6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 20. -a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásáról rendelkező 19-21. tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: I. A foglalkoztatást elősegítő támogatások Foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása 1. (1) A Munkaerőpiaci Alapból - a (3) bekezdésben meghatározott képzések kivételével - a következő képzésekhez nyújtható képzési támogatás: a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 1. -ának b)-c), valamint e)-h) pontjaiban meghatározott szakképzés, b) a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás, c) pályaorientáló és álláskeresési ismeretek oktatása, d) a szakképesítéssel rendelkező személyek számára nyújtandó államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzés, e) közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély [C, D, E kategóriára, valamint e kategóriáknak a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet 3. -ában meghatározott alkategóriáira és kombinált kategóriáira], mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány, továbbá járművezetői engedély (II. kategóriára és trolibuszra érvényesítve), a belföldi és a nemzetközi árufuvarozási engedély, a veszélyes áruk szállításához szükséges engedély (ADR) kiadásához előírt képzés, továbbá az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállításhoz szükséges képzés, és az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzés. E képzésekben történő részvétel akkor támogatható, ha a képzés az abban részt vevő személy munkához jutását vagy munkájának megtartását segíti elő. (2) Az (1) bekezdés d) pontja alá nem tartozó nyelvi képzésben történő részvétel akkor támogatható, ha az (1) bekezdés a) és e) pontjában felsorolt képzés részeként valósul meg. (3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel, az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem adható képzési támogatás a) az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítő képzésre, valamint b) az olyan iskolarendszerű képzésre, amelyre az éves költségvetési törvény normatív állami hozzájárulást állapít meg. (4) A (3) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható az egyetemi (főiskolai) továbbtanulására felkészítő képzéshez, feltéve, ha a képzésben történő részvételt a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet szervezi, vagy szervezésében közreműködik. 2. (1) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) - az 1. -ban foglaltak figyelembevételével - minden évben meghatározza és nyilvánosságra hozza azokat a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben történő részvételhez mérlegelési jogkörében támogatást nyújt. Döntését megelőzően figyelembe veszi: a) a bejelentett munkaerőigényeket, b) a foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változásokat, c) a munkaerőpiaci előrejelzéseket, továbbá kikéri a munkaügyi tanács, valamint a szakképzési törvény 53. (2) bekezdése alapján működő felügyelő tanács véleményét.
(2) A munkaügyi központ, országos és regionális programok esetén a Szociális és Családügyi Minisztérium meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket a munkaerőfejlesztő és -képző központ nyújt a támogatásban részesülők számára. 3. (1) A munkaügyi központ minden évben összeállítja és nyilvánosságra hozza azoknak a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. -a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott felnőttképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel. (2) A munkaügyi központ - a (4) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével - a jegyzékre olyan intézményt vehet fel, amely a) az Fktv. 12. -a szerint akkreditált, b) rendelkezik a 2. (1) bekezdésben meghatározott képzéseknek megfelelő képzési programmal és annak megvalósításához szükséges tananyaggal, c) a képzéseket az ahhoz szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókkal bonyolítja le, d) biztosítja a képzéshez szükséges tárgyi feltételeket, e) a tanfolyam indítását megfelelő létszám megléte esetén az év bármely szakában vállalja, f) képzési ajánlatai nem haladják meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által, a Munkaügyi Közlönyben közzétett költségnormák kereteit, g) a képzési ajánlata szerinti képzés a felnőttképzést folytató nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet hatálya alá tartozik, az abban foglalt nyilvántartásban szerepel. (3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az igazolt többletköltséget, amely a gyakorlati képzést bonyolító munkaadónak, a gyakorlati képzésben részt vevő személy megváltozott munkaképességéből adódóan merül fel. (4) A munkaügyi központ az (1) bekezdésben meghatározott jegyzék összeállítása során mérlegeli az intézmény munkaügyi központtal való korábbi együttműködését, ennek keretében a munkaügyi központtal kötött szerződéseinek teljesítését, valamint az intézményben végzettek elhelyezkedését. A munkaügyi központ a jegyzéket a (2) bekezdésben, valamint e bekezdésben meghatározott körülményekben bekövetkezett változás esetén év közben módosíthatja. 4. (1) A munkaügyi központ a 3. szerinti képzést szervező intézménnyel - amennyiben szolgáltatásait igénybe veszi - megállapodást köt, amely tartalmazza a) az intézmény által nyújtott, 3. (2) bekezdése szerinti képzések időtartamát, a képzési költség átvállalt része átutalásának feltételeit és ütemezését; b) a képző intézmény kötelezettségválallását arra vonatkozóan, hogy 1. a képzési programot a munkaügyi központ által kért időszak alatt lebonyolítja, a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket biztosítja, 2. gondoskodik a képzésre jelentkezők alkalmassági vizsgálatáról, 3. a képzésben résztvevőket vizsgára felkészítí, gondoskodik a vizsga megszervezéséről és lebonyolításáról, 4. a hallgatók részvételéről jelenléti ívet vezet, és azt havonta megküldi a munkaügyi központ részére, 5. a képzési program végrehajtásáról, valamint a képzési programban tételesen felsorolt, a résztvevőkhöz közvetlenül kapcsolódó felszerelésekről, eszközökről elkülönített nyilvántartást vezet, és erről tájékoztatja a munkaügyi központot, továbbá 6. hozzájárul a képzés ellenőrzéséhez; c) a munkaügyi központ kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy 1. a képzésre jelentkezőket tájékoztatja az intézmény képzési programjairól, 2. a képzési költség általa átvállalt részét számla alapján közvetlenül átutalja a képzést szervező intézménynek, d) a megállapodás megszegésének következményeit; továbbá e) egyéb, a felek által fontosnak tartott feltételeket. (2) A képzési költség megállapítása szempontjából a mellékletben felsorolt kiadásokat lehet figyelembe venni. 5. (1) A munkaügyi központ választja ki az Flt. 14. -ának (1) bekezdésében meghatározott személyek közül, valamint az Flt. 14. -ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével azokat a személyeket, akiknek a képzésben történő részvételét javasolja. A munkaügyi központ az 1. (4) bekezdésében meghatározott esetben azokat a személyeket, akiknek a képzésben való részvételét javasolja, a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet véleményének kikérésével választja ki. (2) A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének (a továbbiakban: MAT) az Flt. 14. -ának (2) bekezdése alapján hozott határozatát a Szociális és Munkaügyi Közlönyben közzé kell tenni. (3) A munkaügyi központ és az (1) bekezdésben meghatározott személy együttesen választja ki a támogatott képzés irányát. Ezt követően a képzési programot lebonyolító intézményt a munkaügyi központ jelöli ki.
