Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1
Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I. BEVEZETÉS...6 1. A MUNKA HÁTTERE... 6 2. A STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE... 6 II. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK...7 1. FOGLALKOZTATÁSI IRÁNYVONALAK AZ EURÓPAI UNIÓBAN... 7 2. MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATÁSI CSELEKVÉSI TERVE... 9 III. HELYZETELEMZÉS...11 1. A KISTÉRSÉG HELYE ÉS SZEREPE A RÉGIÓBAN... 11 1.1. A kistérség általános jellemzői...11 1.2. Demográfiai jellemzők...13 1.3. Oktatás, képzés...15 1.4. Gazdasági helyzet...18 2. MUNKAERŐ-PIACI HELYZET... 25 2.2. Jövedelmi viszonyok alakulása...31 2.3. A munkaerő-piaci kínálat jellemzői...33 2.4. A munkaerő kereslet jellemzői...36 2.5. Munkaerő-piaci programok...37 IV. A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA...41 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ... 41 2. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER... 41 3. A CÉLOKHOZ ILLESZKEDŐ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA... 45 V. AZ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA...46 1. PRIORITÁS: DIVERZIFIKÁLT GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA... 46 1.1. Kistérségi vállalkozói tanácsadás...46 1.2. A megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzása...47 1.3. Befektetés-ösztönzési iroda létrehozása...49 2. PRIORITÁS: VÁLLALKOZÓBARÁT SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA... 51 2.1. Újonnan betelepülő vállalkozások támogatása...51 2.2. Az adóbevételek visszaforgatása fejlesztési beruházásokba...52 3. PRIORITÁS: KISTÉRSÉGI SZINTŰ FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE... 53 3.1. Szociális szövetkezet létrehozása...53 4. PRIORITÁS: PIACKÉPES TUDÁSSAL RENDELKEZŐ MUNKAERŐ BIZTOSÍTÁSA... 54 4.1. A szakiskolák és szakközépiskolák képzési struktúrájának összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel...54 4.2. Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése...55 5. PRIORITÁS: A MUNKAERŐ-PIACI REINTEGRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSE... 57 5.1. Aktív munkaügyi központ, kapcsolattartás a térség vállalkozásaival...57 5.2. Átképzési, továbbképzési struktúra összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel 58 2
VI. AZ INTÉZKEDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MECHANIZMUSA..60 1. FEJLESZTÉSEK TÉRSÉGI SZINTŰ KOORDINÁCIÓJA... 60 2. FORRÁSTÉRKÉP... 61 VII. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK...64 1. GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK... 64 2. KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK... 65 3. TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK, REAKCIÓK... 65 3
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen dokumentum az Abaúj-Hegyközi kistérség 2010-2015 közötti foglalkoztatási stratégiája, amely a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával, az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült. A vezetői összefoglaló rövid áttekintést ad az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiájáról. Röviden összegzi a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításait, a helyzetfeltárás alapján meghatározott stratégiát, a jövőképet, valamint a kijelölt célok rendszerét. A helyzetfeltárás során primer és szekunder információk egyaránt elemzésre kerültek. Egyrészt építettünk a munkaügyi központ munkatársával készített mélyinterjúra, másrészt pedig az időszakra vonatkozó adatbázisok elemzésére. A fejezetben az elmúlt évek során kidolgozásra kerülő tanulmányok, stratégiai dokumentumok is elemzésre kerültek, továbbá azok főbb megállapításai beépítésre kerültek a tanulmányba. Az Abaúj-Hegyközi kistérség gazdasági helyzetképének meghatározó vonása a mezőgazdaság markáns jelenléte. A kistérségben igen magas munkanélküliek aránya. A munkanélküliségi ráta értéke 2009- ben 27,68% volt, amely majdnem háromszorosa az országos átlagnak (10,05%). A kistérségben jelenlévő