Új Ptk., vörös csillag és az ügyvédjelölt íróasztala Az elmúlt hónapban megjelent jogszabályok alapján úgy tűnik, a jogalkotó ébredezik téli álmából. Februárban elfogadták az év első törvényeit, köztük az új Polgári Törvénykönyvet is. A Kormány kialakította a kiemelt felsőoktatás rendszerét, a miniszterelnök kinevezte az új rendőrfőkapitányt és tovább csökkent a jegybanki alapkamat. A 16/2013. (II. 1.) ME határozat az országos rendőrfőkapitány kinevezését tartalmazza. A miniszterelnök a belügyminiszter javaslatára Papp Károly rendőr vezérőrnagyot nevezte ki országos rendőrfőkapitánnyá 2013. február 4-ei hatállyal. Az 1047/2013. (II. 7.) Korm. határozat a kiemelt felsőoktatási intézményekről rendelkezik. A Kor - mány a 2013-2016 közötti minősítési időszakra kiemelt felsőoktatási intézménynek minősítette a Debreceni Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudo - mány egyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet. A 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szól. A jogszabály rögzíti, hogy a nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszere Szibériai olajvezeték: nincs tagi hozzájárulás magában foglalja a kiemelt felsőoktatási intézményt, a kutatóegyetemet, a kutató kart, az alkalmazott tudományok főiskoláját, továbbá a hallgatói kiválóság és a tehetséggondozás rendszerét, a felsőoktatási kollégiumok, diákotthonok tehetséggondozó műhelyeit, valamint a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjat. Ezt követően a rendelet részletesen szabályozza a nemzeti felsőoktatási kiválóság intézményeit, a hallgatók, oktatók és kutatók kutatói kiválóságának állami elismerését és támogatását, a tudományos diákköri kiválóság elismerését és a tehetséggondozás rendszerét. Az NFM közleménye a kőolajtermékek és a földgáz után fizetendő tagi hozzájárulások mértékét tartalmazza. A közlemény a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség Közgyűlésének 6/2012. (XI. 28.) számú határozata alapján közzéteszi a kőolajtermékek és a földgáz után fizetendő tagi hozzájárulások 2013. január 1-jétől kötelező mértékét. A kőolajtermékek és a földgáz után fizetendő tagi hozzájárulások mértéke a következő: benzin típusú üzemanyagok esetében a díj mértéke 3.300 Ft/1000 liter, kerozin esetében 3.052 Ft/ 1000 liter, gázolaj esetében 3.205 Ft/1000 liter, fűtőanyagok esetében 3.075 Ft/tonna és földgáz esetében 60,50 Ft/GJ. A 4/2013. (II. 12.) OVB határozat aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítéséről szól. Az 2
Országos Választási Bizottság Brumbauer Tibor, a Tiszai Vitorlás Egyesület elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. A beadványozó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez, melyen a következő szerepelt: Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény megvitatását az általános (március 01. napjától június 01. napjáig tartó) halászati tilalmi időszak bevezetése végett? Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népi kezdeményezésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs. A 3/2013. (II. 14.) AB határozat a Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről rendelkezik. Az Alkotmánybíróság bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok alapján megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. számú végzése amely a Lehet Más a Politika gyülekezési jogával kapcsolatban született sérti az Alaptörvényben biztosított békés gyülekezéshez való jogot, ezért a bírósági végzést megsemmisítette. Ezen kívül megállapította, hogy az Alaptörvényből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti bírói felülvizsgálatnak legyen helye a rendőrségnek a rendezvény bejelentéséről hozott, hatáskör hiányát megállapító határozatával szemben. A bíróságnak a hatáskör hiányát megállapító rendőrhatósági határozat jogszerűségét és megalapozottságát érdemben kell vizsgálnia. A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szól. A jogszabály lényeges változásokat vezet be a pénztárgépekkel és a taxaméterekkel kapcsolatban. Rögzíti a kötelező használat eseteit, a pénztárgép és taxaméter forgalmazása engedélyezésének, üzemeltetésének, valamint szervizelésének szabályait. Fontos újdonság az adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásának kötelezettsége. A 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Őszi halászat: tavaszi általános tilalom? Régi taxaméter 3
Korm. rendeletet módosítja. A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet nyugellátásra vonatkozó szabályai kiegészültek azzal a rendelkezéssel, mely szerint a jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás hagyatékként történő kiutalását az örökös a jogerős hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány egyidejű csatolásával kérheti. Az elhunyttal közös háztartásban való együttélésre tekintettel a hozzátartozó által előterjesztett, az ellátás felvétele iránti kérelmet az ONYF által erre a célra rendszeresített, és az ONYF hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az 1067/2013. (II. 19.) Korm. határozat az 5000 fő lakosságszámot meg nem haladó települések lakosságának az adósságkonszolidációval kapcsolatos tájékoztatásával összefüggő feladatokat tartalmazza. A Kormány az 5000 fő lakosságszámot meg nem haladó településeken érvényes lakóhellyel rendelkező állampolgároknak a Kormány által végrehajtott önkormányzati adósságkonszolidációval kapcsolatos tájékoztatásának sikeres lebonyolítása érdekében felhívta a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a címzettek részére megküldendő miniszterelnöki levelek megszemélyesítésével, a küldemények összeállításával, a borítékok nyomdai előállításával és a címzettek részére való soron kívüli megküldésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a KEK KH útján gondoskodjon. A 2013. évi III. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvényt módosítja. A központi költségvetésről szóló törvény kiegészült azzal a rendelkezéssel, miszerint az állam készfizető kezesként felel az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek az E.ON SE-vel kötött adásvételi szerződésből eredő, az E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt. és E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. részesedéseinek megvásárlásáért fizetendő legfeljebb 875 millió eurónak megfelelő, az adásvételi szer- ződésben meghatározott árfolyamon számított forint összegű, valamint a megvásárolandó társaságok tevékenységéhez kapcsolódó készletek megvásárlásáért fizetendő legfeljebb 90 milliárd forint összegű fizetési kötelezettségei teljesítéséért. A módosítás rögzíti azt is, hogy a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet alapján az életjáradék összege 2013. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szól. Az új Ptk. nyolc könyvből áll, ezen belül részekre tagolódik. Talán legfontosabb változás, hogy a Polgári Törvénykönyvben került szabályozásra a társasági jog, a családjog és az ingatlannyilvántartásra vonatkozó joganyag is. Ezen kívül jelentősen módosultak az özvegyi jogra, az egyesületekre és az alapítványokra vonatkozó szabályok. Az új törvény 2014. március 15-én lép hatályba. A 3/2013. (II. 26.) MNB rendelet a jegybanki alapkamat mértékét tartalmazza. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a jegybanki alapkamat mértéke 2013. február 27-től 5,25%-ra csökkent. A 23/2013. (II. 1.) Korm. rendelet az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletet módosítja. A jogszabály rögzíti, hogy az Ipari Park cím és a Tudományos és Technológiai Park cím elnyerésére irányuló pályázatot az iparügyekért felelős miniszter egyidejűleg, évenként egy alkalommal írja ki, legkésőbb április 30-ig. A pályázati felhívást a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, honlapján és az ipari park portálon közzé kell tenni. Ezen kívül megváltoztak az Ipari Park cím elnyerésének Pályázóra vonatkozó feltételei is. 4
Az 1033/2013. (II. 1.) Korm. határozat az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségeknek juttatott támogatással kapcsolatos elszámolás rendezéséről szól. A Kormány felhívta a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy intézkedjen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, mint támogató, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, mint kedvezményezett, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, mint jogosult között 2012. január 3-án létrejött támogatási szerződés módosítása iránt, akként, hogy a 21 millió USD támogatási összeg valamennyi folyósított részlete és teljes egésze tekintetében a pénzügyi elszámolás és a szakmai beszámoló határideje 2014. június 30. napja legyen. A Kormány kifejtette azt is, egyetért azzal, hogy a 2011. és 2012. évre vonatkozó támogatási összeg külföldön élő Holokauszt túlélők részére történő folyósítása érdekében a MAZSÖK a Claims Conference-szel megállapodást kössön. A 15/2013. (II. 1.) ME határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnökének kinevezését tartalmazza. A miniszterelnök a belügyminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter együttes javaslata alapján dr. Hatala József rendőr altábornagyot nevezte ki a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnökévé 2013. február 4-ei hatállyal. A 4/2013. (II. 4.) NFM rendelet a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképet rögzíti. A rendelet a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére kibocsátott számla számlaképére vonatkozó követelményeit határozza meg. Az egyetemes szolgáltató a rendelet mellékletében meghatározott adatokat az ott rögzített elrendezésben köteles feltüntetni. Ezen kívül az egyetemes szolgáltató köteles a számlán alkalmazott rövidítések és a felhasználók számára ne- hezen érthető szakkifejezések magyarázatát rendszeresen, legalább évente egyszer a számlához csatoltan megadni. A 6/2013. (II. 5.) VM rendelet egyes borászati termékek harmadik országokban történő promóciójának támogatásáról szól. Támogatás az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező, illetve borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borászati termékek harmadik országokban történő megismertetését és promócióját célzó, három év időtartamot meg nem haladó program megvalósításához igényelhető. A támogatási keretösszeg a 2013/2014. borpiaci évben 1 millió euró. A támogatás mértéke a támogatásra jogosult nettó költségek 50%-a. Az egy program megvalósításához igényelhető támogatás összege legalább 25 ezer, legfeljebb 250 ezer euró. Programjavaslatot a szőlő és borágazatban működő szakmaközi szervezet, a programjavaslat benyújtásának időpontjáig termékleírást már benyújtott hegyközségi szervezet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, vagy legalább 5 hegyközségi tag által létrehozott társadalmi szer vezet, egyesület vagy gazdasági társaság nyújthat be. A 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól rendelkezik. A Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található települé seket szabad vállalkozási zónává nyilvánította. A szabad vállalkozási zónává kijelölt települések listáját a jogszabály melléklete tartalmazza. A foglalkoztatás-bővítés, az új munkahelyek teremtésének ösztönzésére meghirdetett pályázat alapján a szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő vállalkozások az alaptámogatáson és a kiegészítő támogatásokon kívül többlettámogatást igényelhetnek. A szabad vállalkozási zónává történő kijelölés 5 évre szól. 5
Az 1/2012. (XI. 5.) MÜK szabályzat az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételeit határozza meg. A szabályzat szerint az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd köteles biztosítani az ügyvédjelölt számára, hogy munkáját önálló munkavégzési helyen (külön íróasztalon) végezhesse, munkavégzése során számítógépet, jogszabályokat használhasson, munkaviszonyából származó kötelezettségei teljesítése érdekében telefonon, e-mailen elérhető legyen. Egy ügyvédjelölt foglalkoztatásának további előfeltétele, hogy az őt foglalkoztató ügyvéd (ügyvédi iroda egy főre eső) tárgyévet megelőző igazolt éves bevétele áfa nélkül legalább 5 millió Ft legyen. Ha az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd (ügyvédi iroda) alkalmazott ügyvédet is alkalmaz, akkor az egy főre jutó igazolt éves bevételnek áfa nélkül alkalmazott ügyvédenként további 5 millió Ftnak kell lennie. Megjelent a NAV közleménye a 2013. március 1-je és március 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról. A közlemény szerint az ESZ 95 ól- mozatlan motorbenzin ára 431 forint, a gázolajé 435 forint, a keveréké 462 forint, az LPG-autó gázé pedig 271 forint literenként. A közleményben szereplő áraknak azért is van jelentősége, mert ha a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyag költséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie. A 4/2013. (II. 21.) AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. -a alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről szól. Az Alkotmánybíróság e határozatában megállapította, hogy a Btk. 269/B. -a mely az önkényuralmi jelképek használata bűncselekmény törvényi tényállását rögzíti alaptörvény-ellenes, ezért azt 2013. április 30-ával megsemmisítette. Az AB álláspontja szerint a Btk. 269/B. (1) bekezdése túl tágan határozza meg a büntetendő magatartások körét, mert nem differenciál, hanem a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzat, az elkövetési módozat vagy a kiváltott eredmény figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet. A jelképhasználat általános büntetendővé nyilvánítása ahhoz vezet, hogy olyan magatartások is büntetendőnek minősülnek, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítása aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. A jogbiztonság szempontjából aggályos határozatlanság az önkényes jogértelmezés és jogalkalmazás lehetőségében jelentkezik. Bodolai László Szovjet sapkarózsa: tiltott vagy nem tiltott? 6 XX. évfolyam 3. szám n 2013. március