Hivatásetikai alapok kormánytisztviselőknek

Hivatásetikai alapok kormánytisztviselőknek Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésben a Magyar Kormánytisztviselői Karral Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal Dr. Kis Norbert szakmai vezető Minősített közszolgálati továbbképzési program 2013. július

Technikai információk: - Kérdések írásban a szünetben átadva - Oktatásszervező a szünetben egyéb technikai információkat közöl Menetrend: 10.00-10.45. 11.00.- 11.45. 11.45.-12.30. Ebédszünet 12.30.-13.15. 13.30.-14.15. 14.30.-15.15. 15.30.-16.00. 16.00.-16.30. Írásbeli kérdések megválaszolása.

Weöres Sándor 100 Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra Igazságot csak beszéd nélkül tudhatsz meg, tehát csak önmagadtól. (A teljesség felé)

A képzés célja A Hivatásetikai Kódex (MKK) - céljának, szerkezetének, fogalmainak megismerésével - az etikai elvek és dilemmák közös átgondolása, - az etikai és jogi értéktartalmak jobb megértése, - az etikai és jogi kötelességeknek való megfelelés segítése, - a tisztviselői munka kihívásainak értékrendalapú áttekintése, felvetések, kérdések és válaszok formájában.

A közszolgálati hivatásetika stratégiai és jogi keretei Koncepcionális elvárások Stratégiai keretek Jogi keretek

Koncepcionális elvárások Fő cél: közszolgálati értékek (public values) erősítése, közbizalom növelése szervezeti integritás és kultúra: átláthatóság (transzparencia), elszámoltathatóság, hatékonyság; egyéni integritás: szakmai és erkölcsi tekintély; tisztviselő egyéni szabadságjogainak korlátai és magánéletére is kiható elvárások; korrupció elleni fellépés; érdek-összeütközések megelőzése, összeférhetetlenség megszüntetése; szervezeti eszközök, ösztönzés, képzés; normasértések tisztességes eljárásban történő elbírálása; normasértés szankciói.

Nemzetközi trendek A közszolgálat etikai érzékenysége, a hivatásetika mint szervezeti és humánpolitikai téma jelentősége erősödő trend Európa-szerte. jó kormányzás, a hatékony közszolgálat iránti igény összekapcsolódik az etikus működés követelményével, a gazdasági válság felerősítette az etikus működés fontosságát, trendet mutat a közhivatalok és közigazgatás iránti közbizalom csökkenése világszerte, növekednek a társadalom, a polgárok elvárásai a közszolgálattal szemben, a közszektor folyamatos átalakulás, reform, átszervezés alatt van, amely próbára teszi a közszolgák képességeit, az értékek komplexitása, értékkonfliktusok, értékválság az élet minden területén, így a közszektorban is jelen van, erősödött a nyitottság, az átláthatóság, az elszámoltathatóság követelménye, a korrupció-elleni harc fontossága nőtt.

Nemzetközi trendek Nemzetközi szabályozás célja: a hivatali korrupció nagysága egységes nemzetközi etikai elvek kialakítását és folyamatos összehangolását indokolja. (Európa Tanács Miniszteri Bizottsága; 1996.) Indok: - a korrupció komoly fenyegetést jelent a jogállamra, demokráciára, az emberi jogokra, a méltányosságra és a szociális jogokra; - a korrupció gátolja a gazdasági fejlődést, veszélyezteti a demokratikus intézmények stabilitását és a társadalom erkölcsi alapjait.

Nemzetközi trendek 1997. ENSZ határozat, melynek függeléke a tisztviselői etikai kódex Köztisztviselők Nemzetközi Magatartáskódexe- International Code of Conduct of Public Officials: - Rögzíti a közszektorban dolgozók etikai elveit; - Kódex, mely az államba és azok közigazgatásaiba vetett bizalom megrendülésével magyarázza az egységes hivatásetikai elvek megalkotását.

Európa Tanács Miniszteri bizottság: Rec (2000) 10 számú ajánlása a Köztisztviselők Etikai Kódexéről- Codes of Conduct for Public Officials Melléklet: etikai kódex minta a tagállamok részére Etikai kódex üzenete az ET szerint: A kódex nemcsak a tisztviselők számára készült az erkölcsi szabályok összegzése céljából, hanem a nyilvánosság tájékoztatása is a tisztviselőktől elvárható magatartásról.

EB iránymutatás: Európai Unió Helyes hivatali magatartás európai kódexe Code of Good Administrative Behavior for Staff of the European Commission in their Relations with the Public Hatálya: EB által foglalkoztatott tisztviselőkre terjed ki, a nyilvánossággal fenntartott kapcsolatok során követendő etikai elveket összegzi: ügyfélkapcsolati elvek Ügyfélkapcsolati elv: a tisztviselő a nyilvánossággal fenntartott kapcsolatai során szolgálatkészen, helyesen és előzékenyen jár el, valamint a nyilvánosság rendelkezésére áll.

ET, EU etikai kódexekben található kiemelt elvek Jogszabályok, törvényes utasítások és a tisztségre vonatkozó erkölcsi szabályok betartása; Politikai semlegesség, a közigazgatási tisztviselő nem helyezkedik szembe a közigazgatási szerv célkitűzéseivel, döntéseivel illetve törvényes utasításaival; Lojalitás: haza és hatóságok szolgálata; Udvariasság: állampolgárok, felettes, kollégák és beosztottak felé; Előítélet-mentesség; Mások jogainak, kötelezettségeinek és törvényes érdekeinek figyelembevétele a feladatok ellátása során; Jogszabályok tiszteletben tartása a döntéshozatali eljárás során, részlehajlás nélküli döntés az ügy összes körülményének figyelembevételével; A tisztviselő köteles megakadályozni és kiküszöbölni, hogy személyes érdekei összeütközésbe kerüljenek hivatali feladataival; Személyes érdekek céljából a tisztviselő nem használhatja fel a hivatali helyzetéből adódó előnyöket; Köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy megőrizze és megerősítse az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmát; Közérdekű adatok jogszabályoknak megfelelő kezelése, titoktartási szabályok betartása

