Együttm ttműködés s a munkaügyi és s a szociális szférák k között k III. ea. Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató WJLF, 2006. április 7.
Kik is hát h Ők? a a közös k s kliensek regisztrált álláskeresők, k, akiknek a munkanélk lküliség g mellett egyéb b szociális lis- pszichés s problémájuk is van (pl. párkapcsolati probléma, adóss sságkezelés, gyermeknevelés s stb.) Aktív v korú nem foglalkoztatottak (RSZS) ellátottak Sztv.. alapján n gyakran CSSK- hoz rendeltek Egyéb b csoportok, mint pl. pályavp lyaválasztó korban lévől fiatalok
A jogszabályi hátterekh Munkaügyi igazgatás: 1991. évi IV. tv. Flt. Szociális igazgatás: 1993. évi III. tv. Sztv.
Jogszabályban definiált probléma Munkaügy célja: c A A Magyar KöztK ztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja tja a jogot a munka és s a foglalkozás szabad megválaszt lasztásához. E jogok gyakorlásának előseg segítése, se, a foglalkoztatási feszülts ltségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása sa érdekében az Országgy ggyűlés a következk vetkező törvényt alkotja: Szociális szféra céljac lja: A szociális ellátás feltételeinek teleinek biztosítása sa,, a nemzetközi zi egyezményekben, így különösen k az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális lis Jogok Egyezségokm gokmányában, tovább bbá az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében, a társadalmi szolidaritás alapján, valamint a jövőj nemzedékért és s a szociális segíts tségre szorulókért rt érzett felelőss sségtől l vezérelve az Országgy ggyűlés s a következk vetkező törvényt alkotja: VERSENYKÉPESSÉG SZOLIDARITÁS
Eltérő szervezeti formák Munkaügy Dekoncentrált központi közigazgatási szerv Dolgozói i köztisztviselk ztisztviselők Egyetlen irány nyító a végrehajtó hatalom feje: kormány, Saját t szakminisztérium (1990-1998, 1998, 2002-2006) 2006) MüM,, FMM 20 MMK, 170 közvetlenk zvetlenül irány nyított kirendeltség Módszertani támogatt mogatás: FH (2001 óta) Szociális Decentralizált lt rendszer Dolgozói i közalkalmazottak k és s néhány n ny köztisztviselk ztisztviselő ~3200 települési önkormányzat nyzat Települési szinten az alábbi önkormányzatok nyzatok találhat lhatók: a közsk zségi, a városi, v a fővárosi f és a fővárosi f kerületi Irány nyítás: BM / ICSSZEM Módszertani támogatt mogatás: NCSSZI
Ellátási formák Flt szerint: Álláskeresési si járadj radék, ill. segély, NYES= segély III. Sztv és önkormányzati nyzati rendelet szerint: RSZS Köztes helyzetben: TB-nél Rendszeres szociális ellátás (50% OOSZI) 2007 után rászorultság esetén Álláskeresési támogatás és szoc segély egyszerre?
Álláskeresési si járadj radék Az a személy, aki: álláskereső, és az álláskeresővé válását t megelőző négy éven belül l legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, tovább bbá táppénzben nem részesr szesül, és munkát t akar vállalni, v de önálló álláskeresése se nem vezetett eredményre, és s számára az illetékes munkaügyi központ k kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Összege Az álláskeresési si járadj radék összegét t az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvétel telével kell kiszámítani. tani. Több T munkaadó esetén valamennyi munkaadónál l elért átlagkeresetet kell figyelembe venni. Az áll lláskeresési si támogatt mogatás s folyósítása sa két k t szakaszra tagolódik. Az első szakaszban amely a folyósítási si idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart a folyósítás s maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százal zaléka. A folyósítás s második m szakaszában ez az összeg egységesen gesen a minimálb lbér r 60 százal zaléka. Az alsó és fels s felső határ r az évenként nt emelkedő minimálb lbérhez igazodik. A járadj radék k alsó határa megegyezik a minimálb lbér r 60 százal zalékával (ami ez évben 34200 Ft), a felső határ r pedig a minimálb lbér r 120 százal zaléka lesz (ami ebben az évben 68400 Ft). Ha az áll lláskereső korábbi átlagkeresete az álláskeresési si járadj radék alsó határánál l alacsonyabb, az álláskeresési si járadj radék összege a folyósítási si időtartam tartam mindkét t szakaszában az átlagkeresettel megegyezik.
Időtartama Minden 5 munkaviszonyban töltt ltött tt nap 1 nap járadékfolyósítási si időnek felel meg. A járadj radék k folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnk zpontnál l törtt rténő jelentkezésének nek a napja. Az áll lláskeresési si járadj radék k folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási si szakasz a megállap llapított folyósítási si idő fele, de maximum 91 nap. A járadj radékfolyósítás s második m szakasza a megállap llapított folyósítási si idő hátralévő része, de maximum 179 nap. Ha munkaviszonyt a munkavállal llaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési si járadj radék k a munkaviszony megszűnését t követk vető 90 nap elteltével folyósíthat tható feltéve, hogy a folyósításához szüks kséges feltételeknek teleknek az álláskereső megfelel.
Álláskeresési si segély Az álláskeresési si segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, j aki legalább 180 napig álláskeresési si járadj radékra volt jogosult, de a járadj radék k folyósítási si idejét t kimerítette. Ebben az esetben az álláskeresési si segély folyósítása sa iránti kérelmk relmét t az álláskeresési si járadék k megszüntet ntetésétől l számított 30 napon belül l kell benyújtania.
