IRTA J)r. KAlIl' 10001. ARAD, '881. BYOIITATTA UTIIY L "1"
Ara.d t61 Petrozsenyig. -- Dr. Jrarki ~r. -- Junius 5-en Petrogalli Arthur vezetese alau 12 t&nar e8 86 lyczeumi tanulo randult k.i az elso erdelyi vasut AltaI 6IJO/ O arleengedea mellett rendelkesdsere bocsatott kocsikon Petrozsenyba, hoi a brassoi baoyatarsa.sag vendegazeretetet elvezve, mibnap a k08zenbanyakat 8 a Csetatye Bolit, harmadaap pedig a Szurduk-szorost latogatta meg, es 8-an olmeretekkel gyarapodva 8e kedvee benyomasokkal jott haza Aradra. UtUDknak ez a historicuma. Leirasat fogadjak eziveeeu a kirandulis 1&«- jai, 8 fogadjak seiveeen mindazok, kik erdek.l6doek hazank foldje irant. L A Maros manten, A hegyee Dr6ed.aak ntols6 'gai oyugateem Vi1'c01 es Paulis kozt sselid dombokkal vegz6dnek B hatalmas {alat kepezve Alljak utjat & r6n.ioak. hogy tert ne foglaljon Aradvarmegye keleti feleben ; mert az mar "gorbe orsz'g". A Borosjeno, Vilago8 es Pauli. kozti emelkedds a Hegyalja.. MagyarorsziLg egyik leggazugabb bortermd vid.ske. Elesen korvooalozv& je.lentkezik u mindj'rt, a mint Aradot &Z elsd erdqyi yuut k04:!sud elhagyj uk,
2 JIap. jepay'ivol jobbra eltiln"dll az Aradi vu. u el3t~rben aaonual uombeotlik u cgytor ayu Kikalaka. m~tt6tto a 8otct'kck vimgolli. bnl ra. 6uakuyugatna \, a borosienlii begym«(g.nove. Depe magyar volt hajdallabail Mikalaka\unk; a ~rok h6doltsag ut'u utolerte Aradvarmogyo k~nok lona: as elbujdosott magyarok haz helyeit a hegyok kozt bantod's uelkul marndt lomuok lzaljottak mag... agy pedig azon niczok, kiket a brloviczi bckcnek biztolitaaara a Maroll ndeldl" epaea be Soboninig telepitett volt 10 kormhy. A Caluw _'r 13S2 bou volt temple- IDA I 1&61-ben ~bb portab61,uo", miut a mol' tadi Arad. DelDok. KaroIOD tul ottc11kezdvo a Ru ka- Polyaaa Du,I86 azelid hullamainalt l'ban'l Ki. 8zeat-Kiklo.b61 cult gr6f Zelinl.Ity nagy magtjra emg magu abbo&. bogy mogakadjon rajta A.&em; ocubb Kil(alud (Engol.bruun) iot r.,lc'nk. _dnkbe jut~= (K.ircbwoibo). ked"l,. "kirvaj"."kat knak F.kertd. 8&oDt.LoAnyfAl. ft molmik 01 a Ult k6z6tt bujk6l" Uj-Pan't. Legk~zelebbi 'ljombuok. aa al~ orddlyi "&lntuk Clak lavaly map),ilt'lioma.a, Ic:mmit MIll wi 01 erdckc. mullj'b6l. Pedig mono"r,, phuai. u 6ree Lablol OttO. u Uju K.aNeaonyi JUOI a mepoddbaioi. madnyi mindcm(ola vi UODtaga'goO ment at. Hajdalila az ~ haly«hl emelkecleu Arad kapt.dauual. hilde. laalylycl di- CItIkv3"Uoe v'r, mclyrlll a mcgy~t i. "Ike-... del~k I hoi 1182-bea If. UdJ. ad a llir~ '1- lamcaioyt klsvetteelu orn'sgyaldti tauu..k(tu. ~. azahad.ag'nak megdlsd~.ere_ A _baor lod. S. v6r~ {edela r, bib. templomt61,-.. knyu- II!tra ali,,.f dou lomok mutatj'k a helyot. hoi a tift.lannak 'tmenotj rooly "yluban k~.itett II... pompuotl A 1~1i"lDoddiJ clauicul ~f'"molt a munk'" I,,'boll ujabbkori mo.a-
vdnyokot: doh'nyt da Idpou w te... ODok. & folytoll torjod3 (aluuak kaloti oldajb a "... tt6l jobbra. oz de u oragg'lt k6zt. de&rgl "'ukf'" eiy.'- mall' PODtoaau aorako&va. 6t kia clo.b emelkedik, Egy.vAb mosmagyarbta. bouaa ko1e&b. &ott as az 6l balold. ValalDely 6ri'" klr6j yw tllgd lovg lit lia uoknak b"ly4u tiutitoua IDOl bocakorat a a'rlol. J\hb61 leu u egc.=a. KaclariU'1.ua _Iig van lai'ny. Egy DcpeaatUak halutt.jait. - a II. ~la 'Ital magult urakat. a \ac.&rok. t6r6kgk iltal lo,'agou ma,t,.amkal..at labet, ~pped mac" II. lk;"t f~i. Taliu a. 11S2 ki oraugl1il1e.. uok dtrai,'oltak rajt'lk kifeuitvo. \"&&1 batin kt;p~&tt!k u altyid6bod ~aa al'juk krilt MAroll mollotl 1)0 la'lila ""gi. iuk4bb.. erd6. moeunit lu1&6.. onton 3.I.k60ak UlIel6 N 10- omollr... hul~ ai yoltalt"l Majd, ha DelD OIUpU ug~'hulygatjak m. e t6rtt4ueti taluyobt, laidi I 8i.:.! ben. mikor a l"ld~libbre &b&l1 MlW, W'UI "g)' kit kahouia-k'polna, dp:ttetett. hat&roaouu,. fololbolqllk i addis m'" emit ldaradjudk.~i auu'l JalonUS.,,'1... ". bogy.iiid!- - Jub\ra. Tomoe\ I.rIDDI10 duaki... 11. ",.ara I.Anyatto. mar omluett doaab, oul lejtaj6d lduaol)'g6 kornynotbau liido,kut fie SHpCala tun,\'.i buut.ltoauak ki U,"olb6l. Blaahalauk ~IClu~lorl.k I.. au31 e.. 1t ki. tt'r ijtal.. y,... lull (.i<,,,;r mellett, maly utohbiuak hatirihau a ",',.:i Mar". t.'~y niguho" a hajjaul Li&corei apt.t. NKuak romjail61 ~gy lilt k~.ott rejl6&kod4.adp ko, vau. KlJIyet1eolll a ralu kuloti oldal'".. ~.. 6. II. rulu.i "ncul EaAaacloak _I... 11-40 IDMer. I 1D'ly~ S_'... k4.t.ljlako.ik.iii, yillon14..,f,b vult.....,.,..... IkerttltA a B6ly'k. Name.. " a ki-'nduljeuteuii.1.1kot,... OID r'j'lk k6vakot hajpl' l10r0kek lirm'j. II: 3
