WESLEY Kincsei Általános Iskola, Szakiskola, Felzárkóztató Tagozat és Gimnázium SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. 1
TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 1. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 4 1. 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya... 4 2. Az intézmény általános jellemzői... 4 2. 1. Az intézmény neve, címe, típusa, alapfeladata, képzési formái... 4 2. 2. Az intézmény jogállása és képviselete... 6 2. 3. Az intézmény gazdálkodása... 6 3. Az intézmény vezetése, szervezeti rendje... 6 3. 1. Az intézmény felelős vezetője... 6 3. 2. Az intézmény vezetőjének feladatköre... 7 3. 3. Helyettesítés rendje:... 8 3. 4. Az igazgató közvetlen munkatársai, főbb feladataik... 8 3. 5. Az intézmény vezetősége... 8 3. 6. Az intézmény dolgozói:... 9 3. 7. Az intézmény szervezeti egységei... 9 3. 8. Az iskola szervezeti felépítése... 9 4. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok... 10 4. 1. A törvényes működés alapdokumentumai... 10 4. 2. Az alapító okirat... 10 4. 3. A pedagógiai program... 10 4. 4. Az éves munkaterv... 10 4. 5. További intézményi meghatározó dokumentumok... 10 5. Az intézmény munkarendje... 12 5. 1. A nevelő-oktató munkát végzők munkarendje... 12 5. 2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje... 12 5. 3. A pedagógusok munkarendje... 12 5. 4. Az intézmény tanulóinak munkarendje... 13 5. 5. A tanév helyi rendje... 14 5. 6. A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama... 14 5. 7. Az intézményben tartózkodás rendje... 16 5. 8. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyba az intézménnyel... 16 6. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 16 6.1. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje... 17 7. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 17 8. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén... 17 9. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 19 10. A tankönyvellátás rendje... 20 10.1 A térítési díj... 21 11. A diákigazolványok és az ezzel kapcsolatos nyomtatványok kezelésének rendje... 21 12. Reklámtevékenység szabályozása... 21 II.. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje... 21 1. A belső ellenőrzés célja... 21 1. 2. A belső ellenőrzés alapelvei... 21 1. 3. Az ellenőrzés szintjei... 22 1.3.1 Vezetői látogatások, ellenőrzések 1.3.2. Osztályfőnökök... 23 2
2. Önellenőrzés.23 2.1 Az ellenőrzés formái 23 2.2 Az ellenőrzési program... 23 2.3. Az ellenőrzés írásba foglalása... 23 3. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés... 24 3. 1. Az értékelés mechanizmusa, szempontjai... 24 3. 2. Értékelési tényezők a minőségi bérezéshez... 24 3. 3. A kereset kiegészítésben való részesülés... 26 4. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei... 26 4. 1. Az intézmény nevelőtestülete... 26 4. 1. 2. A nevelőtestület értekezletei... 27 4. 1.3. A nevelőtestület döntése, határozatai... 28 4. 1.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök... 28 5. A szakmai munkaközösségek... 28 6. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje... 29 6. 1. Az intézményi közösség... 29 6. 2. Az alkalmazotti közösség... 29 6. 3. A tanulói közösség... 29 6. 4. A diákönkormányzat... 30 6. 5. Minőségirányítási csoport:... 31 6. 6. A szülői munkaközösség... 32 6. 7.. A szülők tájékoztatásának formái... 33 7. Az intézmény külső kapcsolatai 34 8.. A tanulók felvételének, jogviszonyának, tanulmányi előmenetelének elvei, a tanulói hiányzás 34 8. 1. A tanulók felvétele... 34 8. 2. A tanulói jogviszony... 34 8. 3. A tanulói jogviszony megszűnése... 35 8. 4. A tanuló jogai és kötelességei... 36 8. 5. A felvételi és a tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelességek... 36 8. 6. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolítása... 36 8. 7. A tanulók ellenőrzése és értékelése... 37 8. 8. A tanulók távolmaradásának igazolása... 37 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje... 38 9.1. A tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai... 38 9. 2. A tanórán kívüli szervezett foglalkozások formái... 39 10. Az intézmény hagyományainak ápolása... 42 10. 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 42 10. 2. A hagyományápolás külsőségei... 42 3
