Az önkormányzati fenntartású általános iskolák épületeinek állapota, felszereltsége. kutatási jelentés

Az önkormányzati fenntartású általános iskolák épületeinek állapota, felszereltsége kutatási jelentés

2 "[Kattintsonide,ésírjabeadátumot]"

TARTALOM 1 Összefoglaló... 5 2 A kutatás körülményei... 8 2.1 A kutatás célja... 8 2.2 Alapsokaság... 8 2.3 Adatgyűjtés... 9 2.4 Elkészült interjúk... 9 2.5 Kiesési okok...16 2.6 Jelölések, adatközlési konvenciók...17 3 Adatjavítás, adatpótlás...19 3.1 Az adatjavítás, adatpótlás célja...19 3.2 Elvégzett javítások, pótlások...19 3.2.1 Létszám...19 3.2.2 Az épületek felújítási igénye...20 3.2.3 Az épületek megfelelése az előírásoknak...20 3.2.4 Szobák, termek száma...21 3.2.5 Épületek alapterülete...21 3.2.6 Számítógépek száma...21 4 Háttérváltozók... 22 4.1 Megye... 22 4.2 Budapest kerületei... 23 4.3 Település közigazgatási kategóriája... 25 4.4 Iskola helye a településen belül... 25 4.5 Iskola megközelíthetősége tömegközlekedéssel... 25 4.6 Iskola épületeinek száma... 26 4.7 Iskola nagysága... 26 4.8 Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók... 34 4.9 Nemzetiségi kisebbségi oktatás... 43 4.10 Iskola fenntartója... 44 4.11 Iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint... 44 5 Az épületek állapota...51 3

5.1 Korábbi felújítás...51 5.2 Az épületek felújítási igénye... 63 5.2.1 Jó állapotú épületek... 64 5.2.2 Gazdaságosan nem felújítható épületek... 69 5.2.3 Felújítandó épületek...71 5.2.4 Regionális eltérések... 79 5.3 Az épületek megfelelése az előírásoknak... 95 5.3.1 Akadálymentességi előírások... 97 5.3.2 Településrendezési előírások...98 5.3.3 Épületszerkezeti előírások... 99 5.3.4 Épületgépészeti előírások...101 5.3.5 Szellőzési előírások... 102 5.3.6 Kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások... 104 5.3.7 Regionális eltérések... 105 6 Szobák, termek, épületek funkciója... 124 7 Infrastruktúra... 146 7.1 Villany... 146 7.2 Világítás... 146 7.3 Gáz...147 7.4 Fűtés... 148 7.5 Melegvíz... 148 7.6 WC-k, mosdók, tusolók... 149 7.7 Bútorok, berendezések... 150 7.8 Biztonságtechnika... 151 7.9 Vezetékes telefon...152 7.10 Számítógép...153 7.11 Internet...155 4

1 Összefoglaló A kutatás fő paraméterei Az adatgyűjtés célja Korábbi felújítás Iskolaépületek Jó állapotú épületek Gazdaságosan fel nem újítható épületek Felújítást igénylő épületek Az épületek megfelelése az előírásoknak A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából 2007 júniusában és júliusában kérdőíves adatgyűjtést végzett 2418 önkormányzati fenntartású általános iskolában. Az adatgyűjtés célja az önkormányzati fenntartású általános iskolák műszaki infrastruktúrájának, épületei állapotának felmérése. Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 31%-ában, 749 iskolában történt korábban teljes felújítás az intézmény valamely épületén. A teljes felújítások zöme: 78%-a 2002. óta történt. Az adatgyűjtésben szereplő 2418 iskolának 4034 épülete van. Az épületek iskolánkénti átlagos száma 1,7. Az adatgyűjtésben szereplő iskolákban 440 jó állapotban lévő, felújítást nem igénylő épület van. Ez az összes épület 11%-a. 168 nagyon rossz állapotú, gazdaságosan fel nem újítható épület van az adatgyűjtésben szereplő iskolákban. Ez az összes épület 4%-a. Az iskolák vezetői összesen 3 426 olyan épületről számoltak be, amely felújítást igényelne. Ez az összes épület 85%-a. A teljes felújítást igénylő épületek aránya 30%, a részleges felújítást igénylőké pedig 55%. Az adatközlők megítélése szerint az adatgyűjtésben részvevő iskolák épületeinek a legnagyobb hányada: 84%-a a településrendezési előírásoknak felel meg. Csaknem háromnegyed részük megfelel a szellőzési, illetve az épületgépészeti követelményeknek. A kétharmaduk tesz eleget a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak, illetve az épületszerkezeti előírásoknak. Az iskolaépületek mindössze 31%-a elégíti ki az akadálymentességi követelményeket. 5

Szobák, termek, épületek funkciója Normál tanterem csaknem minden, az adatgyűjtésben szereplő iskolában van. A normál tantermek átlagos száma 14. Egyéb tanteremmel a 60%-uk rendelkezik. Az egyéb tantermek átlagos száma 2,1. Szükségtanteremben (is) folyik az oktatás az iskolák 28%-ában. Nyelvi laborral a 30%-uk, számítógépteremmel a 91%-uk rendelkezik. Könyvtárterem az iskolák 49%-ában, könyvtárszoba az iskolák 53%-ában található. Legalább az egyikkel az iskolák 81%-a rendelkezik. Egyéni fejlesztőszobája, logopédiai foglalkoztatója, iskolapszichológusi szobája az iskolák 58%-ának, orvosi szobája az iskolák 51%-ának van. Különálló tanári szoba szinte minden iskolában van. Saját sportudvara van az iskolák 84%-ának. Tornateremmel a 82%-uk, tornacsarnokkal a 16%-uk rendelkezik. Vagy tornaterem, vagy tornacsarnok az iskolák 91%-ában van. Azon iskolák közül, amelyeknek sem tornatermük, sem tornacsarnokuk nincs, 69% rendelkezik sportudvarral. Az iskolák 3%-ában van uszoda. Tanműhelye az iskolák 18%-ának van. Aula az iskolák 42%- ában van. 6

Az iskolák 38%-ában a villamos berendezések, hálózat részleges korszerűsítést, 11%-ában pedig teljes korszerűsítést igényel. Az iskolák 31%-ában a megvilágítás részleges korszerűsítést, 12%-ában pedig teljes korszerűsítést igényel. Az adatgyűjtésben szereplő iskolák 93%-ában van vezetékes gáz. Az iskola épületeinek gázellátását általában a hatósági előírásoknak megfelelőnek minősítették az adatközlők. Infrastruktúra Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 98%-ában van melegvízellátás. Az iskolák 45%-ában nem teljesen megfelelő a WC-k, mosdók, tusolók állapota. Az iskolák felében nem teljesen megfelelő a bútorok, berendezések állapota. Az iskolák 12%-ának nem teljesen kifogástalan a biztonságtechnikai ellátottsága. Hét kivételével az adatgyűjtésben résztvevő valamennyi iskolában van vezetékes telefon. Hét kivételével az adatgyűjtésben résztvevő valamennyi iskolában van személyi számítógép. Az adatgyűjtésben szereplő iskolák 99%-ában van internet. 7

2 A kutatás körülményei A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából kérdőíves adatgyűjtést végzett az önkormányzati fenntartású alapfokú közoktatási intézmények körében. Az adatgyűjtés teljes körűségre törekedett. 2.1 A kutatás célja Az adatgyűjtés célja az önkormányzati fenntartású általános iskolák műszaki infrastruktúrájának, épületei állapotának felmérése. 2.2 Alapsokaság A Megbízótól kapott címjegyzék szerint 2803 olyan általános iskola van az országban, amely megfelel az alapsokasági kritériumnak, azaz a fenntartója települési önkormányzat önkormányzatok társulása megyei önkormányzat kisebbségi önkormányzat Az adatgyűjtés során 54 iskoláról kiderült, hogy nem felel meg a kiválasztási kritériumnak, ezért ezeket töröltük a címjegyzékből. Ily módon az alapsokaság létszáma 2749. A meg nem felelés okai a következők voltak: nem iskola működik a megadott címen megszűnt az iskola nem működik az iskola (nem szűnt meg, de nem jár oda senki) megváltozott az iskola fenntartója (egyházi tulajdonba került) nem önkormányzat az iskola fenntartója (hanem pl. alapítvány) összevonták az iskolát egy másikkal kétszer szerepel ugyanaz az iskola a címjegyzékben 8

2.3 Adatgyűjtés Az adatgyűjtés 2007. júniusában történt, a Megbízóval közösen kidolgozott, standard kérdőív alapján folytatott személyes interjúval. Az interjúkat az iskolákban folyattuk le. A kérdőív kérdéseire válaszoló személy, azaz az adatközlő az alábbi személy volt (elérhetetlenség esetén e sorrendet követve): az iskola igazgatója az igazgató helyettese a gazdasági vezető 2.4 Elkészült interjúk A kijelölt adatgyűjtési időben 2418, a feltételeknek megfelelő iskolában, illetve adatközlővel sikerült az interjút elkészíteni. Valamennyi megyében, Szekszárdot kivéve valamennyi megyeszékhelyen, Budapest valamennyi közigazgatási kerületében, az ország 270 városa közül 249-ben, az 1519, önkormányzati fenntartású általános iskolával rendelkező község közül 1313-ban sikerült interjút készíteni. Kérdezőbiztosaink összesen 1829 településen jártak, s 1612 településen sikerült interjút készíteniük. Az elkészült interjúk aránya az alapsokasághoz viszonyítva 88%. Budapesten, a kisvárosokban és a községekben azonos az elkészülési arány (88%), a megyeszékhelyeken pedig valamivel alacsonyabb (85%) az országos átlagnál. 1. táblázat Elkészült interjúk teljes elkészült sokaság interjúk % Budapest 290 256 88 megyeszékhely 303 259 85 város 650 571 88 község 1 506 1 332 88 összesen 2 749 2 418 88 Az elkészülési arány hat megyében (Fejér, Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom, Békés, Csongrád) jelentősen meghaladja az országos átlagot: 95-97% 9

között van. További öt megyében (Heves, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Somogy, Győr-Sopron) szintén magasabb ez az arány az átlagosnál (91-93%). Budapesten és Nógrád megyében éppen az országos átlaggal megegyező az elkészülési arány. Öt megyében (Bács-Kiskun, Pest, Baranya, Szolnok, Zala) kissé elmarad az elkészülési arány az országos átlagtól (78-85%). Kirívóan alacsony az elkészülési arány Vas (67%) és Tolna (53%) megyékben. 2. táblázat Elkészült interjúk teljes sokaság elkészült interjúk Budapest 290 256 88 Baranya 121 97 80 Bács-Kiskun 144 122 85 Békés 97 92 95 Borsod-Abaúj-Zemplén 254 243 96 Csongrád 97 92 95 Fejér 116 112 97 Győr-Sopron 149 135 91 Hajdú-Bihar 137 126 92 Heves 113 105 93 Komárom 88 84 95 Nógrád 84 74 88 Pest 243 203 84 Somogy 121 110 91 Szabolcs-Szatmár 212 194 92 Szolnok 102 81 79 Tolna 64 34 53 Vas 91 61 67 Veszprém 119 114 96 Zala 107 83 78 összesen 2 749 2 418 88 % Budapesten nyolc közigazgatási kerületben (a VII., VIII., XIII., XIV. XVII., XVIII., XIX., XXIII. kerületekben) valamennyi interjút sikerült lebonyolítani. Hét kerületben (a XI., II., IV., XX., IX., XXII., XV. kerületekben) szintén magasabb az elkészülési arány az átlagosnál (90-95%), a III. és a X. kerületben pedig csaknem eléri azt (85%). 10

