Koordinációs és Szervezési Főosztály Általános közzétételi lista II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 2. Az országos illetékességű szervek, valamint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve esetében a közfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről szóló tájékoztató magyar és angol nyelven A kormány a hatékony, megbízható, polgárbarát és szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében 2010 tavaszán hozzálátott a magyar állam újjászervezéséhez. E történelmi léptékű átszervezés egyik kiemelkedő eredményeként 2011. január 1-jétől megkezdték működésüket a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. Székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében egyaránt Budapesten. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok részeként működő szakigazgatási szervek és járási hivatalok jogszabály alapján bármilyen államigazgatási ügyben eljárhatnak. Az országosan létrehozott kormányhivatalok legfontosabb célja, hogy a területi államigazgatás hatékonysága javuljon, átlátható struktúrában, egységesen, összehangoltan és költségtakarékosan működjön. A kormányhivatalok korszerű, emberközpontú, szolgáltató államot megjelenítő középszintű közigazgatási gyakorlatot szeretnének kialakítani. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal két nagyobb egységből, törzshivatalból és tizenöt szakigazgatási szervből, továbbá járási hivatalokból áll. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. szerint: (1) A Kormányhivatal a kormánymegbízott doc
2 által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban együtt: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből és Járási Hivatalokból áll. (2) A törzshivatal szervezeti egységei: a főosztályok, valamint az osztály jogállású Kormánymegbízotti Kabinet, a Jogi Perképviseleti Osztály és a Belső Ellenőrzési Osztály. A főosztályok osztályokra tagozódhatnak. (3) A Kormányhivatalban a következő szakigazgatási szervek működnek: a) Szociális és Gyámhivatal b) Építésügyi Hivatal c) Igazságügyi Szolgálat d) Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság e) Földművelésügyi Igazgatóság f) Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság g) Földhivatal h) Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv i) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság j) Munkaügyi Központ k) Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv l) Fogyasztóvédelmi Felügyelőség m) Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv n) Közlekedési Felügyelőség o) Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv A Kormányhivatalt Kozma Péter kormánymegbízott vezeti, akit Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezett ki. A kormányhivatal hivatalszervezetét Dr. Teschmayer Gábor főigazgató vezeti, aki helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén. A főigazgató munkáját általános helyettesként Dr. Kiss Elek igazgató segíti. A kormányhivatal a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően - összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol,
3 melynek keretében a különböző ügyekben (pl.: építésügy, gyámügy, adóügyek) első vagy másodfokon jár el. Ellátja a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint a kistérségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét is. Ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve az ilyen feladatokat ellátó szerveket. A kormányhivatal közreműködik egyes szervezési feladatok ellátásban, mint pl.: katasztrófák elleni védekezés, illetve a közigazgatási képzések és továbbképzések területén vizsgáztatási és vizsgaszervezési tevékenységet végez. Gondoskodik a területi koordináció fórumának, a fővárosi és megyei államigazgatási kollégiumnak, létrehozásáról, működéséről, valamint közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, és az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok összehangolásában és szervezésében. A Kormányhivatal szervezetében összesen 1817 fő szakember dolgozik különböző szakterületeket lefedve. Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv A kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatójának szakmai irányítása alatt áll. Általában az adott megyében jelentkező egészségbiztosítási feladatokat látja el, de a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztára ellátja egyúttal a Pest megyei feladatokat is. A szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatai fogadják a panaszokat, közérdekű bejelentéseket, átveszik az egyedi
