A VKI ÁLTAL ELŐÍRT 2004. ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE

ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: 125/2004. A VKI ÁLTAL ELŐÍRT 2004. ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE - I. KÖTET - 1013. Budapest. Attila út 16. I. 3. 1253. Budapest. Pf. 7.; e-mail: oko-rt@oko-rt.hu TEL/FAX: 375-7774; 375-9324; 489-3579; 489-3580; Fax éjszaka: 375-7774 1

ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: 125/2004. A VKI ÁLTAL ELŐÍRT 2004. ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE Témafelelős: Kovácsné Molnár Gyöngyi Közreműködött: Hartwig Lászlóné Marossy Zoltán Dr. Rákosi Judit Bácskai György Dr. Ijjas István GKI Gazdaságkutató Rt. Kovácsné Molnár Gyöngyi témafelelős Dr. Ress Sándor elnök-vezérigazgató Budapest, 2004. december hó 2

RÖVIDÍTÉSEK VKI Vízügyi Keretirányelv BLS Baseline Scenario (Alap forgatókönyv) GKI GKI Gazdaságkutató Rt. VCSOSSZ Víz és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége KSH Központi Statisztikai Hivatal OSAP Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium WATECO Gazdasági Elemzés (Munkacsoport) PEP Pre-Accession Economic Programme FVM Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztérium OVF Országos Vízügyi Főigazgatóság VIZIG Vízügyi Igazgatóság VKJ Vízkészlet-járulék NFT Nemzeti Fejlesztési Terv ÁMÖ Általános Mezőgazdasági Összeírás 2000. T-STAR Települések Statisztikai Rendszere OSAP 1062 Jelentés a települések ivóvízellátásáról, szennyvízelvezetéséről és szennyvíztisztításáról OSAP 1364 Jelentés a vizek szennyezéséről OSAP 1365 Jelentés a közcsatornák szennyezéséről OSAP 1378 Az ipari vízhasználók víztermelési és vízkezelési adatai MELLÉKLETEK I.1. I.2. I.3. II.1. II.2. II.3 II.4 III:1. Összefoglaló táblázat a vízhasználatok gazdasági jellemzéséhez kialakított adatbázisról Vízhasználatok műszaki adatai Vízhasználatok gazdasági adatai A GKI prognózisa A vízfogyasztás és a vízigény, valamint a települési szennyvizek szennyezőanyagkibocsátásának előrejelzése Az ágazatok fajlagos vízfogyasztásának és összes vízfelhasználásának prognózisa Az élővízbe és közcsatornába bocsátott szennyvíz és szennyezőanyagok mennyiségének alakulása Elemzés a VCSOSZSZ tagvállalatainak gazdálkodásáról, költségeiről, bevételeiről 3

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 1 1. AZ EU JELENTÉS VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE MUNKARÉSZÉNEK ELKÉSZÍTÉSE... 2 1.1.Vízkivételek és a vízszennyezés általános jellemzése... 3 1.2 A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága... 9 1.3 Mezőgazdaság... 13 1.3.1 Vízhasználat... 13 1.3.2 Vízszennyezés... 19 1.3.3. A mezőgazdaság gazdasági jellemzése... 20 1.4. Ipar... 22 1.4.1 Ipari vízkivétel, vízhasználat... 22 1.4.2 Ipari szennyvíz és használtvíz kezelése, szennyezőanyag kibocsátás... 25 1.4.3. Feldolgozóipar... 29 1.4.4 Vízenergia termelés... 31 1.5 Egyéb vízhasználatok... 33 1.5.1 Halászat, Tógazdasági haltermelés, horgászat... 33 1.5.2 Vízi szállítás... 34 1.5.3 Vízhez kötődő turizmus... 36 1.5.4 Ár- és belvízvédelem... 37 1.5.5 Kavicskitermelés... 38 4