(4) A 2. (1) bekezdésében meghatározott képzési irányoktól eltérő képzésben történő részvétel akkor támogatható, ha a képzés az 1. -ban meghatározott feltételeknek megfelel, a képző intézmény rendelkezik képzési programmal, valamint annak megvalósításához szükséges tananyaggal, továbbá a 3. (2) bekezdésének a), c)-d), valamint f)-g) pontjaiban meghatározott feltételeknek megfelel. 6. (1) A képzési támogatás abban az esetben adható, ha a képzést a munkaügyi központ ajánlotta fel, vagy az abban történő részvétellel a képzés megkezdése előtt egyetértett. (2) A képzési támogatást a képzés (amely a képzést lezáró első vizsgával zárul) és a képzéshez szükséges, munkáltatónál eltöltött szakmai gyakorlat időtartamára kell biztosítani. 7. (1) A munkaügyi központ a keresetpótló juttatást valamint a költségtérítésnek a szállás és az élelmezés költségeit tartalmazó részét a képzésben részt vevő személy részére havonta utólag folyósítja. Ha a munkaügyi központ képzési támogatásként a képzéssel kapcsolatos helyi, illetőleg helyközi utazás költségeit részben vagy egészben megtéríti, ezt a képzésben résztvevő részére megelőlegezheti. Ha a képző intézmény a képzésben résztvevők számára a képzésen kívül szállást, étkezést is biztosít vagy a hallgatók szállításáról gondoskodik, ezek költségeit a munkaügyi központ - a képzési költség által átvállalt részével együtt - közvetlenül utalja át a képző intézménynek. (2) Az Flt. 14. -a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy a keresetpótló juttatás megállapításának az Flt. 14. (7) bekezdésében meghatározott feltételeinek fennállásáról a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon nyilatkozik. (3) A képzési támogatás a képzés befejezését követően, ismételten legalább a képzés időtartama kétszeresének megfelelő időtartam eltelte után nyújtható. Ha a támogatásban részesülő személy több egymásra épülő képzésben vett részt, e rendelkezés alkalmazása szempontjából a képzés befejezése időpontjának az utolsó képzés befejezésének időpontját kell tekinteni. 8. (1) A képzésben részt vevő személynek nyújtott támogatásról hozott államigazgatási határozat tartalmazza a képzés megnevezését, a támogatás mértékét, időtartamát, a költségviselés módját és mértékét, valamint a támogatás nyújtásának és visszakövetelésének feltételeit. (2) Ha a képzésben részt vevő személy neki felróható okból a képzést abbahagyja, óralátogatási kötelezettségének rendszeresen nem tesz eleget, vagy vizsgakötelezettségét elmulasztja, tőle vissza kell követelni a képzési támogatásnak azt a részét, amelyet a munkaügyi központ a képző intézménynek átutalt összegből - az 1. számú mellékletben foglalt kiadások figyelembevételével - őrá vonatkozóan, a képzés abbahagyásáig kiszámított. (3) A képzésben részt vevő személy a képzés időtartama alatt részére folyósított keresetpótló juttatást köteles visszafizetni, ha az részére - jogszabályban meghatározott feltételek hiányában - nem lett volna megállapítható. 9. (1) Az Flt. 14. -a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott munkavállalók képzése - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor támogatható, ha a) a képzés az 1. -ban, a képző intézmény a 3. -ban foglalt feltételeknek megfelel, és b) a munkaadó írásban vállalja a képzésben részt vevőknek a képzés befejezését követően legalább a képzés időtartamával azonos időtartamú további foglalkoztatását, és c) a munkaadó a képzés költségeihez hozzájárul, vagy saját maga vagy képző intézmény bevonásával biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a munkaadót terhelő képzési költségekhez történő hozzájárulástól el kell tekinteni, ha a képzésben részt vevő munkavállaló a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte. (3) A képzés támogatására a munkaadó által a telephely szerint illetékes munkaügyi központhoz benyújtott kérelem alapján kerül sor. (4) A (3) bekezdésben meghatározott kérelemnek tartalmaznia kell: a) képzés szükségességét, célját, gazdálkodási és foglalkoztatási szempontból várható eredményét, b) a képzési program rövid ismertetését, a képzéssel megszerezhető képesítést, c) a képzésben részt vevők létszámát, kor és iskolai végzettség szerinti összetételét, d) a képzés lebonyolításához szükséges feltételeket, e) a képzési program összes, illetve fajlagos költségeit (Ft/fő/óra) a munkaadói hozzájárulás mértékét, ideértve a munkaadó által a képzésben részt vevő részére kifizetendő keresetkiegészítést, f) a képzésben részt vevők további foglalkoztatására vonatkozó munkaadói nyilatkozatot. (5) A munkaügyi központ a kérelem elbírálásáról határozattal dönt. A támogatás folyósításának további feltételeiben a munkaügyi központ a munkaadóval megállapodik. (6) A munkaadónak nyújtandó támogatás szempontjából keresetkiegészítésként a képzésben részt vevő által a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözete vehető figyelembe.
(7) A munkaadónak a (3) bekezdésben foglaltak alapján nyújtott támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg három év vonatkozásában, a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben meghatározott csekély összegűnek minősülő (de minimis) támogatás mértékét. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a külföldre irányuló szállítási tevékenységek. (8) A (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. A munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatások 10. (1) Az Flt. 15. -ának a) pontjában meghatározott támogatás folyósításának kezdő napja: a) a bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozás létrehozása esetén a vállalkozói igazolvány átvételének napja, b) mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetében a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításának napja, c) minden más vállalkozás esetében az aláírt alapító (létesítő) okirat, társasági szerződés, alapszabály, illetőleg annak módosítása aláírásának napja. (2) Az Flt. 15. -ának b)-d) pontjában meghatározott költségtérítéseket a munkaügyi központ utólag, hivatalos számla ellenében folyósítja. (3) A vállalkozóvá válást elősegítő támogatásról szóló határozat tartalmazza a támogatás megjelölését, mértékét, a támogatás nyújtásának és visszakövetelésének feltételeit. A támogatásban részesülőnek az államigazgatási eljárás során nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a támogatás feltételeinek teljesítését. (4) A támogatásban részesülő a vállalkozás megszűnését köteles öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni. (5) A támogatásban részesülő részére a vállalkozóvá válást elősegítő támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, ha a (3) bekezdés szerinti államigazgatási határozatban foglalt feltételeket megszegi, így különösen ha az Flt. 15. -a a) pontjában meghatározott támogatás folyósításának ideje alatt vállalkozói tevékenységét nem folytatja, a b) pontban meghatározott szaktanácsadáson, a c) pontban meghatározott képzésben nem vesz részt. A támogatásban részesülő akkor köteles visszafizetni a felvett támogatást, ha a feltételeket neki felróható módon szegte meg. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 11. (1) Az Flt. 16. -ában meghatározott foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a munkaügyi központhoz benyújtani. (2) A támogatás csak olyan munkaadónak nyújtható, amely az Flt. 8. -a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettségének a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozóan annak benyújtását megelőző hat hónapban eleget tett, valamint a munkaügyi központ által közvetített személy foglalkoztatását vállalja. (3) Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, amellyel szemben a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. -a (1) bekezdésének a), d), valamint i)-n) pontjaiban felsorolt szabályok megsértéséért munkaügyi bírságot szabtak ki, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig. (4) Az Flt. 16. -a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hat hónapos, illetőleg pályakezdő esetében három hónapos munkanélküli állapot időtartamának számításánál a munkanélküli állapotnak a következő foglalkoztatásokban történő részvételt közvetlenül megelőző és követő időtartamát össze kell adni: a) az Flt. 29. -a (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjában meghatározott időtartamok, b) az Flt. 16/A. -a szerint támogatott közhasznú munkavégzés, c) a külön jogszabályban meghatározott közmunkaprogram, továbbá d) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott számára a települési önkormányzat által a települést érintő közfeladat ellátása érdekében szervezett egyéb munka. (5) Nem nyújtható támogatás a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 106. -a, 150. -a, valamint a 193/C. -ának a) pontja szerinti foglalkoztatáshoz, továbbá az Flt. 16. -a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamába e munkavégzések időtartama nem számít bele. (6) Ha a munkaadó olyan, a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás nyújtására az Flt. 16. -ában, valamint e -ban foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) A támogatás legalább három hónapja munkanélküli személy foglalkoztatásához nyújtható.