4 ncotostergu stergu Mllna beba in tcrgu, Se cumpere unu htrbu, Hirbu Be sparse Baha remase Cu banii pe masa I" A Maros partjat61 alig 200 mcterre cpiilt Szabadhcly jobbra marad, s figyclmiiuk~t most mal' osztatlauul a. Hegyalja foglalja el. Eseakou Villl.gos varll.nak romjai boronguak, ounau ddlre menve Kovaszinez, Kuvin, Gyorok, l\iencs es a kat Paulis sorakozik egymas melle. G y 0 r 0 k vasuti allomas, es a mezovaroai rangjara sokat tart6 kis helynek hizai kozt sok igcn csiuos akad, a mcunyibeu aradi szolobil'tokosok egcsz utcaakat epitettek vcgig kedves nyarilakasokkal. A kath., ref. es gorog keleti templomok toruyaikkal a vad hegyipatak altal megszakitott piaczou egymas koselcben allanak. A ket elsouek papjai irodalnf ferfiak; Varga Ferencz volt plcbanosnak, Szcged monographusdnak ut6dja a szinmiiir6 Horovitz Lipot, a predikator pedig, Racz Karoly, cgyebckcu kivul az Aradvarmegycl c is kiterjedt zarandi ref. cgyhizmegye torteuetdt irta volt meg. Nyaron as oszszel azuret tajan a szokottnal ejenkebb a yaros, melynck egyik uevezetessdge a Nadasdy fele kastely a mult szazadb61 valv. Elhagyatott, szdles tornaczu es folyosoju kettfis rococo-cpu let, kopott falfcatmenyekk el s divatjamult butorokkal. Vagy 3 elrckcdt zongora tanuakodhatik arr61, hogy a falakou fliggo kepekeu abl'azolt szep nlik kozul valamelyik hajdam\ban elevenebb eletet teremtett e rideg szobakban. Kivul egy kaputorony ad az egeszuek 6don szinczetet. A 5zep geaztenyefak kozt levd haj. dani Markovics-kastcly sainten egyik el'dekes pontja Gyoroknak, mely fom buszken emelkedik
a Hegycs-Drocsa nyugati IcjWsscgenek legmagasabb pontja, a Kecskes. Gyorokkal delfele osszefugg Manes, melynek voros borarol mal' 1780. megirta Bar6ti Szabd David a nparaszti majorsag+-ban, hogy..- - a somlyai, mcoi.'si,gr6tok TI\bl6.jukra megyen.1' A szulos gazdak itt a knrikas miiveletuek baratjai ; afajta azal vcsazoket eresxtcuck, mint pl. a rajnavidckick, csakhogy az dveukint megkimel t 1-2 szal vesszot meg hosszabbra hagyjak s ~zt nem vizsaiutesen, vagy feli vre uy ujtjak a masik toke fele, han em a sor irauyabau sajat karojahoz egyiket fclfele, a m:'tsikat pedig Iefele forditva egesz iv re hajtjak meg 8 ket helyeu is m egkotik ftizfavesszfivel, Az Aradon 1880. marcz. 15. tartott boraszati crt(~kezlet ohajtusn mar az iden valosul, a meuyn::ribell a kiucstaruuk itt levd tclepen a kormauy vinczel ler-kepzo-iutezetet nyit.. Meuesnek Iegkoselebbi szomssedja 6- es U j-p a u lis, utobbi vasuti allomas. Uj-Paulis cgyszel'll k iucstari gyarmat, hoi 450 svab termel bort, diuuyet, dohauyt. 'I'eroetodombjanak koruyeken Varga Fereucz romai bolthajtasokat s felul beboltozott teglafolyos6cskakat talalt, tovabbo. szamozott rcmai tegla.kat. O-Paulis a kedves borhizakkal, kolu:'tkkal mosolygo Hegyes-Drocsauuk legdelnyugntibb helyscge. Kis mezovo.ros, uagy varoshiza.val. Kozvetleuul a Maros jobb part jan emelkeduek bal'atsagos hazai, melyek orssagutat is kepezo utczajaoak nehol urias tekill~etet ko!- csouoznek. A varos azclott magyarabb as kathohkusabb lehetett; legalabb keleten egy saiklacsucs tetejcn a palosokuak vagy paulinusoknak kolostora ~Ulott, melynek utols6 okleveles nyomat 5
6 1511-bol talaljuk. Bcgycpesult ki)omlntlck je}()li a szerzethas alapjat. A varos folott mcredekcll emelkecw hegynek deli oldnlat a negyvenes cvekben Boros J6zsef ultette be 5 latta el mestel'seges barlauguyildsokkal. Paulist61 keletrc a hegyseg egeszen az orvcnyes Marospartig nyomul s a miutegy 600 meter hosszu lippai szoros menton az emberek faradsaganak is hozza kejlctt jarulnia, hogy 6-7 meter szeles utat kdsz itseuek, Baloldalt az orszagu t, - jobboldalt, kt>vel kirakott tolteseu, a vasut halad. amaz eppeuseggel a hcgyek IabH-nal, ez a kauyurodo Mnrosnak mercdck part jan. A dombokat sseseelyes osszevissaasrigbnu alakitja egcszszd a csillarnpala, grknit es zoldku s mindnmellett, hogy a nagy retegekbcu az orszagutat is fenycgeto csillampaln volna az uralkodo, uem-egysser tor elo a zoldko s meghodit egy-egy teruletet a maga szamal'a. Odabb keletre, Rnrludual es Solymosual meg eroseakosabb a zold kd, mely most