BEVEZETÉS Az EU 2000/60/EK vizügyi keretirányelv célja, - többek között, - hogy hozzájáruljon a fenntartható, kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználatokhoz elegendő, jó minőségű felszíni és felszín alatti víz biztosításához. Ennek érdekében a Keretirányelvnek a vízhasználatok gazdasági elemzésére vonatkozó előírásai szerint a tagállamoknak olyan vízárpolitikát kell kialakítaniuk, amely megfelelő ösztönzést ad a vízhasználóknak a vízkészletek hatékony felhasználásához és ezáltal a Keretirányelv vízvédelmi céljainak eléréséhez. A munka a vonatkozó EU útmutató (WATECO guidance: Economics and environment. The implementation challenge of the Water Framework Directive), a Duna Védelmi Egyezmény bizottságának Szakértői Csoportja által kialakított elvárások, valamint a WG 2B IRBM közgazdasági kérdésekkel foglalkozó ECO1 információs anyagai ( Information Sheet on River basin Characterization Report: Assessment of the Recovery of costs for Water Services, Economic Analysis of water uses, Baseline scenario) alapján készült. A munka során megtörtént: 1. Duna Védelmi Egyezmény Bizottságának Szakértői Csoportja (ICPDR) által igényelt jelentés összeállítása 2004. tavaszán megtörtént és kiküldésre került. Ezt nem szerepeltetjük jelen tanulmányunkban. 2. Az EU jelentés vízhasználatok gazdasági elemzése munkarészének elkészítéséhez kiegészítettük a 2003. évi munka során összeállított adatbázist a 2002. évre. A jelentés táblázatainak, ábráinak, szövegének elkészítésnél áttekintettük az időközben kiadott EU útmutatók igényeit. A vízhasználatok jellemzése ezek alapján történt, ezt az I. kötet tartalmazza, a Mellékletekben foglalt táblázatok a jelentés szerves részét képezik. 3. A baseline scenárió (alapforgatókönyv) kidolgozása során prognosztizáltuk a vízgyűjtő kerület (Magyarország) fejlődését feltételezve, hogy minden hatályos irányelv követelményeinek megfelelő vízvédelmi intézkedések megszületnek (business, as usual). Baseline scenáriót a II. kötet és mellékletei tartalmazzák 4. Az EU jelentés költségmegtérülés vizsgálati részében megtörtént a pénzügyi és teljes költségmegtérülés értékelése a közüzemi ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás szektorban, illetve a mezőgazdasági vízszolgáltatásban. A költségmegtérülés vizsgálatát a III. kötet tartalmazza. 5. Végül a jelentés összeállítása során tapasztalt információ hiányok alapján javaslatot készítettünk a jövőben elvégzendő feladatokra. Az elkészült jelentést szakmai, majd társadalmi vitára kell bocsátani, ezek után lehet véglegesíteni. 1

1. AZ EU JELENTÉS VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE MUNKARÉSZÉNEK ELKÉSZÍTÉSE A vízhasználatok gazdasági elemzése az EU által kiadott 2005 Reporting Guidance alapján készült az ország egészére mint egységes vízgyűjtő kerületre. Az előkészítő munkák során a főbb vízhasználatokra elkészült a Duna Védelmi Egyezmény Bizottságának Szakértői Csoportja által összeállított adatigény lista alapján egy országos adatbázis, amely a szükséges adatokat a lehető legmélyebb területi bontásban tartalmazza. A teljes adatbázis tartalmát az I.1. Melléklet tartalmazza. Az EU-nak készített országos szintű elemzéshez az időközben megjelent 2005 Reporting Guidance -ban szereplő táblázatok kerültek kitöltésre. Mivel az adatokat nem csupán a bázisévre (2000.), hanem az azóta eltelt lehető legtöbb évre kell kitölteni, ezért a közlendő táblázatokat kettébontottuk a technikai adatok és a gazdasági adatok táblázatára (I.2. és I.3. Melléklet), valamint kiegészítettük egy forrás és megjegyzés oszloppal. A gazdasági adatok közül kivettük a kereslet rugalmasságára és a BAT alkalmazásának szintjére vonatkozó sorokat, mivel arra számszerű adat Magyarországon nincs. Szakértői becslés alapján szöveges értékelés a BLS-ban található e két mutatóra. A gazdasági adatokat Ft-ban adtuk meg. A végleges jelentés elkészítésekor ezeket át kell számolni Eurora. Egyeztetni kell, hogy milyen árfolyamon történjen az átszámítás. A fontosabb vízhasználatokra vonatkozó adatgyűjtés kiterjedt a következő vízhasználatokra: Víziközmű ellátás (ellátottsági mutatók), háztartási, ipari és mezőgazdasági vízhasználatok viszonylatban Mezőgazdasági vízhasználatok (földterület használati adatok, öntözés és halászat vízfogyasztása, bruttó jövedelem, bevétel, mezőgazdasági foglalkoztatottság, a mezőgazdaságból élők száma, munkajövedelem) Ipar (ipari bruttó kibocsátás, hozzáadott érték, alkalmazásban állók száma a fontosabb ágazatokra, munkajövedelem). Energia termelés (energiatermelésre és vízenergia termelésre vonatkozó kapacitás és termelési adatok, bruttó hozzáadott érték, alkalmazottak, munkajövedelem) Hajózás, szállítás (vízi áruszállítás mennyiségére és értékére, kikötőkre, hajók számára vonatkozó adatok) Kavicskitermelés (összes termelés, árbevétel) Halászat, halgazdálkodás (összes termelés, árbevétel) Horgászat, motorcsónakázás, szörfözés (horgászó személyek száma) Vízi idegenforgalom (egy turistanap összes kiadása, vízi turizmussal kapcsolatos vendégéjszakák száma, alkalmazásban állók száma, bevétele) Árvízvédelem (védett lakosok száma, megvédett gazdasági tevékenységek éves GDPje, védekezés időtartama, költsége) Belvízvédelem (védekezés időtartama, mennyisége, költsége) 2