Az iskoláknak a háromnegyed része került bele az adatgyűjtésbe a XVI. és a XXI. kerületből, a VI. kerületből pedig a kétharmaduk. Kirívóan alacsony az elkészülési arány az V. kerületben (40%), valamint az I. és a XII. kerületben (33%). 3. táblázat Elkészült interjúk budapesti iskolák teljes sokaság elkészült interjúk I. 3 1 33 II. 17 16 94 III. 20 17 85 IV. 17 16 94 V. 5 2 40 VI. 6 4 67 VII. 6 6 100 VIII. 12 12 100 IX. 11 10 91 X. 13 11 85 XI. 19 18 95 XII. 12 4 33 XIII. 16 16 100 XIV. 23 23 100 XV. 10 9 90 XVI. 12 9 75 XVII. 11 11 100 XVIII. 19 19 100 XIX. 14 14 100 XX. 12 11 92 XXI. 16 12 75 XXII. 11 10 91 XXIII. 5 5 100 összesen 290 256 88 % 11

Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák aránya 12

Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák aránya budapesti iskolák 1. térkép 13

14 2. térkép

A 88%-os elkészülési arány elegendő ahhoz, hogy a relatív gyakoriságok (megoszlások) és az átlagok tekintetében a teljes alapsokaságra nézve érvényes megállapításokat tehessünk. Az összeg adatok (pl. összes épület száma) azonban értelemszerűen kisebbek az elkészült interjúk sokaságában, mint a teljes sokaságban. Ezért ezekre vonatkozóan alapsokasági becslést végeztünk oly módon, hogy az elkészült interjúk sokaságát súlyoztuk. A súlytényező a két sokaság megyénkénti aránya. 4. táblázat Iskolák száma a teljes sokaságban és az adatgyűjtésben, valamint a súlytényező teljes sokaság elkészült interjúk súly Budapest 290 256 1,1328 Baranya 121 97 1,2474 Bács-Kiskun 144 122 1,1803 Békés 97 92 1,0543 Borsod-Abaúj-Zemplén 254 243 1,0453 Csongrád 97 92 1,0543 Fejér 116 112 1,0357 Győr-Sopron 149 135 1,1037 Hajdú-Bihar 137 126 1,0873 Heves 113 105 1,0762 Komárom 88 84 1,0476 Nógrád 84 74 1,1351 Pest 243 203 1,1970 Somogy 121 110 1,1000 Szabolcs-Szatmár 212 194 1,0928 Szolnok 102 81 1,2593 Tolna 64 34 1,8824 Vas 91 61 1,4918 Veszprém 119 114 1,0439 Zala 107 83 1,2892 összesen 2 749 2 418 1,1369 15

2.5 Kiesési okok Az interjú meghiúsulásának leggyakoribb (70%) oka az, hogy az iskola vezetője nem kíván az adatgyűjtésben részt venni ( válaszmegtagadás ). A meghiúsult interjúknak Budapesten a 97%-a, a megyeszékhelyeken a 71%-a, a kisvárosokban és a községekben a 66-67%-a az együttműködési készség hiánya miatt hiúsult meg. A megyék felében a meghiúsulási okok 90-100%-át teszi ki ez az ok. Mint már említettük, Budapesten nyolc közigazgatási kerületben valamennyi iskolában sikerült az interjút lebonyolítani. A fennmaradó tizenöt kerület közül tizennégyben csak válaszmegtagadás miatt hiúsult meg interjú. Az egyéb kiesési okok közül a következők gyakoriak: Az iskola épületét tatarozzák, az iskola személyzete nem elérhető. Mind a háromszori megkereséskor zárva találta a kérdező az épületet és telefonos megkeresés sem vezetett eredményre. Az iskola egyik vezetője sem elérhető háromszori megkereséssel sem. Az iskola igazgatója nem engedélyezi, hogy rajta kívül más vezető nyilatkozzon, az igazgató pedig nem elérhető. 16

5. táblázat Kiesési okok gyakorisága (%) az adatgyűjtésből kimaradt iskolák válaszmegtagadás egyéb ok összesen Budapest 97 3 100 Baranya 67 33 100 Bács-Kiskun 95 5 100 Békés 100-100 Borsod-Abaúj-Zemplén 91 9 100 Csongrád 100-100 Fejér 100-100 Győr-Sopron 100-100 Hajdú-Bihar 100-100 Heves 63 38 100 Komárom 100-100 Nógrád 80 20 100 Pest 85 15 100 Somogy 18 82 100 Szabolcs-Szatmár 39 61 100 Szolnok 86 14 100 Tolna 43 57 100 Vas 23 77 100 Veszprém 100-100 Zala 42 58 100 együtt 70 30 100 2.6 Jelölések, adatközlési konvenciók A kutatási jelentésben az alábbi jelöléseket alkalmazzuk: % relatív gyakoriság N NA AsB p az iskolák száma az adatgyűjtésben nincs adat alapsokasági becslés pont 17

Az átlagokat nagyságuktól függően egész számra vagy egy tizedesjegyre kerekítve, a relatív gyakoriságokat egész számra kerekítve adjuk meg. A gyakorisági százalékok összege a kerekítés miatt kis mértékben eltérhet a 100-tól. Ha egy válaszlehetőséget senki sem választott, a táblázatokban az adat helyén "-" jel szerepel. Ha kevesebb mint fél százalék élt egy adott válaszlehetőséggel, ennek gyakoriságát a kerekítési szabálynak megfelelően "0"-val jelöltük. A táblák címe alatt feltüntetjük a gyakoriságok számításának bázisát. Ez lehet az adatgyűjtésben szereplő valamennyi iskola, vagy valamely részsokaság (például a budapesti iskolák). 18

3 Adatjavítás, adatpótlás 3.1 Az adatjavítás, adatpótlás célja A nyers adatbázis számos adathiányt, illetve téves adatot tartalmaz, ami az adatközlő tájékozatlanságából vagy abból ered, hogy félreértette a kérdést. Az adatjavítás, illetve adatpótlás során ezeknek egy részét javítottuk, illetve pótoltuk, mégpedig azt a részüket, amely más kérdésekből származó adatokkal összefügg, illetve amelyeknél megbízható támpont áll rendelkezésre a javításhoz, illetve pótláshoz. Ha ezen javítást, illetve pótlást nem végeztük volna el, akkor az elemzésre kerülő adatbázis részint irreális, részint inkonzisztens adatokat is tartalmazna a helytálló adatok mellett. Így például irreálisan nagy lenne az iskola épületeinek számát összegző adat, mivel az adatközlők számottevő része nem az épületekre, hanem a tantermekre vonatkozóan adta meg az állapotuk jellemzőit. Ugyanakkor inkonzisztens is lenne ez az adat, mert a nyers adatbázisban az épületek száma ugyanazon iskolánál más és más, attól függően, hogy melyik kérdésre kapott válaszokat nézzük. Ez részben az adatközlő vagy a kérdező feledékenységéből, részben pedig abból ered, hogy az adatközlő bizonyos kérdésnél az épületekre, más kérdésnél a tantermekre vonatkozóan adta meg a kívánt információt. Az adatjavítás célja tehát az adatbázis reálisabbá, konzisztensebbé tétele, anélkül azonban, hogy a javítások és pótlások megváltoztatnák azt a lényegi információt, amelynek összegyűjtésére az adatfelvétel vállalkozott. A kérdőívben szereplő kérdések zömére kapott válaszokat nem javítottuk, illetve nem pótoltuk, mivel erre sem szükség, sem lehetőség nem volt. E kérdéseknél a NA, azaz nincs adat kategóriában adjuk meg a válaszhiányok számát, gyakoriságát. Az alábbiakban részletezzük az elvégzett adatjavítások, illetve -pótlások jellegét és mértékét. 3.2 Elvégzett javítások, pótlások 3.2.1 Létszám A kérdőív 5. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. Ha nincs adat a férőhelyek számáról, de van adat az iskolába járó tanulók számáról, a férőhelyek számát a tanulók számának feleltettük meg. (43 iskola) Ha nincs adat a tanulók számáról, de van adat a férőhelyek számáról, a tanulók számát a férőhelyek számának feleltettük meg. (3 iskola) Az ezen javítások után fennmaradó adathiányokat a településtípusra jellemző átlagos férőhelyszámmal, illetve átlagos tanulólétszámmal helyettesítettük. (6 iskola) 19

Ha a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű vagy speciális nevelési igényű tanulók száma nagyobb, mint a tanulók összlétszáma, akkor az összlétszámot meghaladó adatot az összlétszámmal helyettesítettük. (5 iskola) 3.2.2 Az épületek felújítási igénye A kérdőív 7. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. Ha az adatközlő jelezte, hogy van a kérdezett típusban felújítandó épületük, de annak számát nem közölte, feltételeztük, hogy legalább egy ilyen épületük van. (26 iskola) Ha az adatközlő jelezte, hogy van felújításra nem szoruló épületük, de annak számát nem közölte, feltételeztük, hogy legalább egy ilyen épületük van. (137 iskola) Ha az adatközlő egyik épülettípusban sem közölt darabszámot, feltételeztük, hogy minden iskolának legalább egy épülete van és az nem szorul felújításra. (13 iskola) Ha a tantermek és nem az épületek számát adta meg az adatközlő, a tantermek száma és a tanulólétszám alapján (esetleg más információt, így az előírásoknak megfelelő épületek számát és az egyéb termek, szobák számát is figyelembe véve) megállapítottuk, hogy valószínűleg hány épülete van az iskolának. (35 iskola) Ha a teljesen felújítandó, részlegesen felújítandó, gazdaságosan nem felújítható és a felújításra nem szoruló épületek számának összege nem azonos a különféle előírásoknak megfelelő épületek számával, akkor a két adathalmazt egymással összevetve korrigáltuk vagy az egyiküket, vagy a másikukat. (1051 iskola) Az összesen 1051 iskolát érintő javítások közül ebben a pontban tárgyaljuk a felújítandó épületekre, a következő pontban pedig az előírásoknak megfelelő épületekre vonatkozó javításokat. Ha a tantermek és nem az épületek számát adta meg az adatközlő, és azok mind ugyanazon kategóriában szerepeltek (pl. mind teljesen felújítandó), akkor a megállapított épületszámot ebbe a kategóriába helyettesítettük be. Ha a tantermek nem azonos kategóriában szerepeltek, akkor a megállapított épületszámot a részlegesen felújítandó kategóriába helyettesítettük be (és a másik két kategóriát nulláztuk). Az effajta javítás azért reális, mert ha az iskolának néhány tanterme teljesen felújítandó, néhány tanterme pedig nem igényel felújítást, akkor az épület egésze részlegesen felújítandónak tekinthető. Ugyanez a helyzet, ha a teljesen és részlegesen felújítandó, valamint ha a részlegesen felújítandó és a nem felújítandó kategóriákban szerepel tantermi adat. Ezeknél a javításoknál a gazdaságosan nem felújítható kategóriát azonos megítélés alá vettük a teljesen felújítandó kategóriával. Az e javítás után fennmaradó adathiányoknál azt feltételeztük, hogy az adathiány abból ered, hogy a felújításra nem szoruló épületet nem jelezte az iskola, s hogy egy ilyen épületük van. (5 iskola) 3.2.3 Az épületek megfelelése az előírásoknak A kérdőív 12. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. 20

