Az Európai Unió CARDS programja (közösségi támogatás újjáépítési fejlesztéshez és stabilizációhoz) Az Európai Bizottság 2000 decemberében indította el a CARDS programot, melynek a célja, hogy a nyugat-balkáni országoknak segítséget nyújtson a regionális problémáik nevezetesen az újjáépítés, a gazdasági és politikai rendszer megreformálása illetve megszilárdítása megoldásában, illetve elősegítse a régió államai egymás közötti együttműködésének kialakítását. Ezt a két fő célkitűzést a Stabilizációs és Társulási Folyamat (Stabilization and Assocciation Process, SAP) fektette le. A SAP nagyra törő stratégia, amelynek részeként az EU szorosan együtt kíván működni a térség államaival, hogy a jövőben számukra is megnyíljon a lehetőség az EU-tagságra, amint teljesítették annak feltételeit. A Folyamat keretében az EU Stabilizációs és Társulási Szerződéseket (Stabilization and Assocciation Agreements) kötött a nyugat-balkáni régió államaival. Ezek a szerződések a politikai együttműködést teremtik meg az EU és az érintett államok között. Szintén a Folyamat részeként hozta létre az EU a CARDS-ot, mely lehetőséget nyújt arra, hogy az EU anyagilag is támogassa ezeket az országokat a közös célok elérésében. Az EU a CARDS pénzügyi alapjából támogatni kívánja a térség országainak határigazgatását és határellenőrzését, a regionális infrastruktúra fejlesztését, valamint segítséget kíván nyújtani az intézményrendszerük megerősítésében. A CARDS-ot jelenleg a 2666/2000 ET rendelet szabályozza. A CARDS jogi szabályozásának fontosabb elemei (Council Regulation (EC) No 2666/2000 of 5 December 2000): Az EU a CARDS keretében a következő államokat támogatja: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia, valamint Szerbia és Montenegró. Az EU CARDS alapjából történő közvetlen támogatásra jogosultak a fenti államok; az államokon belüli entitások, amelyek felett az ENSZ gyakorol joghatóságot; szövetségi-, regionális- és helyhatóságok, állami és vegyes (állami és magán) szervek illetve testületek; a vállalkozásoknak, szövetkezeteknek és civil szervezeteknek segítséget nyújtó egyéb szervezetek. Az EU segítsége a CARDS keretében a következő területeken valósulhat meg: 1. A délszláv háború által sújtott térségek újjáépítése, a menekültek és a kitelepítettek visszatérésének a támogatása. 2. Az olyan demokratikus intézményrendszer és jogrendszer kialakításának a támogatása, amely megszilárdítja a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a kisebbségi jogokat, elősegíti a civil társadalmak megbékélését, megteremti a média függetlenségét, valamint megerősíti a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. 3. A fenntartható gazdasági fejlődés és a piacgazdaság irányába mutató reformok támogatása. 1
4. A szociális és humán-fejlesztés ( social and human development ) támogatása, különös tekintettel a szegénység csökkentésére, a nemek közötti egyenlőségre, az oktatásra és a természet rehabilitációjára. 5. A térség országai egymás közötti kapcsolatainak a fejlesztése, valamint a térség országai és az EU együttműködésének szorosabbra fűzése. 6. Regionális, államok közötti és határokon átívelő együttműködések elősegítése. Az EU CARDS fő célja, hogy pénzügyileg támogassa a térség államait a Stabilizációs és Társulási Folyamat végrehajtásában. A programciklus-menedzsment a CARDS-ban A programciklus-menedzsment (PCM) első lépése a Regionális stratégiai tanulmány (Regional Strategic Paper) elkészítése volt, amelyet az Európai Bizottság vállalt magára, és amely a 2000-től 2006-ig terjedő időszakot foglalja magába. Ez tartalmazza az EU Nyugat- Balkánra vonatkozó érdekeit, céljait és stratégiai keretet ad a CARDS támogatási programok kidolgozására. A regionális stratégia tartalmazza azokat az együttműködési területeket is, amelyeket sokkal hatékonyabban lehet megvalósítani regionális, országokon átívelő keretekben, mint országos szinten. A PCM második lépése a CARDS régióra vonatkozó többéves indikatív programja (Multi- Annual Indicative Programme). A jelenlegi program a 2002 és 2006 közötti időszakra vonatkozik. Ez az indikatív program négy prioritást határoz meg, amelyre a CARDS regionális pénzügyi alapját kell fordítani. A program által meghatározott prioritások - melyek gyakorlati megvalósításáról a program egyébként részletesen rendelkezik a következők: 1. Integrált határigazgatás és határellenőrzés kialakítása. 