c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc

c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc

T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Bevezetés A program háttere, szükségessége II. A város egészségügyi helyzete 1. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezk 1.1. Demográfiai adatok 1.2. Foglalkoztatás, munkanélküliség 1.3. Természeti és épített környezet 1.4. Szociális helyzet 1.5. A lakhatás, lakásállomány 1.6. A lakosság életmódja 2. A lakosság egészségi állapotának jellemzi 2.1. Morbiditás 2.2. Mortalitás 3. Az egészségügyi ellátó rendszer bemutatása 3.1. Az egészségügyi ellátás intézményei, szolgáltatásai 4. A helyi segíthálózat jellemzése 4.1. Hivatásos segítk 4.2. Civil segítk 5. A fbb problémák, kockázati tényezk összefoglalása III. A város egészségfejlesztési programja 1. Az egészségfejlesztés célkitzései 2. Az egészségfejlesztési cselekvési terv javaslatai 2.1. A betegségek megelzése érdekében javasolt programok 2.2. Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében javasolt programok 2.3. Az egészséges életmód népszersítés érdekében javasolt programok 2.4. A környezeti feltételek alakítása érdekében javasolt programok 2.5. Az egészségtudatos magatartás fejlesztési érdekében javasolt programok c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 2

I. Bevezetés A program háttere, szükségessége Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya az egészséghez való jogot az alábbiak szerint rögzíti: 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élknek joguk van a lehet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Az egészség tehát alapvet emberi jog, ami teljes fizikai, lelki és társadalmi jólétet jelent, és nem egyszeren a betegség, vagy fogyatékosság hiányát. Az egészséghez való jog tágabb értelm, mint az egészségügyi ellátáshoz való jog. Az egészségügyrl szóló 1997. évi CLIV. törvény alapelvei körében az alábbiak szerint fogalmaz: Az egészség fejlesztését, megrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni. A lakóhelyi életfeltételek, a helyi közszolgáltatások biztosítása az önkormányzat feladata. Ennek körérl és mikéntjérl a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. -a rendelkezik az alábbiak szerint: A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természetes környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemet fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tzvédelemrl, a közbiztonság helyi feladatairól; közremködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása, közmveldési, tudományos, mvészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elsegítése. Az Önkormányzat feladata elssorban tehát az egészséges életfeltételek biztosítása és az egészséget befolyásoló tényezk kedvez alakítása. A népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatokat konkrétan az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrl szóló 1991. évi XI. törvény az ÁNTSZ-ek tevékenységeként rögzíti, a késbbiekben részletesen ismertetett módon. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 3

Az egészségügyhöz kapcsolódó jogszabályok jól körülhatárolóan szabályozzák a lakosság egészségi állapota érdekében eljáró szervek körét és a teend intézkedéseket, feladatokat. Ennek ellenére a lakosság egészségi állapota évtizedek óta elmarad az ország társadalmi és gazdasági fejlettségébl adódóan elvárható szinttl. A jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében a Parlament a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozatával elfogadta az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját a lakosság egészségi állapotának további javítása érdekében. A Program a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében az alábbi négy területen kíván fellépni: - az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása, - az egészséges életmód programjai az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése, - az elkerülhet halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelzése, - az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése. Az országos program eredményességét, a rögzített elvek mentén, a helyi szintekre lebontott konkrét tevékenységek alapozhatják meg. Ennek érdekében szükséges megtervezni a település kompetenciájába tartozó legfontosabb tennivalókat. E célt szolgálja az alábbiakban kidolgozott Zalaegerszeg városra kiterjed települési egészségterv. Az egészségterv célja Zalaegerszeg város lakosai életfeltételeinek, életminségének, s ezen keresztül az itt él emberek egészségi állapotának javítása az élet minségét befolyásoló tényezk változtatásán keresztül. Az egészségterv megvalósítása a zalaegerszegiek testi, lelki és szociális jól-létét kell, hogy szolgálja. A önkormányzat döntései során mérlegeli azok egészségügyre gyakorolt hatását, valamint szervez, koordináló, támogató tevékenysége révén a helyi közösségek számára olyan feltételeket megteremtésére törekszik, hogy a maguk területén hatékonyan tudjanak fellépni az egészségkárosító magatartások ellen, eredményesen mködjenek közre a betegségek megelzésében, az egészséges életmód népszersítésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Zalaegerszeg város települési egészségterve a helyi állapotfelmérés adataira, sajátosságaira építve határozza meg a települési színtéren elérend célokat, és az azok elérése érdekében szükséges helyi tennivalókat. Mivel az egészségi állapotot meghatározó tényezk nagy része az egészségügy kompetenciáján kívül esik, más ágazatok hatáskörébe tartozik, ennek megfelelen a környezetvédelem, közlekedés, oktatás, szociális és ifjúságvédelem, munkaügy, sport tevékenységek, ágazatközi együttmködésével határozhatók meg a stratégiai célok, a fejlesztési szükségletek. Az egészségi állapot kedvez irányú befolyásolása nehéz és rendkívül összetett feladat, amely az e területeken érintett valamennyi közremköd átgondolt, összehangolt cselekvésével valósítható csak meg. Célunk valamennyi érintett, tenni akaró hivatalos szerv, hivatásos szakember, civil szervezet és magánszemély megnyerése a város egészségtervének végrehajtása érdekében. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 4