1.1.Vízkivételek és a vízszennyezés általános jellemzése Vízkivétel Felszíni vizeink 96%-a külföldről érkezik. Az ország tranzit jellege alapvetően meghatározza a felszíni vízkészletek mennyiségét és minőségét is. Az ország mértékadó természetes felszíni vízkészlete 2386 m 3 /s. A tényleges vízkivétel 2001-ben országosan a mértékadó hasznosítható vízkészlet 15%-a volt. A vízkészlet kihasználtságában az egyes vízgyűjtőterületek adatait tekintve jelentős eltérések tapasztalhatók. Az országosan kiemelt jelentőségű vízfolyások mértékadó és tényleges vízkészletgazdálkodási helyzete aktív, azaz a vízkészlet kihasználtsága alacsony, vízhiány nincs. Az engedélyezett vízhasználatok mértéke alapján előfordulnak erősen túlterhelt vízfolyások (pl. a Sebes-Körös), illetve vízfolyás-szakaszok. A kisebb vízfolyások esetében egyes időszakokban előforduló vízhiány csökkentése a vízhasználók belső vízgazdálkodásának szabályozásával és/vagy a vízkészletek tér- és időbeli átcsoportosításával érhető el. Magyarország vízkészletekben gazdag, de a vízbázisok ¾-e sérülékeny. A hazai és külföldi eredetű felszíni vízfolyások szennyezése különböző környezetvédelmi problémákat okozhat az ökoszisztémában, a vízművekben és az ivóvízbázisban. Magyarország felszín alatti vízkészletei kiemelkedő természeti erőforrást képviselnek, azonban ezek nem regenerálódnak természetes módon, és költséges eljárások nélkül hosszú ideig szennyezettek maradnak. A nagy számú termál-, illetve gyógyfürdőmedencék feltöltését is kutak, esetenként források biztosítják. A felszín alatti vizeket ipari célokra és mezőgazdasági területek öntözésére is használják. A felszín alatti vizek jelentősége ugyanakkor a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy. A megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához. A természetes állapotú, foglalatlan vagy foglalt források kiemelt természeti értékeket képviselnek. A felszín alatti víztermelés a 80-as években a 2000. évinél több mint 50%-kal nagyobb volt, a karsztvíz-termelés a természetes utánpótlás ütemének közel a duplája, a rétegvíz-termelés több területen a tartósan kitermelhető készlettel közel azonos mértékű volt. A túlzott igénybevétel a karsztterületeken a források kiapadásában és a karsztvízszint nagyarányú süllyedésében, a medenceterületeken pedig a rétegvízszintek csökkenésében és a talajvízszint süllyedésben mutatkozott meg. A legnagyobb mértékű vízszint-süllyedések a Dunántúli középhegység fő karsztvíztárolójában következtek be. Az országosan tapasztalható talajvízszint-süllyedés a Duna-Tisza közi homokhátság egyes területein a 3 m-t is meghaladta. A vízkivételek - elsősorban a bányabezárásokkal összefüggésben - a 90-es évek eleje óta jelentősen csökkentek, és jelenleg a karsztvízszintek regionális emelkedése figyelhető meg. A veszélyhelyzetbe került értékes hévforrások - Hévízi-tó, budapesti termálkarszt - környezetében is emelkednek a karsztvízszintek. A rétegvíz-kitermelés csökkentésének kedvező hatása a vízszintek alakulásban is megmutatkozott: a süllyedések mérséklődtek, s egyes helyeken már emelkedés is tapasztalható. A 90-es évek második felének csapadékosabb időjárása, illetve a vízkitermelés csökkenése a Duna-Tisza-közi homokhátság talajvízszint-süllyedését is mérsékelte. 3

Termálvízfeltárásra az ország területének mintegy háromnegyedén van lehetőség. A termálvizet adó kutak mintegy 30%-a balneológiai célú, több mint egynegyedüket ivóvízellátásra hasznosítják. A 80-as évek víznyomás-szint csökkenése nemcsak az ivóvíz ellátásra használt rétegvizeket, hanem a rétegzett hévíztartó-képződményeket is érintette. Ez utóbbiak igénybevételének növelése megállíthatja az utóbbi évtized kedvező tendenciáját és további nyomásszint-csökkenést eredményezhet. Az ivóvízellátásra igénybevett rétegvizek minősége általában az adott vízadó réteg és a vízkőzet kölcsönhatás eredményeképpen alakul ki, és az ember okozta szennyezés nélkül sem mindig felel meg az ivóvízellátás igényeinek. A rétegeredetű vízminőség-rontó összetevők közül a metán, a vas, a mangán, az ammónia és az arzén emelhető ki. A vízkivételek alakulását a következő táblázatok mutatják be. Az engedélyezett, lekötött mennyiség minden évben meghaladja a tényleges vízkivétel, víztermelés nagyságát. 1.1. táblázat: Vízkivétel alakulása Termelési célú Lekötött m 3 m 3 2000. 18 877 869 622 18 914 519 231 2001. 21 090 987 775 21 132 716 449 2002. 21 032 647 349 21 288 566 244 1.2. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszíni víz millió m 3 Megnevezés 2000 2001 2002 Megoszlás 2002 Közüzemi vízkivétel 364 352 352 6% Ipari vízkivétel 4 841 4 950 4 821 83% Mezőgazdasági célú vízkivétel 655 650 611 11% Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 21 22 25 0% Összes vízkivétel 5 880 5 974 5 808 100% In sitú (vízerőmű) vízhasználat 12 257 14 391 14 495 Mindösszesen 18 138 20 365 20 303 Forrás VKJ statisztika Megjegyzés: A táblázatban a felszíni víz kategóriában a parti szűrésű vizek is szerepelnek. 4