b) A támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének 70-100 százalékáig terjedhet. c) A támogatás legfeljebb két év időtartamra nyújtható. (7) A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás folyósításának feltételeit (ennek keretében elő kell írni, hogy a munkaszerződést legkésőbb a támogatásról szóló megállapodás megkötéséig be kell mutatni a munkaügyi központnak), időtartamát, továbbá azt, hogy a támogatás a munkaadót terhelő munkabér hány százalékáig terjed, valamint a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit. (8) A támogatást havonta utólag kell folyósítani. (9) A támogatást a munkaadó - a munkaügyi központ határozatában meghatározott módon - köteles visszafizetni, ha az Flt. 16. -ában vagy a (7) bekezdés szerinti határozatban, illetőleg a munkaügyi központtal kötött megállapodásban meghatározott feltételeket megszegi. (10) A munkaadónak a (6) bekezdésben foglaltak alapján nyújtott támogatás támogatástartama nem haladhatja meg három év vonatkozásában, a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben meghatározott csekély összegűnek minősülő (de minimis) támogatás mértékét. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a külföldre irányuló szállítási tevékenységek. (11) A (10) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása 11/A. (1) Az Flt. 19/C. -a alapján támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki legalább a teljes munkaidő felét, de legfeljebb a háromnegyedét elérő munkaidőben történő foglalkoztatását vállalja olyan személynek a) akit a munkaügyi központ legalább három hónapja munkanélküliként nyilvántart, vagy b) aki az a) pontban meghatározott feltételnek nem felel meg, de saját háztartásában legalább egy tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket nevel, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. -a alapján ápolási díjban részesül. (2) Támogatásként az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott személy a) munkabére és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka és/vagy b) munkába járásával kapcsolatban felmerült helyközi utazási költségek munkaadót terhelő része, egészben vagy részben téríthető meg. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás megállapításának további feltétele, hogy a munkaadó a) részmunkaidős foglalkoztatás támogatása alapjául szolgáló új munkaviszonyt létesítő személy esetén aa) a támogatással érintett munkakörrel azonos vagy ahhoz hasonló munkakörben a munkaviszonyt a támogatás folyósítását megelőző három hónapon belül a működésével összefüggő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és vállalja, hogy a munkaviszony ily módon történő megszüntetésére a munkanélküli alkalmazása idején nem kerül sor, továbbá ab) vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása időtartamával legalább megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt működésével összefüggő okból rendes felmondással nem szünteti meg; b) az a) pont alá nem tartozó személy részmunkaidős foglalkoztatásának támogatása esetén vállalja a munkavállalónak legalább a támogatás folyósítása időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt működésével összefüggő okból rendes felmondással nem szünteti meg. (4) A támogatás legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg. A támogatást havonta utólag kell folyósítani. (5) Nem nyújtható támogatás a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 106. -a, 150. -a, valamint a 193/C. -ának a) pontja szerinti foglalkoztatáshoz, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamába e munkavégzések időtartama nem számít bele. (6) A részmunkaidős foglalkoztatás támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás folyósításának feltételeit (ennek keretében elő kell írni, hogy a munkaszerződést legkésőbb a támogatásról szóló megállapodás megkötéséig be kell mutatni a munkaügyi központnak), időtartamát, továbbá azt, hogy a támogatás a munkaadót terhelő munkabér, illetve/és járulékainak hány százalékáig terjed, valamint a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit.
(7) A munkaadónak a (2) bekezdésben foglaltak alapján nyújtott támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg három év vonatkozásában, a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben meghatározott csekély összegűnek minősülő (de minimis) támogatás mértékét. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a külföldre irányuló szállítási tevékenységek. (8) A (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. Közhasznú munkavégzés támogatása 12. (1) A közhasznú munkavégzés támogatásának az Flt. 16/A. -ában foglaltakon túlmenően további feltétele, hogy a) a munkaadó a támogatással érintett azonos vagy hasonló munkakörökben a munkaviszonyt [Flt. 58. (5) bekezdés a) pont] a támogatás folyósítását megelőző három hónapban a működési körében felmerülő okból rendes felmondással, illetőleg felmentéssel nem szüntette meg, továbbá b) vállalja, hogy a munkaviszonynak az a) pont szerinti megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt nem kerül sor. (2) A közhasznú munkavégzés támogatására a 11. (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) Nem folyósítható a közhasznú munkavégzés támogatása azokra a napokra, amelyekre ugyanazon személy után a települési önkormányzat a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 8. számú mellékletének II/2. pontjában meghatározott támogatásban részesült. (4) Ha munkaadó olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a közhasznú munkavégzés támogatására az Flt. 16/A. -ában, valamint e -ban foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) A támogatásnak nem feltétele a statisztikai állományi létszám bővülése. b) A támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek legfeljebb 90 százalékáig terjedhet. c) A támogatás 45. életévét betöltött munkanélküli foglalkoztatása esetében legfeljebb másfél évi időtartamra, az 50. életévét betöltött munkanélküli esetében legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható, ha a közhasznú foglalkoztatásra egészségügyi-szociális, művelődési, közoktatási, környezetvédelmi tevékenység keretében kerül sor. (5) Ha a közhasznú munkavégzésben történő részvételt a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet szervezi, vagy szervezésében közreműködik, a közhasznú munkavégzés támogatására az Flt. 16/A. -ában, valamint e -ban foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) A támogatásnak nem feltétele a statisztikai állományi létszám bővülése. b) A támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek legfeljebb 90 százalékáig terjedhet. c) A támogatás folyósításának leghosszabb időtartama legfeljebb két év. 13. 14. (1) A közhasznú munkavégzés támogatásáról szóló államigazgatási határozat tartalmazza a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség átvállalásának mértékét és időtartamát, a támogatás folyósításának és visszakövetelésének feltételeit. A határozatban elő kell írni, hogy a munkaszerződést be kell mutatni a munkaügyi központnak. (2) A támogatást a munkaadó - a munkaügyi központ határozatában meghatározott módon - köteles visszafizetni, ha az Flt. 16/A. -ának (1) és (3) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben meghatározott államigazgatási határozatban és a munkaügyi központtal kötött megállapodásban foglalt feltételeket megszegi. 15. (1) Azoknak a településeknek a jegyzékét, ahol a közhasznú munkavégzés támogatása a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség kilencven százalékáig terjedhet, valamint a magasabb összegű támogatás nyújtásának feltételeit a munkaügyi központ - a Munkaügyi Tanács döntését követő nyolc napon belül - nyilvánosságra hozza. (2) A közhasznú munkavégzés közvetlen költségei között a munkavállaló munkabére, annak járulékai, a munkaruha és egyéni védőeszköz költségei, a munkábajárással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költségek, a munkásszállítás költségei, - a munkaügyi központtal történő előzetes egyeztetés alapján - a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége, a munkaalkalmassági vizsgálat költsége, a közhasznú munka megszervezésével kapcsolatos költségek és a többletlétszám foglalkoztatásából eredően az irányításban felmerült költségek számolhatók el. (3) Ha a közhasznú foglalkoztatást közhasznú szervezet szervezi, a munkaügyi központ a közhasznú munkavégzés támogatásából, a munkavégzés megszervezése költségének a munkaadó és a szervező megállapodása által meghatározott részét levonhatja, és közvetlenül átutalhatja a szervezőnek.
(4) Ha a munkaadó a kérelem benyújtását megelőző két évben a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből egyszeri beruházáshoz, gépi és eszközvásárláshoz, munkafeltételek kialakításához támogatásban részesült, újabb támogatás nyújtása esetén a korábbi támogatásnál elszámolt költségek nem vehetők figyelembe. (5) A munkaadó kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott költségekre havonta előleg folyósítható. Az adott naptári évben első ízben kifizetendő előleg folyósítására november 15-e után nem kerülhet sor. Az előleg összege nem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott költségekre nyújtható támogatás - 1000 Ft-ra kerekített - egy hónapra jutó összegét. A foglalkoztatottak létszámának változása esetén az előleg összege módosítható. Önfoglalkoztatóvá válás támogatása 16-17. 17/A. (1) Az Flt. 17. -ának c) pontjában meghatározott támogatás annak részére nyújtható, a) munkanélküli vagy az Flt. 15. -ában meghatározott munkanélküliek vállalkozóvá vállását elősegítő támogatásban részesül, és b) önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. -a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként, vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében, továbbá szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldja meg, és c) rendelkezik a vállalkozás indításához - a beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő - saját forrással, továbbá anyagi biztosítékkal a támogatás visszafizetéséhez. (2) A támogatás nyújtásának a vállalkozás indításához szükséges saját forrás megléte nem feltétele, ha a pályázó már működő társas vállalkozásba kíván belépni, vagy az Flt. 15. -ának a)-b) pontjában meghatározott vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban részesül. (3) Munkanélküli esetén az Flt. 17. -ának c) pontjában meghatározott támogatás további feltétele, hogy az Flt. 58. -a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott munkanélküli állapot a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőzően három hónapig folyamatosan fennálljon. (4) A munkaügyi központ a vállalkozás eredményessége érdekében további pályázati feltételeket (pl. vállalkozói ismeretek, üzleti terv) írhat elő. 17/B. (1) Az Flt. 17. -ának (1) bekezdésében meghatározott személyeknek támogatásként 3 millió Ft-ig terjedő visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatás adható, valamint az e rendelet 17/A. -a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges szaktanácsadás költsége téríthető meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatást legkésőbb a folyósítás befejezését követő 13. hónap kezdetétől számított legfeljebb 60 hónap alatt, a munkaügyi központ által megállapított egyenlő részletekben kell visszafizetni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra meghirdetett pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázat kiírásának célját, b) a pályázaton történő részvétel feltételeit, c) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét, d) a pályázó részéről rendelkezésre álló saját anyagi erő szükséges mértékét, e) az önfoglalkoztatás megvalósulásának határidejét, időtartamát, f) a pályázat tartalmára vonatkozó előírásokat és esetleg szükséges mellékleteket, g) a szerződésszegés jogkövetkezményeit, továbbá h) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának határidejét. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás nyújtásának feltételeit, a támogatás mértékét, a támogatás kifizetésének legkésőbbi időpontját, valamint a támogatás visszafizetésének és visszakövetelésének részletes feltételeit. Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása 18. (1) Az Flt. 18. -ában meghatározott munkahelyteremtés támogatásaként vissza nem térítendő tőkejuttatás nyújtható olyan új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, amelyek a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosítanak. (2) A támogatás csak beruházással egybekötött munkahelyteremtés esetén nyújtható. A támogatási intenzitás mértéke - beleértve a más államháztartási forrásokból kapott támogatásokat - nem haladhatja meg a vállalkozásoknak
nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 29. -ában meghatározott mértéket. (3) A támogatási intenzitás kiszámításánál figyelembe vehető költségek körét a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Szinten tartásra fordított költségek nem számolhatók el. (4) A támogatás pályázati eljárás alapján annak a jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szerinti egyéni vállalkozónak nyújtható, aki, illetőleg amely kötelezettséget vállal arra, hogy a) a beruházást a megkezdésétől számított két éven belül megvalósítja, és b) a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően öt évig folyamatosan fenntartja és működteti, és c) a pályázatban megjelölt létszám felvételét követő legalább 3 évig a beruházásra tekintettel felvett létszámra és a pályázat benyújtását megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai állományi létszámra együttesen folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget vállal, d) az új munkahely létesítéséhez - a beruházás költségének legalább 25 százalékát elérő - saját forrással hozzájárul, e) a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosíték rendelkezésre állását igazolja, továbbá f) a pályázatban megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza. (5) Nem nyújtható támogatás a) költségvetési szervnek, b) annak a munkaadónak, amellyel szemben a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. -a (1) bekezdésének a), d), valamint i)-n) pontja alapján a pályázat benyújtásának hónapját megelőző két éven belül munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek, feltéve, ha a bírság összege, illetve több bírság esetén a bírságok együttes összege az 500 ezer Ft-ot elérte, c) annak, aki a Munkaerőpiaci Alapból, valamint az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzatból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző három évben a pályázatában megjelölt beruházáshoz munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült, d) annak, aki a Munkaerőpiaci Alapból, valamint az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzatból a c) pontban meghatározott időtartam alatt elnyert munkahelyteremtő támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeit határidőre nem teljesítette, továbbá e) annak a munkaadónak, aki a beruházás helye szerinti munkaügyi központ illetékességi területén a pályázat benyújtását megelőző féléves időszakban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/A-94/G. -a szerinti csoportos létszámcsökkentést hajtott végre. (6) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázat kiírásának célját, b) a pályázaton történő részvétel feltételeit, c) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, formáját, mértékét, d) a pályázó részéről rendelkezésre álló saját anyagi erő, továbbá az anyagi biztosíték mértékét, formáját, e) azokat az előírásokat, amelyeket az államháztartás működési rendjéről szóló külön jogszabály a pályázat tartalmi követelményeként előír, valamint a szükséges mellékleteket, f) a beruházás és a foglalkoztatás megvalósulásának határidejét, időtartamát, g) a támogatás folyósításának részletes feltételeit tartalmazó szerződés megkötésének feltételeit és határidejét, h) a szerződésszegés jogkövetkezményeit, továbbá i) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának főbb szempontjait és határidejét. (7) A támogatásról a gazdasági miniszter dönt. (8) A támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás összegét, folyósításának a feltételeit, időtartamát, továbbá - a határozatban, illetve megállapodásban foglaltak megszegése esetén - a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit. 18/A. (1) Az Flt. 18. -ában meghatározott munkahelymegőrzés támogatása annak az Mt. 73. -ában meghatározott munkaadónak nyújtható, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással (a továbbiakban: felmondás) kívánja megszüntetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaviszonnyal egy tekintet alá esik a biztosított bedolgozói jogviszony, továbbá a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya.