II. A város egészségügyi helyzete Az állapotfelmérés célja az életminséget, az egészségi állapotot befolyásoló tényezk feltérképezése, a feltárt tényekbl problémalista összeállítása a további stratégiai célok, illetve cselekvési programok meghatározása érdekében. II.1. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezk. Régió lakosságának egészségügyi állapota Az egészség fogalmát, az egészségi állapotot befolyásoló, meghatározó tényezket a szken vett egészségügy és ezen belül a gyógyításügy eszközein és gyakran a kompetenciáján is túlmutató, lényegesen szélesebb körben érdemes értelmezni. Az alábbi 1. ábra szemléletesen mutatja be az egyének egészségi állapotát meghatározó tényezket, az egyes hatások nagyságrendjét is érzékeltetve. 1. Ábra Az egészségügyi statisztikák és kutatások eredményeinek elemzése kapcsán levonható az a következtetés, hogy az egészség komplex hatások eredményeként jön létre vagy vész el-, melyek között meghatározó szerepe van a velünk született öröklött tulajdonságokon kívül az életmódnak, és a környezeti hatásoknak. A gyógyítás nagyon fontos tényez az egészség gyors, eredményes és hatékony helyreállítása érdekében, - de az egészség nem a gyógyításban keletkezik, és nem ott tnik el. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezk %-os megoszlását a 2. ábra szemlélteti. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 5

11% 43% 19% 27% egészségügyi ellátás környezeti hatások genetikai tényezk életmód 2. Ábra. Az egészségi állapotot elssorban tehát az életmód határozza meg (43%-ban), majd sorrendben befolyásolják még a genetikai tényezk (27%), a környezeti hatások (19%) és nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás (11%). Az életmód alakítása elssorban az egyén hozzáállásától függ, de természetesen ezt a hozzáállást jelentsen befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetségek és korlátok. Az embert körülvev környezet is jelentsen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. II.1.1. Demográfiai adatok A népesség számának alakulása, összetétele, egészségi állapota jelentsen befolyásolja az egészségügyi és szociális ellátórendszer szükségleteit, dönten meghatározza a lakosság foglalkoztathatóságát és ezzel összefüggésben kiemelt jelentséggel bír a társadalom eltartó képességét érinten. Zalaegerszeg lakónépessége az elmúlt 15 év statisztikai adatai alapján stagnáló tendenciát mutat. Az 1980-as években bekövetkezett utolsó nagyobb népességnövekedés óta 62.000 f körül alakul. Csökken tendenciát mutat a születések száma, a természetes fogyást az utóbbi évek pozitív vándorlási különbözete kompenzálja. Élveszületések és halálozások számának alakulása 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1990. 1992. 1994. 1996. 1998. 2000. 2002. élveszületés halálozás c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 6

3. Ábra A természetes fogyás az 1992-es évtl jellemz Zalaegerszegre. A vándorlási különbözet a vizsgált idszak szélein pozitív, a közepén, az 1990-es évek derekán negatív egyenleget mutatott.a korosztályok aránya átrendezdést mutat: a fiatal népesség aránya csökken, a közép- és idskorú lakosság aránya növekszik, és ez a tendencia egy elöreged zalaegerszegi Állandó népesség kor szerinti összetétele 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-x éves társadalom képét vetíti elre. Az 0-14 éves korú népesség aránya az 1992. évi közel 20 %-ról, 2003-ra 13,4 %-ra csökkent. 4. Ábra Korfa (2005. jan.) 95-110 éves 90-94 éves 85-89 éves 80-84 éves 75-79 éves 70-74 éves 65-69 éves 60-64 éves 55-59 éves 50-54 éves 45-49 éves 40-44 éves 35-39 éves 30-34 éves 25-29 éves 18-24 éves 15-17 éves 10-14 éves 5-9 éves 0-4 éves 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 Férfi N 5. Ábra Mint ahogy a fenti korfa is jól érzékelteti, a 0-34 éves korosztályban a férfiak képviselik a többséget, míg ez az arány 35 éves korcsoportoktól kezdve megfordul, és a nk száma haladja meg a férfiakét. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 7

Felntt korú népesség kor szerinti összetétele 1. sz. táblázat Kohorszok 1995 2001 2005.május férfi n összesen % férfi n összesen % férfi n összesen % 18-24 3920 3724 7644 15,8 3447 3257 6704 13,5 2891 2741 5632 11,2 25-29 2138 2059 4197 8,7 2769 2722 5491 11,0 2902 2868 5770 11,5 30-34 1885 2060 3945 8,2 2149 2098 4247 8,5 2446 2318 4764 9,5 35-39 2312 2638 4950 10,2 1770 1931 3701 7,4 1980 1993 3973 7,9 40-44 2727 3124 5851 12,1 2087 2387 4474 9,0 1866 2025 3891 7,8 45-49 2426 2526 4952 10,2 2558 3104 5662 11,4 2252 2724 4976 9,9 50-54 1862 2009 3871 8,0 2317 2530 4847 9,8 2390 2794 5184 10,3 55-59 1442 1803 3245 6,7 1730 1948 3678 7,4 1955 2239 4194 8,4 60-64 1337 1640 2977 6,2 1337 1728 3065 6,2 1527 1865 3392 6,8 65-69 1195 1421 2616 5,4 1090 1511 2601 5,2 1127 1590 2717 5,4 70-74 807 1142 1949 4,0 993 1314 2307 4,6 945 1407 2352 4,7 75-682 1489 2171 4,5 939 1993 2932 5,9 1121 2220 3341 6,7 Összesen: 22733 25635 48368 100,0 23186 26523 49709 100,0 23402 26784 50186 100,0 Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város népesség nyilvántartása A zalaegerszegi lakosság korösszetételérl három év részletes adatsorai segítségével kapunk képet. az 1995-ös, 2001-es és 2005. májusi ötéves kohorszok összehasonlítása legalább két fontos folyamatra mutat rá: 1. Az 1995-ben 25-29 éves korosztály létszáma 1995-2001 között minimális növekedést, 2001-2005 között csökkenést mutat. Ennek egyik oka lehet az elvándorlás, valamint az ideiglenesen vagy véglegesen más településen való munkavállalás (diplomás munkaposztok hiánya). 2. A vizsgált tíz év alatt kis mértékben, de folyamatosan csökken tendenciát mutat az aktív kohorszok létszáma. A férfiak és nk aránya a népességen belül enyhe ntöbbletet mutat a vizsgált idszakban. A házasságkötések és a válások száma is tendenciaszeren csökkent az elmúlt 15 év alatt, bár az egyébként hasonlóan változó két adatsor az utóbbi idben kismértékben emelkedett. Az egyes városrészek demográfiai adatairól a 2001. évi népszámlálás alapján kapunk képet. E szerint a belvárosban és a hagyományos beépítés bels lakóterületeken alacsony a gyermekkorúak aránya, egyúttal magasabb az idskorúaké, míg a kertvárosi lakóövezetekben fordított a helyzet. A fiatal aktívak (-39 évesek) részesedése ugyanakkor magasabb a belvárosban, amely összefügghet a nagymérték belvárosi lakásépítésekkel. A Zalaegerszeget övez kistérség demográfiai folyamatai némiképp eltérnek a városétól. Jól kivehet az a szk településkör (2-3 település), amely aktív részese a szuburbanizációnak, népessége dinamikusan növekedik, kvázi alvóvárosi funkciót betöltve. A várost övez többi kistelepülés esetében demográfiai értelemben hanyatló településekrl beszélhetünk. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 8

