EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület Törökbálint Települési Környezetvédelmi Program Felülvizsgálat 2008. március
1 Bevezetés...3 2 Környezeti elemek alakulása 2005-2007...5 2.1 Levegő...5 2.1.1 Közlekedés...5 2.1.2 Ipari tevékenység...6 2.2 Vizek...7 2.3 Talaj...7 2.4 Területhasznosítás...8 2.5 Természet és tájvédelem... 10 2.6 Települési környezet... 10 2.6.1 Népesedés... 10 2.6.2 Ivóvízminőség... 11 2.6.3 Szennyvíztisztítás... 12 2.6.4 Csapadékvíz elvezetés... 13 2.6.5 Épített környezet... 13 2.6.6 Települési zöldterület gazdálkodás... 14 2.6.7 Közlekedés... 14 2.7 Hulladékgazdálkodás... 14 2.7.1 Szelektív hulladékgyűjtés... 15 2.7.2 Illegális hulladéklerakás... 16 2.8 Zaj és rezgés... 17 3 Környezetvédelmi szempontú SWOT elemzés... 20 4 A Települési Környezetvédelmi Program feladatai... 28 4.1 A feladatok prioritási módszerének meghatározása a TKP-ban... 28 5 Programpontok részletes táblázata... 29 6 Összefoglalás... 161 2
1 Bevezetés A 2005-ben elkészült Települési Környezetvédelmi Programot (TKP) jogszabályi kötelezettség szerint kétévente felül kell vizsgálni. Az Önkormányzat a felülvizsgálatot 2007-ben kezdeményezte, az érdemi munka 2008 év elején történt meg. A felülvizsgálat a TKP készítője az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület végezte, a munka az alábbi vázlatpontokat tartalmazza: A település környezeti és természeti elemeiben 2005 óta bekövetkezett jelentős változások áttekintése. Összefoglaló SWOT (erősségek gyengeségek lehetőségek - veszélyek) elemzés a környezetállapottal, a környezetállapot változással kapcsolatosan TKP-ban előírt feladatok megvalósulásának áttekintése, alprogramonként. A munka alapját a 2004-2005-ben készített Települési Környezetvédelmi Program adta a 2. fejezetben áttekintettük a környezeti elemekben bekövetkezett jelentős változásokat a TKP elfogadása óta, 2006-2007 (tárgyidőszak). A szükséges adatok, információk az Önkormányzattól, a közszolgáltatást végző cégektől (AVE Tatabánya Zrt., Érd és Térsége Viziközmű Kft.) kerültek beszerzésre. A népesedési adatokat a Központ Statisztikai Hivatal honlapján sikerült elérni, valamint a Földhivatal TakarNet információs rendszeréből. A környezeti adatok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium OKIR lapján érhetők el. Saját mérésre a felülvizsgálat keretében nem volt lehetőség. A helyi viszonyok pontos megismerésében segítségemre volt a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület. A 3. fejezet tartalmazza a SWOT elemzést (erősségek gyengeségek lehetőségek veszélyek). Részben a 2005-ös állapotokat kiegészítve az azóta bekövetkezett változásokkal. Az elemzés nem ad részletes eligazítást arról, hogy mit kell tenni a jövőben. Segítséget ad viszont annak eldöntéséhez, hogy mit tehet meg biztosan és mi az, amitől óvakodnia kell. 3
A 4. fejezet a TKP programpontjait tartalmazza, kiegészítve a programpont megvalósulásáról rendelkezésre álló információkkal. 4
2 Környezeti elemek alakulása 2005-2007 2.1 Levegő Törökbálint területén a levegő minőségét az alábbi tényezők befolyásolják jelentősen Gépjárműforgalomból származó szennyezés Ipari tevékenység szennyezése (helyi források és távolabbi tevékenység) 2.1.1 Közlekedés Az 1992-eshez hasonló átfogó levegőminőségi mérés a településen nem történt. A személygépjármű forgalomban az utóbbi két évben jelentős változás nem következett be, az átmenő forgalom korlátozása a településen belül csökkentette a zaj és levegőminőség terhelést. A 2004-es és a 2007-es forgalomszámlálási adatok összevetése (a település 3 pontját alapul véve) során megállapítható, hogy a belső forgalomban jelentős változás nem történt. 2004 2007 reggeli csúcsóra délutáni csúcsóra reggeli csúcsóra délutáni csúcsóra M7 lehajtó 321 179 340 245 Kápolna u. 1741 1217 1375 1140 Diósdi út 724 559 720 890 5