(3) A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó a) a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékát - a támogatás iránti kérelem benyújtásával együtt - a felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal korábban a munkaügyi központ kirendeltségéhez írásban bejelenti, és b) írásban nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatotti létszám megtartására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre, és c) nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, és d) a felmondással érintett munkavállalót a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónapja foglalkoztatja, továbbá e) vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását. (4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett munkavállaló személyi adatait, TAJ számát, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét, valamint a felmondás okának a megjelölését. (5) Nem nyújtható támogatás a munkaadónak a) azon munkavállalója foglalkoztatásához, aki után a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló külön jogszabály alapján dotációban részesül, és annak mértéke a kötelező legkisebb munkabért meghaladja, b) ha a kérelem benyújtását megelőző két éven belül munkahelymegőrző támogatásban részesült. (6) A vissza nem térítendő támogatás mértéke a felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75 százalékáig terjedhet. (7) A támogatás a munkabér és járulékai 50-90 százalékáig terjedő mértékben állapítható meg, ha az érintett munkavállaló a) személyi alapbére, illetve a teljesítménybérezés alapjául szolgáló bére azonos a kötelező legkisebb munkabér összegével, b) a 19. (7) bekezdésének a) pontjában meghatározott megváltozott munkaképességű személy, vagy c) foglalkoztatása a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében a korábbinál rövidebb időtartamú munkaidőben történik, feltéve, ha a munkaidő mértéke a napi 4 órát eléri, de a 6 órát nem haladja meg. (8) A munkahelymegőrzés támogatására a 11. (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (9) A támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 150 százalékát. (10) A támogatás a felmondással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy évig, havonta utólag folyósítható. (11) A támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás folyósításának a feltételeit, időtartamát, továbbá azt, hogy a támogatás a munkaadót terhelő munkabér és járulékai hány százalékáig terjed, valamint - a határozatban, illetve megállapodásban foglaltak megszegése esetén - a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása 18/B. (1) Az Flt. 18/A. -ában meghatározott támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki munkanélküli - a kérelem benyújtását követő - foglalkoztatását vállalja. (2) A támogatás legfeljebb 200 napra folyósítható. (3) A támogatás az Flt. 16. -ában szabályozott foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatással együtt nem nyújtható. 18/C. (1) A munkaadó támogatásként - az Flt. 18/A. (2) bekezdésében, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 7. -ának (2) bekezdésében meghatározott, az Alk. tv. melléklete szerinti - csökkentett mértékű közteherjegy lerovására akkor jogosult, ha az alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: AM könyv) rendelkező személyt a munkaügyi központ kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) munkanélküliként nyilvántartja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevétele esetén a munkavállaló a munkavégzés megkezdése előtt a munkaadónak írásban köteles nyilatkozni arról, hogy munkanélküliként nyilvántartott személy. (3) A munkaadó a munkanélküli személy foglalkoztatásáról nyilvántartást vezet, amely az Alk. tv. 6. (8) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza a munkavégzés időpontját, a foglalkoztatottat
munkanélküliként nyilvántartó kirendeltség megnevezését, továbbá a munkavállaló (2) bekezdésben megjelölt nyilatkozatát. (4) A munkaadó a naptári évet követő január 15-éig a székhelye szerint illetékes kirendeltségnek adatot szolgáltat a munkanélküliek foglalkoztatásáról. (5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. (6) Ha a munkanélküli személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyt létesít, az AM könyvét - a munkaügyi központ által megjelölt időpontban - köteles bemutatni annál a kirendeltségnél, amely munkanélküliként nyilvántartja. 18/D. (1) A közteherjegy általános mértéke és a munkaadó által lerótt közteherjegy értéke közötti különbözetnek megfelelő összeg országosan összesítve naptári évenként egy alkalommal kerül átutalásra a Munkaerőpiaci Alapból a Magyar Államkincstár által vezetett "Közteherjegy ellenértéke" lebonyolítási számlára. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott különbözet összegének megállapítása érdekében a foglalkoztatottat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltség - az AM könyvek adatai alapján - illetékességi területére, majd a munkaügyi központ illetékességi területére vonatkozóan megállapítja a munkanélküli foglalkoztatására tekintettel lerótt csökkentett mértékű közteherjegyek együttes összegét, valamint a közteherjegyek együttes általános értékét és ezen összegek különbözetét. (3) A munkaügyi központ a megyére vonatkozó, a (2) bekezdésben foglaltak szerint összesített adatokat a tárgyévet követő február 15-éig megküldi a Foglalkoztatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal a munkaügyi központok által megküldött adatok alapján kiszámítja a munkanélküli foglalkoztatására tekintettel lerótt csökkentett mértékű közteherjegyek országos értékét, valamint a közteherjegyek országos együttes általános mértékét és ezen összegek közötti különbözetet. A Hivatal az országosan összesített különbözetnek megfelelő összeget - a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész központi keretéből - március 15-ig átutalja a Magyar Államkincstár által vezetett "Közteherjegy ellenértéke" lebonyolítási számla javára. 18/E. (1) A munkaadót a székhelye szerint illetékes kirendeltség a közteherjegy általános mértéke és a munkanélküli foglalkoztatására tekintettel lerótt közteherjegy értéke közötti különbözet visszafizetésére kötelezi, ha a foglalkoztatás időpontjában a munkavállalót a munkaügyi központ munkanélküliként nem tartotta nyilván. (2) Nem kötelezhető visszafizetésre az a munkaadó, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt alapos okkal feltételezte, hogy az alkalmazni kívánt személyt a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartja, és ezt a 18/C. (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban rögzített adatokkal igazolja. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 19. (1) Az Flt. 19. -ában meghatározott támogatás olyan, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, felújításhoz, illetve tárgyi eszközök bővítéséhez nyújtható, amely a) normál üzemi körülmények között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozza, vagy b) külön jogszabály szerint meghatározott védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására irányul, vagy c) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését biztosítja. (2) A támogatás pályázati eljárás alapján annak a munkaadónak nyújtható, aki a) a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy naptári éven keresztül működött, és b) az (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósításához - a beruházás (felújítás, eszközbővítés) költségének legalább 20 százalékát elérő - saját erővel is hozzájárul, és c) a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban [Flt. 58. (5) bekezdés a) pont] történő foglalkoztatását a támogatott munkahelyen, illetőleg - a 19. (1) bekezdésében meghatározott egyéb támogatás esetében - a pályázat keretében támogatott telephelyen saját maga valósítja meg, és d) foglalkoztatási kötelezettséget vállal. (3) A pályázat benyújtását megelőző egy naptári éven belül történt jogutódlás esetében a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel megvalósulása szempontjából a munkaadó jogelődje működésének időtartamát akkor kell beszámítani, ha a munkaadó a jogelőd egészének a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 209. -a (2) bekezdése szerinti jogutóda. (4) A foglalkoztatási kötelezettség időtartamáról és tartalmáról a támogatásról szóló államigazgatási határozatban kell rendelkezni. A foglalkoztatási kötelezettség időtartama legfeljebb három évig terjedhet.
(5) A foglalkoztatási kötelezettség mértéke megállapításának szempontjait a pályázati feltételekben kell meghatározni. (6) A (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási kötelezettség időtartamába a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 106. -a, 150. -a, valamint a 193/C. -ának a) pontja szerinti munkavégzések időtartama nem számít bele. (7) E alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek azt a személyt kell tekinteni, a) akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének igazolása szerint - legalább a 40 százalékot eléri, vagy b) aki munkaképesség-csökkenésének mértékéről az a) pontban meghatározott szerv igazolásával nem rendelkezik, de - foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján - megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek. 19/A. (1) A foglalkoztatás megkezdéséhez visszatérítendő támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki a) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből rehabilitációs munkahely létesítéséhez támogatásban részesült, és b) az a) pontban meghatározott támogatásról szóló határozatban, valamint megállapodásban foglaltaknak eleget tett, és c) a megvalósult beruházás eredményeként a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak létszámát, ha a létszám a tíz főt nem haladja meg, két fővel, egyéb esetben legalább 20 százalékkal növeli. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás mértéke az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott beruházás eredményeként foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók 3-6 havi munkabérének megfelelő összeg. (3) A támogatás a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható keretéből nyújtható. (4) A támogatásról annak a munkaügyi központnak a központi szervezeti egysége dönt, amely az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatásról megállapodást kötött. (5) A támogatást annak folyósítását követő egy éven belül kell visszafizetni. (6) Az e -ban meghatározott támogatásra a 21. (3) bekezdését, (4) bekezdésének b) pontját, valamint (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. 19/B. A pályázónak a pályázatában nyilatkoznia kell a Munkaerőpiaci Alappal szemben fennálló kötelezettségeiről, illetőleg ha a tárgyévben az R. 19-19/A. -a alapján több pályázatot nyújt be valamennyi pályázatáról. 20. (1) A 19. (1) bekezdésében meghatározott támogatás a) vissza nem térítendő, illetve b) visszatérítendő formában nyújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák együttesen is alkalmazhatók. 21. (1) A 19. -ban meghatározott támogatás odaítéléséről, ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének a) központi kerete szolgál a szociális és családügyi miniszter, b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható kerete szolgál, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége dönt. (2) A döntést megelőzően be kell szerezni a támogatás felhasználásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményét. (3) A támogatásról szóló államigazgatási határozat tartalmazza a támogatás nyújtásának, felhasználásának és visszafizetésének feltételeit. (4) A támogatás nyújtása esetén, ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének a) központi kerete szolgál, a Szociális és Családügyi Minisztérium, illetőleg megbízásából és ellenjegyzésével a munkaügyi központ, b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható kerete szolgál, a munkaügyi központ köt megállapodást a támogatásban részesülővel. (5) A (3) bekezdés szerinti határozatban, valamint a (4) bekezdés szerinti megállapodásban foglalt feltételek megszegése esetén a munkaadót a Szociális és Családügyi Minisztérium vagy - megbízása alapján - a munkaügyi központ a támogatás egészének vagy részének visszafizetésére kötelezi.