4 méltányossági kérelmeket, intézik a TAJ és EU kártyával, a nemzetközi egyezmények alapján kiadandó jogosultság-igazolással összefüggő, valamint a pénzbeli ellátással és utazási költségtérítéssel, a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos feladatokat, értékesítik a különféle nyomtatványokat, kiadják a hatósági igazolványokat, átveszik az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak bejelentéseit. Az egészségbiztosítási pénztárak intézik a pénzbeli egészségügyi ellátásokkal, a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel kapcsolatos ügyeket. Részt vesznek az egészségbiztosítási nyilvántartások vezetésében (a TAJ számmal rendelkező személyek nyilvántartása, a bejelentett személyek jogviszonyának nyilvántartása, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával, valamint az egészségbiztosításra jogosultakkal kapcsolatos nyilvántartások). Hatóságként elbírálják az üzemi balesettel összefüggő gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint térítésköteles fogászati ellátások térítési díjának utólagos megtérítésével kapcsolatos ügyeket. Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv fontosabb feladatai: 1. táppénz,terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, utazási költségtérítés iránti kérelmek intézése, 2. baleset, foglalkozási megbetegedés üzemi jellegének, valamint a baleseti táppénz ellátás iránti kérelmeknek az elbírálása, 3. méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások, egyszeri segély ellátás iránti kérelmek elbírálása, 4. a Társadalombiztosítási Azonosító Jelre (továbbiakban: TAJ) való jogosultság elbírálása, az igazoló okmányok kiadása, a bejelentett személyek adatainak feldolgozása, szükség esetén a TAJ kártya pótlása,
5 5. az önkormányzat határozata alapján a közgyógyellátási igazolvány elkészítése, visszavonása, cseréje, 6. az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos kérelmek átvétele, 7. az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiadása. Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság A kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakmai irányítása alatt áll. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az élelmiszerbiztonsági,élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmányellenőrzési,élelmiszerláncfelügyeleti, és állategészségügyi, illetve egyes állattenyésztési és borászati feladatokat lát el. Vizsgálja a zöldség és gyümölcs, valamint a takarmányok termesztésének, tárolásának és forgalomba hozatalának biztonságosságát. Foglalkozik az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, szállításának és forgalomba hozatalának állat-egészségügyi vonatkozásaival, és az állatok állat-egészségügyi ellátásával és felügyeletével. Felügyeli a növényi és állati eredetű melléktermékek gyűjtését, kezelését, tárolását, szállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának biztonságosságát. Nyilvántartja az élelmiszer eredetű megbetegedések kivizsgálását az élelmiszerláncban és aktív szerepet vállal az élelmiszer hamisítások felszámolásában és visszaszorításában. Az Igazgatóság területi szinten ellátja a járványüggyel, az állatvédelemmel, az országon, illetve az EU-n belüli, valamint a
6 harmadik országokba irányuló állat és élelmiszer szállításokkal kapcsolatos, továbbá az előbb említett területekhez szorosan kapcsolódó feladatokat is. Szakmai irányítást gyakorol a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok felett. A szakigazgatási szerv fontosabb feladatai: létesítmény-ellenőrzés: takarmány forgalmazás, állategészségügyi ellenőrzés alá tartozó helyek ellenőrzése, vendéglátó helyek és kereskedelmi egységek ellenőrzése, hulladékkezelések ellenőrzése, határforgalom ellenőrzés: EU-ba beléptetendő és kiléptetendő állati eredetű élelmiszer ellenőrzése, nyilvántartásba vétel: vadforgalmazók, élelmiszerforgalmazók, vendéglátók, közétkeztetők, nem állati eredetű élelmiszert előállító üzemek, kistermelők, állattartók, állatkereskedők, mézfelvásárlók, őstermelők nyilvántartása, engedélyezés: állati eredetű élelmiszer előállító üzem, állattartó telepek, takarmány előállító üzemek létesítésének engedélyezése, igazolások kiadása: szállító járművek, állattartási tevékenységekhez kapcsolódó támogatásokhoz, mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszatérítés. állat járványvédelmi programok végrehajtása és felügyelete: baromfi, sertés szarvasmarha állományok mentesítési programjai és kapcsolódó támogatások, vadonélő állatok monitoring vizsgálata, kártalanítás, fertőtlenítés, állatvédelmi hatósági feladatok ellátása, élelmiszerlánc-felügyelet, kiemelt közegészségügyi vonatkozással bíró feladatok: ételmérgezések, veszettség, TBC, Trichinellózis vizsgálata, fogyaszthatósági döntések.