Ha a tantermek és nem az épületek számát adta meg az adatközlő, és azok mind ugyanazon kategóriában szerepeltek (pl. mind megfelel az akadálymentességi követelményeknek), akkor a(z) (megállapított) épületszámot ebbe a kategóriába helyettesítettük be. Ha a tantermek nem azonos kategóriában szerepeltek, akkor a(z) megállapított) épületszámot a részlegesen megfelel kategóriába helyettesítettük be. Az effajta javítás indoklását lásd az előző pontban. Ha az épületek összes száma előírás-fajtánként nem azonos, akkor az iskola leggyakoribb értékét tekintettük az épületek összes számának. (Pl. ha a hat előírásfajta közül ötben két épületről van adat, de egy előírásfajtánál csak egy épületről, akkor azt feltételeztük, hogy ennél az egy előírásfajtánál hiányzik egy adat.) Ezen adathiányok pótlásánál azt feltételeztük, hogy az adott szempontból megfelel az iskola a követelményeknek. 3.2.4 Szobák, termek száma A kérdőív 10. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. Ha az adatközlő nem válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e az iskolában a kérdezett funkciójú szoba, terem, a szobák, termek számának megállapításánál azt feltételeztük, hogy nincs. (a 11 funkcióban együttvéve 75 iskola) Ha van az iskolában a kérdezett funkciójú szoba, terem, de az adatközlő nem tudta megmondani, hogy hány darab, az adathiányt a településtípusra jellemző átlagos darabszámmal helyettesítettük. (a 11 funkcióban együttvéve 112 iskola) 3.2.5 Épületek alapterülete A kérdőív 22. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. Ha az adat kisebb, mint 10 négyzetméter, vagy ha a kérdező csak annyit írt be, hogy rendelkezik az iskola a szóbanforgó létesítménnyel, de az alapterület nem szerepel, az adatot a létesítményfajta átlagával helyettesítettük. (367 iskola) 3.2.6 Számítógépek száma A kérdőív 28. és 29. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. Ha az adatközlő nem tudta megmondani, hogy hány számítógépe van az iskolának, a hiányzó adatot a megfelelő tanulólétszám kategória átlagával helyettesítettük. (14 eset) Ha az internet csatlakozással rendelkező számítógépek száma nagyobb, mint a számítógépek száma, ez utóbbit az internet csatlakozással rendelkező számítógépek számával tettük egyenlővé. (6 iskola) Ha az adatközlő nem tudta megmondani, hogy hány számítógép csatlakozik az internetre, a hiányzó adatot az internetre csatlakozó számítógépek átlagos aránya alapján helyettesítettük. (15 eset) 21

4 Háttérváltozók Ebben a fejezetben sorra vesszük azokat az alapvető jellemzőket, más néven háttérváltozókat, amelyeket az elemzésben a vizsgált jelenségek az iskolák épületeinek állapota, infrastrukturális ellátottságuk bemutatásához, az iskolák közötti különbségek magyarázatához fel fogunk használni. 4.1 Megye A vizsgált jelenségekről kialakuló országos összképet az egyes megyék és Budapest amelyet ebben a kontextusban szintén megyeként fogunk említeni eltérő mértékben befolyásolják, annak folytán, hogy az adatgyűjtésben szereplő iskolák megyénként eltérő számúak. Ennek főleg természetes oka van: a megyék nagyságától, lakosságszámától függően eltérő számú általános iskolát működtetnek, de belejátszik ebbe az is, hogy amint ezt az előzőekben bemutattuk a válaszadási hajlandóság megyénként különböző. Budapest, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Szabolcs-Szatmár megyék adatai befolyásolják leginkább az országos összképet, mivel ezekben a megyékben közel vagy több mint kétszáz (194-256) iskoláról van adatunk. Több mint száz (105-135) iskolával szerepel az adatgyűjtésben Győr-Sopron, Hajdú- Bihar, Bács-Kiskun, Veszprém, Fejér, Somogy és Heves megye. Közel száz (81-97) iskoláról rendelkezünk információkkal Baranya, Békés, Csongrád, Komárom, Zala és Szolnok megyékből. Kevéssé befolyásolja az országos összképet a Nógrád (74), a Vas (61) és kiváltképpen a Tolna megyei (34) iskolák helyzete. 22

6. táblázat Az iskolák területi elhelyezkedése: megye N % Budapest 256 11 Baranya 97 4 Bács-Kiskun 122 5 Békés 92 4 Borsod-Abaúj-Zemplén 243 10 Csongrád 92 4 Fejér 112 5 Győr-Sopron 135 6 Hajdú-Bihar 126 5 Heves 105 4 Komárom 84 3 Nógrád 74 3 Pest 203 8 Somogy 110 5 Szabolcs-Szatmár 194 8 Szolnok 81 3 Tolna 34 1 Vas 61 3 Veszprém 114 5 Zala 83 3 összesen 2 418 100 4.2 Budapest kerületei Mivel a budapesti közigazgatási kerületek többségében annyi iskola van, mint amennyi a nagy vidéki városokban, indokolt, hogy a főbb adatokat a fővárosi kerületek szerinti bontásban is bemutassuk. Akárcsak a megyék esetében, a fővárosi kerületek esetében is részint a kerület nagysága, részint a kerületi válaszadási arány befolyásolja, hogy az adott kerület mennyire meghatározó a Budapest egészéről kialakuló képben. A legtöbb: 23 iskoláról a XIV. kerületből van adatunk. 15-19 iskolával szerepelnek az adatgyűjtésben a XVIII., XI., III., II., IV., XIII. kerületek. 23

9-14 iskoláról rendelkezünk információkkal a VIII., XXI., X., XVII., XX., IX., XXII., XV., XVI. kerületekből. 4-6 iskolára terjedt ki az adatgyűjtés a VII., XXIII., VI., XII. kerületben. Az V. kerület 2 iskolával, az I. kerület 1 iskolával képviselteti magát az adatbázisban. 7. táblázat Az iskolák területi elhelyezkedése: Budapest kerületei budapesti iskolák N % I. 1 0 II. 16 6 III. 17 7 IV. 16 6 V. 2 1 VI. 4 2 VII. 6 2 VIII. 12 5 IX. 10 4 X. 11 4 XI. 18 7 XII. 4 2 XIII. 16 6 XIV. 23 9 XV. 9 4 XVI. 9 4 XVII. 11 4 XVIII. 19 7 XIX. 14 5 XX. 11 4 XXI. 12 5 XXII. 10 4 XXIII. 5 2 összesen 256 100 24

4.3 Település közigazgatási kategóriája Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 11%-a Budapesten, újabb 11%-a pedig valamelyik megyeszékhelyen van. Az egyéb városban működő iskolák aránya 24%, a községi iskoláké pedig 55%. 8. táblázat Település közigazgatási kategóriája N % Budapest 256 11 megyeszékhely 259 11 város 571 24 község 1 332 55 összesen 2 418 100 4.4 Iskola helye a településen belül A felmért iskolák 79%-a a településük központjában van, 17%-uk a település szélén, 1%-uk pedig a település külterületén. Település széli, illetve külterületi iskolák elsősorban a megyeszékhelyeken és Budapesten fordulnak elő. 9. táblázat Iskola helye a településen belül N % központban 1 917 79 település szélén 412 17 külterületen 33 1 NA 56 2 összesen 2 418 100 4.5 Iskola megközelíthetősége tömegközlekedéssel Az adatgyűjtésben szereplő iskolák 97%-a jól megközelíthető tömegközlekedéssel. 25

A tömegközlekedéssel nehezen (5%) vagy nem (1%) megközelíthető iskolák elsősorban községekben és kisvárosokban fordulnak elő. 10. táblázat Iskola megközelíthetősége tömegközlekedéssel N % nem közelíthető meg 25 1 nehezen közelíthető 126 5 jól megközelíthető 2 248 93 NA 19 1 összesen 2 418 100 4.6 Iskola épületeinek száma Az adatgyűjtésben szereplő iskolák 59%-a egy épületben, 41%-a több épületben működik. A kisvárosokban, illetve a nagy tanulólétszámú iskolák esetében gyakoribb az átlagosnál, hogy az iskola több épületben működik. 11. táblázat Iskola épületeinek száma N % 1 1 423 59 2 593 25 3 254 11 4 96 4 5 33 1 6 19 1 összesen 2 418 100 4.7 Iskola nagysága Az iskola nagyságának jellemzésére két változót használunk. Az egyik a férőhelyek száma, a másik az aktuális tanulólétszám alapján kategorizálja az iskolát. A felmérésben szereplő iskolák együttvéve 876 ezer tanuló számára biztosítanak helyet. A legkisebb iskola 12, a legnagyobb iskola 4 000 férőhellyel rendelkezik. Az átlagos férőhelyszám 352. 26

Becslésünk szerint a teljes sokaságban együttvéve 994 ezer tanuló számára van férőhely önkormányzati fenntartású általános iskolában. Jelenleg a felmérésben szereplő iskolákban együttvéve 690 ezer gyerek tanul. A legkisebb iskolába 7, a legnagyobb iskolába 1 740 gyerek jár. Az átlagos tanulói létszám 285. Becslésünk szerint a teljes sokaságban együttvéve 784 ezer gyerek tanul önkormányzati fenntartású általános iskolában. 12. táblázat Iskola nagysága férőhelyek száma fő tanulólétszám fő átlag 362 285 minimum 12 7 maximum 4 000 1 740 összes 876 040 689 897 AsB: összes 994 298 784 249 A férőhelyek, illetve a tanulók számát az éppen vizsgált jelenségnek megfelelő határokkal kategorizáltuk, de leggyakrabban a következő kategorizálást használjuk. A férőhelyek száma alapján a felmérésben szereplő iskolák 83%-a átlagos méretű. Ezek 100-699 tanulónak biztosítanak férőhelyet. Az ennél kisebb iskolák aránya 7%, az ennél nagyobbaké pedig 11%. A tényleges tanulólétszám alapján a felmért iskolák 78%-a tartozik az átlagos méretűek közé. Ennél kisebb létszámú az iskolák 17%-a, ennél nagyobb létszámú az iskolák 5%-a. 13. táblázat Férőhelyek száma N % kicsi (-99) 159 7 átlagos (100-699) 2 004 83 nagy (700-) 255 11 összesen 2 418 100 27

