Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket vettük számításba: 1. A 215. december 1. - 216. február 29. közötti időszakban a Tisza szegedi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti időszak hőmérsékleti viszonyai. 3. A vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet 216. március 1-i értéke. 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hosszú-távú meteorológiai előrejelzések. 1. A tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 215. december 1-től 216. február 29-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján 28,7 mm csapadék hullott, ami a sokéves átlag értéknek, a 169 mm-nek a 124%-a. A szegedi vízgyűjtőre lehullott csapadék is a sokéves átlag felett alakult, 162 mm-t mértek, ami az átlagos értéknél 26%-kal magasabb. Az 1. és a 2. ábrán a tokaji, a 3. és 4. ábrán pedig a szegedi adatokat ábrázoltuk. Látható, hogy átlagot számottevően meghaladó érték mindkét vízgyűjtőn januárban és februárban volt, a december kifejezetten száraznak mondható. A Tokaj feletti vízgyűjtőn az átlagos értéknek 35%-a, a Szeged feletti vízgyűjtőn pedig csak a 29 %-a esett decemberben, a téli időszak elején. csapadék [mm] csapadék [mm] 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 215-216 Sokéves átlag Dec. Jan. Febr. 1. ábra. Havi csapadék értékek a Tisza tokaji vízgyűjtőjén 26 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 21 211 212 213 214 215 216 2. ábra. A téli csapadékviszonyok a Tisza tokaji vízgyűjtőjén 1
csapadék [mm] csapadék [mm] 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 215-216 Sokéves átlag Dec. Jan. Febr. 26 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 21 211 212 213 214 215 216 3. ábra. Havi csapadék értékek a Tisza szegedi vízgyűjtőjén 4. ábra. A téli csapadékviszonyok a Tisza szegedi vízgyűjtőjén Összességében elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első harmadát, a decembert jóval átlag alatti csapadék mennyiség jellemezte, amit az átlagosnál jelentősen nedvesebb január és február követett. (Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek.) 2. A téli időszak hőmérsékleti viszonyai A Tisza vízrendszerének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat): Vízgyűjtő 215. december 216. január 216. február [ o C] [ o C] [ o C] Felső Tisza 1,5 (-,7) -3,4 (-2,3) 3,4 (-1,4) Szamos 2,6 (-,4) -2,2 (-1,7) 5,3 (-,5) Bodrog 2,3 (-,) -2,7 (-1,4) 4,5 (-,4) Körösök 2,5 ( -,4) -1,8 (-,9) 5,4 (,2) Maros 2, (-,7) -2,2 (-1,9) 5,3 (-,3) 1. táblázat. A Tisza vízrendszerének téli hőmérsékleti viszonyai Az 1. táblázatból látható, hogy 215-216 téli időszakának első és utolsó harmadában az átlagnál jóval melegebb volt, mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek jócskán meghaladták a sokéves átlagértékeket és fagypont felett - decemberben az átlagosnál 2-3 o C-kal, februárban pedig 4-5 o C-kal magasabban - alakultak. Az időszak közepén viszont az átlagnál kissé hidegebb volt, a januárt fagypont alatti hőmérsékletek, az átlagnál,5-1, o C-kal alacsonyabb értékek jellemezték. 2
Összességében megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízgyűjtő területén egy hőmérsékleti szempontból változatos - decemberben és februárban az átlagosnál jóval melegebb, fagypont feletti havi középhőmérsékletű, januárban az átlagosnál kissé hidegebb - téli időszakot tudhatunk magunk mögött. 3. A vízgyűjtőn 216. március 1-én hó alakjában tárolt vízkészlet A Tisza szegedi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét a rendelkezésre álló, túlnyomórészt kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembe vételével számított mintegy 125 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. Ennek elmúlt téli menetvonalát az 5. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. 5. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Tisza szegedi vízgyűjtőjén Az ábrán a sötétkék vonal mutatja, hogy a Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban végig a sokéves átlag alatt maradt. Viszonylag későn, december végén indult csak meg a hófelhalmozódás. Januárban kissé nőtt a hóban tárolt vízkészlet mennyisége, de csak megközelíteni tudta a sokéves átlagértéket. A hóvízkészlet mennyisége az időszak végén, március 1-én a sokéves átlagnak alig több mint fele. A 2. táblázatban a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 216. március 1-i értékét 5 m-es magassági bontásban ábrázoltuk. A hóban tárolt vízkészlet március 1-i értéke a 1,486 km 3, az 1997-215-ös időszak ugyanezen a napon mért maximális értékének csak a 19 %-a, az átlagértéknek, ami 2,75 km 3 pedig a 55 %-a. A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi értékét a 6. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, a 7. ábrán pedig az elmúlt 1 év ugyanezen a napján mért adataival is ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentősen elmarad több év, pl. a 26, vagy akár a 212-es évek értékétől, de nem egyedülállóan kevés. Az utóbbi években többször is előfordult hasonlóan alacsony vagy még alacsonyabb hófelhalmozódás a területen. 3