7 Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Az építésügyi és örökségvédelmi hivatalok állami főépítészi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti hatósági, valamint örökségvédelmi hatósági feladatokat látnak el. Az építésügyi hatóság folytatja le az építésügyi engedélyezési eljárásokat, ennek keretében az építési tevékenységek végzésére irányuló építési engedélyeket ad ki, helyszíni szemle keretében ellenőrzést folytathat le, az ügyfél kérelmére lefolytatja az összevont telepítési eljárást, dönt az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárásában, használatbavételi, fennmaradási, illetve bontási engedélyeket, valamint hatósági bizonyítványokat ad ki. Az építésügyi hatósági eljárásokban elsőfokon a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője jár el, a jogszabályban meghatározott kiemelt építésügyi hatósági ügyekben pedig a járási építésügyi hivatal, illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, másodfokon pedig a kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala jár el. Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi az építményekre, építési termékekre, módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó szabályok betartását, valamint a felhasznált építési termékek esetén a megfelelőség igazolását. Közreműködik az építési munkálatokban részt vevő tervező, tervellenőr, építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, beruházáslebonyolító és a szakmunkát végző megfelelő képesítésének és jogosultságainak ellenőrzésében, valamint felügyeli és ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenységeket és az építési napló jogszabályszerűségét. Az építésfelügyeleti hatóság feladata a
8 jogerős építésügyi hatósági engedély meglétének és az építőipari kivitelezési tevékenység bejelentésének és engedélyezésének, illetve az építési szerződésre és a tervezési szerződésre vonatkozó előírások teljesülésének ellenőrzése. Figyelemmel kíséri az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartását és ellenőrzi az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzésére vonatkozó külön előírások szerinti eljárást. Az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban elsőfokon a járási építésügyi hivatal, illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, másodfokon pedig a kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala jár el. Az örökségvédelmi hatóság engedélyező hatóságként jár el a műemlékeket érintői ügyekben, illetve a régészeti lelőhelyet érintő ügyekben; a régészeti lelőhelyen vagy a régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység vagy építmény engedélyezésére irányuló eljárásokban, a műemléket érintő tevékenység és építési tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban; a műemlék ingatlanon tartandó zenés, táncos rendezvények engedélyezése esetében; kérelemre, illetve más hatóságok előtt indult ügyekben pedig szakhatósági feladatokat lát el. Az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek vonatkozásában a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, karbantartását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését rendeli el. Műemlékek és régészeti lelőhelyek károsítása, veszélyeztetése esetén az ott folyó tevékenységet hivatalból leállítja, illetve az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérő módon való végzése, valamint védelem alatt álló kulturális örökségi
9 elemek jogellenes megsemmisítése, megrongálása, veszélyeztetése esetén örökségvédelmi bírságot szab ki. Az örökségvédelmi hatósági eljárásokban elsőfokon a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, másodfokon pedig a kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala jár el. A régészeti érték védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági eljárásokban másodfokú hatóságként az egész országra kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala jár el. A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalai szakmai irányítói feladatokat látnak el a járási építésügyi hivatalok, illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok felett. A szakigazgatási szerv fontosabb feladatai: az állami főépítész lefolytatja a területrendezési hatósági eljárást, az építésügyi hatósági eljárásokban másodfokú hatóságként jár el, elbírálja az elsőfokon hozott határozatok elleni fellebbezéseket, az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban másodfokú hatóságként jár el, elbírálja az elsőfokon hozott határozatok elleni fellebbezéseket, a műemléki érték védelmével, valamint a régészeti érték védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági eljárásokban másodfokú hatóságként jár el, elbírálja az elsőfokon hozott határozatok elleni fellebbezéseket, más hatósági eljárásokban építésügyi, illetve örökségvédelmi szakhatóságként jár el, szakhatósági állásfoglalásokat ad ki. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a kormányhivatalok szervezetében működő
