PÁLYÁZAT A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola Igazgató (magasabb vezető) munkakörének betöltésére Pályázati adatbázisban szereplő azonosító szám: : Ok-3538/2012 Készítette: Vicziánné Simándi Éva 1
Tartalom Önéletrajz... 3 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAM... 7 BEVEZETÉS... 7 1. HELYZETELEMZÉS... 9 1.1 Az iskola névadója: Lajtha László... 9 1.2 Az iskola múltja és jelene... 12 1.3 Az iskoláról... 13 1.4 Törvényi szabályozás - jogszabályi környezet... 17 1.5 Finanszírozás... 18 1.6 Fenntartói elvárások... 19 1.7 Személyi feltételek... 20 1.8 Tanulók... 21 1.9 Székhely, telephely... 21 1.10 Tárgyi felszereltség... 23 1.11 Hagyományápolás... 23 2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK... 24 2.1 Alapelvek... 24 2.2 A szakmai munka és feladatok fejlesztése, már meglévő, és új lehetőségek... 27 2.2.1 Népzene... 27 2.2.2 Szolfézs oktatás... 28 2.2.3 Hangszeres képzés... 29 2.2.4 Kamarazene zenekar... 30 2.2.5 Grafika és festészet... 30 2.2.6 Pályára készülő növendékek tehetséggondozása... 31 2.2.7 Félévi, év végi, alap és záróvizsga... 31 2.2.8 Tanórán kívüli tevékenységek... 32 3. VEZETŐI PROGRAM... 33 ÖSSZEGZÉS záró gondolatok... 36 Felhasznált dokumentumok... 37 Mellékletek... 37 2
Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév Utónév Vicziánné Simándi Éva Szakmai tapasztalat Időtartam 1986. szeptembertől folyamatosan Foglalkozás fuvola, szolfézs és általános iskolai énektanár Főbb tevékenységek fuvola- fife tanítás, budapesti és országos versenyekre, felsőbb oktatási intézményekbe való eredményes felkészítés, zenei táborok, pályázatírás Munkáltató neve Kispesti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Címe Budapest, 1193. Irányi Dániel utca 2. Időtartam 1990-1992 Főbb tevékenység Kórusban való éneklés Munkáltató neve Magyar Rádió Énekkara Címe 1088. Bródy Sándor utca 5-7. Időtartam 2003-2004 Foglalkozás énektanár Főbb tevékenység 9-10. osztályban énektanítás Munkáltató neve Trefort Ágoston Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Címe 1191 Kossuth tér 12. Időtartam 2005-2006 Foglalkozás Általános iskolai énektanár Főbb tevékenység 5-8. osztályban énektanítás Munkáltató neve Erkel Ferenc Általános Iskola Címe 1192 Hungária út 11. Időtartam 2009 - Foglalkozás Triola fúvósegyüttes tagja 3
Eredmények a fuvola tanítás során I. Bántai Vilmos Budapesti Fuvolaverseny 2002. I. Korcsoport: Hole Anna kiemelt arany IV. Országos Jeney Zoltán Ifjúsági Fuvolaverseny 2003. I. Korcsoport: Hole Anna I. helyezés II. Korcsoportban Gelencsér Fanni döntőbe jutott II. Bántai Vilmos Budapesti Fuvolaverseny 2005. I. Korcsoport: Marczisák Boróka arany Bajnok Viola arany II. Korcsoport: Hole Anna kiemelt arany Slenker Magdolna arany III. Korcsoport: Várhegyi Fanni arany Erényi Eszter ezüst Gelencsér Fanni ezüst V. Országos Jeney Zoltán Ifjúsági Fuvolaverseny 2006. I. Korcsoport : Marczisák Boróka I. helyezés Bajnok Viola III. helyezés II. Korcsoport: Hole Anna I. helyezés Slenker Magdolna III. helyezés III. Korcsoport: Várhegyi Fanni II. helyezés Erényi Eszter III. helyezés III. Bántai Vilmos Budapesti Fuvolaverseny 2008. I. Korcsoport: Székely Zsófia II. díj III. Korcsoport: Bajnok Viola III. díj VI. Országos Jeney Zoltán Ifjúsági Fuvolaverseny 2009. I. Korcsoport: Székely Zsófia II. helyezés 4
Schwarczkopf Léna döntőbe jutott XI. Országos Alba Regia Kamarazene Verseny 2010. Székely Zsófia döntőbe jutott I. Kovács Imre Regionális Fuvolakamara Találkozó 2011. Duó kategória I. Korcsoport: Faragó Eliza-Tarnai Anna kiemelt nívódíj IV. Bántai Vilmos Budapesti Fuvolaverseny 2011. I. Korcsoport: Csató Boglárka, Faragó Eliza ezüst fokozat Schwarczkopf Léna bronz fokozat II. Korcsoport: Székely Zsófia ezüst fokozat VII. Országos Jeney Zoltán Ifjúsági Fuvolaverseny 2012. I. Korcsoport: Csató Boglárka, Tarnai Anna bejutott a döntőbe. Faragó Eliza V. helyezés Zeneművészeti Szakközépiskolába felvételt nyert növendékek Gróz Dominika 2003. Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola Erényi Eszter, Gelencsér Fanni 2006. Continuo Zeneművészeti Szakközépiskola Hole Anna, Várhegyi Fanni 2007. Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola Slenker Magdolna 2008. Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola Kitüntetés: 2006. Kispestért-dí 5
Tanulmányok Időtartam 2006-2008 Végzettség Közoktatási vezető Képzést nyújtó intézet Budapesti Corvinus Egyetem Időtartam 1983-1986 Végzettség fuvola, szolfézs és általános iskolai énektanár Képzést nyújtó intézet Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézet Időtartam 1979-1983 Végzettség érettségi Képzést nyújtó intézet Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Budapest 6
AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAM A cél olyan ember felnevelése, aki sikeresen tud alkalmazkodni a korhoz, amiben él. A gyerek ne csak elméleti ismereteket szerezhessen, hanem gyakorlati célú tudásuk is elmélyüljön és tudják alkalmazni mindazt, amit tanultak az évek során. Nemcsak a sok információ átadása fontos, hanem a gyermeki játékosság és a természetesség kibontakoztatása. Részlet Klebersberg Kuno rádióbeszédéből az ifjúsághoz (1928) BEVEZETÉS A művészetoktatással lehetőség nyílik esztétikai és érzelmi nevelésre a művészetek által úgy, hogy közben megismerhetik a diákok önmagukat és a személyiségük is fejlődik. Amikor beiratkoztam a Budapesti Corvinus Egyetem közoktatási vezető képzésére, az ismeretszerzés vágya, barátok tanácsa, és a megszerezhető tudás jövőbeni hasznossága vezetett. A tanítással eltöltött huszonhat év tapasztalata és az egyetemen bővült ismereteim megérlelték bennem az elhatározást, hogy intézményvezetőként próbáljak tenni a művészetoktatás jövőjéért. Nekem személy szerint is felelősségem van a felnövekvő nemzedék szellemi-, erkölcsi-, közösségi kultúrájának fejlődéséért. A művészeti nevelés rendszerességre, kitartásra tanít, és pozitív élményeket szerezhetnek a diákok általa. Kodály Zoltán egy helyen azt írta, hogy a gyermek zenei nevelésének elkezdését az édesanyja születése előtt kilenc hónappal kell elkezdeni. Ha egy mag termő talajra hullik, szárba szökik, termést hoz, és sok-sok új magocska születik belőle. A mi dolgunk pedagógusoké ennek a termő talajnak az előkészítése, a mag elültetése és gondozása, hogy sok és egészséges termés legyen. Ugyanígy működik a művészetoktatás. 7
Ha a kisgyermek olyan környezetbe kerül, ahol akár a szülők akár az óvodapedagógusok már részesültek a művészeti alkotás örömében, akkor arra fognak törekedni, hogy az ő gyerekeik, is részesüljenek ebben az élményben. Így olyan értéket teremtünk, ami hatással van az emberek lelki egészségének fejlődésére. A képzőművészet által képes lesz érzelmei kifejezésére, vagy megtapasztalja a zenekarban, kamaraegyüttesben való muzsikálás élményét, ezáltal toleranciára és alkalmazkodásra is képessé válik, és hatással lesz a környezetére. A művészetoktatás érték, amit minél több emberhez el kell juttatni, mert többek között segít a szociokulturális különbségek áthidalásában, segít a teljes emberré válás folyamatában. A Lajtha László AMI olyan iskola, ahová a pedagógusok és a gyerekek is szívesen járnak, hiszen megtapasztalhatják az alkotás örömét. Nemcsak egyéni érvényesülésre van lehetőség. Az iskola együtteseiben sikerélményhez jutnak azok is, akik egyénileg nem szeretnek szerepelni. Amikor információk tömege árasztja el a gyerekeket és pillanatonként új impulzus érinti meg őket, nekünk pedagógusoknak segítenünk kell az ezek közötti eligazodásban. Ehhez szükséges szakmai, módszertani ismereteink megújítása, hiszen a felgyorsult világgal lépést kell tartanunk. Az oktatás nem korlátozódhat csak az adott művészeti tárgy tanítására. Fontosnak tartom, hogy a palettánkon szerepeljen a művészeti területek befogadására, megértésére való nevelés, a koncentráció, a tanulás tanítása, az önbizalom megszerzése a színpadon való viselkedés, a lelki és testi egészség karbantartása (zenei munkaképesség gondozás, zeneterápia, művészetterápia) az érzelmileg gazdag, nyitott, igényes, kreatív személyiségek formálása, a toleranciára és az alkalmazkodásra való nevelés is. Mindezt úgy, hogy figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődését, és a tehetségükre építve kell alakítani készségeiket. A törvények és jogszabályok változását is naprakészen követni, alkalmazni kell. Ezeknek a feltételeknek megfelelni csak akkor lehet, ha közösen tudunk gondolkodni és tenni a megvalósításért. Ennek feltétele a kölcsönös bizalmon alapuló jó munkahelyi légkör, aminek megteremtése minden vezetőnek elemi érdeke. 8
1. HELYZETELEMZÉS 1.1 Az iskola névadója: Lajtha László A XX. század első felének Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa. Ezen felül zongoraművész volt, karmester, egyházzenész, hangversenyszerkesztő és zenei ismeretterjesztő, hangszertörténeti szakember, a nemzetközi kulturdiplomácia kiemelkedő alakja. Lajtha János László 1892. június 30-án Budapesten született egy jómódú és művelt polgári család elsőszülött gyermekeként. Apja, Lajtha Pál akit fiatal korában karmesteri ambíciók fűtöttek, jól hegedült, sőt zenét is szerzett a bicskei bőrgyár tulajdonosa volt és egy szakmai lapot is szerkesztett. Anyja, Wiesel Ida Erdélyből származott, amatőrként énekelt és zongorázott. Édesanyja révén Lajtha Erdélyt érezte igazi hazájának. Kiemelkedő tehetsége hamar megmutatkozott. Másfél éves koromban tudtam már betűzni, és mint hat éves gyermek, megvoltak a kedvenc könyveim. Akkor kezdtem zongorázni tanulni és hétéves koromból származnak az első kompozícióim. A francia zene már egészen korán felkeltette érdeklődését: 15 évesen a Zeneakadémia zongora előkészítő osztályába került, később Kodály Zoltánnál és Herzfeld Viktornál tanult zeneszerzést. Mivel szülei ellenezték a zenei pályát, kívánságukra a zeneakadémiai diploma mellé (1913) állam- és jogtudományi (politikai) doktorátust is szerzett (1918). A népzenekutatást diákkorában kezdte meg: 1910-ben, Bartók példája nyomán önállóan mentem el először népdalt gyűjteni. Ragyogóan kezdődő pályáját kettétörte az I. világháború. 1914-ben, 22 évesen, hazaszeretettől, kötelességtudattól vezérelve önként vonult a frontra, többször is kitüntették. Az I. világháború legelején ismerte meg a színinövendék Hollós Rózát. 1919-ben titokban keltek egybe. Két fiúk született: László, aki Angliában lett világhírű rákkutató, és Ábel, aki az Amerikai Egyesült Államokban él, és jelenleg is nemzetközileg elismert neurokémikus, agykutató. Bartók Béla, aki egy ideig Lajtha zongoratanára, majd atyai jó barátja és segítője volt, már 1920-ban ezt a sokatmondó nyilatkozatot adta róla egy angol zenetudósnak. "Kodályon és Lajthán kívül nincs értékes zeneszerzőnk." Rendkívül fogékony volt a képzőművészetek, az irodalom, a fizika és a csillagászat iránt. Kivételes műveltségű, páratlanul széles látókörű muzsikus volt. 9
Lajtha kulturdiplomáciai tevékenységének kezdete az 1920-as évek végéhez kapcsolódik. 1928-ban egy nagy figyelmet keltő, a magyarországi népies játékokról és táncokról (illetve ezek gyűjtési módszeréről) szóló előadással mutatkozott be Prágában, a Népszövetség Szellemi Együttműködési Bizottsága által rendezett I. Nemzetközi Népművészeti Kongresszuson. Ettől fogva évente egy-két alkalommal hosszabb időt töltött Párizsban. Néhány év múlva már a Népművészet és Néphagyományok Nemzetközi Bizottsága népzenenéptánc osztályának elnökévé választották. Lajtha a lehető leghamarabb megkezdte tudása továbbadását. Alig jött haza a frontról, 1919- ben már kinevezték a Nemzeti Zenede tanárává. Főként zeneszerzést és kamarazenét, rövidebb ideig zeneelméletet, metodikát, zeneirodalom ismeretet, vonósnégyes játékot tanított, bevezette a magyar népzene tanítását, továbbá foglalkozott az iskolai kórussal. Rendkívül sokoldalú, legendásan igényes, szigorú és következetes tanár volt. Tanítványai közé tartozott Ferencsik János, Tátrai Vilmos, Starker János, Kórodi András. Lajthát 1947 elején igazgatónak, a következő esztendő nyarán főigazgatónak nevezték ki a Zenede élére. 1949-ben állása megszűnt. (1951-52-ben, egyetlen tanév erejéig visszatért az intézményes tanításhoz: népzenei gyakorlatot tanított zeneakadémista növendékeknek.) A Magyar Nemzeti Múzeumban 21 évesen kezdett dolgozni, először a hangszergyűjteményt gondozta, majd Bartók utódaként a népzenei osztályt vezette. 1946-ban megbízták a Magyar Néprajzi Múzeum vezetésével és munkatervének kidolgozásával. Igazgatói pozíciójától néhány hónappal később meg kellett válnia. 1947-ben megválasztották a Magyar Néprajzi Társaság alelnökének. 1935-től 1938-ig a Magyar Rádió szabadegyetemének zenei műsorait irányította, majd 1945- től másfél éven át a Rádió zeneigazgatója volt. Nemcsak a zenekar újjászervezésében és szimfonikus együttessé való kibővítésében játszott fontos szerepet, hanem egy mai szemmel nézve is igényes és kiegyensúlyozott műsorstruktúra kialakításával lerakta a hazai modern rádiós zenekultúra alapjait. Igazgatása alatt saját műveinek rádiós közvetítését megtiltotta. Lajtha László családjával 1947-48-ban Londonban élt egy évig, addig soha nem tapasztalt anyagi biztonságban és kényelemben. Filmzenét írt Georg Hoellering felkérésére, aki Becket Tamás vértanúságáról szóló verses drámából készített filmet. A filmzeneírásra szóló szerződés lejártakor Lajthát sokan féltették a kommunista Magyarországra való visszatéréstől, ő azonban nem hagyta magát meggyőzni, a szíve hazahúzta. Itthon nem rejtette véka alá, hogy nem szimpatizál a kommunista hatalommal, de kiterjedt nyugati kapcsolatai miatt amúgy is 10
gyanússá vált. Tizennégy éven át hiába kérvényezte, hogy utazhasson, egyetlenegyszer kapott útlevelet, akkor is csak néhány napra, egy koppenhágai kongresszuson való részvételre. Még akkor sem engedélyezték neki az utazást, amikor 1955-ben a Francia Akadémia (Institut de France Académie des Beaux Arts) halhatatlanjai közé választották. Pedig Lajtha László előtt ilyen megtiszteltetés más magyar zeneszerzőt nem ért. Műveit itthon alig játszották, egzisztenciálisan ellehetetlenítették, hiszen nemcsak vezető állásait vesztette el, hanem gyakorlatilag mindenféle pénzkereseti forrását. Mindezen nem enyhített az 1951-ben, népzenei kutatómunkájáért kapott Kossuth-díj. Az ezzel járó pénzösszeget szétosztotta a nálánál is szegényebbeknek és megalázottabbaknak. Nem hódolt be, elveit soha nem adta fel. Közben nyugaton rendszeresen felcsendültek művei, kiváló művészek előadásában, igen elismerő kritikákkal, de Lajtha a sikerekről csak a nyugati barátok leveleiből és a neki elküldött újságcikkekből értesülhetett. A Népművelési Minisztérium 1951 nyarától anyagi támogatást nyújtott egy Lajtha által irányított, állandó népzenekutató munkacsoport létrehozásához és rendszeres foglalkoztatásához. 1953-tól haláláig fáradhatatlanul járta a Dunántúl vidékét, s folytatta rendkívüli jelentőségű munkáját a vokális és instrumentális történeti népzene kutatásában, lejegyzésében és rendszerezésében. Ezekben az években Franciaországgal, Nyugat-Európával csak leveleken keresztül tudott kapcsolatot tartani. Haláláig a budapesti Francia Intézet zenei tanácsadójaként működött. Élete végén vigaszt jelenthetett számára, hogy 1962-ben végre ismét Nyugatra utazhatott. Oslóban, Londonban, Párizsban, Strasbourgban, Monte-Carlóban ünnepelték. Hét évvel azután, hogy a Francia Akadémia tagjává választották, végre elfoglalhatta székét, tudományos előadásokat tartott, vezényelt, jelen lehetett művei bemutatóján, zeneszerzőversenyen zsűrizett, találkozott családtagjaival (ekkor ismerte meg menyeit és négy unokája közül kettőt), barátaival, s a Leduc kiadóval, amely egyéves meghívást ajánlott fel neki és feleségének. Szándéka szerint csak néhány hónapra utazott haza. Itthon ismét belevetette magát a népzenei gyűjtőmunkába, s a komponálást, a bemutatókat illetően is tele volt tervekkel, energiával, de 1963. február 16-án néhány nappal azután, hogy hazatért utolsó gyűjtőútjáról a második szívinfarktus hirtelen véget vetett életének. Legnagyobb posztumusz elismerése, hogy 2001-ben Magyar Örökség díjat kapott. Művei: színpadi művek (3 balett és 1 vígopera) zenekari művek (16 mű, köztük 9 szimfónia, 5 szvit) kamarazenekari művek (4 mű, köztük két sinfonietta) 11
kórusok (4 mű) egyházi zene (5 mű, köztük 2 mise, Magnificat) szóló vokális művek hangszeres kísérettel (3 mű, ezekből csak a Trois nocturnes kapott opusz-számot) kamarazene (27 mű, köztük 10 vonósnégyes) szóló hangszeres művek (7 mű zongorára, ezekből 2 opusz-szám nélküli, 1 mű fuvolára) filmzene (a négyből 3 filmzenének adott opusz-számot) népzenei feldolgozások (opusz-szám nélkül) Forrás: lajtha.hagyomanyokhaza.hu 2012-ben ünnepeljük Lajtha László zeneszerző, népzenekutató, pedagógus születésének 120. évfordulóját és 2013-ban emlékezünk meg halálának 50. évfordulójáról. 1.2 Az iskola múltja és jelene Miután a Fővárosi Zeneiskola Szervezet, valamint a körzeti zeneiskolák megszűntek, az intézmény 1968-ban önállósult XX. kerületi Állami Zeneiskola néven. Első igazgatója Máté János volt, aki 30 éven keresztül a nyugállományba vonulásáig vezette sikerrel az iskolát. A tanítás 11 tanárral és 300 növendékkel indult, a hangszerállomány 2 pianínóból és 20 fúvós hangszerből állt. Máté János után következő igazgatók: Puszter Jánosné, Tóthné Neogrády Mária, Legány Dénes és Csóka Gabriella. 1990. április 20-án az intézmény felvette Lajtha László nevét. Emlékszobáját 1997-ben avatták fel. Tiszteletére kétévente Műveltségi Vetélkedőt szerveznek az iskolában. 1996-tól képzőművészeti és táncművészeti oktatás is folyt az intézményben. A képzőművészeti oktatás ma is népszerű az iskolában, de a táncművészeti oktatás 2001-ben sajnos megszűnt. 12
Az iskola növendékei és tanárai a kerületi rendezvények állandó közreműködői. 1994-ben a világhírű karmester Kobajasi Ken-Icsiró egy tévéfelvételen vezényelte az iskola vonószenekarát. 1996-ban Liszt Ferenc Szent Erzsébet oratóriumát a Szent Erzsébet templomban adták elő. Az intézménynek volt egy mecénása Komár Ibolya személyében, aki Gulyás László által készített Erkel, Bartók, Kodály, Liszt és az intézmény 40 éves fennállásának emlékére Lajtha László portréjával ajándékozta meg az iskolát. Az iskola szellemiségét tükrözi az is, ahogy megemlékeznek pl. : - az iskola névadójáról: Lajtha László Terem és Emlékfal, műveltségi vetélkedőt rendeznek a tiszteletére - a mecénásáról: Komár Ibolya Emlékfal - a zeneiskola alapítójáról: Máté János Hangversenyterem - az elhunyt híres pedagógusaikról: Puszter János Terem, Puszter Jánosné Terem, Morvay László Képzőművészeti Terem - az intézmény támogatójának emlékét őrzi a Dobray István Kamaraterem 2007-ben az intézmény kiváló minősítést kapott. 2008-ban megkapták a Magyar Művészetoktatásért intézményi szakmai díjat. 1.3 Az iskoláról Alapítója: Budapest, XX. Kerületi Tanács VB Alapítás éve: 1968. Székhelye: 1204. Budapest, XX. ker. Ady Endre utca 98. Telephelyei: 1204. Budapest, XX. ker. Ady Endre utca 98. (Ady Endre Ált. Iskola) 1201. Budapest, XX. ker. Attila utca 25-27. (József Attila Ált. Iskola.) 1201. Budapest, XX. ker. Vörösmarty utca 128. (Vörösmarty Mihály Ált. Iskola.) 1202. Budapest, XX. ker. Lázár utca 20. (Lázár Vilmos Ált. Iskola.) 13
1202. Budapest, XX. ker. Mártírok útja 205. (Stromfeld Aurél Ált. Iskola.) OM azonosítója: 039851 Törzsszáma: 683122 Alaptevékenysége (2010. január 1-jétől alkalmazandó szakfeladat száma és megnevezése): 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 852032 Alapfokú képző-és iparművészeti, táncművészeti, szín-és bábművészeti ágban A tagozaton: előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamok, B tagozaton: alapfokú és továbbképző évfolyamok. A két tagozaton működő tanszakok és évfolyamok száma egyéni és csoportos képzésben: Zeneművészeti ág A zene múlhatatlan része az egész emberi műveltségnek. A zene hivatása: a világegyetem örök harmóniáját tükrözni és hirdetni az embereknek, hogy megtanuljanak beilleszkedni. (Kodály Zoltán: Visszatekintés) 14
A zeneművészeti ág képzési struktúrája EGYÉNI FŐTÁRGYI FOGLALKOZÁSOK Előképző Alapfok Továbbképző Összesen 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. I. II. III. IV. Zongora, hegedű, gordonka, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, tenor- és baritonkürt, kürt, harsona, tuba, ütő, gitár, cimbalom, citera (X) (X) X X X X X X X X X X 12 év Brácsa (X) X X X X X X X X 9 év Magánének (X) X X X X X X 7 év Jazz-zongora, jazz-gitár, jazzbasszusgitár X X X X X X 6 év Szintetizátor, szintetizátor-keyboard (X) (X) X X X X X X X X X X 12 év CSOPORTOS FŐTÁRGYI FOGLALKOZÁSOK Zenei előképző X X 1-2 év Szolfézs (X) (X) X X X X X X X X X X 12 év Zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene X X X X X X 6 év Kamarazene X X X X 4 év KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK (CSOPORTOS) Szolfézs X X X X 4 év Jazz-elmélet 2 év szolfézs után X X X X KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK (EGYÉNI) Korrepetíció X X X X X X X X X X X X 12 év Zongora (csak B. tag. növendékeknek) X X X 3 év KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK Zenekar, kórus, kamarazene, szolfézs, zeneismeret zeneirodalom, zeneelmélet X X X X X X 6 év Zenei munkaképesség- gondozás, zeneterápia, X X X X X X X X X X X X 12 év Improvizáció X X X X X X X X X X X X 12 év 15
Zenei munkaképesség- gondozás - Kovács módszer A hangszeres játék és az éneklés komoly fizikai megterhelést jelent. Csak az egészséges ember képes hosszú távon eredményt elérni. A követelmény és a színvonal emelkedik, tehát a zenészeknek és a zenét tanuló diákoknak is egyre többet kell teljesíteni, aminek következtében nő a szervezet fizikai és idegrendszeri megterhelése. Ha a stressz huzamosabb időn keresztül ér gyereket, felnőttet egyaránt, a test előbb utóbb szervi megbetegedéssel reagál. Dr. Kovács Géza a zenészek fizikai állapotának javítására kidolgozott egy programot, a zenei munkaképesség gondozást, amit róla neveztek el. A módszerrel a zenészek fizikai, szellemi és érzelmi állapotának optimális szinten tartását lehet elérni. A Lajtha László AMI-ban tanuló diákoknak és a pedagógusoknak lehetőségük van megtapasztalni a zenei munkaképesség gondozás előnyeit. Az iskola pedagógiai programjában három területen van jelen: - Kezdő növendékek részére az előképzőben, (hangszer nélküli zenei mozgás előkészítés folyik, ahol fejlesztik a növendék hangszertanulásához szükséges alapkészségeit, mint az állóképesség, erő ) - Zeneiskolai osztályokban tanulók számára, (főleg felvételiző növendékeknek az elfáradás késleltetésére, enyhítésére, a teherbírás fejlesztésére) - Az iskola tanárainak szervezett munkaképesség gondozó mozgásórák keretében. Zeneterápia Mely a zenét, mint eszközt alkalmazza a megelőzés, a személyiségfejlesztés, az önismeret, korrekció, gyógyítás, rehabilitáció területén. 16
A képző- és iparművészeti ág képzési struktúrája FŐTÁRGYI FOGLALKOZÁSOK Előképző Alapfok Továbbképző Összesen 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. I. II. III. IV. Vizuális alapozó gyakorlatok X X 2 év Grafika és festészet alapjai X X X 3 év Művészettörténet X X X X X X X X 8 év Grafika és festészet műhelygyakorlat X X X X X X X 7 év KÖTELEZŐ TANTÁRGY Vizuális alkotó gyakorlat X X X X X X X X X X 10 év VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY Vizuális alapozó gyakorlatok X X 2 év Népművészet X X X X X X X X X X 10 év Művészettörténet X X X X X X X X 8 év Művészetterápia X X X X X X X X X X X X 12 év 1.4 Törvényi szabályozás - jogszabályi környezet Az alapfokú művészetoktatás szabályozási rendjét a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény tartalmazza. A Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény esetében az Intézmény Pedagógiai Programja, a Szervezeti és Működési Szabályzata, az Intézményi Minőségirányítási Programja, ami útmutatást ad, és kijelöli a követelményeket, kötelezettségeket, lehetőségeket. 17
A köznevelési rendszer fokozatosan átalakul. 2012. Szeptember 1-jén hatályba lépett az új Nemzeti Köznevelésről szóló törvény, melynek néhány intézkedése később, vagy felmenő rendszerben lép életbe. Kiemelten foglalkozik a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, amely érinti az SZMSZ-t, Házirendet, Pedagógiai Programot, valamint a Helyi tantervet. 2012. december 31-ig felül kell vizsgálni a pedagógiai programot és az SZMSZ-t, hogy az új Nemzeti Köznevelésről szóló törvénynek megfeleljen. Az alapító okiratot módosítani kell, a törvényi változás miatt. Alapfokú művészetoktatási intézmény helyett 2012. szeptember 1-től Alapfokú művészeti iskola elnevezésre. A Pedagógiai Programban és a Minőségirányítási programban vannak lefektetve az iskola céljai, feladatai. Az itt rögzített feladatokat szakképzett, munkájukat minőségi szinten végző tanárok oktatják. 1.5 Finanszírozás Az iskola alapvetően az Önkormányzat által finanszírozott intézmény. A támogatás alapját a kormányzat által meghatározott normatíva adja. A feladatok végrehajtásának forrásai: - A mindenkor hatályos önkormányzati költségvetési rendelet szerint meghatározott költségvetési támogatás, - saját bevétel, - átvett pénzeszköz 2013. január 1-től az óvodák kivételével a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények az állami fenntartásba kerülnek. A települési önkormányzatok jogszabályban meghatározott, köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények működtetését. (Nkt. 74-76. ) 18
1.6 Fenntartói elvárások - tanulói növendékbázis megőrzése, szélesítése, - minőség, eredményesség, - hatékonyság, - méltányosság és esélyegyenlőség, - szervezeti kultúra fejlesztése, - humán erőforrás hosszú távú tervének készítése (továbbképzések lehetősége), - SZMSZ és egyéb szabályzatok törvényi előírásoknak megfelelő módosítása, - Pedagógiai Program (nevelési program, helyi tanterv) jogszabály szerinti átdolgozása, folyamatos figyelemmel kísérése, - taneszköz ellátottság fejlesztése az ésszerű igények felmérése alapján, - a potenciális baleseti források felülvizsgálata, hibák kijavítása, megszüntetése. - fenntartóval történő kapcsolat meglévő formáinak erősítése, az információáramlás korszerűsítése, - szülőkkel való kapcsolatápolás, - intézményi együttműködés (más oktatási intézményekkel), - a település kulturális életének színesítése előadásokkal, - átláthatóság és elszámoltathatóság, - stabilitás, illetve kiszámíthatóság, - alkalmazkodóképesség. Kiemelt oktatásfejlesztési célok közé tartozik a tanulók versenyképes tudásának kialakítása. Szakmai és technikai készségek, szociális és személyes képességek fejlesztése, amelyek révén az emberek együtt tudnak működni, és aktív polgárok lehetnek. A Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kiemelt szerepet játszik a tehetséggondozásban, a zene és a képzőművészet megszerettetésében, népszerűsítésében. Továbbra is kiemelt program a sikeres művészeti rendezvények hagyományteremtő, hagyományőrző tevékenységének folytatása. Erősíteni kell a társadalmi változásokhoz, igényekhez való rugalmas alkalmazkodást, intézményi szinten a fenntartói elvárásoknak való minél eredményesebb, hatékonyabb megfelelést. 19
