1 Könyvtárhasználat: 5-8 osztályosoknak Tartalom Könyvtár:... 2 A könyvtár főbb terei... 2 A dokumentum:... 3 nyomtatott... 3 nem nyomtatott... 3 A megjelenés formája szerint a dokumentumok lehetnek:... 3 vizuális... 3 auditív... 3 audiovizuális... 3 elektronikus... 4 Használat szerint a könyvek... 4 Helyben használható könyvek... 4 Kölcsönözhető könyvek... 4 Tartalom szerint a könyvek... 4 Szépirodalmi művek... 4 Ismeretközlő művek... 4 A könyv részei, adatai:... 5 Fülszöveg... 5 Címlap... 5 Kiegészítő adatok a címlapon... 5 A könyv tartalmi részei... 6 A kézikönyvek használata:... 6 Információ gyűjtése könyvekből:... 6 A sajtótermékek típusai:... 7 Hírlap... 7 Napilapok:... 7 Hetilapok:... 7 Folyóiratok:... 7 A hírlapok és folyóiratok ismertetőjegyei:... 7 A könyvek elhelyezése a polcokon... 7 a) A szépirodalmi művek helye a polcokon,... 7 Könyvtári ábécé:... 7
2 Raktári jelzet:... 8 Kétsoros raktári jelzet... 8 Egysoros raktári jelzet... 8 Figyeld meg a raktározási táblázatot!:... 8 b) Az ismeretközlő művek helye a polcokon.... 8 A könyvtári katalógusok:... 12 A betűrendes katalógus és a szakkatalógus:... 12 A katalóguscédula adatai:... 12 Katalógus szekrény:... 12 Betűrendes katalógus:... 13 Tárgyi katalógusok:... 16 A szakkatalógus:... 17 Tárgyszó katalógus:... 17 A könyvtártípusok... 17 1. A nemzeti könyvtárak... 17 2. A szakkönyvtárakat... 17 3. A felsőoktatási könyvtárak... 18 4. A közkönyvtár... 18 5. Az iskolai könyvtár... 18 A bibliográfiák, katalógusok a könyvtári tájékozódás indirekt (közvetett) eszközei... 18 Bibliográfia:... 18 A szellemi munka technikája... 19 Irodalomjegyzék... 19 Könyvtár: bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendezett dokumentumok gyűjteménye. A könyvtár főbb terei: kézikönyvek, folyóiratok, videotéka, fonotéka; szépirodalom, ismeretközlő irodalom = szabadpolcos rendszer; tankönyvtár: tartós tankönyvek, katalógusok, kutatószoba, másolószolgálat, kölcsönzés, olvasói számítógépek, új könyvek, kiállítások, raktár. Pl.:
3 A dokumentum: az ismereteket rögzítő információhordozó. Ez lehet tárgy, könyv, folyóirat, audiovizuális hordozó, számítógépes memória stb. A dokumentum lényege, hogy az információt rögzítve tartalmazza. A dokumentumtípusokat többféleképpen lehet csoportosítani: az előállítás technológiája, tartalmi vonatkozások, formai sajátosságok, egyéb szempontok (megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás) Az előállítás technológiája szerint nyomtatott (papíron sokszorosított, nyomdai úton előállított dokumentum: könyv, folyóirat, hírlap és egyéb időszaki kiadvány, zenemű, térkép, metszet, plakát, aprónyomtatvány) nem nyomtatott (nem nyomdai úton előállított szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés: gépirat, fénymásolat, mikrofilm, film, hanglemez, hangkazetta, CD lemez, CD és DVD ROM, egyéb elektronikus és digitális dokumentumok) A megjelenés formája szerint a dokumentumok lehetnek: vizuális (látható) [(írásos (egyezményes jelrendszerrel rögzítik az információkat: könyv, folyóirat, hírlap, nem folyóirat jellegű időszaki kiadvány, aprónyomtatvány, kézirat, gépirat, kutatási jelentés, kotta) ikonográfiai (jellemzője a képi ábrázolás: térkép, metszet, plakát, fénykép, dia) vagy plasztikai dokumentumok (térbeli kiterjedésű, háromdimenziós alkotások: szobor stb.)] auditív (hallható): hanglemez, hangkazetta, CD lemez audiovizuális (képi és fonetikai információkat tartalmaznak): film, videofilm, DVD