10 szakigazgatási szerv, amely fogyasztóvédelmi hatósági ügyekben első fokon jár el. Szakmai irányításukat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal látja el. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez tartoznak a fogyasztók élete, testi épsége és biztonsága, valamint megfelelő tájékoztatása érdekében az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatos ellenőrzési és felügyeleti feladatok, valamint a veszélyes termékek kereskedelmi forgalomból történő kiszűrése. Ez a szakigazgatási szerv vizsgálja ezek mellett a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló kereskedelmi gyakorlatokat és a vásárlók megtévesztésére alkalmas magatartásokat is. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vizsgálja a megjelenő reklámok tartalmát és ellenőrzi a reklámtilalmakat, különös tekintettel a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsító, a szexualitást, fegyvereket, lőszereket illetve alkoholt és dohányárut középpontba állító tartalmakra. Ellenőrzi az internetes honlapokon közzétett tájékoztatásokat. A Felügyelőség kiemelt feladata a szavatossághoz, jótálláshoz, és ezen jogokhoz kapcsolódó igények érvényesítése, emellett kezeli a vállalkozások részéről érkező írásbeli és szóbeli panaszokat. A szakigazgatási szerv fontosabb feladatai: általános, az egyes üzletek működésére vonatkozó előírások ellenőrzése, piacfelügyeleti tevékenység, tehát az áruk és szolgáltatások biztonságosságának és megfelelőségének rendszeres ellenőrzése, a gazdasági reklámok tartalmi követelményeit meghatározó általános és speciális előírások betartásának ellenőrzése, elektronikus kereskedelmi tevékenység ellenőrzése, szavatosság, jótállás, valamint az ezen jogokhoz kapcsolódó igényérvényesítés,
11 tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma, melynek célja a vásárlók megtévesztésének és az ebből fakadó ügyleti döntések meghozatalának csökkentése, egyéb szolgáltatások tekintetében (pl.: földgáz, villamosenergia, távhő, ivóvíz, hírközlés) tekintetében a vonatkozó rendelkezések szolgáltató részéről történő megsértésének vizsgálata. Földhivatal A Földhivatal a fővárosi és megyei kormányhivatalok földügyi, ingatlanügyi szakigazgatási szerve. A földhivatali szervezet-rendszer területi szervei a megyei földhivatalok (Budapesten a Fővárosi Földhivatal), helyi szervei a járási földhivatalok (Budapesten a Budapesti 1. számú Földhivatal és a Budapesti 2. számú Földhivatal). A Földhivatal vezeti az ingatlan-nyilvántartást. Eljár az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, módosítására, illetve törlésére, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló eljárásban. A termőföld hasznosításával és védelmével összefüggő feladatkörben ellenőrzi a termőföld művelési ágának megfelelő termeléssel történő hasznosítását, és mulasztás esetén földvédelmi bírságot szab ki. Nyilvántartást vezet a termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról, szükség esetén a nyilvántartásból adatot szolgáltat. A Földhivatal fontosabb feladatai: Kérelemre hiteles tulajdonilap-másolatot, földhasználati lapot, térkép másolatot illetve egyéb adatot szolgáltat az ingatlan-
12 nyilvántartásból. Lefolytatja a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokat (azon ingatlanok, amelyeknél a körzeti földhivatalhoz 2000. január 1. előtt benyújtott okirat hiányossága miatt a benyújtáskor hatályos jogszabály alapján a bejegyzési kérelem nem volt teljesíthető). Eljár termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén. Elbírálja a termőföldek belterületbe vonásával, végleges és időleges más célú hasznosításával kapcsolatos kérelmeket, és ezekhez kapcsolódóan megállapítja a földvédelmi járulék összegét. Lefolytatja a termőföld védelmével kapcsolatos szakhatósági eljárásokat. Intézi a földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatos ügyeket. Vizsgálja a sajátos célú földmérési munkákat, kijavítja a felmérési, térképezési és területszámítási hibákat. Eljár telekalakítási ügyekben (telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatárrendezés megvalósítására irányuló, a telekalakítási hatóság által lefolytatott közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában, ezáltal bekövetkező változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésével zárul). Földművelésügyi Igazgatóság A Földművelésügyi Igazgatóság a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerve, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásával látja el faladatait. Vadászati és halászati hatósági jogkört gyakorol, ellátja a vadászati és halászati tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatokat. Ellátja a mezőgazdasági