1.7 Személyi feltételek Az iskola pedagógusai magas színvonalon végzik munkájukat, amit alátámaszt a budapesti és az országos versenyek eredménye, a pályázatokon elnyert díjak, a továbbtanuló diákok száma, a sikeres hangversenyek és kiállítások. A tantestület létszáma nem áll arányban az ellátandó növendékek létszámával. A 2012-2013- as tanévben az ellátandó növendéklétszám 680 körüli. Ennek a növendéklétszámnak az ellátására 36,5 státusz áll rendelkezésre. Mivel nagy az érdeklődés az intézményben tanított tárgyak iránt és nincs elég tanár ezért a kollégák sok túlórát vállalnak a tanulni vágyók igényeinek kielégítésének érdekében. Hogy minél jobban megfelelhessen az intézmény az elvárásoknak, indokolt lenne a zeneművészeti ágon a státuszok bővítése. A könyvtáros pedagógus álláshelyen dolgozik, ezért szükség lenne egy könyvtáros álláshelyre. A kerületben működő intézmények közül ez az egyetlen, ami nem rendelkezik honlappal. A mai világban ahol az információszerzés leginkább az interneten történik, elengedhetetlen ennek a megléte. Ez is indokolja, és az intézményben folyó munka gördülékennyé tételét segítené egy rendszergazda alkalmazása. Pedagógus álláshelyek száma: 36,5 melyen 44 tanár és a könyvtáros kolléga dolgozik. Ebből 42 zenei ágazaton, 2 képző és iparművészeti ágazaton és 1 könyvtárosként. 3 fő Gyesen van. 8 nem pedagógus álláshelyen 11 fő dolgozik. Az intézményben dolgozó pedagógusok főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkeznek az általuk oktatott tárgyból. A nevelőtestület valamennyi tagja ambiciózus, növendékeiből a maximumot kiaknázó elkötelezett pedagógus. A technikai dolgozók áldozatos munkájukkal segítik az iskola működését. 20
1.8 Tanulók A növendékek többsége a kerületben, vagy annak vonzáskörzetében lakik, vagy jár iskolába. Nagy a várólistán lévő gyerekek aránya. Főleg zongorára, gitárra és előképzőbe van túljelentkezés. Az új Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben a művészetoktatás kiemelt helyen van, ezért fontos a fenntartóval együtt gondolkodva keresni a legjobb megoldást annak érdekében, hogy ezek a gyerekek is részesülhessenek művészeti oktatásban. Az utánpótlás folyamatossága az országos tendenciákkal ellentétben biztosított. Az intézmény növendék létszámát hivatott biztosítani az - eredményes működés, - sikeres propaganda, - a bázis intézményekkel (óvoda, iskola) való aktív kapcsolat. Az előző tanévben 662 tanulója volt az iskolának, ebből egyéni képzésben 513 fő részesült, Csoportos hangszeres kamara főtanszakos: 11 fő szolfézs főtanszakos:10 fő előképzős: 82 fő képzőművészeten: 46 fő tanult Felvételi alapján a 2012/2013-as tanévre várható növendéklétszám: 680 fő. Az előző tanévben egy trombita szakos, egy magánének és két fuvola szakos növendéket vettek fel Zeneművészeti Szakközépiskolába. Számos versenyen értek el kitűnő eredményeket az intézmény diákjai és tanárai, mindegyiket felsorolni nem szeretném, de ezúton is szeretettel gratulálok nekik. A pályázatíráskor a 2012/2013-as tanévnek az adatai még nem álltak rendelkezésemre. 1.9 Székhely, telephely Székhelye: 1204. Budapest, XX. ker. Ady Endre utca 98. Telephelyei: 1204. Budapest, XX. ker. Ady Endre utca 98. (Ady Endre Ált. Iskola) 1201. Budapest, XX. ker. Attila utca 25-27. (József Attila Ált. Iskola.) 1201. Budapest, XX. ker. Vörösmarty utca 128. (Vörösmarty Mihály Ált. Iskola.) 21