Nemzetközi trendek EU jogszabályok teljes elfogadása Egyes kiemelt jelentőségű anti-korrupciós nemzetközi szerződések ratifikálása és végrehajtása Integritás, elszámoltathatóság és transzparencia a közigazgatásban Etikai kódexek megalkotása és végrehajtásának ellenőrzése OECD felmérés polgárok körében: A közszolgálattal kapcsolatos alapértékek fontossági sorrendje a polgárok körében: (OECD, Governance at a Glance, Paris, 2009.) 1. Pártatlanság 2. Törvényesség 3. Átláthatóság 4. Őszinteség 5. Hatékonyság 6. Szakmaiság

Európa hivatali korrupciós térképe Forrás: Transparency International A Korrupciós Észlelési Index- CPI adatai a korrupciónak a közhivatalnokok és a politikusok körében érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat. A TI 2012-es jelentése szerint Magyarország a 174 ország közül a 46. helyet foglalja el a rangsorban,

Hivatásetikai politikák (policy) eszköztára hivatásetikai szabályozás szerepe nő, hivatásetika intézményesülése bizottságok, speciális testületek, etikai hivatalok formájában, bejelentések kezelése, bejelentők védelme nagyobb szerepet kap, érdekkonfliktusok kezelési eljárásai, a vezetés elkötelezettsége, etikai filozófiája, a személyzetben a hivatásetika tudatosítása, tréningek, belső tanácsadás, belső értékelés, monitoring, etikai eljárások és fórumok kialakítása.

Eszközök és hatékonyság EU tagországok részvételével készült felmérés (Ch. Demmke, T. Moilanen: Effectiveness, 2011) szerint fontossági sorrendben az alábbi akadályok nehezítik a hivatásetikai hatékonyságát: 1. a hivatásetikát a szervezetben nem veszik komolyan, 2. hiányzik a vezetők elkötelezett munkája a hivatásetika tudatosításában és példamutatásban, 3. a hivatásetika nem koherens, nem egységes, 4. nincs megfelelő monitoring, 5. nincs megfelelő képzés, 6. nincs megfelelő értékelése a hivatásetika érvényesülésének, 7. nincs megfelelő szankció, 8. nincs független belső vizsgálata a hivatásetikai vétségeknek, 9. nincs hivatásetikai kultúra, 10. a személyzetpolitika nem etika-centrikus, 11. gyenge a hivatásetikai szabályozás minősége.

A hivatásetika stratégiai keretei Kormány -program Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programja (anti-korrupciós stratégia) Egyéb stratégiai jelentőségű dokumentumok (Etikai Zöld Könyv, OGP akcióterv, állami szervek Közös Nyilatkozata)

Hivatásetikai elemek a kormányprogramban A Nemzeti Együttműködés Programja (2010. május) A közvéleményt irritálja a részben a sajtóból, részben a vállalkozók saját tapasztalatai alapján kibontakozó negatív kép a visszaélésekről, a politikai szempontok érvényesüléséről, a korrupció miatt kialakuló túl magas árakról. (III. fejezet 1.6) A közrend megingása, az intézmények kiüresedése, a normák semmibevétele, a joguralom ellehetetlenülése, valamint a mindent átszövő politikai és gazdasági korrupció napjainkra a demokratikus rend célját és értelmét kérdőjelezte meg. (III. fejezet 5.) Vissza kell állítanunk az állam lerombolt tekintélyét, ennek érdekében meg kell teremtenünk a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeit. ( ) Újra kell építeni az államot, ebben kulcsszerepe van a szaktudás és az elhivatottság érvényre juttatásának és annak, hogy visszaadjuk a közigazgatás rangját. (III. fejezet 5.1)

Hivatásetika a Magyary Programban Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program Megjelenés, közzététel: 2011. június 10. Hivatásetikai célkitűzések: az erős, de az indokolthoz képest nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes állam egy olyan közszolgálati etikai alapvetésre épülhet, amely az életpályamodell értékei mellett a hatékonyság és a teljesítmény értékeit is megtestesíti, szervezetenként változó etikai szabályozások helyett átfogóan szabályozott hivatásetikai zsinórmértékre van szükség, világos szabályokkal kell segíteni a közszolgálatban dolgozókat a hivatalukhoz méltó, kötelességtudatos magatartás tanúsításában, a hivatásrendek hatékonyan tudnak közreműködni a hivatásetikai normák érvényesítésében.

Open Government Partnership (OGP)- Nyílt Kormányzati Együttműködés és a magyar vállalások OGP- nemzetközi kezdeményezés: cél: nyílt kormányzás elvének gyakorlatba ültetése 2011: 8 ország kezdeményezése alapján, jelen: + 47 ország csatlakozott eddig Országunk: tagjelölt, csatlakozáshoz: OGP Akcióterv (2012) Magyar vállalások a csatlakozás érdekében: OGP Akcióterv elfogadása, melynek eleme a megfogalmazott nemzetközi etikai elvek mentén etikai kódexek megalkotása: Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe Rendvédelmi Kar Hivatásetikai Kódexe Katonai Etikai Kódex megújítása

Open Government Partnership (OGP)- Nyílt Kormányzati Együttműködés és a magyar vállalások ÁSZ integritás felmérés Integritásirányítás Bejelentő-védelem Érdekérvényesítés kezelése Kormányzati döntések Korrupciós hatásvizsgálata Költségvetési adatok nyilvánossága COFOG ENSZ Közbesz adatok lereshetősége Új Btk. Közadatok újrahasznosítása 2012. évi LXIII. törvény

Hivatásetika az anti-korrupciós stratégiában Megjelenés, közzététel: 1104/2012. (IV.6.) Korm. határozat a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról. Előzménynek tekinthető az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság (ma: Kúria) elnöke, a Legfőbb Ügyész és a közigazgatási és igazságügyi miniszter által kiadott közös nyilatkozat (2011. november 18.). Átfogó cél: A korrupciós jelenségekkel szembeni ellenálló-képesség növelése 3 területen: Személyi ellenállóképesség Szervezeti ellenállóképesség Társadalmi ellenállóképesség