mal' a szienittel egyiitt akarja mi ud szukebb kdrre szoritnui a palat. - Paulistol Ha(lu{tig a Marosra di.i}o hegyek tobbuy ire koparok cs csak a baraczkai meg a kladovui v6!gy hoz valtozatossagot a dologba. Baraczka j6 bort terem CS csinos kolnakknl dicsekszik. Kladova odabb csznkra egy, a Marossnl egyesiilo erdds keresatvolgybe bujt el. A Mares rcgi folyasat parkanyz6 hegycsucson varromokat keresnek. E Val' tobbi kozt Erdely tr6nigcnywjenck, Szekely M6zesllck is h6dolt, a volgybeu levu kolostorbau pedig egyidobcn a p~\'losok.laktak, 1441-ben meg mint Bmukovics GyOl'gy egyik uradalmanak feje szerepelt az akkor Magyar-, Kie- es Felso-Kalodvanak nevezett helyseg. Mig a lippai szorosban balra meredok sxiklafalak gatoljak a latas szabadsagat, addig jobbra,
delfeld, Temcsvarmegycnck erdds, falvakkal teleszurt ronaja otlik sscmuukbe, ki valt a varoaias ktilscju Lippa. Rajtuk tul mar tokcletesen mcgszunik a Mal'osnak alfdldi jellcge. Piros punkosd napja levcn, bucsu volt R a d- nan, mikor vouatuuk palyaudvaraba robogott. Egy kis hegyipatak bidjau keresziul szep harsfasorok kozt ketws kolepcso vezet a magaslaton fekvo kcttoruyu kath. templomhoz, s a vele oszszekdttetesben a1l6 assisi Sz ent-ferenca-feie ketemcletes zardahoz, melynek udvarau a puukoad-, kisasszony- es Mal'ia-napi bucsun 5 krajczar helypenz mellott szazaval tauyaznak a 8-90UO f(jnyi bucsusokuak szekerei. - A hires csudateve kepet 1668 ball va.s:holta egy bosnyak eredetii ember, Vr ichonassa Gyovgy, stole keriilt az ide. Mikol' a tordkok 1695-ben az egesz kapolnat porra egettek, ez a papiros-kep sertetleuul maradt. Az6ta is tomcrdck csoda tortcut vele, amint errol bliven ertesulhetuuk a ponyvau szeltire arult historiakbol cs sz ent kouyvekbdl,' - 1520 ban epitettek az clsu kapoluat oda, hol i767 ota a mostani templorn btlszkelkedik. Hoszsza 67 5' szelcssege 15, es magassaga 20. 8 meter. Kilencz oltar ds hatalmas orgona vau benne; 2 sekrestyeje as fenn 2 oratoriuma. A kis Maria-kcphez oldalt elhelyezctt lcpcsou szokas folmeuui. l\ieg aunak a falunak nepere is dicsoseg harul, melyuek papja a kormeueteu a szeutsdget viheti. Az oltar hata mogott uehauy felfiiggesztett manko hirdeti a hely csodntevf erejct, mcly nelfogva a santak kiegyenesednek, a siiketck hallanak, a vakok latnak stb. Az oratoriumban szazaval 16gnnk a Marin-kepek: ex voto ajalldekozzak a templomnak e tobbnyire gyal'16 fametszeteket, vagy eppell olajfestrnenyeket oly egyeuek, kik valamely bajbol va16 megszabadulasukat a Mariahoz intezett fohasskodaauak tulajdouitjak, 7
8 Radnat ez a sok bucsujdras vagyonos hely lye tette. A templom ciotti teren fellitott satrak kozt pezsgd elct uralkodik. Olvas6k, r6zsafiizerek, radnai emlek-penzek, csodalatos historiak, imakdnyvek, a kozudp ialese szerint kiriv6an szinezett szentkepek, mindenfajta gyermekjatekok, mdzeskalacsok, kantak stb. s a mik kival6an raduai specialitasok : nagy keletnek orvendo, ligycseu font ketfiilli kosarak, eleuk adas-veveanek targyait kepeaik. A latogatdk magau-hazakba, a kolostor udvarara s az emeletes nagy velldeglobe ssallanak, vagy a mezdn maradnak, Ilyen solemnitasoknal minden masodik haz egy-egy korcsma, A templommal osszekot"ott kolostornak kertje igen csinos; tole delnyugatra, eppen nem diszes koruyezetben, kis hegyorron all a II. Jozsef csaszarnak 1768. april 25. itt tett latogatasat megorokiw emlek. E helyutt fakadt ls arra a nyilatkozatra, hogy a radnai zarda legszebb fekvesu az egesz vilagon. Van egy masik emlekko is, melyet a templomajto tajan jobbra az elsls oszlopnal falaztak be, s melyben egy patk6nyomot mutogatnak. Mikol' egyszer a torokok fel akartak egetni a kapolnat, egyiknek lova alatt besiippedt a ko es a 16 labanal fogva tartotta a derek muzulmaut. Szentiil hiszi ezt a nep es csokclgatja a mondott helyen hiven JJlegol'zott kovet. Mi6ta a 2143 olah, magyar cs buuyevacz lakost szamito Radna vas uti allomas, hol a Lippara igyekvlsk is kisaallnak, azota a forgalom novekszik. Van gy6gyszertara, posraja, taviroja, jhrasbirosaga; a mellett kdvetvalasztasi szekhely. Videke nagyresat erdoseg, magat a kozseget is szepen beultettek faval. -Iovedelemhajto a kdfejtea is; valami 12 mester foglalkozik ezzel, reszint sirkoveket fnragvan, resaint pedig kulondsen folyos6k kirakasara alkalmas koczkakdveket bocsatvan aruba.