Felszíni vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 2002. Közüzemi Ipar Mezőgazdaság+halászat Egyéb 1.1. ábra 1.3. táblázat: Vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszín alatti víz millió m 3 Megnevezés 2000 2001 2002 Megoszlás 2002 Közüzemi vízkivétel 453 450 450 62% Ipari vízkivétel 172 161 162 22% Mezőgazdasági célú vízkivétel 66 67 69 9% Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 49 49 49 7% Összes vízkivétel 740 726 730 100% Forrás VKJ statisztika Felszín alatti vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 2002. Közüzemi Ipar Mezőgazdaság+halászat Egyéb 1.2. ábra 5

1.4. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között millió m 3 Megnevezés 2000 2001 2002 Megoszlás 2002 Közüzemi vízkivétel 817 802 802 12% Ipari vízkivétel 5 012 5 111 4 983 76% Mezőgazdasági célú vízkivétel 721 716 680 10% Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 70 71 74 2% Összes vízkivétel 6 620 6 700 6 538 100% In sitú (vízerőmű) vízhasználat 12 257 14 391 14 495 Mindösszesen 18 878 21 091 21 033 Forrás: VKJ statisztika Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 2002. Közüzemi Ipar Mezőgazdaság+halászat Egyéb 1.3. ábra Magyarországon - az in situ vízhasználatokon kívül - a különböző gazdasági tevékenységek és a lakosság számára termelt összes vízmennyiségnek 2002-ben (6,538.1 10 6 m 3 /a) 88,8 %-át (5,808 10 6 m 3 /a felszíni vízből és parti szűrésű vízből biztosítják, a többit felszín alatti vízkészletek igénybevételével (730 10 6 m 3 /a), ami a teljes víztermelés 11,2 %-a. A felszíni vízkivétel közel 83%-át az ipari vízkivételek adják. A felszín alatti vizek több, mint 62%-át a közüzemek termelik ki. Az ország legnagyobb vízhasználói az ipari üzemek. Részesedési arányuk 2002-ben az összes vízmennyiségnek mintegy 76 %-a. A közüzemi vízkivétel részaránya 12%, a mezőgazdasági 10%, egyéb vízkivétel (szolgáltatások, építőipar) 2%. 6

Szennyező anyag kibocsátás 1.5. táblázat: Élővízbe kerülő szennyezőanyagok kibocsátása, 2002 t/év Ágazatok Lebegőanyag Nitrogén Vas Szulfidok Foszfor fémek Nehéz BOI 5 KOI d Mezőgazdaság 18 1766 436 147 0 0 4 0 Halászat 110 596 621 22 0 0 7 0 Bányászat 3 286 24 6 1 0 4 1 Feldolgozóipar élelmiszergyártás 563 4942 1935 118 6 0 21 1 Feldolgozóipar -textíliák, bőr 33 148 38 6 0 0 1 0 Feldolgozóipar -fa és papíripar 1927 9049 1256 16 0 0 1 0 Feldolgozóipar-vegyipar 180 3613 965 625 14 1 37 3 Feldolgozóipar -nemfém ásványi termékek 5 21 16 2 0 0 0 0 Feldolgozóipar- kohászat 346 1666 3076 137 136 0 0 0 Feldolgozóipar fémfeldolgozás 2 28 52 6 0 0 2 0 Feldolgozóipar -gépek, stb. gyártása, javítása 120 451 249 27 1 0 6 26 Feldolgozóipar -nyersanyag visszanyerés 0 1 0 0 0 0 0 0 Villamosenergia, gáz-,hő- és vízellátás 317 987 486 36 0 0 1 0 Építőipar 11 73 561 8 0 0 1 0 Kereskedelem 7 31 47 1 0 0 1 0 Szállítás, posta 0 7 9 1 0 0 0 0 Pénzügyi tevékenység 3 75 37 12 0 0 2 0 Egészségügyi és szociális ellátás 5 15 11 3 0 0 1 0 Egyéb közösségi 19 88 16 8 0 0 2 0 Közcsatornán tisztítás nélkül elvezetve 19411 57352 22873 3094 165 0 922 80 Közüzemi szennyvíztisztítóra vezetve 11978 36849 17748 6304 179 2 1128 33 Összesen 35059 118041 50457 10580 502 2 2140 145 Forrás Jelentés a vizek szennyezéséről OSAP 1364 A Jelentés a vizek szennyezéséről 2002. évi kibocsátási adatai alapján megállapítható, hogy a közvetlenül élővízbe kerülő szennyezőanyag kibocsátás döntő részét a települési szennyvízből eredő szennyezőanyagok teszik ki. A BOI5 kibocsátás 89,5%-át, a KOI 79,8%- át, a lebegő anyag 80,5%-át, a nitrogén 89%-át, a foszfor 96%-át, a nehézfémek 78%-át adja a közüzemi szennyvízelvezetésből származó kibocsátás. 7