A 2007-es forgalomszámlálás során az alábbi eredmények születtek: délelőtti csúcsóra délutáni csúcsóra Tó u. M1-nél 1755 1840 Régivasút sor 165 260 Bajor Gizi u. 410 460 Bajcsy Zs. u. 1285 1160 M7 lehajtó 340 245 Bajcsy Zs. (M7-Géza fej.) 900 875 Géza fejedelem u. 635 680 Bajcsy Zs. Baross felé 330 305 Munkácsy M. 875 765 Kápolna u. 1375 1140 Diósdi út 720 890 Raktárvárosi út (depóig) 1495 1345 Raktárvárosi út (Depó- Vasút u.) 1510 1395 Vasút u. 915 725 Raktárvárosi (Vasút u.- ap. csp.) 1450 1455 A forgalomszámlálási adatok tájékoztató jellegűek, egy adott pillanatnyi állapotot rögzítenek. A településen 3 autópálya halad keresztül (M0, M1, M7) ezek levegőszennyező hatásairól pontos mérések hiányában nem áll rendelkezésre megbízható információ. 2.1.2 Ipari tevékenység Jelentős ipari objektum légszennyezés szempontjából a téglagyár a Schöller valamint a DEPO területe. A téglagyárral kapcsolatos lakossági panaszok száma kismértékben csökkent, a hatóság által végzett mérések határérték túllépést nem állapítottak meg. A Magyar Téglaipari Rt. (téglagyár) az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás keretében 2005-ben teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatot végeztetett. A felülvizsgálatot a Denkstatt Hungary Kft. végezte. A tevékenység és a területi alapadatok bemutatása után a környezeti hatások is bemutatásra kerülnek. A felülvizsgálat az alábbi összefoglaló megállapításokat tartalmazza: 6
Légszennyezőanyag-kibocsátás A telephelyen 2 db bejelentés köteles pontforrás volt, amelyre a környezetvédelmi hatóság állapított meg határértéket, ezeken a forrásokon nem volt határérték túllépés. 2005-ben légtechnikai átalakítás történt, ami valószínűsíthetően a légszennyezés további csökkenését eredményezi. Hulladékgazdálkodás A jogszabályi kötelezettségeknek eleget tesz. Élővilág Megállapítható, hogy a természetes növénytakarón elváltozás, torzulás, elhalás nem észlelhető. Teher- és személyforgalom A telephelyen 2004-ben az éves személygépkocsi forgalom 9230, a teherforgalom 4000 jármű/év volt, ezt a forgalmat, az M1-es és a 1. számú főúthoz viszonyítva vonja le azt, a szakmailag téves következtetést, hogy a telephelyhez kapcsolódó gépjárműforgalom csekély. 2.2 Vizek A felülvizsgálat során felszíni és felszínalatti vízminőségi vizsgálatra nem volt lehetőség, a patak állapotáról sem vízminőségi sem vízmennyiségi adatok nem állnak rendelkezésre. A patak teljes vízgyűjtőterületére készült egy átfogó tanulmány, mely javaslatokat tartalmaz a rehabilitációra vonatkozólag, ez a mostani horgásztó mellett, további két árvízi tározót tartalmaz Törökbálint területén, a terv pontos kidolgozásához és megvalósításához mindenképpen az adott települések, beleértve Budapestet összefogás szükséges. 2.3 Talaj Talajvizsgálatra nem volt lehetőség, amik továbbra is potenciális szennyező források lehetnek: illegális szennyvíz elhelyezés szennyezett csapadékvíz beszivárgás illegális hulladéklerakás műtrágya, növényvédőszerek túlzott bemosódása 7
A tárgyidőszak alatt folyamatosan emelkedett a szennyvízcsatornára rákötött ingatlanok aránya ami már rövid távon is javítja a talaj minőségét. 2.4 Területhasznosítás A településen továbbra is problémaforrás a belterület növekedése és az ezzel párhuzamosan bekövetkező zöld és mezőgazdasági területek csökkenése. A TKP készítése óta jelentős változás az Égett-völgyben történt, ahol irodaház épül. A területre vonatkozó szabályozási tervet a 29/2006 (IX.29.) Önkormányzati rendelet szabályozza. A rendelet a terület különböző övezeteire minimálisan 25 és 40% zöldfelületi arányt ír elő. A PESTTERV közreműködésével 2006-ban elkészült a volt Lőszerraktár szabályozási terve, amit az Önkormányzat el is fogadott a 26/2006 (VIII. 28.) Önkormányzati rendelettel. A szabályozás a terület nagy részét vegyes építésű övezetre és kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetre sorolta