szabad munkaerőt nem képes felszívni a térség gazdasága. A gazdasági fejlődést visszaveti a rendelkezésre álló humán erőforrás-bázis mennyiségi és minőségi összetétele. A kvalifikált szakemberek hiánya gátat szab a magasabb hozzáadott értéket előállító vállalkozások letelepedésének. A kistérségben nagyon alacsony a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. A regisztrált álláskeresők mindössze 0,83%-a rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel. Mivel a kistérségben nincs felsőoktatási intézmény, ezért azoknak a fiataloknak, akik tovább szeretnének tanulni, a középiskola elvégzése után el kell hagyniuk a kistérséget és ez az elszakadás gyakran véglegessé is válik. A kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciákat tovább rontja a roma kisebbség magas aránya, integrációjuk a települések számára folyamatos kihívást jelent. Az elemzés rámutat arra, hogy minden fejlesztési elképzelést csak a települések összehangolt együttműködésével lehet megvalósítani, az Abaúj-Hegyközi kistérség felzárkóztatása csakis e horizontális elv alapján érhető el. A kistérség jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: az Abaúj-Hegyközi kistérség versenyképes, a helyi természeti adottságokra és hagyományokra épülő gazdasággal rendelkezik, ahol magas a foglalkoztatottak aránya. A lakosság képzettségi szintje magas, az itt lakók piacképes tudással rendelkeznek. A kistérség települései egymással együttműködve egy szociális szövetkezet keretei között munkalehetőséget biztosítanak a kistérség lakosai számára. A kistérség gazdaságában jelen van a tradicionális mezőgazdaság, a turizmus, valamint a magas hozzáadott értéket előállító vállalatok is, amelyek magasan kvalifikált munkaerőre tartanak igényt. A jövőkép a fejlesztés alapcélja, melyhez stratégiai és operatív célok rendelhetők. A kistérség stratégiai célja a magas arányú foglalkoztatottság elérése az Abaúj-Hegyközi kistérségben. A stratégiai cél az alábbi operatív célok elérésén keresztül valósul meg: Foglalkoztatási lehetőségek bővítése; A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése. 4
A stratégia céljai az alábbi prioritásokon és a prioritások alá tartozó intézkedéseken keresztül érhetők el: 1. prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása 1.1 beavatkozás: Kistérségi vállalkozói tanácsadás 1.2 beavatkozás: A megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzása 1.3 beavatkozás: Befektetés-ösztönzési iroda létrehozása 2. prioritás: Vállalkozóbarát szabályozási környezet kialakítása 2.1 beavatkozás: Újonnan betelepülő vállalkozások támogatása 2.2 beavatkozás: Az adóbevételek visszaforgatása fejlesztési beruházásokba 3. prioritás: Kistérségi szintű foglalkoztatás elősegítése 3.1 beavatkozás: Szociális szövetkezet létrehozása 4. prioritás: Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása 4.1 beavatkozás: A szakiskolák és szakközépiskolák képzési struktúrájának összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel 4.2 beavatkozás: Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése 5. prioritás: A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése 5.1 beavatkozás: Aktív munkaügyi központ, kapcsolattartás a térség vállalkozásaival 5.2 beavatkozás: Átképzési, továbbképzési struktúra összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel 5
I. BEVEZETÉS 1. A MUNKA HÁTTERE Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérség Társulás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől pályázati úton támogatást nyert az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiájának elkészítésére. A szakértői munka 2010 áprilisában vette kezdetét, a végleges tervdokumentumok 2010 júniusára a készültek el. A stratégia célja, hogy meghatározza a foglalkoztatást bővítő kitörési pontokat és a kapcsolódó intézkedéseket, valamint megteremtse a partnerek közötti együttműködést. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális irányvonalait. 