A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei 2010. szeptember 23., Budapest Bencsik János Energiastratégiáért és Otthonteremtésért felelős Államtitkár
Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten is egyaránt érzékelhető pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetként értelmezendőek. A valódi okok a mára világosan kirajzolódó természeti erőforrások túlfogyasztásában érhetők tetten. Tartós megoldásokat is ezen a területen kell megtalálni, és merőben új gondolkodással orvosolni. 2
Az energetika ellentmondásai Növekedés, Növekedés, fogyasztás fogyasztás Fenntarthatóság, Fenntarthatóság, takarékosság takarékosság K K Biztonság G G Versenyképesség, Versenyképesség, profit, profit, piaci piaci ár ár Megfizethetőség, Megfizethetőség, költség-típusú költség-típusú ár ár Gazdaságosság Környezet B Létfeltétel Létfeltétel B Gazdasági Gazdasági tényező tényező 3
Az igazságosság próbaköve Ha ma nagymennyiségű üvegházhatású gázt juttatunk a levegőbe, akkor az több évtized múltán is érzékelteti kedvezőtlen hatását - Az éghajlatváltozás ezért a nemzedékek közötti igazságosság próbaköve Az éghajlatváltozás hatására a természeti környezet is megváltozik, ezért egyben a teremtéssel szembeni igazságosság próbája is A gyengéket és szegényeket különösképpen is sújtja, ezért az emberek és a nemzetek közötti igazságosság próbája is 4
A klímaváltozás, nemzetbiztonsági kérdés Az elsődleges szempont azon képességek fejlesztése lesz, amelyek segítségével a romló életkörülmények is túlélhetőek lesznek, és amelyekkel hosszútávon is biztosítható az egyén és a közösség fennmaradása A magyar lakosságot és gazdaságot fel kell készíteni egy melegebb és szárazabb időszakra, illetve a szélsőséges időjárási jelenségekre, és ezek következményeire Az egyes régiók, kistérségek, települési típusok, társadalmi csoportok nem egyformán sérülékenyek 5
Értékváltásra van szükség Az állam nem lehet közömbös az igazságossággal szemben, és minden ember, valamint a természet iránt is szolidárisnak kell lennie, és felelősséget kell vállalnia értük Értékváltás nélkül semmilyen technikai megoldás, vagy az éghajlatvédelmet célzó politikai tárgyalás sem vezethet célra Az új érték lényege, hogy minden embert azonos méltóságúnak tekint, képességeitől függetlenül, és mindenki számára emberhez méltó körülményeket követel meg 6
Az fenntartható fejlődés társadalmi feltétele Olyan harmonikus, értékkövető és értékőrző társadalom kialakulása, melyben a boldogulás alapja az egészség, a tudás, az erkölcs - mely többek között a hiten, a bizalmon és tisztességen alapul -, valamint a családi, közösségi és nemzeti összetartozás 7
A fenntartható fejlődés gazdasági feltételei Olyan új közmegegyezés, melyben a gazdaság és a társadalom szereplői, valamint a közhatalom gyakorlói elfogadják a termékek és szolgáltatások reális árazását. Cserébe tartós és egyszerű szabályozókörnyezetre, valamint bürokrácia- és korrupció mentes hivatalokra számíthatnak. 8
A fenntartható fejlődés közhatalmi feltételei Elsődleges feltétel, a szilárd politikai konszenzuson nyugvó tartós közbizalom. A politika feladata olyan normaalkotó szabályozást kidolgozni, amelyet a végrehajtás iránti széleskörű elkötelezettség övez. A másik fontos feltétel a példamutatás, azaz a közhatalom gyakorlóinak hiteles, közbizalmat építő intézményrendszert kell kiépítenie. 9