2. sz. táblázat Zalaegerszegi kistérség és a városhoz közvetlenül kapcsolódó települések lakónépesség változása 1998-2003 között 1998. 2000. 2001. 2002. 2003. Zalaegerszeg 61 033 62 333 62 079 62 158 62 148 Statisztikai térség 104 624 103 846 106 296 106 240 106 311 Bagod 1237 1234 1332 1331 1367 Bocfölde 1056 1050 1044 1046 1048 Boncodfölde 187 189 242 244 278 Csatár 506 515 564 568 567 Kiskutas 222 227 210 199 191 Kispáli 239 242 234 248 252 Nagypáli 306 317 316 318 314 Sárhida 752 769 801 812 800 Teskánd 938 941 970 991 1037 Zalaszentgyörgy 404 411 416 418 420 Zalaszentiván 1030 1048 1086 1068 1077 Forrás: Zala megye Statisztikai Évkönyve 1998-2003. A város területén lakó veleszületett vagy szerzett fogyatékossággal él személyek - a KSH 2001. évi népszámlálási adatai szerint száma 2.462 f (ebbl 1.274 férfi és 1.188 n), ez a város lakónépességének (61.654 f) 3,9 %-a, ami kedvezbb, mint az országos arány (5,7%). A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemz, hogy közöttük jelentsebb számban vannak idskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagyrésze nem születésétl fogva sérült, hanem életkora elrehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a városunkban él fogyatékkal élk fogyatékossági típus szerinti megoszlása a következképpen alakult: mozgássérültek: 1007 f 41% vak illetve gyengénlátó: 336 f 13.6% siket és nagyothalló: 264 f 10,7% értelmi fogyatékos: 261 f 10,6% egyéb: 594 f 24,1% A fogyatékos személyek iskolai végzettsége összességében alacsonyabb, mint a népesség egészéé. A népszámlálás adatai szerint a fogyatékos személyek 32%-a nem fejezte be az általános iskolát, s befejezett alapfokú iskolázottsággal csak 39%-uk rendelkezett. Ez ugyan jelents, 9%-os emelkedés, mégis a nem fogyatékos személyek iskolai végzettségének arányától messze elmarad. Szakképesítéssel, illetve érettségivel 25%-uk rendelkezik, míg egyetemi, fiskolai végzettsége a fogyatékos személyek 5%-ának van. Magyarországon 570-600 ezer fre becsülik a cigányok számát, de egyes vélemények 800 ezer 1 millió fs lélekszámra utalnak. A 15 éven aluli gyerekek száma kétszer akkora, míg a 60 és annál idsebbek aránya egyötöde a teljes népesség azonos korcsoportjához viszonyítva. Jellemz a jóval fiatalabb korösszetétel, és kiemelkeden magas a halálozási arány. Az ország területén a cigányok meglehetsen egyenltlen eloszlásban élnek. Számuk és arányuk ersen növekedett az északi régióban, valamint a Nyugat Dunántúlon. Helyi szociológiai kutatások c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 9

