, " -v ju~. A ':J50( f/j04'l.. "1, e. / HARSANY.. / KOZSEG ~.;... ~. l''(,,......n ~..,. -~-,...,...,... - ~,... ~.- -~. ~. :;.;....' '...::.":....) -.-itr~ j. " -~ Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2012
~,..------ ~ TARTALOM 1. Az Intézkedési terv célja 2. A program megvalósításának jogi háttere 2.1. Jogszabályi hivatkozások 3. Az esélyegyenlőségi program célja 4 4. Kötelezettségek és felelősség 5 5. Helyzetelemzés 6 5.1. Általános helyzetkép 6 5.2. Óvodai ellátás 8 5.3. Általános iskola 9 5.4. Az esélyegyenlőségi helyzet összegzése 11 6. A helyzetelemzésből adódó célok meghatározása 13 6.1. Az esélyegyenlőség érvényesülésének konkrétumai, fejlesztési feladatok 14 6.2. Rövid, közép és hosszútávon elérendő indikátorok 15 6.3. Közszolgáltatások biztosítása 17 6.4. Prevenciós feladatok 18 6.5. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos feladatok 18 6.6. Az oktatás-nevelés szakmai feltételeinek hiánytalan biztosítás 19 6.7. A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeinek javítása 20 7. Fejlesztési célok, tervezett beavatkozások 21 8. Akcióterv táblázat 25 9. A program megvalósításának metodikája 27 10. Monitoring és nyilvánosság 28 11. Konzultáció, visszacsatolás, szankcionálás, legitimáció, záradék 29 Adatlapok 3 3 2
i :l 1. Az Intézkedési terv célja Harsány Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a település közoktatásában a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását, az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. (4.) bekezdésében a következő található: (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket... " A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. -a értelmében Harsány Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikeres~güket. Ennek érdekében tervezi és hajtja végre Harsány Község Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet a helyzetelemzésben foglaltakra kell alapozni. 2. A proe;ram megvalósításának jogi háttere Minden települési önkormányzatnak, illetve, intézményfenntartói társulásban, vagy (többcélú) kistérségi társulásban fenntartott közoktatási intézmények esetén a társult önkormányzatokn~ együttesen ki kell dolgoznia a Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját. A programot össze kell hangolni a település közoktatási intézményeinek működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, az önkormányzati illetve kistérségi intézkedési tervekkel (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. alapján), és önkormányzati minőségirányítási programmal. 2.1. Jogszabályi hivatkozások );;> Magyarország Alaptörvénye /2011. ápr. 25./ );;> Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, );;> A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, );;> Valamint a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvények... 3
.---0~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ ;; ~ 3. Az esélyegyenlőségi program célja A hazai jogrendszerekben az Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése - a régi tagállamokhoz hasonlóan - Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét. Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a községben működő közoktatási intézmények közreműködésével került megtervezésre. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosított volt a szükséges a konzultáció és véleményformálás lehetősége a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnereknek. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program fő célkitűzései a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a közoktatási intézményekben, az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése, az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását), a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az.oktatási és társadalmi integráció támogatása. Harsány Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének alapvető célja tehát, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a községben élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását. 4
. - ' ; 4. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban; az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit; az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért felelős vezető személyek:! az önkormányzat részéről a község polgármestere illetve jegyzője, akiknek elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalniuk: Biztosítania kell, hogy a község minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. 5