4 elektronikus (számítógépen tárolt dokumentum; az előállítás, sokszorosítás és a felhasználás során is szükség van egy adott technológiára: hardver és szoftver eszközökre): analóg és digitális (adatok, programok) Használat szerint a könyvek lehetnek: Helyben használható könyvek: lexikonok, szótárak, enciklopédiák, (kézikönyvek) Kölcsönözhető könyvek Tartalom szerint a könyvek lehetnek: Szépirodalmi művek (versek, mesék, regények, mondák, meseregények) Ismeretközlő művek: ismeretterjesztő művek, szakkönyvek, tankönyvek, segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kronológia, szótár, atlasz, bibliográfia, monográfia, határozó))
5 A könyv részei, adatai: Fülszöveg: a könyv védőborítójának két behajtott oldalára írt szöveg. Ez ismertetés a szerzőről, a könyvről, kedvcsináló az olvasáshoz. Címlap tartalmazza: a mű szerzőjét a címet, annak kiegészítéseit a kiadó nevét, székhelyét, a megjelenés évét a kiadásra vonatkozó megjegyzést (11. kiad.) a könyv létrejöttében részt vevők nevét. (fordított Réz Ádám; Kass János rajzaival) Kiegészítő adatok a címlapon: eredeti cím sorozatcím szerzői jogvédelem: copyright= jele:. Ez azt jelenti, hogy a könyv a szerző vagy a kiadó tulajdona, a hozzájárulásuk nélkül nem lehet kiadni, sokszorosítani és terjeszteni. nemzetközi azonosító szám (ISBN-szám) kolofon vagy impresszum: kiadói, nyomdai adatokat közöl. A címoldal hátoldalán vagy az utolsó oldalon található.
6 A könyv tartalmi részei: A könyv tartalmi részét megelőzheti az előszó és a bevezetés. Az előszó a könyv megjelenésének körülményeiről ad tájékoztatást. A bevezetés a szerzőtől származik, elősegíti a téma megértését. A tartalmi részt követheti az utószó, ami a tudományos vagy szépirodalmi alkotás végén található, a szerzőnek a művek kapcsolatos közlése. A mű szövegét tagolhatja az író részekre, fejezetekre, alfejezetekre. A jobb megértést segítik a lábjegyzetek (a lap alján elhelyezett magyarázat), és a széljegyzetek (a lap szélén elhelyezett magyarázat). A tartalomjegyzék is a könyv használatát segíti. Megmutatja a mű felépítését. Az ismeretközlő művek használatában igazítanak el a mutatók. Betűrendben sorolják fel azokat a fogalmakat, neveket, földrajzi helyeket, amelyekkel a könyvben találkozunk. A melléklet és függelék azokat az információkat tartalmazza, amelyet a szerző fontosnak tart, de nem akart a szövegben elhelyezni (pl.: táblázatok, rövidítések jegyzéke). Némely kiadványban hibajegyzéket is találunk, amely bekerülhet a könyvbe, vagy önállóan kerül megjelenésre. A kézikönyvek használata: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-5-evfolyam/raktarirend-szepirodalom-beturend-ismeretkozlo-irodalom-szakrend-kezikonyvek-szotar-lexikonenciklopedia/kezikonyvtar Információ gyűjtése könyvekből: A könyv adatainak jelölése: a) Ha egy kiadvány egy művet tartalmaz: Szerző neve: Mű címe. Kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve. Pl.: Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője. Bp., Móra, 1997. b) Ha a könyvnek 3-nál több szerzője van: Mű címe (ha van: szerkesztő, összeállító). Kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve, p. 15-16. Pl.: Magyarország története képekben (szerk. Kosáry Domokos). Bp.: Gondolat, 1971. c) Ha több szerző műveit tartalmazó tanulmánykötetet használtál: A részfejezet írójának a neve: a Részfejezet címe = (az is jó, hogy In:) a könyv főcíme. Kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve.
