Károly Róbert Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Marketing és Menedzsment Tanszék SIMON ATTILA CSALÁDI GAZDASÁG ELEMZÉSE Készítette: Krakóczki Éva NAP40307 ML11
Gyöngyös 2009 Bevezetés Napjaink nehéz gazdasági helyzete a mezőgazdasági ágazatot is sújtja. Lépten-nyomon erről lehet hallani, mint ahogy a következő cikkrészlet is ezt támasztja alá: A hitelválság és az aszályos év keserves szezont produkált, amely derékba kapta az agrártermelőket. A gazdák kétharmada feje fölött suhog a kasza! Az inputárak növekedése 25 %-t meghaladóan növekedett, ugyanakkor a termelői ár nem éri el az előző év árszintjének a 73 %-kát. Jellemző, hogy a gabonafélék hazai és nemzetközi piacokon rendkívüli módon csökken a kereslet, így az exportárak ennek következtében alacsony szintre estek. A válság következtében a hiteligény tovább növekedett, amelyet a pénzintézetek nem tudnak, vagy nem akarnak kielégíteni. A talpon maradás érdekében az alapanyagot termelő gazdáknak egy lehetősége marad, hogy nem vesznek vetőmagot, csökkenti a műtrágya és növényvédő szerek használatát. Ergo az idei évben nagyon sok agrártermelő fog felhagyni a mezőgazdasági termeléssel és gyarapítani fogja az egyébként is nagyszámú munkanélküliek számát. 1 Az említett viszonyokra való tekintettel merült fel a kérdés, vajon hogyan hat a válság egy, a környezetemben lévő gazdaságra, így megkértem Simon Attilát, hogy meséljen a saját családi gazdaságuk által követett stratégiáról és jövőbeli terveikről. 1. A cég legfontosabb jellemzői Név: Simon Attila Székhely: Hatvan, Géza fejedelem út 1. Telephely: Csány-Sastelek Menedzsment: 6 fő alapító tag, 1 fő vezető Tulajdonviszonyok: egyenlő arányú részesedés az alapításkor, tulajdonosok nem bejelentett segítő családtagok részmunkaidőben 1 Agroinform szaklap: Miként hat a válság a mezőgazdasági ágazat egyes szereplőire?, 2009. november 2
1.Tevékenységi kör kertészeti termelés o gyümölcstermesztés csonthéjas gyümölcsök termesztése héjas gyümölcsök termesztése almatermésűek termesztése zöldségtermesztés o dinnyetermesztés szántóföldi növények termesztése o gabonanövények termesztése o olajos növények termesztése o vetőmagtermesztés szolgáltatás: mezőgazdasági és kertészeti gépi szolgáltatás o növényvédelmi permetezés kommunális kertészeti szántóföldi o egyéb szántóföldi gépi szolgáltatás anyag- és terményszállítás egyéb mezőgazdasági gépi munkák szaktanácsadás értékesítés 2. A vállalkozás mérete Az elmúlt három év átlagos éves árbevétele 39 millió forint volt, melynek 19,3%-a Európai Uniós és hazai földalapú és integrált növény- és gyümölcstermesztési támogatás. Jelentős a gazdaság kézimunkaerő felhasználása. Adott növény kézi szedésekor az alkalmazott munkaerő létszám napi szinten meghaladja a 65-70 főt. Ezek alkalmazása időszakos, és csak a konkrét minőségi piacot igénylő gyümölcsök szedésénél alkalmazott. A dolgozók szállítását saját eszközzel, illetve bérszállítók alkalmazásával oldja meg. A dolgozók alkalmazása során, úgynevezett alkalmi munkavállalói könyvet használ. 3
3 fő állandó bejelentett alkalmazottja van, az átlagos munkabérük havonta nettó 95 ezer forint. Az állandó munkaerő alkalmazásánál gondot jelent a dolgozók gyakori szabadságolása, illetve a kötelező orvosi vizsgálatok és munkavédelmi eszközök pótlólagos költsége. 1. ábra: A termőterület termesztett növények szerinti megoszlása 2008-ban Forrás: Saját szerkesztés A 2. diagram megmutatja, hogy a gazdaság 111ha földterülete hogyan oszlik meg a termesztett növények szerint a 2008-as évben. A dió, illetve a szántó területe közel azonos méretű, ezek a gazdaság legdominánsabb terményei. A további növények termőterületének összege a földek 28%-a, így elmondható, hogy a dió, az őszi árpa és a többi növény 1/3-1/3-1/3 arányban oszlik meg. A gazdaság fő profiljának a gyümölcstermesztésnek megfelelően a területek több mint 60 %-án különböző gyümölcsök termesztése folyik. A következő táblázatból kiderül, hogy az egyes években 2005-től kezdődően hogyan változott a földek használata, illetve tételesen érzékelteti, hogy az előbbi diagramon bemutatott arányok számszerűen hogyan alakulnak. A szántó területek felhasználása a vetésforgó miatt az évek során változott. A fás növények hosszabb életűek, mint a jelen táblázatban bemutatott 4 év, ezért az ilyen felhasználású területeken jelentősen nem figyelhető meg változás. Kivételt képez néhány eset, például ahol az almát a körte termesztése váltotta fel. 4
1. táblázat: Simon Attila Családi Gazdaság tulajdonában lévő földterületek mérete és a termesztett növények fajtái 2005-2008-as években Megye Település Hrsz. Ebből terület zöldséggyümölc nagysága (ha) s (ha) Típus Termelés típusa Öntözés típusa Tul jellege Termékek Heves Csány 0193/15 0,50 0,50 gyümölcs intenzív csepegtető saját ALMA Heves Hatvan 075/10 0,52 0,52 gyümölcs intenzív csepegtető saját ALMA Heves Hatvan 078/4 1,88 1,88 gyümölcs intenzív csepegtető saját ALMA Heves Hatvan 078/7-6 1,70 1,70 gyümölcs intenzív nincs saját ALMA Heves Hatvan 091/37 0,59 0,59 gyümölcs intenzív nincs bérelt ALMA Alma 5,19 5,19 Heves Hatvan 078/6 2,36 2,36 gyümölcs intenzív csepegtető saját CSER. Heves Hatvan 078/20 3,82 3,82 gyümölcs intenzív csepegtető saját CSER. Csereszn ye 6,18 6,18 Heves Hatvan 075/9 2,44 2,44 zöldség s nincs saját DINNYE s nincs saját DINNYE Heves Hatvan 078/4 4,66 4,66 zöldség Dinnye 7,10 7,10 Heves Csány 0173/115 28,85 28,85 gyümölcs s nincs saját DIÓ Heves Csány 0173/116 gyümölcs s nincs saját DIÓ Heves Csány 0193/107 gyümölcs s nincs saját DIÓ Heves Csány 0193/108 gyümölcs s nincs bérelt DIÓ Heves Csány 0193/109 gyümölcs s nincs bérelt DIÓ Heves Csány 078/4 3,64 3,64 gyümölcs intenzív mikroszfejes saját DIÓ Heves Csány 0193/107 3,80 3,80 gyümölcs s mikroszfejes bérelt DIÓ Dió 36,29 36,29 Heves Hatvan 078/6 1,51 1,51 gyümölcs intenzív csepegtető saját KÖRTE Heves Hatvan 078/7 1,77 1,77 gyümölcs intenzív nincs saját KÖRTE Körte 3,28 3,28 Heves Hatvan 078/20 2,91 2,91 gyümölcs intenzív nincs saját SZILVA Heves Hatvan 075/10 7,21 7,21 gyümölcs intenzív mikroszfejes saját SZILVA Szilva 10,12 10,12 5
2. Történeti áttekintés 2.1. A kezdetektől máig A családi gazdaság vezetője és alapítója, Simon Attila, aki 48 éves gyümölcsész. 1994-ben kezdte a vállalkozását az egykori Csányi Állami Gazdaság Sastelki gyümölcsösében. Korábban itt dolgozott, mint héjas és csonthéjas 2. ábra: Simon Attila mezőgazdasági gépei ágazatvezető. 1986-ban egykori vezetői-mint fiatal kollegának- rásózták a gyümölcsöskert akkor nem nagyon kedvelt és akkor csak veszteséget termelő növényét, a diót. Benne égett a bizonyítási vágy, mivel már akkor is beszélt nyelveket, így elsőként a külföldi- hazai nem lévén- szakirodalmat kezdte tanulmányozni, valamint felvette több külhoni termesztővel a szakmai kapcsolatot. Az 1990-es rendszerváltást hollandiai gyümölcsösben szakmai gyakorlaton élte meg, ahol mérnöki fejjel kétkezi munkával kereste kenyerét. Az itt megszerzett gyakorlatot és a korábbi tudást felhasználva, sikerrel indította el a magánvállalkozását, melynek alapját az akkor csődöt jelentő Csányi ÁG. területéből komoly hitelekkel megvásárolt 35, ha gyümölcsöse jelentette. Mára 111ha-ra bővült a művelt terület, amelyből 69ha gyümölcs és 42ha szántó. A gyümölcsös fő gerincét a 38ha-os dió ültetvény alkotja, melyből 7,5 X 3,5 méteres 6ha szuper intenzív dió sövény. A terület 70%-a öntözésre berendezett. Öntözési módok: mikro-szórófejes, illetve csepegtető öntözés, folyamatos tápanyagellátással. A területen gazdálkodást egy telepített METOS típusú meteorológiai állomás segíti, melynek segítségével számítógépen azonnal lekérdezhető az aktuális időjárási helyzet, aminek költségcsökkentő hatása eléri a 20%-ot. A terület 57%-án héjas ültetvény található (ez a megye legnagyobb magánkézben lévő héjas- dióültetvénye). További gyümölcsös felület 25% csonthéjas (cseresznye, meggy, szilva). Az almás termésűek területe folyamatosan csökken a rossz piaci körülmények miatt. A szántóföldi ágazat termesztésében kiemelkedik a gabonanövények termesztése, a bevétel stabilizálása miatt a vetésforgó betartásával olajos növényeket is termeszt (napraforgó, káposztarepce). A zöldségtermesztést azokon a területeken folytatja, amely a gyümölcsös struktúra váltása miatt felszabadul. A dinnye termesztésénél fő szempont a Csány községre
jellemző közel 150 éves termesztés technológia, mely a gyepkockás termesztésen alapul. A szolgáltatás, mint pótlólagos bevételforrás kiegészíti a szakaszos mezőgazdasági termelésből adódó felszabaduló gépi kapacitást, így a környező településeken kommunális feladatok ellátásában segíti az önkormányzatokat. 2. Sikerek és kudarcok a cég életében Az 1994-ben alapított, akkor még egyéni vállalkozásként működő cég szempontjából az alapítást követő évek kritikusak voltak, hiszen ebben az időszakban gazdaságát jelentős, magas kamatokkal terhelt hitelekből tudta beindítani és működtetni. Az induló állapot teljes mértékben nulla volt, a hitelekből megvásárolt földeken termelőeszközökkel nem rendelkezett. Sikerét szakmai tudásának és szorgalmának köszönheti. A következő jelentős fordulatot a korábbi elavult ültetvények cseréje és ültetvényrekonstrukció jelentette. V é g r e h a j t á s á h o z a z a k k o r jelentősnek számító 50%-os gyümölcstelepítési állami támogatás nyújtott segítséget. Ekkor lett telepítve az öntözőrendszer 85%-a is. 3. ábra: Gyümölcsös Jelentős fordulatot jelentett a 2004- es Uniós csatlakozás, melynek során új piacok kerültek megszerzésre, illetve a korábbiak stabilizálásra. Ez a korábbi átlagos árbevételt 45%-kal megemelte és stabilizálta, hiszen nem sújtotta a termékeket a befogadó ország büntető vámja. 3. A jelenlegi helyzetben melyek a cég stratégiai elképzelései? 3.1. Kilátások, ágazati, piaci helyzet A vállalkozás telep- és gazdálkodási helye páratlan adottságokkal rendelkezik az intenzív mezőgazdaság, valamint a kertészeti kultúrák területén, ennek alapján kézenfekvő, hogy ezen feltételeket kell kihasználni az agrárgazdaságának megfelelő hatékony és hazai és uniós jogszabályokat 7
megfelelően adaptáló működésének elősegítésre. A vállalkozás boldogulásának és az esetleges fejlesztések alapja a megfelelő, hatékony működést biztosító és a kat jól ötvöző saját gazdaságában van. A saját gazdaságának átalakulásával járó nehézségek, a gazdasági kényszer, a termesztés feladatai, az elmúlt időszakban kialakult információhiány és az előfordult természeti és gazdasági problémák fokozottan indokolják a megfelelő szakmai tudás minél szélesebb körű, hatékony használatát. Az elmúlt évtizedben a tervgazdálkodásról a piacgazdálkodásra történő átállás során a gazdálkodó nem jutott hozzá a mezőgazdaság egyik előfeltételét jelentő, bárki által könnyen elérhető, naprakész bel-, külpiaci és innovációs információkhoz. Tekintettel a mezőgazdasági termelés fokozott kockázatára, amely mind a termelési, mind a piaci fázisban fennáll, a természeti tényezőknek és váratlan eseményeknek legjobban kitett piaci szereplők, mint mezőgazdasági alapanyag-termelő számára rendkívül fontossá vált az, hogy a szakmai információkhoz megfelelő időben jusson hozzá. Ezen információk érthető és konkrét lefordítása számára létfontosságú. De nem csak az információk pontossága és naprakészsége fontos, hanem annak többirányúsága is. Igen nagy százalékban sokszor úgy termel, hogy nem tudja, és nem látja, hogy mi lesz megtermelt termékének a sorsa, így még kevésbé tudja, hogy a befektetett munkája és tőkéje visszatérül-e illetve marad-e annyi, ami az új gazdasági év kezdéséhez szükséges. A gazdálkodó szerint folyamatos a zavar a termelés és értékesítés, valamint az ismeretszerzésben. A kutató keresi a kutatása számára fontos tudományos eredményeket mindenféle termelői és piaci kontroll és hatás nélkül, és ha van is a kutatásának gyakorlati eredménye, akkor az számára túl tudományosan jut el, így annak gyakorlati hatása gyakran egyenlő a nullával. Így mint gazdálkodó termel a saját megszerzett szaktudása alapján, melynek alapja helyi erőforrások megfelelő ismerete és korábbi iskoláiban megszerzett ismeretei. Sajnos ezek az információk sokszor egyáltalán nem naprakészek. A termelési ciklusban kívánatos friss, aktuális termelési és piaci információkban csak - a függetlenek egyáltalán nem nevezhető, termékeit eladni kívánó - multinacionális értékesítési és piaci hiénák -tól kaphat csak, akik számára csak a rövidtávon megszerezhető profit a legfontosabb. Így az én termékem a legjobb és a többi is jó de elv alapján nem, vagy kevésbé jut elégséges termelési információ a termelőhöz. Véleménye szerint az elmúlt években lényegesen megváltozott az ellátási lánc, természetéből adódóan azonnali a kis és nagykereskedelem 8
technológiai és szervezeti fejlődését és a fogyasztó igényeit figyelembe vevő termelői reakcióra van szükség. Ebben az információs- kommunikációs láncban feltétlen szükséges lenne a termék-előállítóktól az azonnali piaci információ, hiszen az így létrehozott információáramlás az igények és elvárások korábbinál sokkal gyorsabb változását is magával hozza. Véleménye szerint harmonikus piaci viszonyok kialakulásához sok időre van szükség. Saját gazdaságának termelési szintjének fenntartása, valamint a további alkalmazottak foglalkoztatása szempontjából rendkívül fontos, hogy az állam szerepe erősödjön az új hatékony agrárpiaci rendszerek kialakításában, működtetésében. E segítség eredményeként keletkező profit alakítása meghatározó, ezért az állam eredményes szerepe mindképpen nélkülözhetetlen, hiszen ezzel érhető el a megfelelő harmónia a mezőgazdaságban. 3.2. Jelenlegi adottságok: erősségek gyengeségek 2. táblázat SWOT analízis ERÕSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETÕSÉGEK VESZÉLYEK - kiváló termőhelyi adottságok - nagy hagyományú agrárszféra - EU piac közelsége - gazdag környezeti táj - fejlett infrastruktúra - képzett munkaerő - alacsony munkanélküliség - jelentős K+F kapacitás - a körzetben agrárfelsőoktatási potenciál - felvásárlók monopol helyzete - alacsony mértékű tőke-visszaforgatás - jövedelemkülönbségek ágazaton belül - K+F támogatások stagnálnak, csökkennek - információ technológia alkalmazási aránya alacsony - szövetkezések erősítése - alternatív energiaforrások bevonásának növelése - direkt értékesítés kiszélesítése - integrált gazdálkodási módszerek széleskörű alkalmazása - munkahelymegtartás és teremtés - piaci igényeknek megfelelő áru előállítás - regionális piacok bővítése - közeli iparba (BOSCH, Samsung) való elvándorlás - üvegházhatás, aszálykárok növekedése - csökkenő biodiverzitás - képzett munkaerő a jobban fizetett gazdaságba települ át - Nitrát érzékeny terület való gazdálkodás Finanszírozás Forrásai: - pályázati lehetőségek folyamatos kihasználása - tevékenységek eredményeinek értékesítése Marketing - referenciák megléte - elektronikus és írott sajtó igénybevétele - szervezeti és személyi - hazai és EU finanszírozás alacsony - folyamatos forrásellátottság zavara referenciák megléte - elektronikus és írott sajtó folyamatos igénybevétele projektekre pályázás - korrekt szolgáltatási díjak kialakítása - korrekt üzleti terv készítése - stratégiai elemzések - eladásösztönzés - Internet használat fokozása - források hiányában jó kezdeményezések elhalása - piacon lévő versenytársak - negatív versenyszellem 9
Infrastruktúra - s eszközök- egyéni mobilitás - korszerű eszközök - hordozható digitális műszerek (GPS) - egyéni laptop használat - mobiltelefon - egyéni felszerelések fejlesztése - fizikai környezet fejlesztése - infomációtechnológiai eszközök gyors avulása 3.3. Versenytársak A versenytársak elemzésénél 3 különböző szintet különböztethetünk meg: a helyi vagy lokális versenytársakat, az ágazaton belüli regionális versenytársakat, illetve a piacra hatással levő külföldi versenytársakat. Első esetben a jelentős versenytársak közül 4 vállalkozó emelkedik ki, aki közel azonos területen és hasonló termésstruktúrával gazdálkodnak. Ebben az esetben a követendő célerősítő és gyengítő hatással van, vagyis azonos termékek megjelenésénél előnyt jelent a nagyobb mennyiségben megjelenő áru, melynek biztosabb értékesítési potenciált lehet elérni, hiszen a vevők, nagykereskedők, exportőrök szívesebben foglalkoznak, egyszerűbben kezelhető, nagyobb mennyiségű, homogén áruval. A homogenitás feltételezi az azonos technológiát, fajtaszerkezetet. A hátrány az egységes árumegjelenésben a gazdálkodók összefogásának hiánya. A regionális konkurenciák elemzésénél mindenképpen kiemelendő a megtermelt áru értékesítésénél, annak piacra jutásának időpontja. Így az azonos régióban megjelent termékek jelentős konkurenciát jelentenek. Ennek kiküszöbölésére a vállalkozó, illetve helyi konkurensei, ill. kisegítő társai csak a magasabb áruminőséggel, és minőségi garanciával tudnak érvényre jutni. Mivel Magyarország agrárkereskedelmében az export-import szaldó pozitív, így a hazai termék versenyképessége, annak magas áruminősége a friss áru piacán még mindig jelentős előnyt jelent, így az adott gyümölcs fő értékesítési szezonjában a dinnye kivételével, külső konkurencia nem jelentkezik, vélten azért is, mert adott termékértékesítési sávban (szezonális árumegjelenés) kevés konkurens található. Összefoglalva, a konkurencia a mezőgazdaságban eltérő jelleggel bír, mint a gazdaság más ágazataiban, hiszen azonos termék előállításánál a piac szereplői másképp reagálnak, mint egyéb termék esetében. A fogyasztás 10
szintje bizonyos szinten merev, egyedüli eltérés csak a felvevői, fogyasztói piacnál az áru minősége jelent. Sajnos kétpólusú piac kezd kialakulni. A minőségi termékek fogyasztása mellett megjelent az olcsó, kevés minőségi értéket tartalmazó áruk fogyasztása is. 11
4. Hogyan látja a vállalkozás helyzetét a következő években? A jelenlegi gazdasági helyzetben egyértelműen nem megállapítható a vállalkozás további sikeressége, mivel a piac minőségigényei a minőségbiztosítás bevezetését indukálják, és ez újabb pótlólagos forrás bevonását eredményezi. Ezzel párhuzamosan szükséges a gyümölcsös rekonstrukciója is, hiszen fajtától függően a termési ciklus 12-16 év. Piac szűkülésre nem számít interjúalanyom, minőség iránti igény növekedésére viszont igen. A konkurencia hatása, tevékenységére nem releváns. Összegzés Végezetül elmondható, hogy a gazdálkodó stratégiájának elemei a versenyben maradáshoz és a sikeres működéshez az információkhoz való gyors hozzájutás, és azok saját gazdaságra való levetítése, az Európai Unió piacainak közelsége és ennek kihasználása, uniós források pályázatok általi lehívása, a versenytársaknál nagyobb mennyiségű, illetőleg magasabb minőségű termék előállítása. 12
FORRÁSOK 1. Agroinform szaklap: Miként hat a válság a mezőgazdasági ágazat egyes szereplőire?, 2009. novemberi szám... 2 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: Simon Attila Családi Gazdaság tulajdonában lévő földterületek mérete és a termesztett növények fajtái 2005-2008-as években... 5 2. táblázat: SWOT analízis... 9 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: A termőterület termesztett növények szerinti megoszlása 2008- ban... 4 2. ábra: Simon Attila mezőgazdasági g é p e i... 6 3. ábra: Gyümölcsös... 7 13