~,~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~- Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig meg kell tenni a szükséges lépéseket. A szakmai megvalósításért felelős szakemberek:! az óvoda és általános iskola vezetői Az ő feladatuk és felelősségük a program megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A község vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítóknak. 5. Helyzetelemzés A helyzetelemzés célja az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárására, úgy hogy ez kiindulópontot jelentsen az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez. 5.1. Általános helyzetkép Harsány község nevének jelentése, eredete Nagy valószínűséggel, 11.század végén, 12.század elején, a magyar "hárs, hársfa" fónévből alakult ki a falu neve, az eredetileg kicsinyítő funkciójú, de a valamivel való ellátottság kifejezésére is szolgáló -n(y) képzővel. E szerint a település neve a hárs fanév kicsinyítő képzős származéka. Elhelyezkedése A község, Közép-Kelet Európában, észak-kelet Magyarországon, Borsod-Abaúj- Zemplén megye déli részén található, a 47.96985" szélességi és a 20.74051" hosszúság körök metszéspontjában. Délen az alföld északi széléhez illeszkedik, északon a Bükk-hegység déli lábához ékelődik. Körülötte Kisgyőr, Bükkaranyos, Emőd, Vatta, Borsodgeszt községek fekszenek. Felszíne északra és nyugatra erősen dombos, keleti és déli része lankás. A falu, egy hosszanti katlanszerű völgy két oldalán települt, követve a domborzati viszonyokat. A domboldalakon agyagos míg a régi árterületeken öntéstalaj található. 6
. ; ~egközelíthetősége A falu megközelíthető az M3-as autópályán, ( Budapesttől ~ 150 km ) az emődi leágazástól, vagy Miskolcról ( 18 km ) a Harsány felé vezető úton. Elérhető a Borsod Volán autóbuszaival is, amelyek Miskolcon a Búza-térről indulnak A település lakosságszámában jelentős változások az elmúlt években nem következtek be. A közelmúltban megkezdődött lakópark építésnek még ilyen jellegű hatása nem érzékelhető. Allandó népességből Állandó Népességszám népesség 6-14 15-18 0-2 éves 3-5 éves 0-18 0-18 éves váltoi.ása 2006- száma éves éves évesek a lakosság 2011 (-/+) össz.esen o/o-ában 2113 64 72 198 137 471 22,3-33 A születések számát tekintve évente közel egy óvodai csoportra, iskolai osztályra való gyermek születik. Születések száma (fés) 2007 2008 2009 2010 2011 26 22 13 20 21 A munkanélküliek száma 160, tartósan munka nélkül van 29. 160 gyermek után vesznek igénybe rendszeres gyermekvédelmi támogatást. 82 gyermek szülei nem nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetről. 111 111 E '111 tit e ~ 3(.~ "GI ;:; ;:; ~ ~ "GI - e C11 111 4J ~ e ::J ~ 160 Ebb61 ;:; ~ :a; e ~ e ::J E e ~ t:: 111 4J 29 "'!!! Cll tit >. ~:a; Cll tlll... Cll ~"' 111 "' e= Q. '111 ~ 8 C N 111 "' ~ '111 J: 66 Cll E e - - Cll Cll "C > "GI ~ ~ 4J.!!P Cll ~ e ~ - E 4J '111... 111 4J Cll 111) ::J 60 0 ~ Cll "' Cll '111 E ~._... 60 ~ "' >"C e e '111 Cll J:... 160 Ebbc51 azon gyerekek száma ~ 5 "' ] ~ 4J '111 111... :s. -tii e.s::..!! - e 111 :::J :t: tit 2 ~ 0 :!!..s ~ ~ 111 78 :8 - oo 111 'e E -Gi "' 111-GI~ tlll e~ Cll 'e::>:=> t! 5.Gi 5 ~titee11sas tjlll:jij!ili~ tit~ N C "G/ 111 ~ 111 > 0 ->c> "' > = Cll = Gi.s::. e.!!! e ~ e :.!!! 0 :ii: 111 5 ~ 111 :jij - 0 82 Az Önkormányzat közoktatási feladatait önállóan fenntartott intézmény a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda működtetésével látja el. Tervezte az Önkormányzat intézményfenntartói társulás létrehozását is a szomszédos településekkel, de ez eddig nem valósult meg. 7
-----:~ v-~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ ; 5.2. Óvodai ellátás Tanév Kis Középső Nagy Vegyes Összesen csoport csoport csoport csoport csop gyermek csop gyennek csop gyermek csop gyermek csopo gyennek SNIis 2008/2009 1 19 1 23 1 21 3 63 2009/2010 1 13 1 21 1 20 3 54 1 2010/2011 3 61 3 61 1 2011/2012 3 73 3 73 1 Harsány községben - a védőnői nyilvántartás adatai alapján - a születések száma évről évre emelkedést mutat. Ezzel összhangban az óvodába beíratott gyermekek száma is emelkedik. A 2011/2012-es nevelési évet az óvodai intézményegység 73 gyermekkel kezdte, jelenleg 83 gyermek foglalkoztatására kerül sor három óvodai csoportban. Egy óvodai csoport a főépülettől külön, szükségmegoldásként lakásóvodában" nyert elhelyezést. Itt helyszűke miatt maximum 20 gyermeket tudnak foglalkoztatni. Fontos lenne a kapacitás bővítése, újabb óvodai csoportszobák építése, mivel a szülők részéről igény mutatkozik a beóvodázás