I. Általános rendelkezések 1. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) a magasabb jogszabályi előírásoknak (kiemelten a Munka Törvénykönyve, a Közoktatási törvény és végrehajtási rendeleti, a Szakképzési törvény és végrehajtási rendeletei) megfelelően meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz: az intézmény tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok (alapító okirat, pedagógiai program, házirend, egyéb belső szabályzatok), munkaügyi jogszabályok az intézmény egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek), működését meghatározó szabályok (szülői munkaközösség, diákönkormányzatok szervezeti és működési szabályzata), az intézményi élet egyes területeire vonatkozó belső szabályok (igazgatói utasítások). 1. 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi dolgozójára, illetve az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévőkre nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti. 2. Az intézmény általános jellemzői 2. 1. Az intézmény neve, címe, típusa, alapfeladata, képzési formái Az intézmény neve: Wesley Kincsei Általános Iskola, Szakiskola, Felzárkóztató Tagozat és Gimnázium Az intézmény székhelye: 1188 Budapest, Podhorszky u. 51-55. 4
Az intézmény típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény, amelyben általános iskola, szakiskola, felzárkóztató tagozat és gimnázium működik. Alapfeladata: a jóváhagyott pedagógiai program célkitűzéseinek, követelményeinek megfelelően: ellátja a tanköteles korú tanulók nyolc évfolyamos általános iskolai és 4 évfolyamos gimnáziumi nevelését, oktatását, biztosítja a tanköteles korú sajátos nevelési igényű (testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók nyolc évfolyamos általános iskolai és gimnáziumi oktatását, nevelését, a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat biztosít a KT-ben meghatározott időkeretben, a tanulók igénye szerint tanulószobai foglalkozásokat szervez, ellátja a gimnáziumi általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás feladatait, valamint az érettségi megszerzésére irányuló oktatását, a tankötelezettség megszűnése után az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező tanulók részére felzárkóztató képzést szervez, a tanulók érdeklődése, igénye szerint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, egészségügyi-és pedagógiai célú rehabilitáció, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismerek átadása céljából a közoktatási törvényben meghatározott időkeretben, egyéni egy-három tanuló részére felzárkóztató, fejlesztő foglalkozást szervez a közoktatási törvényben meghatározott időkeretben, biztosítja az iskolai oktatásban részesülők étkeztetését, biztosítja a tanulók kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladatainak ellátását, a diáksportot, biztosítja a tanulói tankönyvvásárlásához az általános hozzájárulást, valamint az ingyenes tankönyvellátáshoz a kiegészítő hozzájárulást, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, a különleges helyzetben lévő tanulók részére személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerinti foglalkoztatását, biztosítja az esélyegyenlőség jegyében- a különleges helyzetben lévő tanulók képesség kibontakoztató felkészítését (integrációs felkészítési formában is) a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D 39/E. -ai alapján, a képesség kibontakoztató felkészítés érdekében az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal együttműködési megállapodást köthet, biztosítja a minőségfejlesztési feladatok ellátást, igénybe vesz pedagógiai szakmai szolgáltatásokat, pedagógus továbbképzés és szakvizsga támogatást biztosítja a pedagógusok felkészülését a kétszintű érettségi vizsgák lebonyolításához biztosítja a cigány kisebbségi oktatást a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2. számú melléklete szerint, együttműködési megállapodás keretében biztosítja a logopédiai ellátást, a képzési kötelezettségre utalt tanulók oktatását, a korai fejlesztést, fejlesztőpedagógusi tanácsadást és foglalkozást 5
Kiegészítő tevékenységek: a neveléshez és oktatáshoz kapcsolódó az alapfeladat ellátását nem veszélyeztetve végezhető tevékenységek: továbbképzések, tanfolyamok, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése, az intézményi vagyon működtetése a fenntartó előzetes hozzájárulása alapján a teljes kapacitás kihasználása érdekében, Vállalkozási tevékenység: az intézmény vállalkozási tevékenységet folytathat, amelynek mértéke az intézményi bevétel 30%-át nem haladhatja meg. A vállalkozási tevékenység az intézmény működését nem veszélyeztetheti. 2. 2. Az intézmény jogállása és képviselete Az intézmény jogállása: önálló jogi személyként működő, egyházi fenntartású közoktatási intézmény Az intézmény alapítója: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Székhelye: 1086 Budapest, Dankó utca 11. sz. Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Székhelye: 1086 Budapest, Dankó utca 11. sz. Az intézmény alapításának ideje: 2004. július 12. Az intézmény működési területe: országos Az intézmény képviselete: Az intézmény képviseletére jogosultak: az intézmény igazgatója, akadályoztatása esetén képviselőről a fenntartó gondoskodik. 