A VÍZI KÖZLEKEDÉS SZABÁLYOZÁSA
A BELVÍZI HAJÓZÁSI KAPACITÁSOK EURÓPAI SZABÁLYOZÁSA I. Meghatározó: hosszú ideje kapacitásfelesleg támogatás nem a fejlesztéshez, hanem a kapacitás-leépítéshez - 68/335/EGK ajánlás a piac szerkezeti átalakításáról a belvízi áruszállításban: selejtezések közösségi támogatása (műszaki javulás), kisvállalkozói kedvezmények átképzéshez, nyugdíjazáshoz; - 80/1991/EGK határozat: paritásos bizottság a munkaadók és munkavállalók közti érdekegyeztetéshez; - 1101/89/EGK rendelet a belvízi hajózás szerkezeti átrendezéséről: a korábbi puha szabályozás helyett a hajótér tervszerű csökkentése a 450 t feletti hajókra, selejtezési alap kötelező létrehozása a 100.000 to-t meghaladó flottakapacitású tagállamokban; - 1102/89/EGK rendelet: az előző rendelet végrehajtása hajókategóriánként (tanker, szárazáru-szállító) és térítési összegekkel. A szabályozás folyamatos aktualizálása (mértékek, térítések) a 90-es évek végéig új szabályozás célja egységes flottakapacitási politika kialakítása az EU-ban
A BELVÍZI HAJÓZÁSI KAPACITÁSOK EURÓPAI SZABÁLYOZÁSA II. 718/99/EK rendelet a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási politikáról (Végrehajtására: 805/99/EK rendelet, évenkénti módosításokkal) - Tagállamokban lajstromozott, vagy ott bejegyzett vállalkozásokban üzemeltetett, belvízi útjain árufuvarozást végző és toló hajókra terjed ki (450 t alatti és néhány egyéb mentesíthető); - A tagállamok kötelesek saját forrásból Belvízi Hajózási Alapot létrehozni, hajókategóriánként (szárazáru, tartály, toló), súlyos piaci zavarok kezelésére, érdekképviseletek bevonásával : = tevékenység végzésével felhagyó fuvarozók átképzése, annak szervezése, képzettség javítása, korengedményes nyugdíjazás, =műszaki és biztonsági korszerűsítés ösztönzése, =munkakörülmények javítása; - Régit újért elv alkalmazása: új hajók csak abban az esetben állíthatók üzembe, ha a tulajdonos = a Bizottság által meghatározott aránynak (régi/új) megfelelő hajóteret selejtez le prémium nélkül; = ha nem, vagy kevesebbet selejtez le külön befizetés terheli, ha többet, prémiumot kap. = 2003. óta az arány 0 készenléti mechanizmus.
A BELVÍZI HAJÓZÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA I. Modern követelmények, más szakmákkal összhangban! 87/540/EGK irányelv a belföldi és nemzetközi vízi fuvarozás területén az árufuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e szakma okleveleinek, bizonyítványainak és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványainak kölcsönös elismeréséről - Belvízi útvonalakon természetes vagy jogi személy által, díj ellenében végzett tevékenység követelményei; - Egységes személyi szakmai alkalmassági követelmények, (vállalkozás tényleges vezetője, természetes személy megfelelő képesítésűvel helyettesíthető), tagállami bizonyítványok kötelező elfogadása; - Jó hírnév és pénzügyi teljesítőképesség előírása tagállami hatáskör, de ha alkalmazza, más tagállamok dokumentumainak elfogadása kötelező. Rajnai hajózás erőpozíciója, külön követelményei: 2919/85/EGK rendelet a rajnai hajózásban részt vevő hajókra vonatkozó, a Felülvizsgált Rajnai Hajózási Egyezmény szerinti szabályozás igénybevételéhez szükséges feltételek megállapításáról A rajnai víziút igénybevételének lehetősége az Egyezményt aláírókon kívüli tagállamok részére.
