A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából

Hasonló dokumentumok
A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP PROGRAM)

MODERN VÁLLALKOZÁSOK PROGRAMJA DIGITÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS U N I Ó S F O R R Á S B Ó L

Készült: Modern Vállalkozások Programja Megyei INFOrmációsnap Miskolc

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes március 24.

Turisztikai pályázati lehetőségek a as időszakban

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

FÉLIDŐ. G r e i n s t e t t e r B a l á z s. Balatonfüred Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkár

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

MEGJELENT A ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

Smart City feltételei

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata)

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat


Digitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Új kihívások az uniós források felhasználásában

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Infokommunikációs tervek 2025

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

MODERN VÁLLALKOZÁSOK PROGRAMJA DIGITÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS U N I Ó S F O R R Á S B Ó L

Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

1. Pillér: Digitális infrastruktúra

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Gazdaságfejlesztés Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen,

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán

A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia

Gazdaságfejlesztés Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs,

Régi-új pályázati lehetőségek új megvilágításban

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása május 28.

Bakonyi Péter c.docens

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, 2018, Magyarországról szóló országjelentés

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyakornokokat keres

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

Elektronikus fizetési megoldások tanulmány a GKM Infokommunikációs és E-gazdaság Főosztálya részére

Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle évi kiadás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Pályázati lehetıségek az ECOD bevezetéséhez. Horváth Ferenc, Kereskedı Synergon Retail Systems Kft.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) vezetői összefoglalója

1077 BUDAPEST, CSENGERY U

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

várható fejlesztési területek

Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Életvitelt segítő infokommunikációs megoldások és a Digitális Megújulás terve. Németh Monika főosztályvezető

A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, június 5.

Koncepció az ERP rendszereket. vállalatirányítás) gyártó és/vagy forgalmazó cégek számára

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:


Környezetvédelemi adatnyilvántartás megvalósítási lehetőségei. Dr. Romhányi Gábor ügyvezető igazgató Innotransz Mérnöki Iroda Kft.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Nemzetközi kitekintés...2

IKT-eszközök és használatuk

Maradandó digitális transzformációk Oracle HOUG Konferencia 2018

STATISZTIKAI TÜKÖR. Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 2013.

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring.

Köszöntjük programunk nyitórendezvényén!

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, június 3.

f nnt artható gazdaságot

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A ÉV ELSŐ FELÉBEN

Átírás:

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazása és megfelelő igénybevétele ma már kulcstényező a gazdaság minden ágazatában, működési hatékonyság, versenyképesség már nem biztosítható ezek nélkül. A magyar vállalati szektor IKT használatáról megállapítható, hogy elmaradást mutat más országok mutatóihoz képest. A hazai vállalkozások a működésükhöz szükséges alapvető infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat sem olyan mértékben veszik igénybe, mint az elvárható lenne. A komplexebb, magasabb informatizáltsági szintet lehetővé tevő, üzleti folyamatokat támogató alkalmazásoknál (pl. ERP, CRM) pedig még jelentősebb az elmaradás. Az IKT eszközök és szolgáltatások alacsony használati szintje akadályozza a termelékenység és a vállalati hatékonyság növekedését. A főbb vállalati informatikai mutatók tekintetében a magyar vállalkozások a következőképpen állnak uniós összehasonlításban: Vállalati IKT használat (2014) Magyarország EU 28 átlag Vállalati használat (2015) IKT Magyarország EU 28 átlag Kifinomult funkciókkal ellátott weboldallal (2013) Weboldallal 52 39,2 60,7 73 Szélessávú internettel ellátott vállalkozások 85 92 Integrált belső folyamatokkal (ERPvel) 10 fő 14 30 feletti KKV-k E-kereskedelemből származó forgalom 20,2 a 10 fő feletti 15,1 KKV-knál E-közigazgatási szolgáltatásokat nincs adat használó vállalkozások nincs adat Kifinomult funkciókkal ellátott weboldallal Weboldallal Szélessávú internettel ellátott vállalkozások Integrált belső folyamatokkal (ERPvel) 10 fő feletti KKV-k E-kereskedelemből származó forgalom a 10 fő feletti KKV-knál E-közigazgatási szolgáltatásokat használó 57 55 63,9 74,8 87 93 14 34 19,9 17,2 nincs adat nincs adat A fenti táblázatban látható, hogy három mutató tekintetében az EU 28 átlagához viszonyítva lemaradás mutatkozik.