Az 1872-ben a 1\1&1'080n keresattil epitett Lid Temesvarmegyebe es pedig Lip par a vezet. Kovezett utczak (honny soit, qui mal y pense) fogadnak bennlinket. Jobbra a sziirke apaczak hosz- $ZU, egy emeletes zardajaban a videk legjo bb leanyiskolaja foglal helyet. Baloldalt elhagyatott kincstal~i epuletek sorakoznak egymus melle; Lippa azelott a. Maroson eszkozol t soszallitasnak egyik legfobb allomasa volt. Most a folye partjat fakkal kezdik saegelyezui ; ttikrct magat gyakrau ellepik a tutajok. Nagy fa-, deszka- es zsipdelylerak6i elcnk forgalomnak tanubiaonysagai. Nemcsak kereskedese, hauem ipara, foldmtivel ese es cs bortermelese is jelentekeny. 17000 svab, olah, magyar es racz lakosnale szorgalma jovovel kecsegteti a kis varost. F.o utczajan ma is haszualnak egyes hazakat, melyek elott allit61ag meg a torok korb6l fenumaradt fodott folyos6k vezetuek a boltokba es arucsarno kokba. A koruyezd hegyekbol uyert j6 agyagb61 valami 80 fazekas es csel"epes cveuki.it haremnegysaasezer edenyt kcpes elofdlitaui; fazekaik az egesz alfoldou ismeretesek. Arad, Mak6, Sseged es Titel ezen czikkeknek fopiacza. Teglaik. haz fodocserepeik, valamiut meszegeto kemenczdik is jelesek. A kadarok az iuteu kiteszuek magukart, s az allarni erddkuek hasznaveheto faibol e.venkiut 4-6000 hordorn valo valo dongat is kessitenek ; 8zGrgalmuknak nagy osatouzoje a szomsaed ai'adi Hegyalja. A koedenyipnr iukabb solid, mint csiuos targyakat mutat fol ; egy kis partolas mellett fejlodesuek iudulhatun. Az olah videknek festdi nepviseletot ked vela lakossagn llagyoll igcny be veszi a 45 sz iicsot, kik meg is varruak cs hi mezuek evenk iut kdrulbeliil 60(iO kossokat (kodmont) cs mellenyt, A rovid utunkball gyakran felttiut olah knlapoknak s reszben eipkaknak keszitdit is Lippau talaljuk ; egyca ful 2 9
10.vak lakoi tobbnyire a koruyek viseleterdl egeszen elutd s nella llgyallcsak furcsa alaku ka.lnpokat hordanak. Miut szoi05g:l.zdak, a lippaiak messze maraduak a tulso partnak birtokosai mogiitt; boruk 1'OS1., foldizii, - hiaba dicserte meg Kiddy Paluak negy ev ejott megjelent foldrajz«. A varost kiterjedt erddsegek veszik koriil s ezek rc egy k ira.ly i erdeszeti es gazdasagi hivatal visel goudot. 5R.OOO hektaruyi erdoseg tartozik kezelesc ala. A lakosok vallasat a nagy kath. templom, a syuagcgu es a bizarr kulseju g. kcl, tol'oily jelxi ; az 13~7 -beu I. Karoly altai toulousei szeut Lnjos tisztele' ere epitett ternplomuak nemi romjait ml:g latni lehet. Egyik temetoje l'egi medon a. varos kozepeu szomorkodik. Hazai csiuosak s kivalt a Zsofia-, hid- er foutczan vanuak az elokelobbek ; emeletes azoubau csak valami 10 akad ki;zotttik. Vtasok az " Arad varoshoz ",,,!hgya}' kiraly hoz", vagy a" Vadasekurthuz " cz imzett veudr'globen szillhatnak meg. Reudesen va lamilyes, kavehaz is van alattuk. l\iulato belyei koze szamithatui a katb. temploui tajau elterule Speth-kertet s eszakfele a Iiegyoldal ban a szdp Baukertet, mely ben kadas furddt talaluuk s egy hegyi patakou tul jo etkezo helyct. Del utauon kint ml:g fagy lal tozhatnak is a lippa.i gourmaudok a foutczai czukraszdaban. A sistarovici uton folkereshetjiik az ujahb idoben figyelmet keltett savanyuvizforrast, melynek leguevezetesebh, m(~g a torok' korbel fcnumaradt resze a Basa-kllt. - Tanilltezetei koziil felemlitem a polgari es a g. kel. iskolat. Kira lyi ja. ra<;bil'od.g. kcvetvalasatas, erdo-, posta-, ado- ~8 tavirohivata] szekhelye: Gyogyszertara rcgi. Tiiz~ nek, vizuek aldozuak a lippaiak: aunak tiizolto tarsulatukkal, euuek a M<Ll'oSOU berendezett uszo. hazukkal. Eleuk sziuezetet aduak a varosllak az azt minden oldalrol kornyezls, jeleuws haszuot hajt6 szilvaskertek, mclyekuek gazdag tel'm(:se. h61 kitiin6 8zilvoriumot k(~szitellek.
11 Ez nngyjab61 a mostaui Lippanak kdpe. A regi Lippat, - melyet tb29-ben Janos kil'aly latott el uagyobb szubadalmakkal, ozvegye pedig egyideig itt tarts udvarat - vara tette fontossa. Visarok ovezte kastelyat s negy bastya tette er oscbbekke sancza it, Helyet a Solymossal szemben levd sa Marosuak utolso, t ulajdoukepeui szorosat jelzo hegynyel'gen csak igen csekely uyomok mutatjak, A XVI. szazad kozepetdl, a XVII-ikllek vegeig uem egyszer voltak azok e tajon az czman-uralomuak vcdofalai ; a Maros magyarorssag i seakasaauak nyitjat a torok is, a magyar is Lippabau kereste. A torok 1~51-ben foglalta el eloszor s 1552-ben, Aldana jovoltabol. masodszor ; a birtokaert folyt harczok tauusitjak eldnyos fekveset. Utoljara 1695-ben a torok felcgette s otthagyta, de csnpan az 1716-ki passarovici bekebeu moudott Ie rola vegkepen. Azota a falak miudjobban duledeztek B a varnak most "ko se mutatja helyet.". A ki Raduara, Lippara megy, rendesen folkerul az eszakkeletuek fekvo Solymosra is, me lyet Raduatol csak cgy utcza s egy kis patak valaszt el. Itt mar egeszen kozel jon a hegyst'g a Mal'oshoz, mely folott meredekeu emelkedik es csupau a vaspalya s az orsz:i.gnt szanni ra hagyegy kis helyet. EWtte malmok kerekeit forgatja a Maros. A csucsot varrom koronaszn. A lejtos~gen s resabeu a labainal vouulo volgybcll levo szdtszcrt helyseg 1800 lukosauak 10,000 liektarual uagyobb hatarn van. Ez a liatar a szegeuy olahok gazdagsaga. A hegyeket, v<;lgyeket fedd erdo legkuloub az egesz Arad val'megycben. Arl'ol azouban, hogy olom- es rczbhnyai voluauak, csak egyikmdaik kesikouyvttuk tud, a uep nero. Maga a yin' a Knpu-Zserllova-hegy alatt egy eldredulf fokon romladozik s delrol eg,rcnes, La ncm is igcn j:irt utou [utuuk fol oda, Szilagyi MiluUy, Izubella kiralynd,
12 Bathol'Y Istvan ds Zaigmond, Szekely l\1ozes, Rakoczy Zsigmond stb. voltak h:tzigazd:h hajdanaban. Orszagos nev valamenuyi ; de meg is h1tszik a duleddkekeu, hogy szeretettel gondozott dpiiletnek emlekei. Nemelyik ablaknak oldalau meg a regi falfestmenyek uyomat saemlelhetjuk ; Isabella kiralyne erkelye eleg ep, - A viztartonak mal' csak romjai lathat6k; valarni orcg koldus szokott abba rcjtegetni holmi kenyerfclcket, tctleg megczafolva a kalauzt, ki szcriut a cisterna olyan mely, hogy a beledobott kacsa a Maros vi- Zebell utotte fol fejct ujra. A varnak itt-ott meg meglev6 piucaejeben - a nep hile sserint - eiesett torokok lelkei orzik a kincseket ; hordokon uluek s minden bemenotfil bizouyoa allatfejet kdrnek; a ki azt megadhatja, rogytig rakodlrutik kincsekkel ; kulouben rogton lefejezik. Egyebiraut csakugyan talalni rcgi penzeket a varhegycll S azok az olah gyerekeknek jatekszerei. 1440 ota szamos torteneti ad at vonatkozik rea. A mondott evben,1. Ulasalo kiraly a Hunyadynak ajandekozott Erd-Somlyo helyett OI s7.ag Mihalyt es Janost karpotolta vele. Hat esztendu mulva Huuyady peuzen vette meg Hagymasy. Lasz!ot6l, kihez nem tudom, mily uton kerult. Az oreg' Szilagyi Mihaly 1458-ban Solymos varna_ g''yat, Literati Kery Balaast unokadcscse kira,lylya. valasetatdsanak hirdvel kiildte a kaseaiakhoz, A Bathoryak ezen birtokat a torokok 1551- bell ugyan hiaban ostl'om~ltak, de a keresztcllyck a kovetkezd evben megis clhagytak. Utolsri varna_ gya 1555-ben halt meg Lippau. Mindamellett' uelll kerult idegen kesre. - 1563-ban itt ment vegb e baro Zay Annanak ba1'6 Csaky Pallal val6 cgyb e.. keles~. A 300 vendeguek l'agyog6 sordban ott volt I. Ferdinand CSasz8.l'-kiralynak ds fianak, kat osztrdk fl5hcrczegnek. Bathory Istvan erddly] f~~ jedelcmnek, a 8zigetvari Zl',inyi Miklosnak '8th,