2. A demokrácia megszilárdítása. 3. Intézményrendszer kiépítése. 4. Regionális (a Nyugat-Balkán egészét érintő) infrastruktúra fejlesztése A PCM harmadik lépése a régióra vonatkozó akció-program, amely egyéves időszakra vonatkozik (Annual Action Programme). Az akció programok minden esetben a többéves időszakra vonatkozó indikatív programokon alapulnak. Az akció-programok a megvalósítandó projekteket sorolják fel a hozzájuk rendelt anyagi forrásokkal együtt. A programciklus-menedzsment azonban nemcsak a régió egészére vonatkozóan működik, hanem a régió egyes országaira nézve is. A Bizottság a Regionális Stratégia mentén ország-stratégiákat (Country Strategy Papers) készített, amelyek a regionális stratégiához hasonlóan a 2000-től 2006-ig terjedő időszakot fedik le. Az ország-stratégiák az EU-nak az adott országokra vonatkozó fejlesztési stratégiáját tartalmazzák. A PCM második szakasza az országokra bontott indikatív programok kidolgozása (Multi- Annual National Indicative Programmes). Az indikatív programok tartalmazzák, hogy az 2
adott államok mely területeken indítottak be átfogó reformokat, mely szektoroknak adtak prioritást, és milyen eredményeket értek el megvalósításukban. Tartalmazzák továbbá, hogy az EU a CARDS keretében milyen területeken kívánja támogatni az érintett országokat. A támogatandó területekhez az EU szektoronként lebontva irányadó támogatási összegbecslést készít. A PCM harmadik szakasza az éves akcióprogramok kidolgozása (Annual Action Programmes). A demokratikus elvek, a jogállamiság, az emberi jogok, a kisebbségi jogok és egyéb szabadságjogok tiszteletben tartása alapvető feltételek a CARDS támogatásokra való jogosultságra. Amennyiben a partner ország ezen feltételek valamelyikét nem teljesíti, akkor a Tanács a Bizottság többségi javaslata alapján megteheti a szükséges intézkedéseket. Legfontosabb pénzügyi rendelkezések Az EU a CARDS program végrehajtására a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan 4650 millió eurót irányzott elő. Az EU által nyújtott támogatás jellege Az EU által nyújtott támogatás vissza nem térítendő, adomány jellegű támogatás. A CARDS pénzügyi alapját társfinanszírozás keretében megvalósítandó programokra is lehet fordítani, sőt, amikor van rá mód, a társfinanszírozást kell alkalmazni. A CARDS tendereken és pályázatokon való részvétel egyenlő feltételekkel nyitott minden EU-tagállam, EU-tagjelölt állam és CARDS-partnerország minden természetes és jogi személye részére. Egyéb rendelkezések A Bizottságnak minden évben a CARDS-támogatásokkal elért eredményekről jelentést kell beterjesztenie a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A tanácsi rendelet 2006. december 31-ig hatályos. Az EU Magyarország három partnerországára vonatkozó CARDS stratégiája Szerbia és Montenegróra vonatkozóan a CARDS-támogatás legfőbb célja a SAP végrehajtásában való segítségnyújtás Ennélfogva az EU a CARDS-támogatásokkal a következő három területre összpontosít: 1. A jó kormányzás (good governance) és az intézményrendszer kiépítése 3