Hivatásetika az anti-korrupciós stratégiában A személyi ellenálló-képesség növelésének eszközei: értékalapú szervezeti éthosz kialakítása, amihez képesek igazodni az egyes tisztviselők a magatartásukkal Hivatásetikai Kódex; a közszolgálatban dolgozó emberekben annak a tudatnak a kialakítása, hogy ők a köz szolgálatában működnek és személyükben felelnek a közösség előrejutásáért, értékeiért és közös vagyonáért; a fentieket szolgáló képzések tartása. A szervezeti ellenálló-képesség növelésének eszközei: Integritás-irányítási rendszer bevezetése az államigazgatási szerveknél; a bejelentő-védelem rendszerének kialakítása; Hatásvizsgálatok kiegészítése a korrupciós kockázatok vizsgálatával. A társadalmi ellenálló-képesség növelésének céljai eszközei: Széleskörű tájékoztatási program végrehajtása; A korrupciós jelenségek bemutatása a Nemzeti Alaptantervben.

Korrupciós mutatók, indikátorok Mennyire érzi problémának a korrupciót a társadalom?

A hivatásetika jogi keretei Alaptörvény A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) 50/2013. (II.25.) Korm. Rendelet az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről

Etika és transzparencia az Alaptörvényben Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. (Nemzeti Hitvallás) XXIV. Cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék XXVI. Cikk Az állam a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek alkalmazására.

Hivatásetikai szabályok a Kttv.-ben Főbb hivatásetikai vonatkozású rendelkezések: A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) A) Méltatlanná válás (Kttv. 64. (1) bekezdés) Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja B) Kormánytisztviselői kötelezettségek (Kttv. 76. ) Feladatainak a köz érdekében, a jogszabályoknak, a hivatásetikai elveknek és a vezetői döntéseknek megfelelően, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint való ellátása, Rendelkezésre állás munkára képes állapotban, az előírt helyen és időben, Vezetőkkel és munkatársakkal való együttműködés, Vezetői iránti szakmai lojalitás, vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettség.

Hivatásetikai szabályok a Kttv.-ben C) A kormánytisztviselői hivatás etikai alapelvei (Kttv. 83. ) Hűség és elkötelezettség; A nemzeti érdekek előnyben részesítése; Az igazságos és méltányos jogszolgáltatás; A méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem, Vezetőkkel szemben további alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.

Hivatásetikai elemek az Integritásirányításban Jogszabály megnevezése: 50/2013. (II.25.) Korm. Rendelet az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről Az integritás-irányítási rendszer jellemzői: a követendő értékek meghatározása, útmutatás, az értékek követésének nyomon követése és szükség esetén kikényszerítése; évente december 31-ig az integritási és korrupciós kockázatok felmérése az állig. szerveknél - éves korrupció-megelőzési intézkedési terv készítése; az eredményekről éves jelentés készítése a KIM miniszter számára; Integritás tanácsadó kijelölése a vezető közvetlen alárendeltségében (elláthat adatvédelmi felelősi, esélyegyenlőségi referensi és fegyelmi biztosi feladatokat is); A tanácsadó képzéseket szervez, közreműködik az intézkedési terv és a jelentés elkészítésében, tanácsokat ad a vezetők és munkatársak részére.

MKK stratégiai szerepe (dr. Jávor András, MKK elnök előadásából) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 2012. július 1-jei hatállyal hozta létre a Magyar Kormánytisztviselői Kart (MKK) Jogalkotói cél: egységes szakmai hivatásrendjének kialakításához szükséges keretek létrehozása jöjjenek létre a feltételek a hivatásrend működtetésének folyamatosságához

MKK stratégiai szerepe (dr. Jávor András, MKK elnök előadásából) Az MKK létrehozásának elsődleges célja, olyan közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozása, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez. Illetve szélesebb konzultációs és részvételi mechanizmuson alapuló szociális/gazdasági/társadalmi egyeztetési rendszer megvalósítása

Érdekképviselet, érdekvédelem (dr. Jávor András, MKK elnök előadásából) Az érdekképviselet az adott teljes szakma, hivatás törekvéseit hivatott előmozdítani, ezért munkaadókat (munkáltatókat) és munkavállalót egyaránt átfogja. Célja az együttműködés és az érdekkiegyenlítés a nemzeti (valamint a lokális) érdekekkel összhangban. Az érdekvédelem, szűkebb hatókörrel kifejezetten a bérharc irányítására, a jobb munkakörülmények kiharcolására, a kollektív és szociális jogok érvényesítésére irányul, s ezért alapvetően csak részérdekeket jelenít meg. EGYMÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK!

Szakmai érdekképviselet I. a készülő jogszabályok, a tervezett szervezeti intézkedések, koncepciók és stratégiák véleményezése ellátja a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviseletet védi a Kormánytisztviselői Kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a kormánytisztviselő jogait konzultációs joggal közreműködik a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, a kormánytisztviselő számára előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MKK-t érintő jogszabályok megalkotásában [Dr. Jávor András, MKK elnök előadásából]

Szakmai érdekképviselet II. Véleményét ki kell kérni a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, valamint az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol kezdeményezheti a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternél a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását [Dr. Jávor András, MKK elnök előadásából]

MKK felépítése Az MKK élén az elnök áll Országos Közgyűlés választja Öt alelnök Két országos bizottság Etikai Bizottság Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Mindkét bizottságot elnök vezeti és ezen kívül 4 tagja van Országos Iroda Adminisztratív szervezet, főtitkár irányítja

Kormánytisztviselői Döntőbizottság (KDB) CÉLJA: 1. országos hatáskörű közigazgatási másodfok 2. bíróságok tehermentesítése a közszolgálati panasznak helyt adó KDB döntésekkel 3. a munkáltatói közszolgálati joggyakorlat egységesítése, orientációja 4. egyezségi kísérlet (mediáció) 5. jogviták megelőzése (preventív konzultáció)

KDB státusza, szervezete és működési elvei A Kttv. által létrehozott független testület. Max 15 biztos. Szervei: Tanácsok, Kollégium A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki a KDB elnökét és helyettesét, valamint tagjait (biztosok). a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni. befolyástól mentes, és részrehajlás nélküli eljárni, tisztességes és pártatlan magatartás tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartás tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a KDB eljárásába vetett bizalmat vagy a KDB tekintélyét csorbítaná. a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, a jogorvoslati tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról

HIVATÁSETIKA JOGI NORMATÍV JELLEGE Közszolgálati jogi Kötelesség Fegyelmi vétség Felmentési ok Etikai normák Büntetőjog, szabálysértési jog

HEK V/2. Etikai vétség I. V/2.1. Etikai vétség a kormánytisztviselők hivatásetikai alapelveket vagy hivatásetikai részletszabályokat megszegő azon cselekménye, amelyek a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény etikai szabályaival, a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex, valamint az Alapszabály rendelkezéseivel ellentétes és azok nem minősülnek bűncselekménynek, szabálysértésnek vagy fegyelmi vétségnek. HEK elvek a Kttv. 76. (1)-el (hivatásetikai elvek) törvényi keretet kapnak, tehát egyidejűleg kötelességszegésnek és más felmentési oknak is tekinthetőek, amelyek kizárják az etikai vétségként kezelést.

HEK V/2. Etikai vétség II. Eljárási párhuzamosság lehet!!!!, de Büntetőeljárás vagy szabálysértési minősítés megszünteti az etikai vétség miatti eljárást Fegyelmi eljárás a 76. (1) miatt indul, amely azonban egyben hivatásetikai normasértés is lehet. Ha a munkáltató kötelességszegésnek tekinti az etikátlanságot és fegyelmi vétséget állapít meg. Ha a munkáltató méltatlanságnak vagy bizalomvesztésnek tekinti, kizárja az etikai eljárást. Kötelességszegés esetén fegyelmi eljárás kell, ezen kívül állhat a méltatlanság és bizalomvesztés fegyelmi eljárást nem igénylő esetköre. Megszűnik az etikai eljárás, ha a cselekményért a kormánytisztviselőt korábban büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárásban jogerősen elmarasztalták.

A kormánytisztviselőkre vonatkozó hivatásetikai normáknak KETTŐS RENDSZERTANI POZÍCIÓJA van 1. JOGI (Kttv., Btk. Sztv..) A jogban a kormánytisztviselői kötelességek közé tartoznak, amelyek megsértésének közszolgálati és egyéb jogkövetkezményei vannak. A normák tartalma az adott jogág szuverén területe. 2. HEK ETIKAI: A MKK önálló szabályrendszert alkot a kormánytisztviselőkre (HEK), amely megsértésének (etikai vétség) közvetlen közszolgálati jogkövetkezménye nincs (etikai szankció), de hatással lehet a közszolgálati jogi kötelességek értéktartalmára, ezáltal a (közszolgálati) jogalkalmazásra.

Az MKK HEK NEM JOGI, HANEM - önálló ETIKAI (kari) normarendszer - önálló (kari) következményekkel (figyelmeztetés, megrovás) - önálló (kari) hatásterülete (prevenció, büntetés) van. A HEK normák ÉRTÉKTARTALMA KAPHAT JOGI ERŐT - a Kttv. hivatásetikai természetű szabályaiban a munkáltatók, a KDB, bíróságok követhetik, - Büntető - vagy szabálysértési hatóságok követhetik.

HEK Etikai Fórumrendszer I. Etikai vétség miatti eljárás a) első fokon a Területi Etikai Bizottság (továbbiakban TEB) tagjaiból álló területi etikai tanács. b) másodfokon az Országos Etikai Bizottság (továbbiakban OEB) tagjaiból álló országos etikai tanács hatáskörébe tartozik. Az etikai eljárás lefolytatására első fokon az illetékes TEB, másodfokon az OEB által megválasztott etikai tanács jogosult. A TEB elnöke vagy tagjai többségének összeférhetetlensége esetén a tanács tagjait az OEB elnöke; az OEB elnöke, vagy tagjai többségének összeférhetetlensége esetén az MKK elnöke jelöli ki.

HEK bevezetése HEK bevezetésének fontosabb feltételei Felelősek vagyunk azért, hogy elsajátítsuk a hivatásetikai kódexünk tartalmát, és mindent tőlünk telhetőt megtegyünk betartása érdekében. Amennyiben valamely ügyben kétségünk támadna azzal kapcsolatban, hogy a hivatásetikai kódexből milyen magatartás következik, tanácsot és segítséget kérünk az integritás tanácsadótól. Jogviszonyunk létesítésekor az azt létrehozó okirat aláírásával, vagy ha ez a hivatásetikai kódex hatályba lépése előtt történt, akkor a kódex hatálybalépésekor külön nyilatkozattal elkötelezzük magunkat a kódex konkrét rendelkezéseinek betartására, és tudomásul vesszük, hogy annak megsértése esetén eljárás indul velünk szemben. Tudomásul vesszük, hogy a hivatásetikai kódex konkrét rendelkezéseinek megsértése etikai vétségnek minősül.

A hivatásetikai kódex elveit követjük, és arra törekszünk, hogy az általunk vallott elveket a mindennapi gyakorlatba is minél jobban átültessük, ezzel erősítve meg személyes integritásunkat. Ha új munkatárs felvételére irányuló eljárásban veszünk részt, gondoskodunk arról, hogy ő is dokumentált módon elkötelezze magát a hivatásetikai kódexben lefektetett elvek és rendelkezések mellett. Amennyiben vezetői szerepet töltünk be, munkatársainktól elvárjuk és számon kérjük a hivatásetikai kódexben foglalt elvek és rendelkezések betartását. A Hivatásetikai Kódex először egy, majd szükség szerint három, ezt követően öt év elteltével, később rendszeresen, de legalább tízévente felülvizsgálatra kerül. A Hivatásetikai Kódexet valamennyi érintett szervezet közszolgálatot végző munkatársával részletesen ismertetni kell, továbbá közzé kell tenni az MKK honlapján. A Hivatásetikai Kódex rendelkezései 2013. szeptember 1-től hatályosak, az etikai vétség miatti eljárásra vonatkozó rendelkezéseit azt követően elkövetett etikai vétségekre kell alkalmazni.

HIVATÁSETIKAI ELVEK FOGALMAK DILEMMÁK ÉRTÉKKONFLIKTUSOK

HŰSÉG (HEK, Kttv.) Feladatainkat Magyarország Alaptörvényéhez HŰEN teljesítjük, azaz betartjuk és betartatjuk az Alaptörvényen alapuló hazai és az Alaptörvény alapján kötelező nemzetközi jogi kötelezettségeket, az európai uniós jogszabályokat, valamint az Európai Unió közvetlen hatállyal bíró jogi aktusait, teljes erőnkkel és legjobb tudásunk szerint törekszünk a jogszabályok alapján megválasztott vagy kinevezett vezetőink által kitűzött célok megvalósítására, az általuk kiadott utasításoknak megfelelően. Felvetések: Véleményszabadság határai Közigazgatási megoldások kritikája innováció Vezetői koncepció vagy intézkedés kritikája vezetői bizalom Vezetői intézkedések összeütközése

NEMZETI ÉRDEK (HEK, Kttv.) Feladatainkat mindenekelőtt a NEMZET ÉRDEKÉBEN teljesítjük, azaz a közjót Magyarország és a magyar nemzet valamennyi jelenlegi és jövőbeni tagja érdekeinek összességével azonosítjuk, az egyéni és csoportérdekkel szemben mindig a közjót részesítjük előnyben, Felvetések: Érdekkonfliktus: döntés-előkészítés (jogalkotás, gazdasági, támogatás, pénzügyi döntés), hatósági jogalkalmazás, vezetői döntés civil szervezetek, gazdasági érdekcsoportok magánérdekek közérdekké válásának folyamata értékválasztás indokainak átláthatósága Érdekérvényesítési folyamatok átláthatósága, követhetősége (bejelentési kötelezettség 50/2013. kormr.)

50/2013. (II.25.) Korm.rendelet I. 10. (1) Az államigazgatási szerv munkatársa jogszabályban rögzített eljárásban ügyfélnek panaszosnak vagy az eljárásban résztvevő más személynek nem minősülő, államszervezeten kívüli személlyel (a továbbiakban: érdekérvényesítő) feladatellátása során vagy feladatellátásához kapcsolódóan csak felettese előzetes tájékoztatását követően találkozhat. (2) A tájékoztatásnak ki kell terjedni az érdekérvényesítő és ha van ilyen az általa képviselt szervezet nevére, a találkozó céljára, időpontjára és helyére. Amennyiben a tisztviselő a találkozóval kapcsolatban a szervezet integritását veszélyeztető kockázatokra vonatkozó információval rendelkezik, ezt köteles írásban felettese tudomására hozni. (3) A felettes jogosult a tisztviselő érdekérvényesítővel való találkozását megtiltani, vagy harmadik személy jelenlétéhez kötni. A hivatali szervezet vezetője a közigazgatási szerv tisztviselői számára az érdekérvényesítőkkel való találkozást normatív utasításban is megtilthatja, korlátozhatja vagy harmadik személy jelenlétéhez kötheti.

50/2013. (II.25.) Korm.rendelet II. (4) Amennyiben ennek technikai feltételei fennállnak és a hivatali szervezet vezetője ehhez hozzájárult, a tisztviselő az érdekérvényesítővel való találózásról szóló előzetes írásos tájékoztatást és az érdekérvényesítőkkel való találkozókról szóló éves jelentést a felettesével megosztott, naplózott elektronikus naptár vezetésével is teljesítheti. Ilyen esetben a ténylegesen megtörtént találkozókat az elektronikus naptárban tilos törölni vagy módosítani, ennek szándékos megszegése fegyelmi felelősséget keletkeztet. (5) A kormányzati szervek hivatali szervezetének vezetői évente kötelesek áttekinteni az irányításuk alatt álló tisztviselők érdekérvényesítőkkel való találkozására vonatkozó információkat, felmérni az ezzel kapcsolatos kockázatokat, és a korrupciómegelőzési intézkedési tervben megtenni a kockázatok kezeléséhez szükséges intézkedéseket.

FELELŐSSÉG (HEK, Kttv.) Feladatainkat döntéseink, nyilatkozataink és cselekedeteink súlyának tudatában FELELŐSEN teljesítjük, azaz mivel munkánk során sok ember sorsát befolyásoljuk, ennek megfelelő komolysággal és odaadással végezzük azt, döntéseink és cselekedeteink során figyelembe vesszük azok belátható társadalmi, gazdasági és környezeti következményeit, amennyiben egy vezetői döntés jogszabállyal vagy alkotmányos értékkel ellentétes, a vezetői tekintélyt tiszteletben tartva, a számunkra rendelkezésre álló valamennyi jogszerű eszközzel, etikus módon felhívjuk a problémára az illetékesek figyelmét. Felvetés: hűség versus egyéni felelősség!

HATÉKONYSÁG (HEK) Feladatainkat a ránk bízott erőforrások kezelésében HATÉKONYAN teljesítjük, azaz takarékosan bánunk minden olyan emberi, társadalmi, gazdasági vagy környezeti erőforrással, amely felhasználására munkánk közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorolhat, a legjobb tudásunk szerint arra törekszünk, hogy a felhasznált erőforrások a közjó szempontjából a lehető legjobban hasznosuljanak, kezdeményezően lépünk fel a hatékonyság és eredményesség javítása érdekében.

TISZTESSÉGESSÉG (HEK, Kttv.) Feladatainkat döntéseinkben, nyilatkozatainkban és cselekedeteinkben TISZTESSÉGESEN teljesítjük, azaz munkahelyünkön és munkahelyünkön kívül is példamutató módon betartjuk a ránk vonatkozó jogi és morális követelményeket, nem vállalunk közösséget a jogi és morális követelmények megsértőivel, elkerülünk minden olyan helyzetet, amely illetéktelen befolyás alá kerülésünkhöz vezethetne.

TISZTESSÉGESSÉG IN-TANGERE - érintetlen HEK III/6. Nem kerülünk mások befolyása alá III/6.1. Törekszünk arra, hogy minden olyan helyzetet elkerüljünk, amely alkalmas vagy alkalmassá válhat arra, hogy bárki fenyegetéssel, vagy bármely ellenszolgáltatással, előny ígéretével vagy biztosításával, jogtalan előny nyújtására késztessen. Sem magánéletünkben, sem esetleges politikai vagy gazdasági jellegű kapcsolatainkban nem tanúsítunk olyan magatartást, amely alkalmat adhatna arra, hogy mások jogtalanul befolyásoljanak minket. III/6.2. Tisztában vagyunk azzal, hogy tudatunkat, racionális döntéseinket, tisztánlátásunkat befolyásoló szenvedélybetegségeink és függőségeink veszélyeztethetik elfogulatlanságunk megőrzését, ezért igyekszünk megakadályozni azok kialakulását, ha pedig már kialakultak minden erőnkkel igyekszünk felülkerekedni azokon.

TISZTESSÉGESSÉG I. Összeférhetetlenség (Kttv.) Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony, ha a kormánytisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. (KüM kivétel külszolgálati hálózat). A kormánytisztviselő további jogviszonyt tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.

TISZTESSÉGESSÉG II. pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve közszereplést nem vállalhat; nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva legalább ötven százalék. [Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági, audit bizottsági tagság, amelynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.]

A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony kivételével további jogviszonyt nem létesíthet. KIVÉTEL: a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján a) viselhet egyesületben, érdek-képviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget, b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet, c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke, d) elláthat edzői, versenybírói, játékvezetői tevékenységet, e) folytathat tanszékvezetői tevékenységet, f) lehet állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelő bizottsági tag, g)lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének vezetője.

HEK III/3. Tartózkodunk a munkánkkal összeegyeztethetetlen tevékenységektől III/3.3. A jogszabályi előírások alapján általunk szabadon végezhető tevékenységek tekintetében is gondosan ügyelünk arra, hogy ne fogadjunk el olyan felkéréseket, amelyek alapján bárki is a meghívó, vagy felkérő fél lekötelezettjének tekinthet minket. Ha egy, a minket foglalkoztató állami szervtől támogatást vagy megrendelést kapó, költségvetési, közoktatási és felsőoktatási szervezetrendszeren kívüli szervezet munkahelyünkkel összefüggésbe hozható témában előadói, oktatói, szerzői, szerkesztői tevékenységre vagy bármilyen egyéb közreműködésre kér fel bennünket, a felkérés elfogadása esetén sem fogadunk el ilyen tevékenységünkért semmiféle ellenszolgáltatást. III/3.5. Értéknek tartjuk a szabad lelkiismerettel megválasztott politikai, vallási és más világnézeti meggyőződéseket, ahogy magunk, úgy mások tekintetében is. Ennek megfelelően tartózkodunk attól, hogy saját világnézeti meggyőződéseinket munkahelyünkön nyomásgyakorló, másokat akaratuk ellenére történő azonosulásra, csatlakozásra késztető módon kifejezzük.

Tisztességtelen előnyszerzés büntetőjogi vonatkozások I. Hivatali vesztegetés 294. (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Vesztegetés feljelentésének elmulasztása 297. (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

Tisztességtelen előnyszerzés büntetőjogi vonatkozások II. Befolyással üzérkedés 299. (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Előny: minden ami a működés befolyásolására ALKALMAS: saját vagy más(ok) részére, pénz, ajándék, szolgáltatás, vendéglátás.. Pénzben kifejezhető érték esetén nincs alsó értékhatár!!! A védett jogtárgy veszélyeztetéséről a büntetőbíróság autonóm módon dönt

HEK III/5. Visszautasítjuk a felkínált jogtalan előnyöket I. III/5.1. Ha bárki jogtalan előnyt ígér a számunkra tisztességünk kétséget kizáró megőrzése érdekében a következő magatartási elveket követjük. Visszautasítjuk a felkínált előnyt, és hacsak munkánk nem kifejezetten erre irányul még bizonyítékszerzés céljából sem fogadunk el semmit, ami jogtalan. Igyekszünk további tanúkat keresni a jogtalan előny felkínálásával kapcsolatban, akár munkatársainkat, akár más a közelben tartózkodó személyeket. A lehető legrövidebb időn belül értesítjük az eseményről közvetlen felettesünket, valamint az integritás tanácsadót vagy az erre kijelölt személyt, és bűncselekmény gyanúja esetén az illetékes nyomozó hatóságot is. Kezdeményezzük, hogy annak az ügynek az intézésére, amellyel kapcsolatban jogtalan előnyt ajánlottak fel, lehetőség szerint más munkatársat jelöljenek ki.

HEK III/5. Visszautasítjuk a felkínált jogtalan előnyöket II. III/5.2. Ha tudtunkon kívül más olyan juttatást vagy más előnyt biztosít számunkra, amelyet nem fogadhatunk el, arról azonnal, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül értesítjük közvetlen felettesünket, valamint az integritás tanácsadót vagy az erre kijelölt személyt, és a juttatást a lehető legrövidebb időn belül visszaszolgáltatjuk annak, akitől származik. Ha ez nem lehetséges, akkor a juttatást vagy más előnyt fizikai valójában, ennek lehetetlensége esetén az a feletti rendelkezési lehetőséget átadjuk az integritás tanácsadónak vagy az erre kijelölt személynek.

HEK III/4. Nem fogadunk el ajándékokat III/4.1. Tartózkodunk minden olyan ajándék elfogadásától, amely esetében vélelmezhető az ajándékozó munkavégzésünkkel kapcsolatos befolyásolási szándéka. III/4.2. Szóróajándékok, külföldi állami szerv képviselőjétől kapott figyelmességi ajándékok, valamint a munkánkkal kapcsolatos rendezvényen kapott szokásos vendéglátás rendezvényen való részvételünkre tekintettel kapott, az ajándékozó szervezet logójával, vagy nemzetközi kapcsolatokban az ajándékozó államára, szervezetére más módon utaló, a Magyarország központi költségvetésében meghatározott illetményalap 10%-át nyilvánvalóan meg nem haladó értékű ajándékokat. III/4.4. Figyelmességi ajándéknak tekintünk minden munkánkkal vagy munkahelyünkkel összefüggésbe hozható, szóróajándéknak nem minősülő, de ugyanakkor nem lekötelező mértékű ajándékot, csak külföldi állami szerv képviselőjétől.

HEK III/4. Nem fogadunk el ajándékokat III/4.5. Lekötelező mértékűnek tekintjük azokat az ajándékokat, amelyeket saját jogszerű jövedelmünkből, szokásos életvitelünk fenntartása mellett azok reális piaci árán nem lennénk képesek megvásárolni magunknak. Lekötelező mértékű ajándékot senkitől, semmilyen körülmények között nem fogadunk el. III/4.7. Szokásos vendéglátásnak tekintjük a szakmai rendezvény keretében valamennyi résztvevő részére biztosított ellátást. Szokásos vendéglátásnak tekintjük még a külföldi állami szerv munkatársától, vagy bármely külfölditől hivatalos utunkon, külföldön munkánkkal kapcsolatban kapott, az állami szervek hazai vendéglátási gyakorlatához hasonló, nem lekötelező mértékű ellátást. III/4.9. A családtagok, élettársak és jegyesek által egymásnak adott ajándékokat nem tekintjük hivatásetikai szabályokkal ellentétesnek, még akkor sem, ha kapcsolatuk valamilyen módon összefüggésbe hozható lenne munkájukkal vagy munkahelyükkel.

EGYÜTTMŰKÖDÉS a jogszabályok adta lehetőségeken belül a lehető legszorosabb együttműködést alakítjuk ki más munkatársakkal és állami szervekkel, a közjó hatékonyabb és eredményesebb szolgálata érdekében, ha a feladat jellege ezt nem zárja ki, mindig építünk a közvetlenül érintettek együttműködésére, és mi is együttműködően viselkedünk velük, az együttműködés átláthatóságának biztosításával, szakpolitikai, szabályozási és program-végrehajtási döntéseink előkészítése során ha ezt az ügy jellege nem zárja ki érdemi és a nyilvánosság számára átlátható párbeszédet folytatunk minden olyan társadalmi csoport képviselőivel, amelyekre munkánk jelentős hatással lehet, feladatellátás során külső munkakapcsolatainkkal, ügyfeleinkkel nyíltan kommunikálunk, döntéseinket, cselekedeteinket ha titoktartási kötelezettség ezt nem zárja ki a szükséges mértékben indokoljuk, törekszünk a felmerült szakmai és személyes konfliktusok konstruktív rendezésére, együttműködünk az érdekképviseletekkel, megbecsüljük a munkatársaikért kiálló kormánytisztviselőket. Felvetések: Ki kit győz le helyett ki kit győz meg - Munkahelyen belüli szervezetek közötti érdekharc - Államigazgatási szervek közötti érdekkonfliktus, ágazatok közötti érdekverseny - Kommunikáció fontossága

ÁTLÁTHATÓSÁG Feladatainkat vezetőink és az állampolgárok számára ÁTLÁTHATÓAN teljesítjük, azaz munkánkat úgy végezzük, hogy az megfelelően dokumentált, vezetőnk számára könnyen áttekinthető és követhető, valamint munkatársaink számára a munkájukat segítő mértékben megismerhető legyen, minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy az állampolgárok a munkánkkal kapcsolatos közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz a lehető legegyszerűbben, egyenlő feltételekkel hozzájuthassanak. Felvetés: Közérdekű adatokkal kapcsolatos szabályozás

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet Közadattár - kormany.hu Közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be.

MÉLTÓSÁG (HEK, Kttv.) Feladatainkat megjelenésünkben és magaviseletünkben MÉLTÓSÁGGAL teljesítjük, azaz munkahelyünkön olyan módon viselkedünk, beszélünk és öltözködünk hogy az erősítse munkahelyünk és általában az állami szervek megbecsültségét, és ezáltal javítsa azok feladatellátási képességét, munkahelyünkön kívül is úgy élünk és viselkedünk, hogy az erősítse a velünk érintkezőknek az állami szervekbe és azok munkatársaiba vetett bizalmát.

PÁRTATLANSÁG (HEK, Kttv.) Feladatainkat az érintettek jogainak és érdekeinek tekintetében PÁRTATLANUL teljesítjük, azaz - sem személyes, sem politikai rokon- vagy ellenszenveink, sem érdekeink nem tántorítanak el minket a jogszabályi és morális követelményeknek megfelelő, tényeken és bizonyítékokon alapuló eljárástól, - munkahelyünket nem használjuk fel politikai vagy egyéb előnyszerzésre, és tartózkodunk minden olyan, különösen politikai tevékenységtől vagy állásfoglalástól, amely kétséget ébreszthetne részrehajlástól mentes és etikus munkavégzésünk iránt, - érdekképviseleti vagy társadalmi szervezetben való tevékenységünket mindig egyértelműen elkülönítjük munkahelyi tevékenységünktől, - nem lépünk be olyan társadalmi vagy politikai csoportosulásba, amely jogszabályokkal vagy az alkotmányossággal ellentétes tevékenységet folytat, sem olyanba, amelyhez csatlakozással a munkákra vonatkozó jogszabályi és hivatásetikai kötelességeinkkel összeegyeztethetetlen kötelezettséget vállalnánk. Felvetések: A kormányzati politika, szakpolitika, vezetői politika és a pártpolitika közötti különbség Érdekegyeztetés átláthatósága Mi a protekció?