13 kovetsege is. "Hol van az egykori fdny, hoi van az egykori zaj?!" - 1595-ben BOl'bely Gyorgy, Bfl.thory Zsigmond vezdre, az iddkozben ide bejutott torokc)ket ki verte. 1fi97 -ben Josika Istvane volt, majd 161>2-ben S~ekely Mo.zesnek adta Bathory ; Szekelyt azonban Basta 1603-ban Feh6rvn.rn:i1 megverven 8 tildozvell. 8 a vara.t Kladovaert elcserelte Bektar pasduak, a miert az aug. 23-iki medgyesi orszaggyulesen megnotaztak, Borbely Gyorgy pedig a varat meg azon evben visszafoglalta P6kai Tamastdl, a tordknek megbizottjatol. A Val', fl.ijitolag, meg a. multo sza.~ zadban is oly j6 karbau volt, hogy otven fabol a1l6 orseget lehetett benne tartaui. A szeditls meredeksdgeu, baruulo fulakrol hasauknak cgyik lcgkiesebb tnjkdpdn mereughetuuk el. A koruyezd hegyek Dcl-lHagyal'orsd.gllak es Erdelyuek idaig kekjo ormai, az atellenbeu levi) Lippa., alattuuk az eziist szulag gyauaut kigyozo Mares videke stb. a mily nagy, epp oly szep latuivalo hatar. A varhegy tovebeu lcvo kis butyikban magunkhoz vett szulouna cs p:hinkn alaposau kivcsz beununket a kij!wi hangulatb61 s most mar teljes proeai szemeket vet hetuu k az odabb keletre elc:g suruu kovetk ezd liclyekre.. A szoros a lippai es solymosi Val', valamint az aradi kob{lllyik sziklnfalaiual veget erven, csnkhamar feltarul eldttuuk a diernovai volgy, hol a so lyrnosiak majalisozui szoktak. Emitt, Al'adtul 37'5 kilouieterre, a hntiucz ikobftnya koppnsztjn a lwgyet. Aljabuu 1854-bon 'I'raitler egy Ids totgyarmatot alapitott ; most csak az egy.darabou erdotleu videk tanusitja, hogy ott valatnikor favag()k laktak. - Conglomeratbol a1i6 sziklak kepeaik a kepnek keretdt ; csak helylyel-kozzel tunuek f01 a palakovek, mel_yek ~ utou 01 malva, hig sarat alkotnak, - A kis hataru es csupad 136 hazb61 ~U1o.l\Iilovat a.1'1'61tettek ueveae-
14 tesse kezikonyveink, hogy ott rezbanya, es himol' van. A hegyek koziil alig eldbuklrauo kis falunak dombjaiban talalnak ugyan nemi l'cztartalmu koveket, hauem reudszerea aknazasra most nem gondolnak. Egyideben csakugyan gondoltak; de most mal' dpp ugy el veszett anuak a nyoma, mint a raduai eziist, es rezbanyake. melyeket a XVI. es XVII. 8zazadban allitolag.muveltek is, sot egy tarsasag szaeadunkuak elsd tizedeiben is tett folkutataaara uj, de sikertelen kiserletet. Lakosai egyebiraut koszorukcveket, s6dara16kat s mas ~ feleket faragnak, sot 1850-ben az aranyagi rezbanyat is jobbadau ok vettek munkaba, Jobboldalt Hosszusz6, gr. Latour birtoka, szdp videken, nagy erdok es nagy sz ilvasok kozt fekszik. A Marosra dulo hegyoldalakon meszkdkemencsek sorakoauak egymas melle. Altalaban veve a Ruska-Polyana lippai csoportjaban neokomi homokkd az uralkodo, itt-ott porphir-resaletekkel folvaltva:. Balra az igen nyajar tekiutetu Odvosnal toi'- kollik a regi milovai ut az 1~~7. ota keszitett 01'- Bzagutba. Odvos hajdanabau Ot vos uevet viselt; eredetileg magyar lak6i most mal' tobbuyire elolahosodtak s a meg megmaradt keyes kath. uemet ugy akarja magat megkulonboatetui az olahoktol, -hogy fahazait rendesen kcreszttcl jeldli meg. Utait es utczait gr. Forray Alldd,s es utodai szep nyal'fakkal szegelyeztek, hanem ezeknek nagy rerzet a berlok ~ZOll megorokitesre melt6 OkOB iiriigy alatt vagattak ki, hogy saelfuvas idejen hajlongasaikkal a falakat rongaljak. Az 1089 lakes egyebiraut a kezmuiparban foleg kosarak fonasava! vesz reszt. Berczes, 'sziklas hatarukban eleg bdven terem a kukoricza, es berzenczei szilva ; erdejiik nagy S szep, A. parasatok nehauy kckes homokkd-bauyat is muveluek, termdszetesen minden gond nelkul. Bekakd-se, mint e tajon
15 mindeniitt, itt is b6ven mutatkozik; hanem azert senkinek sem jut esaebe, hogy uveghutat allitson. K 0 n 0 p nepessegre csak nyolcz lakosaal marad Odvos mogott j posta- es tavirohivatala a vasuti allomasa leven, ennel fontosabb, Utkazben ' latjuk a sebeseri patak-malom folott emelkedd n Iustallatios domb'i-ot, hoi as oreg Kouopinak beigtntasakor oagy unnepet csaptak. Odvos most egyik, Konop a masik 'fiae, is maga pedig a falun tul egy dombon a1l6 es szdlldhegyekkel kornyezett kapolnaban pihen. A csinos kastelyuak pinczeajtajaba kotottek ki 184~ ben a h\zad6k Sperlag mer nokot. A tetteseket ut6bb BerzovAn felakasetottak. A falu tulajdoukepeu ket rdszbol all s nem igen fligg egy be; nyugati l'eszet Konopiczanak, U rvolgyuek nevezik; Konopnak csak a keletit. A ketto kost fiatal, alig 10-12 eves'dio faerdo all, talan a toki fournir-gyarra valo tekintetbdl, Konop es Nadas kozt a Debella-Gora-hegy emelkedik, keletfele pedig a kalacsai patak va.