Tisza - Szeged Tengerszint feletti magasság [m.b.f.] Vízgyűjtő terület [km 2 ] Átlagos hóvastagság [cm] Átlagos sűrűség [g/cm 3 ] Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km 3 ] 2 58422,,,, 2 5 4341,,,, 5 1 27429 2,2,326 7,,193 1 15 8228 39,,294 114,7,944 15 2 1181 1,3,246 246,8,291 2 3 79 152,4,38 469,8,37 Összesen: 13842 1,465 2. táblázat. A Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 216. március 1-én. km 3 km 3 6 5 4 3 6 5 4 3 2 2 1 1 sokévi átlag 215-216 26 28 21 212 214 216 6. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke 7. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet a sokéves átlaggal együtt értékei március 1-én 216.március 1-én 5. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés A 216. március elején rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és csapadékosabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és kissé szárazabb időjárás várható. A május átlagos hőmérsékletűnek és az átlagnál szárazabbnak ígérkezik. A március első dekádjára vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék- és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban jelentős, de 1 mm alatti 4
csapadékot jelez, a napi középhőmérsékleteket pozitív hőmérsékleti tartományba várjuk. Fagypont alatti hajnali hőmérsékletek jórészt csak a Felső-Tisza vízgyűjtőn lehetnek. Havazás jellemzően a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható, az alacsonyabban fekvő területeken a közepes mennyiségű csapadék, eső formájában valószínűsíthető. Márciusban jellemzően folytatódik a február közepén elkezdődött lassú hóolvadás. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Tisza szegedi szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk. Tisza Szeged 216. március 216. április 216. május Havi közepes vízállás [cm] 318±16 355±153 31±136 Havi maximális vízállás [cm] 449±112 467±162 454±171 3. táblázat. A tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások. Tisza - Szeged A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 216. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8-1. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy mindhárom hónapban az előző két évinél magasabb, de nem kiemelkedően magas vízszintek valószínűsíthetők. H [cm] H [cm] H [cm] 8 8 8 7 7 7 6 6 6 5 5 5 4 4 4 3 3 3 2 2 2 1 1 1 211 212 213 214 215 216 211 212 213 214 215 216 211 212 213 214 215 216 8. ábra. Max. márciusi vízállások 9. ábra. Max. áprilisi vízállások 1. ábra. Max. májusi vízállások Tisza - Szeged Tisza - Szeged Tisza - Szeged Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál jóval enyhébb téli időszakban felhalmozódott hó mennyisége március elejére elmarad a sokéves átlag értékétől, annak kevéssel több, mint fele. A meteorológiai előrejelzések szerint március első felében az átlagosnál több csapadék fog esni, de a lefolyás szempontjából meghatározó vízgyűjtőkön jórészt fagypont feletti középhőmérsékletek várhatóak, és a hajnali negatív értékek is csak a Felső-Tisza vízgyűjtőjén lesznek jellemzőek, így jelentős mértékű hó felhalmozódására már nem kell számítanunk. Márciusban, az enyhülő, változékony idő következtében várható a hóvízkészlet további csökkenése, és a folyókon kisebb vízszintemelkedések kialakulása. Amennyiben az ezt követő 5
időszakban további, erős felmelegedés következik be, amit jelentős csapadék tevékenység kísér, akkor március végétől jelentősebb vízszintemelkedések is kialakulhatnak. A jelenlegi helyzet alapján a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye átlagosnak mondható, de az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. Kisebb, az árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására mint amilyen vízjárási helyzet a napokban is megfigyelhető - a legnagyobb eséllyel március végén, április elején számíthatunk. Budapest, 216. március 1. Spitzerné Farkas Márta vízajzi referens Országos Vízjelző Szolgálat 6