HEK II/2. Megőrizzük elfogulatlanságunkat III/2.1. Elfogultságnak tekintünk minden olyan helyzetet, amikor személyes érdekeink, vagy a magyar államszervezeten kívüli szervezetekhez való lojalitásunk akadályozzák, vagy akadályozhatják a részrehajlás nélküli, jogszerű, etikus és szakszerű munkánkat. III/2.2. Elfogultsághoz vezető személyes érdeknek tekintjük mind a számunkra, mind a hozzátartozónkra, továbbá a velünk vagy velük érzelmi, politikai, gazdasági vagy más érdekszövetségben lévő személyekre és szervezetekre vonatkozó előnyöket és hátrányokat. III/2.3. Különösen tartózkodunk hozzátartozóink, valamint a velünk érzelmi, politikai, gazdasági vagy egyéb érdekszövetségben állók állami szerveknél történő alkalmazásának kijárásától vagy kikényszerítésétől. III/2.9. Magánérdekükben nem kérünk és nem biztosítunk előnyöket sem különleges elbánást, sem az állami szervek jelenlegi, sem pedig korábbi munkatársai, sem egyetlen más érintett számára sem.

IGAZSÁGOSSÁG (HEK, Kttv.) Feladatainkat a jog és az erkölcs szerint is IGAZSÁGOSAN teljesítjük, azaz a jogszabályok adta keretek között mindent megteszünk annak érdekében, hogy jogalkalmazásunk megfeleljen a jogszabályok eredeti céljainak és erkölcsileg is helyes legyen. Felvetések: Lehet-e más mérce mint a jogszerűség? A jogalkalmazás jogértelmezés adta mozgástérben az erkölcs és a közjó az iránytű - méltányossági döntések a hatósági gyakorlatban Közigazgatási szankciókiszabás - egyéniesítés egyenlő mérce Vs. egyenlőtlenség, hátrányos helyzet kezelése

MÉLTÁNYOSSÁG (HEK, Kttv.) Feladatainkat a valós körülmények mérlegelése alapján MÉLTÁNYOSAN teljesítjük, azaz döntéseinket a jogszabályok adta keretek között mindig a legjobb szaktudásunk szerint felmért valós körülményekre tekintettel, a józan ész és az emberiesség alapján hozzuk meg. Felvetések: jogszabály adta keretek: szociális, egyéni körülmények figyelembe vételét megengedi e a jogszabály, ha hallgat lehet-e szociálisan érzékeny és méltányos a döntés, jogegyenlőség, bizonyítási problémák.

ARÁNYOSSÁG (HEK, Kttv.) Feladatainkat a közérdekű célok eszközeinek megválasztásában ARÁNYOSAN teljesítjük, azaz a számunkra adott célok megvalósítása során olyan eszközöket választunk, amelyek indokoltak az adott célok megvalósítását leginkább szolgálják, de sem a köz, sem pedig mások számára nem okoznak indokolatlan terheket vagy károkat. Felvetések: jogkorlátozások arányossága mérlegelési lehetőség jogegyenlőség, egységes jogalkalmazás kiszabási feltételek

VÉDELEM (HEK, Kttv.) Feladatainkat az érintettek jogait és jogos érdekeit VÉDVE teljesítjük, azaz a közjó szolgálata során, annak csorbítása nélkül, minden tőlünk telhetőt megteszünk az érintettek jogainak és jogos érdekeinek érvényesítése érdekében.

ELŐÍTÉLET-MENTESSÉG (HEK, Kttv.) Feladatainkat emberekre vagy azok csoportjaira vonatkozó ELŐÍTÉLETEKTŐL MENTESEN teljesítjük, azaz személyekkel kapcsolatos magatartásunkat és döntéseinket jóhiszeműen, az érintett cselekedetei alapján alakítjuk ki, és soha nem a rá, vagy a csoportjára vonatkozó benyomásaink vagy esetleg már meglévő nézeteink alapján, egyenlő bánásmódot tanúsítunk ügyfeleinkkel, munkahelyi kötelességeink teljesítése során munkatársainkkal, továbbá magánjellegű személyes kapcsolatainkon kívül minden emberrel szemben, feladatainkat az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásával végezzük.

2003. évi CXXV. törvény Hátrányos megkülönböztetés Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fentiekben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. Felvetések: Hátrányos megkülönböztetés - Alaptörvény

2003. évi CXXV. Tv I. Az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. A faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás szerinti tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés, valamint jogellenes elkülönítés esetében a fentiek nem alkalmazhatóak. II. Megengedett előnyben részesítés Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól.

HEK - Méltatlanság (Vö: Méltatlanság Kttv.) Súlyos etikai vétség - az elkövetett cselekmény tárgyi súlya és az elkövetés körülményei alapján alkalmas arra, hogy az elkövető által betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, így különösen: aki a magyar állam vagy annak szervei megbecsülésének, vagy azok bármely munkatársa becsületének csorbítására alkalmas valótlan tényt munkahelyén vagy nagy nyilvánosság előtt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, aki nagy nyilvánosság előtt vagy munkahelyén neki felróható ittas vagy más bódult állapotban botrányosan viselkedik, vagy ilyen bódultságában az öntudatlanságig jut, aki munkahelyén vagy nagy nyilvánosság előtt a szexuális vágy kielégítésére vagy felkeltésére közvetlenül irányuló tevékenységet végez, aki munkahelyén másokat szexuálisan zaklat, vagy szokásszerűen a nemiségre való személyeskedő utalásokkal vagy gesztusokkal kényelmetlen helyzetbe hoz, aki szokásszerűen arra törekszik, hogy munkahelyén mást állandó rettegésben tartson,