A fő cél ennek a prioritásnak a megvalósításával az, hogy hatékony közigazgatás jöjjön létre, amely sokkal jobban megfelel a társadalom igényeinek, és amely elhárítja a gazdasági fejlődés elöl az adminisztratív akadályokat. Ezen kívül az EU kulcsfontosságúnak tekinti az igazságügyi és a belügyi igazgatás átalakítását, amely képes garantálni a szabadságjogokat, a jogállami igazságszolgáltatást, a biztonságot, az illegális migráció megfékezését, valamint az igazságszolgáltatásba és a közigazgatásba beépült korrupció kiszűrését. Az EU emellett támogatja a kereskedelmet ösztönző vám- és adórendszer megteremtését. Ezeken a területeken a célok eléréséhez az EU elsősorban technikai/szakmai segítséget kíván nyújtani, illetve, ahol szükséges, felszerelésekkel és különféle berendezésekkel kívánja támogatni a közigazgatást, az igazságszolgáltatást és a belügyi hatóságokat. 2. Gazdasági újjáépítés és reform Ennek keretében az EU kiemelt hangsúlyt fektet az energiaszektor, a közlekedési infrastruktúra, a környezetvédelmi infrastruktúra és a gazdaságfejlesztés támogatására. Ezeken a területeken az EU-támogatások jellege lehet szakmai segítségnyújtás, technológia transzfer és átfogó (cross-cutting) jellegű területeken befektetés-finanszírozás. 3. A társadalmi fejlődés (social development) elősegítése és a civil társadalom megerősítése A társadalmi fejlődés keretében az EU az oktatást kívánja támogatni. A terület szerteágazó jellege következtében és a hatékony forráskoncentráció végett az EU a felsőoktatás és a szakoktatás fejlesztésére koncentrál. A civil társadalom megerősítése az EU szerint elsősorban a civil szervezetek működése jogi feltételeinek javításával érhető el első lépésben. Az EU ugyanakkor anyagilag is támogatni kívánja a kulcsfontosságú non-profit szervezeteket és a független médiát. 2000 és 2003 között (a 2003-as évet beleértve) az EU összességében 1,6 milliárd eurót fordított Szerbia és Montenegró támogatására. Az EU a CARDS programok mellett számos más programmal és eszközzel támogatta, illetve támogatja az országot. Az EU összes támogatásából a CARDS program keretében Szerbia és Montenegrónak adott összeg 898 millió eurót tett ki 2000 és 2003 között. Kezdetben a CARDS-támogatás az infrastruktúra újjáépítésére, azon belül is a közlekedési- és az energiahálózat helyreállítására összpontosított. Azóta azonban a támogatást élvező prioritások az intézményrendszer kiépítése, a gazdasági reform, a civil társadalom és a független média irányába mozdultak el. A CARDS-támogatás nagy részét, valamint az egyéb közösségi támogatásokat Szerbia és Montenegró esetében az Európai Újjáépítési Hivatal (European Agency for Reconstruction), az Európai Bizottság végrehajtó szerve koordinálja és osztja ki. A vám- és adórendszer átalakítását, valamint a felsőoktatás támogatását érintő CARDS-programokat továbbra is az EB hajtja végre. A CARDS-program mellett az EU jelentős mértékű makrofinanciális támogatásban részesíti Szerbia és Montenegrót. 2002-ben az EU 130 millió eurós makrofinanciális támogatást irányzott elő, amelynek a célja, hogy a 2002 és 2005 közötti IMF program keretében az ország javíthassa makrogazdasági egyensúlyát, különös tekintettel a fizetési mérlegére. Emellett az EU jelentős forrásokat juttatott partner országának az ECHO-n keresztül, jóllehet az ECHO Montenegróban 2002-ben, Szerbiában 2003-ban befejezte működését, jelezve, hogy a humanitárius válság legsúlyosabb szakaszán már túljutottak. Az országot érintő humanitárius problémákat az EU még nem tekinti véglegesen megoldottnak, ezért a Bizottság együttműködik Belgráddal azon területek feltárására, ahol szükség lehet donorok bevonására 4
a legsebezhetőbb társadalmi csoportok alapvető szükségleteinek kielégítésére. Az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és Emberi Jogokért (European Initiative for Democracy and Human Rights) program összefüggésében is jelentős támogatásban részesült Szerbia és Montenegró; 2003-ban 2,2 millió euró értékben. Az Európai Bizottság a Világbankkal együtt 2003 novemberében donor-koordinációs találkozót szervezett Szerbia és Montenegró támogatására. A találkozón megvitatták az országnak 2001. óta juttatott ODA (hivatalos fejlesztési támogatás) hatékonyságát, az abból elért eredményeket, valamint a donorországok támogatási tevékenységével elérhető komplementaritást. A találkozó sikerrel zárult, hiszen zárónyilatkozatában közzétették, hogy a Szerbia és Montenegrónak juttatott támogatások (EU, EU-tagállamok, más donorországok és nemzetközi szervezetek támogatásai együttesen) 2004-ben elérhetik az 1,1 milliárd eurót. Bosznia-Hercegovina vonatkozásában is a SAP célok elősegítése az EU-támogatás fő célkitűzése. 