(6) A támogatásra meghirdetett pályázati felhívás tekintetében a 17. -ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás 21/A. (1) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkaadó részére az előzőekben felsorolt törvényekben szabályozott általa végrehajtandó csoportos létszámcsökkentésnek a munkavállalókat, köztisztviselőket, közalkalmazottakat, továbbá hivatásos és szerződéses katonákat (a továbbiakban együtt: munkavállalók) érintő hátrányos következményei enyhítéséhez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás feltétele, hogy a munkaadó a) a törvényben előírt, a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció megkezdése iránt intézkedett, és b) vállalja, hogy a létszámleépítéssel érintett telephelyen (telephelyein) az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a munkaügyi központ által megállapított elvek szerint a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkába helyezését elősegítő bizottságot (bizottságokat) (a továbbiakban: MEB) hoz létre, és működtet, és c) nyilatkozik arról, hogy a MEB működéséhez milyen módon és mértékben járul hozzá, továbbá arról, d) hogy vállalja, a MEB működése alatt, valamint a tevékenységének befejezésekor - a munkaügyi központtal kötött megállapodásban meghatározott időpontokban - a támogatás felhasználásáról szóló elszámolás és értékelés elkészítését. (3) A munkaadó részére a csoportos létszámleépítésben érintett telephelyen (telephelyeken) létrehozandó MEB (MEB-ek) működéséhez, legfeljebb tizenkét hónapra történő felhasználásra, bizottságonként legfeljebb egymillió forint vissza nem térítendő támogatás adható. A munkaügyi központ a támogatás mértékét a térség munkaerő-piaci helyzetétől, a csoportos létszámleépítésében érintett munkavállalók számától és az e célra rendelkezésre álló pénzügyi keret nagyságától függően határozza meg. (4) A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya megszüntetésére vonatkozó intézkedésének a csoportos létszámleépítésben érintett első munkavállalóval történő közléséig, illetve az első munkavállalóval történő megállapodás megkötéséig nyújthatja be a létszámcsökkentéssel érintett telephelye(i) szerint illetékes megyei munkaügyi központhoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a munkaadó a) adatait [neve, székhelye, csoportos létszámleépítéssel érintett telephelye(i), címe, adószáma, ágazati kódja], b) nyilatkozatát a MEB létesítéséről, c) a MEB működéséhez biztosított hozzájárulásának formáját és mértékét, d) a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók számára nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó terveit, továbbá e) a MEB működtetésére, valamint az általa szervezett programokra készített előzetes költségvetést. (5) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott konzultációban résztvevők részére megküldött írásos tájékoztatót, valamint a konzultációban résztvevők által, a EB létrehozására megkötött előzetes együttműködési megállapodást. 21/B. (1) A 21/A. (1) bekezdésében meghatározott támogatás a MEB működésével összefüggő kiadásokra használható fel, így különösen: a) a MEB vezetőjének tiszteletdíja és az az után fizetendő társadalombiztosítási járulék, b) a szakértők, oktatók, előadók díjazása és az azok után fizetendő társadalombiztosítási járulék, c) a MEB vezetőjének, bizottság tagjainak és a meghívott előadóknak utazási költségei, d) a MEB üléseivel összefüggő kiadások, valamint a munkájával kapcsolatos tájékoztatók szervezésének költségei, e) a MEB munkájához szükséges kiadványok előállítása, terjesztése, f) a MEB tevékenységével, programjával összefüggő hirdetési költségek, g) a MEB által szervezett szolgáltatások költségei [pl. állás- és képzési börzék, jogi, vállalkozási, társadalombiztosítási, pszichológiai tanácsadás, álláskeresési, valamint helyi (térségi) tanácsadás, továbbá kihelyezett információs iroda működtetése]. (2) A támogatás nem számolható el azokra az ingyenes szolgáltatásokra, amelyeket a munkaügyi központ vagy megbízásából közhasznú szervezet nyújt a létszámleépítésben érintett munkavállalók számára.
(3) A 21/A. (1) bekezdésében meghatározott támogatásról szóló államigazgatási határozatnak tartalmaznia kell a támogatás folyósításának feltételeit, mértékét, időbeni ütemezését. (4) A támogatás folyósítása akkor kezdhető meg, ha a munkaadó a munkaügyi központ részére teljesítette a létszámleépítésre vonatkozó, külön törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségét. (5) A munkaadó a támogatást - a munkaügyi központ határozatában meghatározott módon - köteles visszafizetni, ha jogszabályban, illetve a (3) bekezdésben meghatározott államigazgatási határozatban meghatározott feltételeket megszegi. 21/C. II. Intenzív álláskeresés támogatása 22. (1) Az Flt. 14/A. -a alapján támogatás annak a legalább három hónapja munkanélküliként nyilvántartott személynek nyújtható, aki e jogszabály és a munkaügyi központ kirendeltségével közösen kialakított együttműködési terv szerint keres munkahelyet, és vesz igénybe álláskeresés elősegítését célzó szolgáltatást (a továbbiakban együtt: intenzív álláskeresés). (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában álláskeresést elősegítő szolgáltatáson a munkaügyi központ kirendeltsége által nyújtott, illetve felajánlott munkaközvetítést, tanácsadást, továbbá álláskeresési módszerek átadását kell érteni. 23. (1) Az intenzív álláskeresésben történő részvételről a munkanélküli és a munkaügyi központ kirendeltsége együttműködési tervet készít. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési tervnek tartalmaznia kell: a) a munkanélküli - intenzív álláskeresésben történő - részvételének módját, b) az intenzív álláskeresés keretében a munkanélküli által folytatandó tevékenységeket, c) a b) pontban meghatározott tevékenységekhez igénybe vehető szolgáltatásokat, továbbá d) azokat a munkáltatókat, amelyek felkereséséhez kapcsolódóan a munkanélküli az Flt. 31. -a alapján a helyközi utazási költségek megtérítését kéri. 24. (1) Az intenzív álláskeresés támogatásaként a munkanélküli részére megtéríthető a) a munkahelyek felkereséséhez, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó helyi tömegközlekedés költsége (ideértve az intenzív álláskeresés időtartamára szóló bérletjegy biztosítását is), b) a rövid időtartamú (legfeljebb öt napig tartó) álláskeresési módszerek elsajátítását célzó szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan felmerült szállás és étkezési költség. (2) Az intenzív álláskeresés támogatásának időtartama egy éven belül nem haladhatja meg a három hónapot. (3) Az intenzív álláskeresés támogatásának egy álláskereső részére nyújtott havi összege a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás esetében a munkanélküli járadék alsó határának harminc százalékát, b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás esetében a munkanélküli járadék alsó határának felét nem haladhatja meg. 25. Az intenzív álláskeresés támogatásáról a munkaügyi központ határozattal dönt. A határozatnak tartalmaznia kell: a) az intenzív álláskereséshez nyújtandó támogatások megjelölését, időtartamát és mértékét, b) a munkanélkülinek a támogatás igénybevételéhez szükséges kötelezettségeit (így különösen az álláskeresést igazoló munkaadói bejegyzés formáját és számát, az álláskeresést elősegítő szolgáltatásokon történő részvételt, továbbá a támogatás felvételéhez szükséges elszámolás módját és időpontját), valamint c) a b) pontban meghatározott kötelezettségek elmulasztásának következményeit. 26. (1) Az intenzív álláskeresés támogatásának kifizetése - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - utólag történik. A kifizetés feltétele, hogy a munkanélküli a 25. b) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítését, továbbá az intenzív álláskeresés során felmerült költségeit igazolja. (2) Az utazási költségek a támogatásban részesülők számára utazási bérlet formájában megelőlegezhető. A munkaügyi központ a 24. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szállás- és étkezési költséget a szállást, illetőleg az étkezést biztosító szervezet számára közvetlenül utalja át. Munkaerő-piaci programok támogatása