1.6. táblázat: Közcsatornába kerülő szennyezőanyagok kibocsátása 2002 t/év Ágazatok BOI5 KOId Ülepedő Nehéz Nitrogén Vas Szulfidok anyagok fémek Mezőgazdaság 100 492 16 167 0,14 0,54 0,06 Halászat 0 0 0 1 0,00 0,00 0,00 Bányászat 0 0 0 0 0,00 0,00 0,00 Feldolgozóipar élelmiszergyártás 3366 33299 1261 1666 4,05 0,52 1,09 Feldolgozóipar -textíliák, bőr 27 2271 18 8 0,00 0,00 0,02 Feldolgozóipar -fa és papíripar 2 304 59 3 0,00 0,11 0,16 Feldolgozóipar-vegyipar 63 7122 183 133 4,16 0,01 0,71 Feldolgozóipar -nemfém ásványi termékek 2 216 0 1 0,00 0,01 0,00 Feldolgozóipar- kohászat 60 196 0 35 1,00 0,00 1,28 Feldolgozóipar fémfeldolgozás 112 527 2 6 0,51 0,07 1,26 Feldolgozóipar -gépek, stb. gyártása, javítása 209 1704 80 24 7,00 0,07 5,28 Feldolgozóipar nyersanyag visszanyerés 0 899 0 64 0,00 0,28 0,01 Villamosenergia, gáz-,hő- és vízellátás 141 403 7 26 8,00 0,01 0,08 Építőipar 30 23 20 5 0,00 0,00 0,00 Kereskedelem 1183 3524 319 143 0,00 0,01 0,04 Szállítás, posta 96 620 79 12 4,00 0,00 0,24 Pénzügyi tevékenység 67 399 34 15 0,00 0,00 0,14 Egészségügyi és szociális ellátás 635 2277 315 641 15,01 0,00 0,57 Egyéb közösségi 291 3133 124 107 1,02 0,07 0,09 Háztartási szennyvíz 12195 26311 656 1358 2,01 0,69 0,34 Összesen 18579 83719 3174 4415 47 2 11 Forrás: Jelentés a közcsatornák szennyezéséről OSAP 1365 A közcsatornák szennyezésének két meghatározó forrása van, a háztartásokból és az élelmiszeriparból származó szennyvíz. A fémek vonatkozásában a gépipar, kohászat, fémfeldolgozás a legjelentősebb szennyező. A szennyvizek mennyiségének és a vízszennyező anyagok időbeli alakulását 1988-2002 között a közcsatornák és az élővizek szennyezésére vonatkozóan a II.4. Melléklete tartalmazza. Az utolsó három évre az I.2. Mellékletben, a technikai adattáblában is megtalálhatók a szennyvízmennyiségre és szennyezőanyagokra vonatkozó adatok. A főbb vízhasználatok gazdasági teljesítménye a bruttó kibocsátásukkal és az általuk termelt GDP-vel jellemezhetjük. E két mutató az egyes vízhasználatok esetében eltérően alakult az elmúlt években (lásd az 1.7 táblázatot). A felhasznált víz mennyiségét és a vizek szennyezését elsősorban a bruttó kibocsátás alakulása befolyásolja, míg a gazdálkodás eredményességét az erőforrások felhasználásával termelt GDP mutatja. A bruttó hozzáadott érték aránya a bruttó kibocsátáson belül a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetében a legnagyobb, az utóbbi években azonban lényegében stagnáló, az országos GDP-hez való hozzájárulása azonban csekély (1,8 %). Viszonylag magas arányú a kibocsátásból a GDP aránya a Villamosenergia termelés és a Mezőgazdaság esetében, de mindkettő esetében csökkenő tendenciájú. A feldolgozóipar adja az országos GDP jelentős 8