be. Megemlítendő még, hogy a területének DK szélén lévő a beültetési kötelezettségű területeken, a szabályozási tervlapon ábrázoltaknak megfelelően 20 m szélességben, háromszintes védő zöld sávot kell kialakítani, ahol csak a tájra jellemző őshonos fa és cserjefajok telepíthetők. A Tó Park területének építési szabályzatát a 11/2007 (IV.27.) Önkormányzati rendelet szabályozza. egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakások száma Fekvés földrészletek száma összes terület (m2) 2004 2007 2004 2007 2004 2007 2004 2007 belterület 4200 4466 70 79 157 257 7200173 7972998 külterület 2175 2064 2 2 2 2 19797657 19011638 zártkert 1976 1979 1 1 11 11 2405215 2405248 ÖSSZESEN 8351 8509 73 82 170 270 29403045 29389884 legkisebb földrészlet terület (m2) legnagyobb földrészlet terület (m2) 8 átlagos földrészlet terület (m2) Fekvés 2004 2007 2004 2007 2004 2007 belterület 7 7 349734 349734 1714 1785 külterület 4 4 1144340 1144340 9102 9211 zártkert 46 30 29650 29650 1217 1215
művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m2) 2004 2007 2004 2007 2004 2007 erdő 99 71 104 75 3308204 3182400 fásított terület 2 23 2 23 1074 17430 gyep (legelő) 94 86 99 91 1324979 2178802 gyep (rét) 87 108 94 117 400667 440883 gyümölcsös 1992 1855 2019 1880 7543624 6032821 kert 326 332 326 332 323055 329472 kivett 5076 5231 5085 5238 15045049 12244050 nádas 11 11 12 12 275801 275698 szántó 587 527 605 534 4365143 4083380 szőlő 503 484 518 499 642590 604948 legkisebb alrészlet terület (m2) legnagyobb alrészlet terület (m2) átlagos alrészlet terület (m2) művelési ág 2004 2007 2004 2007 2004 2007 erdő 125 897 498422 498422 31810 42432 fásított terület 453 125 621 1435 537 758 gyep (legelő) 385 385 235310 1144340 13384 23943 gyep (rét) 75 75 78495 78495 4262 3768 gyümölcsös 8 8 471450 431594 3736 3209 kert 46 46 3152 3152 991 992 kivett 4 4 1144340 509064 2959 2338 nádas 1491 1491 62039 62039 22983 22975 szántó 15 15 177581 471450 7215 7647 szőlő 37 37 26277 26277 1241 1212 Forrás Takarnet 9
2.5 Természet és tájvédelem A program 2005-ös készítése során megállapítást nyert, hogy a természetes és természetközeli élőhelyek zöme a település déli részén (védett erdőfoltok) és a Tétényifennsíkon koncentrálódnak, ezért kiemelt figyelmet fordítottunk ezen területekre. Remélhetőleg hamarosan lezárul a Tétényi-fennsík és Nagy puszta védetté nyilvánítása. A védelem alá vonást még a 90-es évek elején kezdeményezte a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület, de úgy tűnik hosszú procedúra után hamarosan megoldódik az ügy. A Tétényi-fennsíkon található volt lőszerraktár területére 2006-ban elkészült a szabályozási terv. 2.6 Települési környezet 2.6.1 Népesedés A településen a lakosszám növekedése a 2000-es évek elejéhez képest kissé lelassult, de még mindig növekvő tendenciát mutat, miközben a város mérete nem változik. lakosszám növekedés lakások terület év (fő) (fő) száma (db) (ha) 1990 9459 9459 3150 2939 2000 10249 790 3646 2940 2001 10974 725 3908 2940 2002 11258 284 3994 2940 2003 11798 540 4128 2940 2004 12023 225 4217 2940 2005 12265 242 4310 2939 2006 12503 238 4381 2939 2007 12651 148 4442 2939 Forrás ksh.hu 10
2.6.2 Ivóvízminőség Az ivóvíz szolgáltatást az ÉTV Kft. látja el, jelentős panasz a vízminőséggel kapcsolatban nem merült fel. Törökbálinton az alábbi mért értékek az irányadóak. Vízminőségi jellemző Megengedett határérték Mért érték Vezetőképesség ľs/cm 2500 600 KOI ps mg/l 3,5 0,67 Ammónium mg/l 0,2 0,04 Nitrát mg/l 50 10 Nitrit mg/l 0,1 < 0,01 Klorid mg/l 100 29 Szulfát mg/l 250 101 Összes Keménység mgcao/l >50-350> 183 Vas mg/l 0,2 0,04 Mangán mg/l 0,05 0,01 0,1 Kötött aktív klór mg/l 0,3 11
