Polgármesteri Hivatal 2747. Törtel, Szent István tér 1. JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. AUGUSZTUS 30-ÁN MEGTARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉRŐL Rendeletek száma: 11./2011.(VIII.31.) Határozatok száma: - Törtel, 2011. augusztus 30. 1
Jegyzőkönyv Készült: 2011. augusztus 30-Án, Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének rendkívüli ülésén. Helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme. Godó János Polgármester tisztelettel köszönti a Képviselő-testület tagjait, Bizottsági tagokat, dr. Kecskeméti Gabriella Jegyző asszonyt, dr. Majtényi Erzsébet titkársági ügyintézőt, majd az ülést megnyitja. Megállapítja, hogy 5 Képviselő jelen van, tehát az ülés határozatképes. Jegyzőkönyv hitelesítőnek felkéri dr. Gubik Zoltán Alpolgármestert és dr. Kocsis Csaba Képviselőt. Az ülés mai napirendjével kapcsolatban módosítást terjeszt elő: Javasolja, hogy a 2. napirendi pontban meghirdetett, A törtel község Önkormányzatának tulajdonát képező 1445/41. és 1141. hrsz-ú belterületi ingatlanok bérbeadása témájának tárgyalását vegyék le napirendről további egyeztetések elvégzése miatt. Így egy napirendi pont kerülne megtárgyalásra, mégpedig Az egyes szociális és gyermekjóléti támogatások helyi szabályairól szóló többször módosított rendelet módosítása. A napirendi pont módosítására tett javaslattal a Képviselő-testület tagjai 5 igen szavazattal egyetértettek. 1. Napirendi pont dr. Kecskeméti Gabriella Jegyző a Képviselők számára írásban eljuttatott előterjesztés alapján ismerteti: Tisztelt Képviselő-testület! A rendelet módosítására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) egyes részeinek 2011. szeptember 1.-vel történő módosulása miatt teszünk javaslatot, vagyis célunk a rendelet magasabb szintű jogszabállyal való összhangba hozása. A 2010. évi CLXXl. tv 7. -a módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénynek a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit. Szeptembertől alapvetően módosulnak a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályok. A módosításra alapvetően az energiatámogatási rendszerrel kapcsolatos kormányzati változtatások okán került sor, így közel országos szinten egymillió háztartás továbbra is jogosult lesz az állami támogatásra. A gáz- és távhőtámogatási rendszer tervezett megszűnésével és lakásfenntartási támogatás feltételrendszerének átalakításával egyszerűsödik, és egységesebbé válik a lakhatással összefüggő szociális ellátások rendszere, másrészt szélesebb körben részesülhetnek támogatásban azok a rászorulók is, akik egyéb fűtési nemeket (pl. fát, szenet, palackos gázt, fűtőolajat stb.) használnak. A törvényi módosítás célja egyrészt az volt, hogy a szociális gáz- és távhőtámogatás megszűnése folytán ellátás nélkül maradó jogosultak befogadásra kerüljenek a lakásfenntartási támogatás rendszerébe, másrészt a támogatás célzottságának és hatékonyságának növelése. 2
A jelenlegi szabályozás szerint: A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (normatív lakásfenntartási támogatás), b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek, c) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (helyi lakásfenntartási támogatás). A normatív lakásfenntartási támogatás nyújtásának feltételei: A törvénymódosítást megelőzően normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. A 2011. szeptember 01-től hatályos szöveg szerint normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. Módosítás a következőkben foglalható össze: - a jövedelemszámítás módja az egy főre jutó jövedelem helyett, a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező egy fogyasztási egységre jutó jövedelemre változik (a fogyasztási egységek számítása a gáz- és távhőtámogatás során alkalmazott fogyasztási egységekkel azonos) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (2a) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (2b) Ha a háztartás a) (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (2c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. - jelentősen emelkedik a normatív lakásfenntartási támogatás jogosultsági jövedelemhatára. A jelenlegi öregségi nyugdíjminimum 150 %-a (42.750,-Ft) helyett a nyugdíjminimum 255 %-ban (71.250,-Ft) kerül meghatározásra (hatására várhatóan megháromszorozódhat a lakásfenntartási támogatásra jogosultak jelenlegi száma) - a normatív lakásfenntartási támogatás vonatkozásában megszűnik az elismerhető lakásfenntartási kiadások összes jövedelemhez viszonyított 20 %-os határa, mint 3