7 Pl.: Bóka László: Tóth Árpád Esti sugárkoszorú =XX. századi híre magyar költők verseinek elemzése, Nyíregyháza: Black & White, 2001. p. 165-168. A sajtótermékek típusai: Hírlap: napilapok és a hetilapok. Napilapok: friss hírre épül. Általában fehér, sárgás papírlap; összehajtották, a mellékleteket külön hajtották össze. Hetilapok: visszatekint a hét eseményeire. Jellemző: minden lap újra sorszámozódik. Folyóiratok: havonta, kéthavonta jelennek meg. A hírlapok és folyóiratok ismertetőjegyei: a) Fejléc b) Borítófedél c) Vezércikk d) Impresszum e) Rovat f) Tartalom A könyvek elhelyezése a polcokon a) A szépirodalmi művek helye a polcokon, ha szépirodalmat keresel. (regényt, mesét, meseregényt, mondát, verseket) A könyvtárban külön polcokon találhatod a verseket, meséket, mondákat, regényeket. Az eligazodást táblák segítik. (Pl.: Szépirodalom A-Z, Versek A-Z, Mesék A-Z, Mondák A-Z) Ábécérendben helyeztem el a szépirodalmi műveket. Ha van szerzője a könyvnek: akkor a szerző nevének betűrendjében kerül a polcra. Ha nincs szerzője a könyvnek: akkor a cím betűrendjében kerül a polcra. Könyvtári ábécé: a b c d e f g h i j k l m n o ö p q r s t u ü v w x y z
8 A szépirodalmi művek raktári jelzetét a szerző nevének (ennek hiányában a címnek) kezdőbetűje és a raktári táblázat száma alkotja, mely egy-egy betűn belül 10-99-ig terjed. Raktári jelzet: betűkből, számokból vagy ezek kombinációiból áll. Rákerül a dokumentum gerincére és a katalóguscédulára. Kétsoros raktári jelzet, ha ismeretközlő műről van szó: 3 98 N 49 ------------szakjelzet -----------betűrendi jel (Cutter-szám) A mű: Nagy Gábor, O.: Magyar szólások és közmondások Egysoros raktári jelzet, ha szépirodalmi műről van szó: N 46 --------betűrendi jel (Cutter-szám) A mű: Nemes Nagy Ágnes: Bors néni könyve Figyeld meg a raktározási táblázatot!: http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/feld/cutter/cutter.htm b) Az ismeretközlő művek helye a polcokon. Az azonos témájú könyvek kerülnek egymás mellé a polcon. Az azonos témán belül a szerző nevének kezdőbetűjét vesszük figyelembe. A főtémákat 0-9-ig terjedő számokkal jelöljük. Ez a rendszer az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) elnevezést kapta. A hazai könyvtárak az ETO szakjelzet alapján kialakított raktározási rendet követik. Ha értjük a logikáját, könnyebben eligazodunk a könyvtári pocok között.
9 0 Általános Művek 001 A tudomány általában 028 Olvasás 002 Dokumentáció. könyv 030 Lexikonok, enciklopédiák 003 Írás, szintaktika, szemantika 050 Folyóirat 007 Információ 058 Évkönyvek, címtárak 008 Kultúra, civilizáció 059 Almanach, naptár 010 Könyvészet 060 Intézmények, társaságok 015 Nemzeti bibliográfiák 069 Múzeumok 016 Másodfokú bibliográfiák 070 Sajtó 017 Könyvkereskedői katalógusok 080 Gyűjteményes munkák 020 Könyvtárügy 090 Könyvritkaság 022 Könyvtárépítészet 024 Könyvtári szolgáltatások 025 Könyvtári munka 027 Könyvtártípusok 1 Filozófia, Pszichológia 100 Bölcselet, filozófia 160 Logika 140 Filozófiai rendszerek 170 Etika, erkölcs 150 Pszichológia 180 Esztétika 2 Vallás 200 Vallás és tudomány 290 Nem keresztény vallások 220 Biblia 292 Klasszikus mitológia 280 Kereszténység 3 Társadalomtudomány 300 Társadalomtudományok 340 Jog, jogtudomány 301 Szociológia 350 Államigazgatás, közigazgatás 308 Szociográfia 355 Hadtudomány 310 Statisztika 360 Szociális gondoskodás 312 Demográfia 368 Biztosításügy 320 Politika 370 Neveléstudomány 323 Belpolitika 371 Pedagógia 327 Külpolitika 374 Iskolán kívüli nevelés 329 Politikai pártok 378 Felsőoktatás 330 Közgazdaságtan 390 Néprajz 331 Munkaügy 394 Közéleti és társadalmi szokások 333 Föld, telek 396 Nőkérdés 334 Gazdasági szervezetek 398 Folklór
