Egy könyvtár lapjai Répcelak város nyilvános könyvtára 50 éves jubileumára
Egyszer kimentettem egy kolibrit egy macska szájából. A tenyeremben tartottam az apró madarat, egyik kezemmel befedve a másikat. Nem éreztem a madár súlyát, és nem is tudtam volna, hogy ott van, ha nem éreztem volna a szívdobogását. Így van ez egy jó történettel vagy verssel is. A szívverést kell érezni, nem az olvasmány súlyát. Ray Douglas Bradbury GONDOLATAIM A KÖNYVTÁRRÓL Abban biztos vagyok, hogy a répcelaki könyvtárból első kölcsönzött könyvem Rudyard Kipling Dzsungel könyve volt. Arra is határozottan emlékszem, hogy akkor a könyvtáros az általam nagyon tisztelt Király Gyula tanár úr volt. Nagyon örült, hogy beiratkoztam, és valahogy lehet, hogy csak így gondolom utána az iskolában is még jobban figyelt tanulmányaimra. Mivel a tanár úr a krónika szerint 1960 és 1964 között volt könyvtáros, ezek szerint 9-13 éves korom között kölcsönöztem ki az első könyvet. Azt hiszem jogos volt a tanár úr öröme. Mi, az akkori újhídi utcai (most ugye Vörösmarty utca) gyerekek (voltunk vagy 15-20-an az 1948-1953-as korosztályból) nem annyira a könyv szeretetéről voltunk híresek. Hogy miről, azt hadd ne írjam le, nem akarok példát (rossz példát? mutatni) a mostaniaknak. Az első könyvet sok követte. Tamási Áron, Veres Péter és Szabó Pál meglévő műveit kölcsönöztem a leggyakrabban. Sőt ott olvasgattam az irodalmi folyóiratokat. A Kortársat, az Új Írást, a Tiszatájat. Ezek által szerettem meg az irodalmat. Segített a könyvtár a főiskolai, és főleg a levelezőn elvégzett egyetemi tanulmányaim alatt is. Később pedig a városi cím elnyerésében, hisz a bírálóknak azt tudtuk a legegyszerűbben bebizonyítani, hogy könyvtárunk városi színvonalú. Ezt az állítást pedig sokszor hangoztatjuk azóta is még nem halottam, hogy megcáfolta volna valaki. Többek között ezért is támogatta 2002-ben a bővítést a képviselő-testület. A mostani szolgáltatás alig hasonlít az ötven évvel ezelőttire. A könyvtár vezetője, munkatársa mindig a változások, az újítás generálói voltak. A könyvek kikölcsönzése, és még számtalan szolgáltatás mellett ma már mikrotérségi szerepet kapott a könyvtár, és olyan lehetőségek állnak a használók rendelkezésére, mint a médiatári tagság, a virtuális tartalomszolgáltatás és a NAVA-Pont. A kiadvány megjelenését Dr. Németh Kálmán polgármester támogatta. Könyvet, főleg szépirodalmi könyvet a mai ember kevesebbet olvas, de a többi szolgáltatás igénybevételével pezsgő élet folyik az intézményben. A XXI. század globalizációs világában nagyon sok ember nem találja helyét a világban. Aki a könyvtárba belép, az jó helyen van. És aki állandó látogatója lesz, az az időt tartalmasan fogja eltölteni.