jogosultsági feltétel (a kisebb lakásban élő, alacsony jövedelmű családok kérelme nem ritkán e feltétel hiánya miatt került elutasításra. A módosítást követően valamennyi a jogszabályban meghatározott jövedelemhatár alatti háztartás belefér az ellátásba), - bekerül a támogatást igénylők vagyoni helyzetének vizsgálata (a Szt. szerint vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege a nyugdíjminimum harmincszorosát (jelenleg: 855.000,-Ft) együttes értéke a nyugdíjminimum nyolcvanszorosát (jelenleg: 2.280.000,-Ft) meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fent, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű). A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg. Jelenleg 450 Ft. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. A támogatás célzottságának és hatékonyságának növelése érdekében a módosítás további alapvető intézkedést vezet be, ez pedig annak az előírása, hogy a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani. Helyi (önkormányzat rendeletében szabályozott) lakásfenntartási támogatásra jogosultak szabályozásának változása (a fentiek figyelem,be vételével): Jelenlegi szabályozás: Az Önkormányzat önálló ellátásként nyújtott eddig helyi lakásfenntartási támogatást az alábbi feltételekkel. Helyi lakásfenntartási támogatásra az a személy volt jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén a 250%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének egyedül élő esetében a 25%-át, egyéb esetben a 30 %-át elérte. A támogatás csak összkomfortos, 100 m2-t meg nem haladó lakás esetében volt nyújtható. Az Szt. felhatalmazást ad a települési önkormányzatnak arra, hogy rendeletben határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, az eljárás szabályait és a támogatás összegét a törvényi szabályozás keretei között, a következők szerint: 38. (9) A települési önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a támogatás összegét. A helyi lakásfenntartási támogatást a települési önkormányzat a normatív, illetve az (5) bekezdésben meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként vagy önálló ellátásként nyújtja. Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás esetében a) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat 4
rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 255%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő; b) a támogatás összegét úgy kell szabályozni, hogy annak az egy hónapra jutó, 100 forintra kerekített összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál; c) az igénylés menetét úgy kell szabályozni, hogy a kérelem évente legalább két alkalommal benyújtható legyen; d) a lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vett költséget úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat da) az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összegét határozza meg a (10) bekezdésben szereplő - a településen jellemző - költségek figyelembevételével, vagy db) tételesen határozza meg a költség típusait, melynek során legalább a (10) bekezdésben szereplő költségeket figyelembe kell venni. (10) Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a távhő-szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. Számításokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy a különböző szerkezetű családok jelenleg milyen összjövedelem mellett válhattak jogosulttá a lakásfenntartási és mennyi lehet az összes jövedelmük ahhoz, hogy 2011. szeptember 1. napjától normatív lakásfenntartási támogatást kaphassanak. A különböző szerkezetű családok összes jövedelmének határa a különböző támogatásra való jogosultság szempontjából: a támogatás formái normatív lakásfenntartási támogatás (jelenleg) helyi önálló lakásfenntartási támogatás (jelenleg) új rendszerű lakásfenntartási támogatás (2011.09.01- től) egyedül élő (Ft) 2 felnőtt (Ft) két szülő, két gyermek (Ft) egy szülő, egy gyermek (Ft) egy szülő két gyermek (Ft) két szülő 3 gyermek (Ft) 42 750 85 500 171 000 85 500 128 250 213 750 71 250 114 000 228 000 114 000 171 000 285 000 71 250 135 375 249 375 142 500 199 500 299 250 A fenti táblázatból kitűnik, hogy a jövedelmi határ az új rendszerű normatív lakásfenntartási támogatásnál jelentősen megemelkedik így a kérelmezők ha vagyonnal nem rendelkeznek jogosulttá válhatnak a normatív lakásfenntartási támogatásra, vagyis azon családok többsége bekerülhet a rendszerbe, akinek kérelme az egy főre jutó jövedelem nagysága miatt elutasításra került, vagy az az élethelyzete miatt különös méltányosságból került megállapításra. A táblázatból megállapítható az is, hogy az új normatív lakásfenntartási támogatás jövedelemhatára jóval meghaladja a helyi önállóan nyújtott lakásfenntartási támogatás jelenlegi értékhatárát, annak további nagy mértékben való emelése viszont szakmai szempontból a szociális rászorultságot tekintve már nem indokolt. 5