időszakosan vizsgált vízkémiai jellemzők Szelén µg/l 10 1,45 Arzén µg/l 10 0,05 Bór ľg/l 1000 25,7 Kadminum ľg/l 5 < 0,01 Króm ľg/l 50 0,54 Réz ľg/l 2000 1,93 Ólom ľg/l 10 < 0,01 Higany ľg/l 1 0,12 Nikkel ľg/l 20 8,87 Nátrium mg/l 200 31,2 Cianid mg/l 0,05 < 0,01 Fluorid mg/l 1,5 0,12 2.6.3 Szennyvíztisztítás A Törökbálinti Szennyvíztisztítót az Érd és Térsége Víziközmű Kft. üzemelteti. A telep kihasználtsága az utóbbi években emelkedett ami magával hozta a tisztítási hatásfok növekedését is, amit jól mutat a befizetett szennyvíz bírságok összege is. év Ft/év 2004 1.178.651.- 2005 451.976.- 2006 420.996.- A telepről a víztelenített szennyvíziszapot az ENQUA Kft. szállítja el, átvevője a BIOPETROL Kft aki komposztálja és rekultivációra használja fel. A tisztított szennyvíz mennyisége az alábbiak szerint változott: 2003 2004 2005 2006 évi m 3 574251 624026 643500 884629 átl /nap 1573 1710 1763 2424 12
év Napi szennyvízmennyiség (m3/nap) Éves össze mennyiség (m3/év) csatornázottság (%) bekötött lakások (db) rákötések aránya (%) telepről elszállított szennyvíz iszap (m3/év) Iszap szárazanyag tartalom (t/év) 1999 1534 560100 91 2235 72 1570 600 2002 1750 638733 95 2621 n.a. 1825 328,5 2005 1763 643500 96 3108 72 n.a. 256 2006 2424 884629 96 3199 73 1331 132,1 Évről évre emelkedik a csatornára rákötött ingatlanok száma ami mindenképpen pozitív a talajterhelés szempontjából. A TÖRS Csatornamű Kft. telephelyén felhalmozott iszap egy részét szabályszerűen elszállították, a fennmaradó iszap mennyiség a források előteremtése után kerül elszállításra. 2.6.4 Csapadékvíz elvezetés A településen a csapadékvíz elvezetése jelenleg nem megoldott. A településen kialakított szennyvízelvezető csatorna elválasztott rendszerű, arra a csapadékvizet rákötni nem lehet. A község egyes területen az utak mellet csapadékelvezető csatorna van kialakítva ahol a csapadékot szikkasztják és elvezetik. A csapadékelvezető csatornát az ingatlan tulajdonosa köteles takarítani, ezt sok esetben nem teszik meg, az Önkormányzat és a Falugazda csoport folyamatosan ellenőrzi sajnos kevés sikerrel, a kitisztított csatorna nagyobb esőzések után a hordaléktól folyamatosan eltömődik. A Hosszúréti patak árvízmentesítésével összhangba minél hamarabb szükséges a városban a csapadékvíz elvezetés rendezése. 2.6.5 Épített környezet A település az épített környezeti értékeit megfelelően gondozza, karbantartja. Az egyedi értékek megjelölése folyamatosan zajlik. 13
Megtörtént a Munkácsy Mihály Művelődési Ház és Volf György Könyvtár épületegyüttesének rekonstrukciója amiért az építető és a tervezők a Pest Megyei Önkormányzat Építészeti Nívódíját kapták. 2.6.6 Települési zöldterület gazdálkodás Sajnálatos módon a települési zöldterület nagysága csökkent (lásd Területhasznosítás). A meglévő zöldterületek, közparkok, kegyeleti parkok, temetők karbantartása az Önkormányzat és a Falugazda csoport által folyamatos és megfelelő. 2.6.7 Közlekedés Az elmúlt két évben a közlekedési viszonyok jelentősen nem változtak, pozitív változás a BKV által indított 972-es számú éjszaki járat. Továbbra is elérhető az Érdi busz (Volán) és a helyi Bálint busz. A MÁV elindította az elővárosi vasút fejlesztését, de ez sajnos még nem hozta magával a vasúti megállók közelében a P+R parkolók fejlesztését. Így biztonságos körülmények között jelenleg nem hagyhatók a személyautók a vasút mentén. A településen továbbra sincs kerékpárút, kijelölt kerékpársáv. Továbbra is a legkritikusabb közlekedési csomópont a Diósdi út Kápolna utca kereszteződése, ennek átépítése, szabályozása nem történt meg. A belterületi közlekedési szabályozás eseti jellegű, általános koncepciója településnek erre nézve nincsen. 2.7 Hulladékgazdálkodás A településen a hulladékgazdálkodási feladatokat az AVE Rt. látja el, az összegyűjtött hulladékot Tatabányán helyezik el. Jelenleg 12 hulladéksziget üzemel a településen, ezt egészíti ki a hulladékudvar, sajnos azonban az udvar működési rendjéről, nyitva tartásáról a honlapon nincs információ. A zöld hulladék elhelyezése környezetbarátabb módon valósul meg, az Égett-völgyi elhelyezéssel szembe most már ez is elszállításra kerül, ahol szakszerűen komposztálják. Örömteli kezdeményezés, hogy a lakosság a hulladékudvarban térítésmentesen juthat hozzá a zöldhulladékból készített darálékhoz, ami a téli időszakban kiválóan alkalmas síkosság- 14
mentesítésre. Az önkormányzati kezelésű járdák csuszás-mentesítése is ezzel a módszerrel történik. A településről elszállított hulladékmennyiségek 2002 óta csökkenő tendeciát mutatnak, ami a lakosszám növekedéshez viszonyitva igen kedvező. 2.7.1 Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív gyűjtőszigetekről és a hulladékudvarból az alábbi mennyiségek kerültek elszállításra: Hulladék megnevezése 2005 2006 2007 Szelektív papír hulladék 54281 kg 47249 kg 77258 kg Szelektív üveg hulladék 33638 kg 30678 kg 63291 kg Szelektív műanyag hulladék 18944 kg 24051 kg 40428 kg Szelektív fém hulladék 1380 kg 2008 kg 4320 kg A folyamatosan növekvő mennyiségek a lakosság aktivitásával és a szigetek számának emelkedésével magyarázható. Azonban mindenképpen szükséges a hulladékszegény életmód fontosságát hangsúlyozni az országos kampányokhoz helyi szinten is csatlakozni. 15
Folyamatos az emelkedés a lomtalanítások során elszállított mennyiségek terén is, amiért a lakosszám növekedés mellett a jelenlegi fogyasztási szokások a felelősek. Hulladék megnevezése 2005 2006 2007 Lom (m 3 ) 2972 5149 4511 2.7.2 Illegális hulladéklerakás Továbbra is jentős probléma a településen, mint ahogy az egész országban az illegális hulladéklerakás. Az Önkormányzat, a Falugazda csoport és a közszolgáltató folyamatosan járja a települést és számolnak föl lerakókat, de sajnos azok igen rövid idő alatt újraképződnek. A lerakók, hulladékkupacok felszámolásánál fontos lenne a tettesek felderítése és felelősségre vonásuk, ez eddig egy esetben sikerült lakossági bejelentés alapján a Virágtanya környékén lerakott hulladék gazdáját sikerült kideríteni, ellen a rendőrségi eljárás folyamatba van. 16
2.8 Zaj és rezgés 2007-ben Törökbálintra is elkészült a stratégiai zajtérkép, (Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképe). Ennek a településre fontosabb megállapításai a következők: A nappali időszakban jelentős zajterhelésnek az alábbi közutak vannak kitéve: Kinizsi Pál utca, Régi vasút sor, Blaha Lujza utca, Köztársaság tér, Bajcsy-Zsilinszky utca, Baross Gábor utca, Bartók Béla utca, Munkácsy Mihály utca, Kápolna utca, Diósdi út, Raktárvárosi út, Szent István út, Dózsa György utca, M0 autópálya, M7 autópálya Az éjszakai időszakban jelentős zajterhelésnek az alábbi közutak vannak kitéve: M7 autópálya Bajcsy-Zsilinszky utca, Jelentős a zaj szint továbbá a vasút mellett, éjjel és nappal is. Érintettség általános értékelése nappal, éjjel, zajforrás-csoportonként 17
Közút Törökbálint nappal L den Darabszám Lakos szám Összes lakoshoz viszonyított % Lakóépület >63 494 2000 17 Összes lakoshoz Törökbálint éjjel L éjjel Darabszám Lakos szám viszonyított % Lakóépület >55 268 1000 8 Vasút Törökbálint nappal L den Darabszám Lakos szám Összes lakoshoz viszonyított arány % Lakóépület >63 322 933 8 Összes lakoshoz Törökbálint éjjel L éjjel Darabszám Lakos szám viszonyított arány % Lakóépület >55 374 1100 9 Zajhelyzet általános összefoglaló értékelése Az elmúlt években az M7 autópálya bővítésével egyidőben megépültek a zajárnyékoló falak az M7 autópálya mellett. Az M0 autópálya mellé már az építésekor elhelyezték a zajárnyékoló falakat. Az M7 autópálya melletti zajvédelem kiépítésével a település régi és indokolt zajpanasza került megoldásra. Kedvezően hatott a település belső forgalmának alakulására az M1-M7 autópálya - Raktárvárosi út kapcsolat kiépítése is. Zajárnyékoló fal épült a Budapest-Hegyeshalom vonal felújításakor is a vasút melletti lakóépületek védelmére. Ennek ellenére azért jelenik meg a térképeken a konfliktus, mert a házak többsége földszintes, az előttük lévő zajárnyékoló fal pl. 3 m magas, és így a 4 m magasságra készített zajtérkép nem alkalmas a zajhelyzet bemutatására. 18
Meg kell jegyezni, hogy a Raktárvárosi út mellett nem jelentős a védendő létesítmények száma, jelentős számú az ipari épület, ill. az új lakópark mellett zajárnyékoló fal is épült. A Diósdi út egyik oldala beépített csak, a túloldalán lévő épületeket (egy részük az úttól távolabb) éri csak magasabb zajterhelés. Az újonnan épült bevásárló központokba irányuló forgalom a településen kívül bonyolódik. A Bajcsy Zs. utca jelentős belső forgalmat bonyolító autóbusz közlekedéssel rendelkezik. A Hosszúréti patak melletti szakaszon főként szolgáltató létesítmények vannak. Jellemzően csak a jobb oldalon van védendő épület. Az összes lakosok számához viszonyítva nem magas a jelentős zajjal érintett lakosok száma. 19
3 Környezetvédelmi szempontú SWOT elemzés Ez a vizsgálat alkalmas a terület környezeti helyzetének, a környezetvédelem helyének, szerepének megítélésére. Segítségével értékelhető a környezeti teljesítmény, az esetleges gyengeségek, illetve a javítás lehetőségei. Ez alapján a vizsgálat hatóköre a következő: mik az erősségek környezeti szempontból, gyengeségek környezeti szempontból, melyek a várható környezeti fenyegetettségek, melyek a környezeti lehetőségek. Az elemzés nem ad részletes eligazítást arról, hogy mit kell tenni a jövőben. Segítséget ad viszont annak eldöntéséhez, hogy mit tehet meg biztosan és mi az, amitől óvakodnia kell. A megvalósítás pedig az alábbiak figyelembe vételével történhet: - A feltárt és meglévő erősségeket összekapcsolva a lehetőségekkel, lehet célokat megfogalmazni. - Az erős pontokra koncentrálva, azokat ellensúlyként felhasználva, lehet a meglévő gyengeségeket, vagy a külső környezetből érkező fenyegetéseket kompenzálni, azokra válaszlépéseket megfogalmazni. A lehetséges stratégiák közötti választást pedig a következők jelentik: - Lehetőségek-erősségek stratégiája. - Lehetőségek-gyengeségek stratégiája. - Fenyegetések-erősségek stratégiája. - Fenyegetések-gyengeségek stratégiája. Az elemzés kiinduló pontja a Környezetvédelmi Program keretében 2005-ben az EMLA által készített SWOT elemzés, és mivel ilyen rövid idő alatt jelentős változások a várost illetően nem történtek jelentősek az átfedések. Az új bejegyzések vastag betűvel találhatók. 20
SWOT mátrix Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Víz Levegő Földrajzi helyzet, földtani adottságok Kiemelkedően jó helyzeti potenciál (agglomerációs település, Budapest- Bécs tengely) Magas mezőgazdasági potenciál Több sérülékeny, érzékeny terület (Tétényi fennsík, Hosszúréti-patak pufferzónája) Érzékeny területeken gazdálkodás anyagi támogatása (pl. pályázatok). Sérülékeny területen oda nem illő funkciók, pufferzónák hiánya. Megmaradt Jelentős átmenő és A belső és az Erdőterületek erdőterületek. belső forgalom. átmenő forgalom csökkenése, Az átmenő Ipari üzemek további gazdasági teherforgalom szennyezése. csökkentése, a funkciókkal csökkenése. Adatok hiánya a közösségi történő levegőminőségről. közlekedés körbeépülése. fejlesztése. Környéken élők egészségi állapotának romlása. Jó vizes-élőhely Felszíni vizek rossz Patakrehabilitáció, Árvízi elöntések maradványok. minőségi, morfológiai vizes élőhelyek károkozása. állapota. felélesztése, Növekvő Ipari és kommunális bekapcsolása az gazdasági szennyezés, nincs adat ökológiai tevékenység ezekről. hálózatba. hatása. 21
Talaj Természet és tájvédelem Népesedés Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Magas Szennyvíziszap Felhagyott Felhagyott mezőgazdasági depónia, házi gyümölcsösök mezőgazdasági potenciál szikkasztás, ipari funkcióváltása. területek szennyezés, illegális Szennyvízcsatornára gyomosodása. hulladéklerakás rákötött ingatlanok számának további emelkedése. Tétényi fennsík Viszonylag kis és Ökológiai folyosók A természeti Megmaradt szétdarabolódott létrehozása a területek erdőfoltok élőhelyfoltok. funkciót váltó csökkenése, a Egyedi tájértékek Üzemelő agyag bánya. területeken. gazdasági Intézkedések ezek Felhagyott kőbánya. Természeti területek javára. védelmére. területek megőrzése. Akácosok kiváltása. Nagy puszta védetté nyilvánítása A betelepülő lakosság A meglévő Növekvő További jelentős magasan képzett, jó infrastruktúra nem önkormányzati lakosságnövekedés anyagi helyzetű. kielégítő (vízellátás, adóbevételek. az új lakó és úthálózat, kórház, üdülőterületeken. csapadékvíz elvezetés) Bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyek hiánya. 22
Környezet-egészségügy Közmű Csapadékvíz elvezetés, ár- és belvízvédelem Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Pollenmérés. Magas allergén Területtulajdonosok Forgalomnöveked pollenkoncentráció. bírságolása. és, lakosság Gyomos felhagyott érzékenységének területek. növekedése. Autópályák és belső forgalom légszennyező, egészségkárosító hatása. Nagy Illegális csapadékvíz Csapadékvíz Havária szennyvíztisztító rákötések a elvezető rendszer események. kapacitás. szennyvízhálózatra. kialakítása. Vízellátó hálózat Elhanyagolt vízhálózat. kielégítő kapacitású. Kényszeráramoltatású Energiaellátás szennyvíz hálózat megoldott. gyakori meghibásodása. Belterületi csapadékvíz Rehabilitált vizes További beépített elvezetés megoldatlan. élőhelyek területekről Útmenti árkok megnövekedő lefolyó nagyobb betemetése, áttöltése vízvisszatartó vízmennyiség. képessége. 23
Épített környezet Zöldterület Közlekedés gazdálkodás Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Helyi rendeletileg Településkép falusias Nem védett Növekvő védett értékek jellegét elvesztette. tájértékek védetté gazdasági Egyedi tájértékek Reklámtáblák nyilvánítása. területek felmérve, tájképromboló hatása. tájképileg megjelölve. Zöldhulladék nehezen Természeti és épített kihelyezése. illeszthetők a környezet együttélése településbe. a régi településrészeken. Önkormányzati területen lévő reklámtáblák szabályozása. Megmarad erdők. Kaszálás hiánya. Tervezett parkok Zöldterületek Gondozott parkok. Útmenti árkok állapota. megvalósítása. fogyása. Forgalomcsillapítás Nagy belső és átmenő Csomópontok Új lakó és több helyen. forgalom. átépítése a gazdasági Településközpontot Kerékpárút hiánya csúcsforgalmi területek elkerülő út. zsúfoltság forgalomgeneráló Auchan út DEPO enyhítésére. hatása. forgalmát elterelő További Növekvő hatása. forgalomcsillapítás. balesetszám. Rendszeres forgalomszámlálás, sok meglévő adat. Átmenő teherforgalom szabályozása. 24
Hulladékgazdálkodás Zaj- és rezgés Környezettudat és szemlélet Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Szelektív gyűjtés Illegális Duna-Vértes 2007-ig 50%-ra emelkedése hulladéklerakás hulladékgazdálkodá kell csökkenteni a Hulladékudvar Hulladékgazdálkodási si rendszer szerves frakciót. Lomtalanítás terv hiánya. feladatmegosztása Szervezett rendszeres hulladékszállítás Veszélyes hulladékok begyűjtése a lakosságtól. Zöld hulladék elhelyezésének megoldása. Autópályák Zajterhelés főként a Belső főutak Rezgés miatt az zajvédelme belső forgalomból zajcsillapítása. épületek felújítási megoldott. származik. 2008-ban indul a költségei nőnek városban a fásítási Útmenti program. ingatlanok értékcsökkenése. Környéken élők egészségi állapotának romlása. Önkormányzat Lakosság Környezeti környezettudatossága érdektelensége. kommunikáció Erős társadalmi Környezeti referens erősítése csoportok hiánya. Környezeti adatgyűjtés és szolgáltatás Óvodai, iskolai környezeti nevelés fejlesztése 25
Környezetbiztonság Hivatal és képviselőtestület környezetvédelmi szervezete Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek DEPO területén Veszélyes anyag Adatgyűjtés az ipari További működő saját tárolására engedéllyel tevékenységekről gazdasági tűzoltóság rendelkező telephelyek (veszélyes területek Érdi tűzoltóság kockázata. hulladék, veszélyes forgalomvonzó és telephelye Ipari tevékenység anyag kezelés) baleseteket ismeretlen kockázata. Katasztrófavédelmi növelő hatása. tervek megismerése Önkormányzat Nincs Szabályozás vezetésének környezetvédelmi továbbfejlesztése: környezettudatossága referens levegővédelem, Környezetvédelmi és Anyagi források közösségi részvétel, területfejlesztési szűkössége. Helyi információgyűjtés bizottság környezetvédelmi és szolgáltatás, Sokrétű helyi alap megszüntetése. környezeti nevelés szabályozás stb. Környezetvédelmi Koordinációs rendelet csoport felállítása Erős civil csoportok. Szabályok szigorúbb betartatása. 26
A legfontosabb pontok összefoglalóan Erősségek szennyvíz távlatilag is megoldott, hulladék rendszer jól működik, erős lakossági csoportok, magas szintű, sokrétű helyi szabályozás, viszonylag teljes kv-i infrastruktúra, Lehetőségek lakosság szemléletformálása, NFT támogatások, védette nyilvánítások, patak zöld folyosó szerepe, védett erdők összekapcsolása, lakossági fogadókészség a környezetvédelmi intézkedésekre, felhagyott mg-i területek renaturalizációja, részben öko-gazdálkodás a művelésből kivont területeken Gyengeségek nagyfokú beépítettség, kevés információ az ipari tevékenység tényleges kockázatairól, fragmentált természetközeli területek, 3 autópálya, nincs környezetvédelmi referens, ipari szennyezések, helyi kv-i alap hiánya Veszélyek erősödő forgalom, településkép romlása, további belterületbe vonások, növekvő (alvó) lakosság, súlyosan környezetterhelő üzem hosszú távú jelenléte, illegális területfoglalások, 27
4 A Települési Környezetvédelmi Program feladatai 4.1 A feladatok prioritási módszerének meghatározása a TKP-ban Az állapot felmérési részben szereplő feladatok prioritásának meghatározásakor négy kritériumot vettünk figyelembe: Tényező Súly Környezeti állapot/teljesítmény javulás (1. nincs környezetállapotot 10 javító hatása, 5 jelentős pozitív hatása van) Költség (1. nagy költség 5. alacsony költség) 8 Társadalmi hatás (1 nincs érzékelhető társadalmi hatása 5. 4 jelentős pozitív társadalmi hatás) Gazdasági hatás (1. negatív hatás 3. nincs hatás 5. pozitív hatás) 4 Az egyes feladatokat a tényezők szerint pontoztuk egy 1-5-ig terjedő skálán, majd a tényezők pontértékeit a súlyokkal szorozva összeadtuk, ebből adódott a feladat prioritási értéke. Ötödik tényezőként figyelembe vettük a jogszabályi kötelezettséget, akár törvény, akár helyi rendelet írja elő. Azon feladatok, melyek elvégzését jogszabály írja elő további 100 pontot kaptak, hogy a prioritási listán feltétlenül előre kerüljenek. Az elemzés végeredményeként létrejött táblázat tartalmazza az alprogram számát, melybe az adott feladat illeszkedik. A feladatok listájánál természetesen figyelembe vettük az ismétlődéséket is. A környezetvédelmi program alprogramjai: 0. Általános feladatok 1. Környezetállapot vizsgálat, dokumentálás és kommunikáció 2. Környezeti nevelés, szemléletformálás 3. Települési hulladékgazdálkodás 4. Települési vízgazdálkodás 5. Élhető település 6. Közlekedésfejlesztés 7. Természetvédelem 28
5 Programpontok részletes táblázata Teljes feladatra vonatkozó Résztevékenység: Időigény (hó): Veszélyeztető tényezők, Belső indikátorok Külső indikátorok 0. Általános feladatok 0.1. Környezetvédelmi alap fenntartása a költségvetési főösszeg min. 0.5% 204 évente A helyi környezetvédelmi beavatkozások pénzügyi hátterének biztosítása, a környezet- és természetvédelmi célú civil szervezetek támogatása. Polgármester, képviselő testület., helyi környezetvédelmi referens Az alapba befolyó pénzösszeg (bírságok, saját hozzájárulás) Költségvetési rendelet. Részben magvalósult, a 2006-os költségvetés még előírányozta a 2007-es és a 2008-as már nem tartalmazza. 29