2. 3. Az intézmény gazdálkodása Részben önállóan gazdálkodó részjogkörrel rendelkező intézmény. Gazdálkodását a fenntartó elkülönítetten végzi. A fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján működik. 3. Az intézmény vezetése, szervezeti rendje 3. 1. Az intézmény felelős vezetője Az intézmény vezetője a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke által megbízott igazgató. Az igazgató képviseli az intézményt, és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogkört. Az igazgató a felelős a KT 54. -a alapján az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, 6
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, az intézmény szervezeti egységei tevékenységének optimális összehangolásáért, az intézmény tevékenységének folyamatos fejlesztéséért. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében a tagozatvezető(k)re vagy más alkalmazottaira átruházhatja. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkaviszony létesítése, munkaszerződés módosítása és a munkaviszony megszüntetése, a jutalmazás és soron kívüli béremelés körébe tartozó munkáltatói jogokat az intézmény összes alkalmazottja felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. 3. 2. Az intézmény vezetőjének feladatköre Az intézmény vezető kiemelt feladatai: a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló-és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Felelős: a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, rendkívüli szünetek elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működése nem biztosítható, képviseli az intézményt a közigazgatási, igazságszolgáltatási szervezetek, valamint intézmények és gazdálkodó szervezetek előtt. 7
3. 3. Helyettesítés rendje: A KT. 54. -a alapján az igazgatót akadályoztatása esetén azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az általa megbízott tagozatvezető helyettesíti. A tagozatvezető, a fenntartó egyetértésével, megbízásával az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. 3. 4. Az igazgató közvetlen munkatársai, főbb feladataik Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el: tagozatvezető(k) munkaközösség-vezetők A tagozatvezető(k) megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás határozatlan időre szól. A tagozatvezető(k) feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Részletes feladataikat az SZMSZ egyéb részei, a belső szabályzatok és munkaköri leírásuk határozzák meg. 3. 5. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: igazgató tagozatvezető(k) szakmai munkaközösség vezetők diákönkormányzat vezetője Feladatuk: az intézmény munkájának megtervezése, szervezése, ellenőrzése, értékelése. A cél megvalósítása érdekében rendszeresen (kéthetenként) megbeszélést tartanak, döntéseikről tájékoztatják az érintetteket. 8
3. 6. Az intézmény dolgozói: Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 3. 7. Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény szervezeti egységei Általános iskola 1-8. évfolyam Gimnázium 9-12. évfolyam Szakiskola 9-10. évfolyam A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll Tagozatvezető munkaközösség vezető Szakképzés 11-12. évfolyam Tagozatvezető munkaközösség vezető Tanulószobai és napközis foglalkozás Tagozatvezető munkaközösség vezető Technikai személyzet Igazgató 3. 8. Az iskola szervezeti felépítése Igazgató Általános iskolai Gimnáziumi Szakiskolai, szakképzési tagozatvezető tagozatvezető tagozatvezető - munkaközösség vez. - munkaközösség vez. - munkaközösség vez. - tanulószobai és - technikai személyzet - technikai személyzet napközis csop. vez. - DÖK segítő - DÖK segítő - DÖK segítő - technikai személyzet 9
4. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok 4. 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: alapító okirat pedagógiai program éves munkaterv, jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékleti, szabályzatok 4. 2. Az alapító okirat A KT 37. -a rendelkezik a közoktatási intézmények létesítéséről alapításáról. Az intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírás biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 4. 3. A pedagógiai program Az intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A KT 39. -a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A KT. 44-51. -a ad iránymutatást az intézmények pedagógiai programjáról. Az intézmény pedagógiai programja meghatározza: az iskola nevelési programját, az iskola helyi tantervét, a szakmai programot, A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. 4. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megnevezésével. Az intézmény éves munkatervét a vezetőség készíti el, véglegesítésére, elfogadásra a tanév elején a nevelőtestület egyetértésével kerül sor. 4. 5. További intézményi meghatározó dokumentumok Házirend 10
