A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja LEZÁRVA: 2005. november 6.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 6 2. HELYZETFELTÁRÁS... 7 BEVEZETÉS... 7 A RINYAMENTI KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI... 8 TERMÉSZETI JELLEMZŐK... 8 TELEPÜLÉSSZERKEZET, KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER... 12 A RINYAMENTI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI FOLYAMATAI... 16 A kistérség gazdaságának általános jellemzői... 17 Jellemző ágazati szerkezet... 18 A kistérségben működő vállalkozások... 19 A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai... 25 Az agrárium helyzete... 28 Az ipar helyzete... 36 Kereskedelem és szolgáltatás helyzete... 39 Turizmus helyzete... 41 A RINYAMENTI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI FOLYAMATAI... 50 Demográfiai helyzet... 50 Nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete... 55 Egészségügyi helyzet... 56 Szociális helyzet... 58 Oktatási helyzet... 63 Kistérség kulturális, sport és szabadidős tevékenységeinek helyzete... 66 A kistérség civil szervezetei, belső-és külső kapcsolatai... 68 A RINYAMENTI KISTÉRSÉG MŰSZAKI INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETE... 69 Közlekedési infrastruktúra... 69 Infokommunikációs infrastruktúra... 72 Környezeti állapot... 73 3. SWOT ANALÍZIS... 77 ERŐSSÉGEK... 77 GYENGESÉGEK... 79 LEHETŐSÉGEK... 81 VESZÉLYEK... 83 4. JÖVŐKÉP... 85 5. STRATÉGIAI CÉLOK... 87 1. STRATÉGIAI CÉL: HELYI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZÓ FELZÁRKÓZÓ KISTÉRSÉGI GAZDASÁG 87 2. STRATÉGIAI CÉL: STABILIZÁLÓDÓ NÉPESSÉGŰ, TUDATOS ÉS ÖSSZETARTÓ KISTÉRSÉGI TÁRSADALOM... 93 3. STRATÉGIAI CÉL: MAGAS MINŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KISTÉRSÉGI KÖRNYEZET... 96 6. PRIORITÁSOK, INTÉZKEDÉSEK... 99 1. STRATÉGIAI CÉL: HELYI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZÓ FELZÁRKÓZÓ KISTÉRSÉGI GAZDASÁG 99 1.1. prioritás: Helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása... 99 3

1.1.1. intézkedés: Vállalkozások letelepedését és működését segítő kistérségi vállalkozói központ létrehozása... 99 1.1.2. intézkedés: Vállalkozói kapcsolatok erősítését és menedzsment ismeretek bővítését szolgáló programok kidolgozása... 102 1.1.3. intézkedés: Nagyatádi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése... 104 1.2. prioritás: Gyógyvízre épülő turisztikai élménylánc kialakítása... 106 1.2.1. intézkedés: Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő fejlesztése... 106 1.2.2. intézkedés: Nagyatádi Városi Strandfürdő továbbfejlesztése.... 108 1.2.3. intézkedés: Turisztikai programcsomagok kifejlesztése és a turisztikai attrakciók ismertségének javítása... 110 1.2.4. intézkedés: Minősített szállásférőhelyek bővítése... 113 1.2.5. intézkedés: Konferenciaturizmus feltételeinek kialakítása... 115 1.2.6. intézkedés: Ökoturisztikai attrakciók fenntartható fejlesztése... 117 1.2.7. intézkedés: Kerékpár túraútvonal-hálózat fejlesztése... 119 1.2.8. intézkedés: Vadgazdálkodáson alapuló vadászati lehetőségek jobb kihasználása... 122 1.3. prioritás: Tradicionális és innovatív agrárágazatok fejlesztése... 124 1.3.1. intézkedés: Biogazdálkodás elterjesztése, bioélelmiszerek előállítása... 124 1.3.2. intézkedés: Legelőre alapozott állattartás elterjesztése... 126 1.3.3. intézkedés: Integrációk, termelői és értékesítési szövetkezetek szervezése... 129 1.3.4. intézkedés: Kistérségi agrármarketing tevékenységek ösztönzése... 131 1.4. prioritás: Helyi adottságokra épülő ipari ágazatok fejlesztése... 133 1.4.1. intézkedés: Faipari vállalkozások hozzáadott érték termelő képességének javítása... 133 1.4.2. intézkedés: A Nagyatádi Konzervgyárra épülő zöldség-gyümölcs klaszter kialakítása... 136 1.4.3. intézkedés: Helyi kézműves és hagyományos feldolgozó szakmák újraélesztése... 140 1.4.4. intézkedés: A fémfeldolgozás és gépipar fejlesztése... 142 1.5. prioritás: Alternatív vidéki jövedelemszerzési lehetőségek javítása... 144 1.5.1. intézkedés: Véd- és haszonerdők telepítése gyenge termőadottságú területeken... 144 1.5.2. intézkedés: Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása gyógynövénnyel, alternatív energiatermelésre alkalmas növényekkel... 146 2. STRATÉGIAI CÉL: STABILIZÁLÓDÓ NÉPESSÉGŰ, TUDATOS ÉS ÖSSZETARTÓ KISTÉRSÉGI TÁRSADALOM... 148 2.1. prioritás: Hozzáférhető, helyi szükségleteken alapuló és emberközeli egészségügyi szolgáltatások kiépítése... 148 2.1.1. intézkedés: Nagyatádi gyógykórház rehabilitációs szolgáltatásainak továbbfejlesztése... 148 2.1.2. intézkedés: Egészségügyi alap- és szakellátás hatékonyságának növelése... 150 2.2. prioritás: Emberközpontú, költséghatékonyan működtethető szociális ellátórendszer kiépítése... 152 2.2.1. intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése és piacosítása... 152 2.2.2. intézkedés: Idősek gondozása alternatív módszerek bevezetésével... 154 2.2.3. intézkedés: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése... 156 2.3. prioritás: Piaci igényekre alapozott gyakorlatorientált oktatási rendszer kialakítása... 159 2.3.1. intézkedés: Helyi igényekre épülő, költséghatékony alapfokú oktatási és nevelési intézményrendszer kialakítása... 159 4

2.3.2. intézkedés: Munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzési struktúra továbbfejlesztése, gyakorlati képzőhelyek számának növelése... 162 2.3.3. intézkedés: Mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozásához, támogatásához igazodó speciális képzési programok lebonyolítása... 165 2.4. prioritás: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közösségi és munkaerőpiaci reintegrációjának támogatása... 167 2.4.1. intézkedés: Speciális foglalkoztatási program az alacsony képzettségű munkanélküliek számára... 167 2.4.2. intézkedés: Termelőiskola létesítése... 170 2.4.3. intézkedés: Pályakezdő fiatalok támogatása, letelepítése... 173 2.4.4. intézkedés: Komplex romaprogramok... 175 2.4.5. intézkedés: Integrációs programok kidolgozása fogyatékkal élők számára... 179 2.5. prioritás: A civil szféra aktivitásának növelése... 181 2.5.1. intézkedés: Egyesületek, civil szervezetek, kulturális csoportok támogatása, újak szervezése... 181 2.5.2. intézkedés: Régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése és működtetése... 183 2.5.3. intézkedés: Kapcsolatépítés a szomszédos településekkel, kistérségekkel, határon túli térségekkel... 185 3. STRATÉGIAI CÉL: MAGAS MINŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KISTÉRSÉGI KÖRNYEZET... 187 3.1. prioritás: Települési funkciók harmonikus fejlesztése... 187 3.1.1. intézkedés: Városrehabilitációs akciók lebonyolítása Nagyatádon... 187 3.1.2. intézkedés: Művészeti és kulturális aktivitás háttérfeltételeinek biztosítása... 190 3.1.3. intézkedés: Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép érdekében... 192 3.2. prioritás: Infrastrukturális ellátás térségi igényeken alapuló fejlesztése... 194 3.2.1. intézkedés: Infokommunikációs infrastruktúra fejlesztések támogatása, intelligens kistérség kialakítása... 194 3.2.2. intézkedés: A kistérség külső és belső elérhetőségének javítása... 198 3.2.3. intézkedés: Közösségi közlekedési rendszer megalapozása... 203 3.2.4. intézkedés: Szennyvízkezelési infrastruktúra fejlesztése... 205 3.2.5. intézkedés: Ivóvízminőség javítását szolgáló beruházások megvalósítása... 207 3.2.6. intézkedés: Kapcsolódás a regionális hulladékgazdálkodási programhoz... 209 3.2.7. intézkedés: Helyi igényekre alapozott vezetékes földgáz-szolgáltatás bővítése... 212 3.3. prioritás: Természeti értékek védelme, fenntartható hasznosítása... 214 3.3.1. intézkedés: Erdős és vizes élőhelyek rekonstrukciója, őshonos állatfajok, élőlények megóvása... 214 5

1. BEVEZETŐ A Rinyamenti Önkormányzati Területfejlesztési Társulás 1995-ben, 18 település közreműködésével alakult meg. A szervezetet alkotó települések elsősorban a közös érdekeik hatékonyabb érvényesítése és az eredményesebb együttműködés érdekében hozták létre társulásukat. A Rinyamenti kistérség fejlesztési céljait 2000-ben a Rinyamenti kistérség Agrár- és Vidékfejlesztési Programjában fogalmazták meg. A program általános célkitűzésének a vidéken, főként a falun élő lakosság megélhetési körülményeinek, életminőségének a javítását, a természeti erőforrások megóvását tekintette. Jelen program a 2000-ben elkészített program komplex felülvizsgálata és ennek alapján egy új, egységes szerkezetbe foglalt stratégiai fejlesztési program kidolgozása a 2007-2015 közötti időszakra. Jelen programot a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (DDRFÜ) készítette. Témavezető: Márton György, fejlesztési igazgató, DDRFÜ Szakértők: Szilágyi Éva, projektfejlesztési csoportvezető, DDRFÜ Egyed Árpád, kistérségi menedzser, Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Hőnyi Pál, ügyvezető, Hozam Kft. Csiba Zsuzsanna, projektmenedzser, Hozam Kft. 6

2. HELYZETFELTÁRÁS Bevezetés A Rinyamenti Önkormányzati Területfejlesztési Társulás 1995-ben, 18 település közreműködésével alakult meg. A szervezetet alkotó települések elsősorban a közös érdekeik hatékonyabb érvényesítése és az eredményesebb együttműködés érdekében hozták létre társulásukat. A statisztikai kistérség az együttműködése során számtalan közös pályázaton szerepelt eredményesen, és több közös projektet valósított meg. Az elmúlt évek együttműködésének tapasztalatai egyértelművé tették és erősítették a települések további közös erőfeszítéseinek szándékát, és az együttműködés területeinek kiszélesítését. A tervszerű területfejlesztési és vidékfejlesztési munka végzése érdekében a társulás 2003-ban, a vidékfejlesztési munka erősítése érdekében a (a korábbi gyakorlattól eltérően) közvetlen irányítása és ellenőrzése alá vonta ezeket a tevékenységeket, és a kistérségi menedzsert. A vidékfejlesztési program általános célkitűzésének a vidéken, főként a falun élő lakosság megélhetési körülményeinek, életminőségének a javítását, a természeti erőforrások megóvását tekintettük. Jelen program a Rinyamenti Térségfejlesztési és Információ Közhasznú Társaság által 2000-ben elkészített program felülvizsgálata, illetve átdolgozása. A vidékfejlesztési kistérség területe egybeesik a statisztikai kistérséggel. A KSH által meghatározott határok módosítását semmi nem indokolta, ezért változatlan maradt. A jelenlegi program az egész kistérség területére kiterjed. 7