10 336 Pénzügy 337 Vámügy 338 Gazdaság 339 Jövedelem, életszínvonal 5 Természettudomány 500 Természet általában 550 Földtan 502 Természetvédelem 570 Biológia 504 Környezetvédelem 572 Antropológia 510 Matematika 580 Növénytan 520 Csillagászat 590 Állattan 530 Fizika 540 Kémia 6 Alkalmazott tudomány 600 Alkalmazott tud. általában 660 Vegyipar 610 Orvostudomány 663 Élelmiszeripar 620 Technika 670 Könnyűipar 630 Mezőgazdaság 680 Továbbfeldolgozó iparok 640 Háztartás, vendéglátóipar 681 Finommechanika, számítástechnika 650 Vezetés, szervezés 690 Építőipar 7 Művészet, szórakozás, sport 700 Művészet általában 760 Grafika 710 Település, táj rendezés 780 Zeneművészet 720 Építészet 790 Szórakozás 730 Szobrászat 791 Filmművészet 740 Rajzművészet 792 Színházművészet 745 Iparművészet 793- Társas szórakozás, tánc 750 Festészet 796- Sport 8 Nyelv és irodalom 800 Nyelvtudomány 810 Irodalomtudomány (820 E) 801 Többnyelvű szótárak 802 Angol nyelv 820 Angol irodalom 803 Német nyelv 830 Német irodalom 804 Francia nyelv 840 Francia irodalom 805 Olasz nyelv 850 Olasz irodalom 806 Spanyol és portugál nyelv 860 Spanyol és portugál irodalom Latin és görög nyelv. Klasszika 807 filológia 871 Latin irodalom 808 Szláv és balti nyelvek 880- Szláv irodalom 809 Magyar nyelv 894 Magyar irodalom
11 9 Történelem, földrajz 908 Honismeret 920 Életrajz, 910 Földrajztudomány 930 Történelem segédtudományai 911 Településföldrajz 931 Ókori történelem 912 Térképek, atlaszok 940 Európa története 913 Regionális földrajz 942 Nagy-Britannia története 914 Európa földrajza, útikönyvek 943 Közép-Európa története 915 Ázsia földrajza, útikönyvek 943.9 Magyarország története 916 Afrika földrajza, útikönyvek 944 Franciaország története 917 Amerika földrajza, útikönyvek 945 Olaszország története 918 Dél-Amerika földrajza, útikönyvek 950 Ázsia története Óceánia, Ausztrália és a 919 sarkvidékek földrajza 960 Afrika története 970 Amerika története 973 Amerikai Egyesült Államok története 980 Dél-Amerika története 990 Óceánia, Ausztrália története
12 A könyvtári katalógusok: A betűrendes katalógus és a szakkatalógus: A katalóguscédula adatai: Katalógus szekrény:
13 Betűrendes katalógus: Ehhez a katalógushoz fordulhatsz segítségért: ha tudod a mű szerzőjét és arra vagy kíváncsi, hogy milyen művei vannak meg a könyvtárban: 1. szerző szerinti katalógus ha a mű címét ismered és szeretnéd megtudni, ki írta és megvan-e a könyvtárban: 2. cím szerinti katalógus ha egy bizonyos sorozatban megjelent művet keresel: 3. sorozati katalógus ha országokról, városokról, egyéb földrajzi helyekről szeretnél könyvet olvasni: * Magyarország ha egy híres emberről keresel könyveket: * Petőfi Sándor A katalóguscédula adatai: M30 Marék Veronika (1937-) Tegnap, ma, holnap/ írta és rajzolta Marék Veronika. 2. kiad. Bp. : Móra, 1978. 12 lev. : ill.; 17 cm Felelgetős képes mesekönyv ISBN 963 11 1372 8 kötött: 23,- Ft 087.5 SZERZŐ (A betűrendes katalógusba kerül.)