14. táblázat Tanulók száma N % kicsi (-99) 404 17 átlagos (100-699) 1 893 78 nagy (700-) 121 5 összesen 2 418 100 1. ábra A férőhelyek száma és a tanulólétszám 9 8 7 6 5 % 4 3 férőhely létszám 2 1 0 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 fő A férőhelyek számát és a tanulók létszámát összevetve megállapíthatjuk a férőhelyek kihasználtsági fokát. A felmért iskolák 9%-ában a férőhelyeknek kevesebb, mint fele van kihasználva. 51 és 90% közötti a kihasználtsági fok az iskolák többségében: 68%-ában. Egyötöd részükbe majdnem vagy éppen annyi tanuló jár, mint amennyire az iskolát tervezték. 3%-ukra jellemző a zsúfoltság. 28

15. táblázat Férőhelyek kihasználtsága N % -50% 221 9 51-90% 1 640 68 91-100% 494 20 101%- 63 3 összesen 2 418 100 Az iskolák átlagos, illetve összes tanulólétszáma megyénként nagymértékben különbözik. 16. táblázat Tanulók száma átlag összes AsB Budapest 394 100 861 114 257 Baranya 253 24 557 30 633 Bács-Kiskun 295 36 014 42 508 Békés 311 28 587 30 141 Borsod-Abaúj-Zemplén 251 61 081 63 846 Csongrád 314 28 853 30 421 Fejér 299 33 446 34 641 Győr-Sopron 201 27 134 29 948 Hajdú-Bihar 363 45 780 49 777 Heves 220 23 133 24 896 Komárom 270 22 667 23 746 Nógrád 184 13 623 15 464 Pest 379 76 852 91 995 Somogy 231 25 405 27 946 Szabolcs-Szatmár 261 50 701 55 405 Szolnok 313 25 327 31 893 Tolna 261 8 863 16 683 Vas 251 15 321 22 856 Veszprém 234 26 715 27 887 Zala 180 14 977 19 308 együtt 285 689 897 784 249 29

Rendkívül nagymértékben meghaladja az átlagos tanulói létszám az országos átlagot Budapest, Pest megye és Hajdú-Bihar megye iskoláiban. Rendkívül nagymértékben elmarad az átlagos tanulói létszám az országos átlagtól Nógrád és Zala megye iskoláiban. A fővárosi átlagtól felfelé a XV., VII., XVII. kerületek, lefelé az V., I., XIX. kerületek átlagos tanulói létszáma tér el igen jelentősen. 17. táblázat Tanulók száma budapesti iskolák átlag összes AsB I. 264 264 299 II. 384 6 138 6 953 III. 354 6 011 6 809 IV. 412 6 585 7 460 V. 250 500 566 VI. 365 1 458 1 652 VII. 534 3 203 3 628 VIII. 406 4 868 5 515 IX. 400 3 998 4 529 X. 351 3 858 4 370 XI. 416 7 492 8 487 XII. 311 1 245 1 410 XIII. 378 6 054 6 858 XIV. 373 8 571 9 709 XV. 594 5 348 6 058 XVI. 423 3 810 4 316 XVII. 520 5 718 6 477 XVIII. 342 6 502 7 366 XIX. 288 4 028 4 563 XX. 444 4 879 5 527 XXI. 358 4 294 4 864 XXII. 416 4 162 4 715 XXIII. 375 1 875 2 124 együtt 394 100 861 114 257 30

Átlagos tanulólétszám 31

Átlagos tanulólétszám budapesti iskolák 3. térkép 32

33 4. térkép

A megyeszékhelyeken és az egyéb vidéki városokban nagyobb az átlagos tanulói létszám, mint Budapesten. Egy átlagos városi iskolába két és félszer annyi (429) gyerek jár, mint egy átlagos községi iskolába (168). 2. ábra Átlagos tanulólétszám 394 448 437 településtípus szerint fő 285 168 Budapest megyeszékhely város község együtt 4.8 Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók megnevezéssel foglaljuk össze a tanulók következő csoportjait: hátrányos helyzetű tanulók halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sajátos nevelési igényű tanulók Itt jegyezzük meg, hogy az adatközlők egy része feltehetően nem oktatásügyi terminus technikusként értelmezte a fenti megnevezéseket, hanem a köznapi szóhasználatnak megfelelően fogta fel azokat. Ennek tulajdonítjuk azt, hogy az iskolák nem egészen 3%-a, mindössze 64 iskola olyan, amelybe adataink szerint nem jár különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló, illetve azt, hogy az iskolák 17%-ában valamennyi tanulót különleges pedagógusi erőfeszítést igénylőnek minősítette az adatközlő. 34

Az adatközlők 94%-a adott felvilágosítást a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számáról, s a 97%-uk a sajátos nevelési igényű tanulók számáról. Ezeket az iskolákat nevezzük a továbbiakban érdemben válaszolóknak. Az iskolák 92%-ában van hátrányos helyzetű, négyötödében halmozottan hátrányos helyzetű, 84%-ában sajátos nevelési igényű tanuló. E három csoport előfordulását együttesen tekintve megállapítható, hogy az iskolák 97%-ába jár valamilyen szempontból különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló. 18. táblázat Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók N % van hátrányos helyzetű tanuló 2 090 92 van halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 1 808 80 van sajátos nevelési igényű tanuló 1 960 84 van különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló 2 306 97 Az érdemben válaszolók közlése szerint összesen 303 ezer különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló jár az adatgyűjtésben szereplő iskolákba. Ebből hátrányos helyzetű 170 ezer tanuló, halmozottan hátrányos helyzetű 76 ezer tanuló, sajátos nevelési igényű 57 ezer tanuló. A teljes alapsokaságban becslésünk szerint 344 ezer különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló jár önkormányzati fenntartású általános iskolába. Ebből mintegy 192 ezer hátrányos helyzetű, 86 ezer halmozottan hátrányos helyzetű és 65 ezer sajátos nevelési igényű tanuló. 19. táblázat Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók érdemben válaszoló iskolák átlag összes AsB hátrányos helyzetű tanulók száma 75 170 256 192 426 halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 34 76 373 86 391 sajátos nevelési igényű tanulók száma 24 56 624 65 419 különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók száma 128 303 253 344 236 35

A különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók száma mutató bizonyos értelemben pontatlan. A három csoport ugyanis a válaszok tanúsága szerint egyes iskolákban részben átfedő halmazt alkot. Ily módon e mutatóban az a tanuló, akit például hátrányos helyzetűnek is és sajátos nevelési igényűnek is minősítettek, kétszer szerepel. Ezt a pontatlanságot nem állt módunkban korrigálni, mivel a kérdőívekből nem állapítható meg, hogy mely iskolákban kizárólagosak és melyekben átfedők a szóbanforgó halmazok. Ily módon a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya (a tanulói létszámhoz viszonyítva) 0 és 300% között mozog, átlagosan pedig 56%. A hátrányos helyzetű tanulók aránya 31%, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóké 15%, a sajátos nevelési igényű tanulóké pedig 11% a tanulói létszámban. Mivel az adatgyűjtés témája: az iskolaépületek állapota, az iskolák felszereltsége szempontjából nem annyira a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók egyes típusainak, mint inkább a tanulólétszámban elfoglalt arányuknak van jelentősége, a továbbiakban e mutatót használjuk az elemzésben. A jelzett pontatlanság tompítása érdekében a mutatót kategorizáltuk. A felmérésben résztvevő iskolák 28%-ában a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya legfeljebb 20%. Az iskolák 27%-ában e tanulók aránya 21 és 50% között van. Az iskolák 26%-ában a tanulók többsége, de nem mindegyike igényel különleges pedagógusi erőfeszítést. 17% azon iskolák gyakorisága, amelyben valamennyi tanulót különleges pedagógusi erőfeszítést igénylőnek minősítettek. 20. táblázat Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya az iskola tanulólétszámában N % 0-20% 672 28 21-50% 650 27 51-99% 640 26 mind 407 17 NA 49 2 összesen 2 418 100 A különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya területileg erősen differenciált. Győr-Sopron megyében 64%, Budapesten, Pest megyében és hat dunántúli megyében 40% körüli azoknak az iskoláknak a gyakorisága, amelyekbe kevés (0-20%-nyi) különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló jár. A másik végponton találjuk Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyéket, amelyekben 70%-ot meghaladó azoknak az iskoláknak a gyakorisága, amelyekben a tanulók többsége (vagy mindegyike) különleges pedagógusi erőfeszítést igényel. 36

A fővárosban a rangsor két végpontján olyan két kerület szerepel, amelyben alacsony volt a válaszadási arány. Az adatgyűjtésben résztvevő egyetlen I. kerületi iskolába egyetlen halmozottan hátrányos helyzetű tanuló jár. Az adatgyűjtésben résztvevő két V. kerületi iskola közül az egyikben minden tanulót sajátos nevelési igényűnek tart az iskola vezetője. E két, adatfelvételi szempontból problematikus kerület miatt a térképen úgy ábrázoltuk adatainkat, hogy a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók számát közvetlenül viszonyítottuk a kerületi (illetve a megyei) tanulólétszámhoz. Ily módon a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók igen magas arányával a VIII., a IX. és a X. kerület, igen alacsony arányukkal pedig, a XI. kerület kivételével, a budai kerületek tűnnek ki. 37

21. táblázat Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya az iskola tanulólétszámában % Budapest Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves 0-20% 48 29 20 17 8 23 37 64 15 13 21-50% 25 24 34 26 20 36 35 21 24 35 51-99% 12 21 37 36 41 30 18 7 37 29 mind 13 19 10 17 31 9 10 5 23 23 NA 2 8-3 0 2 1 3 1 - összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt 0-20% 45 15 44 13 8 11 6 38 41 36 28 21-50% 38 27 30 26 13 32 18 41 32 27 27 51-99% 10 40 16 33 46 31 44 11 17 19 26 mind 7 18 7 25 31 23 26 8 11 11 17 NA - - 3 3 1 2 6 2-7 2 összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 38

22. táblázat Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya az iskola tanulólétszámában % budapesti iskolák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 0-20% 100 63 76 63 50 25 33 8 40-56 50 21-50% - 6-19 - 25 50 25 30 55 22 25 51-99% - - 6 13-25 17 25 10 18 11 - mind - 19 18 6 50 - - 33 20 27 11 - NA - 13 - - - 25-8 - - - 25 összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. együtt 0-20% 50 52 56 78 45 47 36 36 42 70 40 48 21-50% 19 9 33 11 36 47 21 55 25 20 60 25 51-99% 19 13 11-9 - 36-25 10-12 mind 6 26-11 9 5 7 9 8 - - 13 NA 6 - - - - - - - - - - 2 összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 39

Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya 40

Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya budapesti iskolák 5. térkép 41

42 6. térkép

A településtípusok ranglétráján a fővárostól a községek felé haladva egyre csökken azoknak az iskoláknak a gyakorisága, amelyekbe kevés különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló jár, és nő azoké, amelyekben e csoport nagy arányt tesz ki. 3. ábra Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya az iskola tanulólétszámában együtt Budapest megyeszékhely 28 27 26 0-20% 21-50% 51-99% mind NA 48 25 12 39 34 14 17 13 13 településtípus szerint város 25 31 24 18 község 23 24 33 18 % A különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya a települések szélén vagy külterületén lévő iskolákban sem magasabb lényegesen, mint a település központjában lévőkben, viszont a tömegközlekedéssel nem vagy nehezen megközelíthető iskolákba relatíve jóval több különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló jár, mint a jól megközelíthetőkbe. 4.9 Nemzetiségi kisebbségi oktatás Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 22%-ában folyik nemzetiségi kisebbségi oktatás. 43

23. táblázat Nemzetiségi kisebbségi oktatás N % nincs 1 804 75 van 536 22 NA 78 3 összesen 2 418 100 4.10 Iskola fenntartója Az adatgyűjtésben szereplő iskolák 79%-át településük önkormányzata tartja fenn. 18% az önkormányzati társulások, 2% a megyei (fővárosi) önkormányzatok által fenntartott iskolák gyakorisága. Öt iskolát nemzetiségi kisebbségi önkormányzat tart fenn. 24. táblázat Iskola fenntartója N % települési önkormányzat 1 902 79 önkormányzati társulás 443 18 megyei (fővárosi) önkormányzat 47 2 kisebbségi önkormányzat 5 0 NA 21 1 összesen 2 418 100 4.11 Iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint Az adatközlő megítélése szerint az iskolák 79%-a megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz. 19% azon iskolák gyakorisága, amelyekben az épületek állapota megnehezíti, s 1% azoké, amelyekben szinte lehetetlenné teszi a működést. 44

25. táblázat Iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint N % szinte lehetetlenné teszi a működést 14 1 nehezíti a normális feladatellátást 460 19 megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz 1 906 79 NA 38 2 összesen 2 418 100 Somogy, Tolna, Zala, Vas és Győr-Sopron megyékben haladja meg jelentősen az országos átlagot azoknak az iskoláknak a gyakorisága, amelyek épületei az igazgató véleménye szerint megfelelők. (87-92%) A nem megfelelő az oktatást nehezítő vagy szinte lehetetlenné tévő állapotú iskolák magas arányával Pest és Nógrád megye tűnik ki. (36-37%) Budapesten a XX. és a XV. kerületben van a legtöbb, az igazgató megítélése szerint rossz állapotban lévő iskola. (56-64%) 45

26. táblázat Iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint % Budapest Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves szinte lehetetlenné teszi a működést 1 1 1 1 0 - - 1-2 1 nehezíti a normális feladatellátást 17 20 17 22 20 24 23 12 18 20 17 megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz 81 75 81 75 78 72 75 87 82 76 81 NA 1 4 1 2 2 4 2 1-2 1 összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt szinte lehetetlenné teszi a működést - - 1 - - - - - 1 1 1 nehezíti a normális feladatellátást 17 35 35 8 15 20 3 11 17 7 19 megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz 82 65 62 92 82 78 91 87 82 88 79 NA 1-1 - 2 2 6 2-4 2 összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 46

27. táblázat Iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint % budapesti iskolák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. szinte lehetetlenné teszi a működést - 6 - - - - - - - - - - nehezíti a normális feladatellátást - - 12 6 - - 33 8 20 27 22 - megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz 100 94 88 94 100 100 67 92 80 73 78 100 NA - - - - - - - - - - - - összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. együtt szinte lehetetlenné teszi a működést - - - - - - - 9 - - - 1 nehezíti a normális feladatellátást 6 13 56 22 18 16 14 55 25 10 20 17 megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz 94 83 44 78 82 84 86 36 67 90 80 81 NA - 4 - - - - - - 8 - - 1 összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 47

Az igazgató megítélése szerinti rossz állapotú iskolák aránya 48

Az igazgató megítélése szerinti rossz állapotú iskolák aránya budapesti iskolák 7. térkép 49

50 8. térkép

5 Az épületek állapota 5.1 Korábbi felújítás Az adatközlők tudomása, emlékezete szerint az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 31%- ában, 749 iskolában történt korábban teljes felújítás az intézmény valamely épületén. 28. táblázat Történt-e korábban felújítás N % nem 1 643 68 igen 749 31 NA 26 1 összesen 2 418 100 A teljes felújítások zöme: 78%-a 2002. óta történt. A legtöbb iskolát 2005-ben (20%, ami az összes iskolára vetítve 6%-nak felel meg) és 2006-ban (29%, az összes iskola 9%-a) újították fel. 29. táblázat A teljes felújítás időpontja azok az iskolák, amelyekben volt felújítás N % 1964-1989 35 5 1990-1993 22 3 1994-1997 33 4 1998-2001 76 10 2002-2005 297 40 2006 219 29 2007 54 7 NA 13 2 összesen 749 100 A továbbiakban a 2000. előtt és azóta történt felújításokat foglaljuk egybe, mivel az utóbbi években történt felújításokra kívánunk koncentrálni. Az iskolák 26%-ában végeztek teljes felújítást 2000. óta. 51

Az egy épületben működő iskolák 27%-át, a több épülettel rendelkező iskolák 23%-át újították fel teljesen 2000. óta. 4. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 5 26 az iskola épületeinek száma szerint nem volt -1999 2000- NA egy épület 67 5 27 több épület 72 5 23 % Az utóbbi években történt teljes felújítás gyakoribb a községi, mint a városi iskolákban. A községi iskolák 29%-ában volt ilyen, míg a városi iskoláknak csak a 18-23%-ában. 52

5. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt -1999 2000- NA 5 26 településtípus szerint Budapest 72 7 20 megyeszékhely 75 7 18 város 73 4 23 község 66 5 29 % Leggyakrabban Baranya megyében történt 2000. óta teljes felújítás (46%), s Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyékben is felújították ebben az időszakban az általános iskolák (vagy valamely épületük) egyharmadát. A fővárosban az iskolák egyötödében volt teljes felújítás 2000. óta. Ez az átlag rendkívül eltérő kerületi arányokat rejt. Öt olyan kerület van, amelyben egyetlen iskolát sem újítottak fel ebben az időszakban, s tizenegy olyan kerület, ahol az iskoláknak csak egy kisebbségét (6-22%-át). Öt további kerületben (II., V., IX., XVI., XXIII.) az iskolák 40-50%-ában volt teljes felújítás 2000. óta, a XII. kerületben pedig a háromnegyed részükben. A VI. kerületben valamennyi adatfelvételünkben szereplő iskolát felújították az utóbbi pár évben. 53

30. táblázat A teljes felújítás időpontja Budapest Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves nem volt 72 47 77 58 67 76 78 67 63 69-1999 7 5 2 8 4 4 7 8 5 3 2000-20 46 20 35 29 20 15 24 32 29 NA 1 1 - - 0 - - 1 - - 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt nem volt 69 74 75 70 63 68 62 64 73 82 69-1999 4 7 2 3 3 4 9 8 4 4 5 2000-27 19 23 27 33 28 26 26 21 14 26 NA - - - - 1-3 2 3-1 összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 54

31. táblázat A teljes felújítás időpontja budapesti iskolák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. nem volt 100 38 76 94 - - 67 75 60 82 89 25-1999 - 19 6-50 - - 8-18 - - 2000- - 44 18 6 50 100 17 17 40-11 75 NA - - - - - - 17 - - - - - összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. együtt nem volt 50 78 100 56 91 84 71 55 100 80 60 72-1999 25 - - - - - 7 27-20 - 7 2000-19 22-44 9 11 21 18 - - 40 20 NA 6 - - - - 5 - - - - - 1 összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 55

2000. óta felújított iskolák aránya 56

2000. óta felújított iskolák aránya budapesti iskolák 9. térkép 57

58 10. térkép

A település központjában lévő iskolákban gyakrabban fordul elő 2000. óta történt teljes felújítás (27%), mint a település szélén (21%), vagy kiváltképpen külterületen lévőkben (18%). 6. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt -1999 2000- NA 5 26 az iskola településen belüli helye szerint központban település szélén 68 73 5 5 27 21 külterületen 76 6 18 NA 67 9 24 % Mivel az utóbbi években a községi iskolákat újították fel az átlagosnál gyakrabban, ez magával hozza, hogy a kis létszámú iskolák körében a legmagasabb az újabban felújítottak aránya. Azok közül az iskolák közül, amelyekbe 1000 vagy több gyerek jár, egyet sem újítottak fel 2000. óta, míg a 700 és 999 közötti létszámúaknak a 23%-át, a 100 és 699 közötti létszámúaknak az egynegyedét, a 100 alatti létszámúaknak pedig a 30%-át. 59

7. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt -1999 2000- NA 5 26 az iskola tanulói létszáma szerint -99 100-699 63 70 7 4 29 25 700-999 68 7 23 1000-94 6 % A 2000. óta történt teljes felújítások az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő azokban az iskolákban, amelyekben sok (50%-nál több) különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő gyerek tanul, illetve amelyekben nemzetiségi oktatás van. 8. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt -1999 2000. óta NA 5 26 a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya szerint 0-20% 21-50% 51-99% mind 71 72 66 64 5 4 6 4 21 24 29 31 NA 71 6 20 % 60

9. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt -1999 2000- NA 5 26 nemzetiségi oktatás szerint nincs 70 5 24 van 64 4 31 NA 68 5 26 % A települési önkormányzatok által fenntartott iskolák 24%-ában végeztek teljes felújítást 2000. óta. Az önkormányzati társulások és a megyei önkormányzatok által fenntartott iskolák körében magasabb: 32-33% ez az arány. Az öt, kisebbségi önkormányzat által fenntartott iskola közül egyet újítottak fel ebben az időszakban. 61

10. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt -1999 2000- NA 5 26 fenntartó szerint települési önkormányzat önkormányzati társulás 63 71 3 5 33 24 megyei önkormányzat 60 9 32 kisebbségi önkormányzat 80 20 NA 62 5 29 % A 2000. óta felújított iskolák épületeinek állapotát az adatközlők 90%-a, a 2000. előtt felújított iskolákét pedig a 88%-a minősítette megfelelőnek. Azokban az iskolákban, ahol nem volt teljes felújítás, csak 74% ez az arány, s a 24%-ukról azt mondta az iskola vezetője, hogy az épületek állapota nehezíti, 1%-ukról pedig azt, hogy szinte lehetetlenné teszi az oktatást. 62