Pest Fejér Veszprém Vas Zala Baranya Somogy Tolna Heves Nógrád Komárom- Győr- Borsod- Hajdú- Jász- Szabolcs- Bács- Békés Csongrád A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja A Rinyamenti kistérség földrajzi sajátosságai A Rinyamenti kistérség a Dél-Dunántúli régió nyugati területén, Somogy megye déli részén helyezkedik el. A változatos természeti adottságokkal rendelkező megye területe 6036 km 2, amely az ország területének 6,5%-a, és ezzel a Dunántúl legnagyobb területű megyéje. A megye 14 városában és 230 községében 334 065 ember él, amely hazánk népességének mindössze 3,3%-a. Népsűrűsége 55 fő/km 2, amely messze elmarad a régiós, illetve országos értékektől.(a régiós népsűrűség 69 fő/km 2, az országos pedig 109 fő/km 2), Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy Somogy az ország legritkábban lakott megyéje. Megyék népsűrűsége 2004 180 170 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Népsűrűség, fő/km2 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003 - saját szerkesztés Somogy megye kilenc kistérségből áll, ezek egyike a Rinyamenti kistérség, területe 647,07 km 2, a megye területének 10,7%-a. A kistérséget 18 település alkotja, központja Nagyatád. A központi településen és a 17 községben 28.222 ember él, amely a megye népességének 11,8%-a. A 43,62 fő/km 2 -es népsűrűség azt jelzi, hogy a térség a megyei átlagnál is ritkábban lakott. Természeti jellemzők A kistérség területe földrajzilag a Dunántúli-dombság, ezen belül a Belső-Somogy középtáj részét képezi. A területi egység domborzati viszonyaira jellemző a síkvidéki 8

jelleg, amelyet É-D-i irányba húzódó homok vonulatok, homokhátak tesznek K-Ny-i irányban kissé hullámossá. Helyenként a széles hátú, magasabbra tornyosuló buckaalakzatok is felismerhetők. A lapályokon gyakori a vízelöntés. A tengerszint feletti magasság minimuma 107 m, a maximuma 193 m, az átlagos magassága 140 m. A talaj somogyi homoki alapkőzete pannonkori rétegből épül fel: finom és durvaszemcséjű futóhomok. A homok kémiailag savanyú, mészben szegény, több területen tetején lösztakaróval. A pangó-vizű lápfoltokban agyaglerakódások találhatóak. Jellemző a rozsdabarna, barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos homoktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, réti erdőtalaj, sajnos átlagos aranykorona értékük nem túl magas. Az éghajlat szubmediterrán klímahatás alatt áll. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék, általában kiegyensúlyozottak. Az átlagos évi középhőmérséklet 10,5 C. Az átlagos téli hőmérséklet 3,8 C, a fagyos napok száma 85-115 közötti, a hótakarós napok száma 35-40 Az első fagyos napok október második felében fordulnak elő, míg az utolsó fagyokra márciusban lehet számítani. A leghidegebb hónap január, ekkor az átlagos hőmérséklet 0,9 C Az első havazás november második felében szokott elfordulni. Az átlagos nyári hőmérséklet 18,9 C, hőségnapok száma 16. A napsütéses órák száma 1300-1400 között mozog. A legmelegebb hónap július, amikor az átlaghőmérséklet 20,4 C. Az éves átlagos csapadék mennyisége 700-800 mm. A minimális éves csapadék alig több mint az átlagos évi csapadék fele, kb. 390-450 mm. A maximális éves csapadék meghaladja az évi 1200 mm-t. A legcsapadékosabb hónap június, ekkor az átlag meghaladja a 80 mm-t. Az uralkodó szélirány északi, észak-nyugati, észak-keleti. A kistérség jelentősebb vízfolyása a Rinya patak és ágai, átlagosan 50 m 3 /s vízhozammal. Ezen kívül a felszínt átszabdalják a kisebb vízfolyások. Ezek zömét, főleg a nagyobbakat valamilyen Rinya névvel illetik, a többi vízfolyást pedig az 9

eredés helyére utaló, vagy a folyásához kapcsolódó helynévről nevezték el. Ezek az árkok többségében csak a csapadékos időszakban szállítanak jelentősebb mennyiségű vizet, egyébként csak a belvíz elvezetésében van jelentős szerepük, mert a forrásaik nem képesek jelentősebb vízhozamra. A térség rendkívül gazdag tavakban: több mint 50 tó található a kistérségben. Szinte valamennyi településhez tartozik legalább egy. Ezek jelentős része víztározó vagy halastó, de van több horgásztó és egy természetvédelmi tó - őslápos -, a Baláta. A tavak jelentős része gazdasági társaságok tulajdonában van, de pár halastó magánkézbe került, ezen kívül önkormányzati tulajdonban is van pld. a nagyatádi csónakázó tó. A Nagyatádi kistérség ásványi kincsekben rendkívül szegény. Bányászat a területen csak az építkezéseknél felhasználható homokra terjed ki. A szomszédos Dráva menti területeken kavicskitermelés folyik. A térség jelentős felszín alatti kincse a termálvíz, mely több helyütt megtalálható a környéken. A kutató fúrások szinte mindenhol találtak jelentős mennyiségű és hasznosításra alkalmas termálvizet. Geológiai vizsgálatok szerint a felszín alatt olyan jelentős mennyiségű termálvíz található, hogy a jelenleg kitermelt víz mennyisége növelhető anélkül, hogy ez veszélyeztetné a termálvíz- készletet. Ennek az oka, hogy Magyarország geotermikus adottságai rendkívül kedvezőek. A Pannon medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál és jó szigetelésű üledékek töltik ki, így lefelé haladva 100 m-enként a vizek hőmérséklete 5 C-kal emelkedik. Ez érvényes a Somogyi dombságra is, ezért van itt ilyen sok termálvízforrás. A magasabb hőfokú, 70 C hévizek a paleogén és mezoós rétegekben tárolódnak és törnek a felszínre 900-1400 m mélyről, a fúrások csővezetékein. A térségben több településen található termálvizet adó kút, ezek hasznosítása azonban anyagi okok miatt csak kevés helyen valósult meg. A legjelentősebb termálforrás a kistérség központjában, Nagyatádon működik, amely a gyógyfürdőt, illetve a városi termál-és strandfürdőt látja el termálvízzel. Nagykorpádon a 80-as évekig két termálmedencével üzemelt egy tisztasági fürdő. 800 m mélységből az 10

56 C-os vizet kompresszoros szivattyúzással emelték ki, így az üzemeltetés drága volt, ezért ezt a fürdőt bezárták. Taranyban szintén működik egy kút, melynek 65 C-os vizét 1300 m mélységről nyerik, naponta 160 m 3 -t. A kút pozitív, tehát üzemeltetése alacsony költségű, korábban kertészeti célokra is hasznosították. A taranyi kétmedencés fürdőt naponta átlagosan 40-50 fő látogatja, így a kihasználtság hatásfoka igen alacsony. A Rinyamenti kistérség számos természetvédelmi területtel rendelkezik. Ezek közül legjelentősebb a Baláta tó és környéke, mely a Kaszói Erdőgazdaság Rt területén fekszik és mintegy 174 ha kiterjedésű. 1941-től természetvédelmi terület, ma már a Duna-Dráva Nemzeti Park része lett. A Baláta ősláp a történelem előtti idők tanúja, a mérsékelt égövi őstermészet megmaradt kis szigete. Sajátos mikroklímájával a jégkorszaki és trópusi eredetű állat- és növényfajok utolsó tenyésző helye. Az ember alig járta vidéken a láperdőkkel övezett nádas, mocsaras, zsámbékos, lefolyástalan ősláp a Belső-Somogyra jellemző homokhátak közötti mélyedésben kialakult hajdani nagy tó maradványa. A tál alakú mélyedésekben vizet át nem eresztő agyag rakódott le, mely megtartja a csapadékot. A tavat fűz- és égerláp szegélyezi. Egyedülálló növényfajai a hazánkban csak itt élő aldrovanda, mely trópusi eredetű és a passzív rovarfogók közé sorolják, valamint a szíveslevelű hidőr és tőzegeper. Itt él a fekete vipera, erdei sikló, lábatlan gyík, erdei béka, csalitjáró pocok, bibic és a fekete gólya is. A körülötte található erdő egy kis foltján a kárpáti sáfrány populációja is fellelhető. A tó azért is jelentős, mert sok madárfaj telelő és pihenőhelye. Ezrével keresik fel különböző récefajok, de találkozhatunk kócsaggal és szürke gémmel is. Ez az ősi lápszem folyton változó, magával ragadó környezet, mely a szárazság és az egyre nagyobb mértékű talajvízelvonás hatására állandóan zsugorodik. A megmentéséhez mesterséges beavatkozás szükségeltetne, ami azonban megzavarná és megbontaná érzékeny ökológiai egyensúlyát. Természetvédelmi terület továbbá a 62 ha nagyságú Rinyaszentkirályi erdő, melynek a madárvilága és fészkelő-helyei értékesek. A vadon élő állatok közül megtalálható itt a vidra és a rétisas. Külföldi természetvédelmi csoportok rendszeresen keresik fel ezt a területet. 11

Külön említést érdemel a Somogy Természetvédelmi Szervezet felügyelete alá tartozó Petesmalmi tórendszer, mely 100 éves és több ritka állat- és növényfaj található itt, valamint egy vidra rezervátum, melynek híre külföldre is eljutott. Kiemelkedő jelentőségű további védett, vagy védelemre érdemes természeti-táji értékek: Lábod - "millenniumi hársfacsoport" 0,3 ha területe. - Kiserdei park (volt grófi vadaspark) 4 ha területe. Nagyatád - vadgesztenye fasor a Dózsa utcában - városháza melletti platán- és vadgesztenye facsoport 0,32 ha területe. - a Korányi és a Zrínyi utca sarkán a játszótéri liget 0,2 ha területe - Széchenyi park 3,1 ha területe. A parkot Éhn Sándor főszolgabíró és Kiszely László járásbíró létesítették. Sétaútjait hatalmas vadgesztenyefák teszik árnyékossá. A parkban megtalálható a hegyiés kőrislevelű juhar, a jegenyefenyő, a déli ostorfa, a júdásfa, az oregonciprus és a japánbirs, a keskenylevelű ezüstfa, a lucfenyő, a piros liliomfa, a nyugati platán. - a Dózsa és Rozsnyó utcák sarkán a "dohánybeváltó" parkja 1,5 ha területe - a simongáti kastély parkja 5 holdas területe. Az angolkert jellegű parkban cédrus, ezüst- és jegenyefenyők, juharfák, platánok láthatók. A park nyugati szélén kis halastó is van. Rinyabesenyő - tiszafák csoportja 0,2 ha területen Somogyszob - tölgyfák csoportja 0,2 ha területen Településszerkezet, közigazgatási rendszer A Dél-Dunántúl településszerkezetét a megyeszékhelyek dominanciája, a középvárosok alacsony aránya és az aprófalvak, kistelepülések túlságosan nagy súlya jellemzi. A településhálózat csaknem háromnegyedét aprófalvak alkotják, amelyek héttizedében az 500 főt sem éri el a lélekszám. A régióban vannak 12

kimondott városhiányos területek, ilyen Tolna megye középső részének vidékei, a Zselicség, vagy a Somogyi dombvidék. Összességében a régióbeli lakosok csaknem egyötöde él aprófalvakban, ugyanakkor a tízezer főnél nagyobb lélekszámú városok a népesség 46%-át koncentrálják. A kimondottan aprófalvas Baranyában a községek közel 70%-a 500 lakos alatti törpefalu. (Tolnában ez az arány 28, Somogyban pedig 46%.) Tolnában és a Külső- Somogyban, a Villányi-hegység környékén, valamint a mohácsi síkságon a kisfalvak közép- és nagyfalvakkal keverednek. A szétforgácsolt településszerkezetet rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben találjuk. A 2004. év eleji közigazgatási besorolás szerint a régióhoz 34 városi ranggal és 620 községi jogállással rendelkező település tartozott. Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány - Tolna Megyei Általános Művelődési Központ, KSH, 2004 A 28 222 lakosú Rinyamenti kistérség központja és egyetlen városa Nagyatád, ahol 11 843-an laknak, ez a kistérség lakosságának 41,9%-a. A 17 községet felölelő kistérség lakóinak több mint fele a községekben él. A második legnépesebb település Segesd (2681 fő), míg a legkisebb lélekszámú település Kaszó (146 fő). A kistérségben hat zsáktelepülés van: Bolhás, Kisbajom, Tarany, Rinyabesenyő, Bakháza, Rinyaszentkirály. 13