Nemzeti fenntartható fejlődés stratégiára van szükség Összkormányzati szinten koordinált stratégiára, ágazati politikákba integrált cselekvési tervekre van szükség Elsődleges nemzetbiztonsági szempontok: - az élelmiszer önrendelkezés biztosítása - az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása - az energiafüggésünk csökkentése - vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása - katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése - kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra - demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése - a lakosság környezeti- és klímatudatosságának fejlesztése az oktatás minden szintjén - az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó K+F támogatása 10
Nemzetközi vállalások - dekarbonizációs útiterv lehetséges kibocsátási pályák Magyarország számára 2050-ig 140 000 120 000 Gazdasági fellendüléssel indított pálya EU -30% (2020); EU -80% (2050) pálya (+gazdasági válság) megvalósult kibocsátás nc5 új szakpolitikák 100 000 nc5 tervezett szakpolitikák 40%-os pálya ETS kibocsatas 80 000 60 000 40 000 20 000 0 1985 1988 1991 1994 1997 2000 2003 2006 2009 2012 2015 2018 2021 2024 2027 2030 2033 2036 2039 2042 2045 2048 11
Kormányprogram - 2010. június A 21. században a világ visszatér az emberiség alapjaihoz: újból a termőföld, a víz, az élelem, az energia lesz a fontos. Furcsa dolog, de mi magyarok éppen annak vagyunk bővében, ami a 21. században a világ sok helyén szűk keresztmetszetté válik. Magyarország gazdag földalatti vizekben, ivóvízben és termálvízben. 12
Kormányprogram 2010. június Az alacsony népsűrűség és a tágasság is előny az életminőségre építő európai stratégiában. Az alternatív energiaforrások, különösen a nap-, a geotermikus energia, és a bioenergiák terén is bőségben vagyunk. A sikerhez azonban az anyagi erőforrásokon túl szellemi és lelki forrásokra is szükség van. 13
Nemzeti Együttműködési Program Gazdaság talpra állítása Rend Egészségügy Szociális biztonság Demokratikus normák 14
Természeti-társadalmi egyensúly megteremtése Nemzetközi vállalások teljesítése Zöld gazdaságfejlesztés 15
Alapvetések Erősebb állami szerepvállalásra van szükség Nemzetközi kötelezettségeinket nemzeti érdekeinknek megfelelően kell megtervezni Az ország súlyával és erőforrásaival arányos részvétel a globális problémák megoldásában Szabályozási hitelesség helyreállítása átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás Az ország területén gazdaságosan kitermelhető megújuló energia az éves energiaszükséglet 36%-át képes biztosítani 16
Célok A hazai energia-szerkezet módosítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése Az energiatermelés és felhasználás hatékonyságának fokozása A kapcsolódó ipar és szolgáltatás tudatos bővítése 17
Szükséges lépések Fel kell értékelni a magyar társadalom jelenleg kis befolyású szereplőinek lakosság, önkormányzat, KKV érdekeit Intézményi háttér megteremtése: zöld fejlesztési és finanszírozási alap létrehozása 18
Eszközök Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia Nemzeti éghajlatváltozási stratégia Nemzeti energia stratégia Európa 2020 stratégia Otthonteremtési stratégia Épületenergetikai program Öko-gazdasági mutatórendszer Új Széchenyi Terv 19
Új Széchenyi Terv Zöld gazdaságfejlesztés eszközrendszer: Energiahatékonyság Energiatakarékosság Megújuló energiaforrások Környezetvédelmi technológiák Kutatás-fejlesztés, innováció Oktatás, képzés, szaktanácsadás Zöld Fejlesztési Alap 20
Új Széchenyi Terv Zöld gazdaságfejlesztés hatása a fenntarthatóságra Természeti rendszerek egyensúlyának helyreállítása Évtizedekre szóló belső piac építés Foglalkoztatás bővülése - társadalmi egyensúly helyreállítása Mérséklődő energiaimport csökkenő függőség Zöld innováció - új piacok elérhetősége Növekvő GDP - javuló fizetési mérleg Önkormányzati, mezőgazdasági, és KKV szektor felértékelődés Mitigációs és adaptációs feladatok teljesítése 21
Köszönöm a figyelmet! janos.bencsik@ngm.gov.hu 22