A következő időszakra (ötven évre?) minden jót kívánok a látogatóknak és az ott dolgozóknak. És még azt, hogy forduljon meg az elmúlt 10-15 év magyarországi tendenciája. Olvassanak az emberek egyre több magyar szépirodalmat és verset. Jókai, Mikszáth, Vörösmarty, Ady és a többi géniusz segít a magyarságunk megtartásában, és eligazodni az élet sűrűjében. Hogyha jó mesékre vágytok, "Meseládában" találtok kedvetekre mesét bőven. A játéksarok is gyermekekre vár. Fedezzétek fel milyen a könyvtár. Legyetek, hát mindig résen! Dr. Németh Kálmán polgármester Kérdéseidre a választ egy megfelelő könyvben megleled, ha jó helyen jársz, s azt a könyvet könyvtárosod ajánlja neked! Pichlerné Kondra Katalin olvasó ELŐSZÓ Egy sikeres, és közönsége körében kedvelt könyvtár ünnepli fennállásának fél évszázados jubileumát. Történetének kronológiája, intézményes létének előzményei jól mutatják a répcelakiak azon törekvését, hogy a szellem napvilágára fogékonyan éljék életüket, alakítsák környezetüket már abban az időben is, amikor az még ritkaságszámba ment. A megye könyvtárosai nevében örömteli elismeréssel gratulálok a jubileumhoz! Az immáron városi olvasóközönség szerencsésnek mondhatja magát, mert könyvtárosai dicséretes hivatástudattal, kezdeményező aktivitással sorrarendre képesek voltak fejleszteni a szolgáltatásokat, az elsők között számítógépeket alkalmazni, mintaszerű közönség- és partnerkapcsolatokkal a mindennapokban jelen lenni, közérdekű tájékoztatókkal, elektronikus tartalmakkal falakon kívül is megjelenni. A legutóbbi időben ezt a törekvést bölcs intézményvezetői támogatás, irigylésre méltó önkormányzati gondoskodás és nem utolsó sorban a lakossági szimpátia, könyvtárhasználati kedv is támogatta. Csakis így jöhetett létre az a sokszínű tevékenység, amely az emlékező füzet lapjain feltárul! Napjainkban, a digitális információszolgáltatás világában gyakorta felmerül a kérdés, hogy szükség van-e a könyvtárakra? Léteznek optimista és pesszimista jóslatok is. A legkomorabb hangok vészharangot kongatnak a könyvtárak felett mondván: Az emberek tájékozódási igényét kielégíti az elektronikus média és az internet, az olvasás pedig már elveszítette rangját a tevékenységek között és a szabadidőben. Örömünkre másfajta jövőképek is léteznek. Olyanok, amelyek hisznek a könyvtári szolgáltatás közjó jellegének megmaradásában, és vele együtt a nyomtatott szöveg és az érdeklődő, gondolkodó, érző ember semmi mással nem pótolhat, alkotásra, kiteljesedésre ösztönző erejében. Üzennek továbbá azok a jó tapasztalatok, amelyeket a változni, megújulni képes könyvtárak, köztük jelesül a répcelaki városi könyvtár is, a mindennapi létével felmutatnak. A jubileum alkalmából töretlen vitalitást, igényes közönséget és jó működési körülményeket kívánok a könyvtárnak! Pallósiné dr. Toldi Márta PhD megyei könyvtárigazgató
TÉNYEK RÖVIDEN 1903 A krónikák szerint Répcelakon népkönyvtár működött. 1958 Létrejött a községi könyvtár. 1968 A sárvári járásban elsőként Répcelakon alakult körzeti könyvtár, négy társtelepülési szolgálatóhely Csánig, Nick, Uraiújfalu, Vámoscsalád ellátójaként. Az első lépésektől a nyolcvanas évekig 1960: A letéti gyűjtemény nagysága 353 kötet. A beiratkozott olvasók száma 105 fő, a kölcsönzött dokumentumok mennyisége 1 513 kötet. A kölcsönzési napok száma havonta nyolc nap volt. A könyvtárosi teendőket tiszteletdíjas könyvtáros látta el. A belső feladatok ellátására nyitva tartási napokon két óra jutott. 1961: A saját gyűjtemény megalapozásának kezdete. 1963: A községi könyvtár állománygyarapításának értéke 6 858,80 forint, a beszerzett kiadványok mennyisége 1 218 kötet volt. A szolgáltatásokat több mint 300 olvasó, és közel háromezer látogató vette igénybe. Szabadpolcon, a 45 m 2 -es alapterületen nyolcezer kötetből válogathattak az érdeklődők. Az eligazodást szakképzett könyvtáros segítette. A nyitva tartás heti 18 órára emelkedett. 1965: Elindult a helyismereti dokumentumok gyűjtése. 1971: A használói kör és a használat mértéke egyaránt növekedett. Elkezdődött a könyvtár állományának feltárása, a katalógusépítés. 1987: A könyvtár melletti tűzoltó pihenőszoba és a kultúrház fotólaboratóriumának átalakításával a könyvtári alapterület 64 m 2 -re nőtt. Szervezeti átalakulás 1989: A rendszerváltást követően a könyvtár a művelődési ház újonnan épített Bartók Béla utcai épületkomplexumának nyugati szárnyába, az eredetileg párszékháznak tervezett 143 m 2 -es épületrészbe költözött. A gyűjtemény ekkor már több mint 14 ezer kötet volt, az olvasók száma 500 fő, a látogatóké 12 ezer. Megszűnt a fiókkönyvtári hálózat. A települések újonnan alakult önkormányzatai úgy döntöttek, hogy könyvtáraikat önállóan működtetik tovább. Tiszteletben tartva törekvéseiket, a központi könyvtár a helyben levő gyűjteményeket térítésmentesen adta át községi saját tulajdonba. 