Álláskeresési si segély (2) Az álláskeresési si segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési si járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását t megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltt ltött tt nappal rendelkezik.
Álláskeresési si segély (3) Az álláskeresési si segély harmadik típust pusára jogosult az az álláskereső,, akinek maximum 5 éve hiányzik a rár irányad nyadó öregségi gi nyugdíjkorhat jkorhatár r betölt ltéséhez a segély iránti kérelem benyújt jtásának időpontj pontjában. További feltételei, telei, hogy az álláskeresési si járadj radékban legalább 140 napig részesr szesüljön, és s a járadj radék folyósítási si idejének kimerítését t követk vető három éven belül l betölti a rár vonatkozó öregségi gi nyugdíjkorhat jkorhatárt, rt, tovább bbá rendelkezzen az öregségi gi nyugdíjhoz szüks kséges szolgálati lati idővel.
Időtartamok Az első és s második m típust pusú álláskeresési si segély folyósítási si időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem k benyújt jtásának időpontj pontjában az 50. életévét t betölt ltötte, tte, az álláskeresési si segély első típusának folyósítása sa 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik v jogosulttá. Az álláskeresési si segély harmadik típusa t az öregségi, gi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj j jogosultságának megszerzéséig folyósíthat tható. Az álláskeresési si segély folyósításának kezdő napja a kérelem k benyújt jtását t követk vető nap.
Rendszeres szociális segély Megélhet lhetési jövedelemmel j nem rendelkező,, hátrh trányos munkaerő-piaci helyzetű aktív v korú személyek számára (A szociális igazgatásr sról és s szociális ellátásokr sokról l szóló módosított 1993. évi III. tv (Szoc( Szoc. tv.) 37/E. (1) bek.. a. pont alapján) - egészs szségkárosodott esetén: öregségi gi nyugdíjminimum 80%-a (20.640,-Ft Ft/hó) - nem foglalkoztatott esetén: öregségi gi nyugdíjminimum 70%-a (18.060,-Ft Ft/hó) 2006. július j 1.-től az RSZS jogosultság g feltételei telei és megállap llapításának szabályai lényegesen l megváltoznak. Ennek következtk vetkeztében ettől l kezdve az RSZS összege már m nem általánosan meghatározott (fix) összeg,, hanem esetenként nt eltérő: : az un. családi jövedelemhatj vedelemhatár összegének és s a jogosult családja tényleges t havi jövedelmének különbk nbözete (2005. évi CLXX tv. 11. és s 56. ).
Mi mennyi? 2006-ban www.afsz.hu http://www.afsz.hu/engine.aspx?pag e=allaskeresoknek_ellatasok_osszeg ei_es_kozterhei
Ügyfélszámok - jéghegyelméletlet
ÁFSZ FSZ ügyfélkör
ÁFSZ ügyfélszámok, ellátási forma szerint
Szociális szféra ügyfélköre Kb. 110-140 000 főf tartósan regisztrált munkanélk lküli li egy része r RSZS ellátottak kötelezk telezően en CSSK- ban Ellátásban nem részesr szesülők Ellátott inaktívak
Az ellátásban részesr szesülő aktív korúak megoszlása sa Rendszeres szociális segély 10% Munkanélküli ellátások 8% Gyermekgondozási ellátások 19% Ápolási díj 3% Öregségi nyugdíjak korhatár alatt 14% Rokkantsági nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások korhatár alatt 46% Forrás: adminisztratív statisztikák Összesen 1 millió 540 ezer aktív korú ember részesül allátásban, közülük kb. 700 ezren, rokkantsági ellátásban!
Intézm zményeken és s szakpolitikákon kon átnyúló team munka a kliensért Bár r eltérő a két k t szféra vezetése, Jogszabályi háttereh Fenntartója A kliens nem tud kibújni a bőréből, b a kliens és s a hozott problémája is azonos
Az iskolai segítés megosztásának német modellje csoportok Területek eljárások Pszichológus 1 2 3 4 5 6 Tanácsad csadó tanár 1 2 3 4 5 6 Osztálytan lytanító 1 2 3 4 5 6 Gyógyped gyped. 1 2 3 4 5 6 szocped. 1 2 3 4 5 6 Tanárok 1 2 3 4 5 6 Intelligencia- tesztek x x x x x x x egyéni tesztek x x x x x x x x x x x x csoportos tesztek x x x x x x x x x x x x x x x x iskolapszich. anamnézis x x x x nem standardizált módszerek x x x x x x x x x x x x x x x x x x x személyis lyiség - tesztek x x x x x x szisztematikus magatartás megfigyelés x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x szociometria x x x x x x x x x x x x 1= az eljárás kifejlesztése 2= az eljárás kiválasztása 3= lefolytatás 4= kiértékelés 5= értelmezés 6= tanácsadás Forrás: Amhold, W. Text zur Schulpsychologie und Bildungsberatung Westermann, Braunschweig, 1975. II. Band, 1977. A Német Pszichológiai Társaság Iskolapszichológiai Szekcióján elhangzott 1974-ben magyar forrás: Horányi - Hoffmann - Kósáné Ormai 1991 309p
Esettanulmány ny- intézm zmények, szakmák, k, szakmai feladatok
Köszönöm m a figyelmet! Az anyagok elérhet rhetőek: ek: