TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM

Határon Túli Magyarok Hivatala Szülőföld Alap Regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának támogatásával DOROSZLÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM Készítette: EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda Doroszló, 2006

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Előzmények és módszertan... 5 1. A település általános jellemzése... 15 1.1 Földrajzi és demográfiai helyzet... 16 1.1.1. A település elhelyezkedése és területe... 16 1.1.2. Természeti adottságok... 16 1.1.3. Népességi adatok... 17 1.1.4. Népmozgalom... 20 1.1.5. Foglalkoztatási helyzet... 21 1.2. Gazdasági helyzet bemutatása... 25 1.2.1. Ipar... 25 1.2.2. Mezőgazdaság... 25 1.2.3. Tercier szektor... 26 1.2.4. Vállalkozások helyzete... 27 1.2.5. Idegenforgalom, turizmus... 28 1.3. Műszaki infrastruktúra... 30 1.4. Humán infrastruktúra... 32 1.4.1. Oktatás... 32 1.4.2. Orvos ellátottság... 32 1.4.3. Közművelődés... 32 1.4.4. Szociális ellátórendszer... 33 1.4.5. Civil társadalom... 33 1.5. Környezet állapota... 34 1.5.1. Légszennyezés, a levegő minősége... 34 1.5.2. Felszín alatti és feletti vizek állapota... 34 1.5.3. Talaj minősége... 34 1.5.4. Kiemelt problémák... 35 2. Korábbi fejlesztési tervek bemutatása... 36 3. SWOT elemzés... 37 4. Problémafa... 38 5. A település összefoglaló elemzése... 39 6. Jövőkép... 41 7. Fejlesztési ötletek, integrált projektek... 42 Mellékletek... 48 EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 2

Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum Doroszló község gazdaságfejlesztési programja, amely a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) megbízásából, a Magyar Köztársaság Szülőföld Alap támogatásával készült. A VIFÓ által benyújtott pályázat célja volt, hogy a településszintű gazdaságfejlesztési programhoz mely Nyugat Bácska három településének, Doroszló, Kupuszina, Szilágyi fejlesztési lehetőségeit tartalmazza támogatást nyerjen. A pályázati tevékenységek indoklása szerint: Nyugat Bácska egy sajátos kistérség, amelyben a mezőgazdaságnak és az iparnak jelentős hagyománya van, valamint Jugoszlávia szétesése előtt földrajzi helyzete is előnyös volt. A térség gazdasága az elmúlt 15 évben visszafejlődött, a munkanélküliség aránya Vajdaság más területeihez viszonyítva is magas. Ezért lenne szükséges egy gazdasági fejlesztési tervre, amely külön figyelembe venné a környéken élő kb. 25 ezres lélekszámú magyar közösség helyzetét, lehetőségeit valamint gazdasági felzárkózását. A program célja, hogy a Nyugat Bácskai régió, valamint azon belül az adott település helyzetének, problémáinak ismeretében, annak adottságaira alapozva kijelölje fejlesztésének közép távú fő irányait és átfogó céljait. A helyzetfeltárásra építve került kidolgozásra a település fejlesztési programja, melyek a jelenlegi helyzet ismeretében kijelölt fejlesztési irányok, célok és prioritások alapján már konkrét intézkedéseket is megfogalmaznak. A sikeres felzárkózáshoz és a harmonikus fejlődéshez elengedhetetlen egy olyan terv megléte, amely számba veszi a település lehetőségeit, a fejlesztési potenciálokat és strukturált formában fogalmazza meg a fejlesztési igényeket és a várható intézkedéseket, amely ezeket koordinálja és egységes keretbe foglalva, sikeresen párosítja a lehetőségekkel. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 3

A program kidolgozását az EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda végezte. Mindvégig törekedtünk arra, hogy a program a térség lakosságának, civil szervezeteinek hozzájárulásával készüljön el. Különösen igaz ez a települések helyi közösségeinek vezetőire (polgármestereire) nézve, így növelve a program megvalósítása iránt érzett felelősségüket. Fontosnak tartottuk, hogy az elkészült anyag gyakorlat és megvalósításorientált legyen, ezért nagy hangsúlyt fektettünk a megvalósításhoz kötődő részek pontos, konkrétumokat tartalmazó kimunkálására. A helyzetfeltárás 2006. február közepén kezdődött, és március végén helyszíni egyeztetéssel fejeződött be. A program 2006. április elejére készült el. A településfejlesztési program elkészült, azonban az igazi munka csak most kezdődik. Reméljük, cégünk nem csak a program kidolgozásában vehetett részt, hanem módunk lesz a megvalósítási folyamatot is elősegíteni, katalizálni, hiszen ez a munka legizgalmasabb szakasza. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a térség valamennyi helyi közösségi vezetőjének, jegyzőjének, szakembereinek, civil szervezetek képviselőinek, pedagógusoknak, vállalkozóknak és gazdáknak, akik aktív együttműködésükkel, ötleteikkel, elképzeléseikkel mindvégig segítették, és nagymértékben megkönnyítették munkánkat. Köszönet illeti továbbá Pelt Ilonát, Komáromi Irént Balla Tibort, Péter Istvánt, Hodovány Attilát aki segítségünkre voltak, s ötleteikkel, értékes gondolataikkal is előre vitték munkánkat. Külön köszönet illeti Diósi Violát, akiben egy a térség fejlesztéséért elkötelezett szakembert ismerhettünk meg és aki a munka valamennyi fázisában részt vett, helyismeretét, valamint értékes tapasztalatait bocsátotta rendelkezésünkre. Marsalkó Pál ügyvezető EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 4

Előzmények és módszertan A helyzetfeltáró munkafázisban a feladat a település fejlesztési programját megalapozó információk beszerzése volt. Sajnos a munka folyamán nem tudtunk sem biztos statisztikai felmérésekre, sem már meglévő tervdokumentumokra támaszkodni. Mivel hatékony, a település adottságaira ténylegesen építő, a problémáira reagáló fejlesztési program csak a település tényleges helyzetének alapos ismerete alapján készíthető, igyekeztünk minden releváns adatot személyesen beszerezni. Jelen esetben az adatok megszerzésében illetve pontosításában a települések körében elvégzett kérdőíves felmérésre és a Statisztikai Hivatal adataira tudtunk támaszkodni. A helyzetelemzés legfőbb célja, hogy megalapozza a kistérség problémáira (vagy legalábbis azok egy részére)a válaszokat, megoldásokat kínáló gazdaságfejlesztési program kidolgozását, ezért lényegesnek tartottuk, hogy az elemzés mindenképpen stratégiai szemléletű legyen. Ez azt jelenti, hogy túl kell mennie a statisztikai adatok egyszerű felsorolásán és elemzésén, rá kell mutatnia a kistérség legfontosabb problémáira, illetve szükségleteire, mivel véleményünk szerint csak ilyen jellegű információkra támaszkodhat egy hiteles fejlesztési program. Éppen ezért az anyagban hangsúlyos szerepet kap a kistérség stratégiai erősségeinek és gyengeségeinek, a környezeti lehetőségeknek és a kistérség fejlődését esetlegesen gátló tényezőknek a felmérése, amelyből származó információkat összefoglalóan tartalmazza a SWOT analízis. Kiemelkedően fontosnak tartottuk a partnerség elvének teljes megvalósulását is. Egy stratégiai program, egy településre vagy egy egész régióra vonatkozóan nem lehet alapos és sikeres a helyi szereplők, a társadalom és a gazdaság aktív résztvevőinek konszenzusa nélkül. Ezért arra törekedtünk, hogy minden érintettet (önkormányzati, intézményi dolgozók, vállalkozók, non profit szervezetek képviselői, és minden egyéb releváns szereplőt) bevonjuk a munkálatokba és EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 5

lehetőséget biztosítsunk a véleményük kifejezésére, annak beépítésére a tervdokumentumba. A partnerség és a konszenzus nem csak azért fontos, hogy megismerjük a helyben élő és működő szereplők, csoportok igényeit és szükségleteit, hanem azért is, hogy a dokumentumban tükröződjenek a helyi emberek elvárásai, konkrét javaslatai és igényei. Tekintettel a rendelkezésre álló idő rövidségére a helyzetelemzés készítése során az érintettek bevonásának leghatékonyabb módjának a munkamegbeszéléseket tartottuk. A munka során a településeken két munkamegbeszélés került megszervezésre: az egyik keretében a térségbe tartozó települések polgármesterei mondták el elvárásaikat, véleményüket, javaslataikat, míg a másik általunk lakossági fórumnak nevezett megbeszélésen a vállalkozók, intézmények vezetői, gazdák és civil szervezetek vettek részt és nyilváníthattak véleményt. Szerbia és Montenegróban ma a programozás feltételrendszere, környezete, információs háttere sajnos még meglehetősen kezdetleges. Ez már a helyzetfeltárási szakaszban is okozott nehézségeket, azonban a dokumentum jellege miatt a problémák legélesebben a program kidolgozásakor merültek fel. Az alábbiakban röviden áttekintjük a programozást leginkább nehezítő tényezők legfontosabb csoportjait: A finanszírozás, a forrásoldal tisztázatlansága Az egyik legnagyobb nehézséget az okozta, hogy már rövid távon 1 2 éves távlatban sem lehet egyértelműen meghatározni a program megvalósítására potenciálisan rendelkezésre álló forrásokat. Ez alapvető különbség az Európai Unióban készülő programozási dokumentumokkal szemben, amelyek esetében a dokumentumok kidolgozásának az egyik meghatározó kiindulópontja a felhasználható források nagyságának, valamint a felhasználás általános feltételrendszerének ismerete. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 6

A finanszírozási források rendkívüli korlátossága A jelenlegi helyzetben a regionális szintre történő decentralizáció gyakorlatilag nem létezik: a régiók szintjére decentralizált források nagysága csak töredéke annak, ami fejlesztési célokra rendelkezésre áll és messze nincs összhangban az EU források hatékony felhasználásához szükséges regionalizációs elvekkel sem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár komplex a település társadalmigazdasági fejlesztését célzó program került kidolgozásra, ennek megvalósítása a tervezhető finanszírozási források jelenlegi nagyságrendje mellett nem tekinthető reálisnak. A források jelenlegi szintje leginkább csak előkészítő jellegű feladatok végrehajtására és demonstratív jellegű projektek megvalósítására elegendő. Az EU csatlakozás nyomán várható változások A munkamódszert meghatározó alapelvek egyike az, hogy olyan anyag készüljön, amely EU konform és a csatlakozást követően is alkalmas a fejlesztések megalapozására. Ugyanakkor jelenleg csak nagyon kevés konkrét információ áll rendelkezésre abban a tekintetben, hogy pontosan milyen feltételekkel, milyen nagyságrendben juthat Szerbia és Montenegró forrásokhoz a csatlakozási tárgyalások elindulását, majd a csatlakozást követően. Egyenlőre forrás csak a HUROSCG/05/01 Magyarország Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program keretében érhető el a CARDS társfinanszírozásával. Részletesebben ld. 1. sz. Melléklet. Monitoring indikátorok alkalmazása, adathiány További nehézséget jelentett a programozás során, hogy számos a települések fejlesztése szempontjából fontos területen nagyon kevés adat áll rendelkezésre, ami megnehezíti a monitoring mutatók rendszerének kialakítását. A források rendkívüli korlátossága miatt és a porlasztás elkerülése érdekében minden egyes prioritás esetében arra törekedtünk, hogy azon intézkedések, illetve az egyes intézkedéseken belüli operatív tevékenységek kerüljenek megvalósításra, amelyek reálisan megvalósíthatóak és viszonylag kis forrásigényűek; EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 7

megvalósulásuk alapfeltétele annak, hogy az adott prioritás többi eleme is megvalósítható legyen. A program megvalósulásának nyomon követhetősége érdekében kialakításra került a monitoring indikátorok rendszere. Minden egyes prioritáshoz kapcsolódóan meghatároztuk a javasolt eredmény és hatásmutatók körét, az intézkedések szintjén pedig output, eredmény és hatásmutatók kerültek kijelölésre. Az eredmény és hatásmutatók jelentős része jól mérhető, számszerűsíthető, egy részük azonban speciális felmérést igényel, illetve vannak olyan mutatók, amelyek kvalitatív jellegűek, nem számszerűsíthetők. A célértékek meghatározásánál nehézséget jelentett, hogy a program tervezési periódusában a várható források nagyságrendje nem éri el azt a kritikus tömeget, amely az eredménymutatók, de különösen a hatásmutatók egy jelentős részének értékében mérhető változást eredményezne, még a lehető leghatékonyabb felhasználás mellett sem. Éppen ezért az intézkedések szintjén az output mutatóknak van kiemelt jelentősége. Meg kell jegyezni végül azt is, hogy a program élettartama során leginkább az output mutatók, valamint az eredmény mutatók egy részének alakulása vizsgálható reálisan, az eredmény mutatók és a hatásmutatók többségének változása a programperiódus végét követően várható és mérhető utólagos értékelés keretében. Ennek megfelelően az eredmény és a hatásmutatók hosszútávon, a prioritások teljesülésének értékelésében meghatározóak. Doroszló fejlesztésének kiindulópontját a pozitív jövőkép vízió meghatározása jelenti. Ez jelöli ki, hogy a település a fejlesztések eredményeként hova szeretne eljutni. A település víziója az alábbi mondatban összegezhető: Szerbia és Montenegrón belül Doroszló stratégiai elhelyezkedéséből származó előnyökre építő versenyképes gazdaság a tradicionális értékek megőrzésével biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. Ahhoz, hogy kijelölhető legyen a pozitív jövőhöz vezető út, meghatározható legyen a település fejlesztési stratégiája, feltétlenül szükséges a Nyugat Bácskai régió EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 8

helyzetének stratégiai szemléletű vizsgálata, a fő problémák és adottságok feltárása, valamint a környezet által kínált lehetőségek megismerése. Sajnos a Nyugat Bácskai régiót vizsgálva meglehetősen kedvezőtlen kép tárul elénk. Jelenleg Szerbia és Montenegró számos tekintetben legelmaradottabb régiója: a fejlettségi színvonal legalapvetőbb mutatószáma, az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) az ország régiói közül itt a legalacsonyabb (az országos átlag 2.500 USD, itt kb. 1.200 USD ami az EU átlagának alig 5% sem teszi ki). A súlyos elmaradottság ugyanakkor jelentős térségi különbségeket takar: egyik oldalról pontszerűen találunk a Régióban dinamikusabban fejlődő térségeket elsősorban a jelentősebb városokat, kiemelten a járási központokat a másik oldalról pedig vannak olyan falusias területek, ahol gyakorlatilag nincs gazdasági tevékenység, egyáltalán nincsenek munkalehetőségek. Az elmaradottság okai között első helyen áll a Nyugat Bácskai régió gazdaságának korlátozott versenyképessége: a szerkezetátalakítás mindeddig nem valósult meg maradéktalanul, a Régió gazdaságában részben az adottságokkal is összefüggésben a szerbiai átlagot jóval meghaladó mértékű szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés, amelynek azonban jelentős része komoly problémákkal küzd, nem megfelelően piacorientált. A mezőgazdaság túlsúlyával párhuzamosan az ipar és a szolgáltatások kisebb szerepet töltenek be a gazdaságban. Ráadásul a térségben az ipari üzemek közül csak kevés rendelkezik a legkorszerűbb technológiai háttérrel, ami jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a Nyugat Bácskai régióba jóval kevesebb külföldi tőke érkezett, mint az ország más régióiba (ahol a külső tőke a technológiai váltás motorjaként a legjelentősebb gazdaságdinamizáló tényező volt). A beruházási szint jelenleg is nagyon alacsony, messze elmarad a fejlett régiók szintjétől, s a tőkeszegénység a hátrány kumulálódásához, az elmaradottság konzerválódásához vezethet. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 9

A tőkeszegénység egyébként jellemzi a Régió kis és közepes vállalkozásait (KKV) is; ezek a vállalkozások mind számukat, mind pedig gazdasági teljesítményüket tekintve elmaradnak az országos átlagtól. A térség gazdasági esélyeit tovább rontja, hogy bár az utak állapota kedvező képet mutat, mindmáig nem épült ki a Régió és a fejlett európai gazdasági centrumok kapcsolatát biztosító korszerű közlekedési infrastruktúra. A humán erőforrás bázis sem elsősorban erősségként értékelhető: bár rendelkezésre áll nagy számú szabad munkaerő és a fiatalok aránya is magasabb, mint az országos átlag, a képzettségi színvonal elmarad az országos átlagtól, s a magasan kvalifikált szakemberek jelentős része elhagyja a Régiót. Az elmaradottság következményei meglehetősen riasztóak. Magas a munkanélküliek száma és közülük is a tartós munkanélkülieké, akiknek gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A jövedelmi színvonal is jóval az országos átlag alatti. Kiemelkedően magas az eltartottak aránya, ami a Régióra súlyos szociális terheket ró. A környezetvédelmi infrastruktúra nem megfelelően kiépült: a közműolló szélesre nyílt és sajnos számos területen szinte teljesen hiányoznak a szilárdhulladék lerakók. Persze nemcsak súlyos problémák vannak, hanem kedvező adottságok is. Bár az adottságok, az erősségek önmagukban nem képesek ellensúlyozni a gyengeségeket, azonban az erősségeket a környezet által kínált lehetőségekkel kombinálva reális esély van arra, hogy a Régió kitörjön elmaradott helyzetéből. A Régió egyik kiemelkedő, meghatározó adottságának stratégiai elhelyezkedése tekinthető, mely a jövőbeni EU csatlakozás fényében jelentősen felértékelődhet. Fontos érték az is, hogy a Régió átlagon felüli adottságokkal rendelkezik bizonyos mezőgazdasági termékek termeléséhez, melyekre versenyképes agrárszektor építhető. Mindezeken túlmenően a Nyugat Bácskai régióban találhatók országos, illetve kisebb számban nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerők, melyek jelenleg EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 10

gyakorlatilag kihasználatlanok, de alapot jelenthetnek egy minőségi turisztikai ipar kiépítéséhez. A Régió helyzetének, valamint a környezeti feltételeknek, lehetséges fejlődési forgatókönyveknek az ismeretében eddig három lehetséges fejlesztési irány, stratégiai alternatíva került kialakításra: 1. sz. stratégiai alternatíva: A jelenlegi gazdasági szerkezet megőrzése tradicionális fejlesztés. 2. sz. stratégiai alternatíva: Kismértékű gazdasági szerkezetátalakítás egyensúlyi fejlesztés. 3. sz. stratégiai alternatíva: Erőteljes gazdasági szerkezetátalakítás progresszív fejlesztés. A szakértői javaslat alapján a Nyugat Bácskai Települések Területfejlesztési Szövetsége a 3. sz. stratégiai alternatíva mellett foglalt állást, ezt tekintve a fejlesztési stratégia alapjának. Ez az alternatíva elsődleges prioritásként jelöli meg a gazdasági szerkezet diverzifikálását, melynek érdekében az élelmiszergazdaság struktúraváltása mellett a Régió fentebb már bemutatott adottságaira támaszkodva fejleszteni szükséges a turizmust és az ipart, valamint a logisztikai tevékenységet; ezekkel összefüggésben ugyanakkor elengedhetetlenné válik az aktív befektetés ösztönzési tevékenység is. A jelentős mértékben külső forrásokra is támaszkodó gazdasági szerkezetátalakítás már középtávon lehetővé teszi, hogy a település gazdasága versenyképessé váljék. A kiindulópontot jelentő pozitív jövőkép alapján és a kiválasztott stratégiai alternatívára támaszkodva az alábbiak szerint fogalmazódott meg a fejlesztés alapcélja: A környezet által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a Régió sajátos előnyeire építve az önfenntartó társadalmi gazdasági fejlődés feltételeinek a megteremtése, egyenlő esélyeket biztosítva a Régió teljes területén. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 11

Az alapcél központjában az önfenntartó társadalmi gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése áll, ami azt jelenti, hogy a Régió a strukturális támogatások jelentős részét a lehető leghatékonyabban egy olyan versenyképes gazdaság kialakítására tudja fordítani, amely hosszú távon külső támogatás nélkül is képes biztosítani a minőségi élet feltételeit. A fejlesztés során a már említett adottságokra támaszkodik, a kedvező környezeti feltételek kihasználásával, ugyanakkor el akarja kerülni, hogy a fejlesztés nyertesei mellett vesztesek is legyenek és tovább mélyüljenek a Régión belüli térségi különbségek. A cél, mint fejlesztési alapcél továbbgondolásával kerültek meghatározásra a stratégiai célok, mint konkrétabb, a fejlesztési prioritások kialakítását megalapozó célkitűzések: Diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése a Régió stratégiai elhelyezkedésére alapozva. A térségi különbségek mérséklése, színvonalas életfeltételek biztosítása Nyugat Bácska teljes területén. Aktív bekapcsolódás az európai uniós csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása. A stratégiai célok elérése érdekében öt fejlesztési prioritás került kialakításra, melyek támaszkodnak a Régió feltárt adottságaira, törekszenek a környezet által kínált lehetőségek kiaknázására és stratégiai választ jelentenek a feltárt problémák jelentős részére. A javasolt fejlesztési prioritások az alábbiak: Gazdaságfejlesztés (I. Prioritás) A gazdaságfejlesztési prioritás általános célkitűzése a gazdasági szerkezetátalakítás, jelentősen alapozva a Régió jelentősebb vállalkozásai és a helyi KKV k közötti együttműködés erősítésére. A prioritás EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 12

keretében cél a magas hozzáadott értéket előállító beszállítói hálózatok létrehozása az iparban, a minőségi turisztikai kínálat megteremtése a településeken, a külső befektetések növelése, valamint a kis és közepes vállalkozások megerősítése. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés (II. Prioritás) A prioritás keretében az általános cél a versenyképes agrárgazdaság megteremtése a vidéken élők életminőségének javításával együtt. Ennek érdekében cél a mezőgazdasági ágazatok piacképességének növelése, valamint ezzel párhuzamosan a rurális térségek elmaradottságának csökkentése. A műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem (III. Prioritás) Az általános cél a Régió elérhetőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, melynek érdekében szükséges a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a Régió logisztikai szerepkörének erősítése, fejlett környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, valamint a vízkárelhárítás és a vízi közművek korszerű infrastruktúrájának fejlesztése. Humán erőforrás fejlesztés (IV. Prioritás) Ezen prioritás keretében az általános cél a Régió humán erőforrás bázisának megerősítése és innovációs képességének javítása. Ehhez feltétlenül szükséges az oktatási rendszer korszerűsítése, kiemelt figyelemmel a munkaerőpiaci igényekre, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása, valamint az innovációs központok és a K+F tevékenységek feltételeinek javítása. Szektorsemleges területek fejlesztése (V. Prioritás) Az általános célkitűzés Nyugat Bácska fejlesztését elősegítő egyéb stratégiai jelentőségű területek megerősítése, konkrétan a költséghatékony és tevékenységorientált intézményfejlesztés, a EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 13

határmenti együttműködések fejlesztése, valamint az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának elterjesztése. A konkrét prioritások mellett vannak olyan horizontálisnak tekinthető általános elvek, amelyeknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósítása során. Ezek közül a legfontosabb a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve, valamint a különböző társadalmi csoportok esélyegyenlőségének kiemelten a nők és férfiak esélyegyenlősége elve. A stratégiai program oly módon kerül kialakításra, hogy az intézkedések megvalósítása során ezek az elvek ténylegesen érvényre jussanak és kifejtsék hatásukat. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 14

1. A település általános jellemzése Doroszló a Bácska délnyugati csücskében, Zombortól délre, 20 kilométernyi távolságra, a Duna Tisza Duna csatorna partján meghúzódó, zömmel (55%) magyar lakta település. Határa északon Sztapárral, keleten Bácsbresztováccal, délen Szerbmileticcsel, délnyugaton Gombossal, nyugaton pedig Szonddal érintkezik. Közéleti működés szempontjából a zombori járás egyik kiemelt települése. Az első írásos feljegyzések 1313 tól tesznek említést róla, de régészeti szempontból, s a talált archeológiai leletek alapján megállapítható, hogy ezen a területen 2700 évvel ezelőtt is éltek. A Királyi Kamarának 1752 tavaszán hozott rendelete, hogy Új Doroszlót létesítsenek, arra utal, hogy egy régebbi Doroszló is létezett. Ó Doroszló a régi Mosztonga folyó jobb oldalán volt található, de a gyakori árvizek miatt átköltözött a mai helyére, amikor is Redl kamarás magyar szerződést írt alá Új Doroszlónak legalább 150 római katolikus magyar vagy tót családdal való betelepítésére. Gazdasági helyzete és infrastrukturális ellátottsága szempontjából közepesen fejlett település, helyzete a népesség fogyása miatt egyre romlik. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 15

1.1 Földrajzi és demográfiai helyzet 1.1.1. A település elhelyezkedése és területe Doroszló a Duna Tisza Duna csatorna bal partján fekszik a Vajdaságban a Nyugat Bácskai régióban. A Duna délnyugat irányú légvonalban tizenegy kilométerre van a falutól. Közigazgatási székhelye Zombor, melytől délkelet irányban húsz kilométernyi távolságra van. Doroszló határának legmagasabb pontja 94 méter, maga a település 91 méter tengerszint feletti magasságon három kilométer hosszúságban terül el. A falu határának összterülete 41,26 négyzetkilométer. Éghajlata kontinentális, forró nyarakkal (absz. max. 40 C) hideg telekkel (absz. min. 35 C) és viszonylag elég csapadékkal, ami 650 690 mm átlagot tesz ki évente. 1.1.2. Természeti adottságok A település adottságai között két tény érdemel említést, az egyik a kimagasló minőségű termőföld, amely európai összehasonlításban is igen magas színvonalat képvisel. A másik tényező a Mosztonga folyó, amely mérhetetlenül gazdag volt halban és csíkhalban. A csík halászatot a Mosztonga medrében ásott DTD csatorna szüntette meg, s így a Csíkászó teljesen kiszáradt. A visszaállításra, rehabilitációra már nincsen mód, a hajdani területen azonban egy kb. 27 28 hektáros halastó kialakítására lenne lehetőség. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 16

1.1.3. Népességi adatok Mivel a vizsgált terület kiterjedése kicsi, egyetlen településre korlátozódik, nem lehetséges demográfiai trendeket és tendenciákat felállítani, illetve pontos demográfiai prognózist készíteni, hiszen a kisebb területi egységek vizsgálatánál exponenciálisan nőnek a hibalehetőségek. Ennek megfelelően a kész adatsorok bemutatására korlátoztuk a munkát, illetve olyan valószínű tendenciákat rajzoltunk fel, amely a kistérséget, sőt az egész megyét jellemzik, mivel a népességi folyamatok szempontjából a vizsgált település nem alkot egy különálló egészet. Általánosságban elmondható a térségről, hogy a gazdasági lemaradás tükröződik a népesedési folyamatokon is: a foglalkoztatási arány alacsony, a munkaerőbázis alacsony képzettségi színvonalú, a települések esetében megindult egy erőteljes elnéptelenedési, elöregedési folyamat. 1. sz. táblázat 1. sz. táblázat A települési lakosok létszáma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 március Lakosok száma 1800 1735 1660 1580 1510 1451 1454 forrás: EuroRaptor Kft. Doroszló Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján A településen pontosan megfigyelhető az a csökkenő tendencia, amely az elmúlt években az országos és európai szinten is érvényesül. A csökkenés átlagos mértéke 2000 től számítva 3,48%. Ha az eddig irányokat vesszük alapul és ezt kivetítjük a 2010 ig terjedő időszakra, akkor látható, hogy az elnéptelenedés veszélye reális. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 17

Az 1.sz. diagram egy olyan hipotézis adatait mutatja be, amely szerint a jelenlegi demográfiai trendek folytatódnak 2010 ig; nem vesz tehát figyelembe semmilyen külső beavatkozást, a népesedési politika irányváltoztatásait, vagy egyéb társadalompolitikai tényezőt. A diagram jól szemlélteti az elnéptelenedés fenyegető veszélyét, a felhívja a figyelmet a beavatkozás szükségességére. 1. sz. diagram Népesség alakulása 2000 2010 2000 1500 Fő 1000 500 0 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 Év forrás: EuroRaptor Kft. saját számításai Doroszló Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján Az ilyen falvak esetében, a gazdasági helyzet javítására és a kedvezőbb népesedési folyamatok eléréséhez szükséges a vezetés elkötelezettsége, valamint hathatós külső segítség is befektetések, támogatások, pályázati források formájában. A vezetői attitűd, a nyitott gondolkodás, a vállalkozói készségek fejlesztése valamint a kezdeményezőkészség mind a lehetséges fejlődés zálogai. A település etnikai szempontból meglehetősen összetett képet mutat. A lakosság mindössze 31,5% a vallja magát szerbnek, a település többségében magyarlakta (56,2%). A nemzeti kisebbségek aránya állandónak mondható, fogyásuk mértéke is EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 18

a népesedési viszonyokat tükrözi. Egyedül a roma kisebbség száma mutat növekvő tendenciát, amelynek oka az eltérő családmodellben és gyermekszámban keresendő. 2. sz. táblázat Nemzetiség megnevezése 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 március Magyar 981 943 893 862 845 815 818 Szerb 628 615 597 545 490 458 458 Horvát 98 91 83 80 75 76 76 Roma 25 30 35 41 49 51 51 Jugoszlávok 43 38 35 35 34 34 34 Egyéb 25 18 17 17 17 17 17 forrás: EuroRaptor Kft. Doroszló Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján A nemzetiségek viszonyára elmondható, hogy kapcsolatfelvétel vagy integráció alig történik. A két legnagyobb népességű nemzetiség szinte egymás mellett él a faluban. A szerb lakosok nem vesznek részt a település irányításában sem, a helyi közösség tanácsában sincs képviselőjük. A gyermekek az iskolában szegregáltan tanulnak, sem kulturális sem gazdasági kapcsolatok nincsenek jelen. Vegyes házasságok szintén nem léteznek. Az egyedüli tér, ahol szerb és magyar (illetve egyéb nemzetiségű) gyermekek találkoznak az az iskola előkészítő egy másfél éves periódusa. A távolságtartásnak történelmi, nyelvi és nemzetpolitikai okai vannak, a szegregáció azonban a település integrált és hatékony fejlesztésének egyik komoly gátja lehet. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 19

1.1.4. Népmozgalom A település helyzetét nehezíti, hogy a negatív népesedési folyamatok közül nem csak a fogyás, hanem az elöregedés is jellemző. Az elmúlt évek adatait figyelembe véve a 0 14 éves korosztály aránya a népességen belül folyamatosan és monoton módon csökken. 2000 óta 5 százalékponttal csökkent a fiatal népesség aránya. Ezzel egy időben az idősebb korosztály társadalmon belüli aránya folyamatosan növekszik. Ennek mértéke nem éri el a fiatalok fogyását, de a 60 éven felüliek száma majdnem két százalékponttal növekedett az elmúlt évek folyamán. Hosszútávú tendenciák számítására nincsen lehetőség, az itt felvázolt társadalmi szerkezet azonban elöregedő, egészségtelen korstruktúrájú települést mutat. A település (nyers) élveszületési arányszáma az egészségesnek tartott 10 ről (2000 ben) 2005 re 8,27 re esett vissza. Ezzel szemben a halálozási arányszám növekvő tendenciát mutat, bár változása nem egyenletes. Kiemelkedő csúcsot jelentett a 2002 es év, amikor a mutató értéke elérte a 27,11 et. A vizsgált periódusban a halálozási arányszám mértéke átlagosan 17,86, amely kiemelkedően magasnak mondható. Ezeknek az adatoknak megfelelően a természetes szaporodás átlagos mértéke a vizsgált periódusban (2000 2005) 9,10 (vagyis természetes fogyásról beszélhetünk), a csúcs értéket pedig 2003 ban érte el a település ( 19,88 ). Ennek alapján megállapítható, hogy az általános európai népességfogyási trendektől sokkal nagyobb ütemben fogy a település lakossága, a fogyás mértéke kiemelkedő és az elöregedés komoly veszélyeztető tényező. A település népességét érintő el és bevándorlás mértékéről pontos adatokkal nem rendelkezünk. A rendelkezésre bocsátott információk alapján az elmúlt években a vándorlás szórványos volt, és 2002 t kivéve (amikor 150 személy költözött el a településről) mértéke sem volt jelentős. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006 20