alapján Zala megyében a roma népesség aránya (20.000-25.000 f) 7-8 %, a városunkban kb.: 6 % (3.500-4.000 f). Az 1990. évi népszámlálás során 142 683 f (a becsült cigány lakosság 32 százaléka), a 2001. évi népszámlálás során 190 046 f (33 34 százalék) vallotta magát cigány nemzetiségnek, míg városunkban 627 f (18 százalék). Egy 2001-ben készült zalaegerszegi vizsgálat adatai alapján térségünkben néhány kivételtl eltekintve nem jellemz a romák telepszer elkülönülése. A felntt cigány népesség 20-25 %- ának van állása, kevesen tanulnak, 70 % az inaktívak aránya. Kevés az öregségi nyugdíjas, az inaktívak három legnagyobb csoportját a munkanélküliek, a gyesen és gyeden lévk, valamint a rokkantnyugdíjasok alkotják. A romák iskolázottsága elmarad az átlagtól, a munkaer-piaci pozíciók is gyengébbek másokhoz képest. A munkából szerzett jövedelem alig haladja meg a minimálbért és sok családban a szociális támogatások, segélyek alkotják a háztartások bevételeit. II.1.2. Foglalkoztatás, munkanélküliség A foglalkoztatottság, a munkaer-piaci helyzet, valamint természetesen ebbl adódóan a jövedelmi helyzet egészségre és mentális állapotra gyakorolt hatása vitathatatlan. Az emberek gazdasági, társadalmi körülményei jelentsen befolyásolják egészségi állapotukat. Az alacsonyabb társadalmi szinten él emberek esetében gyakoribb a súlyos betegség az id eltti elhalálozás veszélye. Ennek f oka a hátrányos anyagi helyzet, a létbizonytalanság, a szorongás, a társadalmi beilleszkedés hiánya, vagy kirekesztettség. Minél tovább élnek az emberek megterhel szociális és gazdasági körülmények között, annál kisebb a valószínsége, hogy egészséges, ders öregkort érnek meg. Ezen összefüggések okán szükséges áttekinteni a városlakók gazdasági helyzetét tükröz foglalkoztatási, munkaer-piaci helyzetét. A munkanélküliséget, mint az egyik legsúlyosabb következményekkel járó társadalmi jelenséget a regisztrált munkanélküliek és a tartós munkanélküliek számának alakulásával mérjük. Vizsgálati szempont a pályakezd munkanélküliség alakulása, továbbá a munkanélküliség nemek szerinti megoszlása. Zala megyében egy év alatt (2005. szeptember-2006. szeptember között) közel 8%-kal csökkent a regisztrált álláskeresk száma, a nyilvántartott álláskeresk aránya 9,3-ról 8,4 %-ra csökkent. Zala megyében 2006. szeptemberében a 2005. szeptember havinál 974 fvel kevesebb, összesen 17.747 álláskerest regisztráltak a munkaügyi központban. Az állástalanok többsége fizikai munkás, és jelentsen ntt a munkanélküli szellemi foglalkozásúak, diplomások száma. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása az 1990-es évek elején tetzött Zalaegerszegen, és egészen 2001-ig dinamikusan csökkent. 2001-tl ismét emelked tendenciát mutat. Az álláskeresk arányát tekintve - munkaügyi központ statisztikáiból - látszik, hogy a megyében a Keszthely, és Lenti térsége mellett a zalaegerszegi kistérségben tartósan kedvezbb a helyzet az átlagosnál. A pályakezdk munkanélkülisége az utóbbi öt év adatait vizsgálva emelkedést mutat, c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 10

különösen az utóbbi három év trendje tnik dinamikusan emelkednek. A bels szerkezetet vizsgálva, a diplomás munkanélküliek száma a két évvel ezeltti drasztikus emelkedést követen nagyjából stagnál az utóbbi három évben, a középfokú végzettséggel rendelkezké és a szakképesítéssel rendelkezké szintén stagnál, a szakképesítéssel nem rendelkezké erteljesen növekedett. A részletes adatsorokból kiderül: a diplomások közül a közgazdászok között emelkedett igen jelentsen az elhelyezkedni nem tudók száma, a középfokúak között az irodai foglalkozásokkal rendelkezk nem találnak munkát, míg a szakképesítéssel rendelkezk közül például a szolgáltatási szektor nem tud fogadni elegend fodrászt, eladót. Ha tendenciájában csökken mértékben is, de a vizsgált idszak egészére jellemz a 180 napon túli munkanélküliek magas aránya a regisztrált munkanélküliek között. A bejelentett munkahely megsznések száma bizonyos létszámleépítés felett köteles a munkáltató bejelenteni az elbocsátást az utóbbi években emelkedett jelentsen. Ennek oka a nagy foglalkoztatók krízise. A 2002-ben készült szociális térkép vizsgálatai szerint, a gazdasági aktivitás növekv tendenciát mutat, ami fként a demográfiai átrendezdésnek az aktív korosztályok aránya emelkedik a népesség egészén belül köszönhet. Ennek oka a születésszám országosan is rendkívül alacsony alakulása. II.1.3. A természeti és épített környezet A környezeti hatások 19 %-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. Az egyes környezeti ártalmak betegségek kialakulását okozhatják, illetve hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához. Az egészséges környezet ugyanakkor hozzájárul a kedvez egészségi állapot fenntartásához. A környezet állapota, a környezeti tényezk egészségre gyakorolt hatása okán foglalkozunk a legfontosabb környezeti tényezk bemutatásával az alábbiakban. Levegminség, zajterhelés A környezet állapotát, a település környezetminségét dönten a természeti adottságok, valamint a környezetterhelés befolyásolják. Zalaegerszeg levegminségére az ipar és a közlekedés gyakorolja a legnagyobb hatást. A közlekedés a porterhelésben játszik szerepet. Az ipar területén a legjelentsebb kibocsátó a MOL Zalai Finomítója, amely kén-dioxid, szénmonoxid, nitrogén-oxidok, valamint korom tekintetében jelents szennyez. Az Egységes Környezethasználati Engedélyben foglaltak alapján 2005. december 31-ig kötelesek megszüntetni a határértéken felüli szennyezanyag kibocsátás mértékét. Az emisszió ugyanakkor mindig alatta volt a megengedett határértéknek. A légszennyezés biológiai tényezi közül az inhalatív allergének játsszák a legnagyobb szerepet. Közülük is kiemelkedik a parlagf, amelynek pollenaránya az összes pollenszámhoz viszonyítva Zalaegerszegen 24 százalékos (országosan 21 %). Különösen az augusztus és szeptember hónap tekinthet fertzöttnek (62 %-os, illetve 88 %-os értékkel). Az egészségi állapotra gyakorolt hatást jól mutatja, hogy amíg 1995-ben 870, addig 2001-ben már 3837 beteget tartott nyilván az Allergológiai Gondozó. Az allergiás asztmások száma 1995-ben 741, 2001-ben 1280 volt. Mindezek alátámasztják a parlagf-mentesítési program jelentségét és fontosságát. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat elemzése alapján a környezeti zajok forrásai elssorban közlekedési eredet zajok, de lokális zajforrást jelentenek az ipari c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 11