1991: A művelődési otthon és a könyvtár integrációja miatt a répcelaki könyvtár szervezetileg és szakmailag mellérendelt, önálló intézményegység lett. Az első nyertes pályázatok, a technológiai változások kezdete, új kezdeményezések 1991: A szolgáltatásfejlesztés első lépéseként a könyvtár bevezette a Könyvtárpártoló jegyet. 1993: Önkormányzati és pályázati támogatásokból Soros Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alapprogram megjelentek az első számítástechnikai eszközök (számítógép, nyomtató, szkenner), és a jogtiszta felhasználói-, kiadványszerkesztői- és könyvtárkezelői (Szirén) szoftverek. A Soros Alapítvány több éven át meghosszabbított internet szolgáltatása 1999-ben szűnt meg. Megkezdődött az egyéni tanulást segítő adatbázisok, multimédiák gyarapítása (nyelvvizsgára felkészítő programok). 1994-1997: A Szirén, majd a Szikla integrált könyvtárkezelői rendszerrel megtörtént a teljes gyűjtemény elektronikus feldolgozása. 1997: Elindult a számítógépes kölcsönzés. A számítógépek két munkaállomáson (egy olvasói, egy könyvtárosi) teljes kihasználtsággal működtek. Répcelak önkormányzata első ízben nyerte el a Könyvtárpártoló önkormányzat címet. 1999: Az új technológiák alkalmazásának kedvező használói fogadtatása volt. Az állomány zsúfolt elhelyezése azonban továbbra is napi gondot jelentett, így a képviselő-testület négy éves programjába bekerült a könyvtári alapterület bővítése a tetőtér beépítésével. Elkészült Répcelak első, statikus honlapja (www.repcelak.hu). A felhasznált anyagok összeállításában, a formai, tartalmi elemek kidolgozásában, a folyamat összefogásában könyvtár jelentős részt vállalt. A városi rangnak megfelelő szolgáltatások, működési körülmények 2001: Az önkormányzat éves költségvetésébe bekerült a könyvtárbővítés tervezésének költsége. A gyűjteményvagyon ekkor már több mint 18 ezer dokumentum volt, 8,5 millió forint értékben. A szolgáltatásokat 435 beiratkozott olvasó, és 5 536 fő látogató vette igénybe. 2002:A rekonstrukció éve. Az átalakítás alatt a könyvtár átmenetileg a Művelődési Otthon tanácskozó termében kapott helyet. Az önkormányzat önerőből
finanszírozott 20 millió forintos beruházása, továbbá a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma jelentős pályázati támogatása eredményeként az alapterület 303 m 2 -re nőtt, a berendezés, a technológia megújult. Megszűnt a sok évtizedes zsúfoltság, világos, tágas terek jöttek létre. A beruházás részeként az önkormányzat további 2,3 ezer forintot biztosított a tetőtérben kialakított informatikai övezet technikai eszközparkjának beszerzésére. Az olvasói térbe hat számítógép került, mely a könyvtárosi munkagépekkel együtt egységes hálózatot alkotott, és nyomtatókkal is kiegészült. 2003: Répcelak önkormányzata másodízben, immár városi kategóriában nyerte el a Könyvtárpártoló önkormányzat címet. Könyvtáravatás és az útkeresés évei a digitális valóságban 2003: A megújult könyvtár avatásának évében jelentős mértékben nőtt a könyvtárhasználat. A regisztrált könyvtárhasználók száma 517 fő, a könyvtárlátogatóké 8 286 fő volt, a kölcsönzött dokumentumok mennyisége meghaladta a 16 ezer kötetet, és bővült a könyvtárközi kölcsönzés forgalma is (243 teljesült kérés). A többszintű elhelyezés miatt elkezdődött a dokumentumok lelőhelyének rögzítése a számítógépes rendszerben, és ezzel párhuzamosan a gépesített kölcsönzés technikailag egyszerűbbé tételére/meggyorsítására a gyűjtemény egészének vonalkódozásával (befejezés 2006) A tetőtérben kialakított gyermekkönyvtári részleg sajtkuckója gyermekprogramok és az egyéni időtöltés kedvenc helye. 2003-2004: Könyvbeszerzési társulás alakult Csánig, Nick, Uraiújfalu és Vámoscsalád községekkel. A könyvtárak jogi helyzetét szabályozó 1997. évi CXL törvény, és az időközben újra életre hívott könyvtári szakfelügyelet hatására a környező önkormányzatok nyilvános könyvárak fenntartása helyett a répcelaki könyvtártól rendelt szolgáltatással oldották meg saját településük könyvtári ellátását. 2004: A Kölcsey Alapítvány Határon túli magyarokért pályázatán nyert 60 ezer forintból gyermekkönyveket vásárlásával támogatta a könyvtár a szlovákiai Lég község könyvtárát. A városi könyvtár adott helyet a X. Vas Megyei Könyvtári Nap szakmai programjának. A 2003-ban elnyert Könyvtárpártoló Önkormányzat cím, és az emagyarország pályázat anyagi támogatásával megvalósult az amortizálódott eszközök cseréje. A közönségszolgálati térben azóta nyolc számítógép várja a használókat.
