.2 A cégbíróság eljárásai B.) A törvényben szabályozott eljárások II. - A bíróságok előtt folyó eljárásokban elsőként a Ctv.-t módosító Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény (Ect.) tette lehetővé eljárási cselekmények elektronikus úton történő végzését 54
IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.2 A cégbíróság eljárásai C.) A szabályozás jellege - A Ctv. nem peres cégjogi eljárásként szabályozza: a cégbejegyzési eljárást a változásbejegyzési eljárást a cég átalakulásának (egyesülésének és szétválásának) bejegyzése iránti eljárásokat a cég törlésére irányuló eljárásokat > ezen eljárások főszabályként kérelemre indulnak és bennük a jogi képviselet kötelező - Meghatározza továbbá a cégjogi határozatokkal kapcsolatos perek speciális szabályait (pl. a cégbejegyzés kapcsán az ügyész pert indíthat a cég ellen a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt [Ctv. 65. ]) a gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásának módját 55 IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.2 A cégbíróság eljárásai D.) A kérelem benyújtása - Kérelem elektronikus úton történő benyújtása: a Ctv. újonnan beiktatott, 48/A. szerint korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható az elektronikus úton közölt végzést a kézbesítést igazoló elektronikus tértivevényen megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekinteni a tanúsítványt, a bejegyző és a bejegyzési kérelmet elutasító végzést a cégbíróság írásban is megküldi a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő érkezéshez fűződnek a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat ha törvény eltérően nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni a cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül 56
IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.2 A cégbíróság eljárásai E.) Kötelező jogi képviselet - Kötelező jogi képviselet: a kérelmet jogi képviselő útján kell benyújtani a Ctv. 48/B. -a szerint a jogi képviselő (ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző) feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok (pl. tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is a hatóságok, pénzügyi intézmények vagy más szervek által kiadott, minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumok a kérelemhez közvetlen, elektronikus formában csatolhatók 57 IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.3 A cégbíróság eljárásai F.) Az elektronikus cégeljárás egyszerűsített cégeljárás - A cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárások lefolytatása 2008. július 1-jétől valamennyi cég vonatkozásában kizárólag elektronikus úton történhet a Ctv. arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy az ún. egyszerűsített cégeljárás szabályait válasszák az egyszerűsített eljárásban 2008. július 1. napjától 1 munkaórára csökkent a bejegyzési kérelem elbírálásának maximális ideje egyszerűsített cégeljárással történő alapítás esetén az eljárási illeték cégformától függetlenül 15 ezer forint 58
IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.3 A cégbíróság eljárásai G.) Elektronikus formakényszer - Elektronikus formakényszer : a Ctv. 48/C. értelmében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és mellékleteit a jogi képviselő a 40/2004 IM rendelet és a Cvhr. 1. sz. Melléklete szerint elektronikus formában az IM honlapjáról letölthető nyomtatványminták felhasználásával, a kitöltéshez biztosított számítógépes program igénybe vételével elektronikus okirat formájában elektronikus úton, küldi meg az illetékes cégbíróság e-mail címére 59 IV. CÉGJOGI SZABÁLYOK ÉS ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS IV.3 A cégbíróság eljárásai H.) Az elektronikus cégeljárás egyszerűsített cégeljárás - Az eljárásra vonatkozó részletes szabályok: A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002 (VIII. 1.) IM rendelet A 39/2004. (XII. 21.) IM rendelettel módosított 8/1998. (V. 23.) IM rendelet (Cvhr.) Az elektronikus bejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 40/2004. (XII. 24.) IM rendelet Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést is elektronikus úton kell megfizetni: ennek részletes szabályait Az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban rendelkező 15/2005. (VIII. 5.) IM rendelet állapítja meg 60