~ lasztja el Berzovatol, - Ezen patak szorosanal (Aradto] 53 km-re) al'8.11ylag gyakl'an forduluak elo hegycsuszamlasok. termesaetesen az orssagutnak veszelj-eatetesevel. A 34. orhaznal jobbra kitekintven, a Maros altul rougalt tisstason a siufliktol alig.megkulomboztethetd-romokat latuuk. Az a Gurl'a Csetatye. Deluek harem tomb, balra egy nyugatrol keletnek csap6 hosszabb fal ; ko..l'nyeke letarolva, csak a jobboldali romok kozt van nehauy kecekeragta cserje. A deluyugati oldalou megyiink be, hoi az erdseu ossseragusztott termeskofalak miutegy 12 meter hossztl tolyosofelen (talan kapualjan) vezetnek vegig, jobbro! a mar emlitett harom tombou kiviil meg egy faltormeleket mutatva. Balra, az epuletuek vcgen, nyilds vau, melyeu az omladek belsejcbe hatol hatuuk s ott egy delrdl eszaknak
16 vouuld falnt talhlunk. melyuek mngass:\.ga 4'5 meter. A delnek esd 20 meteruyi darnh eleg OS7.- szefiiggo s euuek kozepetajall masfel meter magassagig cgy lyuk van, talau piuczebejdras. Odabb eszakra harom, de mal' minduikabb ellapulo toinzs tolti ki a Holt-Marosig meg h:itralc\'u, sziutdn 20 meteruyi tert s rungalau a Holt-Maresban is van egy kiilon:u16 omladek. - KcllU:lk a torok viligban hatarvar-szerepet vitt j tobbet uem tu.lok rola. De nerusokarn mal' a romokrol sem foguuk tudui : kegyeletleniil hordjak szet azokat - utcsiualasra. A sovauy hataru Kehnakt61 delkeletre Belotincz 'I'emesmegyduek legcszukkeletibb helysege, AzelOtt faval iizott egy kis ke reskedest ; de ez is hauyatlott, mivcl valarui 10-12 ev 6ta nem kepez tobbd tutujkikotot. A keleti oldalau vouulo helyscg eszalua, (~ppell Berzov,i.I':l. mutatvn, mercsz kiazbkdst tesz es a Korug-csucsot alkotja. Az egyuttal liarom varruegyduek hatsrkove. Berzova meg Arnd ban, Belotiucz Ternesbeu, Lalasincz pedig mar Krasso-Szoreuy ben vall. Korug valami plait uepvezer volt ki a liugyoruanyok szeriut 17~4-bell itt utotte fel satorat S 1'61a uevestek el a hegyet. Ugy hitsaik, Krassobau cs Temesbeu hiabau jart s izgatott, mert a. Inzadas itt nem verhetett gyokeret. Az 1633 olah es uemet lakossal biro atellcnes B e r z 0 van a k pa.ljav3i1 is van 7)kiilvaros+-a. Az egyik Tuasova, a masik Audrdsfalva. Keleten a hosazau eluyulo, de csak 72 fahazbol all6 Monorostya fugg vele ossze. Bcrzova vasnti, p6sta- cis tavirda-allomas. Szomoru nevezetcsscge, hogy 1873. junius 3. Al'admegyebell itt iitott lei a cholera, mely megydukben magaban.15,061 egyeut tamadolt meg s 5521'et Biron is vitt. Krasec-Saoreuymegydnek Icgdszakuyugatihb falva, Lalasiucz ajig latsaik. Seep erdejeuek, mely delfele Zabalczig konulbelul 14 kilometer hossznu
17 koveti a hegygerinczet, a kiucstdr viseli gondjat. Meszkobanya-telepe is a kiucstarc. liz 1600 fonyi lakossag jobbara ott lel alkalmazast, s a Ialasinczi mesz hire most mar harom varmegyere sz61. Magava! a meszcgetessel azonban helyben nem foglalkoznak. Vasutuuk mellett Kapruczan epp ugy nem szabad azt kerdezui. hogy szorult be a kecske a templomba, mint a szomssedos (de utba nem esd) Dumbrcviczan azt, hogy mi van a templomra pingalva? Egyebil'ant a templom itt is. ott is faalkotmany, illo tavolsagbau a harauglabaktol. A Dibosicza-patak is folytou csorgedezd tanuja a kapruczaiak vizszabalyoz6 talentumanak ; par ev elott harem barasdavonaaeal elteritettek eredeti iranyab61 s ez most valami 5-6 meter szeles kis folyova izmosodott. A hatarban, hol neha-neha r6mai ezust peuzeket is talaluak, sok szep sailvaskert van. Csakhogy a termest nem maguk a lakosok fozik ki, hauem eladjak a esidckuak. vagy az olab videkeket e czdlbol eveukiut folkereso hidegk,iti (guteubruuni) svaboknak. A uep naprol-uapra seegeuyedik. Hauem a lauyok ssepek s igaza lehet a gyermekversuek : "Gyi, Tordara, Toronyara, Onnan mt'gyudk Kapruczarn i Ounan hczunk ollih fat lit, J arjllk vele a z90katat - Hopp 1 hopp 1hopp 1" Batuczau sziuteu ilyeu foldhoz ragadt nep lakik ; szorgalmuk ellen azonban legalabb az aszszouyokual, nem lehet panaszkodni. Akarha:nyat talaluuk, a ki meuetkozben fou, hatan gyermeket viszi, dalol s mags. elott kecsket vagy mas allatot hajt. Ra uezve mindez nem incompatibilis. Nagy haladas, hogy itt minden haznak kony- 3