Belső ellenőrzési szabályzat Házipénztár és pénzkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat Selejtezési és hasznosítási szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Vészhelyzeti cselekvési terv Kulcskezelési szabályzat Bélyegző használati szabályzat Esélyegyenlőségi terv Adatvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Beiskolázási terv Továbbképzési program Különös közzétételi lista Házirend 1. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint az iskolai közösségek életének jogszerű és célszerű megszervezését. 2. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezések közül azokat, melyeket az 1993. évi LXXIX. Törvény (közoktatási törvény) és a követő rendeletek nem szabályoznak. 3.A házirend előírásait be kell tartaniuk az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és alkalmazottainak. 4. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 5. Kérjük a házirendünk betartását azoktól a vendégeinktől, látogatóinktól is, akik az iskolánkban bármilyen okból tartózkodnak. A házirend jogforrás. Megszegése jogsértésnek minősül. 6. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető a) az iskola könyvtárában; b) az iskola nevelői szobájában; c) az iskola igazgatójánál; d) a tagozatvezető(k)nél; e) az osztályteremben kifüggesztve; (rövidített változat) f) a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, A házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor, ill. annak lényegi változásakor a szülőnek átadjuk. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásiról minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat az első tanítási napon; a szülőket az első szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, tagozatvezető(k)től, valamint az osztályfőnököktől a szülői értekezleteken, fogadóórákon. Belső ellenőrzési szabályzat Az ellenőrzés eredményességét az alábbi alapelvek megvalósulása biztosítja: 11
teljes körűség. megalapozottság rendszeresség-tervszerűség folytonosság törvényesség jogszerűség megalapozottság hatékonyság A belső ellenőrzés célja: a vezetői döntések megalapozása A szabályszerű működés és gazdálkodás biztosítása A belső rend és fegyelem megtartása Az intézményi vagyon védelme Az intézmény minőségügyi rendszerének kialakítása, működése Anyagi és humán erőforrások célszerű és hatékony felhasználása Házipénztár és pénzkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat Selejtezési és hasznosítási szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Kulcskezelési szabályzat Bélyegző használati szabályzat Esélyegyenlőségi terv Adatvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Beiskolázási terv Továbbképzési program Különös közzétételi lista 5. Az intézmény munkarendje 5. 1. A nevelő-oktató munkát végzők munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a KT. 15. -a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a KT 16-17. -a rögzíti. Ezen alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézményben alkalmazott munkaszerződése tartalmazza, összhangban a MT-vel. 5. 2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. 5. 3. A pedagógusok munkarendje a. A pedagógusok jogait és kötelességeit a KT 19. -a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a munkaszerződésük tartalmazza. 12
b. A KT. 16. -a szerint a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal, a szakfeladatok megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. c. A pedagógusok felügyeleti és helyettesítési rendjét a felelős tagozatvezető állapítja meg az intézmény órarendjének, foglalkozási rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását, a pedagógiai és gazdaságossági szempontok érvényesítését kell figyelembe venni. d. A pedagógus köteles legalább 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni, a tanórákat az órarendben, az egyéb foglalkozásokat a foglalkozási rendben előírtak szerint időben pontosan megkezdeni és megtartani. e. A pedagógus szorgalmi időben csak betegszabadság, táppénz, hivatalos elfoglaltság, engedélyezett tanulmányok folytatása, továbbképzés miatt maradhat távol munkahelyétől. A betegszabadság és táppénzkivételével a távollétet előzetesen írásban be kell jelenten, illetve engedélyezését előzetesen írásban kell kérni. f. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon még a munkavégzés kezdete előtt köteles jelenteni az igazgatónak vagy valamelyik tagozatvezetőnek. g. Szükség esetén a pedagógus a tagozatvezetőtől kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására illetve elcserélésére. h. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén csak szakszerű helyettesítést szabad tartani. A helyettesítést úgy kell kiírni, hogy a helyettesítő pedagógus arra fel tudjon készülni. Ha a helyettesítő pedagógust legalább 1 nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni. i. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízás vagy kijelölést a tagozatvezető(k) és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után az igazgató adja. 5. 4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az iskolai házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és az ügyeletes, illetve hetes tanulók ügyelnek. Az iskolai házirendet az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el, a KT-ben meghatározottak figyelembe vételével. 13
5. 5. A tanév helyi rendje A tanév kezdetét és végét minden évben a miniszteri rendelet szabályozza. A tanítási év szorgalmi ideje a KT alapján 181 tanítási napból áll. A szorgalmi idő csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák követik. A szorgalmi idő a tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és az éves munkatervben rögzíti. Ennek megfelelően a tantestület legkésőbb szeptemberben az alábbiakról dönt: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai), az intézményi szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, a vizsgák rendjéről, a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, az éves munkaterv jóváhagyásáról, a házirend módosításáról. 5. 6. A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama Elméleti oktatás rendje: Az iskolai munka 8.00 16.00-ig tart. A tanulók 7.00-től érkeznek az iskolába. Az elméleti órák 40 percesek. Az egyes tanítási órákat 10-15 perces szünetek választják el egymástól. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatóak, kivételt indokolt esetben az igazgató és a tagozatvezető(k) tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 14 00- től szakkör jellegű foglalkozások is vannak. A tanulószoba rendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 15 30 óráig tart. 16 00 -tól tartandó programok csak igazgatói engedéllyel történhetnek Az elméleti oktatás rendjét és beosztását az órarend tartalmazza, melyet a tantárgyfelosztás alapján kell elkészíteni. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóba vezeti a szaktanár. A tanuló tanítási idő alatt csak (a tagozatvezető(k) vagy az osztályfőnök) írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát, illetve a szülő előzetes írásbeli kérelme alapján. Gyakorlati oktatás rendje: A mindenkori helységigény szerint beosztott és évente kidolgozott munkarendhez igazodva határozzuk meg. A munkaidő kezdete: hétfőtől péntekig 7 00 óra Időtartama: hétfőtől csütörtökig 7 tanóra pénteken 6 tanóra 14
Munkaközi szünetet kell biztosítani: A gyakorlati foglalkozásra vonatkozó mindenkori csengetési rend szerint. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje időbeosztása: Az iskolán belüli, tanórán kívüli foglalkozások általában 14 00 -től 16 00 -ig tartanak. Az iskolán belüli, tanórán kívüli foglalkozások lehetnek: Állandó heti foglalkozások: szakkör, tömegsport, felzárkóztatás, Időszakos foglalkozások: házi bajnokság, tanulmányi verseny, színház, mozi, tanulmányi kirándulások. Időtartamuk: A foglalkozás jellegétől változik, attól eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Az iskolán kívüli foglalkozások: sportrendezvényekre történő felkészítés a testnevelő tanárok feladata, kulturális rendezvényekre, intézményekbe történő látogatásokat az osztályfőnökök szervezik és végzik, iskolai szinten a koordinációt a munkatervben kijelölt pedagógusok végzik. Óraközi szünetek rendje, időtartama: 1. 8 40 8 50 (10 ) 2. 9 30 9 45 (15 ) 3. 10 35 10 45 (10 ) 4. 11 30 11 40 (10 ) 5. 12 25 12 35 (10 ) 6. 13 20 13 50 (30 ) Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perec. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az étkezés ideje: 11 15 -től 14 00 -ig. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott pedagógus a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. 15