Rinyamenti kistérség település szintű adatai 2003 Sorszám Település Terület km2, Lakónépesség az év végén Népsűrűség 1 Nagyatád 70,6 11843 167,75 2 Bakháza 5,92 247 41,72 3 Beleg 17,99 684 38,02 4 Bolhás 31,43 474 15,08 5 Görgeteg 33,5 1222 36,48 6 Háromfa 42,14 824 19,55 7 Kaszó 22,48 146 6,49 8 Kisbajom 13,67 447 32,70 9 Kutas 36,55 1557 42,60 10 Lábod 66,51 2218 33,35 11 Nagykorpád 33,42 628 18,79 12 Ötvöskónyi 27,71 921 33,24 13 Rinyabesenyő 28,63 229 8,00 14 Rinyaszentkirály 30,56 428 14,01 15 Segesd 73,09 2681 36,68 16 Somogyszob 40,08 1754 43,76 17 Szabás 18,11 645 35,62 18 Tarany 54,68 1274 23,30 Σ 647,07 28222 43,62 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye A kistérség településszerkezetében az aprófalvas jelleg a meghatározó, a települések 33%-a 499 lélekszám alatti, további 28%-ban pedig nem éri el az állandó lakosok száma az ezer főt. 14

Nagyatádi kistérség települései népességnagyság-kategóriák szerint (db) 2004 2 0 1 6 4 5 499 500 999 1000 1999 2000 4999 5000 9999 10 000 49 999 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003 - saját szerkesztés A kistérség egyközpontú, a térség térszervező ereje egyértelműen Nagyatád. A várost is érintő tulajdoni, piaci, iparszerkezeti válság erősen meggyengítette a térségközponti funkciók ellátásának szintjét (főleg a foglalkoztatás tekintetében) Az ellátás tekintetében a kistérség községei ráfűződnek Nagyatádra, ugyanakkor Segesd a 68-as főút kapcsán, Kutas, Beleg, Ötvöskónyi, Somogyszob pedig a vasút kapcsán Kaposvárhoz gravitál, s a déli részen Görgeteg esetében megjelenik kis mértékben Barcs vonzása is. Ez leginkább a foglalkoztatottságban nyilvánul meg. A térség településrendszerében az alábbi településtípusok különíthetők el: A kistérségben egyetlen város található, Nagyatád; 1000 fő feletti nagyközségek, melyek területi helyzetük és településhálózatban betöltött szerepük alapján mikrotérségi központokként funkcionálnak a kistérségben: Segesd, Lábod és Kutas; További, 1000 fő feletti nagyközségek: Somogyszob, Tarany, Görgeteg; Aprófalvak, melyekben a lakosság száma 1000 fő alatti Ötvöskónyi, Háromfa, Beleg, Szabás, Nagykorpád, illetve 500 fő alatti Bolhás, Kisbajom, Rinyaszentkirály, Bakháza, Rinyabesenyő, Kaszó. Ezen falvakban élők életkörülményeinek romlásával, jövedelmi viszonyaik kedvezőtlenné válásával számolni kell, hisz a munkahelyek, valamint az intézményrendszer részleges hiánya, közlekedési kapcsolataik nehézsége, elzártságuk stb. a demográfiai folyamatokra olyan negatív hatást gyakorolnak, amelynek a megmaradására a jövőben is számítani kell. 15

A településrendszer az ellátó intézmények köre, funkciója és területi ellátó szerepköre alapján a távlati igényeket és lehetőségeket is figyelembe véve a következőképpen strukturált: Regionális alközponti és megyei ellátó központ Kaposvár. Mint regionális ellátó alközpont nemcsak közvetlen környezetére, hanem az egész megyére, sőt egyes funkciók tekintetében azon túl is vonzást gyakorol. Kaposvár a közigazgatás, az egészségügy, a felsőfokú képzés, valamint a pénzügyi szféra intézményrendszere tekintetében az egész megyét ellátja, de vonzásköre a megyén kívülre, sőt néhány vonatkozásban az országhatárokon túlra is kiterjed. Teljes körű kistérségi ellátást biztosító központ - a régi értelemben vett középfokú ellátási funkcióval a korábban is városi jogállású Nagyatád rendelkezik. A középfokú intézményi rendszer összességében alkalmas a kistérséghez tartozó települések ellátására és ez távlatilag is tervezhető. A nagyközségek a környezetükből magasabb lakosságszámmal és jól kiépített intézményhálózattal kiemelkedő települések, melyek elsősorban saját lakosságukat szolgálják ki, de településhálózati pozíciójuktól függően - besegítenek egy-egy környező település ellátásába. Ebből a településkörből a városhálózat további elemei kialakulásának nincs realitása. A térségen belül a legkilátástalanabb azoknak a községeknek a jövőképe, ahol a lélekszám 300 fő alatti (Bakháza, Rinyabesenyő, Kaszó). Az adatok azt mutatják, hogy drasztikus népesség fogyás nem következett be, azonban ennek veszélyével változatlanul számolni kell. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik. A gazdaság fejlettsége a vállalkozásokra alkalmas környezeti-infrastrukturális viszonyok ellenére közepes. Az ipari munkás múltból eredő magatartásformák miatt alacsony a vállalkozói hajlandóság. Adottságai alapján kooperációjával is 16

számolva jelentős feldolgozóipari fejlődésre lenne alkalmas. Gazdasági szerkezete tehát nem kimondottan korszerű, viszont sokszínű. Az agrártermelés természeti adottságai átlagosak, a földművelésé valamivel gyengébbek, erdőben és vadban gazdag a vidék. A kistérség gazdaságának általános jellemzői A Dél-Dunántúlon a megyei GDP értékeket vizsgálva megállapítható, hogy a régióban Tolna megye mutatóértéke volt a legmagasabb, melyet a Paksi Atomerőmű pozitív hatása befolyásol. Tolna megye értéke 2002-ben az országos átlag 78%-át tette ki, s a régión belül egyedüliként haladta meg a megyék átlagát. A legalacsonyabb Somogy megye mutatója volt, 2002-ben az ország megyéit összevetve 14. helyen állt. Forrás: KSH A gazdasági fejlettséget kistérségi szinten vizsgálva jelentős különbségek tapasztalhatóak a régión belül. A KSH régióbeli három Megyei Igazgatóság munkatársai által végzett kutatás során statisztikai módszerekkel főkomponens elemzéssel 21 gazdasági indikátorból képeztek a gazdasági fejlettségre komplex 17

mutatót, mely alkalmas az egyes kistérségek gazdasági fejlettségét egy pontértékben jellemezni. A kutatás eredményeként a pécsi és a siófoki kistérség értéke volt kiugróan magas. A legalacsonyabb értékeket két baranyai kistérségben számítottak (sellyei és sásdi). Somogyban is jelentősebb különbségek figyelhetőek meg (Balaton part és Kaposvár térsége fejlettségi mutatója magas, míg a megye többi része elmaradottnak minősült). A Rinyamenti kistérség az elemzés alapján a kevésbé fejlett térségek közé tartozik. Forrás: KSH, DDRFÜ Jellemző ágazati szerkezet Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik. A kistérségre az elavult gazdasági szerkezet jellemző, melyet a foglalkoztatottak ágazati megoszlásának vizsgálata mutat. Az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva a mezőgazdaságban dolgozók aránya 11,1%, amely jóval magasabb, mint a megyei 18

átlag (8,6%) és a régiós átlagértéket (8,2%) is meghaladja. A foglalkoztatottak 33,2 %-a dolgozik az ipari szektorban, ez az érték átlagosnak tekinthető, hiszen a megyei átlagot 3,8, a régiós átlagot fél százalékponttal haladja meg. A szolgáltatásban dolgozók százalékos aránya 55,7 %, a megyei (62,1%) és régiós átlag (59,1%) alatt marad. 62% Foglalkoztatottak ágazati megoszlása Somogy megyében 2003 9% 29% A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Az ipar és az építőipar A szolgáltatások Foglalkoztatottak ágazati megoszlása a Nagyatádi kistérségben 2003 A mezőgazdaság és 11% erdőgazdálkodás 56% 33% Az ipar és az építőipar A szolgáltatások Foglalkoztatottak ágazati megoszlása Dél-Dunántúlon 2003 59% 8% 33% A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Az ipar és az építőipar A szolgáltatások Forrás: KSH - saját szerkesztés A kistérségben működő vállalkozások A kistérség egészét alacsony vállalkozás-sűrűség jellemzi, az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma itt jóval alacsonyabb, mint régiós, illetve országos szinten. Az ezer főre jutó vállalkozások száma 30%-kal kevesebb a kistérségben, mint a megyében, 32%-kal marad el a régiós értéktől, az országos viszonylatban pedig 40 %-os a lemaradása. Különösen alacsony a külföldi tulajdonú vállalkozások száma. 19

Működő vállalkozások, 2003 Megnevezés összesen 1000 lakosra Nagyatádi 1472 52 Somogy megye 25206 75 Dél-Dunántúl 77073 78 Országos 969559 87 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003 A kistérségben működő vállalkozások száma 2000 és 2003 között 2,7%-kal csökkent, miközben a régiós átlag a vizsgált időintervallumon 2,6%-kal növekedett. A kistérségben működő társas vállalkozások száma 2%-kal nőtt, miközben az egyéni vállalkozásoké 4,9%-kal csökkent, ennek ellenére a térség vállalkozási struktúrája változatlan maradt, jellemző a kisvállalkozások dominanciája. 1550 1350 1150 950 750 550 350 150-50 Egyéni és társas vállalkozások, Rinyamenti kistérség, 2000-2003 1022 1003 984 971 491 507 506 501 2000 2001 2002 2003 Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Forrás: KSH saját szerkesztés A kistérségben 2003-ban összesen 1472 vállalkozás működött, ezek 34%-a volt társas vállalkozás, 66%-a pedig egyéni vállalkozóként végezte tevékenységét. Ez az arány megközelíti a megyei átlagot (35%, 65%), de magasabb az egyéni vállalkozások százalékos aránya. 20

A kistérségi vállalkozói szféra méret szerinti megoszlását elemezve megállapítható, hogy az egyéni, illetve társas vállalkozási formák esetében is a vállalkozások zöme mikrovállalkozás. A társas vállalkozások több mint felében 1-9 főt foglalkoztatnak, 37%-ban pedig nincs alkalmazott. Az egyéni vállalkozások 80%-a alkalmazott munkaerő bevonása nélkül működik, csupán 20%-nál van 1-9 számú foglalkoztatott. Társas vállalkozások méretkategóriák szerint Nagyatádi kistérség 2003 Egyéni vállalkozások méretkategóriák szerint Nagyatádi kistérség 2003 6% 3% 2%0% 20% 37% 52% 80% 0 és ismeretlen 1 9 10 19 20 49 50 249 250 és több 0 és ismeretlen számú foglalkoztatott 1 9 foglalkoztatott Forrás: KSH saját szerkesztés A kistérségben működő társas vállalkozások ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb hányaduk (31%) a kereskedelemben tevékenykedik, magas még a gazdasági szolgáltató cégek részaránya (26%), de ez a részarány elmarad a régiós értéktől (34%), azaz nagy a kistérség lemaradása. Fontos még megvizsgálni az agrárszektorban működő vállalkozások részarányát, mely a kistérségben kiemelkedően magas a régiós arányhoz viszonyítva. A kistérségben működő cégek 18%-a, míg régiós szinten csupán 8%-a tevékenykedik az agráriumban. Az ipari vállalkozások részaránya a kistérségben 20%, a régiós szinten pedig 24%. A szolgáltatási, mezőgazdasági és ipari szektorokat együttesen vizsgáljuk, a kapott aránypárok a kistérség elavult gazdasági szerkezetére utalnak. Az egyéni vállalkozások tekintetében az elemzés hasonló eredményre vezet, szintén megfigyelhető az agrárszektor magas részaránya a kistérségben, a szolgáltatásban tevékenykedő cégek a kistérségi viszonylatban itt is elmaradnak a régiós értékektől. 21

26% Társas vállalkozások ágazat szerinti megoszlása Nagyatádi kistérég 2003 mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat ipar, építőipar építőipar 18% kereskedelem, javítás 34% Társas vállalkozások ágazati megoszlása Dél-Dunántúlon 2003 mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat ipar, építőipar 8% 24% kereskedelem, javítás 5% 31% 20% szálláshelyszolgáltatá s, vendéglátás ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 6% 28% szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Forrás: KSH saját szerkesztés Forrás: KSH saját szerkesztés 25% Egyéni vállalkozások ágazati megoszlása Nagyatádi kistérség 2003 mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat 22% ipar, kereskedelem, javítás 34% Egyéni vállalkozások ágazati megoszlása Dél-Dunántúl 2003 mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat 12% 24% ipar, kereskedelem, javítás 33% 20% ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 30% ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Forrás: KSH saját szerkesztés Forrás: KSH saját szerkesztés 22

A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai szempontjából Nagyatád szerepe kiemelkedő. Nagyatádon 150 termelő, kereskedő, és szolgáltató cég működik. A legnagyobb foglalkoztató azonban az önkormányzat, amely 1400 embernek ad munkát. A legnagyobb nagyatádi gazdasági társaságok az agráriumhoz kötődnek: a Nagyatád és Vidéke ÁFÉSZ élelmiszer kereskedelemmel, a Nagyatád Szövetkezet mezőgazdasági árutermeléssel és termékértékesítéssel foglalkozik. A városban működő cégek közül jelentős fontosságú a ma már újra működő, kb. 600 főt foglalkoztató Coats Hungary Ltd., amely a budapesti anyavállalat gyáregysége. A vállalat varrócérna és kézimunkacérna gyártásával foglalkozik. Magyarországon monopolhelyzetben vannak, de Európában is jó pozíciót vívtak ki maguknak. A cég 100 %-ban angol tulajdonban van. Termékeik felét hazai, felét külföldi, elsősorban német és svéd piacon értékesítik. Az utóbbi években igen jelentős beruházásokat és létszámfejlesztést hajtott végre. Jelentős vállalkozás még a gépi forgácsolással és szerszámgyártással foglalkozó Büttner Kft. amely német, osztrák és cseh, valamint hazai piacra egyaránt termel. A vállalkozás folyamatos műszaki fejlesztésekkel (technológia, géppark), valamint marketing munkával igyekszik piaci pozícióit megőrizni, illetve bővíteni. Az utóbbi években szinte folyamatos és jelentős beruházásokkal növelte létszámát (~200fő) és versenyképességét. A cég ISO 9002 minősítéssel rendelkezik. A német tulajdonú D-Back Kft.-nél mirelit tésztát készítenek ipari mennyiségben, s ugyancsak német érdekeltségű az Industrie Elektrik Kft., amely kábelszerelési munkákat végez elsősorban az autóipar számára. Tradicionális a helyi nyomda, négy jelentős építőipari vállalkozás és számottevő a kereskedelem szerepe is. Segesden a Ferrokov Kft-nél folyik még számottevő ipari termelés, a cég jelentős külföldi kapcsolatokkal rendelkezik és megszerezte az ISO 9002 minősítést is. Tevékenységi területe a tüzihorganyzás és vasszerkezet-gyártás. Ugyanitt található 23

az egyre jelentősebb BÉTA-THERM Kft., amely napenergia hasznosításával és egyéb gépészeti tevékenységgel foglalkozik. Számottevő még a lábodi Autras Kft. gépjárműjavító tevékenysége. Ugyancsak Lábodon működik az állattenyésztéssel, húsfeldolgozással foglalkozó külföldi tulajdonú J és J Bt., valamint A.L.M. Kft., a szörp- és bor nagykereskedelemmel foglalkozó MÁRC Ipari és Kereskedelmi Bt. Meg kell említeni Görgeteg települést, ahol hat kft. működik. A Becker Kft. mezőgazdasági termékek, ipari gépek forgalmazásával; a külföldi tulajdonú D.F. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. elsősorban erdőgazdálkodással; az Awarding Gazdasági tanácsadó és Forgalmazó Kft mezőgazdasági termény-kereskedelemmel; a Kvalitás Kft. madáretető készítéssel; az Üveg-Tükör Kft. tükör- és üveggyártással foglalkozik. Görgetegen működik a Hartmann Transz Árufuvarozó Kft. Szabáson található a 10 főt foglalkoztató Cell-Metál Kft., mely lakatosipari termékeket, lemezmunkákat készít. Somogyszobon van bejegyezve a kistérség legnagyobb vállalkozása, a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő Kaszó Erdőgazdaság Rt. Somogyszobon működik továbbá a Somogyfa Fafeldolgozó és Kereskedelmi Kft., a Berendiás és Társa Építőipari Kft., valamint a növénytermesztéssel foglalkozó Szalai-Farm Kft. jelentős. Itt található a kistérség legjelentősebb magánerdészete is, a Mocz és Társa Kft. Valamennyi cég és vállalkozás, amely a kistérségben működik, tevékenysége bővítéséhez, bevételeinek növeléséhez elengedhetetlennek tartja a műszaki fejlesztést, a géppark és a technológiai háttér javítását. Ennek akadálya azonban a legtöbb helyen a forráshiány. Néhány kivételtől eltekintve a vállalkozásokról elmondható, hogy nyugat-európai viszonylatban nem versenyképesek, innovációs hajlandóságuk alacsony. A vállalatok közötti együttműködés alvállalkozóként történő bevonásra korlátozódik, a közös fellépésből, megjelenésből, munkamegosztásból származó előnyöket nem használják ki. 24

A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai A kilencvenes évek elején, a városban működő nagy foglalkoztatók: a Konzervgyár, a Danuvia, a Cérnagyár jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre oly módon, hogy első ütemben a bejáró dolgozóknak mondtak fel. A munkahelyek számát a mezőgazdasági termelőszövetkezeti csődök és felszámolási eljárások is kedvezőtlenül érintették. Rövid idő alatt megszűnt a térségben is a teljes ipari szövetkezeti termelő struktúra. A vidéki, falusi lakosság helyzetét az is nehezíti, hogy falvakban manapság is igen kevés új munkahely létesül. A munkájukat elvesztett falusi emberek nagyrészt alacsony képzettségűek, életkoruk viszonylag magas. A korábban mezőgazdasági foglalkozásúak szenvedték el a legnagyobb veszteséget és az ő elhelyezkedési esélyük a legrosszabb. A térségben több településen rendkívül magas szinten állandósult a munkanélküliség és a szociális segélyekben részesültek száma is magasabb, mint a megyei átlag. Somogy megyében 2005 augusztusában a regisztrált munkanélküliek száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest emelkedett, melynek hatására a munkanélküliségi ráta (8,5%) 0,5 százalékponttal magasabb értéket mutat, mint az egy évvel korábbi (akkor 8,0%) szint. A Rinyamenti kistérség munkanélküliségi rátája 2005 augusztusában 13,4% volt, mely jóval meghaladja a megyeit és a 3. helyen áll a megye kistérségei között. A 2005. év különösen kedvezőtlen volt foglalkoztatási szempontból a Rinyamenti kistérségben. A munkanélküliek száma 2005 augusztusában 2449 fő volt, a munkanélküliségi adatok elérték, illetve meghaladták az 1992-93-as években tetőzött értékeket. Az elmúlt évben újabb leépítési hullám kezdődött, ami kedvezőtlen hatással volt a térség mélyponton lévő foglalkoztatási helyzetére. A térség települései közül legrosszabb helyzetben Kisbajom (32,4%), Rinyabesenyő (26,0%), Rinyaszentkirály (26,0%), Szabás (24,1%), Beleg (23,6%), Nagykorpád (22,2%) és Görgeteg (20,2%) vannak, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-os mértéket. Körzetközpont szerepe miatt legkedvezőbb a munkanélküliségi helyzet 25

Nagyatád városban, ahol 9% közelében van a ráta. Megjegyzendő azonban, hogy még ez az érték is meghaladja a megyei és régiós munkanélküliségi rátákat. A kistérségben a bejelentett álláshelyek száma 2005. 1-8. hónapjában közel 1400 volt. Sajnos ennek jelentős többsége támogatott munkahely (közel 77%), ami jellemző a térség munkaerő piaci folyamataira. Az ugyanezen időszak alatt megszűnt álláshelyek száma mindössze 18-cal kevesebb, mint a bejelentett munkahely. Így kézenfekvő az a következtetés, hogy a kistérségben a munkaerő piac helyzetére év közben a stagnálás, a téli időszakban a regisztráltak számának emelkedése a jellemző. Új, tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyek hiányában csupán a decentralizált foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékony működtetésével lehet elérni a foglalkoztatás szinten tartását, illetve az átmeneti foglalkoztatási formák (közhasznú és közmunka) alkalmazásával némiképp enyhíthető a kedvezőtlen folyamat. A Rinyamenti kistérségben különösen kedvezőtlen a munkanélküliség struktúrája, a regisztrált munkanélküliek 36,5 %-a, közel 900 fő tartós munkanélküli. A tartósság az ÁFSZ adatai alapján egy éves, vagy annál hosszabb idejű regisztrációt jelent, ami egyes embereknél lehet akár három év is. Munkanélküliségi helyzet, 2005. augusztus 40,0% 30,0% 36,5% 32,8% 28,2% 20,0% 10,0% 13,4% 8,5% 8,1% 0,0% Rinyamenti kistérség Somogy megye Dél-Dunántúl Munkanélküliségi ráta Tartósan munkanélküliek aránya Forrás: ÁFSZ saját szerkesztés 26

A magas munkanélküliség egyik fő oka a munkahelyek hiánya, de az elhelyezkedési lehetőségeket jelentős mértékben befolyásolja a munkanélküliek képzettségi szintje is. A kistérségben regisztrált munkanélküliek több, mint 10%-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik és több mint 36%-os a csupán általános iskolát végzettek részaránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek közel fele szakképzetlen. Megközelítőleg 33%-os arányt képviselnek a valamilyen szakképzettséggel rendelkezők, de ezen emberek jó része nem a piac igényeinek megfelelő, elavult szakképesítéssel rendelkezik. Több mint 16% a középfokú és 2-3 %-os arányú a felsőfokú végzettségűek aránya. Ahhoz, hogy lényegileg javuljon a helyzet, komoly változtatásokra lenne szükség az iskolai és felnőttképzések szerkezetében egyaránt. A kistérség jövedelmi viszonyai jóval elmaradnak a megyei és régiós átlagtól. A 2003-as adatok alapján az ezer lakosra jutó adózók száma a kistérségben 6,3%-kal volt kevesebb, mint a megyében, régiós viszonylatban pedig 8%-os volt a lemaradás. A kedvezőtlen pozíció a magas munkanélküliséggel magyarázható, hiszen a kistérségben élő 60 év feletti lakosság össznépességhez viszonyított részaránya (19,8%) kisebb, mint Somogy megyében (20,9 %), illetve a Dél-Dunántúlon (20,7%) és a csökkenő születésszám mindhárom viszonylatban egyaránt jellemző. Az 1000 lakosra jutó adózók száma 2003 420 410 400 407 414 390 380 381 370 360 Rinyamenti kistérség Somogy megye Dél-Dunántúl Forrás: KSH saját szerkesztés 27

2003-ban az egy főre jutó SZJA-alap 10,9%-kal volt kevesebb a kistérségben, mint a megyei átlag és 16,6%-kal maradt el a régiós értéktől. Az egy főre jutó SZJA ugyanezen évben 25%-kal volt kevesebb a kistérségben, mint a megyében, illetve 32%-kal volt kevesebb a régiós értéknél. A kistérség általános gazdasági elemzésénél bemutatott komplex gazdasági fejlettségi mutató értéke korrelál a jövedelmi viszonyok vizsgálatakor tett megállapításokkal, azaz mindkét elemzés a kistérség elmaradottságát emeli ki. 500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 365 764 Egy lakosra jutó SZJA 2003 410 511 438 594 55 616 74 078 81 698 Rinyamenti kistérség Somogy megye Dél-Dunántúl Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem Személyi jövedelemadó Forrás: KSH saját szerkesztés Az agrárium helyzete A régió történelmileg meghatározó ágazata a mezőgazdaság. Somogy megye területileg a Dunántúl legnagyobb megyéje, itt található Magyarország termőterületének 6.3%-a. A Rinyamenti kistérségben jelenleg a mezőgazdasági művelésbe bevont terület az összterület 49,87 %. A termelésből kivont terület 15,34 %. Az erdővel borított terület aránya 33,64 %. Vannak települések, ahol az erdősültség mértéke meghaladja az 50%-ot, pl. Kaszó, ahol 83,25 % és Rinyabesenyő, ahol 70,61 % az erdős területek aránya. A térség mélyen gyökerező agrártermelési tradíciókkal rendelkezik, az agrárgazdálkodás mindig meghatározó volt és a közelmúltig virágzott. Az 28

agrárszektor jelentősége a kisebb lélekszámú településeken erőteljesebb, sőt, szinte kizárólagos, így az itt élők foglalkoztatásában meghatározó jelentőségű. Az elmúlt években a mezőgazdaság helyzete alapvetően megváltozott, s ez leginkább a kisgazdaságok számában, méretében, gazdálkodásában tükröződik. A térséget az elaprózódott birtokszerkezet jellemzi. A privatizációval megszaporodott a saját tulajdonú földekkel rendelkező kisgazdaságok száma, ezek azonban általában nagyon kis földterületen gazdálkodnak. A rendszerváltást követően, főleg a falvakban, jelentős mértékű volt a kárpótlási földek visszaigénylése, Ennek egyik okaként említhető, hogy a térségben nagy hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, másrészt a falvakban más munkalehetőség hiányában ezt tekintették egyetlen jövedelemszerzési lehetőségnek. Ennek következtében nagyon sok 3 ha alatti birtok jött létre. Az itt folyó gazdálkodásra az alacsony jövedelemtermelő képesség, korszerűtlen technológiák alkalmazása, kis mértékű és elavult gépesítettség, eszköz- és forráshiány, valamint a gazdák állandósuló értékesítési gondjai jellemzőek. A nagyüzemek lényegesen kisebb szerepet játszanak a mezőgazdasági termelésben, mint korábban, számuk néhányra csökkent. Az alkalmazotti létszámuk és jövedelmezőségük vonatkozásában is kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Településenként csak néhány nagyobb területen (50-100 ha) gazdálkodó található. Piaci termelés inkább csak rájuk jellemző, míg a kisebbek önellátásra termelnek A mezőgazdaságot a rendkívüli tőkeszegénység jellemzi. Az ágazatot sújtó általános válság (finanszírozási, felvásárlási, túltermelési gondok, alacsony eladási árak) miatt fejlesztéseket finanszírozni szinte egyáltalában nem tudnak a gazdálkodók, egy részük az agrárgazdálkodással való teljes felhagyást fontolgatja. Az ágazat jövedelmezőségi szintje igen alacsony, ami a gyenge terméshozamokra, alacsony felvásárlási árakon történő értékesítésre megfelelő feldolgozó-kapacitások és terménytárolók hiányára vezethető vissza. A gazdák közötti együttműködés hiányzik, elszigetelten, egymástól függetlenül gazdálkodnak, így termékeiket önállóan csak nehezen és dömping áron tudják értékesíteni. A gazdálkodók az aktív piaci munka szükségességét még nem ismerték fel. 29

Növénytermesztés A Rinyamenti kistérség talajminősége általában gyenge, a mezőgazdasági területek átlagosan 11-21 aranykorona érték közöttiek. A talaj homoki alapkőzete pannonkori rétegből épül fel: finom és durvaszemcséjű futóhomok. A homok kémiailag savanyú, mészben szegény, több területen tetején lösztakaróval. A pangó-vizű lápfoltokban agyaglerakódások találhatóak. Jellemző az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos, savanyú homoktalaj, ebből következően a művelt területek nagy része nem alkalmas hagyományos szántóföldi növénytermesztésre. Mezőgazdasági alapadatok Települések Szántó átlagos AK értéke Mg.-ban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból (%) Használt mg.-i terület aránya az összterületből 3 ha alatti földtulajdonnal rendelkező családok száma Bakháza 11,80 26,7 69,59 92 Beleg 20,68 28,0 66,48 135 Bolhás 20,49 46,8 41,72 n.a. Görgeteg 11,84 45,2 46,48 79 Háromfa 20,32 45,3 64,52 312 Kaszó 11,03 0,0 10,56 n.a. Kisbajom 11,80 50,9 61,44 130 Kutas 17,07 48,3 57,56 410 Lábod 12,43 51,6 41,75 520 Nagyatád 15,79 9,9 54,85 n.a. Nagykorpád 11,16 57,5 54,86 175 Ötvöskónyi 16,44 0,0 66,17 40 Rinyabesenyő 11,51 60,6 24,27 37 Rinyaszentkirály 17,13 64,1 52,82 24 Segesd 17,88 33,3 54,05 500 Somogyszob 19,91 38,5 45,08 160 Szabás 21,04 42,6 77,53 134 Tarany 17,35 19,5 38,51 160 Kistérség 285,67 668,80 928,24 2908 Forrás: ÁMÖ 2000 30

A gazdálkodók az adottságok ellenére mezőgazdasági alaptevékenységből, hagyományos szántóföldi növénytermesztésből igyekeznek megélhetést biztosítani maguknak. Igen magas - 40% körüli - a gabonafélék részesedése a szántóterületből, a takarmánynövények részaránya 18-19 %-os, amely meghaladja a növénycsoport országos átlagát. A gabonán és kukoricán kívül jelentős a burgonya és cukorrépa, valamint az olajos magvak termelése is, egyes vidékeken pedig a bogyós gyümölcsök és a szőlő termesztése a domináns. Az 1970-es években terjedt el a bogyós gyümölcsök termesztése. A térség éghajlati adottságai és talajviszonyai kitűnőek ezen gyümölcsök termesztéséhez és a lakosság - felismerve a többlet-jövedelem szerzés lehetőségeit - hagyományt teremtett a termesztésben. Elsősorban málna, feketeszeder, fekete ribizli termesztése folyt, és folyik napjainkban is. Ma is végzik a termelést elsősorban a családi házakhoz tartozó 1000-1500 m2-es kertekben és a hasonló nagyságú zárkertekben. Fő foglalkozásként közel 20 őstermelő foglalkozik bogyós gyümölcstermesztéssel nagyobb területen. A feldolgozási, illetve értékesítési nehézségek itt is jelentkeznek. A rendszerváltás előtt a Nagyatádi ÁFÉSZ felvásárlói hálózata vette át a kistermelőktől a gyümölcsöt és adta át további feldolgozásra elsősorban a zalaegerszegi hűtőház részére. Jelenleg a megszűnt ÁFÉSZ felvásárló hálózatának pótlását egyes vállalkozások végzik, akik a feldolgozók megbízásából veszik át a terményeket. A kistérségben csak kevés hűtőház található, ezért a termés nagyobb részét feldolgozatlanul, vagy a kevesebbet fizető lé-gyümölcsként értékesítik. A nyugati piacon történő értékesítéshez szükséges a feldolgozó, elsősorban hűtőházi, illetve szárító kapacitás növelése, valamint közvetlen piacszerző képességekkel rendelkező értékesítési szövetkezetek működtetése. A térségben nincsenek nagy hagyományai a zöldség-, különösen a hajtatott zöldségtermelésnek, amelyhez a meglévő melegvizű források ma még 31

kihasználatlan energiaként vehetők számba. Kivételt képeznek a konzervipar számára termesztett zöldségfélék (elsősorban uborka). A térség éghajlati és domborzati adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas lenne biotermelésre és gyógynövénytermesztésre. A térségben ennek hagyományai sajnos nincsenek. Biotermelés csak egy határos településen, Babócsán folyik. Eredményeik megismerése ösztönzőként hathat a térség gazdálkodóira is. Állattenyésztés Az állattenyésztésben a szarvasmarhatartás, a juhtenyésztés és a sertéstenyésztés jellemzi a kistérséget. A tejelő, illetve húshasznosítású tehéntartás egyaránt jellemző. Sajnos az utóbbi időben a kedvezőtlen piaci hatások eredményeként az állatállomány jelentősen csökkent. Szántóföldi növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen adottságú területeken gyepgazdálkodás folyik, ami a jövőben húzó agrárágazattá válhat. A megyei adatbázis alapján valószínűsíthető, hogy a sertésállomány az elmúlt 10 évben közel 40%-kal, a szarvasmarha-állomány az elmúlt évben 5-6 %-kal csökkent. Háromfa területén működik egy, 8000 állományú sertéshizlalda jelenleg 40%-os kihasználtsággal. Bolhás községben van egy vállalkozó 300 db sertést hizlal évente. Jelenleg a volt Nagybaráti gazdaság területén 600 tejelő szarvasmarha illetve 800 sertés hízlalásával egy belga vállalkozó foglalkozik. A Nagyatád Szövetkezet területén működő juhtelepet szintén egy magánvállalkozó bérleti jogviszonyban működteti, évi átlag 500 juh tenyésztésével. Nagyatádon működik egy Brojlernevelő és hízlaló Kft. Erdő- és vadgazdálkodás Az erdő- és az arra épülő vadgazdálkodás számottevő somogyi sajátosság volt és maradt napjainkban is. A Rinyamenti kistérségben a területi adottságok miatt nagy 32

hagyományai vannak a vadászatnak, vadgazdálkodásnak. A nagy kiterjedésű összefüggő erdők, ligetek, lápos területek, legelők vadeltartó képessége kiváló. A nagyatádi kistérség területének több, mint egyharmadát (33,6%) borítja erdő. A települések jelentős részénél meghatározó az erdő. Az erdők jelentős része gazdasági, csekély a településvédelmi, de van természetvédelmi és talajvédelmi erdő és Nagyatád mellett található parkerdő is. A térségben előforduló természetes erdőtípusok: a gyertyános-kocsányos tölgyesek, cseres kocsányos tölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők égeres láperdők. A származék és kultúrerdők állománytípusai: erdei fenyvesek, nyarasok, akácosok. Az erdők fajösszetétele és értéke szempontjából a tölgy (34 %) a meghatározó jelentőségű. A termőhelyi feltételek miatt a kocsányostölgy a domináns. Kedvezőtlenebb viszonyok között a cseresek (9 %) térfoglalása és szerepe is lényeges, elsősorban a szárazabb buckatetőkön és a károsodott fenyvesek leváltásánál kell számolni vele. Az akác (21 %) területi jelenlétének létjogosultsága van a mai erdőterületeken és a majdani telepítések során is. A térségben az akác szinte minden erdőállományban megtalálható. Szerepe - elegyfaként - az erdei fenyvesekben válhat jelentőssé, ha a gazdálkodók megtalálják az együtt nevelés jó módszerét. Az éger (25 %) a termőhely által behatárolt mértékben lehet jelen. Életterét az előző időszak szárazsága és területrendezések, meliorációk jelentősen befolyásolták, a csapadékviszonyok változása az életteret módosíthatja. A fenyvesek fő fafaja az erdei fenyő (2 %). A felújításokban az aránya az utóbbi években jelentősen csökkent. Számolni kell a feketefenyő térarányának növekedésével. 33

Említést érdemel még a nyír, mely igénytelenségével, gyors térfoglalásával válhat jelentőssé. A természetes beerdősülésben elfoglalt helye mutatja vitalitását. A fentiekből egyértelmű, hogy a térség faállománnyal borított földterületeinek elsődleges rendeltetése a profitorientált fatermesztés. A gazdasági célú erdőterületek felújításával az elmúlt években sok probléma volt, melynek eredményeképpen az erdőgazdálkodást folytató szervezetek fakitermelési korlátozást szenvedtek el. A korlátozás elrendelésének oka, hogy az erdőfelújítások eredményessége nem érte el a kívánt mértéket és ezáltal romolhatott volna az életkor szerinti arány. A helyzet kialakulásában döntő tényezőként a vadkárt nevesítették. A gazdálkodó szervezetek mindent megtettek a jövőbeni károk elkerülése érdekében. A terület erdőállományának korosztályszerkezete viszonylag kiegyenlített, állapota megfelelő. A területen működő erdő-birtokossági társulatok és erdőgazdaságok megfelelő szakmai hozzáértéssel ápolják, nevelik, művelik a saját területükön lévő erdőket. A szélsőséges talaj és időjárási viszonyoknak köszönhetően az utóbbi időben egyre több gondot okoz az erdők pusztulása is. Sajnos a falopások is előfordulnak, sőt az utóbbi időben a jelenség is felerősödni látszik. Sem a magánerdőket, sem pedig az állami erdőket nem kímélve. A nagyatádi kistérségben két erdőgazdaság működik: a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá tartozó HM Kaszó Erdőgazdaság Rt és az ÁPV Rt tulajdonában lévő Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. Mind a két gazdaság jelentősnek számít a térségben. Időközben a Somogyi Erdészeti Rt. a tevékenysége racionalizálása során a lábodi erdészetet megszüntette és a nagyatádi erdészethez csatolta. A HM Kaszó Erdőgazdaság Rt területe a legutóbbi időkig zárt terület volt, csak az engedéllyel rendelkezők látogathatták. Jelenleg sokkal nyitottabb az Rt területe - kivéve a Baláta-tó és környéke 500 ha természetvédelmi területét -, de jelenleg még a tömeges kirándulók elkerülik ezeket az erdőket. 34

A Somogyi Erdészeti és Faipari Részvénytársaság összesen 12.000 ha területen folytat erdőgazdálkodást. Az éves fakitermelése 60.000 m 3 körül van. Összesen ~100 főt foglalkoztat elsősorban az erdőművelésben. A területén található a Nagyatád - Fácánosi Parkerdő mely 20 ha. Rendelkezik 63 ha természetvédelmi területtel is, mely a Somogy Természetvédelmi Felügyelethez tartozik. A nagyatádi kistérség adottságait figyelembe véve ésszerű lenne a jelenlegi parlagföldeken, az alacsony hozamú szántókon, valamint felhagyott réteken, kihasználatlan legelőkön további erdőtelepítéseket szorgalmazni. A kistérségben a vadászatra ideálisak a körülmények: a vadbőség, a táj szépségei és a tradicionális hazai és külföldi vadászkapcsolatok bizonyítják. A térség vadgazdálkodásában meghatározó vadfaj a gímszarvas mely kiváló és jó minőségű. A gímszarvasok minőségének megőrzése a jövő érdekében jelentős feladat. Az őzállomány sűrűsége viszonylag nagy, de a minősége nem kiemelkedő. A vaddisznó állomány megfelelő, a hasznosítása is igen erős. A körzetben található dám állomány az utóbbi években rendkívüli mértékben túlszaporodott, szinte meghatározóvá vált. A gazdálkodási és vadászati szerepe mellett, sajnos a mező és erdőgazdálkodásban nagyon sok gondot okoz kártételével. A területen több vadásztársaság működik: a Lábod Rt., a Nagybaráti Vadásztársaság, a Kutasi, a Jákói, és Segesdi vadásztársaság. Mindannyian sokat tettek a vadállomány minőségi és mennyiségi fejlesztéséért. Vadgazdálkodásuk évek óta jó, amit a nagyszámú kiváló trófeákért idelátogató külföldi vadász is bizonyít. A gazdaságban is jelentős bevételt képez a külföldiek vadásztatása és a vadhús értékesítése. 35

Mezőgazdasági infrastruktúra A mezőgazdaság számára oly fontos mezőgazdasági úthálózat fejlesztésében előrelépés nem történt a kistérségben. Az utak a helyenként még mindig rendezetlen tulajdonviszonyok miatt, gyakorlatilag gazdátlanok, vagy a gazdálkodók számára korlátozottan használhatóak. Karbantartásuk, fejlesztésük, kevés kivételtől eltekintve nehézkes, sokszor megoldhatatlan. A fejlesztésükhöz az amúgy is forrásszegényes gazdálkodóknak nincs lehetőségük. A nélkülözhetetlen önerő hiányában a pályázati források kihasználása is lehetetlen a számukra. A termelői infrastruktúra vonatkozásában is sok nehézséggel küzd a térség. A szövetkezeti rendszer megszűnése következtében elhagyott telepek és épületek jelentős része megsemmisült, magánkézbe került, illetve kis részben jelenleg is használják. Ezen a téren kettősség figyelhető meg. Egyrészt kialakulóban van egy, a korszerű igényeknek megfelelni képes termelő infrastruktúra, ilyen Segesden üzemelő hűtőház, ugyanakkor elsősorban a magángazdaságok körében mindennek a szinte teljes hiánya, vagy nagyon alacsony szintje figyelhető meg. A tárolókapacitások vonatkozásában is a tőkeszegénység akadályozza a nélkülözhetetlen fejlesztéseket. Az ipar helyzete A térség ipari tevékenysége Nagyatád városba koncentrálódik, 1998-ban itt került kialakításra az Ipari Park, mely Nagyatád Város Önkormányzata hivatali szervezetén belül működik. Az alapinfrastruktúra kiépítése már megvalósult, de számottevő gazdasági tevékenység még nem folyik. Az Ipari Park területén egyetlen vállalkozás működik, egy portugál vállalkozó fafeldolgozó és szárító üzeme. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján tervben van egy betonkeverő üzem létesítése, illetve egy vállalkozás nagy kapacitású hűtőház építéséhez szükséges építési tervekkel rendelkezik. 36

A központon kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. A működő iparágak között megtalálható a fafeldolgozás, a bútorgyártás, a szerszámkészítés, a gépi forgácsolás, a cérnagyártás, az élelmiszer-feldolgozás, a műanyag-feldolgozás, a fóliagyártás és az építőipar. Faipar A Rinyamenti kistérség területe erdők tekintetében jó adottságokkal rendelkezik. Az erdő faállománya változatos, általában jól kézben tartott. A kitermelt faanyag feldolgozását döntő többségében a kistérség területén kívül végzik. Így a helyben előállt érték máshol hoz hasznot, hiszen a magasabb szinten feldolgozott fa a magasabb hozzáadott érték miatt nagyobb értéket képvisel. A térség különböző erdőgazdálkodó szektoraiban kitermelhető fatömeg mennyiségében és minőségében (sarj, eredet) nagy a szóródás. Az értékesebb faanyagot biztosító állami szektor faanyagát csak részben hasznosítja saját feldolgozó üzemében, mert ilyennel csak a Kaszó Erdőgazdaság Rt. rendelkezik Szentán, ahol elsődleges fafeldolgozás folyik. A Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Rt.-nek nincs a térségben fafeldolgozó üzeme. A kitermelt fa egy részét elszállítják más területen lévő feldolgozó üzemükbe, nagyobb részét pedig más fafeldolgozó vállalatoknak értékesítik további feldolgozásra. Jelentős fafeldolgozás folyik a Nagyatád közigazgatási területéhez tartozó Kispusztán, ahol olasz tulajdonú Diófa Kft-nél elsősorban parkettát állítanak elő. A térség egyéb gazdálkodóinak (volt TSZ, ÁG) fafeldolgozói üzemei nem üzemelnek, tönkrementek, egyesek - kapacitásaikat nem kellőképpen kihasználva - magánvállalkozásban hasznosulnak. Az erdők vágás-érettségi kora és a hozzárendelt fakészlet adatai alapján egy visszafogottabb, természetszerűbb gazdálkodást is feltételezve, szükséges a 37

fafeldolgozó kapacitások korszerűsítése, technológiai fejlesztése. Hangsúlyt kellene fektetni az elsődleges feldolgozást meghaladó, másodlagos feldolgozás (pl. nagy méretpontosságú épületfa, szárított fűrészáru, bútor-alapanyag), ill. késztermék (bútor, játék stb.) gyártás lehetőségeinek vizsgálatára. Élelmiszeripar Az élelmiszeripar a kistérségben komoly hagyományokkal és többarcú jelennel rendelkezik. A legnagyobb élelmiszeriparban érdekelt vállalkozás a Nagyatádi Zöldség- és Gyümölcs Feldolgozó Konzervgyár Kft. csökkentett kapacitással működik, a rendezetlen tulajdon viszonyok miatt hosszú távú fennmaradása a jelenlegi ismeretekre alapozva bizonytalan. A térség egyetlen nagy élelmiszeripari üzemének a leépülése az alapanyag termelő gazdaságok számára hihetetlen nehézségeket okoz, mert szinte minden termék elsődleges árszinten és kis haszonnal hagyja el a kistérséget. A kistérség településein ma nagyon gyenge az agrártermelés gazdasági bázisa, hiányoznak a "kisvertikumi" vállalkozások (mint pl. tej-hús feldolgozás). Jelentősebb húsfeldolgozás Lábodon az A.L.M. Kft.-nél végeznek, ezen kívül csak néhány kisebb vállalkozás vágóhídja működik, például Nagyatádon, Görgetegen és Segesden. Az erdei termékek gyűjtése, termesztése és feldolgozása rendkívül csekély, holott a természeti adottságok biztosítottak. Csupán néhány közvetítő vállalkozó foglalkozik felvásárlással. Közvetlen piaci kapcsolat és helyi feldolgozás nincs. Kézműipar A kistérség alternatív jövedelemszerző tevékenységek vonatkozásában rendkívül szegényes képet mutat. A korábban megélhetést jelentő kézműipari mesterségek (pl. kovács, bognár, stb.) a piaci igények hiányában kihaltak, ennek következtében e tevékenységek hagyományai sem igen fedezhetőek fel. 38