13 őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint ellenőrzi az igazolvány használatának jogszerűségét. Közreműködik a földügyi igazgatás keretében a földkiadással, és földárveréssel kapcsolatos feladatokban. Feladatkörébe tartozik a hegyközségek törvényességi felügyelete, ellenőrzi a hegybírók tevékenységét. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának működési területe Budapest és Pest megye területére terjed ki. A Földművelésügyi Igazgatóság fontosabb feladatai: vadászjegy és vadászati engedély kiadása, visszavonása, nyilvántartást vezet a vadászterületekről, a jogosult nevéről, címéről, valamint a vadászati jog haszonbérleti szerződésekről, gondoskodik a vadászvizsga megszervezéséről, nyilvántartást vezet a hivatásos vadászokról, hitelesíti és ellenőrzi a vadászati naplót, trófeabírálatot végez és arról hatósági bizonyítványt állít ki (a vadász köteles az elejtett vadak trófeáit bemutatni a Földművelésügyi Igazgatóságnak, aki a trófeabírálat eredményéről a vad elejtője részére hatósági bizonyítványt ad ki), kiadja az állami halászjegyet vagy horgászjegyet, a jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halászati tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet, valamint a jogosultnak a halászati joggal kapcsolatos irataiba, nyilvántartásaiba betekinthet, a halászati vízterületen a halászat állapotáról megfigyelést végez, nyilvántartást vezet a mezőgazdasági őstermelői igazolvány, a mezőgazdasági őstermelő adatairól, a mezei őrszolgálatról, valamint a családi gazdálkodókról,
14 nyilvántartást vezet a családi gazdaságokról (kérelem alapján nyilvántartásba veszi a családi gazdaságokat, azok földterületét, valamint vezeti a gazdaságban történő változásokat, módosításokat), agrárkár-megállapító szervként működik, közreműködik a földügyi igazgatás keretében a földkiadással, és földárveréssel kapcsolatos feladatokban, ellenőrzi az állami támogatások felhasználását. Igazságügyi Szolgálat A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal látja el a pártfogó felügyelői tevékenységgel, jogi segítségnyújtással, áldozatsegítéssel és kárpótlással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében ellátja az igazságügyi szolgálatok feletti szakmai irányító szerv jogköreit. A megyei és fővárosi igazságügyi szolgálatok a kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működnek. Jogi Segítségnyújtó Szolgálat A jogi segítségnyújtás célja, hogy az állam mindazok jogérvényesítését biztosítsa, akik arra hátrányos helyzetük miatt egyébként nem képesek. A Szolgálat általános ügyfélszolgálati tevékenysége keretében jövedelmi, vagyoni helyzettől és az ügy tárgyától függetlenül a hozzá fordulóknak - egyszerűbb megítélésű ügyekben - jogi tanácsot, illetve hatásköri-, illetékességi útmutatást ad, míg hatóságként az ügyfél rászorultsága alapján dönt a támogatás megengedhetősége kérdésében: peren kívüli ügyekben tanácsadás és/vagy okiratkészítés céljából jogi segítő (ügyvéd) közreműködését, peres eljárásokban pedig a bíróság előtti képviseletet ellátó pártfogó ügyvédi képviseletet biztosít a rászorulók számára. Pártfogó Felügyelői Szolgálat A Szolgálat környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények készítésével részt vesz az ügyészi és a bírósági
15 döntéshozatal előkészítésében. Végrehajtja a közérdekű munka büntetéseket és a pártfogó felügyeleti intézkedéseket. A büntető ügyekben alkalmazott közvetítői eljárások (mediáció) lefolytatásával hozzájárul a bűncselekményekkel okozott károk enyhítéséhez, elősegíti, hogy az elkövető személyes felelősségvállalása útján a sértett kártalanítsa. Utógondozás biztosításával segíti elő az elítéltek társadalomba való visszailleszkedését, a bűnismétlés megelőzését. A Szolgálat célja, hogy a büntetés-végrehajtás, a bűnmegelőzés és az áldozatok érdekei fokozottan érvényesüljenek. Áldozatsegítő Szolgálat Napjaink büntetőpolitikájának egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. A Szolgálat ezen célkitűzéseket, az áldozatok segítésével és az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat, különböző támogatási formákon keresztül látja el. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat fontosabb feladatai: jogi tanácsadás, hatásköri-, illetékességi útmutatás, peren kívüli jogi segítségnyújtás engedélyezése, pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat fontosabb feladatai: felnőtt korú bűnelkövetők pártfogó felügyelete, fiatalkorú bűnelkövetők pártfogó felügyelete, közérdekű munka büntetés végrehajtása, közvetítői eljárás az elkövető és a sértett között, elítéltek utógondozása. Az Áldozatsegítő Szolgálat fontosabb hatáskörei: tájékoztatás, tanácsadás, érdekérvényesítés elősegítése, azonnali pénzügyi segély engedélyezése,
16 állami kárenyhítés engedélyezése, Közlekedési Felügyelőség A Közlekedési Felügyelőség a kormányhivatalok egységekén működő ágazati közlekedési szakigazgatási szerv, amely a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja, feladatait a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökének szakmai irányításával látja el. A fővárosi és megyei közlekedési felügyelőségek (a továbbiakban: közlekedési felügyelőségek) a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési szakigazgatási szervei, amelyek közlekedési hatósági feladatokat látnak el. A közlekedési felügyelőségek illetékességi területe a főváros, illetve az adott megye közigazgatási területére terjed ki. A közlekedési felügyelőségek által első fokon hozott döntés elleni fellebbezéseket a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ bírálja el. Közlekedési felügyelőség fontosabb feladatai: a vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a vizsgáló állomással a hatósági szerződés megkötése, valamint a vizsgáló állomások tevékenységének ellenőrzése, járműbontókkal közreműködői megállapodások megkötése, a tevékenységük ellenőrzése, az úthasználati díj ellenőrzése, a közúti szállítást végző járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzése, a veszélyes árut közúton szállító járművek közlekedésének ellenőrzése, és a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására vonatkozó rendelkezések ellenőrzése, a radioaktív anyagok szállításának és fuvarozásának hatósági ellenőrzése, a közúti járművek közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzése, a közúti