Vizsgáltuk a lakásfenntartási támogatás új rendszerének várható forrásszükségletét is. A megváltozott szabályok vélhetően alapvetően érinteni fogják a lakásfenntartási támogatásra jogosultak számát, illetve a támogatást folyósító központi és helyi forrásokat is. Jelen pillanatban még nem ismert, és pontosan meg sem határozható Törtelt érintően az, hogy a 2011. szeptembertől lakásfenntartási támogatásra jogosulttá válók száma milyen mértékben fog emelkedni, illetve a normatív és helyi lakásfenntartási támogatásra eredetileg tervezett előirányzathoz képest milyen többletigény fog mutatkozni. A megváltozott központi szabályozásra tekintettel indokolt a helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeinek - a helyi sajátosságoknak megfelelő - meghatározása, az önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezéseinek módosítása. Jelenleg 358 fő részesül lakásfenntartási támogatásban, melyből 334 fő normatív és 24 fő helyi lakásfenntartási támogatást kap. A normatív támogatás összege a 2500 és a 10 000 Ft között szóródik.. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint jelenleg 525 olyan törteli háztartás részesül gázár-támogatásban, akik jövedelmük alapján 2011. szeptember 1-én jogosulttá válhatnak a normatív lakásfenntartási támogatásra. Feltételezhető, hogy a két típusú ellátásban részesülők száma között jelentős az átfedés, ezért a már megállapított lakásfenntartási támogatásban részesülőkön felül becslésünk szerint további 300 háztartás jogosultságával lehet számolni. Feltételezésünk szerint az energiatámogatásban részesülők közül az alacsonyabb jövedelmű családok már bent vannak a lakásfenntartási támogatás rendszerében, így az új belépők magasabb jövedelmi helyzet miatt alacsonyabb összegű lakásfenntartási támogatásra válnak jogosulttá, ezért háztartásonként átlagosan havi 3000,- Ft összegű támogatással számoltunk. A normatív lakásfenntartási támogatás 90 %-át a központi költségvetés megtéríti. A számítások során számottevő bizonytalansági tényezőt jelentett, hogy a jelenleg energiatámogatásban részesülők jogosultsága a 2009. évi jövedelmen alapul, hiszen az elmúlt két évben kérelem benyújtása nélkül került meghosszabbításra a jogosultságuk. Nincs információnk arra vonatkozóan, hogy az érintett háztartások jövedelme milyen irányba változott, milyen az új belépők családszerkezete, vagyoni helyzete, illetve milyen nagyságrendű lehet az átfedés az egyes támogatási formák között. A fentiek miatt a költségkalkuláció durva becslésen alapul. Az azonban már előre látható, hogy a lakásfenntartási támogatás rendszerének átalakítása jelentős anyagi terhet ró az önkormányzatokra. A támogatásra jogosultak körének kiszélesítése pénzügyi szempontból a 2012-es évben érezteti kedvezőtlen hatását. A jogosultak száma becslésünk szerint elérheti a 800 háztartást is, amelynek több millió forint költségvonzata lehet. A fentiek következtében kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatás nyújtását nem javasoljuk, a helyi önállóan nyújtott lakásfenntartási támogatás helyi szabályozását az alábbiak szerint javasoljuk: A Testület elé terjesztett javaslat szerint az önkormányzat továbbra is önálló ellátásként nyújtaná a helyi lakásfenntartási támogatást az alábbi feltételek fennállása esetén: a) aki az Szt-ben meghatározott minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és b) a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 255 %-át (72.675 forintot), és c) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona (az általuk lakott lakás nem számít vagyonnak). I. RÉSZLETES INDOKOLÁS 6
1) Az R. 9. (1) bekezdéséhez Az R 9. (1) bekezdésében rögzítésre kerül, hogy aki nem jogosult a normatív lakásfenntartási támogatásra, az a jogosultsági feltételek fennállása esetén jogosult helyi lakásfenntartási támogatásra. 2) Az R 9. (2) bekezdéséhez A támogatás jövedelmi jogosultsági feltételét fogyasztási egységenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 255%-ában határoztuk meg az Szt. 38. (9) bekezdés a) pontja figyelembe vételével, mely szerint a jogosultsági határt úgy kell meghatározni, hogy az egy fogyasztási egységre jutó összeg nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-ánál. Így még azok is hozzájuthatnak ehhez a támogatáshoz, akik a normatív támogatásból kiszorulnak, viszont nem olyan nagy a különbség, hogy tömeges megállapítást eredményezne. További feltétel itt is a vagyonvizsgálat, amelynek célja, hogy a ténylegesen rászorultak kapják meg a támogatást. 3) Az R 9. (3) bekezdéséhez Az Szt. 38. (9) bekezdés b) pontja szerint a támogatás összegét minimum 2500 Ft-ban kell megállapítani. Azért, hogy a költségvetés számára ne legyen olyan megterhelő a támogatás nyújtása a törvény szerinti minimum összegben került megállapításra a támogatás összege. 4) Az R 9. (4) bekezdése Az Szt. 38. (9) bekezdése az önkormányzatokra bízza a támogatás megállapításának eljárási szabályainak kidolgozását. Az Szt. 38. (9) bekezdés c) pontja szerint lehetővé kell tenni az ügyfelek számára, hogy legalább két alkalommal benyújthassák kérelmeiket. A rendeletben ez úgy került szabályozásra, hogy az ügyfelek az év folyamán folyamatosan benyújthatják kérelmeiket, a támogatás egy évre kerül megállapításra. Ha évente többször is felül lenne vizsgálva az nagy terhet róna a hivatalra. Az ügyfél egyébként köteles a körülményeiben beálló változásokat bejelenteni. 5) Az R 9. (5) bekezdéséhez Az Szt. 38. (9) bekezdés da) pontja értelmében a lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vett költséget úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összegét határozza meg a (10) bekezdésben szereplő - a településen jellemző - költségek figyelembevételével. Úgy gondoltuk, hogy az Szt-ben megállapított elismert havi költség mértékétől nem indokolt eltérni. 6) Az R 9. (6) bekezdéséhez Ezen körülmény tekintetében sem mutatkozott indok az Szt. szabályaitól való eltérésre. 7) az R 9. (7) bekezdéséhez Az Szt. 38. (9) bekezdés da) pontja kimondja, hogy meg kell határozni, hogy mely költségeket ismer el az önkormányzat lakásfenntartási támogatás megállapítása szempontjából költségként. 8) Az R 9. (8) bekezdéséhez Fogyasztási egységek meghatározása tekintetében is indokolt az Szt. 38. (2) bekezdésében meghatározottak alkalmazása. 7
9) R 9. (9) bekezdéséhez A vagyonon fogalma szintén az Szt-ből került átvételre az egységes jogalkalmazás megkönnyítése érdekében. 10) Az R 9/A -hoz Az Szt. 38. (9) lehetővé teszi az eljárási szabályok rögzítését. A támogatást elsősorban a közszolgáltatók számlájára szeretnénk utalni, így az elérné a célját. II. ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. -a alapján, az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. Ugyanezen törvény 17. (2) bekezdése értelmében, a hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. A tervezett jogszabály várható következményei, különösen I.társadalmi hatásai: A helyi lakásfenntartási támogatás további biztosítása, a támogatás célzottabb, arra ténylegesen rászorulók felé nyújtása a vagyonvizsgálat bevezetésével. A támogatás elsősorban természetben való nyújtása, vagyis a szolgáltatók felé való utalása a támogatás céljának elérését eredményezheti. A tervezett szabályozásnak a lakásfenntartási támogatásra jogosultági körre vonatkozó hatásának egyik fontos eleme a vagyonvizsgálat. Vagyon a korábban ismertetett szabályozás szerint a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog külön-külön számított forgalmi értékére vonatkozóan 855 000 Ft, együttes forgalmi értékre 2 280 000 Ft. A szabályozás figyelembe vételével helyi viszonylatban nem számolunk a jogosultsági kör jelentős csökkenésével. Az egy fogyasztási egységre számított, illetve meghatározott jövedelemhatár enyhítésével viszont a jogosultsági kör bővülésével számolunk. A két feltételt összevetve, a lakásfenntartási támogatásra jogosultak számában lényeges számszerű változás várható. A bevezetésre kerülő szabályozással a célirányosabb, hatékonyabb támogatás valósulhat meg. II. gazdasági hatásai: A tervezetnek gazdasági hatása nincs. III. költségvetési hatásai: A helyi rendelet alapján nyújtott lakásfenntartási támogatás teljes egészében az önkormányzat költségvetését terheli. A normatív lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek változásával valószínűleg sokan arra lesznek jogosultak és egy szűk kör válik ezen támogatásra jogosulttá. Tekintettel arra, hogy a helyi lakosság jövedelmi és vagyoni viszonyairól nem rendelkezünk információkkal annak, a költségvetést ténylegesen terhelő hatását nem tudjuk előre kiszámítani. Jelenleg 24 háztartás kap helyi lakásfenntartási támogatást, azok egy része bele fog férni a normatív lakásfenntartási támogatás rendszerébe. Az így nyújtott támogatás havi összege 2500 Ft/háztartás volt eddig és ennyi is marad. IV. környezeti következményei: A tervezetnek környezeti hatása nincs. V. egészségi következményei: A tervezetnek egészségi hatása nincs. 8
VI. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A tervezet megnöveli a jelenlegi adminisztratív terheket, mert új, részletesebb, több adatot tartalmazó kérelmet kell kidolgozni és az ügyfeleknek kitölteni. Pontos számot itt sem tudunk megadni, mert nem tudjuk, hogy mennyi lesz az új jogosultak száma. VII. megalkotásának szükségessége: A szociális igazgatásról es szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2011. szeptember 1-jetől módosul és a 38. (9) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás szabályait. VIII. a jogalkotás elmaradásának várható következményei: a szociális törvényben foglaltak megsértése. IX. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Tekintettel arra, hogy a jogosultak számáról nincs megbízható információnk, így a személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi szükségletek sem becsülhetők meg előre. Amennyiben tömeges igény merül fel, úgy az ügyintézők közötti feladat átcsoportosítással kívánjuk megoldani a kérelmek felvételét, elbírálását. FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁS I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 57. -a 2011. szeptember 01-vel bevezeti a bérpótló juttatás helyett a foglalkoztatást helyettesítő támogatás fogalmát. Tekintettel arra, hogy az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól szóló, az 1/2009. (I. 29.), az 5/2009. (III. 26.), a 10/2009. (X. 29.), a./2010 (), a./2011. és a./2011() önkormányzati rendelettel módosított 7/2008. (IV. 24.) önkormányzati rendeletünk tartalmaz rendelkezéseket a bérpótló juttatással kapcsolatban a fogalom megváltozását indokolt átvezetni a helyi rendeleten. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS Tekintettel arra, hogy az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól szóló, többször módosított 7/2008. (IV. 24.) önkormányzati rendelet 6. (2) bekezdése, a 8. (2)-(4) és (6) bekezdése és a 19. (2) bekezdés b) pontja tartalmazta a bérpótló juttatás kifejezést, ezért a törvénymódosítás miatt a Rendelet ezen szakaszain is át kellett vezetni a módosításokat. III. ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. -a alapján, az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. Ugyanezen törvény 17. (2) bekezdése értelmében, a hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. 9
A tervezett jogszabály várható következményei, különösen I. társadalmi hatásai: A tervezetnek társadalmi hatása nincs. II. gazdasági hatásai: A tervezetnek gazdasági hatása nincs. III. költségvetési hatásai: A tervezetnek költségvetési hatása nincs. IV. IV.környezeti következményei: A tervezetnek környezeti hatása nincs. V. egészségi következményei: A tervezetnek egészségi hatása nincs. VI. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A tervezetnek számottevő adminisztratív hatásai nincsenek. VII. megalkotásának szükségessége: A szociális igazgatásról es szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2011. szeptember 1-jétől módosul. VIII. a jogalkotás elmaradásának várható következményei: a szociális törvényben foglaltak megsértése. IX. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A tervezetnek számottevő személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei nincsenek. Az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól szóló, többször módosított 7/2008. (IV. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról készült rendelet tervezetét a 2011. augusztus 24-én megtartott ülésén megtárgyalta Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága és a 17/2011. (VIII. 24.) JÜB számú határozatában az alábbi döntést hozta: Törtel Község Önkormányzat Képviselőtestületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága megtárgyalta Az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól szóló többször módosított 7/2008.