Aktívan egy keramikus, egy bábkészítő, néhány cipőjavító, néhány pék és cukrász, cserépkályhás, szeszfőző, sörfőző és viaszöntő működik a térségben. Leginkább ezek tevékenysége is a városra korlátozódik. Hobbi és kiegészítő tevékenységként sokan próbálkoznak, pl. szövéssel, kosárfonással, csontfaragással, üvegfestéssel, üvegművességgel. Gépipar A Rinyamenti kistérség jelentős szakmai hagyományokkal rendelkezik a fémfeldolgozás és a gépgyártás területén. A Komplex Gépipari Rt., a Büttner és Társa Kft. és a Ferrokov Kft. mellett kisebb vállalkozások is működnek a fémfeldolgozás, szerszámgépgyártás és gépi forgácsolás területén. Egyéb ipari ágazatok Igen jelentős Nagyatádon az építőipar is, amit 3-4 hatékony vállalkozás is képvisel. Somogyszobon működik a Berendiás és Társa Építőipari Kft. Kereskedelem és szolgáltatás helyzete A kereskedelem helyzetét a kereslet lehetőségei határozták meg. Nagyatád fejlődése során a város áruellátása kiemelt feladat volt. A honvédség jelenléte komoly vásárlóerőt képviselt. Ennek a vásárlóerőnek megfelelő áruválasztékkal történő kielégítése politikai feladatot jelentett a térség vezetése számára. Ennek megfelelően Nagyatád a legjobban ellátott területek közé tartozott. A rendszerváltást követően, mivel a honvédség nagyatádi laktanyáját felszámolták, átmeneti kereslethiány jelentkezett a terület kereskedelmében. Ezt a 90-es évek végéig ellensúlyozta a Horvátországból érkező kereskedelmi turizmus. A kistérség kereskedelmi feltételrendszerének alakulási trendje nem tekinthető optimálisnak. A helyi kiskereskedelmi egységek egyrészről a multinacionális kereskedelmi hálózatok kapacitásának folyamatos növekedésével, ezzel együtt a 39

fizetőképes vásárlóerő elvonásával, másrészről a kiskereskedelmi fogyasztás stagnáló szintjével néznek szembe. A multinacionális hálózatok terjeszkedése (Penny Market, SPAR, TESCO, METRO, stb.) a helyi kiskereskedelmi egységek piacát veszélyeztetik, a megváltozott vásárlási szokásokat követő, tehetősebb, hetihavi nagybevásárlásokat lebonyolító vásárló réteg átcsábítása a bolthálózat abszolút forgalmát csökkenti. Ezzel egyidejűleg a helyi boltok vásárlói köre egy kontraszelektált, alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező népességre szűkül. A magasabb haszonkulcsú áruk kivonása a bolti választékból, a vállalkozás jövedelemtermelő képességét csökkenti. A térségi falvak ellátását az Áfész bolthálózata - bérleményként kiadva - és a helyi érdekeltségű vállalkozók kisüzletei oldják meg, az alacsony falusi jövedelemszinthez igazodva a legalapvetőbb élelmiszerek, fogyasztási cikkeket kínálva. Az ezt meghaladó vásárlói igények kielégítésére Nagyatádon és Kaposvárott, kisebb részben Pécsett, Nagykanizsán van lehetőség. Kiskereskedelmi üzletek megoszlása a Rinyamenti Kistérségben 2003 élelmiszer jellegű 51% 26% ruházati vasáru-, festék-, üvegelektromos háztartási cikkek gépjármű- alkatrész 2%3% 2% 5% 11% bútor-, háztartási cikk egyéb Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003 - saját szerkesztés Nagyatádon számos, gazdasági súlyát és tőkeerejét tekintve azonban nem jelentős pénzügyi szolgáltató vállalkozás működik, ezek döntő többsége számviteli szolgáltatást nyújt a vállalkozói szféra számára. 40

Turizmus helyzete Nagyatád és környékén az idegenforgalom meghatározó jelentőségű. Az egyik fő fejlődési lehetőséget hordozza, mivel több termékcsoport is megtalálható itt, úgy mint termál- és gyógyfürdő, strandfürdő, különféle rehabilitációs kórházi szolgáltatások, vadászati-, horgászati-, természetjárási lehetőség, valamint a falusi turizmus. A kistérség egyik fő turisztikai vonzereje a termálvíz, a másik turisztikai erőssége a vadászat, területi adottságok miatt ennek nagy hagyományai vannak. A nagy kiterjedésű összefüggő erdők, ligetek, lápos területek, legelők vadeltartó képessége kiváló. A kistérség természeti kincsei (pl. Baláta tó, kaszói erdő, petesmalmi tórendszer és Vidrapark stb.), az öko- és szelíd turizmus feltételeit alapozzák meg. Az aktív turizmus lehetőséget biztosítana a kisebb településeknek is a turizmusba való bekapcsolódásra. A nagyatádi kistérségben a régióhoz hasonlóan nincs összefüggően kiépített kerékpár túraútvonal-hálózat. Nagyatád belterületén, valamint Lábod felé épült eddig kerékpárút. A fő probléma, hogy a turisztikai attrakciók egymástól teljesen függetlenül vannak jelen a térségben, nincsenek összehangolva és egymásra építve. Emellett a marketingjük sem kellő hatékonyságú, így nem tudják kihasználni a lehetőségeiket. Gyógy-termálturizmus A Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdőben három fedett, különböző hőfokú medence található. Ezeknek a hőmérséklete 32, 38 és 42 C. A különálló, átriumos medencét a finn típusú szaunához kapcsolódóan is használják. Nyáron 30 C, télen pedig 17C -os a vize. A külső, szabadtéri részen két medence található. Az egyik 25 méteres feszített víztükrű, 27C -os, a másik melegvizes pancsoló a gyerekeknek. 41

Kádfürdő is igénybe vehető azoknak a turistáknak, akik valamilyen oknál fogva nem fürdenek, vagy nem fürödhetnek közös medencében. A gyógyvíz összetétele alkáli- hidrogénkarbonátos hévíz. A gyógyvíz többek között kopásos degeneratív izületi betegségek, gerincműtétek, sebészeti műtétek utókezelésére, gyulladásos izületi megbetegedések inaktív időszakában való gyógyítására alkalmas. A gyógyvizet fürdőkúra mellett ivókúrára is használják. Javasolt az ivókúrát gyomorsavtúltengés, emésztési zavarok, epebántalmak, székrekedés esetén, de ezek mellett bárki fogyaszthatja orvosi ajánlás nélkül. A Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő területén belül gyógyászati kezelés is folyik. A gyógyvíz valamint az ahhoz kapcsolódó és azzal összefüggő fizikoterápiás kezelések a fájdalmak csillapítására, megszüntetésére, izomlazításra és a gyulladások csökkentésére kiválóan alkalmasak. A kezelési módok mechanoterápiából, hydro- és balneoterápiából, elektroterápiából állnak. Alkalmaznak mind száraz, mind pedig víz alatti masszázst, illetve gyógytornát. A hydro- és balneoterápia alapja a gyógyvízzel való kezelés. Ehhez a terápiához tangentor, azaz víz alatti sugár, súlyfürdő, hidrogalván, valamint az újonnan bevezetett szénsavas fürdő tartozik. Az elektroterápiához kis- és nagyfrekvenciás géppark kapcsolódik. Ide tartozik az ionfotorézisek, minek során a gyógyszert a bőr alá jutatják, az ultrahangos kezelés, valamint a szelektív ingeráram kezelés. A kezelések közé tartoznak különféle pakolások és borogatások. Ezeknek a típusai: antiflogisztikus pakolások, ami gyulladáscsökkentő hatású, a kénpakolás, a ritex pakolás és az iszappakolás. A kezeléseket bárki igénybe veheti, de a gyógyfürdőben működő reumatológiai szakrendelésre csak beutalóval lehet bekerülni. A reumatológiai szakrendelésen két reumatológus főorvos dolgozik, mint szakrendelés vezetők, és 16 fős fizikoterápiás szakasszisztencia segíti a munkájukat. A Nagyatádi Városi Strandfürdő területén három medence található. Az egyik egy 50x21 méteres 8 pályás, feszített víztükrű, vízforgatós versenymedence. A hőfoka 42

24-26 C-os. A versenyekhez, edzőtáborokhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak a strandon. Minden évben több városból érkezik ide edző csapat, a nagyatádi triatlonisták is itt végzik felkészülésüket. Több nemzetközi hírű versenynek is ad helyet a strand, ilyen a Fuji Ironman triatlon verseny (minden év augusztus 3. hétvégéje), Nyílt Orvosi Triatlon Világbajnokság (június első hétvégéje), Európa Liga búváruszonyos verseny (május). A termálvizes pezsgőfürdő medence 1997-ben került átadásra, nagysága 225 m 2, hőfoka 34-38 C-os. A medence szabadtéri, de az erős napsütés és a szitáló esőtől a felette elhelyezett tetőszerkezet védi a fürdőzőket. Ebben a medencében az ember egyszerre élvezheti a termálvíz jótékony hatását, a légfúvásos pezsgőfürdő és a tölcsér alakú szökőkútból lezubogó víz masszírozó hatását. A fürdő családbarát szolgáltatásokat is nyújt, kialakításra került egy gyermek kispancsoló, mely 32-34 Cos vizű, és felállítottak egy fából készült játszóteret. 2003-ban került átadásra egy élménymedence, nagy sikert aratva a vendégek körében. A Városi Strandfürdő területe kiválóan alkalmas sportolásra, szabadidő eltöltésére is. Erről 3 strandröplabda pálya, 2 kisméretű futballpálya, 2 streetball, egy nagyméretű sakktábla, ping-pong asztal gondoskodik. A kölcsönzőből játékhoz szükséges eszközök bérelhetők. A turizmus szerepe a kistérség gazdaságában A kistérségben kereskedelmi szálláshelyeken és magánszállásokon 2003-ban eltöltött vendégéjszakák ezer lakosra vetített száma 1.061 volt, amely messze elmarad a Balaton környéki adatokat is magába foglaló megyei értéktől, de még a dél-dunántúli átlag felét sem éri el. 43

Kereskedelmi szálláshely, Rinyamenti kistérség, 2003 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 25 1 061 Rinyamenti kistérség 5 007 135 Somogy megye 68 2 560 Dél-Dunántúl ezer lakosra jutó férőhely ezer lakosra jutó vendégéjszaka Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003 - saját szerkesztés A kistérség szálláshelyeit tartalmazó táblázat adataiból jól kivehető, hogy kedvezőtlen a térség szállásférőhely kínálatának összetétele. Alacsony a magasabb komfortfokozatot biztosító szálláshelyek aránya, és ezek között is kevés a jó minőségű, magasabb osztályba sorolt szálloda. Két három csillagos szálloda működik a kistérségben (Hotel Solar, Vadászkastély Rinyatamási) és két ugyanilyen besorolású magánszálláshely. A többi ennél alacsonyabb komfortfokozatú. Az általuk nyújtott szolgáltatások köre néhol kiemelkedő, de általában alapszolgáltatásokat kínálnak. 44

Szálláshelyek a Rinyamenti Kistérségben 2005 ** *** **** Kereskedelmi szálláshelyek Nagyatád Hotel Solar X Semiramis Panzió X Viktória Panzió X Thermalcamping Castrum**** X József Attila Kollégium Lábod CE&MA Centrum Panzió X Vadászkastély Rinyatamási X Nagysallér Vadászház (1. panz) X Szilágyi- Erdő - Erdei Iskola Kaszó Vadászház és Üdülő X Kutas Hertelendy kastélyszálló X Magánszálláshelyek Jánosmajor 1 db - Nagyatád 3 db 2 db - Forrás: Nagyatádi Tourinform Iroda - saját szerkesztés Nagyatád: 1. Hotel Solar*** Nagyatád város főterén, a Termál- és Gyógyfürdővel szemben található az átriumos belső kiképzésű szálloda. A város század eleji hangulatát idézi a gyógyfürdő parkját körülölelő házak sora, amikkel kellemes harmóniát teremt az 1989-ben épült szálloda modern egyszerűsége. 45