17 járművek összeépítésének, egyedi átalakításának, valamint a forgalomba helyezésének engedélyezése, a közúti ellenőrzés keretében, a közúti járműveknél a veszélyes áruk szállításához előírt különleges feltételek ellenőrzése (ADR), és a közúti járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának ellenőrzése,a gépkocsik által kibocsátott kipufogógázok szennyezőanyag-tartalmának közúti ellenőrzése, a gépkocsik környezetvédelmi alkalmasságának és plakettjének közúti forgalomban való ellenőrzése, a plakett eltávolítása, és a gépkocsik környezetvédelmi jellemzőinek ellenőrzése, a digitális tachográf beépítését, üzembe helyezését, aktiválását, illesztését, ellenőrzését vagy javítását végző műhely gépjárműfenntartó tevékenységére vonatkozó bejelentések fogadása, a tevékenység ellenőrzése, és a digitális tachográf kártyák kiadása, érvénytelenítése, cseréje, pótlása, visszavonása, a közúti járművezetők vizsgáztatása, a vizsgakötelezettség alóli mentesítése, továbbá a képzés, utánképzés a szakoktatók és iskolavezetők tevékenységének ellenőrzése. Munkaügyi Központ A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezetrendszere a Nemzeti Munkaügyi Hivatalból, a munkaügyi központokból és a kirendeltségekből áll. A terület szakmai irányítását a Nemzeti Munkaügyi Hivatal látja el. A munkaügyi központok a fővárosi és megyei kormányhivatalok székhelyein találhatók, és azok foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatokat ellátó szakigazgatási szerveiként működnek. A kirendeltségek pedig a járási hivatalok részeként nyújtanak segítséget az állampolgároknak.
18 A munkaügyi központok feladatai közé tartozik az illetékességi területükön lévő kirendeltségek irányítása. A munkaügyi központok fontosabb feladatai: munkahelyteremtéssel és a közfoglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos feladatokat végzése, az álláskeresők ellátási rendszerének és az álláskeresők részére saját hatáskörben nyújtott támogatások rendszerének működtetése, ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, elbírálják másodfokon a kirendeltségek által hozott határozatok elleni fellebbezéseket, a közfoglalkoztatási munkavégzés közfoglalkoztatási szerződésben foglaltak szerinti teljesítésének ellenőrzése, kapcsolatot tartanak a munkaerő-piaci szereplőkkel és munkaerő-piaci ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat végeznek, ellátják azokat a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem a kirendeltség lát el, A kirendeltségek fontosabb feladatai: illetékességi területén ellátják az álláskeresők nyilvántartásba vételére vonatkozó feladatokat, végzik az álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, szüneteltetésével, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos, továbbá azokkal a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal összefüggő feladatokat, amelyek ellátása nem tartozik a munkaügyi központ hatáskörébe, munkaközvetítést végeznek, fogadják a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket, információt nyújtanak, tanácsokat adnak, közreműködnek a csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítésében, ellátják a közfoglalkoztatási támogatási eljárással kapcsolatos hatósági és pénzügyi feladatokat.
19 Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv A munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve látja el, melyet a munkavédelmi felügyelőség és a munkaügyi felügyelőség alkot. A munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség illetékessége megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével. A munkavédelmi felügyelőség és a munkaügyi felügyelőség hatósági feladatainak ellátására munkavédelmi felügyelők és munkaügyi felügyelők működnek. A felügyelők a felügyelőség illetékességi területén valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthatnak, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől. Munkaügyi felügyelőség fontosabb feladatai: a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, valamint megszüntetésével összefüggő bejelentési, igazolás kiállítási és kiadási kötelezettség, valamint elszámolás megtörténtének ellenőrzése, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos rendelkezések ellenőrzése, a munka- és pihenőidő, munkabér védelem megtartásának ellenőrzése, a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési