TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL X.

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL X.

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL x. SZEGED 1986

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL Szerkesztő bizottság Barna L ászló, Barta László, Blazovich L ászló, Gaál Endre, Tamasi Mihály Szerkesztette BLAZOVICH LÁSZLÓ Lektorálta Belényi G yula, G aál E ndre, F arkas Gábor, Szabó F erenc, Szabó István, Szakály F erenc, U rbán Aladár Műszaki szerkesztő GAÁL ENDRE A térképrajzot készítette K ratockwill M átyás ISSN 0133 414X Blazovich László, 1986 Kiadja a Csongrád Megyei Levéltár a TIT Csongrád megyei Szervezetének közreműködésével

BLAZOVICH LÁSZLÓ ADATOK A HUNYADIAK DÉL ALFÖLDI BIRTOKLÁSTÖRTÉNETÉHEZ 1. Basilea, 1434, ja n u á r 18. D l 12 574 ( NRA 1522. 6.) Zsigmond római császár és magyar király az 1200 arany forint kölcsön fejében, amit Hunyadi Voyk fia, az Oláhnak mondott János adott neki, az Arad megyében fekvő Papi nevű faluját vagy mezővárosát minden tartozékával és hasznával neki és hasonnevű édes testvérének zálogba adja. A szöveg élén jobbról és a pecsét alatt: Commissio propria domini imperatoris Leonardo Noffry de Baymocz referente Nos Sigismundus, dei gratia romanorum imperator, semper augustus ac Hungarie, Bohemie, Dalmacie, Croacie etc. rex memorie commendamus tenore presencium significantes, quibus expedit universis, quod quia fidelis noster, egregius Johannes dictus Oláh, filius condam Woyk de Hwnyad, aule nostre miles ad specialem nostre maiestatis requisitionem et conplacenciam singulärem mille et ducentos florenos auri hungaricales veri et justi ponderis, quibus nunc pro certorum et arduorum nostrorum negotiorum necessaria expedicione indigemus, maiestati nostre nomine veri mutui concessit, accomodavit et realiter assignavit, ideo nos prefatum Johannem Oláh de rehabitione huiusmodi summe florenorum auri certum reddere volentes et securum, quandam possessionem nostram seu oppidum nostrum Papi vocatum in comitatu Orodiensi existens cum universis suis obvencionibus, utilitatibus et pertinenciis ac medietate vádi in fluvio Maros habiti, ad idem oppidum nostrum Papi pertinenti, prefato Johanni Oláh ac alteri Johanni fratri ipsius Johannis Oláh carnali eorumque heredibus pro predictis mille ducentis florenis auri hungaricalibus pignori duximus obligandum ymo obligamus et impignoramus presencium per tenorem talimodo, quod quandocunque nos vei successores nostri, reges Hungarie predictum opidum nost-> rum Papi appellatum simulcum antefatis suis utilitatibus, obvencionibus et pertinenciis medietatemque pretacti vádi in ipso fluvio Marusii habiti ab ipsiis utroque Johanne seu eorum heredibus redimere voluerimus seu voluerint, extunc ipsi receptis et rehabitis a nobis vei predictis nostris successoribus premissis mille ducentis florenis auri huiusmodi opidum nostrum Papi nuncupatum simulcum pretitulatis suis obventionibus, proventibus utilitatibusque et pertinenciis ac medietate vádi, nobis seu dictis nostris successoribus remittere et resignare debeant et teneantur, assumimus nichilominus et 5

presentibus nostro ac prenarratorum successorum nostrorum nominibus pollicemur antefatos Johannem Oláh et alteram Johannem fratrem suum eoramque heredes in pacifico dominio talismodi opidi nostri suaramque obvencionum, proventuum, utilitatum et pertinenciarum neonon medietate vádi usque tempus redempcionis eorundem contra quosuis impetitores causidicosque et actores semper et ubique intra et extra judicium protegere, tueri et expedire propriis nostris et eorundem successorum nostrorum, regum Hungarie laboribus et expensis presencium testimonio mediante. Datum Basilee die dominico proximo ante festum beatorum Fabiani et Sebastiani martirum. Anno domini millesimo quadringentesimo tricesimo quarto, regnorum nostrorum anno Hungarie etc. XLVII., Romanorum XXIV., Bohemie XIV., Imperii verő primo Hártyán. A szöveg alatt papírfelzetes titkos peccséttel. 2. 1447. április 2. Buda D l 15 646 ( NRA 392. 20 ) Magyarország főpapjai, bárói és nemesei előtt Hunyadi László maga és testvére, Mátyás nevében tiltakozik az ellen, hogy apjuk, Hunyadi János, az ország kormányzója a Hédervári Lőrinc nádor valamint Szekcsői Herczeg Rafael, Fülöp és Pál között létrejött szerződést jóváhagyja, amelynek következtében a Csanád megyében lévő Hódvásárhely, Csomorkány és Donáttornya nevűpossessiok birtoklásától elesnének. Nos, prelati, barones, nobiles et proceres regni Hungarie universi memorie commendamus per presentes, quod egregius Ladislaus, filius magnifici domini Johannis de Hunyad, dicti regni Hungarie gubernatoris in sua ac Mathie fratris sui carnalis personis nostram personaliter veniens in presenciam prefatum dominum Johannem gubernatorem patrem eorundem coram nobis facie ad faciem repertum a facto vei faciendo datoque vei dando consensu tempore sue gubernacionis magnifico domino Laurencio de Hedrehwara eiusdem regni Hungarie palatino necnon venerabili Raphaeli ac egregiis Philippes et Paulo Herczeg dictis de Zekchew ac aliis quibuscunque super possessionibus eorundem Hodwasarhel, Chomorkan et Donathornya vocatis et suarum pertinenciarum in comitatu Chanadiensi existentibus, ipsos omnis juris titulo concernentibus prohibuit contradicendo et contradixit inhibendo coram nobis testimonio presencium mediante. Datum Bude in dominica Ramispalmarum. Anno domini millesimo quadringentesimo quadragesimo septimo. Papíron. A szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. 6

3. 1452. november 23. D l 55 965 (Kállay It.) A budai káptalan előtt Marczali Vajdafi János magára vállalva Marczali Dénes bán fiai, István és György továbbá ezen István fia János és e György fia László terhét a Bihar megyében lévő Nagyiéta és Kákát nevű possessiok felét a hozzájuk tartozó pusztákkal továbbá az Arad megyében lévő Nagyszécsény, Papi és Kamarás nevű egész possessiokat a tartozékaikkal együtt elzálogosítja Hunyadi Jánosnak valamint fiainak, Lászlónak és Mátyásnak 600 arany forintért. Ha nem akarja vagy nem tudja megőrizni őket az említett birtokokban, akkor a másik fé l a jelen oklevél ereje és a fehérvári káptalan tanúbizonysága által a Veszprém- és Somogy megyékben lévő Jwtha és Marus nevű possessiokat és tartozékaikat szabadon elfoglalhatja és birtokolhatja. Nos capitulum ecclesie Budensis memorie commendamus, quod magnificus Johannes filius woywode de Marczali pro se personaliter, ónéra verő et quelibet gravamina Stephani et Georgii filiorum Dyonisy báni de eadem Marczali item Johannis prefati Stephani et Ladislai ipsius Georgii filiorum super se et cuncta bona sua in subscripts recipiendo coram nobis constitutus confessus est et retulit in huncmodum, quomodo ipse pro quibusdam suis necessitatibus ad presens ipsum urgentibus evitandis medietates possessionum Nagletha et Kakath, portiones scilicet suas in comitatu Byhoriensi existentes simulucum prediis ad eosdem spectantibus item totales possessio n s Nagzechen, Papi et Kamaras vocatas in comitatu Orodiensy habitas cum ceretis villis, possessionibus ac prediis ad easdem pertinentibus, que scilicet possessiones Nagzeechen, Papi et Kamoras pertinencieque earum prenotate'nunc per impignoracionem dictorum dominorum de Marczali erga manus magnifici domini Johannis de Hwnyad regni Hungarie gubernatoris in certa sumpma florenorum auri impignorative haberentur, simulcum cunctis ipsarum medietatum possessionum, villarum et prediorum utilitatibus utputa terris arabilibus, cultis et incultis, pratis, silvis, pascuis, nemoribus, tributis, molendinis, piscinis, aquis aquarumque decursibus aliisque quibuslibet pertinenciis quibusvis nominibus vocitatis ad easdem rite et legittime spectantibus prelibato magnifico gubernatori, Ladislao et Mathie filiis eiusdem pro sexingentis florenis puri auri veri et justi ponderis prout dixit plene et integre ab eisdem habitis et receptis sub expeditoria cautione super se assumpta pure et simpliciter absque nona et decima partibus redimendas impignorasset immo impignoravit coram nobis tali obligamine mediante, quod si temporum in successu ipse dominus Johannes de Marczali pretactos dominum Johannem gubernatorem et filios eiusdem prenotatos in dominio dictorum medietatum possessionum presciptarum sed et prefatarum aliarum possessionum prediorumque et quarumlibet utilitatum earum conservare nollet aut non posset, extunc ipse dominus Johannes gubernátor filiique sui prenotati vigore presencium mediante coram testimonio capituli ecclesie Albensis in dominium possessiv onum Jwtha et Marus vocatarum in Wesprimiensi et Symigiensi comitatibus exist entium et habitarum ac quarumlibet utilitatum earum videlicet terrarum, silvarum, nemorum, pratorum, molendinorum, tributorum aliarumque quarumvis pertinen- 7

darum earum introeundi et easdem pro se occupandi liberam securam atque tutam habeant facultatem hamm litterarum nostrarum vigore et testimonio mediante. Datum feria quinta proxima ante festum beate Katherine virginis et martiris. Anno domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo secundo Papíron. 4. 1454. MÁRCIUS 10. D l 55 750 (Kállay It.) A budai káptalan előtt Szörényi Kasza Márton a Csanád megyei Perek possession lévő jogát eladja Hunyadi Jánosnak, az ország volt kormányzójának, Beszterce örökös grófjának és fiaiank, Lászlónak és Mátyásnak 200 arany forintért. Nos capitulum ecdesie Budensis memorie commendamus tenore presendum significantes quibus expedit universis, quod nobilis Martinus Kaza de Zeryn ónéra et gravamina universorum fratrum, sororum, proximo mm et consanquineorum suorum, in infrascriptis persistere nollent, super se assumpmendo coram nobis constitutus confessus extitit in huncmodum, quod ipse omne jus suum, si quod in possessione Perek in comitatu Chanadiensi existenti haberet, cum omnibus utilitatibus et pertnenciis quibuslibet quovis vocabulo vodtatis, spectabili et magnifico domino Johanni de Hwnyad, alias regni Hungarie gubernatori nunc vero comiti perpetuo Bistricensi ac magnifico et egregio viris Ladislao et Mathie filiis eiusdem eorundemque heredibus universis pro ducentis florenis puri auri in perpetum habendum et possidendum vendidisset et perpetuasset de quibusquidem florenis centum florenos auri eidem persolvissent, super quibus eundem dominum Johannem quitum et expeditum commisisset residuam vero partem dictorum florenorum, videlicet centum florenos idem dominus Johannes de Hwnyad eidem Martino Kaza exsolvere asumpsisset eo modo, ut dum idem Martinus litteras et litteralia instrumenta factum jus suum in dicta Perek habitum tangencia eidem domino Johanni aut filiis suis in specie restituere promtus fuerit aut filiis suis in specie restituere promtus fuerit, quas restituere coram nobis asumpsisset, extunc ipsos centum florenos auri eidem Martino aut legittimo suo procuratori sine aliquo subterfugio persolvere deberet idem dominus Johannes aut filii sui prenotati, universe vero littere et litteralia instrumenta, si qua et que idem Martinus aut prenotati sui, fratres, sorores, proximi et consanguinei apud se detinerent, ipsum jus tangencia vane frivole casse exhibitoribusque nociture haberentur, adiuncto, ut si idem dominus Johannes de Hwnyad tempore restitucionis ipsarum litterarum ipsos centum florenos auri eidem Martino non persolveret, aut non curaret persolvere extunc in dupplo eorundem florenorum utputa centum florenorum auri non persolutorum contra eundem Martinum Kaza convinceretur ipso facto, ad quod se idem 8

dominus Johannes sponte obligavit coram nobis. In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam presentes litteras nostras privilegiales pendenti sigillo nostro consignatas ad fassionem dicti Martini eidem domino Johanni de Hwnyad et suis filiis duximus concendendas. Datum is dominica Invocavit. Anno domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo quarto. Hártyán. Függő pecsét zsinórjával. 5. 1458. március 4. Buda D l 15 218 (NRA 604. 47.) Mátyáts király az ország, maga és édesanyja iránt kimutatott hűségéért Szilágyi Mihálynak, az ország kormányzójának adományozza örökös joggal a Csanád megyében fekvő Hegyes és Hollós nevű possessiokat tartozékaikkal együtt. Commissio propria domini regis Nos Matthias dei gracia rex Hungarie, Dalmacie, Croacie etc. memorie commendamus tenore presencium significantes quibus expedit universis, quod cum regnum stabile nichil magis quam amor subditorum perficiat, expedit semper principibus suis se reddere liberales, ut dum serviencium animos continuis beneficiis sibi conciliant, eas amore pocius, quam timore promtos suis obsequiis alliciant firmosque. In fide faciant et constantes, consideravimus itaque hoc respectu clarissimam fidem virtutes magnificas multimoda obsequiorum genera et fortissima gesta spectabilis et magnifici Michaelis Zilagii gubernatoris regni nostri, fratris et avunculi nostri carissimi, qui sicut integritate fidei ceteris clarior, ita potenti virtute status regii ac honoris nostri conservator magnanimus fűit etcomplura. Que quidem magnifica gesta sua propter sui magnitudinem ad presens quantum ad eorum specificationem preterire constituimus, hoc tarnen superinde in genere referre possumus et confiteri, quod cum nos alias in manibus serenissimi principis domini Ladislai, huius regni Hungarie et cetera regis precessoris nostri inmerito et sine causa detineremur agerentque contra nos et illustrem dominam Elizabeth, genitricem nostram nonnulli partem dicti Ladislai regis foventes, ipsius Michaelis gubernatoris vei sola vei maximé industria magnanimitate factum est, ut nos libertati restituti huius regni feliciter potiremur regimine. Cupientes igitur ad comoda et honorem viri huius benemeriti nostri liberalitatis ne continuare solum, séd et acumulare beneficia, possessiones nostras, Hegyes et Hollos vocatas in comitatu Chanadiensi existentes simulcum cunctis suis utilitatibus et pertinenciis, quibuslibet videlicet terris arabilibus, cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, fenetis, silvis, rubetis nemoribus, montibus, vallis, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis, aquarum decursibus, 9

molendinis molendinorumque locis et generaliter quarumlibet utilitatum et pertinenciarum suarum integritatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis sub suis veris metis et antiquis memorato Michaeli Zilagy eiusque heredibus et posteritatibus universis de manibus nostris regiis dedimus, donavimus et contulimus, immo damus donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter tenendas, possidendas et habendas salvo iure alieno harum litterarum nostrarum vigore et testimonio mediante. Quas in formám nostri privilegii redigi faciemus, dum nobis in specie fuerint reportate. Datum Bude, sabbato proximo ante dominicam oculi. Anno domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo octavo. Hártya. A szöveg alatt titkos pecsét töredékével. A hátoldalon: Donatio super Hollos et Hegyes in comitatu Chanadiensi Michaeli Zylagy facto R(egestra)te M Jo. 6. Bu d a, 1463. február 1. D l 55 746/1 (Kállay It.) Mátyás király szolgálatai és hűsége fejében idősebb Káliói János fia Pálnak adományozza a Csanád megyében fekvő Kaszapereg nevű mezővárosát minden hasznával és összes tartozékával. Nos Mathias dei gracia rex Hungarie, Dalmacie, Croacie, etc. memorie commendamus tenore presencium significantes quibus expedit universis, quod licet regale sit officium cunctorum fidelium suorum merita condignis retribucionibus prosequi eorumque animos favorabilibus accendere illectivis, meritorum tarnen qualitate pensata munificencia regia illis liberalius se debet diifundere, qui maioribus virtutibus, amplioribus obsequiorum laboribus excellenciora premia meruerunt, hoc modo enim et regum laudabitur discrecio, et subditorum animus ad exhibenda opera virtutum fervencius accendetur. Consideratis itaque fidelitatibus et fidelium servitiorum gratuitis meritis fidelis nostri egregii Pauli filii Johannis senioris de Kalló cubicularii nostri per eum primum sacre dicti regni nostri Hungarie corone tandemque maiestati nostre iuxta sue possibilitatis exigenciam cum omni fidelitatis constancia exhibitis et impensis, opidum nostrum Kazapereg vocatum in comitatu Chanadiensi habitum simulcum cunctis utilitatibus et pertinenciis quibuslibet puta terris arabilibus, cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, campis, fenetis, silvis, nemoribus, rubetis, montibus, vallibus, vineis, vinearum promontoriis, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis, aquarumque decursibus, molendinis molendinorumque locis ac generaliter qualiter quorumlibet utilitatum et pertinenciarum eiusdem integritatibus quovis nominis vocabulo vocitatis antiquo spectantibus et pertinere debentibus sub suis veris metis et antiquis memorato Paulo de Kalló et per eum dicto Johanni patri ac Johanni carnali fratri suis, ipsorum- 10

que heredibus et posteritatibus universis de manibus nostris regiis dedimus, donavimus et contulimus, ymmo damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter tenendum, possidendum prout et habendum salvo jure alieno hamm nostrarum vigore et testimonio literarum mediante. Quas in formám nostri privilegii redigi faciemus, dum nobis in specie fuerint reportate. Datum Bude in vigilia festi purificacionis gloriosissime virginis Marie. Anno domini millesimo quadringentesimo sexagesimo tercio Hártyán. A szöveg alatt papír felzetű pecséttel. A hátoldalon: donatio de Perek. 7. 1463. augusztus 9. D l 15 862 ( Fasc. 35. NR 70.) Az aradi káptalan előtt úrnőjük nevében Teleki Varjasi János és Csirái Benedek, Szilágyi Erzsébet familiárisai tiltják Mátyás királyt attól, hogy a Csomorkány, Királyhegyes, Demeng, Rétkert, Fecskés, Nagyfalu, Harmad, Mezőhegyes, Palota nevű possessiokat Csanád megyében, továbbá a Szentandrás, Csabacsűd, Királyság, Donátlornya, Szentetornya, Kutas, Földvár és Környe nevű possessiokat Békés megyében, Kunágota és Kupa továbbá Dombegyház, Kerekegyház és Kétsopron nevű possessiokat továbbá az Arad megyei Kétsopronban, Kingeden, Szihondon, Szombathelyet, Battonyán és Baktornyán lévő possessio-részeket eladományozza. Egyúttal tiltják (Hangácsi) Albert Csanádi püspököt, Lábat lani Jánost és bárki mást a fenti birtoktestek elfoglalásától, használatba vételétől vagy megvásárlásától. Nos capitulum ecclesie Orodiensis memorie commendamus, quod Johannes Waryas de Thelek et Benedictus de Chyra, familiäres illustris domine Elizabeth, genitricis serenissimi principis domini Mathie incliti regis Hungarie etc. in persona eiusdem domine ipsorum nostram venientes in presenciam prefatum serenissimum principem dominum Mathiam dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie etc. regem, dominum scilicet nostrum naturalem filium eiusdem domine carissimum a donacione ét collacione omnium et totalium possessionum Chomorkan, Kyralhegesse, Demengh, Rethkerth, Fechkes, Nagfalw, Harmad, Mezehegese, Palotha et Samson in Chanadiensi item Zenthandoryas, Chabachyde, Kiralsaga, Donathornya, Zenthethornya, Kuthus, Feldwar et Kernye in de Bekes necnon Kwnagatha et Kwpa in de Zarand item Dombeghaz, Kerekeghaz, Kethsopron ac porcionum possessionarium in possessionibus Kethsopron, Kyngeed, Zihond, Zambathel, Bathonya et Bakthornya in Orodiensi comitatibus existencium habitarum, item reverendum in Christo patrem dominum Albertum episcopum ecclesie Chanadiensis, egregium Johannem de Labathlan alios etiam quoslibet ab impetracione, emcione, permutacione, perpetuacione, vendicione, pro pignori recepcione, occupacione, detencione, usurpacione, usuum, 11

fructuum et quarumlibet utilitatum percepcione, se ipsos que statui factione aut quovis exquisito colore adinvento in dominium earundem intromissione quomodolibet factis vei fiendis prohibuerunt et contradixerunt coram nobis publice et manifeste harum litterarum nostrarum vigore et testimonio mediante. Datum in vigilia festi beati Laurencii martins. Anno domini millesimo quadringentesimo sexagesimo tercio. Papíron. 8. 1465. január 10. DI 16153 (NRA 1700. 101.) Donättornya mezőváros bírája, esküdtjei és összes lakója tájékoztatják urukat arról, hogy Jaksics vajda fiai rátámadtak Varjas János Varjasteleken lévő ház ára és birtokára, és azt kifosztották. Hangoztatják, hogy Varjas János mindenben ár taltan. Ha a donáttornyaiak valami kárt okoztak a Jaksicsok jobbágyainak, akkor azér t elégtételt fognak adni. Salutacione prehabita debito cum honore Egregie vir et domine noster honorande praesentibus enodamus vestre egregietati, quomodo temporibus elapsis egregii viri filii Yaxa, waywode videlicet Rachianorum irruissent in domum nobilis viri Johannis Varjas, domumque eius ac possessionem eiusdem videlicet Varjasteleke spoliassent, ac in rebus et bonis iám fatum Johannem Varjas et iobagiones suos dampnificassent omni sine culpa iám fati Johannis Varjas. Nos tarnen spopondimus fide nostra mediante, quod iám fatus Johannes Varjas in nullo contra eosdem videlicet waywodas excessit, licet nos iobagiones iám dictorum waiwodarum dampnificamus iuxta eorum excessum et iuxta mandátum domine nostre serenissime principis, domine Elizabeth, matris domini regis, nos tarnen si in aliquibus iam dictos iobagiones waiwodarum dampnificavimus, tarnen eosdem propter excessum eorum dampnificamus, nam iidem iobagiones pratis nostris usualibus utuntur contra dominam nostram serenissimam principem matrem domini regis et voluntatem nostram. Et si iidem iobagiones waivodarum aliqui dampnum putant se passuros indebite, extunc iam fati iobagiones Rascianorum veniant in medio nostri et nos eisdem omnimodum satisfactionem impen demus, séd iam fatus nobilis Johannes Varjas in omnibus est innocens et immunis. Ex Donaththornya feria quinta in festő videlicet beati Pauli prime eremitte. Anno domini millesimo quadringentesimo sexagesimo quinto. Judex, jurati ac universi inhabitatores oppidi Donaththornya vestri in omnibus. 12 Papíron, zárópecsét nyomával. A hátoldalon: Egregio viro... Comittii Chanadiensy domino nostro honorando Warjassy Janjoosye

9. 1466. JANUÁR 19. D l 16 298 ( NRA 35. 61.) Mátyás király szolgálataik fejében egy részről Teleki Varjasi Jánosnak és általa Teleki Tercsi Mihály fia Lászlónak, másrészről Bizerei Jánosnak és általa mostoha fiának, Almási Tatár Jánosnak és édes testvérének Jakabnak adományozza a Csanád megyében fekvő Monyorósfecskés nevű possessiot a hozzátartozó Csorvásegyháza, Sóstóegyháza, Gellértegyháza és Apácakuta nevű pusztákkal. Elrendeli, hogy a Csanádi káptalan a megnevezett királyi emberek egyikével a fent nevezettek birtokba iktatását végezze el. Mathias dei gracia rex Hungarie, Dalmacie, Croacie etc. fidelibus nostris capitulo ecclesie Chanadiensis salutem et gráciám. Cum nos consideratis fidelitatibus et fidelibus serviciis fidelium nostrorum egregiorum Johannes Variasy de Thelek et alterius Johannes de Byzere per eos maiestati nostre exhibitis possessionem Monyorosfechkes vocatam in comitatu Chanadiensi existentem ac predia Chorvaseghaza, Sosthoeghaza, Gelerdeghaza et Apacziakwtha vocata in eodem comitatu Chanadiensi existencia ad diétám possessionem Monyoros Fechkes pertinencia, que nos ac illustrem dominam Elizabet, genitricem nostram jure hereditario concernerent, simulcum omni jure nostro regio, si quod in eisdem possessione ac prediis qualitercunque haberemus aut nostram ex quibuscunque causis, viis, modis et rationibus concerneret maiestatem, pariter cum cunctis suis utilitatibus et pertinenciis quibusvis memoratis Johanni Variasi de Thelek et per eum Ladislao filio Michaelis Therchy de eadem quo ad unam, necnon altero Johanni de Byzere et per eum Johanni Thathar de Almas privigno et Jacobo carnali quo ad aliam directas et equates medietates earundem ipsorumque heredibus et posteritatibus universis vigore aliarum literarum nostrarum donacionalium exinde confectarum in perpetuum contulerimus, volumusque eosdem in dominium dicte possessionis ac prediorum per nostrum et vestrum homines legittime facere introduci. Super quo fidelitati vestre firmiter precipiendo mandamus, quatenus visis presentibus vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum, quo presente Dominicus Thompa de Thadd, Michael Zalmatherchy de Thelek seu Johannes Themeskezy de Jenew aliis absentibus homo noster ad facies predicte possessionis Monyoros Fechkes ac prediorum Chorvaseghaza, Sosthoeghaza. Gellerdeghaza et Apacziaeghaza ad predictam possessionem Monyoros Fechkes pertinencium vicinis et commetaneis earundem universis inibi legittime convocatis et presentibus accedendo introducat prefatos Johannem Variasy de Thelek et Ladislaum filium Michaelis de Therchy et alteram Johannem de Byzere, Johannem Tatar privignum ac Jacobum fratrem carnalem eiusdem in dominium earundem statuatque easdem eisdem simulcum cunctis utilitatibus suis et pertinenciis quibuslibet jure perpetuo ipsis incumbente possidendam pariter et habendam, si non fuerit contradictum, contradictores vero si qui fuerint, evocet eosdem contra prefatos Johannem Variasy de Thelek et Ladislaum filium Michaelis de Therchy et alteram Johannem de Bizere et 13

Johannem Tatar (de) predicta Almas et Jacobum fratrem carnalem nostram personalem in presenciam ad terminum competentem racionem contradiccionis eorum reddituros, et post hec huiusmodi introduccionis et statucionis seriem cum contradictorum et evocatorum, si qui fuerint, vicinorumque et conmetaneorum, qui premisse statucioni intererunt, nominibus terminoque assignato eidem nostre personali presencie fideliter rescribatis. Datum Bude die dominico preoximo ante festum conversionis beati Pauli apostoli (január 19.). Anno domini millesimo quadringentesimo sexagesimo sexto. Regni nostri anno octavo, coronacionis vero secundo. A 10. sz. oklevélből (Id. alább) 10. 1466. FEBRUÁR 17. D l 16 298 (NRA 35. 61.) A Csanádi káptalan jelenti Mátyás királynak, hogy parancsára (9. sz. oklevélből) Teleki Tercsy Mihály királyi emberrel kanonoktársukat, Gyolcsi György mestert kiküldték, hogy Teleki Varjasi Jánost és Teleki Mihály fia Lászlót egyrészről, másrészről Bizerei Jánost és mostohafiát, Almási Tatár Jánost valamint ez utóbbi édes testvérét Jakabot iktassák be a Monyorósfecskés nevű possessio és a hozzá tartozó Csorvásegyháza, Sóstóegyháza, Gellértegyháza és Apáczakuta nevű puszták birtokába. A február 13-ra összehívott beiktatáson azonban a szomszédos birtokosok közül Apáczakuta esetében Orosházi Komlósi Balázs, Mihály és Antal valamint Jaksics vajda fiai, István és Demeter ellentmondottak, ezért az ellentmondókat Teleki Varjasi Jánossal és társaival valamint Bizerei Jánossal és társaival szemben Szent György nyolcadára a királyi ember megidézte. Serenissimo principi et domino Mathie dei gracia regi Hungarie, Dalmacie, Croacie etc. domino eorum naturali capitulum ecelesie Chanadiensis oracionem suffragia devotarum cum fidelitate perpetua. Vestra noverit serenitas nos litteras vestras reverenter recepisse in hec verba. (Lásd a 9. számú oklevelet) Nos igitur mandatis vestre serenitatis semper obedire cupientes, ut tenemur, unacum Michaele Therchy de Thelek homine vestro regio predicto unum ex nobis videlicet honorabilem virum, magistrum Georgium de Gyolch, socium et concanonicum nostrum ad premissa mandata vestre serenitatis fideliter peragenda nostro pro testimonio transmissimus fidedignum, qui tandem exinde ad nos reversi nobis concorditer retulerunt, quod idem homo vestre serenitatis prefato testimonio nostro presente feria quinta ante festum beati Valentini martiris proxime preteritum (február 13.) ad facies predicte possessionis Monyoros Fechkes ac prediorum Chorvaseghaza, Sosthoeghaza, Gellerdeghaza et Apatziakutha vicinis et commetaneis eiusdem universis inibi legittime convocatis et presentibus accedendo cum prefatos Johannem Variasy, Ladislaum et alterum Johannem ac tercium Johannem et Jacobum ad dictum predium Apatziakwthä 14

introducere et idem eisdem statuere voluissent, extunc Blasius, Michael, Antonius Komlosy de Orosháza ac egregii Stephanus et Demetrius filii Jaxa waywode contradiccionis velamine eidem predio Apacziakwtha contradiccionis velamine obviassent, qua contradiccione facta idem homo vestre serenitatis prefato testimonio nostro presente eosdem contra annotatos Johannem et alterum Johannem, tercium Johannem Ladislaum et Jacobum ad octavas festi beati Georgii martiris nunc venturas (május 1.) vestram personalem evocasset in presenciam racionem contradiccionis eorum reddituros. Datum quinta die diei evocationis predicte. (február 17.) Anno domini supradicto. Papíron. A hátoldalon: Personali presencie regie maisetatis Pro Johanne Varyasy et aliis intrascriptis contra Blasium, Michaelem, Anthonium Komlosy de Orosháza et aliis intrasriptis ad octavas festi beati Georgii martiris nunc venturas Evocationis Relatio 11. Buda, 1473. augusztus 24. D l 55 965/1 (Kállay It.) Mátyáts király szolgálatai fejében a Csanád megyében lévő Kaszapereg nevű possessiot, mivel Külső-Szolnok megye törvényszékéhez közelebb esik mint a Csanád megyeihez, az előbbi hatásköre alá helyezi. De commissione domini regis comite Stephano de Bathor judice curie regie referente Nos Matthias dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc. memorie commendamus tenore presencium significantes quibus expedit universis, quod nos attends et consideratis fidelitate et fidelibus serviciis fidelis nostri egregii Johannis de Kalló per eum primum sacre huius regni nostri Hungarie corone et tandem nobis sub locorum et temporum varietate exhibitis et impensis possessionem suam Kazapereke vocatam in comitatu Chanadiensi habitam ad comitatum Zolnok exteriőrein, cuius scilicet sedi judiciarie eadem possessio magis in propinquo, quam sedi ipsius comitatus Chanadiensis adiacere perhibetur, ex certa nostra sciencia duximus transferendam et eidem annectendam, ymo transferimus et annectimus, a judicioque et judicatu ac jurisdiccione comitum et vicecomitum parochialium ad judicum nobilium antedicti comitatus Chanadiensis aliorumque quorumlibet judicum et justiciariorum regni nostri comitatu in eodem pro tempore judicantium prorsus et per omnia eximimus et 15

segregamus presencium per vigorem, quocirca vobis fidelibus nostris, magnificis Palatino et judici curie nostre vestrasque in judicatu vices gerentibus, item comiti vei vicecomiti et judicibus nobilium pretacti comitatus Chanadiensis, cunctis etiam aliis regni nostri judicibus et justiciariis presentibus et futuris presencium noticiam habi* turis firmissime precipientes mandamus, quatenus a modo in posterum prefatum Johannem de Kalló suosque heredes et successores universos racione prescripte possessionis in quibusvis causis et earum articulis ad quorumvis instanciám in memorato comitatu Chanadiensi et eius sede judiciaria judicare vei vestro astare judicatui compellere nullatenus presumatis nec sitis ausi modo aliquali, presentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum Bude in festő beati Bartholomei apostoli. Anno domini millesimo quadringentesimo septuagesimo tercio. Regni nostri anno sexto decimo coronacionis verő decimo. Papíron. A szöveg alatt pecséttel. 16

GILICZE JÁNOS VÍGH ZOLTÁN CSANÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSA ÉS TISZTSÉGVISELŐI A PÜSPÖKFŐISPÁNOK IDEJÉN (1699 1777) A török hódítás előtti Csanád megye az egyik legjelentősebb vármegyénk volt. A Marostól északra Orosházáig, délre a Harangod és a Galádi-ér alsó folyásáig terjedt. Nyugaton a Tisza vonala határolta, keleten beletartozott még Dombegyháza, Battonya és Perjámos is. A XVI. század közepére, a megújuló török hadjáratok során pusztult el, vagy hódolt meg több mint száz helysége. Török kézre került a várral és székesegyházzal büszkélkedő székhelye: Csanád.1 A nemesi vármegyeszervezet valamennyi tisztségviselője menekülésre kényszerült. A gyulai adórovó 1555 decemberében arról tájékoztatta a királyi kamarát, hogy...az elmúlt esztendőben az négy vármegyében sem főispányok, sem viceispányok, sem szolgabírák nem voltak és nincsenek, úgymint Szolnok, Arad, Csongrád és Csanád vármegyékben... 2 1566-ig az elmenekült tisztségviselők egy része Gyulán húzódhatott meg, majd annak eleste után a hasonló sorsra jutott Békés és Bihar vármegyékkel még néhányszor üléseztek Nagyváradon.3 A visszatérés reményét a török hódítók tartós berendezkedése hamarosan szertefoszlatta. A nemesi vármegye szerepét ahol a nép nem futott világgá a paraszti önkormányzat vette át. A földesúr jelenlététől megszabaduló falvak népe maga választott bírót és esküdtet, akik a saját bölcsességük szerint vezették a közösséget. Szükség is volt erre, hiszen nemcsak a török, hanem a királyi Magyarországon, vagy Erdélyben lakó földesúr felé is barátságos arcot kellett mutatniuk.4 C s a n á d v á rm eg y e a t ö r ö k k iű z é se u t á n Szeged visszavétele 1686-ban Csanád vármegye Marostól északra fekvő területének felszabadulását jelentette. A török visszaszorításáért azonban nagy árat kellett fizetni. A hadiesemények során elpusztult a hódoltságot átvészelő Földeák, Makó, Szentlőrinc és az újra népesedni kezdő Apátfalva.5 Évekig néptelen Makó és környéke. A szilaj marhacsordák legelőin vad és elvadult állatok legelésztek, embert csak az 1 D r. Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Budapest, 1896/7. I. k. Csanád vármegye történeti térképe. 3 Borovszky i. m. 338. p. 3 P esti F rigyes: Az eltűnt régi vármegyék. I. k. 49. p. 4 Kelemen F erenc: Makó közigazgatásának történeti formái. Makó, 1979. 6. p. 6 Borovszky i. m. II. k. 193., 365., 564 565. 17

átvonuló katonaság, s az elmocsarasodó tájon lappangó kóborlók jóvoltából lá t hattak.678 Az 1697-es zentai diadalt követó'en rác határó'r családok telepedtek a fűvel benó'tt romokra. Szervezeti keretük a Tisza Marosi határőrvidék utóbbi districtusa, egyetlen elismert parancsolójuk a bécsi udvar. A karlócai béke által pacifikáit Maros jobbparti helységekbe a kiváltságolt határőrökön kívül folyamatosan érkeztek a kamarai kedvezményekkel csábított menekült jobbágycsaládok is. Csanád vármegye területe a Kállayak kaszaperi pusztáját kivéve, amire igazolni tudták a jussukat a hadiszerzemény jogán került a kincstár birtokába.7 Az új határok védelmét és a kincstár érdekeit is figyelembe véve Makó, Battonya és Tornya kivételével a lakott helyeket a határőrvidékhez csatolták. A határőr községek közvetlenül az aradi várparancsnokság irányítása alá kerültek. A kincstárnak adózó helységek és a rideg m arhatartásra bérbeadott puszták ügyeit a Szegeden létesített kamarai prefektúra tisztjei intézték.8 Csanád vármegye újjászervezésének első kísérlete a karlócai béke évében kinevezett új főispán, Dolny István püspök nevéhez fűződik. 1700 tavaszán tejhatalmú megbízottat küldött a vármegye szervezése céljából...szegedre, vagy Makóra, ahol alkalmatosabb látszatik lenni... 9 Csanád, a volt székhely itt már szóba sem került. A hajdan virágzó település a határőrvidék katonaközségévé süllyedt, majd a Temesi Bánság szervezésével végleg elszakadt Csanád megyétől.10 A másik jelölt, Szeged, a vidék legnépesebb városa, kamarai központ, a Neoacquistica Commissio és a Tiszai határőrkerület székhelye a történelmi Csanád megye határán kívül esett. Ezért a Dolny utasításával leérkező Jánosi Ferenc a megmaradt Csanád megyei terület legjelentősebb helységét, Makót jelölte székhelynek.11 Egyúttal kihirdette, hogy...akik abban a nemes vármegyében nemesi szabadsággal bírnak... föllyül említett helyre okvetlenül eljöjjenek mennél számosabban... úgy, hogy azon alkalmatossággal viceispánt, szolgabírákat, esküiteket és nótáriust mindjárt választhassanak és tehessenek, mind a Maros vízin innen, s mind túl... 12 13 A helyi viszonyok ismeretének hiányáról árulkodó kiáltvány visszhang nélkül maradt. A Maros menti lakott helyek Makó kivételével a határőrvidékhez tartoztak. Csanádon,Nagylakon Pécskán, Szemlakon, Sajtényban beszállásolt katonák és rác határőrök tanyáztak, akik nem kerülhettek a nemesi vármegye hatáskörébe. Ettől északra Battonya és Tornya kivételével csak kincstári pusztákat találunk. A Makón, Battonyán, Tornyán megtelepedő beszállott szegény emberek szintén a hadiszerzemény jogán tulajdonos kamarával szerződtek és csak az 1720-as években, III. Károly adományozásai nyomán kerültek magánföldesúri függésbe.1* A századfordulón tehát nemesi birtok nincs, letelepült nemességnek se híre, se hamva. Dolny főispán kénytelen volt tudomásul venni, hogy a vármegye újjászervezéséről szó 6 1695-ben az átutazó Lambion még azt írta, hogy Makó nincs többé, lakatlan, csak itt-ott látni esténként pásztortüzet. 7 Takács En d re: gróf Nádasdy László Csanádi püspök. Szeged, 1943. 49. p. és Makóváros Levéltára Makó városát régi időktől érintő iratok (továbbiakban: MvL. M.v.r.i.) 1699. és 1702. 8 Oltvai F erenc: A Csanád megyei telepes községek társadalma és igazgatása... Tanulmányok Csongrád megye történetéből. Szeged, 1978. 63. p. 9 Borovszky i. m. n. k. 257 258. p. 10 Borovszky i. m. II. k. 81. p. A Temesi Bánság Csanádi kerületének székhelye, majd 1779-ben Torontál megyéhez csatolták. 11 Borovszky i. m. II. k. 366. p. 18 Borovszky i. m. II. k. 258. p. 13 Makó 1719-ben Nádasdy László Csanádi püspök, Battonya, Tornya 1726-ban Rajnáid modenai herceg, Földeák 1729-ben a Návayak birtokába került. 18

sem lehet. Meg kellett elégednie a püspökség tizedjövedelmeinek elvi visszaszerzésével, amely a Csanádi egyházmegye jogfolytonosságát jelentette.14 A főispáni rangot csak tiszteletbeli címként viselte haláláig. 1710. június 15-én Nádasdy László került a Csanádi püspökség élére. A püspöki süveg mellé a fó'ispáni címet is elnyerte. 1711 tavaszán Szegedre jött, ahol Patasich György bosznia püspök beiktatta a főispáni méltóságba.15 Generalis congregatio összehívására mégsem gondolhatott. Lekötötték egyházmegyéjének szervezési ügyei: a Dolnynak a Neoacquistica Commissio által már megítélt tizedek tényleges birtokbavétele, a székhelyének tekintett Szegeden rezidencia és templom megszerzése, valamint püspöki fennhatóságának a bánáti részekre való kiterjesztése.16 Egyházi vonalon sikerült megakadályoznia a megye lcettészakítását. A Temesi Bánság szervezésével azonban a nemesi vármegye számára a régi Csanád megye déli része végleg elveszett. A megmaradt területen pedig még az 1720. évi összeírás sem talált birtokos nemest, aki a halódó vármegyét érintő ügyekben segítségére lehetett volna a főispánnak.17 Nádasdy egyre többet tartózkodott Győrben, ahol 1713-tól nagyprépost volt és egyre nagyobb nyűgnek érezhette a megtisztelő főispáni címet. A királyi leiratok, helytartótanácsi rendeletek a főispánt keresték Szegeden, vagy Győrben, de a végrehajtásra hivatott tisztviselői kar hiányában ezek általában válasz nélkül maradtak. A működését megkezdő Helytartótanács több levelében kifogásolta, hogy leveleire még csak választ sem kap, nemhogy azok érdemleges elintézést nyernének.18 Nádasdy a sürgetések eredményeként az élete tartamára földesúri joggal bírt Makóra továbbította elintézésre a leveleket. A makói bírák és esküdtek nagyobb gonddal viseltettek a vármegye ügyei iránt. A nemesi vármegye helyett válaszoltak a levelekre, készítettek adókimutatásokat, s ezekre a város pecsétjét tették.19 1725 májusában a megye lakossága nevében panaszkodtak a Helytartótanácsnál: Nádasdy, mint főispán nem akadályozta meg az adóhátralékok erőszakos behajtását, pedig az egész megye mindössze Makó városából és menekültekből összeverődött három falucskából (Battonya, Tornya, Földeák) áll. Ezért képtelenek megfizetni a folyó évi quantumot, nemhogy a még fennálló tartozást tudnák törleszteni.20 A városi közigazgatási szervezet ilyen irányú működését bizonyítja, hogy a Helytartótanács 1726-tól közvetlenül Makóra is küldött leveleket.21 Vármegyét helyettesítő szerephez jutott még a Nádasdy által 1723-ban újjászervezett Csanádi káptalan is.22 1725-ben már a vármegye nevében írta alá az egyik kimutatást Kovács Pál Canonicus et oblegatus Cottus Csanádiensis.23 Főispáni megbízottként határkörüljárásokon és beiktatásokon felvett jegyzőkönyvekben is találkozhatunk a kanonokok neveivel.24 1727 februárjában Nádasdy felvetette Csanád, Csongrád és Arad megyék egyesí 14 Takács E. i. m. 48. p. 15 T akács E. i. m. 29. p. 18 Takács E. i. m. 133. p. 17. Takács E. i. m. 134. p. 18 Csongrád megyei Levéltár, Csanád megye Levéltára (továbbiakban: CsamL) 1725. évi irományok 32. sz. 18 Egy ilyen tabellán Makó város pecsétje mellett ez olvasható:...per obligatos Comitatus Csanádiensis Johannes Pap, Johannes M artonoss... Egy 1723 decemberében kelt iraton MAKÓ VÁROS PÖCZETI mellett ezt találjuk:...judex Primarius Caeterique Jurati Episcopalis Oppidi Makóviensis nonminus Communitas totius Comitatus Csanádiensis... 20 Takács E. i. m. 134. p. 21 MvL M. v. r. i. 26. sz. 22 Takács E. i. m. 116. p. A főispánoknak küldött királyi és helytartótanácsi leiratokat a káptalan levéltárában helyezték el, majd csak a század utolsó harmadában kerültek a vármegyei levéltárba. 23 CsamL 1725. évi irományok 1. sz. 24. Návay család Levéltára (továbbiakban: N. cs. L.) 26. sz. 19

tésének a tervét. Javasolta egyúttal, hogy az egyre szaporodó közigazgatási teendó'k ellátására közös alispánt válasszanak.25 Ez lényegében az 1723-tól már törvényesen működó' Csongrád vármegyéhez való csatlakozást jelentette volna. Pedig ekkor már az önálló vármegye ügyét előmozdító változások történtek. Makó után adományok és vásárlások útján gazdára talált tizenhárom kincstári puszta és két lakott helység. A tizennégy elhagyott jobbágy telekből álló Kovácsházát 1724-ben vásárolta meg a dévai Bibics család 1293 forint 60 dénárért. A birtokvásárlással egyidőben Aradon telepedtek le és a későbbiekben ott fejtettek ki közigazgatási tevékenységet.26 Ugyanezen évben III. Károly jóvoltából Tököli (Popovics) János lett a kevermesi és a vizesi puszták adományosa. A rác ezredes a török kiűzése során tűnt ki vitézségével és a Rákóczi szabadságharc idején tanúsított udvarhű magatartásáért kapta magyar nemességét. Az adományozás idején a marosi határőrkerület székhelyén, Aradon teljesített szolgálatot.27 A gyoroki Edelspacherek voltak az elsők, akik Csanád megyei részbirtokaik kapcsán közigazgatási tevékenységet is kifejtettek. Edelspacher Zsigmond több Arad megyei birtokkal együtt 1725-ben vásárolta meg Dombegyházát 12 908 rajnai forintért. 1727-től, mint a tiszántúli összes kincstári javak kormányzója Csanád megye adóügyeit is intézte. Fia, Ignác is adószedő és 1728-ban Csanád megye követe az országgyűlésen. 1743-tól táblabírói titulust viselt.28 A legnagyobb Csanád megyei birtokot Rajnáid modenai herceg kapta 1726-ban. A III. Károlynak tett hű szolgálataival indokolt adományozás Apácza, Bánhegyes, Csatókamarás, Dombiratos, Földvár, Kaszaperek, Fecskés, Kunágota, Kupa pusztákat, Tornya és Battonya lakott helyeket foglalta magában. Az eddig felsorolt birtokostársaihoz és a kincstárhoz hasonlóan főként örmény bérlők útján hasznosította pusztáit, a falvakkal pedig kontraktusra lépett.29 Az újdonsült birtokosok neveit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nem beköltöző nemes családokról van szó. Egyikük sem vállalta és nem is vállalhatta a zászlóvivő szerepét a nemesi vármegye feltámasztásában. Ez a feladat az első és sokáig egyetlen nagybirtokos nemes családra, a Návayakra várt. Az eddig még nem publikált, magán kézben lévő családi levéltár adatai nyomán róluk többet tudunk. A Návay család a XVII. században még a Nógrád megyei Bozokon és Korponán élt. Erről az időszakról kevés adat maradt fent, mindössze annyit tudunk, hogy jó anyagi körülmények között éltek. Ennek forrása marhakereskedelem és pénzkölcsönzés volt.30 A felszabadító háborúk idején a családfőt a kereskedés lehetőségei Szegedre vonzották, ahol 1714-ben halt meg. A fiúi ágat János, Pál, István és György képviselték. A legidősebb fiú az egyházi pályát választotta. Iskolái elvégzése után Szegeden, majd Váradolasziban plébános, később váci főesperes. 1727-ben szentelte fel Berkes András püspök kanonokká és csuti préposttá. 1730-ban bekövetkezett haláláig a nagyváradi káptalan tagja.31 25 Takács E. i. m. 134. p. 26 M árki Sándor: Aradvármegye és Arad sz. kir. város története. Arad, 1895. II. k. 662 Barna Sümeghy : Nemes családok Csanád vármegyében. Makó, 1913. 24 25. p. Nemességüket 1722-ben III. Károlytól nyerték. Bibics Jakab 1745-ben két Arad megyei birtokot is szerzett. 1735 1746-ig Arad megye alispánja. 27 Barna Sümeghy i. m. 206 207. p. 28 M árki S. i. m. 671 673., Barna -Sümeghy i. m. 52. p. 89 M árki S. i. m. 304 305. p. és 673. p. Arad, Csanád és Zaránd megyei birtokainak ügyeit az Aradon székelő jószágigazgatója intézte. 30 N. cs. L. 10. sz. 31 N. cs. L. 226. sz. 20

A nemességszerző Pálról tudjuk, hogy 1708/9-ben tiszttartóként dolgozott Bezegh Éva Nógrád megyei birtokán. 1710-ben hűségesküt tett Pálffy János főparancsnok előtt és csatlakozott a császári hadakhoz. 1711-ben már a nagyváradi őrség őrnagya. Haditetteiért I. József nemességet és címert adományozott neki.32 Megnyílt a lehetőség a birtokszerzés, a nemesi társadalomba kerülés felé. Pál azonban már nem tudott élni a lehetőséggel, 1719. szeptemberében meghalt. Bátyja halála után Návay György inspektornak szegődött az újgazdag Paluska György Szolnok vármegyei birtokára. Mint egy későbbi levelében megemlíti...nem conventioért, hanem egyedül böcsületem neveléséért. 33 Mit jelentett ez a valóságban? A Neoacquistica Commissio által áruba bocsátott környékbeli birtokok okleveles anyagának az összegyűjtését és a vétel lebonyolítását. így gyarapította Paluska uram Tisza menti birtokát, mígnem 1728 táján a Csanád megyei Földeákra is sor került. Návay György ekkor már Heves- és Külső-Szolnok vármegyék esküdtje, járatos a fiscalitásokban. Hamarosan megszerzi a Földeákra vonatkozó okleveles anyagot.34 Mindent előkészített a vételre, Paluska György azonban lévén a jószág a többi jószágtul úgyis igen távol, s magában is csekélység lemondott a birtokszerzésről.35 Návay György számára ez nagy lehetőséget villantott fel: egy 63 adózó háztartással bíró falu és a környező 12 ezer holdas dominium megszerzését. Paluska uram tekintetbe vévén annyi esztendőktül való ingyen szolgálatomat... ide engedte, sőt mind maga, s úgy Haller József Referendárius Urak is igen segítettek rajtam írja a szerencsés fordulatról később.36 A segítség pénzkölcsönzés volt, természetesen jó kamatra. A birtokszerzés kezdetben egy kissé nehezen folyt, ezért bátyjához, Návay János kanonokhoz fordult, aki a nagyváradi káptalan követeként Pozsonyban, az országgyűlésen tartózkodott. Arra kérte, hogy pozícióját kihasználva tegyen lépéseket Földeák megszerzéséért. Návay György csak magának akarta megvásárolni Földeákot. János viszont az egész família javára kívánta kieszközölni a mixta donatio-t. Éles vita után György kénytelen volt belenyugodni, hogy a kedvezményezettek közé felvegyék a néhai Pál fiát, Józsefet is.37 Ezután már gyorsan peregtek az események. Návay János 1728. december 7-én fizette ki a Földeákért járó 4500 Rhénes forintot a kamarának. A vételár az összes költségnek alig több, mint a felét tette ki: az egyéb kiadások hozzászámításával a végösszeg 8044 forintra rúgott.38 1729 februárjában kapta meg Návay János a birtok átadásáról szóló parancsot, amit sürgősen elküldött öccsének. A parancs lényegében a szegedi kamarai prefektúra tisztjeinek szólt, hogy adják á t Földeákot a családnak.39 A feudális jogban a tényleges birtokba vétel szigorú formai eljárásokat követelt. Ilyen volt a határkörüljárás és a beiktatás. A határkörüljárást 1729 márciusában végezték el. Az erről készült okmány a földeáki határ földrajzi neveinek valóságos kincsestára. A György által megszerzett régi oklevelek alapján rekonstruált határvonalat aláírásával jóváhagyta Vorstem Kristóf kamarai prefektus, Edelspacher Zsigmond provisor, hitelesítette Névery Pál váradi kanonok. A határkörüljáráson résztvett Nádasdy László főispán képviseletében Kovács Pál vikárius, Csanádi kanonok, 32 D r. Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címeres levelei. IV. k. 358. és 808. p. 33 N. cs. L. 34. sz. 34 így például egy 1415. évi Zsigmond és egy 1448. évi Hunyadi János oklevelet. 35 N. cs. L. 34. sz. 36 N. cs. L. 38. sz. 37 N. cs. L. 17. sz. 33 N. cs. L. 19. sz. 39 N. cs. L. 17. sz. 2t

Hódmezővásárhely és Károlyi Sándor képviseletében Bodda Gábor inspector, Szeged szabad királyi város megbízásából Miller János és Lábady Ádám szenátorok, Csongrád vármegye nevében Hujem Pál komisszárius és Széplaki János táblabíró, valamint Vidakovics István Csanádi kanonok és Kökényessy A ndrás zombori plébános. Tápé falut jegyzője és egyik esküdtje képviselte.40 Návay János 1729. július 1-én kapta meg a vegyes adományról szóló diplomát.41 Ennek elkészítéséért és az ügyintézésért 242 arany dukátot fizetett Tarnóczy János kancelláriai tisztviselőnek.42 Földeák adományosa a diploma szerint Návay János kanonok, a világi kedvezményezettek: testvére György és unokaöccse József.43 A földeáki beiktatást 1729. október 27-én tartották. Az újdonsült birtokosokon kívül meghívást kapott a már működő szomszédos Csongrád vármegye több tisztségviselője, a Csanádi kanonokok Szegedről, a környező városok és falvak jegyzői és esküdtjei. A hitelesítést a váradi káptalan hiteleshely embere és a királyi küldött végezte. A statutio símán lezajlott, ellentmondás nem történt.44 Návay János 1730-ban bekövetkezett halála után György és a kiskorú József örökölték Földeákot. György számára ez az egész birtok használatát jelentette, mivel József része felett is gyámi felügyeletet gyakorolt. Návay György ekkor még Szolnokon lakott, vármegyei esküdtsége mellett marhákkal kereskedett.45 János halála után a földeáki jobbágyok deputációja kereste fel. Előadták, hogy készek a kamarai száz forintnál többet, esetleg ötszáz forintot is fizetni, ha nem költözik a faluba, nem alakít ki majorságot.46 György erre nemet mondott és 1730. szeptemberében már úriszéket tartott a faluban.47 Ideköltözése azonban egy évet váratott magára. A falu ellenállása különösen egy vármegyei erőszakszervezetet nélkülöző területen fenyegető volt számára. Ebben keresendő Návay György agilitása a vármegyeszervezet újjáteremtése terén. 1731. április 7-én még mint Heves- és Külső-Szolnok vármegyék szolgabírája szerepelt az első generalis congregatio jegyzőkönyvében.48 Őszre azonban elkészült földeáki kúriája és ideköltözését jelentette a vármegyének:...declarálom az Tekintetes Nemes Vármegye előtt, mint hogy csekély Economiácskámmal ide szándékozom szállani és magamnak Curiám után szükséges szántó és kaszáló földet extindálni kívánván... reserválom magamnak az Száraz Éren túl való földemet minden némű apertinentiával együtt... Ugyanezen levélben egy kérelmet is előterjesztett:...ezen Nemes Vármegye kevés számú népeit meg szaporítani, hogy annyival is inkább a köz terhet könnyebben el viselhetnék... mely szegény emberek találnának jönni ezen nyomorult helységembe, három esztendeig való immunitiot engedni ne terheltessék... 49 A Návay család az elkövetkezendő közel kétszáz évben a legjelentősebb szerepet játszotta Csanád vármegye közigazgatásában. Az esküdttől a főispánig minden tisztséget betöltötték nemzedékei. Más nemes családokkal összefonódva alkották a nemesi önkormányzat testületéit, biztosítva nemesi előjogaikat és a kizsákmányolás formáit. 22 40 N. cs. L. 26. sz. 41 N. cs. L. 64. sz. és Perkönyv: 194 200. p. 42 N. cs. L. 18. sz. 43 N. cs. L. Perkönyv: 194 200. p. 44 Uo. 45 N. cs. L. 39. sz. 46 N. cs. L. 40. sz. és Perkönyv: 103. p. 47 N. cs. L. Úriszéki ítélet Návay György aláírásával. 18 CsamL. kgy. jkv. 1731. április 7. (Návay György szolgabírósága nem bizonyított.) 2. p. 49 N. cs. L. 22. sz.