iránt. Ezt a szándékot erősíti az új köznevelési törvény is, amely kötelezővé kívánja tenni hároméves kortól az óvodai nevelést. Az intézmény nagy gondot fordít a hátrányos helyzetű illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére. A 2007 /2008-as nevelési évtől kezdődően helyi óvodai integrációs program alapján kiemelt cél az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányok leküzdése, a felzárkóztatás. Ennek egyik feltétele, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekei mielőbb, lehetőleg már hároméves kortól óvodai nevelésben vegyenek részt. Jelenleg 13 halmozottan hátrányos _ helyzetű gyermeket nevel az óvoda. Minden csoportban közel azonos a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, elkülönítés nincs. A hiányzások csökkentésére, a szociális hátrányok enyhítésére, a gyermekek fejlődése érdekében tett intézkedések eredményeképpen minden tanköteles korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermek beiratkozott az iskolába. Más településekről is szívesen választják a harsányi óvodát, két bejáró gyermek is van. A tevékenységközpontú óvodai nevelési program kedvelt a szülők részéről, mert lehetőség van a művészeti nevelésre, környezettudatos magatartás formálására, hagyományok ápolására, egészséges életmód kialakítására. Az óvodai elhelyezésre szolgáló épületek 1986-ban épültek, a két óvodai csoportszobával rendelkező Munkácsy utcai épületben 2011. nyarán megvalósult az akadálymentesítés, a vizesblokk rekonstrukciója. A három óvodai csoporthoz hat óvodapedagógust alkalmaz az intézmény, akiknek a végzettsége megfelelő. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása biztosított a kistérségi társulás szervezésén belül. 8
. 5.3. Általános iskolai ellátás Az iskola 8 évfolyainmal rendelkező általános iskola. Az intézményben alapfokú nevelésoktatás folyik. Alaptevékenységek között szerepel sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítése, az intézményi étkeztetés, a napköziotthoni és tanulószobai ellátás és a diáksport működtetése. Művészeti oktatásnak helyet biztosít az iskola, zeneiskolai oktatás működik. 1996-tól működik az intézményben a Hunyadi Majorett csoport. Jelenlegi tanuló létszám: 124 fó. Bár az elmúlt években az iskolai gyermeklétszámban csökkenés mutatkozott, ebben a tanévben ez a folyamat megfordul, 20 fó végzős diák ballag el, a beiratkozott leendő 1. osztályosok száma pedig 22 fó. A 2011. október l-jén készült statisztikában még nem szerepel bejáró tanuló, de a környező településekről 3 tanuló jár az intézménybe. A tanulói létszám megtartása illetve emelése érdekében az intézmény igyekszik olyan lehetőségeket nyújtani, amelyek népszerűek nemcsak a településen, hanem a környéken is. Ezek közül említésre méltó az ÖKOiskolai program. Az önkormányzat erőfeszítéseinek eredményeként megtörtént az intézmény komplex akadálymentesítése, valamint informatikai fejlesztésre, digitális táblák beszerzésére is sor került. A várható létszám emelkedés szükségessé teszi legalább egy tanterem tekintetében a bővítést. Jelenleg egy kislétszámú osztály szükségteremben került elhelyezésre. A modem oktatási módszerek elsajátításához és alkalmazásához a meglévő két digitális tábla kevésnek bizonyul. A sajátos nevelési igényű tanulók létszámának emelkedése indokolja egy nagyobb méretű fejlesztőszoba kialakítását. Jelenleg ez még-nem megoldott. A szakos ellátottság nem teljes, hiány mutatkozik felső tagozatban rajz és ének-zene tantárgy tekintetében. Ennek megoldása törvényi kötelezettség. A 124 fő tanulóból HHH-s 41 gyermek. Az intézmény a 2004/2005-ös tanévtől igényli a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztatására fordítható támogatást. Szegregáció nincs, valamennyi tanulócsoportban található HHH tanuló. Az SNI gyermekek száma 10. A településről eljáró 6-14 év közötti tanulók létszáma kb. 50 főre tehető, de ezek között jelen vannak a 6 illetve 8 évfolyamos gimnáziumba sikeresen felvételizők illetve azoknak a családoknak a gyermekei is, akik úgy költöztek a településre, hogy már a gyermekük miskolci iskolába járt. A tanköteles gyermekek közül évről évre 1-2 fő az, aki nem a település iskoláját választja. A lemorzsolódás nem jellemző, különösen az utóbbi években csökkent az osztályismétlők száma. A továbbtanulási mutatók alakulása változó. A gimnáziumban továbbtanuló diákok aránya megegyezik az országos átlaggal. Az országos átlagot meghaladó a szakközépiskolába jelentkezők aránya, ez igaz a szakiskolai jelentkezésekre is. Magas a szakközépiskolába és fóleg a szakiskolába jelentkezettek között a HHH--s tanulók aránya. Az iskola biztosítja a napköziotthoni ellátást és a tanulószobát. Szervez szakköri foglalkozásokat, nyári iskolai táborokat, s erdei iskolát is. Valamennyi tanórán kívüli foglalkozáson résztvevők között vannak HHH tanulók. Az iskolán kívüli segítő programok közül jellemző az Útravaló Program", amelyben döntően a HHH tanulók vesznek részt. A közoktatási feladatok ellátása csak jelentős önkormányzati anyagi hozzájárulással biztosítható. 2008-ban 56 millió, 2009-ben 50 millió, 2010-ben 51 millió Ft volt a normatíva kiegészítése. 9