11. ábra Az iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint együtt nem volt 19 79 szinte lehetetlenné teszi a működést nehezíti a normális feladatellátást megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz NA 24 74 a teljes felújítás időpontja szerint -1999 2000-8 12 90 88 NA 15 85 % 5.2 Az épületek felújítási igénye Az adatgyűjtésben szereplő 2 418 iskolának 4034 épülete van. A leggyakoribb (59%) az, hogy egy épületben működik az iskola. Az épületek átlagos száma 1,7. Becslésünk szerint a teljes sokaságban az épületek száma 4 588. Az adatgyűjtésben szereplő iskolákban 440 jó állapotban lévő, felújítást nem igénylő épület van. (AsB: 503) Ez az összes épület 11%-a. 168 gazdaságosan fel nem újítható épület van az adatgyűjtésben szereplő iskolákban. (AsB: 190) Ez az összes épület 4%-a. Az iskolák vezetői összesen 3 426 olyan épületről számoltak be, amely felújítást igényelne. A teljes sokaságra kivetítve ez a szám becslésünk szerint 3 896-nak felel meg. A felújításra szoruló épületek számában a teljes és a részleges rekonstrukciót, korszerűsítést igénylő épületeket összegeztük, de nem számítottuk ide a gazdaságosan fel nem újítható épületeket. * * Itt jegyezzük meg, hogy mivel az adatgyűjtés kérdőívében nem volt definiálva, hogy mi tekintendő teljesen és részlegesen felújítandó, illetve gazdaságosan nem felújítható épületnek, az adatközlők akik pedagógusok és nem mérnökök vagy közgazdászok a köznapi szóhasználatnak megfelelően értették ezeket a fogalmakat. Jól látszik ez azoknál az iskoláknál, amelyek a tantermekre vonatkozóan 63

Ily módon a felújítandó épületek aránya 85%. Ebből a teljes felújítást igénylő épületek aránya 30%, a részleges felújítást igénylőké pedig 55%. 32. táblázat Épületek száma adatgyűjtés db AsB db 1 felújítást nem igénylő épület 440 503 11 2 gazdaságosan nem felújítható épület 168 190 4 3 teljes felújítást igénylő épület 1 205 1 361 30 4 részleges felújítást igénylő épület 2 221 2 535 55 3+4 felújítandó épület összesen 3 426 3 896 85 1+2+3+4 összes épület 4 034 4 588 100 % 5.2.1 Jó állapotú épületek Az épületek 11%-a nem igényel felújítást. Az iskolák 15%-ának van ilyen, jó állapotú épülete. Az egyetlen épületben működő iskolák 22%-ának, a több épületben működő iskolák 5%-ának van felújításra nem szoruló épülete. válaszoltak e kérdésekre. Például ha az adatközlő azt mondta, 5 tantermet teljesen, 5 tantermet részlegesen kell felújítani, 3 nem újítható fel gazdaságosan, 3-at pedig nem kell felújítani, ez a válasz a köznapi észjárást tükrözi, hiszen szakszerűen nézve a dolgot, általában nem lehetséges egy azonos épületben lévő 16 tanteremből csupán 5-öt teljesen felújítani, mivel például a födém vagy a fűtési rendszer az egész épületben azonos, összefüggő. A kérdőív e témakörére kapott válaszokat tehát inkább úgy kell tekinteni, hogy a nagyon rossz állapotban lévő, lebontásra megérett épületeket gazdaságosan nem felújítható épületnek, a rossz állapotban lévőket teljesen felújítandónak, a kissé rossz állapotban lévőket részlegesen felújítandónak mondták az adatközlők. 64

12. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola épületeinek száma szerint % 22 15 5 egy épület több épület együtt Mivel az elmúlt néhány évben ahogyan azt az előző fejezetben bemutattuk elsősorban a kicsi, illetve a községi iskolákat újították fel, jelenleg azoknak az iskoláknak a gyakorisága, amelyeknek van jó állapotban lévő épülete, a községekben a legmagasabb (18%). A községek után Budapest következik a rangsorban, az országos átlaggal megegyező adatával. A kisebb vidéki városokban csak 12% az ilyen iskolák aránya, a megyeszékhelyeken pedig még ennél is alacsonyabb, mindössze 7%. 65

13. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya településtípus szerint % 15 7 12 18 15 Budapest megyeszékhely város község együtt A települések központjában fekvő iskolák gyakrabban rendelkeznek jó állapotú épülettel (16%), mint a település szélén (12%) vagy külterületén (6%) fekvő iskolák. 14. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola településen belüli helye szerint % 16 12 21 15 6 központban település szélén külterületen NA együtt 66

A tömegközlekedéssel jól megközelíthető iskolák 16%-ának van jó állapotú épülete, míg a tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők közül csak 9%-nak. A tömegközlekedéssel nem megközelíthető 25 iskola közül 5-ben van felújítást nem igénylő épület. 15. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola megközelíthetősége szerint % 20 9 16 26 15 nem közelíthető meg nehezen közelíthető meg tömegközlekedéssel jól megközelíthető NA együtt A 100-nál kevesebb tanulót oktató iskolák 27%-ában, az átlagos méretűek 13%-ában, a 700-nál nagyobb tanulólétszámú iskolák 9%-ában van jó állapotú épület. 67

16. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola tanulólétszáma szerint % 27 13 9 15-99 100-699 700- együtt A jó állapotú épület előfordulása nem függ össze azzal, hogy mekkora a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő gyerekek aránya az iskolában, s azzal sem, hogy folyik-e nemzetiségi oktatás az iskolában. A települési önkormányzatok által fenntartott iskolák körében alacsonyabb (14%) azon iskolák gyakorisága, amelyeknek van jó állapotú épületük, mint az önkormányzati társulások, megyei önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok által fenntartott iskolák körében (19-20%). 68

17. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya fenntartó szerint % 14 20 19 20 19 15 települési önkormányzati önkormányzat társulás megyei önkormányzat kisebbségi önkormányzat NA együtt 5.2.2 Gazdaságosan nem felújítható épületek Az adatközlők megítélése szerint az épületek 4%-a nem újítható fel gazdaságosan. Az iskolák 6%-ának van ilyen, nagyon rossz állapotú épülete. Az egyetlen épületben működő iskolák épülete kevesebb, mint 1% esetében minősült gazdaságosan nem felújíthatónak, míg a több épületben működő iskolák 14%-ának van gazdaságosan nem felújítható épülete. 69

18. ábra Gazdaságosan nem felújítható épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola épületeinek száma szerint % 14 1 6 egy épület több épület együtt Azon iskolák gyakorisága, amelyeknek van gazdaságosan fel nem újítható épületük, Budapesten 3%, vidéken 6-8%. 19. ábra Gazdaságosan nem felújítható épülettel rendelkező iskolák aránya településtípus szerint % 3 7 8 6 6 Budapest megyeszékhely város község együtt 70

A többi háttérváltozó kategóriáiban nem tér el jelentősen egymástól a gazdaságosan fel nem újítható épület előfordulásának gyakorisága. 5.2.3 Felújítandó épületek Az adatgyűjtésben szereplő iskolák épületeinek 30%-a teljesen, 55%-a részlegesen felújítandó. Az iskolák 85%-ának van ilyen, felújításra szoruló épülete. 37%-ukban van teljesen felújítandó, 67%-ukban részlegesen felújítandó épület. Az egyetlen épületben működő iskolák 77%-ának, a több épületben működő iskolák 95%-ának van felújítandó épülete. Az egyetlen épületben működő iskolák 20%-ának, a több épületben működő iskolák 60%-ának van teljesen felújítandó épülete. Az egyetlen épületben működő iskolák 57%-ának, a több épületben működő iskolák 81%-ának van részlegesen felújítandó épülete. 20. ábra 95 Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya 77 57 60 81 85 67 az iskola épületeinek száma szerint % felújítás teljes felújítás részleges felújítás 37 20 egy épület több épület együtt A megyeszékhelyeken (93%) és az egyéb vidéki városokban (88%) magasabb a felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya, mint Budapesten (84%), vagy a községekben (82%). Azon iskolák aránya, amelyeknek van teljes felújítást igénylő épületük, a kisvárosokban a legmagasabb (46%) és a fővárosban a legalacsonyabb (31%). 71

Kevésbé tér el egymástól a részleges felújításra szoruló épülettel rendelkező iskolák gyakorisága. Ez az adat a megyeszékhelyeken a legmagasabb (74%), a többi településtípusban pedig 64-67% közötti. 21. ábra Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya 84 64 93 74 88 82 85 67 66 67 településtípus szerint % 31 37 46 34 felújítás teljes felújítás részleges felújítás 37 Budapest megyeszékhely város község együtt A települések központjában lévő iskolák körében alacsonyabb a felújítandó épülettel rendelkező iskolák gyakorisága (84%), mint a települések szélén (89%) vagy kiváltképpen a külterületen (94%) lévő iskolák körében. A külterületi iskolák körében kiugróan magas a teljes felújításra szoruló épülettel rendelkező iskolák aránya. 72

22. ábra Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya 84 89 67 68 94 70 79 85 67 az iskola településen belüli helye szerint % 36 37 48 32 50 37 felújítás teljes felújítás részleges felújítás központban település szélén külterületen NA együtt A tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető helyeken működő iskolák körében igen magas (91%) azon iskolák gyakorisága, amelyek rendelkeznek felújításra szoruló épülettel. Ugyanebben a kategóriában a legnagyobb (44%) a teljes felújítást igénylő épülettel rendelkező iskolák aránya is. 73

23. ábra Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya 80 72 91 65 84 67 74 63 85 67 az iskola megközelíthetősége szerint % 28 44 36 21 felújítás teljes felújítás részleges felújítás 37 nem közelíthető meg nehezen közelíthető meg tömegközlekedéssel jól megközelíthető NA együtt A kis létszámú iskolák 73%-a, a közepes létszámúak 87%-a, a nagy létszámúak 91%-a rendelkezik felújításra váró épülettel. A kicsi iskolák körében az átlagosnál alacsonyabb (27%) a teljes felújításra szoruló épülettel rendelkező iskolák gyakorisága. A tanulólétszám növekedésével egyre nő a részleges felújítást igénylő épülettel rendelkező iskolák aránya. 74

24. ábra Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya 73 56 87 69 91 75 85 67 az iskola tanulólétszáma szerint % 27 39 36 felújítás 37 teljes felújítás részleges felújítás -99 100-699 700- együtt Mind a teljes, mind a részleges felújítást igénylő épületek előfordulási gyakoriságáról elmondhatjuk, hogy lényegében egyforma a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulókat különböző arányban oktató iskolákban, s szintén egyforma azokban az iskolákban, amelyekben folyik és amelyekben nem folyik nemzetiségi oktatás. A települési önkormányzatok által fenntartott iskolák körében gyakoribb, hogy van az iskolának felújításra szoruló épülete (86%), mint az egyéb fenntartók által fenntartott iskolák körében (79-80%). Ugyanakkor teljes felújítást igénylő épülete leggyakrabban (43%) a megyei önkormányzatok által fenntartott iskoláknak van. A települési önkormányzatok által fenntartott iskolákban a részleges felújítás igénye a leggyakoribb (68%). 75