részét (38 %-át), de a GDP termelő képessége a vizsgált szektorok közül a legkisebb, bár javuló tendenciájú. 1.7. táblázat: Főbb vízhasználatok bruttó kibocsátásának és bruttó hozzáadott értékének alakulása 2000 2001 2002 Ágazat aránya az országoshoz 2002- ben, % Bruttó kibocsátás (milliárd Ft) Ország összesen 29178,9 32783,9 35239,6 100,0 Mg, vad-,.., A+B 1 474,1 1 735,8 1 717,8 4,9 Feldolgip,D 12 551,4 13 471,3 13 521,1 38,4 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, E 1 010,1 1 097,4 1 203,8 3,4 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 464,4 528,6 609,8 1,7 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás 175,9 225,8 254,6 0,7 Bruttó hozzáadott érték (Milliárd Ft) Ország összesen 11482,7 13077,5 14807,6 100,0 Mg, vad-,.., A+B 490,9 562,7 544,3 3,7 Feldolgip,D 2 754,4 2 971,9 3 210,4 21,7 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, E 412,4 407 441,1 3,0 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 204 231,1 265,3 1,8 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás 77,3 98,7 110,8 0,7 Bruttó hozzáadott érték aránya a bruttó kibocsátás %-ában Ország összesen 39,4 39,9 42,0 100,0 Mg, vad-,.., A+B 33,3 32,4 31,7 75,4 Feldolgip,D 21,9 22,1 23,7 56,5 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, E 40,8 37,1 36,6 87,2 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 43,9 43,7 43,5 103,5 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás* 43,9 43,7 43,5 103,5 Forrás: KSH, *Becslés 1.2 A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága Az alábbi táblázatok a víztermelés, szolgáltatás mennyiségét mutatják be. 1.8. táblázat: A közüzemi vízkivétel megoszlása fogyasztói csoportok között ezer m 3 2000. 2001. 2002. Összes közüzemi 817 367 802 392 801 886 vízkivétel Háztartási célú vízkivétel 566 305 558 634 560 194 Egyéb fogyasztói vízkivétel 251 062 243 758 241 692 Forrás: VKJ statisztika, vízkivétel megoszlása a szolgáltatott vízmennyiség aránya alapján számított (OSAP 1062) 9

A közműves vízszolgáltatás során termelt vízmennyiségnek több, mint kétharmada (69%) a lakosság ivóvízellátását, mintegy harminc %-a az egyéb gazdasági, közületi tevékenységeket szolgálja. 1.9. táblázat: Ivóvízszolgáltatás mennyisége és a vízveszteség alakulása 2000. 2001. 2002. Összes szolgáltatott ivóvíz ezer m 3 560 103 534 961 545 639 Ebből háztartásnak szolgáltatott ivóvíz 388 062 372 445 381 182 ezer m 3 Egyéb fogyasztónak 172 041 162 515 164 458 szolgáltatott ivóvíz ezer m 3 Vízveszteség % 19,2 19,5 19,2 Forrás: OSAP 1062 A közműves vízszolgáltatás során termelt vízmennyiségnek több, mint kétharmada (69%) a lakosság ivóvízellátását, mintegy harminc %-a az egyéb gazdasági, közületi tevékenységeket szolgálja. A vízveszteség 19% körül alakul. Magyarországon gyakorlatilag minden település rendelkezik vezetékes vízellátással (99,8%). A lakosság vízellátási komfortjában jelentős különbségek vannak. A lakásbekötéses színvonalú ellátás mellett ma még a lakosság egy része az alacsonyabb komfortot jelentő udvari csapolóhelyekről és utcai közkifolyókról hordott vízzel elégíti ki ivóvízszükségletét. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya évről évre mintegy 0,5% körül növekszik. 2002- ben elérte a 93%-ot. A közkifolyós ellátásban részesül a népesség közel 7%-a. A szolgáltatott ivóvíz 42%-ának minősége néhány paraméter esetében elmarad az EK irányelv 1, illetve a 2001-ben kihirdetett hazai kormányrendelet határértékeinek előírásaitól, és csak a lakosság 58%-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége megfelelő. Ezen belül 27,4%-ot érinti az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek miatti nem megfelelő ivóvízminőség. Magyarországon 2001-ig hatályban lévő ivóvízszabvány egyes komponensekre magasabb határértéket engedélyezett, mint az Európai Közösség által elfogadott 98/83/EK irányelv. Az EU harmonizáció keretében elfogadott új hazai jogszabály (201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet) szerint a szolgáltatott ivóvízben lévő, határértéket meghaladó és az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek (arzén, nitrát, bór, fluorid, ammónium) a lakosság 27,4%-át érintik hátrányosan (ld. 1.10. táblázat). Ezért szükséges az ivóvíz minőségének javítása különösen, a Dél-Alföldön, az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél- Dunántúlon. Az 1.10. táblázat bemutatja a megfelelő ivóvízzel el nem látott lakosok számát, kiemelve a leginkább érintett területeket. 1 Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv 10