létesítmények és a szórakozóhelyek is. Az elkerül utak megépítésével ugyan a belváros terhelése csökkent, ám miután a tranzitforgalom az összes forgalomnak csak 20-30 %-át teszi ki, átüt változásról nem beszélhetünk. A nagy forgalmú belvárosi útszakaszokon a terhelés csúcsidben rendszeresen meghaladja a határértéket. Vízbázis Zalaegerszeg vízellátását a város keleti részén 26, nyugati részén 8 kút biztosítja. A kutak túlnyomó többségébl magas vastartalmú víz nyerhet. A vízbázisok állapotáról 2004. nyarán készült átfogó vizsgálat. Ennek fbb megállapításai a keleti vízbázissal kapcsolatban, hogy a védterületén szennyez források találhatóak, amelyek hatása már közvetlen beavatkozást is igényel. A nyugati vízbázison, amely fejleszthet, potenciális szennyez forrás nem veszélyeztet, azonban arzén megjelenésére lehet számítani. A vízbázisok kapacitása megfelel, viszont védelmük halaszthatatlan. A keleti vízbázis diagnosztikai vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a kapacitás mintegy 35 %-a nehezen megvédhet, sérülékeny földtani közegben van. A jelenleg még kevéssé kihasznált nyugati vízbázis mostani állapotában jelents mennyiség és jó minség vizet tartalmaz, amely hosszú távon is biztosítani képes a térség vízellátását. Városi zöldterületek Zalaegerszegen országos viszonylatban is kiemelkeden magas a zöldterületek aránya. A közhasználatú zöldterületek nagysága közel 5 millió m², amely háromszor nagyobb Nagykanizsa értékénél. A játszóterek száma 2003-ban 48, ezek összes területe meghaladja a 2 hektárt. Jelenleg 74 játszótér található a városban, melybl 9 újtelepítés (EU-szabványnak megfelel). A belterületi parkok területe mintegy 1,5 millió m², vagyis 150 hektár és nagyjából ugyanekkora a belterjesen gondozott zöldterületek nagysága is. A közigazgatási területen jóléti erd, parkerd és arborétum is található. A mesterségesen kialakított azáleás völgy a város büszkesége, ahogy jelképe lehet Zalaegerszegnek a Zalarét ritkasága a kockásliliom is. Zalaegerszeg város területének megoszlása mvelési áganként 3. Táblázat mvelési ág összes alrészlet terület (m2) erd 18448788 fásított terület 13329 gyep (legel) 5948652 gyep (rét) 8881083 gyümölcsös 3262642 halastó 3464 kert 2607695 kivett 29945505 szántó 27028567 szl 3721326 Forrás: www.takarnet.hu Hulladékgazdálkodás A város területén keletkez kommunális hulladékok gyjtését, szállítását, elkezelését és lerakását a Zala-Depó Kft. végzi. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos elírásokat, díjakat önkormányzati rendelet szabályozza. A 2001-ben átadott korszer kommunális lerakó elméleti kapacitása 409.000 m 3. 2004-ben a lerakón fogadott összes hulladék mennyisége 50.368 tonna volt. A geodéziai felmérés 2004. december 28-i eredménye alapján a depónián c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 12

tömörített hulladékok mennyisége 113.886 m 3 volt, ami 34.836 m 3 -rel több mint a 2004. január 6-án történt megelz felmérés eredménye. A szelektív gyjtés a város számos pontján (48 helyen) bevezetésre került. A hulladékszigeteken három frakció külön gyjtésére van mód (papír, manyag és üveg). A Zalaegerszeg Települési Környezetvédelmi Programja keretében elvégzett felmérés alapján a város közigazgatási területén közel 100 illegális lerakó található, amelyek felszámolása egyben újraképzdésük folyamatos. A hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejldését a folyamatban lév nagytérségi hulladékgazdálkodási program nyomán prognosztizálhatjuk. II.1.4. Szociális helyzet A városlakók szociális ellátottságának fontos mutatója a számukra pénzben és természetben nyújtott ellátások köre, valamint az igénybe vehet szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások. Az alábbiakban errl nyújtunk rövid összefoglaló képet. A pénzbeli, illetve természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat szemlélteti az alábbi 12. tábla, a kötelez, illetve önként vállalt feladatok szerinti bontásban. 4. Táblázat Kötelez ellátások: rendszeres szociális segély, idskorúak járadéka, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély, mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságcsökkentési támogatás, köztemetés, közgyógyellátás, Önként vállalt ellátások: Bursa Hungarica Felsoktatási Önkormányzati Ösztöndíj, helyi lakásfenntartási támogatás kiegészít lakásfenntartási támogatás szociális kölcsön szabadulási segély hulladékdíj támogatás nyugdíjasok támogatása méltányossági (átmeneti) segély fogszabályozási támogatás rendszeres gyermekvédelmi segély A kötelez, illetve önként vállalt pénzben és természetben nyújtott ellátások komplex biztosításával sikerült egy olyan személyre szabott, többszint támogatási rendszert megvalósítani, amellyel a rászorult családokat célzottan, az egyéni élethelyzetükhöz igazodóan lehet segíteni. Önkormányzatunk 2003-ban fogadta el a város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melyben a már mköd ellátások ismertetése mellett, meghatározta az igényeknek és a jogszabályi elírásoknak megfelelen a szociális szolgáltatások és intézményi ellátások c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 13