25. ábra Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya 86 68 79 79 80 81 62 71 85 67 55 fenntartó szerint % 37 33 43 40 40 43 37 felújítás teljes felújítás részleges felújítás települési önkormányzat önkormányzati társulás megyei önkormányzat kisebbségi önkormányzat NA együtt A továbbiakban a teljes és a részleges felújítási igények együttes előfordulását vesszük szemügyre. Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 15%-ában (370 iskolában) nincs (gazdaságosan) felújítandó épület, 6%-ában az épületek egy része felújítandó (143 iskolában), 79%- ában (1 905 iskolában) pedig valamennyi épület felújításra vár. 76

26. ábra Az iskolák megoszlása az épületek felújítási igénye szerint: egyik sem 15% egy része 6% az épületek mekkora hányada igényel felújítást mind 79% Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 48%-ában (1 164 iskolában) csak részleges felújítás szükségessége merült fel, az iskolák 18%-ában (433 iskolában) pedig csak teljes felújítás igényéről beszéltek az adatközlők. Az iskolák 19%-ában (451 iskolában) mind teljes, mind részleges felújítást igénylő épületek vannak. 27. ábra Az iskolák megoszlása az épületek felújítási igénye szerint: mindkettő 19% egyik sem 15% részleges vagy teljes felújítást igényelnek az épületek teljes 18% részleges 48% 77

Mivel az a leggyakoribb, hogy az iskolának egy épülete van és a részleges felújításra vonatkozó igény elterjedtebb, mint a teljes felújításra vonatkozó, az iskoláknak az a legnagyobb csoportja (47%), amelyikben valamennyi épületre kiterjedő részleges felújítás látszik szükségesnek. Az iskolák 17%-ában valamennyi épület teljes felújítása időszerűvé vált. 16%-ukban érintené vagy részleges, vagy teljes felújítás az összes épületet. Az iskolák 2%-ban az épületek egy részét részlegesen, 1%-ában pedig teljesen fel kellene újítani. 3% azon iskolák gyakorisága, amelyekben az épületek egy részében részleges, más részében teljes felújítás szükséges, fennmaradó részében pedig nem szükséges felújítás. 33. táblázat A szükséges felújítás mértéke N % nincs felújítási igény 370 15 épületek egy részén részleges felújítás 38 2 épületek egy részén teljes felújítás 31 1 épületek egy részén részleges, más részén teljes felújítás, harmadik részén nincs felújítási igény 74 3 minden épületen részleges felújítás 1 126 47 minden épületen teljes felújítás 402 17 minden épületen vagy részleges, vagy teljes felújítás 377 16 összesen 2 418 100 Az egyetlen épületben működő iskolák egyötödében merül fel a teljes felújítás és az 57%-ában a részleges felújítás igénye. A több épületben működő iskolák 82%-ában minden épületet érintő felújítást kellene végezni, a következő megoszlásban. A több épületes iskolák 12%-ában minden épületet teljesen, 32%-ában minden épületet részlegesen kellene felújítani, 38%- ukban pedig az épületek egy részénél teljes, más részénél részleges felújítás szükséges. A több épületben működő iskolák 14%-ában az épületek egy részét érintő felújítást kellene végezni, a következő megoszlásban. Az épületek egy részét teljesen fel kellene újítani 3%-uknál, az épületek egy részét részlegesen kellene felújítani 4%-uknál, a 7%- uknál pedig az épületek egy részét teljesen, más részét részlegesen lenne szükséges felújítani, míg harmadik részük nem igényel felújítást. 78

28. ábra Teljes és részleges felújítási igények együttes előfordulása az iskola épületeinek száma szerint együtt egy épület 15 23 21 3 47 nincs (gazdaságosan) felújítandó épület épületek egy részén részleges felújítás épületek egy részén teljes felújítás épületek egy részén részleges is, teljes is minden épületen részleges felújítás minden épületen teljes felújítás minden épületen vagy részleges, vagy teljes felújítás 57 17 16 20 több épület 5 4 3 7 32 12 38 % 5.2.4 Regionális eltérések A felújításra váró és a gazdaságosan fel nem újítható épületek száma, illetve aránya területileg nagymértékben eltérő. Az adatgyűjtésben szereplő iskolákban a legtöbb felújítandó épület, több mint 300, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Budapesten és Pest megyében van. A felújítandó épületek száma Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyékben is meghaladja a 200-at. A felújítást igénylő épületek aránya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a teljes felújítást igénylőké pedig Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyében a legmagasabb. A gazdaságosan fel nem újítható épületek száma Csongrád és Pest megyékben, aránya Békés megyében a legmagasabb. Budapest XVIII. és XIV. kerületében 38, illetve 30 épület vár felújításra, s a számuk négy kerületben (a XI., XIX., XV., III. kerületekben) 20 és 25 között van. A felújítást igénylő épületek aránya az I., a XI., a XVIII. és a XXI. kerületben kiemelkedő. Teljes felújítást leggyakrabban a VII., a XXI. és a XXIII. kerület iskolái igényelnek. A II. és a XXII. kerületben 3, illetve 2 gazdaságosan fel nem újítható iskolaépület van, s egy-egy ilyen épület található a III., X., XV. és XVI. kerületben. 79

34. táblázat Épületek száma Budapest Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves felújítást nem igénylő épület 42 27 15 20 33 8 17 30 25 19 gazdaságosan nem felújítható épület 9 1 9 3 9 23 7 11 11 5 teljes felújítást igénylő épület 107 35 66 62 141 45 57 37 66 51 részleges felújítást igénylő épület 219 83 134 94 225 116 105 118 134 83 felújítandó épület összesen 326 118 200 156 366 161 162 155 200 134 összes épület 377 146 224 179 408 192 186 196 236 158 Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt felújítást nem igénylő épület 16 8 28 35 40 13 5 12 19 28 440 gazdaságosan nem felújítható épület 7 7 19 1 13 10 3 0 11 9 168 teljes felújítást igénylő épület 42 51 124 47 114 50 6 34 42 28 1 204 részleges felújítást igénylő épület 76 61 199 76 131 84 41 66 114 62 2 221 felújítandó épület összesen 118 112 323 123 245 134 47 100 156 90 3 425 összes épület 141 127 370 159 298 157 55 112 186 127 4 033 80

81

35. táblázat Épületek száma budapesti iskolák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. felújítást nem igénylő épület 0 7 5 3 2 3 1 1 1 0 0 1 gazdaságosan nem felújítható épület 0 3 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 teljes felújítást igénylő épület 0 0 4 1 0 0 3 2 3 4 10 0 részleges felújítást igénylő épület 2 7 16 15 0 2 2 9 9 11 15 4 felújítandó épület összesen 2 7 20 16 0 2 5 11 12 15 25 4 összes épület 2 17 26 19 2 5 6 12 13 16 25 5 XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. együtt felújítást nem igénylő épület 4 4 0 1 1 0 2 3 0 1 2 42 gazdaságosan nem felújítható épület 0 0 1 1 0 0 0 0 0 2 0 9 teljes felújítást igénylő épület 8 8 10 4 4 11 11 6 8 7 3 107 részleges felújítást igénylő épület 8 22 12 12 11 27 13 7 7 7 1 219 felújítandó épület összesen 16 30 22 16 15 38 24 13 15 14 4 326 összes épület 20 34 23 18 16 38 26 16 15 17 6 377 82

83

Felújítást igénylő épületek aránya 84

Teljes felújítást igénylő épületek aránya 11. térkép 85

Részleges felújítást igénylő épületek aránya 86 12. térkép

13. térkép 87

Gazdaságosan nem felújítható épületek aránya 88

Felújítást igénylő épületek aránya budapesti iskolák 14. térkép 89

Teljes felújítást igénylő épületek aránya budapesti iskolák 15. térkép 90

Részleges felújítást igénylő épületek aránya 16. térkép 91

budapesti iskolák 17. térkép 92

Gazdaságosan nem felújítható épületek aránya budapesti iskolák 93

94 18. térkép

5.3 Az épületek megfelelése az előírásoknak Adatgyűjtésünkben az alábbi követelményeknek, előírásoknak való részleges vagy teljes megfelelést vettük számba az iskola épületeire vonatkozóan: akadálymentességi előírások településrendezési előírások épületszerkezeti előírások épületgépészeti előírások szellőzési előírások kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások Megjegyezzük, hogy az adatközlők a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék előírásainak kivételével többnyire nem kompetensek e kérdések tekintetében, nincsenek tisztában ezen előírásokkal, így azzal sem, hogy az iskola megfelel-e ezeknek. Válaszaik inkább arra vonatkoznak, hogy kiderült-e már valamilyen módon, volt-e már probléma abból, hogy az iskola nem tesz eleget valamely követelménynek, illetve, hogy köznapi értelemben megfelelő-e az épület (pl. jól szellőztethető ). Az egyes előírásfajtáknál kapott válaszok egymáshoz viszonyított gyakorisága részben ennek a körülménynek és nem az előírásoknak való megfelelésnek meg nem felelésnek tulajdonítható. Az adatközlők megítélése szerint az adatgyűjtésben részvevő iskolák épületeinek a legnagyobb hányada: 84%-a a településrendezési előírásoknak felel meg. Csaknem háromnegyed részük (73, illetve 71%-uk) megfelel a szellőzési, illetve az épületgépészeti követelményeknek. A kétharmaduk (66, illetve 61%-uk) tesz eleget a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak, illetve az épületszerkezeti előírásoknak. Az iskolaépületek mindössze 31%-a elégíti ki az akadálymentességi követelményeket. 95

36. táblázat Az előírásoknak megfelelő épületek száma adatgyűjtés db AsB db akadálymentességi előírások 1 263 1 438 31 településrendezési előírások 3 392 3 867 84 épületszerkezeti előírások 2 470 2 824 61 épületgépészeti előírások 2 865 3 274 71 szellőzési előírások 2 941 3 360 73 kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások 2 660 3 043 66 összes épület 4 034 4 588 100 % Az adatgyűjtésben részvevő iskolák épületeinek egy kisebbsége (13-31%-a) részben tesz eleget az előírásoknak. 37. táblázat Az előírásoknak részben megfelelő épületek száma adatgyűjtés db AsB db akadálymentességi előírások 1 010 1 163 25 településrendezési előírások 528 593 13 épületszerkezeti előírások 1 251 1 411 31 épületgépészeti előírások 974 1 097 24 szellőzési előírások 873 984 21 kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások 1 257 1 415 31 összes épület 4 034 4 588 100 % Ily módon a hatfajta követelményrendszer közül ötnek az iskolaépületek túlnyomó többsége (92-97%-a) teljesen vagy részlegesen megfelel. Az egyetlen kivétel az akadálymentesség követelménye az épületek 43%-a egyáltalán nem tesz eleget ezeknek az előírásoknak. 96