A vállalkozások szélessávú internettel való ellátottsága 87%-os volt a Digital Agenda Scoreboard adatai alapján 2015-ben, és a 2014-es adathoz képest emelkedés történt. Az üzleti célú internethasználat fejlettségi szintjét is jelzi a honlappal, illetve a honlapokon elérhető szolgáltatások sokfélesége. A saját weblappal 2014-ről 2015-re kis mértékben növekedett. Az internetes nemlét fennállása az üzleti lehetőségeket csökkenti, mivel rontja a cég megítélését. Fontos azonban kiemelni, hogy a kifinomult funkciójú honlappal az EU28 átlag feletti értéket mutat, valamint a 2013-as adathoz képest is emelkedés mutatkozik. 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Honlappal KKV-k, pénzügyi szektor nélkül (10-249 főt foglalkoztató)% 28 74,8 63,9 A vállalatok online jelenlétének EU-s rangsorában Magyarország az utolsó harmadban van. Az informatikai megoldások megjelenése a vállalati folyamatokban költségcsökkentő hatású és a napi ügyletek automatizált intézése révén időt spórol meg a vállalkozásnak. Mind az integrált vállalatirányítási (ERP) rendszerek, mind ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszerek alkalmazása növekedett ugyan az elmúlt években, egyes ágazatokban még mindig nagyon alacsony szintű ezek használati szintje, és az EU 28 átlagához képest jelentős lemaradás mutatkozik.

600 500 400 300 200 Belső információ megosztásra ERP rendszert használó kkv-k, pénzügyi szektor nélkül (10-249 főt foglalkoztató) % 34,3 28 14,5 ERP vállalatirányítási rendszer használat tekintetében jelentős lemaradás látható az uniós átlaghoz képest, a tagállamok között az utolsó helyen állunk. 350 300 250 200 150 50 CRM rendszert használó KKV-k, pénzügyi szektor nélkül (10-249 főt foglalkoztató) % 20,2 28 8,7

CRM rendszer használat tekintetében a tagállamok rangsorában az utolsó helyen állunk. A hazai vállalkozások fentiekben részletezett e- gazdaságbeli lemaradása finanszírozási, kisebb mértékben szabályozási, illetve motivációs, szemléletbeli, képzettségi, vagyis humán tényezőkre vezethető vissza. A vállalkozások a működésükhöz szükséges alapvető kiadások mellett a tőkehiányosságuk révén külső segítség nélkül nem, vagy csak nehezen tudják finanszírozni az IKT fejlesztésekre irányuló beruházásokat. A később költségmegtakarítást lehetővé tevő (akár több milliós összegbe kerülő) IKT fejlesztéseknek (sokszor a képességbeli okok miatt) nem látják közvetlen megtérülését. Az IT típusú fejlesztési költségekkel a kkv-k általában csak minden más után kalkulálnak. A finanszírozási hiányhoz az is hozzájárul, hogy a bankok, pénzintézetek nem, vagy nem szívesen hiteleznek (csak) infokommunikációs fejlesztésekre a cégeknek (amennyiben az nem társul más kiadással pl. gépbeszerzéssel). Egyes vállalati IKT megoldásoknál, ahol a jogi háttér szerepe fontos (lásd pl. e-számlázás, e-fizetés) a szabályozási környezet rugalmatlansága, a hatóságok nehézkes hozzáállása gátolhatja ezen alkalmazások gazdaságbeli terjedését. 700 600 500 400 300 200 Elektronikus számlát küldő kkv-k, pénzügyi szektor nélkül (10-249 főt foglalkoztató) % 28 5,6 Az elektronikus számlát küldő kkv-k tekintetében nem áll rendelkezésre teljes körűen adat, az utolsók között szerepel Magyarország. A hazai kkv vezetők, döntéshozók, tulajdonosok hiányos információkkal rendelkeznek az IKT vállalati felhasználási lehetőségeiről. A kkv-knál sok alkalmazott nem rendelkezik a munkájához megfelelő szintű IKT kompetenciákkal, pedig a jövőben egyre nagyobb igény fog felmerülni magasabb IKT tudású munkavállalók foglalkoztatására. Az IKT eszközök és megoldások korlátozott ismerete, valamint a részben emiatt is alacsony IKT beruházási hajlandóság alacsony színvonalú vállalati munkafolyamatokat, ill. az infokommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek korlátozott igénybevételét eredményezik.

Valódi digitális gazdaságról akkor beszélhetünk, ha a vállalkozások teljes mértékben élnek a digitális technológiákban rejlő előnyökkel és lehetőségekkel. Egyfelől azért, hogy javuljon a hatékonyságuk és termelékenységük, másfelől azért, hogy elérjenek a vevőkhöz és üzleti forgalmat bonyolítsanak. Digitalizálás nélkül a vállalkozások nem tudnak olyan képességekre szert tenni, amellyel meg tudnák vetni a lábukat a világgazdaság piacán. Az online kereskedelem üzleti szempontból nagyon sok lehetőséget tartogat, amit ki kellene tudnia használni a magyar vállalkozásoknak.