(IV.24.) sz. Önkormányzati rendelet tervezetét, melyet 3:0 igen szavazattal javasol a Képviselőtestület felé elfogadásra a 17./2011.(VIII.24.) számú határozatában javasolt módosítással: A rendelettervezet 1. (2) pontját a következők szerint javasolja módosítani: Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A jövedelem és vagyonnyilatkozatot e rendelet 1. számú mellékletét képező nyomtatványon kell megtenni. dr. Kocsis Csaba Képviselő és dr. Gubik Zoltán Alpolgármester egyetértését fejezi ki a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslatával kapcsolatban, melyet javasolnak a rendeletben is foganatosítani. A Képviselő-testület tagjai részéről az előterjesztést illetően további kérdés, hozzászólás nem érkezett Godó János Polgármester rendelet alkotásra kéri a Testület tagjait, akik 5 igen szavazattal megalkották az alábbi rendeletet: Törtel Község Önkormányzata képviselő-testületének 11./2011. (VIII.31.) önkormányzati rendelet tervezete az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól szóló, többször módosított 7/2008. (IV. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról Törtel Község Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 38. (9) bekezdésében kapott 10
felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.. (1) Törtel Község Önkormányzata képviselő-testületének Az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól szóló, többször módosított 7/2008. (IV. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 9 -a helyébe a következő rendelkezés lép. 9. (1) Az Szt 38. (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra vagy az Szt. 38. (5) bekezdése szerinti adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásra nem jogosult személy helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult, amennyiben megfelel a (2) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek. (2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A jövedelem és vagyonnyilatkozatot e rendelet 1. számú mellékletét képező nyomtatványon kell megtenni. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás összege 2500 Ft/hó. (4) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható. (5) A lakásfenntartás elismert havi költségére vonatkozóan az Szt. 38. (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyságra az Szt. 38. (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (7) Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. (8) Fogyasztási egységen az Szt. 38. (2) bekezdésében meghatározottakat kell érteni. (9) Vagyonon az Szt. 4. (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalmat kell érteni. 9/A (1) Az Szt. 38. (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatás, valamint a helyi lakásfenntartási támogatás összegének kifizetését havonta, a) közüzemi és egyéb szolgáltatási díj támogatása esetén a szolgáltató szervezet számlájára történő átutalással, b) a lakhatást szolgáló egyedi kiadás támogatásának esetében a kérelmező részére történő kifizetéssel, c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének támogatása esetén a pénzintézet részére történő átutalással kell teljesíteni. 2.. (1) Rendelet 6. (2) bekezdésének c) pontjában a bérpótló juttatás szövegrész helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás szöveg lép. 3.. 11
A Rendelet. 8. -ában a bérpótló juttatás cím helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás szöveg lép. A Rendelet 8. (2) bekezdésében a bérpótló juttatásra szövegrész helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra szöveg lép. A Rendelet 8. (3) bekezdésében a bérpótló juttatás szövegrész helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás szöveg lép. A Rendelet 8. (4) bekezdésében a bérpótló juttatás szövegrész helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás szöveg lép. A Rendelet 8. (6) bekezdésében bérpótló juttatás szövegrész helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás szöveg lép. 4.. (1) A Rendelet 19. (2) bekezdésének c) pontjában a bérpótló juttatás szövegrész helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás szöveg lép. 5.. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Godó János sk. Polgármester dr. Kecskeméti Gabriella sk. Jegyző 12