26/A. (1) Az Flt. 19/B. -ában meghatározott program (a továbbiakban: program) magában foglalhatja az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, valamint a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. (2) A program indítása előtt programtervet kell készíteni, amelyben meg kell határozni a) azoknak a személyeknek a körét, akik munkaerő-piaci helyzetének javítására a program irányul (a továbbiakban: célcsoport), b) azokat a térségeket, amelyekben a program megvalósítására sor kerül, c) a program tartalmát alkotó munkaerő-piaci szolgáltatásokat és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat (programelemek), valamint azokat a szakmai elveket, amelyek szerint ezek a programban összekapcsolódnak, d) a programban, valamint az egyes programelemekben való részvétel feltételeit, az ahhoz szükséges dokumentumok körét és tartalmát, e) a program megvalósításában közreműködő személyek és szervezetek körét, f) a program megvalósításának időtartamát, g) a programtól, valamint az egyes programelemektől várt eredményt, valamint annak mérésének, értékelésének módját, h) a programtervben meghatározott célok megvalósulása értékelésének gyakoriságát, i) a program teljes költségvetését, amely tartalmazza a programot alkotó munkaerő-piaci szolgáltatások, támogatások és a program működtetésének (a programirányítás, a programmal kapcsolatos kommunikáció és a monitoring) költségeit. (3) A program keretében olyan feltételek is előírhatók, amelyek alapján a célcsoporthoz tartozó személyek a program nem valamennyi, hanem csak egyes elemeiben vesznek részt. (4) A program időtartama a három évet nem haladhatja meg. (5) A program időtartama alatt a programtervben előírt időközönként vizsgálni kell a programtervben meghatározott célok megvalósulásának lehetőségét, és indokolt esetben a szükséges módosításokat el kell végezni. (6) A program költségei közül a) a program elemét képező támogatásokat a foglalkoztatási, illetőleg a rehabilitációs alaprész terhére, b) a munkaügyi központok által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások, valamint a program működtetésének a munkaügyi központoknál felmerült költségeit - kivéve az Flt. 39. -a (4) bekezdésében meghatározott költségeket - az intézményi költségvetés terhére, c) a program kidolgozásáért, illetőleg részben vagy egészben történő megvalósításáért támogatásban részesülőnél felmerült költségek megtérítését ca) a rehabilitációs alaprész terhére indított központi program esetében a rehabilitációs alaprész központi kerete terhére, cb) egyéb esetben a foglalkoztatási alaprész terhére kell elszámolni. 26/B. (1) A program elemét képező támogatások tekintetében az Flt.-ben és végrehajtási szabályaiban meghatározott feltételektől a következők szerint lehet eltérni: a) A program célcsoportjához tartozók - a c) pontban meghatározott kivételekkel - minden programelemben részt vehetnek függetlenül attól, hogy az Flt. és végrehajtási szabályai szerint jogosultak-e a program elemét képező támogatásra. b) A program megvalósításában résztvevők - amennyiben a program más feltételeket nem tartalmaz - a c) pontban meghatározott kivételekkel, a célcsoporthoz tartozók után arra tekintet nélkül részesülnek támogatásban, hogy a célcsoporthoz tartozók rendelkeznek-e az Flt.-ben és végrehajtási szabályaiban az adott támogatásra előírt feltételekkel. c) Az a) és b) pontban foglaltak nem vonatkoznak a pályakezdő munkanélküliek munkavégzésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendeletben, és a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendeletben, továbbá e rendelet 19. és 19/A. -ában szabályozott támogatásokra. d) A program elemét képező támogatások a program teljes időtartama alatt nyújthatók. e) A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, a helyközi utazás támogatása, valamint a csoportos személyszállítás támogatása együttesen a program teljes időtartama alatt nyújtható. f) A közhasznú munkavégzés támogatása tekintetében az Flt. 16/A. -a (2) bekezdésében foglaltakat a program időtartama alatt nem kell alkalmazni. g) Ha az önfoglalkoztatóvá válás támogatása a program elemét képezi, el lehet tekinteni a pályázat benyújtásától, azonban a támogatás feltételeiről a célcsoporthoz tartozó személyt a program indításakor tájékoztatni kell.
h) A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás esetében az Flt.-ben és az e rendeletben előírt feltételek közül csak az e rendelet 11. (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az 1. (3) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a szakképzést megalapozó felzárkóztató képzés keretében a) általános iskolai végzettségének megszerzését biztosító képzéshez, valamint b) az ezt követő, az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakképzéshez képzési támogatás nyújtható, feltéve, ha a munkaerőpiaci program e rendelet 26/G. -a szerinti részben vagy egészben történő megvalósítója költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, közhasznú társaság, és a program szervezésében (vagy a programban részt vevő célcsoportba tartozók kiválasztásában) a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdekképviseleti szervezet közreműködik. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzés időtartamára a képzésben részt vevő személy részére képzési támogatásként keresetpótló juttatás állapítható meg, valamint az utazás, étkezés, szállás költsége részben vagy egészben megtéríthető. 26/C. (1) A programok lehetnek: a) központi munkaerő-piaci program, b) több megyére kiterjedő munkaerő-piaci program, c) megyei (fővárosi) munkaerő-piaci program. (2) A munkaerő-piaci program indításához a Szociális és Családügyi Minisztérium által indított központi program esetén a MAT, több munkaügyi központ, illetőleg a munkaügyi központ által beindítandó programok esetében a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács(ok) véleményét ki kell kérni. (3) A megyei (fővárosi) munkaerő-piaci program indításáról a munkaügyi központ igazgatója, a több megyét érintő munkaerő-piaci program indításáról az érintett munkaügyi központok igazgatói együttesen döntenek. (4) A Szociális és Családügyi Minisztérium, a statisztikai tervezési régiókhoz tartozó munkaügyi központok együttesen, valamint a megyei munkaügyi központ csatlakozhatnak más minisztérium vagy egyéb szerv által indított, a munkaerőpiacot befolyásoló programokhoz. (5) Az Flt. és e rendelet szabályai irányadók a (4) bekezdésben meghatározott, valamint a MAT által indított munkaerő-piaci programok esetében is. 26/D. (1) A Gazdasági Minisztérium által meghirdetett központi munkaerő-piaci program esetében a program végrehajtásáról a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott módon a Foglalkoztatási Hivatal, illetőleg az érintett munkaügyi központok gondoskodnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a Gazdasági Minisztérium meghatározza a) a központi program célját, b) a központi program elemeit, c) a program, illetőleg az egyes programelemek végrehajtása során elérendő eredményt, továbbá azt, hogy d) a programot a Foglalkoztatási Hivatal vagy a munkaügyi központ valósítja meg, vagy annak megvalósításába mást is bevonhat, valamint e) a program finanszírozásának feltételeit, f) a program végrehajtásáról történő beszámolás rendjét, g) a program monitorozásának idejét és módját. 26/E. A program célcsoportjába tartozó személyeknek, valamint a program megvalósításában résztvevőknek nyújtandó támogatásokra - a 26/B. -ban foglaltak figyelembevételével - az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 26/F. (1) Az Flt. 19/B. -ának (2) bekezdésében meghatározott egységes támogatás keretében a programban résztvevő munkanélküli vállalkozóvá válásához, intenzív álláskeresésben, továbbá a munkaerő-piaci képzésben történő részvételéhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevétele során nyújtandó támogatás vonható össze. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásnak a munkanélküli a) vállalkozóvá válását elősegítő elemére, a munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásokra, b) az intenzív álláskeresést elősegítő elemére, az intenzív álláskeresés támogatására, c) a képzésben történő részvételhez nyújtott elemére a foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvételhez nyújtott támogatásra, d) a szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott elemére a szolgáltatások igénybevétele esetén nyújtandó támogatásra vonatkozó, az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott rendelkezéseket - a 26/B. -ban foglaltak figyelembevételével - megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás, valamint az egyes elemei igénybevételének részletes feltételeit, a munkanélküli részére nyújtandó szolgáltatás, valamint az általa igénybe venni tervezett képzés időtartamát, az erre nyújtandó keresetpótló juttatás összegét, a vállalkozóvá váláshoz nyújtandó támogatás összegét, továbbá a támogatás(ok) visszakövetelésének részletes feltételeit. 