fejlesztésének jövbeni irányát. Az önkormányzat 2005. évben értékelte a megvalósult fejlesztéseket és sor került a Szolgáltatástervezési Koncepció kiegészítésére aktualizálására is. Úgy véljük, hogy az elmúlt idszakban a szolgáltatásfejlesztések expanzív szakasza lezárult, mennyiségi fejlesztésre néhány ellátotti csoport esetében (a gyermekek, a fogyatékkal élk, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek), elssorban az intézményi ellátások terén van lehetség. A továbbiakban hangsúlyt a szolgáltatások minségének fejlesztésére, a kistérségi körzetközponti szerepbl adódó feladatok ellátására kell helyezni. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 5. Táblázat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által - saját intézményében vagy ellátási szerzdés útján biztosított szociális szolgáltatások Szolgáltatási forma megnevezése Szolgáltatást nyújtó intézmény Megnevezése szociális információs szolgáltatás Családsegít Szolgálat és Gyermekjóléti Központ étkeztetés Gondozási Központ házi segítségnyújtás Gondozási Központ családsegítés Családsegít Szolgálat és Gyermekjóléti Központ jelzrendszeres házi segítségnyújtás Gondozási Központ támogató szolgáltatás 1 Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete utcai szociális munka 2 Hajléktalnok Átmeneti Gondozási Központja közösségi ellátások Családsegít Szolgálat és Gyermekjóléti Központ idskorúak nappali ellátása Gondozási Központj fogyatékos személyek nappali ellátása Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élk Nappali Intézménye hajléktalan személyek nappali ellátása Hajléktalnok Átmeneti Gondozási Központja pszichiátriai betegek nappali ellátása Gondozási Központ szenvedélybetegek nappali ellátása Gondozási Központ idskorúak gondozóháza Gondozási Központ hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása 3 Hajléktalnok Átmeneti Gondozási Központja idsek otthona Gondozási Központ Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 1 Ellátási szerzdés keretében biztosított ellátás 2 Ellátási szerzdés keretében biztosított ellátás 3 Ellátási szerzdés keretében biztosított ellátás c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 14

6. Táblázat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által - saját intézményében vagy ellátási szerzdés útján biztosított gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatások Szolgáltatási forma megnevezése gyermekjóléti szolgáltatások Szolgáltatást nyújtó intézmény megnevezése Családsegít Szolgálat és Gyermekjóléti Központ bölcsdei ellátás Egyesített Bölcsdék gyermekek átmeneti gondozása 4 Zala Megyei Önkormányzat Gyermekotthona családok átmeneti otthona 5 Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Családok Átmeneti Otthona A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat önkormányzatunk 4 intézmény fenntartásával biztosítja. Valamennyi intézményünk végleges mködési engedéllyel rendelkezik. Önkormányzatunk a szociális területen az átmeneti elhelyezési formák közül a fogyatékosok gondozóháza, a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti intézménye, valamint az idsellátáson kívüli további két tartós bentlakást nyújtó intézménytípus biztosítása terén rendelkezik hiányosságokkal. A gyermekvédelem területén pedig az otthont nyújtó és az utógondozói ellátások hiányoznak jelenleg. Javaslat a további két tartós bentlakást nyújtó intézménytípus biztosítására: Fogyatékos személyek otthona, Szenvedélybetegek otthona A város szociális szolgáltatástervezési koncepciója tartalmazza a még hiányzó ellátások kialakítására tett konkrét javaslatokat. II.1.5.Lakhatás, lakásállomány A zalaegerszegi lakásállomány az elmúlt 15 év alatt 14 %-kal bvült, a kilencvenes évek visszaesését követen az ezredfordulótól emelkedett jelentsen az új lakásépítések száma. Az egy lakásra jutó lakosok száma a demográfiai stagnálás miatt az idszakban folyamatosan csökkent. Az épített lakások átlagos alapterülete hektikusan változott a vizsgált idszakban, az utóbbi évek adatai csökken átlagos alapterületeket mutatnak. Ennek oka a tömbszer lakásépítések számának növekedése. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakott lakások aránya Zalaegerszegen 96 %. A lakott lakások 18 %-a a belvárosban, 17,6 %-a a hagyományos beépítés lakóterületeken, 41 %-a lakótelepeken, 17 %-a kertvárosias lakóövezetekben található. Az utóbbi évek építkezései nagyságrendekkel nem változtatták meg ezt az arányt. Az elmúlt másfél évtized során a legjelentsebb változás a lakások tulajdonviszonyait érintette. Amíg 1990-ben a lakásállomány közel 20 %-a volt önkormányzati tulajdonban, ez 4 Ellátási szerzdés keretében biztosított ellátás 5 Ellátási szerzdés keretében biztosított ellátás c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 15

az arány 2001-re 3 %-ra csökkent. Az önkormányzat tulajdonában 2006. évvégén 1.038 bérlakás volt, amely a lakásállomány 4,6 %-a. A jelenleg nyilvántartott szociális bérlakást igénylk száma 491 család. Az önkormányzat fontos feladatának tekinti lakosság lakhatásának megrzését, különböz igény, és élethelyzet családok lakáshoz jutásának segítését, a lakásállomány állagának megrzését, illetve korszersítését, valamint a lakásállomány növelését. Az önkormány a lakhatás megrzése érdekében lakbértámogatást, lakásfenntartási támogatást, és adósságkezelési támogatást nyújt, amelyek célja, hogy az érintettek anyagi nehézségeik miatt ne veszítsék el otthonukat, illetve lakhatásukat. A lakosság anyagi, és élethelyzetétl függen több ellátási forma is mködik a bérlakáshoz, illetve az önálló lakáshoz jutás elsegítése érdekében, úgymint szociális és költségelv bérlakás biztosítása, fiatal családok otthona, nyugdíjasházi elhelyezés, valamint helyi támogatás nyújtása lakás építéséhez, illetve vásárlásához.. Az önkormányzat 1997. évben fogadta el 10 éves lakáskoncepcióját, amely 2007-ig meghatározta a fejlesztések irányát. II.1.6. A lakosság életmódja Az életmódbeli tényezk szerepe az egészségi állapotot érinten olyan mérték (43 %), hogy népegészségügyi jelentségét komolyan kell venni. A dohányzás, az alkohol, a drog, a stressz, a helytelen táplálkozás, a mozgáshiányos életmód káros hatásai nagyban hozzájárulnak a betegségek kialakulásához, a korai halálozáshoz. A lakosság egészségi állapotát legnagyobb mértékben meghatározó tényeznek, az életmódnak a vizsgálatáról a zalaegerszegiek körében átfogó felmérés nem készült. Az életmódra vonatkozó általánosítható adatokat a 2000-2003. évi Országos Lakossági Egészségfelmérés értékelésébl összegeztük. Dohányzási szokások 2000-ben országosan a nk 23%-a, a férfiak 38%-a dohányzott napi rendszerességgel, amely arány 2003-ban 25%-ra, illetve 42%-ra módosult. A rendszeres dohányzás esélyét több tényez együttesen befolyásolja. Magasabb a dohányosok aránya a fiatalok, a kevésbé iskolázottak, a rosszabb anyagi és lakókörülmények között élk, a sokat dolgozók, a társkapcsolatok hiányában élk, területileg pedig a Közép-Dunántúlon élk körében. A fiatalokhoz képest a középkorúaknál (35-64 év) a rendszeresen dohányzók aránya csekély mértékben kisebb, viszont közöttük az ers dohányosok aránya nagyobb. Az összképet az idsek (65 év felett) átlagnál kedvezbb adatai javítják, amiben szerepe van a leszokásnak és a dohányosok magasabb halandóságának is. Alkoholfogyasztás Magyarországon a felntt ni lakosság több mint ötöde, a férfiak mintegy fele mértékletesen fogyaszt alkoholt. A nk 5%-a, a férfiak 20%-a tekinthet nagyivónak. (Nagyivó a nk azon köre, akik egy héten 7, illetve azok a férfiak, akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak. (14 egységnyi alkohol=6 dl rövidital, vagy 5 l sör, vagy 2 l bor) c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 16

A nagyivás esélyét növelte, ha az egyén középkorú, nem értelmiségi, intenzív munkaterhelésnek kitett, egyedülálló, társas kapcsolat hiányában, és 1000 fnél kisebb településen élt. Csökkentette a nagyivás esélyét, ha valaki nyugdíjas, vagy tartósan munkaképtelen volt. A nagyivók aránya a férfiak esetében a középkorúak, nk esetében a fiatalok között magasabb. Az absztinencia mindkét esetben csökken. A férfiak 10%-a, a nk 36,4%-a soha nem fogyaszt alkoholt. Táplálkozási szokások A magyar lakosság táplálkozási szokásaira összességében a túlzott energia, zsír, koleszterin, hozzáadott cukor és só, valamint elégtelen élelmi rost bevitel, zöldség és gyümölcs, valamint a kívánatosnál kevesebb teljeskirlés gabona fogyasztás jellemz. A napi átlagos energia bevitel fleg a fiatalabb férfiaknál jóval meghaladja az optimális értéket, amihez az alkoholos italok fogyasztása is hozzájárul. A nk ugyancsak túlzott energia bevitelénél a korfüggség nem jellemz. A túlsúly és az elhízás számos betegség kockázati tényezje. Az elhízás közel 1,5 millió embert érint, további 2,7 millió ember, pedig túlsúlyos. A nknél a kor elre haladtával emelkedik a túlsúlyosság, illetve elhízás gyakorisága. A fiatalabb korosztályban a túlsúlyos férfiak aránya kétszerese a nkénél. A túlzott soványság ötször gyakoribb a nknél, mint a férfiaknál. Mozgás A testsúly jelents mértékét a megfelel testmozgás hiánya is okozza. A lakosság harmada szinte egyáltalán nem végez fizikai mozgást, a fiatal nk harmada, és a férfiak ötöde is csak ritkábban, mint hetente végez testmozgást. A magyar lakosság szabadids fizikai aktivitása átlagosan nem haladja meg a napi tíz percet. Legkevesebben az aktív dolgozók közül mozognak, ami nagyrészt a szabadid hiányával hozható összefüggésbe. Az önkormányzat nyilvántartása szerint városunkban 55 sportágban 138 sportegyesület mködik. Új sportágként megjelentek a jeges sportok, a jégkorong, gyorskorcsolya és a szinkronkorcsolya. A szövetségi sport területén a Városi és Körzeti Sportszövetség, a Városi Szabadidsport Szövetség, és a sportági szakszövetségek mködnek. A városi és városkörnyéki diáksport szervezését a városi általános iskolai, a városi középiskolai és a városkörnyéki diáksport bizottságok segítik. A város sportéletének szervezettsége lefedi a sport minden területét. 7. Táblázat 2006. Sportegyesületek száma 138 Sportegyesületi tagok száma 9137 Szakosztályokban foglalkoztatottak száma 6241 Igazolt sportolók száma 2716 DSE-k száma 5 ISK-k száma 18 Szabadids sportegyesület 90 Mköd sportágak száma 55 c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 17

NB I-es csapatok 9 Sportági szövetségek száma 3 Sportszövetségek száma 2 Társadalmi aktívák száma 1638 Forrás: Sportiroda 2006. évi beszámoló A város kiemelt figyelmet fordít a verseny-, diák és szabadids sportolási lehetségek biztosítására. Az elmúlt idszakban tovább fokozódott a lakosság testmozgás iránti igénye. A szövetségek nagy számú részvétellel amatr csapatbajnokságokat mködtetnek labdarúgás, teke, kosárlabda sportágakban. Az egyesületek számtalan sportágban szerveznek amatr versenyeket. A Sportbizottság elindította a Mozdulj Egerszeg programot, amely során a nem bajnoki rendszer sportolási lehetségeket szervez egyesületeket támogat, pályázat útján. Az önkormányzat jelents szerepet vállal ilyen típusú rendezvények szervezésében, együttmködve az óvodákkal, iskolákkal, sportszervezetekkel, és egyéb civil szervezetekkel. A szabadidsport létesítmény-feltételei javultak. A jégcsarnok felépülésével megteremtdött a jeges sportok feltétele is. A nyitott pályák biztosítása révén közvetett formában, a rendezvények támogatása során közvetlen módon is az önkormányzat jelents támogatást biztosít a szabadidsportnak. A városban lév sportlétesítmények dönt többsége önkormányzati tulajdonban van. A létesítmények mködtetésérl részben a használó sportszervezetekkel közösen, részben teljes mértékben az önkormányzat gondoskodik. Az elmúlt idszakban jelents fejlesztések valósultak meg a Városi Sportcsarnokban, a Városi Stadionban, mfüves pályák, salakos és füves labdarúgó pályák készültek, megújult az andráshidai sportcentrum, a városi strand küls medencéje korszersítésre került. A város különböz részein kosárlabda és kézilabda pályák kerültek kialakításra, folytatódott az iskolai tornatermek burkolatának felújítása. Az önkormányzat a lehetségeinek megfelelen a legégetbb felújítási feladatokat elvégezte. II.2. A lakosság egészségi állapotának jellemzi A lakosság egészségi állapotára vonatkozó részletes, tényszer adatok nem állnak, nem állhatnak rendelkezésre az egészség, mint állapot eltér értelmezése miatt sem. A lakosság szken vett egészségi állapotára leginkább a betegségi (morbiditási) és a halálozási (mortalitási) statisztikai mutatók alapján lehet következtetni. II.2.1. Morbiditási mutatók Megbetegedési (morbiditási) mutatók alapján Zalaegerszeg lakosainak egészségi állapota, hasonlóan az országos tendenciákhoz kedveztlen képet mutat: 35 éves kortól meredeken emelkedik a magas vérnyomás elfordulása, az 55-64 éves férfiak 40%-a, a nk 50%-a magas vérnyomásos, a szívkoszorúér-és agyérbetegségek mindkét nemben a 45 éves kortól kezd emelkedni, a daganatok elfordulási gyakorisága magas, kiemelked a májzsugor aránya c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 18

az ország mentális adatai rendkívül kedveztlen képet mutatnak, sajnos kevés a megbízható adat, a súlyos depressziós állapot a lakosság több, mint 15%-ában fordul el életében legalább egyszer, a családorvosi ellátásban a forgalmi adatokban 15%-ban szerepel hangulatzavar vagy szorongásos állapot miatti ellátás, hosszútávon jelents nemzetgazdasági teher. II.2.2 Mortalitási mutatók - A magyar lakosság halandósága 2003-ban az uniós országok között a 3. legmagasabb. - A régióban több mint 13.000 ember hal meg évente. - Zala megye halandósága a 90-es évektl az országos átlag felett van. Összhalálozás SHA 65 év alatt Zalaegerszeg 1000 Vas m 900 Zala m 100 000 lakosra 800 700 600 500 400 300 Férfiak Nk NyDRégió Mo EU 200 100 0 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 A korai halálozás 65 év alatt mindkét nem tekintetében kedvezbb az országosnál, minden korcsoportban csökkent, legkisebb mértékben a 45-65 éves férfi lakosság körében. Az aktív korúak közül hazánkban kétszer több férfi hal meg, mint az EU 25 tagországában. c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 19

Összhalálozás SHA 65 év felett 10000 9000 8000 Férfiak Zalaegerszeg Vas m Zala m NyDRégió 7000 Nk Mo 100 000 lakosra 6000 5000 EU 4000 3000 2000 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Okspecifikus halandóság: - A legtöbb haláleset a keringési rendszer betegségei miatt következik be (magasvérnyomás, szívkoszorúér és agyérbetegségek), - A rosszindulatú daganatok és az emésztrendszeri halandóságban hazánk 2003-ban az els helyen állt az EU-ban. A 35-64 éves korú nk körében kiugróan magas a daganatos betegségek, férfiak körében az emésztrendszeri betegségek miatti halálozás. Tüdrák, a vastag-és végbél rosszindulatú megbetegedései miatt kétszer magasabb a halandóság, mint az EU-ban. 4-Küls ok 7,5% Férfiak haláloki struktúrája 2003-ban 7-Egyéb 5,7% 6-Fertz 0,4% 5-Légzszervi 4,1% 3-Emészt 9,6% 1-Keringrend 45,8% 2-Daganatos 26,8% c:\documents and settings\tferi\asztal\temp\egeszsegterv_2007.doc 20