14 Marék Veronika (1937-) Tegnap, ma, holnap/ írta és rajzolta Marék Veronika. 2. kiad. Bp. : Móra, 1978. 12 lev. : ill.; 17 cm Felelgetős képes mesekönyv ISBN 963 11 1372 8 kötött: 23,- Ft 087.5 750 B42 Bauer Jenő (1912-) CÍM (A betűrendes katalógusba kerül.) Hincz Gyula/ Bauer Jenő. Bp. : Képzőműv. Alap, 1975. 46 p. : ill. (16 színes reprodukció) ; 17 cm. (Mai magyar művészet) A művész portréjával ISBN 963 336 024 2 kötött: 36,- Ft Hincz Gyula 75 (439) Hincz 929[75](439) Hincz SOROZAT (A sorozati katalógusba kerül.)
15 591 F42 Felix Jiri Európa/írta Jiri Felix; képek Kvetoslav Hisek, [ford. Kovácsné Kliment Emilia]. [Budapest]: Új Ex Libris, cop. 1998.- 77 p. : ill., színes; 33 cm.- ( Öt kontinens állatai) ISBN 963-9031399 kötött: 1890,-Ft *Európa 591.9 (4) K 74 Kosztolányi Dezsőné (1889-1967) FÖLDRAJZI NÉV (A betűrendes katalógusba kerül.) Kosztolányi Dezső: Életrajzi regény/ Kosztolányi Dezsőné.- Bp. : Holnap, 1990. 305 p. : ill. ; 20 cm ISBN 963 345 009 8 fűzött: 148,- Ft *Kosztolányi Dezső (1885-1936) 894.511-312.6 Kostolányi D.-né 894.511Kosztolányi D. 929[894.511] Kosztolányi D. HÍRES EMBER (A betűrendes katalógusba kerül.)
16 Tárgyi katalógusok: a szakkatalógus és a tárgyszó katalógus K 74 Kosztolányi Dezsőné (1889-1967) Kosztolányi Dezső: Életrajzi regény/ Kosztolányi Dezsőné.- Bp. : Holnap, 1990. 305 p. : ill. ; 20 cm ISBN 963 345 009 8 fűzött: 148,- Ft *Kosztolányi Dezső (1885-1936) 894.511-312.6 Kostolányi D.-né 894.511Kosztolányi D. 929[894.511] Kosztolányi D. ETO-számok (szakjelzetek) Ahány szám van, annyi helyre kerül a szakkatalógusba: itt 3 helyre kerül.
17 A szakkatalógus: Ebben a katalógusban a szépirodalmi és ismeretterjesztő művek tartalmáról tájékozódhatsz. Az egyes tartalmakat számok jelölik, ezek a számok a tizedes elv (ETO= Egyetemes Tizedes Osztályozás szerinti rendben jelennek meg a katalóguscédulák bal alján.) Az szakkatalógusban a cédulák a számok növekvő sorrendjében helyezkednek el. A katalóguskartonok csoportjai között szöveges osztólapokat találunk. Tárgyszó katalógus: A tárgyszó katalógus betűrendes katalógus. A besorolás alapja a tárgyszó, amely a dokumentum tartalmát fejezi ki röviden, egyértelműen. több tárgyszava is lehet egy dokumentumnak. A katalóguscédulák a tárgyszavak betűrendjében szerepelnek. A könyvtártípusok 1. A nemzeti könyvtárak egy-egy ország leggazdagabb könyvtári gyűjteményei. Ezek az állam által alapított intézmények az adott országra vonatkozó publikációk legfőbb gyűjtő,feltáró és megőrző helyei. Magyarország nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár (www.oszk.hu; Budavári Palota, F épület). Alapjait 1802-ben Széchényi Ferenc rakta le, amikor jelentős gyűjteményét a nemzetnek adományozta. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig. Gyűjtőkörébe tartozik: 1. minden Magyarországon megjelent, bármilyen nyelven íródott mű; 2. minden magyar nyelven megjelent mű; 3. minden nem magyar nyelven és nem Magyarországon, de magyar író által írt mű; 4. végül minden magyar vonatkozású nem magyarul és nem Magyarországon megjelent 2. A szakkönyvtárakat a 19. században a tudományok specializálódása hozta létre. Egy adott szakterület irodalmát gyűjtik és e szakterület művelőit, kutatóit látják el szakirodalmi információval. Közéjük olyan könyvtárak tartoznak, mint a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (www.mtak.hu), az Országgyűlési Könyvtár (www.ogyk.hu), az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (www.opkm.hu), az Országos Mezőgazdasági Könyvtár (www.omk.hu), az Országos Idegennyelvű Könyvtár (www.oik.hu), az Országos Orvostudományi Könyvtár (www.ook.hu) stb.