2. A STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE A stratégia megalapozása érdekében a projekt első szakaszában a kistérség foglalkoztatási, gazdasági helyzetét feltáró helyzetelemzést készítettük el az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, T-STAR adatbázis, illetve egyéb, az időszakra vonatkozó adatbázisok elemzése révén, valamint mélyinterjút készítettünk a Munkaügyi Központ felelős munkatársaival. Az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehetőségek. A partnerség jegyében sor került a foglalkoztatási helyzetre befolyással bíró szervezetek, döntéshozók véleményének beépítésére is, két partnerségi rendezvény keretében. A partnerségi rendezvényeken jellemzően a kistérség döntéshozói, a munka-szervezetek képviselői, az érintett vállalkozások, civil szervezetek, az Abaúj-hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás és a Munkaügyi Központ felelős munkatársai vettek részt. A partnerségi rendezvényekkel párhuzamosan került sor a kistérségi, megyei, regionális, országos jelentőségű fejlesztési tervek összegyűjtésére és elemzésére. A kistérség jelenlegi helyzetét bemutató helyzetfeltárás, valamint a kívánatos, jövőbeli állapotát feltüntető jövőkép ismeretében láthatóvá válik a jelenlegi helyzet és a kívánatos állapot közötti különbség, melynek áthidalására szolgál a kidolgozott stratégia. A jövőképre és a misszióra épül a stratégia, a célok, és azt tovább bontva a részcélok meghatározása. Az intézkedések részletes ismertetése a stratégia gerince. Az intézkedések bemutatása a finanszírozási lehetőségek feltüntetésével zárul. 6
II. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK 1. FOGLALKOZTATÁSI IRÁNYVONALAK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az EU állampolgárait leginkább foglalkoztató társadalmi problémák a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés, a környezet állapota és a szociális háló. A fokozódó globális gazdasági verseny és Európa népességének elöregedése viszont azzal fenyeget, hogy fenntarthatatlanná válik az európai szociális és környezetvédelmi modell. A megoldás érdekében az EU állam- és kormányfői 2000 márciusában lisszaboni ülésükön határoztak a gazdasági, társadalmi és környezeti megújulást célzó reformstratégiáról azzal a céllal, hogy az EU 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú és fenntartható fejlődésre képes gazdaságává váljon. A lisszaboni stratégia egyik legfőbb célja a foglalkoztatottság növelése. Ehhez az EU vezetői konkrét célkitűzéseket állítottak föl: a teljes foglalkoztatottsági rátát 63-ról 70%-ra kell növelni, a női foglalkoztatottságot 55-ről 60%-ra, az 55 évnél idősebbekét pedig 40-ről 50%- ra 2004 és 2010 között. A célok elérésének egyik eszköze a munkavállalói mobilitás növelése, és az Európai Szociális Alap forrásainak képzésre, az aktív munkaerő-piaci politikákra való fordítása. Az Európai Tanács 2005 tavaszán értékelte a stratégia első öt évét, és megállapította, hogy a kitűzött célokból csak kevés valósult meg. Az eredményesség fokozása érdekében tehát úgy döntöttek, hogy az átstrukturált és leegyszerűsített stratégia középpontjába a növekedést és a foglalkoztatást állítják, és a nemzeti akciótervek révén erősítik a tagállamok elkötelezettségét a reformok végrehajtása iránt. 1 A Lisszaboni stratégiában meghatározott 2010-ig szóló foglalkoztatási célkitűzések nem teljesíthetők, mivel a válság negatív hatásai minden képzeletet felülmúlnak. Intelligens növekedésre valamint tudás- és innováció alapú gazdaságra van szükség. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, legalább 75 százalékosra kell emelni a foglalkoztatást, az uniós GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre kell fordítani, és teljesíteni kell a már kitűzött klímavédelmi és energiaügyi célokat. Ezen kívül csökkenteni kell az iskolából kimaradók arányát, és növelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkét, valamint a társadalmi befogadás elősegítésére csökkenteni kell a szegények létszámát. 2 Az elmúlt két évben az 1930-as évek óta tapasztalt legsúlyosabb világszintű gazdasági válsággal kellett szembenéznünk. A válság jelentősen visszavetette a 2000 óta elért eredményeket. Jelenleg túlzott eladósodással, lassú strukturális növekedéssel és magas munkanélküliséggel kell szembenéznünk. A gazdasági helyzet javul, ugyanakkor az élénkülés még mindig gyenge. A makrogazdasági stabilitás helyreállítása, valamint az államháztartás fenntarthatóvá tétele a növekedés és foglalkoztatás előfeltétele. Az EU-nak a gazdaságpolitikák jobb összehangolásán alapuló új stratégiára van szüksége, hogy nagyobb növekedést és foglalkoztatást tudjon biztosítani. Az Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája júniusban kerül elfogadásra az Európai Tanács által. A stratégia egyik fő célkitűzése, hogy a 20 64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátája 75 % legyen, többek között a fiatalok, az idősebb és az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén. 1 http://ec.europa.eu/magyarorszag/news/current_issues/20070831_lisszaboni_strategia_hu.htm 2 www.euvonal.hu 7
Az új stratégia első évében a tagállamok 2010 őszén benyújtják nemzeti reformprogramjaikat, amelyek részletesen tartalmazzák az új stratégia végrehajtása érdekében általuk meghozandó intézkedéseket. A Bizottság 2010 októberéig benyújtja azokra az uniós szintű intézkedésekre vonatkozó javaslatait, amelyek az új stratégiának a végrehajtásához szükségesek. 3 1. ábra: Foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, %, 2009. 3. negyedév 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Hollandia Dánia Svédország Ausztria Németország Ciprus Egyesült Királyság Finnország Szlovénia Luxemburg Portugália Csehország Franciaország Észtország Bulgária Írország Görögország Forrás: Eurostat adatai alapján saját szerkesztés EU 27 átlag: 64,8 Belgium Litvánia Románia Szlovákia Lengyelország Lettország Spanyolország Olaszország Magyarország Málta Az ábrából jól látszik, hogy 2009. harmadik negyedévében Magyarország foglalkoztatási rátája (55,5%) jóval az EU 27 átlag alatt van és az uniós tagországok közül egyedül Málta foglalkoztatási rátája (55,1%) alacsonyabb nála. A vizsgált időszakban hazánkban a férfiak foglalkoztatási rátája 61,2% (uniós átlag: 71%), a nőké pedig 49,9% (uniós átlag: 58,7%). Magyarországon csupán minden második munkavállalói korú nő dolgozik. Az alacsony női foglalkoztatás fő oka, hogy nagyon nehéz a család és a munka összhangjának megtalálása, valamint a magyar társadalom még mindig erős előítéletekkel viselkedik a dolgozó, és különösen a vezető munkakört betöltő nőkkel kapcsolatban. A női foglalkoztatás a legmagasabb (70% feletti) Dániában, Németországban és Svédországban. Az uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerő- piaci jelenléte. Magyarországon a 15 64 éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7%-a minősült foglalkoztatottnak 2009- ben, míg az EU-27 átlaga 46,2% volt.(ksh). 3 Következtetések az Európai Bizottság március 25-26-i üléséről, www.euvonal.hu 8
2. MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATÁSI CSELEKVÉSI TERVE Magyarország 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. E pénz lehívásához szükség van egy megfelelő fejlesztési tervre. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Hazánk további fejlődése, nemzetközi versenyképességének növelése megköveteli, hogy az Európai Unióból érkező forrásokat összhangban az EU lisszaboni céljaival és e célok megvalósítását szolgáló Nemzeti Akcióprogrammal - két területre összpontosítsuk: foglalkoztatás bővítése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerőpiaci aktivitásának növelése, a munkaerő-kereslet bővítése, vagyis több és jobb munkahely teremtésének ösztönzésével (különösen a hátrányos helyzetű térségekben), a kereslet és a kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztése tartós növekedés elősegítése: a versenyképesség javítása, a gazdaság bázisának szélesítése, üzleti környezet fejlesztése Az ÚMFT egyik legfontosabb prioritása a Társadalmi megújulás, mely szerint a társadalom megújulásának alapja az emberi erőforrások minőségének fejlesztése. A társadalmi megújulás stratégiája az ország versenyképességének, fenntartható fejlődésének, a foglalkoztatás bővítésének és a tartós növekedésnek is meghatározó tényezője. Fő céljai: a foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei: a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások, a munkavállaláshoz vagy önfoglalkoztatáshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások, járulékkedvezmények, a foglalkoztatási rehabilitáció és a munkahelyi egészségügy fejlesztése az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása; minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek; kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humánerőforrások fejlesztése; az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel; humán infrastruktúra fejlesztése. Cél, hogy a közszférán kívül foglalkoztatottak száma az ÚMFT beavatkozásainak hatására 4 %-al növekedjen 2015-re. A foglalkoztatás bővítését specifikus célokként az egyén foglalkoztathatóságának javításával és munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, a regionális sajátosságokhoz igazodó összehangolt beavatkozásokkal, a munkaerő-kereslet bővítésével, vagyis több és jobb munkahely teremtésének ösztönzésével (különösen a hátrányos helyzetű térségekben), valamint 9
a kereslet és a kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztésével kívánják elérni. A gazdasági válság hatására Magyarországon 2009-ben a foglalkoztatottak létszáma sokkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint, míg a 15-64 éves korosztály átlagosan 64,8%-a dolgozik az Európai Unióban, hazánkban csupán 55,4%-uk. A tagországok közül jelenleg csak Málta 54,9%-os foglalkoztatottsági szintje alacsonyabb a miénknél, míg Olaszország 57,9%-os, illetve Románia 59,2%-os értéke áll hozzá a legközelebb. Ez azért is megdöbbentő, mert Magyarországon 2009-ben a 15 64 éves férfiak 61,1%-át, a nőknek a felét foglalkoztatták, azonban így is a férfiak foglalkoztatottsága mutatott nagyobb elmaradást az uniós átlagtól. Az uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerő-piaci jelenléte. Magyarországon a 15 64 éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7%-a minősült foglalkoztatottnak 2009-ben, míg az EU-27 átlaga 46,2% volt. A középfokú végzettséggel rendelkező 15 64 évesek 61,6%-a dolgozott, ami közel 8 százalékponttal maradt el az Unió 27 tagországának átlagától. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája 78,1% volt. 4 2009-ben a válság a gazdaság minden területét elérte, nem csak a termelő, hanem a szolgáltató szektor is szembesült a fizetőképes kereslet csökkenésével, amit a létszámleépítések növekvő száma, a gazdasági szféra munkaerő-keresletének jelenős visszaesése, a munkaerő-piaci feszültségek növekedése jelzett. Ezek a negatív tendenciák Észak-Magyarország mindhárom megyéjére jellemzők voltak az elmúlt évben. A régióban a válság okozta munkahely-megszűnések csaknem kétharmada a feldolgozóipart sújtotta. A munkáltatók többsége a megrendeléseik jelentős visszaesése miatt kényszerült létszámcsökkentésre, míg mások költségtakarékossági okok miatt átszervezést hajtottak végre, több vállalkozás pedig fizetésképtelenség következtében felszámolás alá került. Az álláskeresők számának alakulása Észak-Magyarországon - április kivételével - 2009-ben is követte az országos szintű változásokat. 