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~- Általános iskolai létszámadatok alakulása az elmúlt években 1. évfolyam 2. évfolyam J. évfolyam 4. évfolyam ' ' ' ' ' ' ' Tanév : sajátos : : sajátos : : sajátos : sajátos ' osztály : gyennek ; nevelési osztály : gyennek : nevelési osztály : gyennek : nevelési osztály : gyennek : nevelési : igényű : igényű : igényű ' : igényű ' ' ' 2008/2009 l ' 13 l 16 l ' 15 l 17 ' ' ' ' ' ' ' 2009/2010 l 20 : 2 l : 9 : l 13 1 14 1 ' ' ' ' ' 2010/2011 1 14 1 19 2 1 11 1 14 ' ' ' ' ' ' ' 2011/2012 1 ' 12 ' 1 ' 15 ' 2 1 ' 19 ' 2 1 ' 13 ' 1 ' ' ' ' ' ' ' ' 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Tanév : : sajátos : : sajátos : : sajátos : : sajátos osztály : gyennek : nevelési osztály : gyennek : nevelési osztály : gyennek : nevelési osztály : gyennek : nevelési ' : igényű ' : igényű : igényű ' : igényű ' ' ' ' ' ' ' ' 2008/2009 1 : 22 : 1 1 : 20 ' 1 : 23 : 1 ' 27 ' 1 ' ' ' 2009/2010 1 ' 14 ' 1 ' 22 ' 1 1 17 1 1 22 ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' 2010/2011 l : 13 ' 1 1 ' 16 ' 1 1 ' 21 ' 1 1 ' 17 ' l ' ' ' ' ' ' ' 2011/2012 1 ' 15 ' 1 1 15 ' 1 l 15 2 1 ' 20 ' 1 ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' összesen Tanév : : sajátos osztály : gyennek : nevelési : : igényű 2008/2009 8 153 ' ' 2 2009/2010 8 131 ' 5 ' 2010/2011 8 : 125 : 6 2011/2012 8 124 ' 10 10
5.4. Az esélyegyenlőségi helyzet összegzése Esélyegyenlőségi terület A községben élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata Célja: annak megállapítása, hogy a településen biztosítottak-e, illetve elérhetők-e az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. Feltárt probléma A községben élők számára szinte minden közszolgáltatás elérhető, a következő feladatok kivételével: - házi gyermekfelügyelet - családok átmeneti otthona - családi napközi A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának nyilvántartására az önkormányzat nem rendelkezik elég adattal. Szükséges beavatkozás A hiányzó közszolgáltatások biztosítása. Valamennyi HHH szülőt érdekeltté kell tenni abban, hogy nyilatkozatukkal segítsék az önkormányzat munkáját. A szülök körében tájékoztatást adni a HHH nyilatkozatok fontosságáról, az ebből fakadó és a gyermek fejlődése, az oktatáshoz való egyenlő hozzáférése szempontjából elengedhetetlen feltételek, kedvezmények, előnyök biztosításáról. A községben élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata Célja: annak megállapítása, hogy a településeken biztosítottak-e a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek teljes körű óvodáztatásához; a településeken lakó valamennyi 3-14 éves korosztály közoktatási ellátásáról gondoskodik-e az önkormányzat. Befogadó, inkluzív iskolai környezet kialakítása. A nevelésoktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések bővítése (pl.: bútorok, készségfejlesztő eszközök, szemléltető eszközök, udvari játékok, udvari utcabútorok, kerékpártároló, sporteszközök beszerzése). A kötelező alapfelszerelésre vonatkozó rendeletben előírtaknak való megfelelés. Továbbra is indokolt az integrációt és képességkibontakoztatást támogató módszertani- és intézményfejlesztés. A kötelező alapfelszerelés biztosítása a rendeletben előírtaknak megfelelően. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata Célja: annak megállapítása, hogy a település intézményeiben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés (pl. tanórán kívüli programok) biztosításában. A HHH gyerekek továbbtanulási mutatói: javuló tendenciát mutat, a megfelelő pályaorientációval elérhető, hogy a pályaválasztás megfelelő legyen. Minőségi, hiányszakmát oktató szakképző intézmények által sajátos nevelési igényüvé minősített 7. és 8. osztályos diákok részére szervezett, normál szakiskolában való továbbtanulásra felkészítő programok. Célcsoport felvételire való felkészülését támogató tananyag, segédeszköz beszerzésének támogatása Lemorzsolódás megelőzése, mentorálás Pedagógiai módszertani fejlesztés A már jelenleg is működő programok folytatása: - Felvételire való felkészítés - Pályaorientációs programok - Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás) 11