Néhány szó a jelenről 2005: Elkészült Répcelak második, túlnyomó részben helyben szerkeszthető, immár dinamikus honlapja. SIKERES PÁLYÁZATOK 2006-2007: A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) nyertes pályázata lehetővé tette, hogy a könyvtár egy fő átmeneti alkalmazásával gondoskodjon a mikrotérség községi szolgáltlatóhelyei (Csánig, Nick, Uraiújfalu, Vámoscsalád) saját állományának retrospektív feltárásáról. 2007: Az NKA nyertes pályázati támogatása alapozta meg a könyvtár DVD gyűjteményét, és tette lehetővé a kölcsönözhető dokumentumok körének bővítését kiegészítő olvasójegy (Médiatári tagság) váltásával. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatának nyerteseként folytatódott az emagyarország 2.0 program. A gyűjtemény nagysága jelenleg meghaladja a 19 ezer kötetet, értéke pedig a 14 millió forintot. A folyóirat és a napilap választék száma 66. Az átlagos napi látogatószám 32 fő, a regisztrált olvasóké 522 fő volt. A könyvtárhasználók száma éves szinten elérte a 9 003 főt. A hagyományos könyvtári szolgáltatásokat igénybe vevőknél a kölcsönzött dokumentumok mennyisége 13 965 kötetet tett ki. A helyben használat mértéke 13 494 kötet volt. A könyvtárközi kölcsönzés finanszírozásának változása miatt a kölcsönzések száma jelentősen csökkent (89 teljesült kérés). Az internet használatának lehetőségével 2 225-en éltek. Az elmúlt időszakban a könyvtár 44 rendezvénynek adott helyet. Az évek óta hagyományos iskolai foglalkozásokon, és a Nyitott Tér Kulturális Egyesülettel közösen szervezett programok mellett előtérbe kerültek az olvasást népszerűsítő és a digitális írástudást elősegítő programok. Ezek résztvevői 1 045 fővel gyarapították a könyvtár látogatottságát. A SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÜLÉSÉNEK KRONOLÓGIÁJA Hagyományos rendezvénykínálat 1970-1980: Nagy létszámúak és rendszeresek voltak az óvodás (mesedélután, játékdélelőtt), iskolás csoportok (rendhagyó tanórák) foglakozásai, nagyszabású gyermek és felnőtt vetélkedőket szervezett a könyvtár, Napközis Klub működött. 1980: Bevezették a heti hat napos nyitva tartást. 1985-1992: Vers- és prózaíró pályázatokat írt ki a könyvtár, és a beérkezett alkotásokból összeállította a Tollforgatók című kiadványt.
1986: Elkezdte működését a zeneműtár. 1990: Elindult a videógyűjtemény. 1997-2001: Havi rendszerességgel működött a Rejtvényfejtő Klub. 2003: A könyvtár által hirdetett Mesekönyvkészítő pályázat alkotóival évente egy alkalommal gyermekíró-olvasó találkozóra kerül sor. 2004: A Nyitott Tér Kulturális Egyesület programjai egy részének állandó helyszíne a könyvtár. 2007: Havi rendszerességgel, Meseláda címmel irodalomközpontú, a szövegértést játékos formában feldolgozó foglalkozássorozat indulta gyermekeknek, a Berzsenyi Dániel Könyvtár kezdeményezése nyomán. Szamárfülek elnevezéssel az általános iskolai házi olvasmányokhoz kedvet csináló foglalkozásokat szervez a könyvtár augusztus hónapban. Közhasznú információszolgáltatási kezdeményezések 1994-1995 Elkészült az első Répcelaki Iránytű, amely a könyvtár gondozásában 1994-2002 között jelent meg. 1995: A könyvtár szerkesztésében elindult a Répcelaki Hírmondó. Internetes szolgáltatások 1997: A könyvtár nyilvános internet szolgáltatása 50 km-es körzetben elsőként indult el, az olvasói térbe kihelyezett egyetlen számítógépen. Elkészült és felkerült a világhálóra a Művelődési Otthon és Könyvtár. 1999: Nem csak a belső hálózat munkagépein, hanem otthonról is kereshetővé vált a könyvtár teljes gyűjteménye (www.sziren.com, ma www.szikla.net cím alatt).