h'ja leczes ajt6val van jobban vedve. Az utcznajt6k is' melt6k a folemlitesre ; reudeseu egy meter magassagig be vannak (on va, vagy iukab karozva, csak jobbrol-balrol emelkcdik kdt karo a tobbi role, melyben megkapaszkoc1 \'<1., fratyck es fatak gyakran nagyon is nagyot keuyteleuek lepui. A falu temploma fab61 van s meg ezt is jobbrolbalr6l tamogatni kcll, hogy el ne doljou. Batucza vagy Kis-Bata hnjdan az atelleues Battaval egyutt magyar hely"volt". Ugy latsaik, hogy ott valamikor, ma.r 1238 ban, kercsztes b:lratok laktak s a boldogs. sztizrol nevezett battai apatsagnak czirnet ma is osztogatja a kiraly. T6le eezaknyugatra a kamenicz i rakodoual, a batta-lalasiucei hatarbau a K:\l'pat'lk eg~szeu kozel jonuek a Maroshoz s annak medret is veszrilyesse tesz ik Keletre azoubau be Czelhtig, Bakamezoig es Osatrovig ismet kitagul a voigy s elul sziute elszigetelve all BuIes. Ott a romai idokbeu a XIII. Legio Gemuiana tartozkodott, hogy a.maros vedelmere eastrumokat epitseu. Kozsegi jelleget a veserek, szeut l\:ia.l'ton1'6i czimzett apatsaganak korar pedig egesaeu szent Istvau idejeig viszik fol. II. Endl'e 51)00 darab kosoval ajandekozta meg, s ketsegteleu. hogy alatta Bulcs mar sotarhaz volt. Az 1l41-ki futas utau a lakossag ismet osszesaedeldzkddott s 1332-beu ujabb vil'agza.snak nyomat talaljuk. Hal'augjauak ercz nyelve messzire elhangzott s hagyomauy szerint a solymosi erddkben vadaszgat6 Matyas kiraly esak akkor fuvatott takarodot, ha uregszdla.lt n nbulesi bika". ~ torok elol a baratok meuekultek 9 a mit magnkkal nem vihettek. azt elastak ; igy egy szep haraugot a romok kdzt 1807 ben ujra foltala.!tak s az most a temesvari serniuariumi templomban hivogat misere. Azontul merd tengddes volt a bulcsiak elete ; meg 1717 beu is csak 6 ha.zb61allott a falu es c8u~all 1749-ben alakult
19 ujra, Az urasag (Mocsonyi) szel'uskertjenek ajtaja clott parhuaauiosnu halado 2-2 meteres fal, a ndp szeri nt, cgy pinczeuek lejil'atat kepeate, Ezen s a tcmetou tul a~ig meggaeolhato boz6tos fold hatou vnuuuk a ndmely keaikonyvben "jeleaek u nek moudott, tcnyleg azonbau esak hosszas kereses utan felotlo csek ely romok, torruelekelc 5 a keleti oldalon e feliratos osslopkd: MA-ET!S ONI- CAS-NA -CPA -LA! <1 <-AMPA -NTON. Az egesz 116 em. hosszu s gt'anitb61 van faragva. Meg nines osuiertetve s megfejtve.) Az cpuletuek fdirauya, ugy latszik, eszakrol delre huzodott s kczepehez nyugatfele egy ssinten mintegy 80 m. hosszu saarny esatlakozott. A legtobb tormeldk a kdt il'a.uyuak metszls pontjaball fordul elo s c;gynttal kelcteu ferhetni hozzt\. lcgkounycbbeu. Eszakkeleten kutgodorfele s nemi, korulbelul l-mcter szdles cs 12 m. hosszu, de nagyou kikoptatott alapfalaaat mutatkozik. Az ekkent jelzctt tcrtol cszakrn talau egesaen a 90 lepdsr e levu Holt-Marosig foglalhatott helyet a regi varos; az uj telcp euol dk-re vau s az 1749-beD, illctolcg 18,0 utau emelt rom. kath. templom is ott cpult. A hivekrol erdemes megjegyezui, hogy lorn. kath. letukre olahok, vagy iukabb elolahosodott mugyarok cs uemetek, szarm-a uezve csak miutegy 4.25-eu. MOlldjak, hogy a romok 10-15 CV elott meg mcglehetos allapotbau voltak; 8 foldosur azoubau eugedelyt adott szethordatasukra. Ha ez ugy van, jellemzo a uepuek a multak it'ant valo el'deklodescre, bogy most mar 10-15 ev utan alig tudjak az idegent oda kalauzolui, felvilagositast adui pedig eppenseggel keptelenek l AZOll ban k isse ki tertuu k az irany b6l. V 008- tuuk Bntuczat B a Preluka-hegyet elhagyva, Govosdiahoz er mely bizouy nem arrol nevezetes.a mit selejtcsebb kezikouyveiuk - dsazeznvarvn ezt 8 huuyadvarmegy ei Govosdiaval - rakeuuek. Vas-