26/G. (1) Pályázati eljárás alapján a munkaügyi központ támogatást nyújthat jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, valamint egyéni vállalkozónak munkaerőpiaci program kidolgozásához, illetőleg annak kidolgozásához és/vagy részben vagy egészben történő megvalósításához. (2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázat célját, b) a pályázaton történő részvétel feltételeit, c) a támogatni tervezett programok célját, a program tartalmát, a programelemeket, d) a programtól, illetőleg az egyes programelemektől elvárt eredményt, e) a program időtartamát és határidejét, a beszámolás rendjét és idejét, valamint formáját, f) a programhoz nyújtandó támogatás formáját, mértékét, forrását, g) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának határidejét. (3) A pályázat eredményéről a munkaügyi központ határozattal dönt. A támogatásról szóló határozatban meg kell határozni a támogatás időtartamát, mértékét, ütemezését, valamint a visszakövetelés feltételeit. (4) A támogatásban részesülő pályázóval a munkaügyi központ megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell a program szervezésének, bonyolításának, továbbá monitorozásának és végrehajtása ellenőrzésének részletes szabályait, valamint a program tartalmát alkotó támogatások folyósításának feltételeit és az ahhoz szükséges iratokat. A program megvalósításához nyújtott támogatás 10 százaléka a program lezárását követően az eredmény elfogadása esetén fizethető ki. Záró rendelkezések 27. (1) E rendelet alkalmazása szempontjából a) munkabéren a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a "Munkaügyi Statisztikai Fogalmak" című módszertani segédletében "kereset" címszó alatt meghatározott juttatásokat - a prémium és a jutalom kivételével -, b) munkabér járulékain az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot, valamint az egészségügyi hozzájárulást, c) a munkaadó rendes felmondásán az Flt. 58. -a (6) bekezdésének c) pontjában foglaltakat kell érteni. (2) Az e rendelet által szabályozott támogatások nyújtása során a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet szabályait alkalmazni kell. A munkaadónak a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott de minimis támogatások összegéről írásban nyilatkoznia kell. (3) Ha a munkaerő-piaci programot nem a munkaügyi központ indítja, a program támogatása tekintetében a munkaügyi központ központi szervezeti egysége dönt. (4) A munkaerő-piaci program elemeit képező támogatásokra a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (5) Az e rendeletben meghatározott támogatásban részesülő - arra vonatkozó kérelem esetén - köteles biztosítani a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részére a támogatás felhasználására kiterjedő kormányzati ellenőrzés lehetőségét, valamint a támogatás felhasználásáról a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részére - kérésére - számadást készíteni. (6) Az e rendeletben meghatározott támogatásban részesülő a támogatás felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében, az államigazgatási határozatban és megállapodásban meghatározott módon köteles a nyilvántartás vezetésére. (7) A munkaügyi központ által igénybe vett foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás díjának anyagi fedezete biztosítására az Flt. 39. -ának (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Eszerint azt, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételére a) a munkaközvetítéssel összefüggésben kerül sor, a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: Alap) szolidaritási alaprészéből, b) a foglalkoztatási alaprészből nyújtott támogatásokkal összefüggésben kerül sor, az Alap foglalkoztatási alaprészéből kell biztosítani.
28. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A rendelet szabályait - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő első fokú államigazgatási eljárás során el nem bírált kérelmek tekintetében is alkalmazni kell. (2) A rendelet 22-26. -a a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. (3) Munkahelyteremtés támogatására a rendelet hatálybalépését megelőzően kiírt pályázati felhívásra beadott kérelmeket a pályázati felhívás kiadása idején hatályos szabályok szerint kell elbírálni. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló 4/1991. (IV. 13.) MüM rendelet hatályát veszti. 1. számú melléklet a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelethez A képzési támogatásként adható, költségtérítés szempontjából figyelembe vehető kiadások köre 1. A képzést lebonyolító oktatók részére fizetett ellenérték és annak járulékai. 2. Külön jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj. 3. A képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök díja. 4. Az elméleti, gyakorlati képzés során felhasznált anyagok (energia) költsége. 5. Amortizáció (használattal arányosan elszámolható) költsége. 6. Munkaruha, védőruha költségei. 7. Tananyagfejlesztés arányos költségei. 8. Egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségek (bérleti díjak, rezsi-, posta- és adminisztrációs költségek). A 8. pontban szereplő költségek legfeljebb a képzési költség 20 százalékáig terjedhetnek. 9. Alkalmassági vizsgálat költsége. 10. A gyakorlati képzést bonyolító munkaadónak a gyakorlati képzésben részt vevő személy megváltozott munkaképességéből adódó többletköltségek. 2. számú melléklet a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelethez Adatlap a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személyek alkalmi foglalkoztatásának támogatásáról A munkanélküli munkavállaló Neve: Lakóhelye:...... TAJ száma:... AM könyv sorszáma:... Neve:... Lakóhelye:...... TAJ száma:... AM könyv sorszáma:... A munkavégzés időpontja... A lerótt közteherjeg y értéke (Ft/nap)... Munkadíj (Ft/nap).......... A munkavállaló nyilatkozata, aláírása Nyilatkozom, hogy a...... kirendeltség munkanélküliként tart nyilván:... Nyilatkozom, hogy a... kirendeltség munkanélküliként tart nyilván:
Neve: Lakóhelye:...... TAJ száma:... AM könyv sorszáma:... Neve:. Lakóhelye:...... TAJ száma:... AM könyv sorszáma:................................. Nyilatkozom, hogy a... kirendeltség munkanélküliként tart nyilván:... Nyilatkozom, hogy a.. kirendeltség munkanélküliként tart nyilván:... 3. számú melléklet 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelethez JÖVEDELEMNYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A kérelmet benyújtó neve:... (születéskori név:)... 2. A kérelmet benyújtó lakóhelye vagy tartózkodási helye:... 3. Ha a kérelmet benyújtó nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve:... 4. A törvényes képviselő bejelentett lakóhelyének címe:... 5. A kérelmezővel egy háztartásban élő, olyan eltartottak száma, aki(k)nek eltartására a képzésben részt vevő személy - jogszabály, bírósági ítélet vagy szerződés alapján - köteles:... fő. 6. 5. pontban szereplő eltartottak tartási kötelezettség alapja neve jogszabály bírósági ítélet szerződés a) b) B) Jövedelmi adatok A jövedelmek típusai 1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem Kérelmező jövedelme Eltartottak jövedelme Forintban a) b) c) d) e) f) g)
3. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 4. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezés, gyermektartásdíj stb.) 5. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (munkanélkülijáradék, rendszeres szociális segély, jövedelempótló támogatások, időskorúak járadéka, ápolási díj stb.) 6. Egyéb jövedelem 7. Összes bruttó jövedelem Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a munkaügyi központ a NYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a foglalkoztatás elősegítésére és munkanélküliek ellátásáról szóló (Flt.) 1991. évi IV. törvény 50. (1) bekezdésének i) pontja alapján ellenőrizheti. Dátum:... a kérelmező vagy törvényes képviselőjének aláírása KITÖLTÉSI UTASÍTÁS 1. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek kivételével a kérelem benyújtását megelőző egy hónap jövedelmét kell szerepeltetni. 2. A 2. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni. 3. A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.) a jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell. 4. Ha a kérelmező nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.