Az ezredforduló óta folyamatosan átalakult, változott a könyvtár. Feladatait évrőlévre újra kellett értelmezni, a könyvtár használati értékének fejlesztése érdekében minden olyan lehetőséget meg kellett ragadni (pályázatok, összefogás más könyvtárakkal, tapasztalatcserék, továbbképzések, önképzések, együttműködések), melyek a működés színvonalának fenntartását tették lehetővé. A városi könyvtári rang magasabb követelményrendszerének az informatikai fejlesztések és a szolgáltatás-fejlesztés szintjén egyaránt meg kellett felelni. Az információs társadalom stratégia elvárásaihoz igazodva, a tradícionális kölcsönkönyvtár helyett immár hagyományos és információs szolgáltatásokat egyaránt működtető intézményegységgé vált a könyvtár, amely tevékenységét a felhasználók érdekeit szem előtt tartva végzi. IGÉNYBEVÉTELI MUTATÓK Forgalmi adatok 1968 1980 1990 2000 2007 2001-2002: Elérhető volt a CompLex CD jogtár online változata. 2003: Az informatikai övezetben immár hat számítógépen működött teljeskörű és korlátlan internet. A könyvtár használói egy gépen használhatják az EBSCO adatbázisát. 2004: emagyarország Pontként az internet használatáért a könyvtárlátogatók a korábbi évek térítési díjának mindössze negyedét, megkezdett óránként 100,- Ft-ot fizettek. 2005: Az érdeklődők KRESZ gyakorló programot használhatnak. 2007: NAVA-Pontként a könyvtáron belül, zárt hálózaton, térítésmentesen érhető el a Nemzeti Audiovizuális Archívum. A virtuális tartalomszolgáltatás részeként 24 órán keresztül folyamatosan, jelszó megadásával lehetségessé vált a könyvtári dokumentumok otthonról történő előjegyzése a www.repcelak.hu honlapon, az online könyvár címszó alatt. A virtuális katalógusban a répcelaki mikotérség teljes közkönyvtári gyűjteménye megtalálható. Internet alapú, az elektronikus írástudást segítő térítésmentes tanfolyamok indultak felnőtteknek. Beiratkozott olvasó (fő) 331 377 485 464 522 Látogató (fő) 2 806 3 569 8 423 7 788 9 003 Kölcsönzött állományegységek száma 9 996 9 718 11 593 16 498 13 965 Gyűjtemény nagysága (db) 3 399 10 030 14 157 17 257 19 321 Köszönet a mindenkori fenntartónak, az olvasóknak, látogatóknak, s mindazoknak akik az eltelt évek alatt bármilyen módon segítették a könyvtár munkáját. Területi-mikrotérségi feladatok 2006: Mozgókönyvtári feladatokat a könyvtár a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás értelmében, négy településen (Csánig, Nick, Uraiujfalu, Vámoscsalád) látja el.
VENDÉGEINK VOLTAK Irodalmi estek, könyves ünnepek, rendhagyó tanórák neves szereplői Mezőgazdasági Könyvhét Dr. Bálint György (1975) Ünnepi Könyvhét Csikós József költő (1971), Holdosi József (1980), Káldi János (1983), Tüskés Tibor (1979), Varga Domokos (1982), Mezei András (1988), Kálnay Adél (2003) Őszi Megyei Könyvhetek Bárány Tamás (1988) Gyermekkönyvhét Csorba Csaba (1999), Gaál Péter (1994), Hárs László (1974), Hervay Tamás mesemondó (1985), Illyés György (1986), Karádi Ilona (1991), Kékes Tóbiás (1989), Kóka Rozália mesemondó (1998), Kőszegfalviné Pajor Klára (2004), Dr. Kubassek János (1995), Marék Veronika (1982, 1990) Nógrádi Gáborné (1997), Pénzes Bethen (1993), Rockenbauer Pál (1984), Tarbay Ede (1983), Tordon Ákos (1980), Zombori Ottó csillagász (1996), Dr. Vig Károly (2000) Író-olvasó találkozók Dr. Veres Pál (1989), Vavyan Fable (1989), Simon József (2006) (a Répcelakért Egyesülettel), Czakó Gábor (2006) (Magyar Írószövetséggel) Olvasás Éve 2001-2002 Nagyon fáj József Attila emlékműsor (2002) A Nyitott Tér Kulturális Egyesülettel Ambrus Lajos, Zöld erdő harmatán Válogatás a kuruc kor költészetéből Joós Tamás-Prikazovics Ferenc Költészet napi műsora (2004), Garas Kálmán Bokányi Péter: Répcelaki képeskönyv bemutató, Prágai Tamás, Szauer Ágoston, Schaffer Erzsébet (2005) KÖNYVTÁRI