2008. november és 2009. március között folyamatosan növekedett az ügyfelek száma, mivel az őszi-téli hónapokra jellemző szezonális kereslet-csökkenés a gazdasági válság miatt a szokásosnál is intenzívebb volt. A létszámcsökkenés áprilisban vette kezdetét, ami a következő két hónapban egyre intenzívebbé vált az elhelyezkedési és képzési lehetőségek kedvező alakulásának köszönhetően. Júliustól októberig újra minimális létszámbővülés, illetve stagnálás történt az álláskeresők körében a tanulmányaikat befejező fiatalok, illetve a közmunkákról visszatérők beáramlása és a válság elhúzódó hatása miatt. Novembertől felgyorsult az álláskeresők számának növekedése, ami a korábbi évek tendenciáját követte. A pályakezdők összetétele a munkaerő-piaci esélyek szempontjából továbbra is rendkívül kedvezőtlen az Észak-magyarországi régióban. A fiatalok többsége legfeljebb csak az általános iskolát járta ki, ami a sikertelen elhelyezkedés legfőbb oka. Számuk évről évre növekszik, viszont egy hiányszakma megszerzése esetén jelentősen javulnának munkaerőpiaci esélyeik. A középfokú végzettségű pályakezdők létszáma minden iskolatípus esetében az átlagost meghaladó mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, mivel a beszűkült munkaerőpiac kevésbé tart igény a tapasztalatlan fiatal munkaerőre, még akkor is, ha szakmával rendelkezik. A gazdasági válság a főiskolát vagy egyetemet végzettek többségénél is meghosszabbította a munkakeresés idejét, ezért sokkal többen szerepelnek a regisztrációban, mint 2008 végén. 5 4 KSH Munkaerő-piaci helyzetkép, 2009 5 A munkaerő-pici folyamatok főbb jellemzői Észak-Magyarországon 2009. évben 10
III. HELYZETELEMZÉS 1. A KISTÉRSÉG HELYE ÉS SZEREPE A RÉGIÓBAN 1.1. A kistérség általános jellemzői Az Abaúj-Hegyközi Kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északi részén, az encsi, sátoraljaújhelyi, sárospataki, tokaji, szerencsi és szikszói kistérségek, valamint a magyarszlovák államhatár által lehatárolt területen helyezkedik el. Területe 440 km2, népessége 15 351 fő, népsűrűsége 34,81 fő/km2, az össznépesség 20%-a 60 éven felüli. Jellegét tekintve tipikusan aprófalvas kistérség: a 24 településből mindössze kettő népessége (Abaújszántó, Gönc) haladja meg a 2 000 főt. Mivel a térségre az ipar jelenléte egyáltalán nem jellemző, a környék lakossága megélhetésének körülményeit a természet kínálta erőforrások és adottságok kihasználásával próbálja elősegíteni. A térségre a mezőgazdasági területhasznosítás (zöldség, gyümölcs, bogyósok, burgonya-termesztés), a bortermelés (Abaújszántó), valamint az állattartás (sertés, mangalica, szarvasmarha, juh, kecske) és az erdőgazdálkodás a jellemző. Az utóbbi 15 évben a turizmus intenzív fejlődése is megfigyelhető. A térség rendkívül értékes természeti és épített örökséggel rendelkezik, valamint jelentősek a történelmi és egyháztörténeti emlékei is (Hernád-folyó, Zemplén, Boldogkői Vár, Regéci Vár, Kékedi Melczer Kastély, Telkibányai Aranybánya, Vizsolyi Biblia és a református templom). 1.1.1. A kistérség elhelyezkedése A 24 településből álló Abaúj-Hegyközi kistérség Magyarország észak-keleti részén, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a fővárostól kb. 230 km-re helyezkedik el. Északon Szlovákia, keleten a Zemplén, délen az Aranyos patak, nyugaton pedig a 3-as számú főút illetve a Hernád határolja. A Hernád Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjelentősebb ökológiai folyosója, mely eltérő jellegű élőhelyeket köt össze. A megyei viszonylatban közepes területű kistérség földrajzilag is jól elkülöníthető kistájakra osztható. Ezek a Zemplén, Abaúj-Hegyalja, és Szerencs-köz. Ezt a területet a természet viszonylagos érintetlensége jellemzi. A kistérség települései a Hernád-folyó mentén, illetve a Tokaj Eperjesi hegység nyugati oldalán találhatóak. A kivételes táji-természeti értékek sokfélesége mellett a települések építészeti, történelmi, kultúrtörténeti és néprajzi kincsei számottevőek. A Hernád Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjelentősebb ökológiai folyosója, mely eltérő jellegű élőhelyeket köt össze. A Zemplén hegység felől érkező Gönci-patak és Szerencs-patak kelet-nyugati folyásirányaik a kistérség területén dél felé fordulnak el, és úgy torkollanak a Hernádba. Az eltérő tájtípusok találkozása változatos talajadottságot biztosít a térségnek. Találunk kitűnő szőlőművelésre alkalmas vulkanikus talajt, hajdan volt ősrengeteg maradványaként barna-erdei talajt, lösszel borított agyagtalajt, víz által szállított üledéket, szél által szállított erősen homokos talajt, helyenként pedig szikes foltokra bukkanhatunk a magasabb és mélyebb fekvésekben. 11