18 3. A felsőoktatási könyvtárak feladata az intézményben folyó oktató és tudományos kutató munka szakirodalmi ellátása. Gyűjtőkörük alkalmazkodik az egyetemen vagy főiskolán oktatott tudományágakhoz, szakterületekhez, állományuk összetétele igen magas színvonalú. Egy részük törekszik a hallgatók, oktatók általános művelődés iránti igényei kielégítésére is. Legnagyobb jelentőségű az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára: a nagy múltú Egyetemi Könyvtár (www.elte.hu). A Debreceni Egyetem Könyvtára második nemzeti könyvtári funkciót is ellát (www.deenk.hu). 4. A közkönyvtár (korábbi szóhasználattal közművelődési könyvtár) általános gyűjtőkörű, többnyire önkormányzati (megyei, városi, községi) fenntartású könyvtár. Elsődleges céljuk a helyi lakosok, vagy azok egy csoportja általános műveltségének emelése. Az ország nyilvános könyvtári ellátásának, a kulturális infrastruktúra intézményrendszerének gerincét jelentik. 5. Az iskolai könyvtár az általános és középiskolák könyvtára. Gyűjtőkörét az ott folyó oktató-nevelő munka és az iskolai tananyag határozza meg. Feladataik közé tartozik az alapvető könyvtárhasználati ismeretek oktatása. A bibliográfiák, katalógusok a könyvtári tájékozódás indirekt (közvetett) eszközei Bibliográfia: dokumentumok nyilvántartásával, tartalmi feltárásával foglalkozik, de az írásműről készült jegyzéket is így nevezzük. Katalógus: a könyvtár állományát képező dokumentumok leírásának rendezett gyűjteménye, amely biztosítja a feldolgozott kiadványok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét. Fajtái: betűrendes katalógus, szakkatalógus, tárgyszó katalógus. a) Ha egy teljes dokumentumot felhasználunk: Cím/Szerző/k.- Kiadás helye: Kiadó neve, kiadás éve b) Ha a dokumentum egyik részét használjuk fel: A felhasznált rész címe/szerző. In: A forrásdokumentum címe/szerzője.- Kiadás helye: Kiadó éve, kiadás éve., p. a felhasznált oldalak számai. p.= page = oldal In =(-ban, -ben) A bibliográfiák típusai: általános és szak önálló (önállóan jelenik meg) és rejtett (valamilyen dokumentumban jelenik meg).
19 Pl. Ez egy ajánló bibliográfia: http://www.bacstudastar.hu/c/document_library/get_file?uuid=136204d7-75ee-4a82-9859- 7d58216813c3&groupId=10804 A szellemi munka technikája anyaggyűjtés, előzetes ismeretek. Ez az előkészületi munka. jegyzetelés, idézés szabályai A dolgozat/beszámoló megírása előtti munka: a jegyzetek rendezése (Az összeillő cédulák egymás mellé kerülnek.) a vázlat elkészítése szövegalkotás (Hármas tagolás) irodalomjegyzék Irodalomjegyzék: Könyvtári fogalomtár: http://www.huminf.uszeged.hu/index.php/hallgatoknak/kisokos/fogalmak/konyvtari-fogalomtar Könyvtárhasználati ppt: http://slideplayer.hu/slide/2113573/ Rácz Tiborné: Könyvtárhasználati tudnivalók: általános iskola 5-8. osztály, Debrecen: Pedellus, 2002. Seressné Barta Ibolya: Út a forráshoz: hagyományos könyvtárhasználat 6-9. osztály, Debrecen: Pedellus, 2000. 5. osztály: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-5- evfolyam/konyvtari-informatika evfolyam/konyvtari-informatika 7. osztály: evfolyam/konyvtari-informatika 8. osztály: 6. osztály: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-6- http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-7- http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-8- evfolyam/konyvtari-informatika