IRODALOMPÁRTOLÓ TEVÉKENYSÉGEK Író-olvasó találkozó a vers-és prózaíró pályázat díjazottaival (1985) Tollforgató találkozó (1986) Gyermekírók és műveik Szalai Csilla mesekönyv bemutatója (2003) Óvodások Fodor Luca-Kiss Alexandra-Stánicz Marianna-Vojtila Alíz és a Pipitér csoport ; Horváth Andrien-Bernáth Evelin és a Süni csoport Iskolások Mihály Luca - Cseh Anasztázia, Mihály Máté (2004) Óvodások Kronekker Roberta, Gáspár Milán, az uraiújfalui Bezerédj Amália Óvoda Nyuszi csoportja Iskolások Kiss Viktória - Tóth Zsófia, Varga Eszter Varga Virág; Sulyok András (2005) Kövesi Petra, Varga Eszter (2006) Óvodások Gyürüsi Melissza, Király Panka, Mérges Dorottya, Németh Bálint Iskolások Mihály Luca, Pichler Patrícia, Varga Eszter (2007) Ami alkotásra inspirál (2004) Pichlerné Kondra Katalin verseinek bemutatója Boros Béláné, Irma néni verseinek bemutatója A Nagy Könyv programsorozat íróvendégei Fűzfa Balázs, Nemes Gáspár, Sohonyai Erzsébet (2006)
AZ ÉN KÖNYVTÁRAM FELJEGYZÉSEK AZ OLVASÓK KÍVÁNSÁGKÖNYVÉBŐL Az irodalom olyan varázskör, melyben a gyermek, a fiatal saját belső világának valamely összetevőjét ismerheti fel, s megtalálja azt az utat, melyet a felnőtté, érett személyiséggé válásakor be kell járnia. Bettelheim A jó könyvtár A kérdésre, hogy milyen is a jó könyvtár, a könyvtártudomány nyilván számos válasszal rendelkezik. De tudja a választ minden, a tudománytól független könyvtárlátogató is: mindannyiunknak megvannak a magunk szempontjaink, amik számunkra a jó könyvtár ismérvei. S honnan e saját szempontok? Talán ott gyökeredznek valahol, az első könyvtárlátogatásban, amikor először vált olvasóvá a választ kereső, amikor először lépte át egy könyvtár küszöbét. Bizonnyal az első könyvtár, ahol olvasóvá avattattunk az örök jó könyvtár, s mint ilyen, viszonyítási pont mindenkor, amikor később más könyvtárakba lépünk. E sorok írójának a jó könyvtár Répcelakon volt, a régi Művelődési Házban, ahová talán 7-8 esztendősen lépett először hivatalosan, s ahová aztán évekig visszajárt: hazajárt. Hiszen a jó könyvtár otthonos, barátságos. Az olvasószolgálati pult mögött Radó Olgi néni, Erzsi néni, Éva néni, a polcok állandó, megnyugtató rendje nem vagy csak alig változik, az olvasóterem foteljeiben pedig valahogy úgy lehet belemélyedni a könyvbe, mint otthon, a saját szobánkban A jó könyvtár észrevétlenül avatja a kisgyermeket felnőtt olvasóvá, s rendjével mintegy modellálja annak növekedését: az első beiratkozás szinte beavatási rítus, részévé tesz valaminek, amit még nem ismerünk, de sokat várunk tőle. Eleinte csak a polcsorok kis darabja a miénk: a jó könyvtárban a gyermekirodalom az, ami nevelgetni kezdi olvasóját. Aztán az olvasó növekszik, s szépen, lassan otthonosan kezd mozogni az összes polc között, egy idő után már az olvasóterembe is bemerészkedik, aztán egyre magabiztosabban mozog benne; lassacskán belenő a könyvtárba, ahogy életének is meghatározó részévé lesz a jó könyvtár. S aztán később, más könyvtárakban járva is keresi az otthonos hangulatokat, az ismerős polcsorokat, barátságos olvasótermeket s boldog, ha csak egy pillanatra is olyasvalamit érez, mint kisgyermekként ott, akkor, abban a régi, répcelaki könyvtárban, ahová először lépett, ahol először lett olvasóvá, ahol megtapasztalhatta, milyen is a jó könyvtár : köszönet érte. Bokányi Péter
Szalay Zsófia vagyok, 5 éves, és Csornán lakom. Nagyon szeretem lapozgatni, olvasni, olvastatni az ajándékba kapott könyveket, így örömmel kísértem el anyukámat a 3. szülinapom után a répcelaki könyvtárba. Először minden polcnál megálltam, de a legjobban a mesék és az állatos, lovas könyvek tetszettek. Mivel annyi könyvet szerettem volna hazavinni, Éva néni felajánlotta, hogy iratkozzam be a könyvtárba. Így már két éve rendszeresen elmegyünk a könyvtárba. Otthon szeretem kirakni a könyveimet, és könyvtárost játszom. A szüleim a gyerekek, akiknek én ajánlok könyveket. Az építőkockákból készült vonalkódleolvasó -val kölcsönzöm ki a könyveket. Nagyon szeretem a könyvtárat és a lakóhelyemen is beiratkozott olvasó vagyok, de a laki könyvtárat mindig felkeresem, mert jó meséket, színes könyveket lehet kihozni, és nagyon kényelmesek a fotelek, és a gyerekkönyvtári olvasósarokban is jó csücsülni. Köszönöm Erzsi néninek és Éva néninek a kedvességét. Zsófi anyukájával közösen megfogalmazott levele Az én könyvtáram Ha azt kérdezik tőlem, hogy az én könyvtáram kifejezésről mely intézmény jut elsőként az eszembe, akkor gondolkodás nélkül a válaszom a Répcelak Városi Könyvtár. Hogy miért? Nos, pozitív tapasztalataim mondatják velem ezt. Közös ismeretségünk, majd barátságunk az intézménnyel és dolgozóival egészen a 80-as évek közepéig nyúlik vissza. Akkor a könyvtár még a régi helyén, a mai Tűzoltó Laktanya helyén működött. Jó néhány emlék elevenedik fel bennem, amikor az elmúlt időkre gondolok. Emlékszem, az első irodalmi mű a Svejk a derék katona című két kötetes Haŝek-alkotás volt, melyet kikölcsönöztem. Mosolyra fakadok, ha azokra a megcsonkított Ifjúsági Magazinokra gondolok, melyekből hála néhányunknak, mindig hiányoztak a különböző rock zenekarok fotói. Aztán telt, múlt az idő, az intézmény új helyre költözött, de szerencsére a hely atmoszférája mit sem változott. Jó volt bemenni egy-egy hosszabb, rövidebb beszélgetésre, vagy csak lapozgatni a különféle magazinokat, kiadványokat. Valamikor a 90-es években, amikor versírással próbálkoztam, Nagy Károlyné volt az, aki önzetlen segítségével egy számítógépes adatbázisba rendezte addig elkészült írásaim. De szeretném megemlíteni a 2004-2007 közötti időszakot is, amikor szintén Éva néni és Gazdag Erzsike segítsége kellett ahhoz, hogy a számítógép használatával, több alkalommal is eredményes online főiskolai vizsgát tegyek. Azt hiszem, hogy az ő lelkes, segítségük feltétlenül kellet ahhoz, hogy felsőfokú tanulmányaim sikeresen befejezzem. Ma ugyan kevesebbet látogatom a városi könyvtárat, hiszen életem jelentős része Szombathelyhez és Sárvárhoz köt, de alkalmanként jó bejárni az intézménybe. Múltkoriban fájó szívvel tapasztaltam, hogy hétfői napon, Répcelakon a könyvtár zárva volt. Bízom abban, hogy ez csak átmenti korlátozás, és a jövő a könyvár életében nem megszorításokat, hanem zavartalan működést fog hozni. Hálás vagyok az intézménynek és dolgozóinak, hiszen az olvasás szeretetét, a tanulni vágyást ott szívtam magamba. Diószegi József
MÚLTIDÉZŐ ELVIRA NÉNI, AZ ELSŐ KÖNYVTÁROS A répcelaki könyvtár idén 50 éves. Ki más tudná röviden-tömören összefoglalni, felidézni ezt a fél évszázadot, ha nem egy olyan ember, aki már a kezdetekkor is részese volt a könyvtár életének. Ő Elvira néni, aki könyvtárunk első könyvtárosa, és akitől beszélgetésünk során sok érdekes információt tudhattam meg. Elvira néni elmondása szerint a kezdet még nem volt igazi könyvtárosi munka, hanem egyfajta megbízatást jelentett, hiszen az akkori MATISZ (Magyar Tartalomipari Szövetség) igazgató kérte fel, a még csak 20-21 éves sajtgyári dolgozót, hogy vállalja el könyvtárosságot, társadalmi munkában végzendő tevékenységként. Könyvtárunk elődjét a régi iskola folyosóján egy öltözőszekrényben helyezték el. Pár hónap múlva, 1958 első felében az akkori kultúrház nagytermébe szállították át a könyveket. Elvira néni elmondása szerint az akkori könyvtár állománya nem volt több mint 26-27 kötet, melyben szépirodalmi és szakirodalmi kiadványok egyaránt voltak. Két könyvet említett: az Egri csillagokat és a három kötetes Lakodalom, Bölcső, Keresztelő című Szabó Pál könyvet. Nyáron a tsz telehordta a kultúrházat a learatott búzával, és a gabona alól kiásott könyvesszekrény rövid időre újra az iskola folyosójára került. Az akkori időben kevesen használták a könyvtári könyveket, a kölcsönzés nagyon ritka volt: Egyik vasárnap délután könyvtári nap volt a kultúrházban. Vittem hazulról egy hokedlit, arra raktam ki könyveket ott járkáltak, megnézték, hogy ez mi, de nem foglalkoztak vele. Az a kevéske olvasó pedig általában a zárás utáni órákban jelent meg Elvira néni szülői házánál: Volt úgy, hogy este hét órakor kellett kinyitni a könyvesszekrényt. Gyakori eset volt, hogy nem hozták vissza a kikölcsönzött dokumentumokat, így sok esetben a sárvári könyvtártól küldött ellenőrök büntetést szabtak ki Elvira nénire, aki saját pénzből fizette a bírságot. A rövid ideig tartó könyvtárosság alatt továbbképzésen is részt kellett vennie Elvira néninek: Abban az időben egyszer voltam Szombathelyen két napra. A Fő térnél volt a megyei könyvtár. Ott ismertették, hogy az olvasókártyákat milyen sorrendbe, hogyan kell elhelyezni. Csak az volt a gond, hogy ilyen olvasókártyák nálunk nem voltak. Aztán utána már nem is voltam sokáig könyvtáros, de később hallottam, hogy fejlesztik a felszereléseket. Elvira néni a könyvtárosság mellett a sajtgyárban dolgozott, majd egy évig a tsz konyhán tevékenykedett, amíg eljöttek a nyugdíjas évek. Városunk első könyvtárosa jelenleg nyugodt körülmények között éli mindennapjait. Állatokat tartok, de most nincs olyan sok, meg hát mindig talál valamit az ember maga körül. A városba már annyira nem járok ki, mivel fájnak a lábaim. Elvira néni mindvégig nagyon meggyőzően mesélte a történetét, és ahhoz képest, hogy úgy fogadott, hogy már nem nagyon emlékszik az akkori dolgokra, még így is nyugodtan kijelenthetem, hogy teljes képet kaptam az első évek könyvtárügyéről. Beszélgetésünk végén sokféle érzés kavargott bennem. Furcsa és maradandó élmény volt nekem, mint a könyvtár legújabb tagjának beszélgetni a város legelső könyvtárosával. Végül pedig ezúton is köszönöm, hogy rendelkezésemre állt, és jó egészséget kívánok Elvira néninek! Boros András A sárvári könyvtár folyamatosan ellenőrizte, hogy mik történnek városunk könyvtárában. Minden hónapban Sárvárról kérdőíveket küldtek, hogy hány könyvet vittek ki, hány olvasó volt. Aztán két-három hónapban egymás után egyformát kellettem ráírni, mert se olvasó nem volt, se kölcsönzés. Aztán jött vissza a levél, hogy ilyen nincs. Pedig volt Később kértem, hogy adják oda valaki másnak, mert én nem csinálom, mivel már kellemetlen volt, hogy engem hibáztatnak mindenért.
FOTÓALBUM Népkönyvtári bizonyítékok Répcelak Község Népkönyvtára felirat egy 1897-es kiadású könyvön A népkönyvtári könyv tartalma. A pecsét feliratának szövege: Répcelak község iskolánkívüli népművelődési bizottsága 1926
A nyolcvanas évek könyvtára a Marx tér 5. sz. alatt Akkori olvasóink A régi kultúrház utcai frontja és és vendégeink a könyvtár belső tere Káldi Jánossal 1986-ban
Könyvtárosok egymás között 1988-ban Baráti találkozó a körzeti könyvtár 20 éves jubileumi rendezvényei sorában répcelaki könyvtárosok egymás között Gazdag Erzsébet, Balassa Béláné, Rumi Zoltánné Szakács Józsefné, Brenner Tóbiásné, Hay Andrásné
Új kulturális létesítmény épül a Bartók Béla 55. sz. alatt A kilencvenes évek könyvtára Az építkezés és A felnőttek könyvkiválasztó övezete a végeredmény Mesekönyvek között a legkisebbekkel
Folyóiratolvasók és videó rajongók Olvasóterem Gyermekkönyvtári részleg Az első internet-használók
Felújítás-bővítés 2002 Könyvtáravató 2003. február 7. Lépcső a raktárból Átalakuló tetőtér
Régi-új övezetek 2003-ban Információ-és nyilvántartás Felnőttek könyvkiválasztó övezete Hírlap-és folyóiratolvasó, olvasóterem Informatikai övezet
Könyvtári mindennapok, rendezvények Gyermekkönyvtár 2005 2007