Szarvas virányának második javitott és "bővített felszámlálása.

Szarvas virányának második javitott és "bővített felszámlálása. Ivilencz éve, liogy bátorkodtam gymn. értesítőnkben a szarvasi flóra ismertetésével fellépni a nyilvánosság elé. Ez volt vidékünk növényzetének első felszámlálása s mint ilyen iránt több részről mutatkozott érdeklődés; figyelembe vették azt jelesen a hazai növényzet ismertetésével foglalkozó férfiak. Fellépésein jutalmául szerencsés voltam nemcsak Holuhy József lelkész úrral, tanulmányaimban legszívesebb gyámolitómmal, és dr. Tauscher Gyula fehérmegyei főorvossal, sajnos ma már csak néhaival, (f 1882), ki mint egykori növendékem is a növénycseróben bőkezű társam volt, az előnyös viszonyt folytathatni, hanem dr. Borbás Vincze, budapesti föreáliskolai tanár s egyetemi licentiatus úrral, úgyszintén Titius Pilis áldozárral is, a tengeri flóra és fauna eme hírneves ismerőjével, nagybecsű összeköttetésbe lépni, és igy kétes esetekben mind a phanera mind a kryptogam növények meghatározásánál biztos, mindég igen szives útbaigazítást találni. E kedvező viszonyok által buzdítva és a növénytan előadásával hivatalom szerinti foglalkozás által új tevékenységre késztetve, kutatásaim nem maradtak eredménytelenek. A nagy terjedelmű szarvasi határ közelebb lekvő helyeit, valamint a szomszéd határok vele érintkező részeit, magam is, amennyire azt korom s komolyabb foglalatosságaim engedek, növényvizsgálva gyakrabban bejártam s városunk távolabb fekvő pusztáira is évenként kirándulásokat tettem, mindenütt azok terményeit jegyezve és szükség szerint gyűjtve. Még serényebben tette azt minden tavasszal több, a természetben gyönyörködő tanítványom. JEzek, a városhoz közelebb fekvő lüves helyeket éles szemmel felkutatva, gyakran leptek meg neve-

zetes leletekkel. Ily módon kilencz év lefolyása alatt flóránk első felszámlálása 78 phanerogam és 72 kryptogam növényfajjal szaporodott. Dr. Borbás Vincze, megyénk legnagyobb részének több évben ismételt átkutatása után, Békésvármegye flórájáról a magyar tudományos akadémia 1880. nov. 15-iki ülésén felolvasást. tartván, értekezésében az általam Szarvas virányában és későbben levélileg közlött növényfajokat is beszövésre méltatta. Miután e müve. az akadémia költségén 1881-ben kinyomatott és ekként határunk növényzete ujabb időben is ismertetve lett, e dolgozatom talán elmaradhatott volna. De én még sem tartottam feleslegesnek azt kilencz éves bővitéssel és helyenkénti javítással közre bocsátani, annál is inkább, hogy ez évvel 50 éves tanárkodásom s igy a növényisme általam való előadása véget ér. Beszámolásom legalább alapul szolgálhat, ha kinek utánam lesz kedve, vagy hivatala szerint feladata határunk virányát tanulmányozni. Közlöm e második felsorolást is csekély változással Endlicher rendszere szerint, ámbár az utolsó két évben Pokorny-Dékány növényország természetrajzát használtam előadásaimnak alapjául. A vadon termőkön kivűl felszámlálom a nálunk kertészetileg vagy gazdászatilag gyakrabban művelteket is. Amazok nagyobb, a gyakran műveltek cuvsiv, a ritkábban termeltek apró betűkkel vaunak nyomatva. Szükségesnek találom az átkutatott növénymezőnek történelmi és földrajzi rövid ismertetését előre bocsátani. A szarvasi határ gazdászati területe, ide számítva Nagy- Csákót ós Kondorost, melyek 1875-ik évben, Szarvastól hatóságilag elválván, önálló községgé alakultak, az 1871-ikben a vasút ügyében kiküldött bizottság jelentése szerint 84,000 katasztrális holdban vehető fel. Búvárkodásomban hozzá csatoltam e területhez még a szent-andrási pusztát, Csabacsűdöt, és a mező-túri határnak hozzánk legközelebb fekvő részeit. Mind ez oly rónaság, melyen a szem csak néhol akad

feltűnőbb emelkedésre, pl. a csabai úton, az erek partjain és a városban a Köröshidnál az ev. templomtól a város déli végéig. Síkságát legjobban tünteti elő a Körősnek nagyon kanyarulatos medre ós vizének alig észrevehető, malomkereket hajtani nem képes folyása. E kanyarulatok által félszigetekké alakitott térségek neveztetnek zugok"-nak, a síkság feltűnőbb mélyedései erefc"-nek, s ha állandóan viztartalmuak fokok" nak. A zugok közül a városhoz legközelebb fekvők: a Nyúl-Mángol-Szappanyos- ós Bikazug; az erek közül a város szomszédságában van: a Maczó és a Czigány-ér; a fokok közül nevezetesek: a halásztelki és a kákái fok. A Gyilkosér a mezőtúri határban a Körösön átvezető révnél kezdődik, de ott még csekély mélyedésű. Onnan kanyarulatokban délfelé haladva a Nagy-Vaskapu"Halásztelekre lép; ezt szinte görbületekben átszelve egyrészt kitágul a décsi Lapos"-ra, másrészt beszakad a Keresztérbe, melynek déli vége a Czigányér. A Dögösér határunk délkeleti mélyedéseit képezi s terjeszkedik Puszta-Káka számtalan kissebb erein át Kis- és Nagy-Szénás felé, melyeknek síkságán elenyészik; keletről délnek fordulva egyesül a Kölesérrel s végződik a Vekerben, mely o vidéken a kákái foknál nagyobb, de már Csongrádmegyében fekvő tó. A halásztelki és a kákái fok a szarvasi határ vizeinek gyűhelyei, mintegy medenczéi: amaz éjszaki, ez déli oldalán. Iszonyú nagy szárazságnak kell lenni, ha azokban eltűnik a viz. Mig az áradások szabadon garázdálkodhattak, a Gyilkosér és a halásztelki fok utján ömlött a viz Halásztelekre, innen elárasztotta Décset s hatott rendkívüli nagy áradáskor, milyen volt az 1816-ik és 1831-ik évi, egészen a kondorosi földekre» hol az öreg gazdák állítása szerint a vályúkat is emelte. Ugy öntettek el a déli oldalon nagy áradáskor a körösparti szőllők és a kákái fokon át az egész Puszta-Káka, melynek mélyedésein haladva a viz kimenetelót lelte a Dögös útján a Szénásokon és a Kölesér útján a Vekerben.

6 Mióta a töltések által a bullámoknak délkeleti terjedése elzáratott, a vízmennyiségnek szabályozására szolgál a balásztelki foknál a gáton alkalmazott két Vaskapu": a nagyobbik a mezőtúri határnál, a kisebbik a város közelében. E kapuk felemelése és leeresztése által a viz a Körösbe ki- vagy onnan beereszthető; a nagy kapu csak a ki- a kis kapu beeresztésre is szolgál, a mennyire tudniillik a körösviz az itt lionos Typha termesztésére szükséges. A Köröstől keletre fekvő terület gátak által már meg van mentve az áradásoktól. Az 1881-iki vizveszély, mikor a hullámok a vasnti gáton áttörve Décset elpusztították és a város is csak a gyorsan emelt körgátak által védetett meg, többé alig fog ismétlődni. De annál inkább szenvednek most a gátak délnyugati oldalán fekvő helyek. Itt a viz, kisebb térre lévén szorítva és a magas állású Tisza által feltartóztatva, hullámaival 3-6 hónapig tengerre emlékeztet. Magasságáról a tüzek derekán lelógó, az áradáskor kelt sűrű gyökhajzat bőven tanúskodik. E helyek ármentesitéséhez ugyan 1881-ik évben nagyszerűen hozzáfogtak, az Új-Körös medrét alkalmazott gépekkel tágitották, de már tavaly óta e munka egészen szünetel. A fokokon kivül nagyobb állandó viz a szarvasi határban nincsen. Csak erős időjárású években, milyenek az 1880 1882. voltak, az esőből vagy a hóolvadásből származó vadvizek" képeznek mélyebb tájakon és a gátak mellett ásott kubikokban, itt-ott a búza közt is, terjedelmesebb mocsarakat. Ily tájakon alakul azután a vizes helyek növényzete, mely feltűnően különbözik a szárazon termőtől. A viz felett emelkedő növények levelei keskenyek, hosszúk, merevek és épszélüek, a vizbe merültek hajszáluak és többnyire sallangosak, a vizszinén úszók kiszélesednek és épszélüek vagy karélyosak. A fokokban ós mocsarakban díszlenek: Typlia latifólia cs angustifolia, Scirpus palustris és maruimus, Oenanthe Phélan-

driiim, Butomus imbettatus, I'hragmites communis, Phalaris arundinacea, Glyceria spectabilis; nyilt mocsarakat borítják: J'otamogeton gramineus és críspus, Lemna minor és különféle moszatok, leginkább: Oedogonium, Zygnema, Ulothrix, Spirogyra; a vizenyős árkok iszapját láthatatlanná teszik az ott sűrűn tenyésző: Alisma Plantago, Carex nutans, Boripa austriaca, Heleocharis palustris, Ranunculus lateriflorus; a nyár s ősz idején víztartalmú kubikokban Ceratophyllum demersum Charárvsil vastag rétegekben hínár képződménnyé alakulnak; Heleocharis acicularis és Crypsis alopecuroides az utak és udvarok pocsolyáiban is megteremnek. A száraz helyek növényzete változik a talaj minősége szerint, mely Szarvason szikes, fekete, áradmányos ós homokos. I)r. Szabó József szerint Békés és Csanádvármegyékben a székek vagy székes földek valóságban egészen más, mint a székek vagy székes homok Szeged és Dorozsma táján. Csak a név és felület fehér színe közös. Békés és Csanádban a vak szék anyaga finom csillám és kovarészek, Szeged és Dorozsma körül pedig seperhető széksó. A békés-csanádi szik a legtömettebb, legsűrűbb talajnem, melyen a víz át nem hat s felületes megázásához is tetemes eső szükséges; a szegeddorozsmai a leglazább homoktalaj, melynek hézagain keresztül a víznek legkönnyebb utja van. Amaz a legfinomabb iszapolás eredményo, ez pedig kovának és nátron tartalmú földpát ásványok el mállásából származó termékek legdurvább halmozódása. Amaz szikes vagy székes, ez szíksós vagy széksós föld." (Békésvármegye flórája 16. és 17. lap.) A békés-csanádi sziknek e jellemzése szarvasi határunk szikes helyeire tökéletesen ráillik. A mi fekete földünk jó talajrészek keveréke. Mész, legalább a kákaiban, mellyel kísérleteket tettem, nincs, mert a savban nem pezseg. Ez, ráöntve, nyom nélkül tűnik el, mint szitán a víz; kagyló sem jön elő benne, de gyepvas golyók, tégla sziuü gömbök, elég nagy mennyiségben. Fekete földünk

8 tehát Dr. Szabó József szerint (Terin, tudományi közlöny 9'J. és 100-ik füzet) nem lösz" hanem nyirok." Homokos talajunk nem futó, hanem agyaggal kötött homok. Nem olyan az mint a pestmegyei, melyben, ha száraz, a láb bokáig; a kocsi tengelyig süppedez, s melyben az út csak bő eső után javúl. A tiszta homok határunkban csak néhol, több méternyi mélységből ásható, s az is annyira lágy, hogy vakolatnak nem használható. Aradmányos talajunk csak kisebb területeken tartalmaz annyi agyagot, a mennyi szükséges, hogy tapasztásra alkalmazható legyen. Halásztelek, Décs ós Káka puszták talaja leginkább szíkes, gyakran jókora területeken vak szik", a Körösjobboldali áradmányos, a kondorosi és nagy csákói homokos. Az áradások korában az egész terület, kezdve a Halásztelek éjszaki határától egészen a Káka déli határáig, keletre pedig az Örménykútig csak legelőnek volt használható. S milyen legelőnek! Tessedik Sámuel, 1769 182l-ig szarvasi ev. lelkész Der Landmann in Ungarn" (1774.) és AViesen Rectifications Plán" (1800.) czimű munkáiban irja, hogy e területen nem volt cserje és fa, lehetett róla mondani : Hos campos nulla arbor opacat!" Szerinte e legelőkön burjánzott: Thlaspi arvense. Capsella Bursa pastoris, Tanacetuui vulgare, Verbascum, Galium, Euphorbia s más rosz táplálékú füvek, melyekhez a marha csak a legnagyobb éhségben nyúlt. E nagy emberbarát életének fő czéljáúl tűzte ki e bajon segíteni ; ő indította meg Szarvason a józan gazdászatot. A város éjszaki részén alakított terjedelmes kertet, honossá tette a lucernatermesztést, épített selyemgyárat, melyből lett későbben paplak, s utoljára a mostani emeletes főgyrr nasium. De a feljebb nevezett terület tovább is csak silány közlegelő maradt. Tessedik jó terveinek kivitele csakis 1846-ik óv óta, mikor az úrbéri örökváltság történt, eszközöltetett sikeresen. Az örökváltságot gyorsan ós nagyban követték a gazdászati

javítások. Az áradások délnyugati útja a nagybirtokosoktól emelt halásztelki és kákái, s a várostól a Betlehem *) alatti gátak által elzáratott és a közlegelőből a község számár» jutott 15,000 hold 1850. óta a lakosok közt osztatott ki. A/, új birtokosok mindenfelé tanyákat és majorokat építettek, gyümölcs- és vadfákban gazdag kerteket alakítottak, nagy területeket leginkább a város közelében, szőllővel ültettek ki. Kevés év alatt silány legelők helyén, az egész éven át viruló, a marhának kedves takarmányt nyújtó lóherések és nagy területeken a minden gabonauemet jól termő szántóföldek keletkeztek. A mélyebben fekvő, vízjáró ós szikes területek azután is közlegelőnek hagyattak, vagy a szántás-vetés alá kiosztott földek után pótlékul adattak. Ezeken most sem terem sem kaszálható, sem táplálékot nyújtó növényzet : onnan eredtek a nép száján humorisztikus neveik, milyenek : Sirató, Koplaló, Dögös, Gyilkos s. h. Itt nőnek : Festuca duriuscula, Polygonum aviculare, Matricaria Chamomilla, Lepidium ruderale, Ceratocephalus orthoceros, Arenaria serpylufolia, Poa dura és bulbifera, Marrubium migare és peregrinum, Erodium cicutarimi, vizes helyeken I'lantago tenuiflora, Myosurus minimus. és llanunculus lateriflorus. A szántás-vetés alá kiosztott területek talaja fekete föld, nyírok, csak itt-ott szikes, a mi eső után, mikor a szik kivirágzik, könnyen felismerhető. A nyirkos földön is meg kell lesni a művelés alkalmas idejét; mert az sem igen nedves, sem igen száraz állapotban nem eszközölhető. Ezen elég jól teremnek a gabonanemüek és hüvelyes vetemények, dudvaként pedig a vetések közt díszlenek s némely évben erőre kapván, a búzát aszatfölddé, vagy virágos kertté változtatják : Cirsium arvense, Delphinium orientale, Lathyrus tuberosas, Adonis aestivalis, Agrostemma Githago, Sinapis arvensis, Ranunculus arvensis; Euphorbia virgata, Centaurea Cyanus, Papaver *) Egy városrósziiek nove.

10 Bhoeas, Thlaspi arvense, Lepidium Draba, Lithospermum arvense, Vicia saliva és hirsuta, Brotnus secalimis; Poa bulbifera, Potentilla supina; a parlagon heverő földen nőnek : Mentha Pulegium, Plantago tenuiflora, Myosurus minimus, gyérebben Aegilops cylindrica és Taraxacum officinale; a mezsgyéken: Alopecurus pratensis, Triticum repens, Bromus tectorum, Lolium perenne; 188l-ben a kiszikkadó mocsarak iszapjában: Elatine Alsinastrum és Limosella aquatica. Áradmányos talaj, homok által laza agyag, márgához hasonló, van a Körösön túl. Nem egyszer volt alkalmunk tapasztalni, hogy ott dúsan teremne : minden gabona, kukoricza, krumpli, len, dinnye, tök, burgundi s h., ha e vidék ármentesítve lenne. Áradások által az önkényt termő növényzet is nagy részben elpusztul. Legállandóbbak: Olycyrrhisa echinata, Polygonum amphibium, Iloripa austriaca, Phalaris arundinaeca, Glycerin spectabilis, Artemisia pontica, Inula britannica, Carex nutans ós Agrostis stolonifera; ez utóbbi inkább a tartós szárazságban vész ki. A többi növényzet változik : majd Trifolium repens, majd Setaria Crus galli, majd Xanthium strumarium elhatalmasodnak. A felszikkadó iszapot Heleocharis acicularis borítja, néhol Viola pumila-val díszítve; itt-ott Sium lati folium és Stachys palustris, árkokban pedig Iris Pseudoacorus, Euphorbia palustris és lucida, liumex pratensis, Conium maculatum ós a magasabb tárgyakra kapaszkodó Convolvulus sepium emelkednek. A nyár végén kedvező időjáráskor itt is elég díszes növényszőnyeg terűi el. így tavaly szeptember elején gyakori esőzések folytán: Agrostis stolonifera, Triticum repens, Lolium perenne, Lactuca sáligna és Plantago maior alkotta zöld alapját igyekvék festőivé tenni : Chrysanthemum inodorum, Daucus Carotta, Tri folium repens és Gratiola officinalis fehér; Solidago canadensis és Hibiscus trionum kénsárga; Thalictrum flavum Inula britannica, Potentilla anserina, Lysimachia Nummularia, Ranunculus sardous ós Lotus corniculatus sárga; Setaria verti-

11 állata, Bidens tripartita ós Glycyrrhisa echinata gyümölcsének barna; Gypsophila m urális és Althaea offici/nalis halvány vörös; Centaurea Jacea és Trifolium pratense rózsa szinli; Lythrum virgatum piros; Pulegium vulgare, Vicia Cracca és Cicharium Intybus kék; Symphytum officináié sötét lilaszinű virágjaik által. A Körösön túli áradmányos talajon szemlélhetjük az erdőnek kis képét is gr. Bolza István Anna-liget ncvü parkjában. Arra emlékeztetnek : Quercus- Acer- Gleditschia- Ulmus- Aesculus- Populus- és >Sto//.r-fajoknak, 8 10 öl magasságra emelkedő, hűvös árnyékkal kedveskedő csoportjai. E sudár fák hézagjait kitöltik részint saját lombjuk termékeny korhanyában sűrűn kelő csemetéik, részint más, a ligetben művelt fák és bokrok, mint : Ligustrum vulgare, Comus sanguinea, Padus vulgáris, Bhamnus catharetica, Crataegus monogyna, Sambucus nigra, Prunus spinosa, liosa dumetorum és 11. hemitricha, Sorbus aucuparia, tekervényes utak mellett: Bignonia Catalpa, Platanus occidentalis, Pinus silvestris. A fűz az átellenes parton is, magvait az áradás utáni iszapos földre hintve, önkényt terjeszkedő berkeket alakít. A liget árnyékos helyein nőnek : Althaea officinalis, Anthriscus tricliosperma, Bryonia alba, Carex hirta és nutans, Conium maculatum, Convallaria Polygonatum, Convolvulus sepium, Glechoma hederacea, Lappa maior és minor, Banunculus Ficaria, awicomus, polyanthemus és repens, Bumex pratensis, Stellaria graminca, Symphytum officináié, Urtica dioica, Vicia sordida. A verőfénynek kitett tekervényes utak közti vizjárta területekel kitöltik: Achillea Millefolium, Aiuga genevensis, Alopecurus pratensis, Aristolochia Clematitis, Asparagus officinalis, Ballota nigra, Carex Schreberi, Cirsium arvense, Convolvulus arvensis, Euphorbia Cyparissins, Esula, Iticida, jiahtstris és virgata, Galium Apparine ós verum, Lathyrus tuberosus, Lepidium Draba, Lolium perenne, Lychnis véspertina, Lysimachia Nummularia, Matricaria Chamomilla, Medicago lupulina és sativa, Mentha arvensis, Myosotis stricta, Myosurus minimus, Pastinaca olcracea, Phalaris árun-

12 dinacea, Von fertilis, pratensis és triviális, Podospermum Jacquinianum, Polygonum miculare és JJydropiper, Banunculus arvensis és pedatus, Boripa amphibia, austriaca és silvestris, Triticum. repens, Trifolium hybridmi, pratense ós repens, Vicia Oracca, latjiyroides és sutivá, Viola pumila. A régi közlegelőtől délkeletre terjednek az egykori úrbéri íöldek Kis- és Nagy-Ivondoroson. Ezek az ártérnél egykét lábbal magasabban fekszenek, talajuk lazább, televényben és homokban gazdagabb; ezek mindég miivelhetők s termésük dúsabb és biztosabb. Jellemzőbb vad növényeik : Adonis vernalis, Althaea paliida, Amygdalus nana, Anchusa Barrelieri, Arthemisia Absinthium, Caucalis daucoides (tövises magja miatt mint Banunculus arvensis, ördögárpa, nagyon alkalmatlan dudva) Delphinium Consolida, Marrubium peregrinuni, Nigella arvensis, Ornithogalum pyrenaicum, Bapistrum perenne, Salvia vcrticiuata ós nutans, Thalictrum nigricans és fkxuosum, Trifolium pratense var. pensilvanicum és recurvum, Veronka triphyllos és serpyllifolia, Viola ambiqua. Homokos talajnak egyedül a nagykondorosi ós nagycsákói mondható. Ebben a vadon termő növények változatossága is legnagyobb. Az utóbb felsoroltakon kivül itt szedhetők : Cerinthe minor, Dictamnus alba, Hypericum elegáns, Inula germanica, Teucrium Laxmanni, Potentilla pilosa, Sisymbrium Columnae, Stachys recta, Thymus Acinos és Serpyllum. A gazdák érdekében állván a művelt földet a gaztői minél tisztábban tartani, a vad növények csak mint gyom jönnek elő a vetések közt, különben a mezsgyékre, árkokra, litfelekre, töltésekre, temetőkre s h. kiszoritvák. Bántatlanul maradnak a legelőkön is azok, melyek mérges, edző nedvüek és kellemetlen szaguak, mint: Euphorbia-fajok, Hyosciamus niger, Datura Stramonium, Conium maeulatum, Solanum nigrum ós Dulcamara, Thlaspi arvense ; vagy melyek tüskéik által védvék, mint: Onopordon Acanthium, Cirsium lanceolatum, Carduus nutans ós acanthoides, Eryngium campestre, Falcaria Ilivini,

13 Xanthium strumarium és spinosim (ez utolsótól az irtására kiadott felsőségi rendeletek daczára sem tisztulhatnak meg az utak); vagy végre azok, melyek kevés és silány tápláló anyagot tartalmaznak, mint: Lappa- A triplex- Chempodium- fajok, Galium verum, Korina sedoides s h. Dr. Iíórbás békésuiegyei flórájában közlött és azóta nálunk történt felfedezések szerint vannak határunkban növényfajok, melyek vármegyénk más helyeiről feljelentve nincsenek, melyek tehát kizárólag a szarvasi virány sajátjai, ezek : Adonis vernalis, Aegilops cylindrica, Allium atropurpuroum, Althaea pallida, Amygdalus nana. Anehusa officinalis, A. Gmelíni és A. italica, Androsace elongata. Anthemis austriaca, Astragalus contortuplicatus, Bupleurum rotundifoliura, Cnrum Carvi, Ceratocephalus orthoceros, Crepis biennis, Cuscuta Epilinum, Dictamnui albus, Euphorbia falpata, Featuca valeniaca, (ialium uliginosuni, Ilieraciura Pilosella, Holcus lanatun, Hypericum elegáns, Kochia sedoides, Lamium album, Lnzula cam pestris, OnobrychiB antivn, Ornilhogalum ymbellat.um, Oenanthe media, Iiumex Acetosclla, Salvia nutans, Teuerium Laxinanni, Trifolium campestre var. longipes, Tr. minus, Tr. recurvum, Veronica prostrata, Vicia latliyroides és V. pannonica. Ellenben vannak az idézett munkában Békésmegye más helységeinek területéről feljegyezve növényfajok, melyek határunkban vagy teljesen hiányzanak, vagy még csak valahol rejlenek, ezek: Achillea setacoa, Aldrovauda, Andropogon, Allium liorbásii A. angulosiim, Alyssum minimum, Althaea officinalis, Alliaria, Angelica montana, Antheinis tiivotoria, Areaaria leptoclados, Arum, Asclepias, Asparagus tenuifolia, Asporula cynanchica, Astragalus austriacus, Borteroa, Caltha, Calamagrostis, Campanula, Cardamine, Carex intermedia ós C. silvatica, Caucalis muricata, Centaurea Biebersteinii, C. Calcitrapa és C. Irausilvanioa, Cephalaria, Cicata, Circaea, Ciinopodium, Cirsiuin Boujarti és C. brachycophalum, Chelidonium, Convallaria maíalis, Corydalis, Crypsis aculeata, Cucubalus, Cyperus, Ecbinops, Epitobium Lamyi, E, tnontanum, E. palustre, E parvillornm és E. rosoutn, Epipactis, Equisetucn, Eriophorum, Erysimum canescens, Eupaturium, Euphorbia striota, Cíalega, Galeopsis, Galium pedemontanum, G. rubi ides és G. triconno, Genista, Gentiana, Geum, IlydrochariB, Ilieraoium umbellatum, líipericum tetrapterum, Inula cordata, Iris subbarbata, J uncus silvaticus, Lactuca quercina, Lamium maculatum, Lappa tomentosa, Lapsaua, Leersia, Leontodon. Leucoium, Linum, Lotus gracilis, Lythrum bibracteurn, Marrubinm remotum, Marsilia, Medicago minima, Melica, Melilotus altissimús és deutatus, Myagrum perl'oliatum, Myriophyllum spicatum, Naias, Nasturtium hybridum, Nepota nudn, Nuphar, Mymphaea, Orchis, Parnassia, Plantago media, Podospormum laciniatuni, Polygonum Bellardi és P. tomeutosum, Potamogeton natans, Poterium, Pulmonaria, Ranunculus di aricatus, R. Lingua, R. polyphyllas ós R. Steveni, Reseda luteolu, ltumex domesticus, It. silvestor ós R. stenophylloidea, Salvia angusti i'olia, Salsola, Salvia dumetorum és S. pratensis, Seratula, Scrofularia, Silaus, Sinapis nigra, Sisymbrium, Sinapistrum, Solanum miniatum, Spergu- és

14 laria, Spiraea, Statice, Stenactis, Stratiotes, Sueda, Succisa, Trifolinm Schreberi, Trigonella, Turritia, Utricularia, Valeriana, Verbascum hybridun, Veronica aoitiifolia, V. Bekkabunga és V. maritima, Vicia sepium és V. striata, Xanthium priscorum, Vincetoxicum, Zanichellia. A Békésvármegye flórájában feljegyzett többbi növényfajok a szarvasiakkal közösek s mint ilyenek a rendszeres táblázatban fel vannak sorolva. A virágtalan növényzet a szarvasi határ területén csak a mohok, májmohok, csillárkák, zuzmók, moszatok és gombák által van képviselve; a harasztok, zsurlók, kigyónyelvfélék, vizi harasztok és korpafüfélék egészen hiányzanak. Az egy Aspidium spinulosum, mely tíz év előtt egy ócska udvarfalon nőtt, evvel együtt elpusztult. A gombák meleg nedves, a mohok hideg időben is, földön és fákon, mezőn és művelt helyeken, a zuzmók fatörzsökök hóján, a csillárkák az árkok álló vizében bőven találhatók. Gombáink közöl : Agaricus campestris, Ag. Oreades, Ag. scdigntis és Ag. Prunulus, nemcsak ehetők, hanem gyakori ós kedvelt ételek is. A moszatok leihelyei főképen az állóvizek, de fürdőkben is a vizszinen a léczekről befelé himbálódzó Cladophora glomeratá-ra. Oscillaria limosa-xal vegyest az egész fürdőszakon át bőven, Thorea ramosissimá-ra pedig julius szeptember havában egyes példányonként akadunk. Különben én csak puszta szemmel látható moszatokról szólhatok, mert górcsővel a növényeket nem vizsgáltam. Tanítványim, növényzetünk mezején búvárkodva, különösen az idén számosabb, eddig nem lelt, növényfajjal örvendeztettek meg, valószínű tehát, hogy határunk virányának felsorolásában lesz ezután is elég beigtatni ós változtatni való. Az én huszonöt éves egyszerű, mikroskop nélkül történt, kutatásom s megfigyelésem eredménye számokkal kifejezve a következő : Szarvason van: 185 vált-, 147 összenőtt-szirmú, 20 sziromtalan kétszikű, 1 maghon alatti és 79 szabad maghoni egyszikű, együtt véve 432 vadon termő, 156 gyakrabban és

15 nagyobb terjedelemben-, 149 gyérebben, leginkább diszül művelt összesen : 737 virágos növényfaj. A virágtalanokat képviseli az eddigi felfedezéseink szerint : 41 moh-, 3 májnioh-, 1 csillárka-, 8 zuzmó-, 23 moszat- és 42 gomba-faj. összesen 11 7 virágtalan növényfaj. Summa summarum : Szarvason van 8f>4 vadon és müveive termő virágos és virágtalan növényfaj; a művelteket, melyek száma a legbizonytalanabb, kivonva : 549 önkényt díszlő növényfaj. Záradékul nem találom érdektelennek feljegyezni, habár az nem tartozik a flórához, hanem a faunához, hogy a moszatokat keres-e, a híd oszlopain az édes vízi szivacsot, (Spongilla lluviatilis) tetemes mennyiségben találtuk.

16 Szarvas viránya rendszeresen. -A. Phanerogamas, -virág-zió növények. I. Dicotylcdoncs, kétszikűck. a) Choristopetalae, váltszirmuak. Papilionaceae, vitorlás szirmuak. ONONIS IGLICZ. 0. Spinosa L. Annaligetből nyugotra Tomcsányi-féle kaszálón. SPARTIUM IUNCEUM L. L. Fenester és LÜPINUS PERENN1S L. Csillagfürt. dísznövények, kertekben. MEDICAGO, CSIGACSŐ. M. Falcata L. száraz helyeken. M. Lupulina L. száraz helyeken. M. Sativa L. bőven termeltetik takarmányul, gyakran vadon is található. MELILOTUS, MÉZKEREP. M. officinalis L. utak szélén, vetések között. M. procumbens 1 less. szántóföldeken. M. COERULEUS BORBÁS = (TRIFOLIUM SUAYEOLENS.) TBIFOLIUM, LÓHERE. Tr. pratense L. városház udvarkertjében, var. pensilvanicum (Willd) Borb. Puszta-Décs, útfeleken, másutt is gyakori. Tr. médium L. árokpartokon. Tr minus sm. vasúti töltésen Bánréve felé. Tr. arvense L. vetések között. Tr. striatum L. Maczóér, a csőszháztól délfelé, halásztelki gáton, a mezőtúri út melletti kertektől éjszakra bőven a kaszálókon. Tr. fragiferum L. füves legelőkön, utak mellett. Tr. recurvum IV. leit,. Kordoros, Szőrhalom felé vivő út árokpartján, ritka.

Ír. hybridum L. az árviz által elpusztított, földeken. Tr. agrarium L. var. campestre /'. longipes Borb. városfüzesben, ritka. Tr. repcns L. Bodorka, kertekben, füves helyeken mindenütt. LOTUS, KEREP. L. Gorniculatus L. utak szélén. L. tetragonolobus L. dísznövény kertekben. GLYCYRRHIZA, HÍGVIRICS. Gl. eclúnata L. Körös áradásainak kitett helyeken bőven. Gl. glabra L. Édes gyökér, kertekben. Sophora iaponica L. gr. Iiolza József díszkertjében. Cercis Siliquastrum L. Júdásfa. ugyanott díszfák. ROBINIA, ÁKÁCZ. 11. Pseudoacaciu L. Akácz-csipkefa, mag és gyökérhajtások által szaporodva, utak mellett, udvarokban, kertekben. R. hispida L., R. glutinosa L. ós R. szarvasiensis díszfák: az vtczákon nem ritka a gömbákácz; az utóbbi kettő soha sem virágzik. Colutea arborescens L. Duda/irt. Cytisus Laburnum L. «több más Cytisus-faj, Zanót., kertekben gyakori díszcserjék. ASTRAGALUS, BÓKA. A contortuplicatus L. Betlehem alatti gáton. Nyúlzugban, ERVUM, LENCSE. E. Lens L. konyhai használatra bőven művelve. szélén. E. hirsutum L. mezőtúri határ déli részén, szántóföldek E. tetraspcrmum L. indóház felé, töltés oldalán; Kákán, szántóföldek szélén. Cicer arietinum L. Bagolcsa, Pisnm sativnm és nanum L. konyhanövények. V1CIA, BABÓ, KASZANYÜG. V. Oracca L. a) angustifolia Annaliget, kaszálókon b) latifolia Nyilv. árnyékos h. V. lathyroides L. A.-1.-ben gyakori. V. sordida W. K. (= V. o. grandi flóra Scop. mint az előbbi. V. segetaiis Thuül. füves helyeken. 2

18 V. pannonira Jacqu. indóház táján. V. villosa Rotli. töltéseken gyakori. V. narbonensis ÍJ. var. serrati fólia. Jacqu, halásztelki gáton. V. angustifolia Roth. indóház táján. V. sativa L. a) angustifolia b) co r d if o 1 i a vetve és elvadulva. Y. Faba L. takarmánynak vetve. LATHYRUS, BÜKKÖNY. L tuberosus L. Földi mogyoró, vetések közt csoportosan. L. pratensis L. nedves gyepes helyeken. L. hirsutus ÍJ. Káka, árokpartokon; indóház felé töltések oldalán. L. sativus L. Szeges bükköny, (Csicseri borsó) konyhai használatra vetve. L. odoratus L. és L. intermedius L. dísznövények. KORON ILLA, CORNILLA. C. varia L. ' Betlehemtől éjszakra vetések közt. ONOBRYCHIS; BALTACZÍM. 0. sativa Lam. Csabacsüd, vetések közt nem ritka. Phaseolus, Paszuly. Ph. vulgáris ós Ph. nanus L. főzelékül mindenütt művelve. Ph. multiflorus L. inkáid) lugasnak mint konyhának m. Dolichos hispida L. Szója, néhol vetve. Mimoseae, Erzökefélék. Amorpha fruticosa L. Kinincs, díszcserje. ( arsalpiniao, < zo/alpinrélék. Gleditschia triacanthos L. Lepény fa sövényekbe és fasorokba ültetik, de néhol vadon is kikel. Amygdaleae, mandolaféiék. AMYGrDALUS, MANDOLAFA. A. communisl. szellők b e n. A. nana L. Hanga m. Kondoros, utak árokpartján és garádokban gyakori, kertekben díszcserje.

19 P e r s i c a vulgáris M i 11. 0 s z i b a r a s z k. PRUNUS, KÖKÉNY. PR. spinosa L. Décs, az egyházi szántóföldek árokpartján ; var. macrocarpa 1> o r b á s, Verébszilva, szőllőkben; var. dásipoda Borbán. Pr. in siti ti a ós Pr. dom estica L. szilvafa. Pr. arnieniaca L. Kajszin bar asz k. Pr. avium L. Cseresznyefa. Pr. Cerasus L. Meggyfa. Ezek mint gyümölcsfák szorgalmasan ültettetnek, de magból és gyökér hajtások által önkényt is szaporodnak. Pr. Mahaleb L Saj és Pr. Padus L. ( Padus vulgáris Host. = Padus avium Mill ) díszfák, magból, itt-ott önkényt is kikelnek. Spiraeaceae, bajnóczafélék. Spiraea, Bajnócza. Sp. crenata, Sp. o puli fólia, Sp. prunifolia Sp. salicifólia, mint díszcserjék gyakran műveltetnek. Dryadeae. magcsákónemiiek. RUBUS, SZEDFR. B. caesius L. var. ayrestis(w. mindenfelé, árnyas helyeken, garádokban, mezsgyéken. R. Idaeus L. Málna, var. s e m pe r fl o r en s is. K.) Borb. FR AGAIM A, SZAMÓCZA. Fr. vesca L. Kondorosi gymn. földek árokpartján. Fr. collina Khrh. gyepes h., az előbbinél gyakoribb. F r. grandiflora Ehrh. ( Fr. chiliensis) Ananász szamócza, Tomcsányi-féle kertben 14 fajban. POTENTILLA, PIMPÓ. 1\ anserina L. Mangolzug, utak mellett, másutt is nedves h. P. reptans A. szántóföldeken, árokpartokon. P. argcntca L. száraz h. P. pilosa Wlld. Kondoros, árokpartokon. /'. supina L. mindenfelé, nedves h. AGRIMONIA, PÁRLÓ, BOJTORJÁN. A Eupatorium L. árokpartokon. Poterium Sanguisorba. L. Vérfö, Csabafü, más magyal bevetve.

20 Roseae. rózsafélék. KOSA, ROZSA. R. dumetorum f. platyphylloides (Dr. és Bp.) Borbás, sövényekben. 7?. hemitricha Bip. sövényekben. R. centifolia L. R 1 utea Mi 11. R. ga 11 ica és a nemesített rózsák sok válfaja a virágkedvelők, jelesen János tanitó úr, kertjében. Pomaceae, almafélék. Sziráczky Pyrus communis L. Körtefa, kertekben és szőllőkbe n. Pyrus Maius L. Almafa, mint az előbbi. Cydonia vulgáris Pers. Birsóka, m. a. e. 0 rat aegu s monogyna (Jacq u) B orbás, Ga 1 agonya. A. liget, ligetekben, szőllőkeritésekben; rózsa- vagy fehér színű teljes virágúra nemesit,ve díszcserje. Sorbus domestica L. Berkenye, Annaligetben egy fa. S. Aucuparia L. díszkertekben. Ruta graveolens L. DICTAMNUS Csákó, szántóföldek szélén. Rutaceae, rutafélék. kertekben. AJjBUS L. Kőris ezerjó, Kondoros és Nagy- Anacardiaceae, szömörczeféiék. Rhus coriaria L. Eczetfa, kertekben díszcserje néhol. (Rh.) var. latiniata is. glabra, Staphyleaceae, hályogfafélék. Staphylea pinnata L. díszcserje. Celastrineae, kecskerágófélék. Evonymus enropaeus L. Kecskerágó, kertekben és temetőkben. Rhamneae, bengefélék. Rhamnus catharctica L. kertekben.

21 Euphorbiaceae, ebtejfélék. EUPHORBIA, EBTEJ. E. Lathyris L. néhol művelve. E. helioscopia L. művelt helyeken. E. jplatyphylla L. halásztelki gáton. E. palustris L. mocsaras h., halásztelki gáton. E. Cyparissias L. száraz mezőkön mindenütt. E. Esula L. Annaligetben, halásztelki gáton. E. virgata W. Kit. vetések közt, töltéseken. E. lucida W. Kit. nedves h., halásztelki gáton. E. falcata L. tarlókban. Buxus ritkább. sempervirens L. Puszpáng, kertekben. Hippocastaneae, vadgesztcnyefélék. Aesculus Tlippocastamim L. Vadgesztenye és Pavia rubra L. diszkertekben. Sapindaceae. Koelreuteria paniculata Lam. diszkertekben. Acerineae, juharfafélék. Acer Pseudoplatanus L. Jávorfa. A. platanoides L. ajókori Juharfa. A. campestre L. a íodor Juharfa. A. Negundo L. és A. tataricum L. kertekben és sétányokban; az utóbbi Ampclidcac, szöllöfélék, Vitis vinifera L. a bortermő szőllő. Ampelopsis hederacea Mich. ( Hedera quinque/olia) fíorostyánszőllö, lugasoknak ültetve. Zantlioxuleae. is Ailanthus glandulosadesf. Bálványfa, gyakori. Ptelea trifoliata L. Alásfa, diszkertekben. vadon

22 Elatineae, elatinefélék, iszapörvfélék. ELATINE Alsinastrum L. L. Décs, Káka, vizállotta helyek iszapjában bőven. Tamariscineae, tamarixfelék. Tamarix gallica L. Vas/a, kertekben és udvarokban. Lineae, lenfélék. Linum usitatissimum IJ. Len, itt-ott magnak, vagy vászonnak, más lenfajok dísznek termesztve. Oxalideae, sósdifélék. Oxalis stricta L. más maggal vetve elszaporodott. 0. chiliensis és 0. Beauveana dísznövények. Balsamineae, fájvirágfé 1 ék. Impatiens Balsamina L. kertekben. Tropaeoleae, sarkantyúkafélék. Tropaeolum mains és más tropaeolum-fajok dísznövények. Philadelpheae, jazminfélék. Philadclplius coronarius L. Olasz Jázmin (Jezsáment) kertekben gyakori. Geraniaceae. gólyaorrfélék. GERÁNIUM, GÓLYAORR. G. pusillum L. müveit helyeken. Geránium és Pelargonium-/'o/o bőven és tartósan diszitik kertjeinket. G. dissectim L. az előbbivel. ERODIUM cicutarium L. mindenütt. Malvaceae, mályvafélék. MALVA, MÁLYVA. M. silvestris L. művelt helyeken, udvarokban, árokpartokon. M. rotundifolia L. bőven mindenütt. M. borealis Wallm. (M. pusilla Sm.) az előbbivel, gyérebben.

23 M. crispa L. itt-ott müveit h. LAVATERA, LAVATERA. L. thwingiacá L. Ó-Temető éjszaki oldalán. L. TRIMESTRIS L dísznövény kertekben. ALTHAEA, ZILIZ. A. officinalis L. Bikazug, árokpartokon, halásztelki töltésen. A. hirsuta L. Kondoroson utak mellett, kertekben. A. pallida W. Kit. Csabacsüd, Décs, útfeleken. A. rosea L. kertekben. HIBISCUS, HIBÍK. II. trionum L. müveit helyeken. H. syriacus L. kertekben díszcserje. ABUTILON, BÁRSONYFŰ. A. Avicennae Gartn Sida Abutilon L.) O-Temető éjszaki oldalán, Nyúlzugban. A. grandiflorus, dísznövény. Tiliaceac, liársfélék. Tilia, Hársfa. T. parvifolia és grandifoliaehrh. kertekben díszfák. Corchorus i ap o n i ca ( Ker r i a) DC. Komlórózsa, gyakori díszcserje. Oenothereae. ligetékefélék. Oenothera biennis L kertekben, vadon egyszer találtatott. EPILOBIUM, CSÖVIllICS. E. adnatum Gris. nedves helyeken. Deutzia gracilis Thunb. díszcserje. Halorageae, tó borostafélék. CERATOPHVLLUM, LÓCSAOAZ. C. demersum L. árkokban Chará-val vastag rétegekben. Lythrarieae, füzényfélék. PEPLIS, LOCSAHÚR. V. Portida L. iszapos helyeken. LYTHRUM, FL'ZÉNY. L. virgatum L. Körös árterén bőven, másutt is vizállotta h. L. Salicaria L. az előbbivel, de gyérebben. L. Hyssopifolia L. kiszikkadt helyeken.

24 Crassulaceae. pozsgafélék.. SEDUM, SZAKA. S. acre L. vert-kerítéseken, temetőkben. S. Telephium és több más sedum-faj kertekben m. SEMPERVIVUM TECTORUM L. Rózsás fül fű, házfedeleken. Caryophyllae; szegfűfélék. Dianthus, Szegfű, számos válfajokban művelve; D. barbatus; D. plumaríus, D. Heddewigii, I). chinensis, közönségesebbek. D. Carthusianorum nem jön elő. GYPSOPHILA, DERCZEFŰ. G. muralis L. mezőkön, napos helyeken; G. panieulata L. kertekben. SAPONARIA, SZAPPANÉŰ. S. officinalis kertekben. S. Vaccaria L. búza között. SILENE, SZILENE. S. viscosa L. Ó-Temetőben, ritka; S. inflata Sm. Betlehem alatti gáton. LYCHNIS, MÉCSYIRÁG. L. vespertina Sibth. (= (Melandrium noctiflorum L.?) mindenütt. L. 1 a e t a L. L. c h a 1 c e d o n i c a L. L. C o r o n a r i a L. és L. Viscaria kertekben.. AGROSTEMMA, KONKOLY. A. Githago L. búza között. Fhytolaecaceae, alkörmösfélék. Phytolacca decandra L. itt-ott kertekben. Alsineae lúdhúrféiék. ARENARIA, HOMOKHÚR. A. serpyllifolia L. szikes mezőkön, gátakon. STELLAR1A, CSILLAGHÚR. St. média L. művelt h. mindenütt. St. graminea L. Annaliget, Csabacsüd, árnyékos h. HOLOSTEUM, OLOCSÁN. H. umbellatum L. gátakon, művelt helyeken. CERASTIUM, MADÁRHÚR. C. anomalum W. Kit. mezőkön, töltéseken.

25 G. vulgatum ÍJ. ( C. triviale Lk.) szántóföldeken, udvarokban. MALACHIUM, IÁGYODA. M. aquaticum L. a házak körül, nedves, árnyékos h. SOLERANTHUS, SZEKLÁR. S. annuus L. túri mezőn, Czigányérben. S. sc.tv'eps Jib. gát oldalában. Portulacaceae, porcsinfeíék. városíiizesben, PORTULACA, PORCSIN. /'. oleracea L. művelt li.; teljes virágú, különféle szinű dísznövény kertekben. Boussinyaultia roselloide.re/in. felkúszó dísznövény. Chenopodiaceae, libatopfélék. ATRIPLEX, MAGLAl'Éli. A. hortensis L. sárga, zöldes és rózsa szinü levelekkel kertekben konyhai használatra m. A. nitens Rnbenth. a házak körül, kertekben. A. hastata L. Köröspartokon, töltéseken. A. patula /,. kerítések mellett, var. angustifolia Sm. tarlókban. A. rosea L. utczákon, kertekben. A. laciniata Koch. művelt, szemetes h. Spinacia oleracea L. lieta Cicla és B. vulgáris L. főzeléknek, vagy takarmánynak művelve. földeken. KOCIIIA. A'. Scoparia L. kertekben, napos helyeken. K. sedoides Sclirad. Décs, útfeleken. SOESOLA, SAVA R. S Kati Ivertfalakon, kukoricza CHENOPODIUM, LIBATOP. Ch. urbicum L.var. rhombifolium (Moq. Tand.) Borb. kerítések, utak mellett. Ch. hybridum //. müveit helyeken. Ch. olidum Sm. (= Ch. Vidvaria L.) mint az előbbi. Ch, opulifolium Schrad. kertekben, udvarokban. Ch. album L. mindenütt. Ch. glaucnm L. udvarokban, utak mellett. 2**

26 Ch. polyspermum L. maczóéri szőllőkben. sza- Ch. Botrys L. kertekben művelve és önkényt porodva. Amarantaceae. paréjfélék. POLYCNEMUM, TORZON. /'. maius A. Br. Káka, tarlókban. AMARANTUS, AMARANT, PARÉJ. A. retroflcxus L. Körtekben, szellőkben dudva. A. viridis L. ( A Blitum Koch.) zöldséges kertekben. A. caudatus, A. péndulus, A. hypochondricus és A. atropurpureus; Celosia eristata.kakastarej és Gomphrena globosa L. disz növények. Hypericineae. orbánczfüfélék. HYPERICUM, OKBÁNCZFÜ. II perforatum L. Bécs, gr. Bolza József diszkertje árokpartján. II. elegáns Steph. Kondoros, útfeleken, árokpartokon. Violaceae, ibolyafélék. VIOLA, IBOLYA. V. ambigua W. Kit. Kondoros, gymn. földek árokpartján. V. odorata L. (= V. suavis M. Bieb.) kertekben és temetőkben. V. pumila Chaix. (= V. pratensis Koch. = V. stricta Horn) Körös árterén. V. arvensis Mitrr. Kondoros, árokpartokon. V. tricolor L. Árvácska, kertekben. Grossulariae, egresfélék. Bibes Grossularia L. Pöszméte, és II. r uh rum L. Ribiszke, kertekben, szőllőkben R. aureum Psh. gyakori diszbokor, itt-ott R. sanguineum is. Cucurbitaceae tökféiek. BRYONIA, GÖNYE. B. alba L. garádokban. Ecballion, Magrugó. e. elaterium. itt-ott Űriekben.

E. Balsair.ina L. Momordica lialmmina.) Mint az e. Cu c u m i s, Ug o r k a. C. C i t r ul 1 u 8 L. G ö rö g d i n n y e, C. M o 1 o L. S á r g a (1 i nnye és C. 8 a ti v us L. Ugorka, mindhárom bőven és számos válfajokban. Cucurhita, Tök. C. P e p o L. é s C. m a x i ma L. Sütőtök, bőven. C. Lagenaria L. gyérebben m. Cacteae, kaktuszfélék. Számos Cactus-fajok, mint Opuntia vulgáris Melocactus communis, Cactus corallinus, Epiphyllum truncatum kertekben és ablakokban. Papaveraceae. mákfélék. PAPAVER, MÁK. /'. Jlhoeas L. mindenütt, de nem bőven. P. dubiíim L. szőllőkben, útfeleken. P. som ni í erűin L. gyakran vetve, kertekben elvadulva is; teljes virágú, dísznövény. GLAUCIUM, SZARUMÁK. 67. corniculatum Curt. Kondoros, Décs, árokpartokon, itt-ott a városban is. Eschscholtzia californica, kertekben. Fumariaceae, füstikeféíék. FUMARIA, FÜSTIKÉ. F. Schleicheri Sog. V. temetőkben ós kertekben, néha bőven. Cruciferae keresztesek. I. Siliquosac, beezosek. Hesperis matronalis L. Estike, Chairanthus annuus L. (= Matthiola annua R. lir.), Cheiranthus Cheiri L. Ch. m ar i ti m us ( = A u b r e t i a deltoidea) kedvelt disznövények. SISYMBRIUM, ZSOMBOR. S. Columnae L. Kondoros, árokpartokon bőven. L. Sophia L. kertekben, mezőkön.

28 ERYSIMUM, SZEGECS. E. repandum L. mindenütt. E. orientale R. Br. ( = Conringia orientális L.) müveit h. Brassica, Káposzta. Br. oleracea L. mindenféle fajaiban konyhai használatra m. B r. Napus Br, szinte több fajban olajdus magja miatt. SINAPIS, MUSTÁR. S. arvensis L. Vad repcze, müveit talajon, szántóföldeken, különösen árpa közt. DIPLOTAXIS, IKREND. D. muralis Dc. útfeleken, halásztelki gáton. II. Siliculosac, Ihm'/őkések. ALYSSUM, TERNYE. A calycinum L. halásztelki gáton, mezsgyéken. DRABA, DARA VIRÁG. Br. verna L. gyepes nedves helyeken az egész mező fehéredik tőle, gátakon, temetőkben, RORIPA, REZSUKA. R. amphibia L. (Nasturtium amphibium R. Br. mocsaras h. R. austriaca Gr. {== Nasturtium austriacum) vizenyős helyeken álló vizekben. R. silvestris L. nedves h. Valószínű, hogy Békésvármegye flórájában felszámított Roripa-válfajok közül Szarvason több jön elő, mert Roripa itt nagyon bőven van képviselve. COCHLEARIA, TORMA. C. Armoracia L. kertekben. C. macrocarpa W. K. Betlehem alatti mocsárban. CAMELINA, GOMBORKA. G. sutivá Gr. müveit h. EUCLIDIUM, ZÁRDI. E. syriacum R. Br. halásztelki gáton. THLASPI, TARSÓKA. Thl. arvense L. mindenütt. Tlú. perfoliatmi L. gyakori, különösen Ó-temető árok partjain. L. ruderale L. udvarokban, száraz gyepeken, néha oly sűrűn kel, hogy virágzásakor a levegő is büdös tőle. CAPSELLA, TÁRSOLYPŰ. C. Bursa pastoris L. a legközönségesebb dudva. ISATIS, CSÜLLENG. 1. tinctoria L. Kondoros, vetések közt szórványosan.

29 RAPISTRUM, RBKENYŐ. R. perenne L. Kondoros, tarlókban. RAPHANUS, RETEK. R. sativns II. Raphanistrum L. halásztelki gáton. Resedaceae. rezedafélék. L. körtekben. RESEDA, REZEDA. R. lutea L. vetések szólein, utczák árokpartjain R. o d o r ata, L. kertekben. Ranunculaceae boglárkafélék Clematis. Bérese. Cl. Vitaiba L. itt-ott kertekben; más Clematis- és Aliemone-'eyo/', mint dísznövények udvarokban és kertekben. THALICTRUM, V1RGÁNCZ. Th. niyrieans Jaequ és Th. lucidum L. a) princeps (Dümort) és b) latissimum Borbás, Tomcsányi-féle Iriherésben, városfüzesben. Th. fiamra L. var. pinguidmi Borbás, városfűzesben. ADONIS, HÉRICS. A. ve mai is L. Nagy-Csákó, Kondoros, szántóföldek szelén, tarlókban. A. aestivalis L. vetések közt. MYOSURUS, MIZURA. M. minimus L. P. Káka, nagy mennyiségben Plantago tenúiflora társaságában, itt-ott kertekben is. CERATOCEPHALUS, FULÁNCS. C. ortlioceros D. C. a gőzmalomtuli gyepen, Ó-T-ben, udvarkeritéseken. RANUNCÜLUS, BOGLÁRKA, SZIRONTÁK. R, aquatilis L. var. peltatus Sehrank sekély vizek iszapjában, árkokban. 11. trichophyllus Chaix. (= Batrachium fluitans W.) álló vizekben. R. lateriflorus I)C. szikes mocsaras helyeken, bőven a szomszédos túri mezőn. R. Ficaria L. A.-Ligetben, Körösparton. R. pedatus W. O-temetőben, száraz gyepes helyeken.

30 R auricomus L. Anna-Liget, árnyas h. 11. polyanthemus L. útfeleken, árokpartokon. B. repens L. vizenyős helyeken mindenütt; kertekben gyakori a teljes virágú. 11. sardous Cranz. var. mediterraneus Borhús, Halásztelek, gyepes helyeken bőven. II. sceleratus L. indóház felé iszapos h., ritka. 11. arvensis L. müveit h., var. tuberculatus is, (ördögárpa) Borbás búza közt nagyon alkalmatlan dudva. R. asiatieus L. dísznövény itt-ott kertekben. NIGELLA, KANDILLA. N. arvensis L. Kondoros gymn. földek árokpartjain. N. Damascena L. és Aquilegia vulgáris L. dísznövények. DELPHINIUM, SARK VIRÁG. 1). Consolida L. Szarkaláb búza között, útfeleken, nem bőven. D. orientale Gay. müveit helyeken, búza között bőven. I). Aiacis Griebs. ós D. formosum kedvelt dísznövények. Poeoniaceac bazsálfélék. Poeonia, Bazsarózsa. P. officionalis L. gyakori dísznövény, több változatokban is. Helleborus-/«/ 0^" néhol / 'ertekben. Berberideae, sóskacserjefélék. Berberis vulgáris L. és Mahonia ilicifolia kertekben. Araliaceae, borostyánfélék. Hedera Helix L. itt ott kertekben. Corneae, somfafélék. Cornus, Som. C. sanguinea L. ligetekben és C. mas. L. gr. Bolza József díszkertjében. Umbelliferae, ernyősek. ERYNGIUM, ÖRDÖGSZEKÉR. E. campestre L. töltések oldalában, mezőkön. E. plánum L. néhol kertekben. útfeleken,

31 Apium Petroselinum L. Petrezselyem, és A. graveolens L. Zeller, kertekben. FALCARIA, SARLÓFt. F. sioides Wib. Ó-temetőben, szől- Jőkben, mezőkön, tarlókban. CARUM CAKVI L. itt-ott az utczai árkokban. Fo enic u l u m officináié Ali. a közönséges Ánizs, mint az e. SIUM, BOLONYIK. S. latifolium L. Bikazug, P. Káka, iszapos helyeken, árkokban. BUPLEURUM, SZINGALLÉR. B, tenuissimum L. város füzesben, szikes mezőkön. B. rotundifolium L. N.-Csákó, árokpartokon, itt-ott kertekben. OENANTHE, HARAMAG. Oe. média Gris. a halásztelki gát melletti mocsárban, ritka. Oe. aquatica L. Oe. Phelandrium Lam) mocsarakban. Anethum graveolens L. Kapor, kertekben. PASTINACA, PASTERNÁK. P. sativa L. száraz helyeken, kertekben müveive. BAUCUS, MUROK. I). Carotta L. száraz h., kertekben m. CAUCALIS, BORZON. C. daucoides L. vetések között (ördögbocskor.) TURGENIA, TURGENIA. T. lati fólia L. töltések oldalában. TORILIS, TÜSKERNIÓ. T. infesta L. a város és az indóház közti téren, garádokban. T. helvetica Gmel. a körösparti szőllők alatt. ANTHRISCUS, TURBOLYA. A. garádokban. trichosperma Sehidt. Ó-t. CONIUM, BÜRÖK. C. maculatum L. árkokban mindenütt. Levisticum ojficinnle Koch. >u>'/iol kertekben. I>) iiiam» H'(alae, öüs/.cnőil.szirmunk. Primuiaceae kankalinfélék. LYSIMACHIA, LIZINKA. L. vulgáris L. P. Décs, útfeleken, nedves helyeken.

32 L. Nutnmularia L. Csabacsűd, füvei benőtt mocsaras helyeken gyakori. ANAGALLIS, TIKSZEM. A. arvensis L. müveit h., tarlókban, var. coerulea Schreb. mint az előbbi, de ritkább. Primula elatior L. ós Pr. chinensis közkedveltségii dísznövények sokféle szinváltozatokkal. ANDROSACE, MÜKÖCS. A. elongata L. mohos nedves legelőkön. Asperitoliae érdeslevelüek. ASPERUGS, MAGISZÁK. A. procumbens L. Csabacsűd, útfeleken, művelt h. Omphalodes linifolia (Lehm) Borbán (fehér Ne/elejts) és Phacelia tanacetifolia [Korpajw) kertekben. LAPPULA MYOSOTIS = Echinospermum Lappula töltések oldalában, müveit h. mindenütt. CYNOGLOSSUM, EBNYELV. C. officináié, L. Kondoros, utak mellett, itt-ott udvarokban is. Borago, officinalis L. kertekben. HELIOTROPIUM, KUNKOR. 11. europaeum L. Betlehem alatti gát kanyarulatában töménytelen. II. peruvianum (Vanília) kedvelt dísznövény. CERINTHE, SZEPLÉN, C. minor L. N.-Csákó, Kondoros útfeleken, árokpartokon. ECHIUM, KÍGYÓSZISZ. E. vulgare L. Csabacsűd, másutt is a szántóföldek szólón, mezőkön, töltéseken. Ei. altissimum (Jacqu.) Borb. száraz gyepes h. LITHOSPERMUM, KŐMAG. L. arvense L. mindenütt, mezőkön ós művelt h. L. purpureo-coeruleum L. az előbbivel, de gyérebben. NONNEA, GYÁSZOLÓ. N. pulla L. száraz h., mezőkön szórványosan mindenütt. ANCHUSA, ATRACZÉL. A. officináik L. árkokban. A. Gmelini Biinge, Ponyiczky-féle kert árkában. A. Barrelieri DG. Dócs, Kondoros, szántóföldeken.

33 mezőkön. MYOSOTIS, NEFELEJTS. M. strictalink. árnyas h., füves M. intermedia Link. a czigányóri szó'llök alatt, niüveit h., töltések oldalában. M. palustris Rotli. kertekben. SYMPHYTUM, NAÜÁLYTŐ. 8. offinale L. nedves h. mindenütt. Convolvulaceae, folyókafélék CONVOLVULUS, PA PLONCZ. C. arvensis L. müveit helyeken mindenütt bőven. C. sepium L. garádokban, árokpartokon. Calystegia (teljen virágú) én lpomea-/y//ox', (hajnali ka), dinsnö' vények szintúgy Conv. tricolor. CUSCUTA, ARANKA. C. Epithymum L. C. Epilinum Wh. különösen luczernán pusztit. Solanaceae csucsorfélék. Nicotiana, Dohány. N. Tabacum L. itt-ott kicsiben műv. Lycopersicum escnlentum Mill. Paradicsomalma műv. Capsicum annuum L. Paprika müv. Nicandra physaloides Gártn. itt-ott. müvelés nélkül is. SOLANUM, CSUCSOR. S. Dulcamara L. vizek körül, odvas füzeken, garádokban. S. nigrum L. müveit gazos helyeken. HYOSCIAMUS, CSALHATOK. II. niger L. halásztelki gáton a vasúti hid felé csoportosan, egyenkint mindenütt. DATURA, REDÖSZIRO.M. I>. Stratnonium L. gazos helyeken; a nagy s teljes virágú válfajai kertekben. LYCIUM, EANZAR. L. barbarmn L. sövényeket képez, müveit helyekre áthatva kiirthatlan. Labiatae. ajakosak MENT HA, MENTA. M. arvensis L. várostiizesbep, Nyúlzugban, udvarokban, nedves li. a

34 M. Pulegium L. vizállotta helyeken, árkok mellett, szántóföldeken bőven; előjön olykor fehérvirágu is. M. Piperita L. és M. crisp a L. kertekben. Lavandula vera DC. Ocy m u m basilicum L. Origanum Maiorana L. Rosmarinus officinalis L. S a t u r ei a h o r t e n s i s L. Hy s so p u s officinalis L. kellemes fűszeres illatjuk miatt kedvelt kerti növények. Moluccella laevis h. nagy kelyhe által feltűnő dísznövény. SALVIA, ZSÁLYA. S.officin alis L. kertekben közönséges. S. austriam Jaqc. Ó-Temetőben bőven. S. verticillata L. Kondoros, árokpartokon. S. silvestris L. müveit h., utak- szántóföldek mellett. S. nutans WK. Kondoros, árokparton út mellett. LYCOPUS, PESZERCZE. L. europaeus L. Maczóér, Bikazug, a városban is árkokban seregesen. L. exaltatus L. az előbbivel. THYMUS, KAKUKFÜ. Th. Scrpyllum L. Kondoros, útfeleken. Th. vulgaris L. kertekben. CALAMINTHA, CSOMBOR. C. Acinos L. (- Thymus Arinos L.) Kondoros, utak mellett, árkokban bőven. PRUNELLA, BÉKAVAR. Pr. vulgaris L. füves nedves helyeken, a városban árokpartokon. SCUTELLARIA, CSUKOK A. Sc. hastifolia L. városfüzes, nedves h. Csabacsűd, GrLECHOMA, REPKÉNY. Gl hederaccum L. nedves, árnyékos helyeken mindenütt. LAMIUM, TÁTKANAF, HOLTCSALÁNY. L. amplexicaule L. müveit h. mindenütt, var. clandestinum még gyakoribb. L. purpureum L. mint az előbbi, közönséges. L. album L. O-Temetőben, ritka. N epet a, Csipke pity. N. Cat aria L. kertekben. Melissa officinalis L. néhol kertekben. LEONURUS, GYÖNGYAJAK. L. Cardiaca L. házak körül, árkokban a városban is bőven.

35 L. Marruhi (tatrum L. ( Chaiturus Marrubiastrum Beichb.) Csabacsűri, a körösparti sző11 ők előtti árokban. STACHYS, HUNNYÁSZ. kaszálókon, árkokban. St. palustris L. Káka, Bikazug, St. recta L. Kondoros, szántóföldek szóién, búza közt. St. nnnua L. tarlókban, esős időben töméntelen, a móheknek bő' anyagot nyújt szép, fehér méz gyűjtésére. St. germanica L. kertekben. SIDEBITIS, BIBÉTYÜ. S. montana L. Kondoros, árokpartokon, városban a vertfalakon. MARRUBIUM, PEMET. M. vidgare L. városban gyalogutak szólón bőven. M. peregrinum L. Kondoros útfeleken, a gymn. tanya udvarán bőven. BALLOTA, PESZTERCZE. B. nigra L. (ruderalis) müveit helyeken, különösen kertekben. TEUCRIUM, TÁRÓ IMA. T. Scordium L. Körös árterén, vizenyős helyeken. T. Laxmanni ( Phleobanthe Laxmanni), N.-Csákó, Kondoros* út melletti bozótokban. AIUGA, KACSKANYAK. A. genevensis L. füves h., olykor rózsaszínű is. A. Chamaepytis Schrcb. Gamandor, tarlókban. Polemoniaceae. Gilia tricolor és Phl0X-/«/oi kedvelt dísznövények. Verbenaceae, verbenafélék. YERBENA, GALAMBÓCZ. V. officinalis L. városban ós a város körüli füves h. mindenütt. V. supina L. Betlehem alatti gáton, hol a mángolzugi kezdődik, nagy mennyiségben. V. melindris eleven piros, kék s má,s szinekkel díszítik kertjeinket. 3*