5. 7. Az intézményben tartózkodás rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és délután 16 00 óra között az iskola igazgatójának vagy a tagozatvezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Ügyelet idején a nyitva tartáson túl az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy a tagozatvezető rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tudnak az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 5. 8. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyba az intézménnyel a. Az iskola bármely dolgozójának joga és kötelessége, hogy az idegenek számára tájékoztatást adjon, érdeklődjön az itt tartózkodás céljáról. Amennyiben az ismeretlen elfogadható ok nélkül tartózkodik az iskola területén, úgy az iskola dolgozójának kötelessége, hogy az iskola igazgatójához kísérje. b. Az osztályfőnököt, szaktanárt (szakoktatót) kereső szülők, hozzátartozók az alábbi helyeken tartózkodhatnak: Iskola: földszint tanári előtt c. Az ünnepélyekre, szülői értekezletekre külön kiírás készül. d. Az ügyeletes tanár joga és kötelessége, hogy tájékozódjon a vendégek jövetelének céljáról. Tájékoztassa a belépőt arról, hogy a keresett személyt, irodát, stb. hol találja meg, hol várakozhat. A vendéget ha igényli egy megbízott tanuló elkíséri a keresett helyre. e. A hivatalos ügyben belépők tartózkodási helyéről, illetve tevékenységéről az ügyintézőknek tudniuk kell, a felelősséget ők vállalják. f. Amennyiben az iskola vezetősége, tanára látogatót vár, az ügyeletes tanárt előzetesen informálnia kell. g. Ügynökök, kereskedők, stb. tevékenységét az igazgató engedélyezheti és csak a kijelölt helyen tartózkodhat. h. A termet bérlők csak az általuk használt termekben, illetve szociális helyiségekben tartózkodhatnak. 6. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola helyiségeinek használati rendjét a házirend tartalmazza. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért az iskola rendjének, tisztaságának megóvásáért a tűz és balesetvédelem valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskolai SZMSZ ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 16
Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet. Az üresen hagyott termeket zárni kell. 6.1. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. A KT38. (4). -a alapján a nevelési-oktatási intézmény (tagintézmény) helyiségeiben területén párt vagy létesítő okirata szerint párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amelyben az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhat az épületben. Az iskola helyiségeinek bérbeadását a fenntartó beleegyezésével az igazgató engedélyezi. 7. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény orvosi ellátást biztosít a tanulók és az alkalmazottak részére. Ugyancsak rendelési időben (kéthetente) védőnő fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata a gyermekek kötelező védőoltásokban való részvétele színlátás és látásélesség vizsgálat tüdőszűrés megszervezése fogászati kezelés megszervezése. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. Az osztályfőnökök feladata, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek. 8. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban: 17
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munka biztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozni kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásai, a rendkívüli esemény (bombariadó, tűzriadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, tanulmányi kirándulások, túrák előtt a balesetveszélyes helyzetekre fel kell hívni a figyelmet, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek - a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén - haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szüksége orvost kell hívnia a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelen lévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak. (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. 18
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai munkabiztonsági szabályzat (munkavédelmi) szabályozza. 9. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz,) a tűz a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős személyek: igazgató tagozatvezető(k) karbantartó A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szakaszos csengetéssel értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozási alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. 19
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: ha az épületből minden tanulónak távoznia kell, azért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodni kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerelési helyek szabaddá tételérők, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a tűzriadó terv c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 10. A tankönyvellátás rendje Az iskola tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és tankönyvfelelőse felelős. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek és a szaktanárok véleménye alapján választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás felhasználásáról évente a tantestület dönt. 20