1.10. táblázat: Megfelelő ivóvízzel el nem látott lakosok száma és %-os aránya régiónként 2002-ben Az ivóvíz minősége Az ivóvíz minősége Arzén (0.03 mg/l Arzén (0.01-0.03 mg/l koncentrációjú), koncentrációjú), határérték határérték feletti bór, Régió Megye feletti ammónium (2009-ig nitrát, fluorid (2006-ig megoldandó) megoldandó) Összesen lakosok lakosok Lakosok % % száma száma száma % Dél-Alföld Bács-Kiskun Csongrád 114,041 8.5 939,919 70.1 1,053,960 78.6 Békés Szabolcs- Szatmár- Bereg Észak- Hajdú-Bihar Alföld Jász- 136,519 9.0 856,349 56.2 992,868 65.2 Nagykun- Szolnok Közép- Pest 3,701 0.4 169,427 16.4 173,128 16.8 Magyarország Budapest 0 0.0 0 0.0 0 0.0 Fejér Közép- Komárom Dunántúl Veszprém 5,529 0.5 42,618 3.8 48,147 4.3 Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Győr- Moson- Sopron Vas Zala Somogy Tolna Baranya Borsod- Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Összesen (Budapesttel együtt) 1,506 0.2 40,388 4.1 41,894 4.3 38,761 4.0 243,544 25.0 282,305 29.0 32,479 2.6 125,255 9.9 157,734 12.4 332,536 3.3 2,417,500 24.1 2,750,036 27.4 A magas, azonban az egészségre közvetlenül nem ártalmas vas- és mangántartalom miatt kifogásolható a szolgáltatott ivóvíz a lakosság 14,6%-nál (545 településen, 1,674,000 fő érintett). Ezt a problémát 2015-ig kell megoldani. Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás A közcsatornán elvezetett szennyvizek mennyisége 2002-ben 1.429 ezer m 3 /nap, a gyűjtőhálózat hossza pedig 29,5 ezer km volt. 11

1.11. táblázat: Szennyvízkezelő művek Összesen Mechanikai tisztítást végző művek Biológiai tisztítást végző művek Fejlett vízkezelést végző művek száma kapacitása száma kapacitása száma kapacitása száma kapacitása db 1000m 3 /d db 1000m 3 /d db 1000m 3 /d db 1000m 3 /d 2000. 515 2088,7 23 394,4 356 1198,1 136 496,2 2001. 539 2110,6 19 386,9 369 1171,5 151 552,2 2002. 555 2189,6 18 368,1 375 1242,2 162 579,3 Forrás: OSAP 1062 A közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás legfontosabb jellemzőit az 1.12. táblázat foglalja össze. 1.12. táblázat: Az összegyűjtött települési szennyvizek kezelése (1997-2002) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 em 3 /d em 3 /d em 3 /d em 3 /d em 3 /d em 3 /d Az összegyűjtött szennyvíz mennyisége és aránya Ebből: Tisztítatlanul a befogadóba vezetett szennyvíz mennyisége és aránya A befogadóba tisztítás után vezetett szennyvíz mennyisége és aránya Ebből: Csak mechanikailag tisztított szennyvíz mennyisége és aránya Biológiailag tisztított szennyvíz mennyisége és aránya Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz mennyisége és aránya A csatornahálózatba bekötött lakások és az összes lakás számának aránya (%) A szennyvíztisztítóhoz kapcsolt népesség aránya (%)* Forrás: KvVM és KSH % 1 565 738 827 51 776 124 100 47,1 52,9 3,3 49,6 7,9 % 1 514 659 855 48 806 175 100 43,5 56,5 3,2 53,3 11,6 % 1 613 656 957 33 924 229 100 40,7 59,3 2,0 57,3 14,2 % 1 466 494 972 68 905 291 100 33,7 66,3 4,6 61,7 19,8 % 1 407 554 853 56 798 302 100 39,4 60,6 4,0 56,8 21,5 % 1 433 499 934 60 875 280 46,0 47,6 49,1 51,0 53,5 56,0 22,8 25,3 28,1 31,5 30,1 34,2 100 34,8 65,2 4,2 61,0 19,5 12

* Számított adat, a csatornára kötött népesség arányának és a biológiailag tisztított szennyvíz arányának szorzata A csatornahálózatra rákötött lakások aránya az összes lakáshoz viszonyítva az 1996. évi 44,9%-ról 2002-re elérte az 56%-ot. A többi lakossági szennyvíz szikkasztásra kerül. A szennyvíztisztítási arányok a bemutatott hat évben jelentősen javultak, 2002. év végén a közcsatornán elvezetett szennyvizeknek 65 %-át tisztították meg (csak mechanikai úton 4 %, mechanikai és biológiai fokozattal 61 %-át, ezen belül közel 20 %-ot III. tisztítási fokozattal is), 34,8 % még mindig tisztítás nélkül került a befogadókba. 2002-ben a lakossági szennyvíz mindössze 34%-a került biológiai tisztítás után a befogadóba. A közműolló a korábbi évekkel szemben 1996-tól évről-évre csökkent. Közüzemi víz- és csatornahálózatra csatlakoztatott lakások aránya, 1980-2002 % 100 80 60 40 33,9 0 45,8 37,0 20 0 1980 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 A vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Közműolló Forrás: KvVM 1.4. ábra A közműolló (vízellátás és a csatornázás ellátottsági érték közötti különbség) 37 %-ra csökkent. 1.3 Mezőgazdaság 1.3.1 Vízhasználat A mezőgazdasági vízhasználatok négy területre tagolhatók: - öntözés - halastó - állattenyésztés - egyéb 13