1. melléklet a../2011.(.) önkormányzati rendelethez A) Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve:... (Leánykori név:)... JÖVEDELEMNYILATKOZAT 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe:... 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe:... 4. Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve:... 5. A törvényes képviselő bejelentett lakóhelyének címe:... 6. Az igénylővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: fő. 7. A 6. pontban szereplő közeli hozzátartozók neve: a)... b)... c)... d)... e)... f)... g)... B) Jövedelmi adatok / Forintban / Egy fogyasztási egységre jutó havi családi nettó jövedelem: Ft/hó. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. (7) bekezdése alapján az önkormányzat a fővárosi, a megyei NAV útján ellenőrizheti. Dátum: az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselőjének aláírása cselekvőképes hozzátartozók aláírása 13
A jövedelmek típusai 1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz Kérelmező jövedelme Közeli hozzátartozók jövedelme a) b) c) d) e) f) g) Összesen 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) 6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (munkanéküli járadék, rendszeres szociális és nevelési segély, stb) 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. Összes bruttó jövedelem 10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege 11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 12. Munkavállalói járulék összege 13. A család havi nettó jövedelme összesen [9 (10+11+12)] A család egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelme:..ft/hó 14
KITÖLTÉSI UTASÍTÁS 1. Bejelentett lakóhely címeként a személyi igazolványban szereplő lakóhely, illetve több lakóhely esetén az állandó lakóhely címét kell feltüntetni. 2. 1 Közeli hozzátartozók: a) a házastárs, az élettárs, b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek, c) a 18. életévet be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. 3. Az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmét hozzátartozók szerint kell feltüntetni. 4. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek kivételével a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagjövedelmét kell szerepeltetni. 5. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni. 6. A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.) a jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell. 7. Az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó családi jövedelem a havi családi összjövedelem osztva a fogyasztási egységek összegével. 8. A jövedelemnyilatkozatot a kérelmező mellett az érintett közeli hozzátartozóknak is alá kell írniuk. Ha az ellátást igénylő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra. 15
Vagyonnyilatkozat I. A kérelmező személyes adatai Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:... Társadalombiztosítási Azonosító Jele:... II. A kérelmező és a vele együttélő közeli hozzátartozójának vagyona A. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe:... város/község... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó) 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe:... város/község... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):... címe:... város/község... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése:... címe:... város/község... út/utca... hsz. alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad:..., a szerzés ideje:... év Becsült forgalmi érték:*... Ft II. Egyéb vagyontárgyak Gépjármű: ' a) személygépkocsi:... típus... rendszám a szerzés ideje:... Becsült forgalmi érték:**... Ft b) tehergépjármű, autóbusz:... típus... rendszám a szerzés ideje:... Becsült forgalmi érték:**... Ft Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Kelt:... év... hó... nap... aláírás 16
Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni. Godó János Polgármester és dr. Kecskeméti Gabriella Jegyző a továbbiakban rövid tájékoztatást adnak a Képviselő-testület tagjainak az ivóvízminőség javító programmal kapcsolatos pályázat előkészítésének jelenlegi helyzetéről, a szükséges tennivalókról. Mivel az ülés napirendi pontjával kapcsolatban további kérdés, hozzászólás nem érkezett, Godó János Polgármester megköszöni a Képviselő-testület tagjainak a mai munkát, a rendkívüli ülést 18 óra 30 perckor befejezettnek tekinti. Kmf. Godó János Polgármester dr. Kecskeméti Gabriella Jegyző dr. Gubik Zoltán Alpolgármester, Jegyzőkönyv hitelesítő dr. Kocsis Csaba Képviselő, Jegyzőkönyv hitelesítő 17