Tartalom Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben... 12 II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban kelet-közép-európai kitekintéssel 31 III. A magyar állami és nemzeti szimbólumok kialakulása és története... 37 IV. A Magyar Köztársaság állami és nemzeti jelképeinek alkotmányos szabályozása a rendszerváltás éveiben (1989-1990)... 48 V. A nemzeti jelképek mibenléte körüli dilemmák... 64 VI. A jelképhasználatról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény megalkotása... 69 VII. A Szent Korona helye a hatályos magyar közjogban és a 2000. évi koronatörvény megszületésének története... 85 VIII. A nemzeti jelképek jogi védelme... 102 IX. A főváros... 107 X. Az Európai Unió jelképei a magyar jogrendben... 115 XI. A nemzeti és állami jelképek a nemzetközi jogban és az állami protokollban... 119 XII. Szimbolikus elemek az alkotmányok preambulumaiban... 129
XIII. A történelmi személyiségek szimbolikus szerepe a jogban... 141 XIV. A nemzeti és etnikai kisebbségek jelképei Magyarországon... 150 XV. Záró gondolatok a nemzeti jelképekről és az alkotmányozásról... 169 Summary: National and State Symbols in the Hungarian Legal System... 179 Függelék... 194
Előszó A szimbólumok az emberi természet mélyebb rétegeinek kifejeződéseiként végigkísérik a civilizáció fejlődését. 1 Charles Baudelaire találó megállapítása szerint: Jelképek erdején át visz az ember útja,/s a vendéget szemük barátként figyeli. 2 A szimbólumok és jelképek természetesen a nemzetek és államok történetének is integráns részét alkotják. Alig volt az emberiség történetében olyan testület vagy szervezet, amely hatalmának megjelenítésére vagy kifejezésére ne használt volna valamiféle jelképet. A jog számára ugyanakkor az állami és nemzeti szimbólumok az állam szuverenitását, az állampolgárok, illetve az államhoz nemzeti érzésük révén kötődő személyek összetartozását fejezik ki. 3 Ettől a ténytől nem lehet eltekinteni e téma tárgyalása során sem. A jelképek mibenlétéről és jellegéről általában a legfelsőbb hatalom rendelkezik, ezen túlmenően szabályozza azok használatát s mások számára történő hozzáférhetőségét. Ez a privilegizált jelleg eredményezi egyúttal a nemzeti és állami jelképek büntetőjogi védelmét is. A kelet-közép-európai államok legújabb kori alkotmánytörténete is azt mutatja, hogy az államiság szempontjából kiemelkedő jelentőségű jelképeket a mindenkori alkotmányozó hatalom is figyelembe vette, illetve veszi. 1 FONTANA, D.: A szimbólumok titkos világa. Jelképek, jelképrendszerek és jelentéseik. Budapest, 1995. 8. 2 BAUDELAIRE, CH.: Kapcsolatok. (Szabó Lőrinc fordítása.) 3 LAMM V. (főszerk.): Jogi Lexikon. Átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, Complex. Wolters Kluwer csoport, Budapest, 2009. 44. 9
Az alábbiakban elsősorban azt kívánjuk áttekinteni, hogy a hatályos magyar közjog hogyan viszonyul a legalapvetőbb állami, illetve nemzeti jelképekhez, milyen szinten és hogyan szabályozza, milyen fokú és jellegű védelemben részesíti azokat, valamint milyen használati szabályokat fogalmaz meg a jelképek tekintetében. Bemutatjuk a magyar állami és nemzeti jelképek kialakulásának történeti folyamatait, miként a jelképekkel összefüggő elvi jelentőségű vitákat és dilemmákat is jelezni kívánjuk. Miután a Magyar Köztársaság 2004 óta az Európai Unió tagja, kötetünkben áttekintést nyújtunk az Európai Unió hazai jogrendbe beépülő szimbólumairól, illetve kitérünk arra a kérdésre is, hogy miként jelentkeznek a nemzeti és állami jelképek a nemzetközi jog területén. Figyelmünk az állami és nemzeti jelképeken túlmenően kiterjed a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jelképhasználatára is. Célszerűnek tartottuk, hogy az állami jelképrendszer változásait, valamint az alkotmányok preambulumainak szimbolikus értékű üzeneteit a tágabb, kelet-közép-európai térség kiemelten az úgynevezett visegrádi országok öszszefüggésében is érzékeltessük. Hasonló megfontolások miatt foglalkozunk a kiemelkedő személyiségek emlékét vagy érdemeit megörökítő törvényekkel is, hiszen ezek a jogszabályok is fontos üzenetet hordoznak, illetve közvetítenek. Néhány megjegyzés a könyv megszületésének körülményeiről. 2005-ban mindketten tagjai lettünk annak a munkacsoportnak, amelyet Sólyom László abból a célból hívott össze, hogy elkészítse a hatályos magyar Alkotmány tudományos kommentárját. Sólyom László államfővé választása után a kommentár munkálatainak koordinálását Jakab András vette át, akinek a szerkesztésében 2009-ben megjelent Az Alkotmány kommentárja I-II. című több ezer oldalas munka. Az eredeti munkamegosztás szerint egyéb témákon kívül nekünk jutott az a feladat, hogy kommentáljuk a magyar állami és nemzeti jelképeket. Ez adta az indíttatást arra, hogy továbbgondoljuk feladatunkat, és az alkotmánykommentár elkészülte után is folytassuk és különböző új irányokban bő- 10
vítsük ki a témát. Különösképp a kelet-közép-európai kitekintés és összehasonlítás érdekelt bennünket, hiszen Magyarország ebben a történelmi régióban és kontextusban fejlődött, illetve fejlődik napjainkban is. Az elmúlt évben, 2009 őszén nemzetközi konferenciát szerveztünk Budapesten, az MTA Jogtudományi Intézetében az állami és nemzeti szimbólumok 1989 utáni átalakulásáról, amelyen a hazai előadókon kívül cseh, lengyel és szlovák szakértők vettek részt. A konferencián elhangzott előadások kiegészülve az Ukrajnáról, valamint Szlovéniáról szóló esettanulmányokkal a Nemzetközi Közlöny 2010. évi 1. számában jelentek meg angol és magyar nyelven. E helyen is szeretnénk köszönetet mondani a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alapnak, hogy a 20910178 sorszámú pályázat keretében támogatta a konferencia megtartását, valamint e mostani kötet megjelenését. Köszönettel tartozunk a Nemzetközi Közlöny szerkesztőinek és kiadójának, a Magyar Közlönykiadónak a konferencia anyagainak publikálásáért. Végül, de nem utolsósorban köszönetünket fejezzük ki közös munkahelyünknek, az MTA Jogtudományi Intézetének és igazgatójának, Lamm Vanda akadémikusnak azért, hogy az Intézet keretein belül lehetővé tette és támogatta a kötet megírását. Ezekkel az információkkal szeretnénk az Olvasó szíves figyelmébe ajánlani szerény könyvünket. Budapest, 2010. szeptember havában A szerzők 11