A fenti vízhasználatok közül az első kettő együtt kezelhető, mivel a hazai körülmények között döntően felszíni vízkészletekről történő vízkivételt jelentenek. Gazdasági jelentőségét tekintve nagy súlya az öntözésnek és a halastavi vízhasználatnak van. 1.13. táblázat: A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása Millió m 3 Megnevezés 2000 2001 2002 Megoszlás 2002-ben Halastó ellátására 505,5 502,4 463,2 68% Öntözés 178,0 180,2 186,0 27% Állattenyésztés 28,7 29,3 28,9 4% Egyéb 8,5 4,4 1,5 0% Mezőgazdasági 720,7 716,3 679,6 saját víztermelés összesen 99% Víziközműtől 4,8 4,1 4,7 vásárolt víz 1% Mindösszesen 725,5 720,4 684,3 100% Forrás: VKJ A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása 2002. 1% 0% 4% 27% 68% Halastó ellátására Öntözés Állattenyésztés Egyéb Víziközműtől vásárolt víz 1.5. ábra A mezőgazdasági célú vízfelhasználás évenkénti ingadozásokkal, de növekvő tendenciát mutatott 1990-ig, ekkor megközelítette az 1000 millió m 3 -t. 1993-tól kezdve folyamatos, radikális csökkenés figyelhető meg. A mélypontot jelentő 1997-1999-as években a vízfelhasználás a 90-es szint 40-45%-át tette ki. 2000-ben újból nőtt a vízfelhasználás és 2000-2002 700 millió m 3 körül ingadozott. Az összes mezőgazdasági célú vízfelhasználás 2000-2002-ig 9%-kal csökkent. Megállapítható, hogy a támogatási rendszerek változása, a támogatások növekedése nem változtatta szignifikánsan a mezőgazdasági célú vízigényt. A kiépített főművi kapacitás a jelenlegi felhasználás dupláját is ki tudná szolgálni. 14

Öntözés Vízjogilag engedélyezett Öntözhető terület 1.14. táblázat: Öntözött terület alakulása ezer hektár 2000 2001 2002 2003 2004 203,1 208,1 210,2 219,9 205,7 Öntözött terület 115,7 95,9 124,8 134,7 102,9 Összes mezőgazdasági 5 854,1 5 853,2 5 867,3 5864,7 5863,8 terület Öntözött terület az összes mezőgazdasági területhez képest 1,98 1,64 2,13 2,30 1,75 Forrás: Agrárgazdasági kutatóintézet (AKII), KSH A vízjogilag engedélyezett öntözhető terület az elmúlt években kis ingadozásokat mutatott, érdemi változás nem történt. 2004-re az öntözhető terület 2000-hez képest 1,2%-kal nőtt. A ténylegesen öntözött terület ingadozása jelentősebb volt (a legnagyobb és a legkisebb érték között 30% a különbség). A ténylegesen öntözött terület az öntözhető terület 50-60%-a között mozgott 2000-2004 között. Az öntözési célú vízkivétel 4,5%-kal nőtt 2000 és 2002 között. Az öntözött terület az összes mezőgazdasági terület 2%-a körül ingadozott. Az öntözéses gazdálkodás Magyarországon kedvezőtlen helyzetben van a szántóföldi növények megöntözött területe alig éri el a vetésterületének 2 %-át. 15

1.15. táblázat: Az öntözött területek növénykultúrák szerinti alakulása (2000-2004) Megnevezés Vízjogilag engedélyezett öntözhető terület Megöntözött alapterület Ha ha 2000 2001 2002 2003 2 004 2000 2001 2002 2003 2 004 Szántó összesen 188 298 187 818 184 766 181 251 159 124 111 667 91 555 112 212 116 292 87 451 ebből: kukorica 37 993 26 822 27 041 26 848 20 226 rizs 3 755 4 685 3 491 3 397 2 867 3 288 3 058 2 966 3 310 napraforgó 7 988 4 249 2 743 4 101 957 burgonya 7 832 5 396 4 514 4 109 3 596 cukorrépa 13 726 14 957 13 256 8 644 8 522 szója 1 596 479 819 962 250 takarmánynövények 14 594 17 743 8 271 8 966 4 734 Zöldségfélék összesen 39 007 52 066 32 998 35 997 47 578 26 964 ebből: csemege kukorica 29 977 19 279 18 262 28 700 16 664 zöldborsó 7 694 6 727 7 424 6 075 zöldbab 1 484 1 254 1 515 1 160 paradicsom 2 673 1 269 2 298 2 394 344 paprika 2 095 1 238 5 318 1 737 550 fejeskáposzta 613 159 572 62 16