A BELVÍZI HAJÓZÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA II. Előzőek szellemében, egységes piac érdekében: 1356/96/EK rendelet a közlekedési szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadság megvalósításának érdekében bevezetett, a tagállamok közötti belvízi árufuvarozásra vagy személyszállításra alkalmazandó közös szabályokról - Tagállamok közötti és tranzitfuvarokra terjed ki, - Tagállamban engedéllyel és ott regisztrált hajókkal rendelkező, ott bejegyzett vállalkozás, Kabotázs-forgalomra külön jogszabály: 3921/91/EGK rendelet a nem honos fuvarozók által valamely tagállam belvízi útjain történő árufuvarozás vagy személyszállítás feltételeinek megállapításáról - Nem honos fuvarozók számára a saját országival azonos feltételek; - Fogadó tagállam jogszabályainak alkalmazása a hajóműszaki előírásokra, fuvarozási szerződésekre, hajózási és rendőrhatósági előírásokra, hajózási és pihenőidőre, szolgáltatás forgalmi adójára.
A BELVÍZI HAJÓZÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA III. A dunai hajózás speciális szabályozása Belgrádi Egyezmény (1948. augusztus 18.) a Dunán való hajózás rendjének szabályozásáról (1949. évi XIII. tv.) - Akkori szocialista országok, Kiegészítő Jegyzőkönyv 1998. március 26. (2000. évi CXIV. tv.), az új politikai viszonyoknak megfelelően; - Dunán való hajózás szabadságának kinyilvánítása, egyenjogúság a díjakat és kikötői illetékeket illetően; - Hatályos az Ulm Fekete-tenger szakaszon a nemzetközi fuvarozásban (kabotázsra nem); - Tagállamokban a Duna megfelelő hajózhatóságának biztosítása; - Duna Bizottság teendői az összehangolt megoldások érdekében. Budapesti Egyezmény (2001.) a Belvízi Árufuvarozási Szerződésről (2005. évi CXLI. tv.) - Dunai árufuvarozás fuvarjogi feltételei (korábbi Bratislavai Egyezmény lebonyolítási szabályait megtartva, DÁF), összhangban a rajnai hajózási szabályokkal; - Megfelelés az ENSZ EGB egységes szabályozási elveinek, a szerződési jogok és kötelezettségek, fuvarokmányok, stb. tekintetében, alkalmazás a belföldi fuvarozásra is.
A HAJÓZÁS MUNKAERŐ-ALKALMAZÁSI FELTÉTELEINEK SZABÁLYOZÁSA Meghatározó: hajóvezetői szakma szabályozása Rajnai Hajózási Egyezmény hatálya alá tartozó vízi utakon rajnai hajózási engedély szükséges, ami a Közösség valamennyi vízi útján érvényes. Továbbiakon: 91/672/EGK irányelv a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről: két vízi-út kategória szerint - A csoport: tengeri jellegű vízi utak (belga, holland, német területek), - B csoport: egyéb vízi utak, a Rajna, Lek, Waal kivételével; - Tagállamok az elismerést életkorhoz köthetik, hajófajtára korlátozhatják, helyi körülmények ismeretét megkövetelhetik. 96/50/EK irányelv a Közösségen belüli belvízi árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítvány megszerzési feltételeinek összehangolásáról - Cél: a hajózás biztonságának, az emberi élet védelmének növelése; - Egységes tematikák, minimumkövetelmények (életkor, fizikai és szellemi alkalmasság, 4 éves szakmai tapasztalat), kiegészítő ismeretekkel a radarral történő navigációhoz és a személyszállításhoz, további tagállami követelmények meghatározási lehetőségével.