1. Fő célkitűzések A békefolyamat és az entitások közötti együttműködés erősítése. Az etnikai megbékélés elősegítése és a menekültek lakhelyükre való visszatelepítése. Működőképes intézmények és demokratikus rend létrehozása a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása alapján. A fenntartható gazdasági növekedés és fejlődés alapjainak lerakása. Bosznia és Hercegovina közelítése az EU normákhoz és elvekhez. 2. A támogatás fő területei 1991 és 2000 között az EK 2,5 milliárd euró összegű támogatásra vállalt kötelezettséget és 1,03 milliárd euró értékben nyújtott humanitárius segélyt. 1996 és 2000 között 890 millió euró közösségi és 1,8 milliárd euró tagállami segítségben részesült az ország. A projektek keretében helyreállítottak számos infrastrukturális létesítményt, újjáépítettek több tízezer lakást, segítették a demokratikus intézmények létrehozását. 2001 és 2003 között 20 millió euró értékben technikai segítséget nyújtottak a gazdasági reform előmozdításához a piacgazdaság és a magántulajdon ösztönzésével. Helyi szegénység-csökkentő programokat valósítottak meg. 2003 óta erősödnek a támogatásnak a jövőbeni EU-csatlakozást előkészítő elemei. 2001-ben a Bizottság által kidolgozott ország-stratégia a 2002-2006-os időszakot fogja át. A dokumentum 2002-2004-re vonatkozó indikatív programja 172,4 millió eurót irányoz elő nemzeti és 23 milliót regionális támogatási keretekben. 5
A magyar bekapcsolódás lehetősége Az EU CARDS-stratégiája amely a Stabilizációs és Társulási Folyamat összefüggésében értelmezhető valamint Magyarország vonatkozó nemzetközi fejlesztési együttműködési (NEFE) stratégiája összhangban áll egymással. A magyar külügyminisztérium (KÜM) által támogatott projektek az együttműködési területek vonatkozásában szorosan illeszkednek a CARDS-program keretében eddig megvalósult projektekkel. A különbségek lényegében csak a projektek volumenéből adódnak. Mind Szerbia és Montenegró, mind Bosznia-Hercegovina Magyarország stratégiai NEFE partnere, így kitágulnak a lehetőségek Magyarország és az EU társfinanszírozásából megvalósítható projektek készítésének irányába. Az EU társfinanszírozási készségét figyelembe véve a KÜM a jövőben a fenti két stratégiai partnerországa javára az EU CARDS-programjával összhangban álló átfogó és határokon átnyúló (cross-cutting és cross-border) jellegű, nagyobb pénzügyi volumenű projektek beindítása esetén megpróbálhat az EU társfinanszírozásának keretében közvetlen CARDS pénzügyi forrásokat szerezni saját projektjeinek megvalósítására. Nyugat-Balkán: új politikai régió az EU szótárában A Nyugat-Balkán kifejezést az EU alkotta meg, amely nem is igazán egy földrajzi területet jelöl, hanem inkább egy politikai régiót. Korábban sem földrajzi, sem politikai értelemben nem használták ezt a fogalmat. Az EU Nyugat-Balkánnak nevezi a keleti bővítés első és várhatóan a második hullámából kimaradó balkáni államokat. Ezen államok közül Horvátországnak van esélye bekerülni az EU keleti bővítésének második körébe fejlettsége és felkészültsége alapján. Ugyanakkor az EU kifejezte azon célját a SAP keretében, hogy támogatja ezen államok mindegyikének jövőbeli EU csatlakozását. Mindazonáltal a nyugatbalkáni államok közül Horvátország kivételével minden ország ODA jellegű támogatásokban részesül, ami utal elmaradottságukra és rendkívül nehéz gazdasági helyzetükre. Ezekben az országokban azonban az elvárható politikai stabilitás is hiányzik. Az EU ennek az ellentmondásnak a mérséklésére alkotta meg a Nyugat-Balkán fogalmát, amellyel az EU azon szándékát fejezi ki, hogy ezen, ma még nyugati típusú tulajdonságokat kevéssé mutató államokat, nyugatosítva integrálja az Európai Unióhoz -. - 6