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~-.. 6. A helyzetelemzésből adódó célok meghatározás a Harsányban élő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. -a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a települé~en élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk: forrásigényét és végrehajtásuk: tervezett ütemezését. A közoktatási esélyegyenlőségi program kapcsán különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánjuk: ösztönözni. Horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatás-fejlesztésben, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Kiemelten fontos az intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve a tanulói összetétel kapcsán annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a községben a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Alapvető feladat a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenlőtlenség megszüntetése Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. (1) 14. pontjában foglaltak szerint az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. 13
-. 6.1. Az esélyegyenlőség érvényesülésének konkrétumai, fejlesztési feladatok Érzékelhető javulást kell elérni: - A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásában egy éven belül mérhető javulást kell elérni. Meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket valamennyi kisgyermek elhelyezésére és foglalkoztatására. - A községben élő 3-14 éves korosztály minden tagjának oktatásáról gondoskodni kell jövőbeni munkaerő-piaci érvényesülésük és társadalmi integrációjuk biztosítása érdekében. Ezért amennyiben e korosztálynak bármelyik, ill. bármennyi tagja nem részesül oktatásban, tervet kell készíteni, illetve intézkedéseket kell hozni - évenkénti konkrét lépésekkel - arra vonatkozóan, hogy az intézmény hogyan vonja be a tanköteleseket a nappali képzésbe. - Az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetenciavizsgálat) az országos átlaghoz képest alulteljesít az iskola; vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb. - Az oktatási szolgáltatások minőségének kiegyenlítettsége érdekében, illetve a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása érdekében legalább középtávon mérhető javulást biztosító intézkedéseket kell kezdeményezni. - Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása nem biztosítható rövidtávon, illetve előfordulhat, hogy középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek, vagy szakos ellátottság fejlesztése, új pedagógiai, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). Ezeknek az oktatás eredményessége és az esélyegyenlőség szempontjából fontos feltételeknek a javítására azonban ilyen esetekben is törekednie kell a község vezetésének, együttműködve a megvalósításhoz szükséges partnerekkel. Középtávon ezekben az esetekben is legalább a szükséges fejlesztések elindítását meg kell célozni, megfelelő indikátorokkal alátámasztva. Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. A település speciális helyzetének köszönhetően azonban arra is törekedni kell, hogy az elemzésből ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Ez csak úgy valósítható meg, ha rendszeresen adatokat gyűjtünk, és a kapott tények alapján, szükség esetén beavatkozást kezdeményezünk. A fő feladat a folyamatos javításra törekvés mellett a prevenció, illetve olyan garanciális elemek működtetése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. 14
.. 6.2. Rövid, közép és hosszútávon elérendő indikátorok Rövid távon elérendő indikátorok (1 év alatt): Egységes adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer bevezetése a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, részvételükről az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, eredményességükről, továbbtanulásukról. A község területén lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezőkre. Igényfelmérés, majd intézkedési terv készítése a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet biztosítására. A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az iskola képviselője és külső szakemberek (családsegítő szolgálat) bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családdal közösen. Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segíti.) Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására pl. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása. Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek tovább-fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. 15
Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. SNI korai felismerését, fejlesztését, majd integrációját elősegítő programok kidolgozása, bevezetése. Közép távon elérendő indikátorok (3 év alatt): Igény esetén községi szinten biztosítandó a bölcsőde, a családi napközi és házi gyermekfelügyelet. Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése. Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, települési fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. A kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása. A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátor folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása. Az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek, pl. kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). 16
A pedagógiai programok átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével.). Hosszú távon elérendő indikátorok (6 év alatt): Egészségügyi és szociális térkép elkészítése. A ls. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása. Az óvodában és az általános iskolában is szükséges az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések a mai kor színvonalának megfelelő megvalósítása. Legalább ügyfélszintű akadálymentesítés valamennyi közoktatási intézményben. 6.3. Közszolgáltatások biztosítása Közoktatási intézményi ellátás Biztosított Nem biztosított Határidő Felelős Ovodai nevelés Altalános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása Biztosított Nem biztosított Határidő Felelős Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Jlirevelésitanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti alapellátások Biztosított Nem biztosított Határidő Felelős Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti szolgálat Bölcsőde 2013 polgármester Családi napközi középtáv polgármester Házi gyermekfelügyelet középtáv polgármester Családok átmeneti otthona középtáv polgármester A helyzetelemzésből adódó feladat: gyermekjóléti alapellátások teljessé tétele. Szükséges intézkedés: családi napközi, házi gyermekfelügyelet szolgáltatás iránti igények felmérése, szükség esetén elérhetővé tétele. Felelős: polgármester Határidő: 2013.12.31 17
A helyzetelemzésből adódó feladat: a bölcsőde kialakítása iránti igény esetén és óvodai férőhelyek bővítése. Szükséges intézkedés: regionális pályázatokon forrásbiztosítás a férőhelyek növelésére. Felelős: polgánnester Határidő: 2012.12.31 6.4. Prevenciós feladatok Feladat azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódni kell az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól (minden év március-április hónapban családsegítő szakember és óvodapedagógus bevonásával, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő segítségével) Intézkedést kell kezdeményezni az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására (pl. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása). Az. óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. Folyamatosan feladat az iskolában a tanulói hiányzások és a magántanulók figyelemmel kísérése. A magántanulói státusz okainak vizsgálata, szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével. A szülők ösztönzése a státusz megszüntetésére. A hiányzás, felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása. A helyzetelemzésből adódó feladat: meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását Szükséges intézkedés: a HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása a szülők felkeresése, szülői nyilatkozatok elkészítése, ösztönzése. A családsegítő szolgálat irányításával rendszeres családlátogatás. Kommunikációs terv készítése. Felelős: óvodavezető, iskolaigazgató Határidő: folyamatos 6.5. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos feladatok A községben lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban SND és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar - a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdő) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot nem haladja meg (vagyis jelenleg nem több 7%-nál). Területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően nem mutatható ki. 18