38. táblázat Az előírásoknak nem megfelelő épületek száma adatgyűjtés db AsB db akadálymentességi előírások 1 761 1 988 43 településrendezési előírások 114 128 3 épületszerkezeti előírások 313 353 8 épületgépészeti előírások 195 217 5 szellőzési előírások 220 244 5 kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások 117 130 3 összes épület 4 034 4 588 100 % 5.3.1 Akadálymentességi előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 31%-a megfelel, 25%-a részben megfelel és 43%-a nem felel meg az akadálymentességi előírásoknak. A felmérésben résztvevő iskolák 35%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 30%- ának van olyan épülete, amely részben és a 49%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget az akadálymentességi előírásoknak. 29. ábra Az akadálymentességi előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % 35 30 49 teljesen részben nem megfelelő 97

Az akadálymentességi követelményeknek való teljes megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek több épületben működnek megyeszékhelyen vannak tömegközlekedéssel jól megközelíthetők Az akadálymentességi követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(et) kisvárosban vannak 700-nál nagyobb tanulólétszámúak megyei önkormányzat tart fenn Az akadálymentességi követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(et) több épületben működnek megyeszékhelyen vannak külterületen vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők az átlagosnál kisebb tanulólétszámúak kisebbségi önkormányzat tart fenn 5.3.2 Településrendezési előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 84%-a megfelel, 13%-a részben megfelel és 3%-a nem felel meg a településrendezési előírásoknak. A felmérésben résztvevő iskolák 87%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 13%- ának van olyan épülete, amely részben és a 3%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget a településrendezési előírásoknak. 98

30. ábra A településrendezési előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % 87 13 3 teljesen részben nem megfelelő A településrendezési követelményeknek való teljes megfelelés a háttérváltozók egyik kategóriájában sem lényegesen magasabb az átlagosnál. A településrendezési követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(et) több épületben működnek tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők megyei önkormányzat tart fenn A településrendezési követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 1000 felett van több gyerek tanul, mint amennyi a férőhelyek száma minden tanulót különleges pedagógusi erőfeszítést igénylőnek minősítettek 5.3.3 Épületszerkezeti előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 61%-a megfelel, 31%-a részben megfelel és 8%-a nem felel meg az épületszerkezeti előírásoknak. 99

A felmérésben résztvevő iskolák 68%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 32%- ának van olyan épülete, amely részben és a 8%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget az épületszerkezeti előírásoknak. 31. ábra Az épületszerkezeti előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % 68 32 8 teljesen részben nem megfelelő Az épületszerkezeti követelményeknek való teljes megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(be) tanulólétszáma kisebb 100-nál legfeljebb fele annyi gyerek jár, mint amennyi a férőhelyek száma kevés (0-20%-nyi) különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő gyerek jár Az épületszerkezeti követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek több épületben működnek kisvárosban vannak külterületen vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 700-999 között van 100

Az épületszerkezeti követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) több épületben működnek városban vannak (mind a három várostípus) a település szélén vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 1000 felett van több gyerek tanul, mint amennyi a férőhelyek száma 5.3.4 Épületgépészeti előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 71%-a megfelel, 24%-a részben megfelel és 5%-a nem felel meg az épületgépészeti előírásoknak. A felmérésben résztvevő iskolák 76%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 24%- ának van olyan épülete, amely részben és az 5%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget az épületgépészeti előírásoknak. 32. ábra Az épületgépészeti előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % 76 24 5 teljesen részben nem megfelelő Az épületgépészeti követelményeknek való teljes megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(be) községben vannak tanulólétszáma kisebb 100-nál 101

legfeljebb fele annyi gyerek jár, mint amennyi a férőhelyek száma fenntartója önkormányzati társulás Az épületgépészeti követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) több épületben működnek kisvárosban vannak külterületen vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 700-999 között van több gyerek tanul, mint amennyi a férőhelyek száma fenntartója megyei önkormányzat Az épületgépészeti követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) több épületben működnek megyeszékhelyen vannak település szélén vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 1000 felett van több gyerek tanul, mint amennyi a férőhelyek száma 5.3.5 Szellőzési előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 73%-a megfelel, 21%-a részben megfelel és 5%-a nem felel meg a szellőzési előírásoknak. A felmérésben résztvevő iskolák 77%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 22%- ának van olyan épülete, amely részben és a 6%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget a szellőzési előírásoknak. 102

33. ábra A szellőzési előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % 77 22 6 teljesen részben nem megfelelő A szellőzési követelményeknek való teljes megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(be) községben vannak a település központjában vannak tömegközlekedéssel jól vagy nem megközelíthetők tanulólétszáma kisebb 100-nál legfeljebb fele annyi gyerek jár, mint amennyi a férőhelyek száma fenntartója önkormányzati társulás A szellőzési követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek több épületben működnek kisvárosban vannak külterületen vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 700-999 között van 103

A szellőzési követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek több épületben működnek nagyvárosban vannak település szélén vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 100 felett van 5.3.6 Kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 66%-a megfelel, 31%-a részben megfelel és 3%-a nem felel meg a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak. A felmérésben résztvevő iskolák 70%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 32%- ának van olyan épülete, amely részben és a 3%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak. 34. ábra A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % 70 32 3 teljesen részben nem megfelelő A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt követelményeknek való teljes megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(be) Budapesten vannak 104

tanulólétszáma 100 alatt van legfeljebb fele annyi gyerek jár, mint amennyi a férőhelyek száma kevés (0-20%-nyi) különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő gyerek jár fenntartója kisebbségi önkormányzat A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) több épületben működnek külterületen vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 700-999 között van minden tanulót különleges pedagógusi erőfeszítést igénylőnek minősítettek A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) megyeszékhelyen vannak külterületen vannak több gyerek tanul, mint amennyi a férőhelyek száma 5.3.7 Regionális eltérések A területi különbségek bemutatásához olyan mutatót konstruáltunk, amely nemcsak azt veszi figyelembe, hogy az iskola épületei milyen mértékben teljesen, részben vagy egyáltalán nem felelnek meg az előírásoknak, hanem azt is, hogy az iskola épületeinek mekkora hányadát jellemzi az adott mértékű megfelelés. A mutató értéke 0 és 100 pont mozoghat, s a teljesen megfelelő épületek 100, a részben megfelelő épületek 50, a nem megfelelő épületek 0 ponttal szerepelnek benne. Az akadálymentességi előírások teljesítésében Baranya és Fejér megyék járnak az élen. Jelentősen elmaradnak e téren az országos átlagtól Nógrád és Somogy megyék. A fővárosban igen nagy az akadálymentességi előírások mutatójának szórása; a mutató értékei 18 és 100 pont között mozognak. Az I., az V. és a IX. kerület pontszámai a legkedvezőbbek, s a XXII., XXIII., VIII., X. és XI. kerületé a legkedvezőtlenebbek. A településrendezési előírások betartásában kicsi a különbség a megyék között. Az országos átlagot jelentősen meghaladó pontszáma Somogy és Tolna megyéknek van. 105

Budapesten négy kerületben vannak jelentősebb problémák a településrendezési előírásoknak való megfeleléssel. A VII. kerület mutatója kirívóan alacsony. Az épületszerkezeti előírások tekintetében Nógrád és Békés megyékben vannak a legsúlyosabb gondok. A fővárosban e téren is a VII. kerület tűnik a legproblematikusabbnak. Az épületgépészeti előírásoknak Heves megye iskolái tesznek a legkevésbé eleget. Budapesten megint a VII. kerület mutatója marad el leginkább az átlagos értéktől, de a XXI. és a XVIII. kerületé is sokkal alacsonyabb annál. A szellőzési előírások teljesítésében a megyék aránylag egységes képet mutatnak. Tolna, Somogy és Vas megyék pontszáma kiemelkedően magas. A fővárosban jóval szórtabbak a mutatók. A kerületek harmadának adata elmarad az átlagos értéktől, s közülük a VII. kerületé a leginkább. A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások betartása a megyék túlnyomó részében az átlagos vagy még annál is nagyobb mértékben sikerül. Szembeszökő lemaradás egyedül Nógrád megyére jellemző. Budapesten hét kerület pontszáma marad el számottevően az átlagos értéktől, s közülük ismét a VII. kerület adata a legalacsonyabb. 106

39. táblázat Megfelelés az előírásoknak (pont) Budapest Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves akadálymentességi 45 58 43 39 43 36 56 44 41 34 településrendezési 91 91 88 89 89 94 88 93 94 90 épületszerkezeti 80 79 72 69 76 73 81 88 76 72 épületgépészeti 84 86 78 78 84 80 83 92 83 74 szellőzési 80 86 78 79 79 82 87 92 89 81 eszköz 87 85 82 76 79 78 84 85 78 77 Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt akadálymentességi 47 31 48 33 36 41 39 43 35 50 42 településrendezési 90 89 89 99 96 94 99 97 89 90 91 épületszerkezeti 78 65 74 96 84 75 91 82 81 86 79 épületgépészeti 83 76 82 97 90 86 96 94 85 86 85 szellőzési 83 81 83 97 91 84 99 95 85 88 85 eszköz 81 69 81 88 83 83 90 90 84 88 82 107

40. táblázat Megfelelés az előírásoknak (pont) budapesti iskolák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. akadálymentességi 100 59 52 47 100 63 33 21 95 25 25 63 településrendezési 100 91 95 100 100 100 42 100 95 98 86 100 épületszerkezeti 100 88 97 93 100 100 33 79 95 61 75 88 épületgépészeti 100 88 97 94 100 100 42 100 95 77 78 100 szellőzési 100 84 96 94 100 100 33 100 95 82 67 100 eszköz 100 88 94 91 100 100 42 88 95 77 78 100 XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. együtt akadálymentességi 31 46 78 50 34 45 37 73 38 18 20 45 településrendezési 97 99 94 100 73 68 76 95 100 100 100 91 épületszerkezeti 88 85 78 70 73 61 64 86 58 100 100 80 épületgépészeti 81 86 89 83 73 63 80 86 63 100 100 84 szellőzési 75 73 81 83 73 61 76 91 63 90 90 80 eszköz 88 98 80 94 86 71 79 100 96 100 80 87 108

Megfelelés az akadálymentességi előírásoknak 109

Megfelelés a településrendezési előírásoknak 19. térkép 110

Megfelelés az épületszerkezeti előírásoknak 20. térkép 111

21. térkép Megfelelés az épületgépészeti előírásoknak 112

22. térkép 113

Megfelelés a szellőzési előírásoknak 114 23. térkép

Megfelelés az eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak 115