A szállodában 60 db két, illetve háromágyas, fürdőszobás, színes televízióval, rádióval, telefonnal, minibárral felszerelt szoba áll a vendégek rendelkezésére. A modern három emeletes épület mellett zárt parkoló található. Szolgáltatásai: I. osztályú étterem terasszal, kávéház, szépségszalon, szolárium, konferencia terem, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, pénzváltás. 2. Semiramis Panzió A városközpontban, közel a gyógyfürdőhöz található a 2004. őszén átadott panzió. 2-4 ágyas légkondicionált, színes Tv-vel, mini bárral felszerelt apartmanok állnak a vendégek rendelkezésére. A panzió szolgáltatásait mozgáskorlátozottak is igénybe vehetik. Szolgáltatásai: zárt parkoló, tárgyalóterem, kávé-és teaház, kerthelyiség, lift, recepció postaszolgálattal 3. Viktória Panzió Nagyatád város szívében, a Gyógyfürdőtől 200 méterre egy csendes kis utcában található a családias hangulatú panzió. 8 db kétágyas szoba fürdőszobával, színes Tv-vel, minibárral várja a pihenni vágyókat. Szolgáltatásai: elegáns étterem, söröző, automata tekepálya, kerthelyiség, zárt parkoló. 46

4. Thermalcamping Castrum**** A Nagyatádi Városi Strand szomszédságában 150 lakókocsi, illetve sátor befogadására alkalmas kemping várja a nyaralni vágyókat. A kempinget 1999-ben hozták létre, s így európai színvonalú szolgáltatásokat vehetnek igénybe a vendégek. Szennyvíz- ivóvíz 30 kijelölt helyre van vezetve, s minden területhez csatlakozik az áram szolgáltatás. A kempingben vizes blokk, mosó helyiség, konyha található. A kempingezők a strandot díjmentesen vehetik igénybe. A kemping területén vegyes bolt működik. Nyitva tartás: 05.01.-09.30. 5. József Attila Kollégium A Városházával szemben a 68-as főút mellett található a kollégium. Tanítási időszakban 8 db 4 ágyas és 2 db 6 ágyas szobát tudnak kiadni, míg színidőben 200 fő elhelyezésére van lehetőség 4, illetve 6 ágyas szobákban. Napi három étkezést tudnak a kollégium étkezőjében biztosítani. Lábod A vadászházak kényelmes pihenést, igény szerinti napi háromszori érkezést biztosítanak. Nagysalléri, Petesmalmi, Ikladi vadászházaikban és a Rinyatamási vadászkastélyban összesen 52 főt tudnak elhelyezni. Egyes vadászházakban (Rinyatamási és Nagysallér) szauna is a vendégek rendelkezésére áll. A vadászait idényen kívül hazai és külföldi csoportok részére bemutatókat (vérebes utánkeresés), szakmai tanfolyamokat szerveznek. Esküvők, keresztelők (Szent Hubertus kápolna) különböző konferenciák és egyéb rendezvények lebonyolítását is vállalják. Kívánság szerint lovardai foglalkozáson, tereplovagláson és egész napos lovastúrán vehet részt az érdeklődő. 47

1. CE&MA Centrum Panzió Az ötszobás családi ház, vállalkozásban üzemel. Elsősorban vadászvendégek használják, de a holtszezonban várják a turistákat. Éttermük 70 fő befogadására alkalmas. 2. Vadászkastély Rinyatamási Lábod- MAVAD Rt. vadászterületén található vadászkastélyban kényelmes pihenést és vendéglátást biztosít vadász szezonban a vadászoknak, főszezonban pedig a természetet kedvelő turistáknak. A kastély kiválóan alkalmas különböző rendezvények lebonyolítására, négy teremben összesen 100 főt tudnak fogadni. Szolgáltatások: étterem, vendéglő várja a vadétel- specialitásokat kedvelőket, lovas oktatás, fogathajtás, lovasszán, túralovaglás várja a lovakat kedvelőket. A vadászkastélyban szauna, saját kert, parkoló, vadászat szervezés, a 10 db szobában minibár, telefon teszi kényelmessé az ott tartózkodást. 3. Nagysallér Vadászház A 8 db kétágyas szobás vadászház a természet közepén, messze a városi forgalomtól fekszik. A vadászházban vendéglő található. Szolgáltatások: horgászat, vadászatszervezés, lovas oktatás, fogathajtás, lovas szán, túralovaglás, szauna. 4. Lábod Szilágyi- Erdő - Erdei Iskola Lábod központjától 10 km-re fekszik az Erdei Iskola, melyet a Sefag Rt. működtet. Adottságaival nagyszerű lehetőséget biztosít a természet értékeinek megismerésére, pihenésre. Tavasztól őszig terjedő időszakban a vendégház két csoportszobában 15-48

15 gyermeket és két nevelői szobában egy- egy felnőtt kísérő elhelyezését tuja biztosítani. Konyha, étkező és tanterem is megtalálható a házban. Ily módon kiválóan alkalmas osztálykirándulásokra. A tematikus és szabadidős programokhoz tanterem és külső foglalkoztató áll rendelkezésre. 4,5 km-es tanösvényen szakvezetés kérhető. Kaszó Somogy megye zöld szívében, kulturált környezetben az aktív pihenést szolgáló szálláslehetőséget biztosít a vadászvendégeknek és a természetjáróknak a Kaszó Vadászház és Üdülő. Szolgáltatásaik: vendéglő, bár, söröző, orvosi ügyelet, kölcsönzési lehetőség: kerékpár, autóbusz, sporteszközök. Kikapcsolódást biztosít a sportcsarnok, teniszpálya, horgászat, szauna, erdei kisvasút kirándulás, sétakocsikázási lovaglási lehetőségek és a vadászat. A Klub Kaszó két- háromágyas szobákkal, illetve apartmannal és lakosztállyal várja vendégeit. Kutas- Kozmapuszta A Hertelendy kastélyszállóban 17 db fürdőszobás szobával, termál- wellness részleggel, 120-140 férőhelyes rendezvényteremmel, borospincével várják az ideérkezőket. A kastély körül angolpark, 60 hektáros majorság, 6 lakásos apartmanház, zöldségeskert, őshonos állatfarm és lovarda található. 49

A Rinyamenti kistérség társadalmi folyamatai Demográfiai helyzet Dél-Dunántúl népesedési viszonyai az országos tendenciákkal összhangban, de az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakultak, fokozottabban jelentek meg az országosan is problémásnak mondható jelenségek, mint a csökkenő népességszám, az alacsony élveszületési és a magas halálozási arány, valamint az előrehaladott demográfiai öregedés. Dél-Dunántúl sajátos problémájaként kell kiemelni az alacsony népsűrűséget, melynek fő oka, hogy a településeinek közel 50%-a aprófalvas, kevés nagyváros található. A Rinyamenti kistérség a legritkábban lakott területek közé tartozik, a népsűrűsége nem éri el az 50 fő/km²-t (2005-ben 44 fő/km 2 ). Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány - Tolna Megyei Általános Művelődési Központ, KSH, 2004 50

A kistérség lélekszáma évről évre csökken. A csökkenés mértéke magasan meghaladja az országos átlagot, a 2003 évben a kistérség népessége 28 222 fő volt. A legutóbbi (2001) népszámlálási adatokhoz viszonyítva ez 1,4 %-os csökkenést mutat. A népességfogyás elsődleges okának tekinthetjük a növekvő természetes fogyást, mely az alacsony születésszámmal és a kedvezőtlen mortalitási viszonyokkal magyarázható. Az élveszületések száma erőteljesen visszaesett (születési arányszám 9,1 ), a halandóság magas szinten állandósult (16,8 ). Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a somogyi kistérségek közül a legkedvezőtlenebb halálozási aránnyal a Rinyamenti rendelkezik, itt 16,8 az ezer főre jutó halálozási arány, míg a megyei átlagérték 14,1., a régiós összehasonlításban még riasztóbb az eltérés, itt ugyanezen érték 13,9. A kistérségen belül Segesden kiugróan magas természetes fogyás, mely a nagy létszámú, időskorúak ellátását biztosító szociális otthon következménye. Az ezer lakosra vetített élveszületések száma kistérségi viszonylatban átlagos (9,1 ), meghaladva a megyei (8,9 ), illetve régiós (8,9 ) értékeket. A kistérségen belül Nagyatádon a legnagyobb mértékű a születések számának csökkenése. A természetes fogyás táblázatbeli értékei szerint a Rinyamenti kistérség az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezik, (7,7 ), őt csak a Fonyódi kistérség előzi meg, ahol a halálozási arány jóval kisebb, mint a Rinyamenti érték, viszont rendkívül alacsony a születések száma. A természetes fogyás megyei értéke (5,2 ), míg régiós viszonylatban (5 ), ezeket a Rinyamenti érték jóval meghaladja. 51

Demográfiai adatok Somogy megye kistérségeiben, 2003 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 8,2 Bal.földvári 14,7 13,8 14,5 5,6 9,8 Barcsi 4,9 16,2 15,8 16,8 9,5 Csurgói 6,7 6,6 Fonyódi 13,2 11,6 10,6 9,2 8,8 9,1 7,9 7,0 Kaposvári 4,0 Lengyeltóti 1,0 Marcali Nagyatádi 14,8 12,1 8,5 8,4 7,7 6,4 3,6 Siófoki Tabi Élveszületés 1000 főre Halálozás 1000 főre Természetes fogyás 1000 főre Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003 - saját szerkesztés A demográfiai folyamatokat befolyásoló tényező még az elvándorlás. A népességvándorlás méreteit, irányát elsősorban a gazdasági-társadalmi tényezők határozzák meg, ezek közül is alapvető fontosságú a foglalkozási szerkezet átalakulása. Fő mozgatóerő korábban egyértelműen az ipar volt, napjainkban az infrastruktúra, a kedvezőbb életkörülmények és környezeti hatások közé kerülés válik a fő mozgatóvá. A Rinyamenti kistérség vándorlási egyenlege negatív, a belföldi vándorlási különbözet 2003 évi átlaga ezer főre vetítve 4,1, mely a megyében a harmadik legkedvezőtlenebb érték. Az elvándorlás különösen erős a fiatal és szakképzett csoportokon belül, a kistérség diplomás fiataljai közül kevesen térnek vissza a kistérségbe. Egyedül Nagyatád az, ami még nyújt valamiféle perspektívát a fiataloknak, de a rurális térségek semmiképpen. Ennek oka a bérek és jövedelmek - már korábban bemutatott - alacsony szintje, azok elmaradása a fejlett régiók, főként a főváros mögött, valamint az, hogy nincs a kistérségben vagy nagyon elenyésző a versenyképes fizetést nyújtani képes vállalkozások száma. 52

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003 - saját szerkesztés Hosszabb időintervallumon végzett elemzések kedvezőbb képet mutatnak, a kistérség vándorlási egyenlege hosszú távon egyensúly közeli értékű de ekkor is negatív előjelű. A 2001 és 2003 közötti időszakot vizsgálva az elvándorlási egyenleg 1,2, amennyiben az elmúlt tizenhárom év átlagos vándorlási különbözetét vizsgáljuk, a Rinyamenti kistérség értéke 0,5. Összességében az elmúlt évek statisztikai adatai azt jelzik, hogy az intenzív elnéptelenedés veszélye általában a kistérség egészében nem áll fenn. Lassú fogyás azonban megfigyelhető. A Rinyamenti kistérségben a hosszabbodó átlagos életkor miatt és az alacsony termékenységi mutatók mellett jelentősen torzult a népesség életkor szerinti összetétele. 2000 és 2003 között megnőtt az idősebb korcsoportok, a 60 évesnél idősebbek társadalmon belüli aránya (2003-ban 19,8 ). Ezen arány és a vizsgált időszak értékeiből képzett öregedési index alapján elmondható, hogy a népesség elöregedése előrehaladt. 53

Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány - Tolna Megyei Általános Művelődési Központ, KSH, 2004 A Rinyamenti kistérség korfájának struktúrája hasonló a Somogy megyeiéhez. A korfa alapján prognosztizálható, hogy az elkövetkező 10 éven belül drasztikusan kb. 20%-al csökkenni fog az iskoláskorú népesség száma, illetve ezzel egyidejűleg ugrásszerűen megnő a nyugdíjkorú népesség aránya. 54