A BELVÍZI HAJÓZÁS MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSA Szabályozás a technikai fejlődés folyamatos követésére 2006/87/EK irányelv a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról (Módosítás: 2006/137/EK irányelv) - Egységes közösségi hajóbizonyítvány valamennyi belvízi hajóútra; - Vízi utak 1-4. számú, valamint R zónába sorolása utóbbin csak a rajnai egyezménynek megfelelő bizonyítvánnyal rendelkező hajók közlekedhetnek; - Hatály kiterjed minden 20 m hosszúságot, 100 m 3 űrtartalmat elérő, ill. több mint 12 személy szállítására alkalmas hajóra; - Veszélyes áruk szállításánál külön (rajnai) követelmények; - Megfelelést igazoló hajózási bizonyítvány 2008. után épített hajóknál üzembe helyezéskor, meglévőknél legkésőbb 2018. december 30-ig elvégzett műszaki szemle alapján (érvényességi időtartam); A tevékenység végzésének megkönnyítése érdekében: 76/135/EGK irányelv a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről Egységes piac nincs belső határokon történő ellenőrzés: 3912/92/EGK rendelet a közúti és a belvízi közlekedés terén a harmadik országban nyilvántartott vagy forgalomba helyezett szállítóeszközök Közösségen belüli ellenőrzéséről
A BELVÍZI HAJÓZÁS MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSA II. Speciális szabályozás: hajózási információs rendszer műszaki megoldás, biztonsági, gazdasági, környezeti cél: 2005/44/EK irányelv a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) - Hatályos minden IV. és magasabb osztályú vízi úton, ajánlott a műholdas helymeghatározási technika; - Technikai és tartalmi keretek a forgalomirányítás, segélyhívás, navigációs térképek, hajók helymegállapítása és nyomon követése céljából a Bizottság egységes rendszerében, tagállami költségvetési forrásokból (beruházás, üzemeltetés); - Összekapcsolhatóság más közlekedési módok és a kereskedelmi tevékenységek rendszereivel, az áruk szabad áramlásának biztosítása érdekében; illetékes tagállami hatóság kijelölése; - Elektronikus adatszolgáltatás a tagállami hatóságoknak, navigációs térképek, határon átnyúló forgalom esetén szükséges adatok eljuttatása a határra érkezés előtt; - Szabványüzenetek tartalmazzák a biztonságos hajózáshoz szükséges információkat (vízszint, jégveszély, stb.).
A HAJÓZÁS HAZAI TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA 2000. évi XLII. törvény a vízi közlekedésről - Hatályos a magyar hajózókra és külföldiek Magyarországon végzett hajózási tevékenységére (nemzetközi szerződések függvényében), szervezeteire, eszköz- és élőmunka-elemeire; - Állami feladatok rögzítése (koncepciók, irányítás, információs rendszer, állami tulajdonú víziutak és kikötők, biztonsági és védelmi feladatok, képzési, egészségügyi, munkabiztonsági teendők), kormány, tárca és önkormányzati hatáskörök, hatósági feladatok; - A hajózás eszközfeltételei (úszólétesítmények fogalma, osztályozása, nyilvántartása, lajstromozás, eljárási rendek, lobogóviselés szabályai), műszaki és üzemeltetési biztonság szabályai; - Víziút fogalma, kijelölési és osztályozási szempontjai, a hajóút jellemzői, paraméterei (min.-max. vízszint), üzemeltetési rendje; - Kikötők működtetési formái (közforgalmú saját használatú), létesítési és üzemeltetési feltételei, vámutak és határkikötők; - A hajózás személyi követelményei, képzettségi, mennyiségi és strukturális előírások (hajóvezető, révkalauz), hajók és a személyzet okmányai, munka- és pihenőidő keretei; - A tevékenység végzésének engedélyezési feltételei (EU), korlátozások, ellenőrzés, bírságolás; - Balesetek szakmai vizsgálata; mentés és segítségnyújtás szabályai.
A TENGERHAJÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK KERETEI - A szabályozás magyarországi szerepe, elvi jelentősége; - A tevékenység stratégiai jelentősége az EU gazdaságában (kereskedelem, gyártóipar, foglalkoztatás) általános versenyszabályok alkalmazása (Bíróság, 1973) a lajstromozásban, engedélyezésben, a munkavállalók szabad mozgásában; - 954/79/EGK rendelet a Vonalhajózási Konferenciák Magatartási Kódexéről szóló ENSZ Egyezmény tagállamok által történő megerősítéséről, vagy ahhoz való csatlakozásáról: azonos nemzetiségű társaságok részvételi lehetősége, rakományhányadok tárgyalásos elosztása, tagállami diszkrimináció tilalma; - Közvetlen közösségi jogszabályok kidolgozása 1986-tól, majd 1989-től egységes elvek, részleges megvalósulás: Szolgáltatás-nyújtás szabadsága, engedélyezés Versenyszabályozás, hajózási szektor támogatása, átláthatóság. Biztonság, környezetvédelmi követelmények, Képzés, munkakörülmények, Kikötők ellenőrzése - Közösségi tengerhajózási politika közelítése (szakmai szervezetek, IMO szerepe)