2. ábra: Az Abaúj-Hegyközi kistérség földrajzi elhelyezkedése Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés Budapestről az M3-as, M30-as és a 3-as számú főutakon lehet megközelíteni. Vasúton Miskolci átszállással leggyorsabban 3 óra 17 perc alatt lehet eljutni a kistérségbe. Miskolctól kb. 60-km-re távolságra van, közúton 50 perc, vasúton 75 perc alatt lehet elérni. 1.1.2. A kistérség településszerkezete Az Abaúj-Hegyközi kistérség központja Gönc, másik városa Abaújszántó. A kistérségre az apró és törpefalvas településszerkezet jellemző. Szintén jellemző a térségre a zsáktelepülés típus is (Hejce, Baskó, Hernádcéce, Pányok, Regéc, Mogyoróska). A települések népesség szerinti megoszlását, azaz a településstruktúrát vizsgálva megfigyelhetjük, hogy az 500 fő alatti lélekszámú települések aránya a legmagasabb (58%) a kistérségben. A törpefalvak közül Mogyoróska, Pányok és Sima állandó népessége nem éri el a 100 főt sem. A térségben található települések közül csupán a két város népessége haladja meg a 2000 főt. 12
1.2. Demográfiai jellemzők Az Abaúj-Hegyközi kistérségben Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének 2,11%-a lakik, ami az elmúlt éveket figyelembe véve csökkenő részarányt jelent. A kistérség lakossága 2008-ban 15.351 fő volt, mely 1.080 fős és 6,57 százalékpontos csökkenést jelent a 2000. évi adatokhoz képest. 3. ábra: Az állandó népesség alakulása nemek szerint az Abaúj-Hegyközi kistérségben Fő 8600 8400 8200 8000 7800 7600 7400 7200 7000 6800 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Év Nők Férfiak Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés A kistérség lakosságának 51%-a nő. Az ábrából jól látszik, hogy a vizsgált időszakban a népesség mindkét nem esetében jelentősen csökkent. A népesség csökkenésének két oka van. Egyrészt a kistérségben a természetes szaporulat az elmúlt években negatív egyenleget mutatott. A fogyás 2000 óta éves szinten 82 és 202 fő között mozgott. A népesség természetes szaporodása a kistérségen belül csupán néhány településre jellemző 2008-ban: Hernádcéce, Vilmány, Korlát, Vizsoly, Hidasnémeti és Boldogkőváralja. Arányaiban a legnagyobb természetes fogyás Pányokra volt jellemző (46,5%). A népesség csökkenésének másik oka a negatív vándorlási egyenleg. 2002 és 2008 között a kistérségből évente átlagosan 463 fő vándorolt el. A vizsgált időszakban a legnagyobb mértékű elvándorlás Abaújszántóra és Vilmányra volt jellemző. A kistérség népsűrűsége 2008-ban 35 fő/km 2 megyéhez képest, ahol ez az érték 100 fő/km 2. volt, ami igen alacsonynak mondható a A népesség kor szerinti összetételét a korfa mutatja, melynek bal oldalán a férfiak, jobb oldalán pedig a nők arányszáma látható korosztályonként. Az Abaúj-Hegyközi kistérség korfája nagyon hasonló az Észak-magyarországi régió korfájához. Látható, hogy a kistérség korfája ún. urna alakú. Ez a típus a csökkenő népességű térségekre jellemző. A két korfa összevetéséből jól látható, hogy a kistérség korfája valamivel kedvezőbb szerkezetű mint a régió korfája. A 20 év alatti korosztály aránya mind a férfiak, mind a nők esetében nagyobb mint a régiós átlag. 20 év felett megfordul a folyamat, onnantól a régiós arányszámok magasabbak. 13
A férfi-nő megoszlást tekintve az általános tendencia a következő: a fiatal generációk körében férfitöbbség van (genetikai okok: több férfi születik, mint nő) ez úgy 50 év környékén kiegyenlítődik, majd az e feletti korosztályt tekintve a nők vannak többségben (a nők hosszabb élettartamának köszönhetően). A kistérségnél éppúgy, mint régiós szinten a váltás a 60 év feletti korosztálynál van, efölött vannak a nők többségben. 