~'-.--~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~-.. Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörténik a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben (1411994 MKM rendelet). Megvannak a közoktatási törvényben előírt feltételei az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelésének-oktatásának. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai nevelésének, oktatásának feltételei is adottak. A helyzetelemzésből adódó feladat: SNI tanulók pontos nyilvántartásának elkészítése. Egyéni fejlesztési tervek beépítése a pedagógiai programba. Szükséges intézkedések: Települési egészségügyi és szociális térkép elkészítése, kiemelt figyelemmel a telepszerű, leromlott állapotú lakóhelyekre, lakóövezetekre. Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése. A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, visszahelyezési" normatíva igénylése. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása. Felelős: intézményvezetők Határidő: 2012. 09.01-től, folyamatos 6.6. Az oktatás-nevelés szakmai feltételeinek hiánytalan biztosítása A helyzetelemzésből adódó feladatok: a szegregáció kialakulásának megelőzését az intézmények szakmai munkájának magas szintű működésével kell fenntartani. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési programokra a pedagógiai munka modernizációjára van szükség. Szükséges intézkedések: Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából. Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. (a 19
--.J',--~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges erőforrások koncentrálhatók és hatékonyabbá tehetők kistérség~ együttműködésben, társulásban.) Az iskolafokok közötti átmenet elősegítése, a lemorzsolódás megelőzése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók utánkövetésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések (pl. mentorálás) támogatása és biztosítása. Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása.. A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmamódszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. Humán-erőforrás helyzet-, és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése. Intézkedési terv készítése a megfelelő végzettségű pedagógusok alkalmazásának biztosítására. Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára. Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). A pedagógiai program átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével.). Az önértékelést és a pedagógiai fejlesztés. tervezését segíti az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez" c. dokumentum. Felelős: intézményvezető Határidő: folyamatos / 6. 7. A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeinek javítása A község egyik intézményében sem teljesülnek teljes körűen a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) foglaltak. A helyzetelemzésből adódó feladatok: az intézmények működési feltételeinek magas szintű biztosítása és a 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesítése. 20
. ; Szükséges intézkedések: );;:- Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése. );;:- Önkormányzati döntés az óvodáztatás, iskoláztatás feltételeinek folyamatos javításáról. );;:- Különböző támogatások és normatívák igényjogosultságának számbavétele. );;:- Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbővítés- és átalakítás: felnőttoktatási, közösségi célú hasznosítás). );;:- Kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása. );;:- Intézményi-, társulási, konzorciumi együttműködések kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében. Felelős: polgármester, intézményvezetők, Határidő: folyamatos 7. Fejlesztési célok, tervezett beavatkozások Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozások Vizsgálati szempontok, megállapítások Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e az alábbi közszolgáltatások: Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógy-testnevelés Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Gyermekjóléti szakellátás Családok átmeneti otthona Közoktatási intézményi feladatok Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Szükséges, elvárt beavatkozások Van olyan szolgáltatás, amely ellátatlan, nem egyenlő mértékben elérhető. Intézkedési tervet kell készíteni a közszolgáltatás ellátására, e szolgáltatások elérhetőségének biztosítására. Ellátatlan: házi gyermekfelügyelet, családok átmeneti otthona. Bölcsőde Óvoda: férőhely bővítése szükséges Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei? 21
Az óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetűek intézményes nevelésének feltételei adottak, de a férőhely kihasználtság és az emelkedő beiratkozások száma ( óvodáztatási támogatás miatt) veszélyezteti, hogy minden 3 éves gyermek óvodai nevelése biztosított legyen. Különös tekintettel a HHH gyermekekre. Az óvodába van be nem íratott 3-5 éves. A gyermekek mihamarabbi szocializációja, intézményes fejlesztése érdekében, fel kell keresni, részükre segítséget kell nyújtani. Mivel nem minden 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vesz részt az óvodai nevelésben, akcióterv készítése indokolt évenkénti intézkedéseket tartalmazva, mérhető indikátorokkal. Beavatkozási lehetőségek: - A településen lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezőkre.- - Önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javításáról. (pl. speciális módszerek, eszközök biztosítása, pedagógusok továbbképz~sének támogatása) - Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év januárfebruár hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. - Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óyodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végezze, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segítségével.) - Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására pl. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása. - Az óvodai beíratást elmulasztott szülök ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. - Meg kell vizsgálni az óvodai férőhely bővítésének szükségességét a konkrét beiratkozások, és szfllői igények alapján. Hogyan alakul az SNI-is tanulók aránya és helyzete? Nem haladja meg az intézményekben 1 Tervszerű, tanuló gyermekek körében az enyhe szükséges. komplex beavatkozás az arányok csökkentésére 22
fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis kevesebb mint 5%). Nem mutatható ki területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően. Vizsgálni kell tanéven.ként, hogy az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben! (14/1994 MKM rendelet) A közoktatási törvényben előírt feltételek az SNl és részképesség zavarokkal küzdő tanulók neveléseoktatása tekintetében biztosítottak. Az együttnevelésre javasolt SNl gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai integrált nevelésének, oktatásának feltételei adottak. Beavatkozási lehetőségek : - Községi egészségügyi és szociális térkép elkészítése is célszerű lenne, kiemelt figyelemmel a leromlott állapotú lakóhelyekre. - Célzott beavatkozások az egészségügyi és szociális feltételek javítása érdekében; ellátásfejlesztés (szociális munkások, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, védőnők, orvosi ellátás) kiemelt figyelemmel a telepszerű lakóhelyekre. - Kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése a szűrés és korai fejlesztés érdekében az érintett gyermekek körében. - Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek továbbfejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. - Az SNl tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése. - Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. - Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. - Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása. - Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. - A 7-8. osztályos SNl tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása. A hátrányos helyzetű tanulók oktatásának feltételei megfelelően biztosítottak-e? Nem minden esetben megfelelő az intézményben a szakos ellátottság. Beavatkozás tervezése szükséges a humán-erőforrás fejlesztése érdekében. kapacitás Jelenleg csak részben megfelelőek az oktatás infrastrukturális feltételei az intézményekben. Amennyiben a későbbiekben az intézmény infrastrukturális feltételei nem felelnek meg a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7. sz. melléklet) foglaltaknak, illetve azok között jelentős eltérés van az intézményen belül a feladat-ellátási helyek között, vagy az egyes osztályok/csoportok hozzáférésében, beavatkozás tervezése szükséges a feltételek fejlesztése és kiegyensúlyozott biztosítása érdekében. Az intézmény már alkalmaz korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat a hátrányos helyzetű tanulók eredményes Az intézmény részben alkalmaz a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének eredményességét segítő korszerű pedagógiát, beavatkozás tervezése szükséges a szemléletváltást és az alkalmazott módszertan megújítását elősegítő fejlesztés érdekében. 23