4. ábra: Az Abaúj-Hegyközi kistérség és az Észak-magyarországi régió korfája, 2008 65-x 60-64 50-59 40-49 30-39 20-29 Férfi (kistérség) Nő (kistérség) Férfi (régió) Nő (régió) 15-19 0-14 -0,25-0,2-0,15-0,1-0,05 0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés Az öregedési index, amely az idős népesség (65 év felett) arányát mutatja a gyermeknépesség (0-14 év) arányában tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a csökkenő népességű, öregedő társadalmakban az öregkorúak aránya milyen mértékben haladja meg a fiatalkorúakét. A csökkenő népességű, öregedő társadalmakban az öregkorúak aránya közel azonos a fiatalkorúak arányával, ennek mértékét mutatja az index. 5. ábra: Az öregedési index alakulása az Abaúj-Hegyközi kistérség településein, 2008 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés Kistérségi átlag: 0,8 Pányok Baskó Regéc Arka Hejce Mogyoróska Hernádszurdok Sima Telkibánya Zsujta Kéked Göncruszka Tornyosnémeti Abaújvár Hernádcéce Abaújszántó Korlát Gönc Fony Boldogkőváralja Hidasnémeti Vizsoly Boldogkőújfalu Vilmány 14
Látható, hogy az időskorú népesség a kistérség településeinek a felében meghaladja a fiatalkorúak számát. Nemenként vizsgálva az öregedési index értékeit azt tapasztaljuk, hogy a mutató értéke a nők esetében - Pányok kivételével - a kistérség minden településén messze meghaladja a férfiak körében mért értéket. Ez a nők hosszabb élettartamával magyarázható. A kistérségben a három legfiatalosabb település Vilmány, Boldogkőújfalu és Vizsoly. 1.3. Oktatás, képzés 1.3.1. Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben A 3-6 éves korosztályú gyermekek teljes személyiség kibontakoztatására ad lehetőséget a közoktatás első pillére, az óvodai nevelés. Ebben az intézmény típusban is biztosítani kell a szakszerű, magas színvonalú, megújulni tudó nevelését a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és feltételek között. A közoktatási intézményben a nevelőmunkának a nevelési program szerint kell folynia, mellyel egészséges, boldog, alkotóképes nemzedék nevelésének megalapozásában meghatározó szerepet betöltő óvodai nevelőmunkáról kell beszélnünk. A kistérségben 11 településen van óvodai ellátás; ezek közül sehol nem önállóan, mindegyiket más önkormányzattal együttműködve, társulásos formában; így tudják biztosítani a kötelező feladatellátást. Az intézmény fenntartások esetében nem önálló (Abaújszántó és Boldogkőváralja kivételével) intézményként működnek az óvodák, hanem közös igazgatású közoktatási intézmény részeként. 1.3.2. Az általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi önkormányzata az ellátandó kötelezettségei közül kiemelt figyelmet fordít a közoktatási feladatainak megoldására. A települések mindegyike nagyon ragaszkodik az intézményéhez, óvodához, iskolához egyaránt, hiszen ezek a kis közösségek életében a kultúra, a szabadidős programok, a civil szerveződések központját jelentik. Egyik önkormányzat sem szívesen mondana le oktatási intézményéről, mert az intézmény megszűntetése esetén tart annak lélekszámcsökkentő hatásától. Az önkormányzatok úgy vélik, hogy az óvoda, iskola jelenléte erősíti a fiatal, kisgyermekes családok helyben maradását. A kistérségben 15 településen (62,5%) nincs iskola, az önkormányzatok mindegyike intézményfenntartó társulásban gondoskodik az általános iskolai kötelező feladatellátásról. Az abaújvári 1-4 évfolyamos általános iskola 2008. szeptember 1-jétől létszámgondok miatt megszűnik. Összevont osztályokat szerveznek alsó tagozatban a göncruszkai 1-6 évfolyamos tagintézményben, a fonyi 1-3 évfolyamos tagintézményben, és a telkibányai 1-8 évfolyamos tagintézményben. A kistérségben 6 db önálló OM azonosítóval rendelkező intézmény és 3 db tagintézmény működik. A hat önálló OM azonosítóval rendelkező általános iskola közül valamennyi közös igazgatású közoktatási intézmény. Egy intézményben, Abaújszántón működik művészet oktatási intézményegység, öt iskolában pedig óvodai intézményegység. Két intézménynek van tagintézménye, az abaújszántói intézménynek kettő, a hidasnémetinek egy. A boldogkőváraljai iskolához a boldogkőújfalui óvodai tagintézmény tartozik. Így 9 településen van jelenleg általános iskolai feladat-ellátási hely. A fonyi tagintézmény 1-4 évfolyammal, a 15
göncruszkai tagintézmény 1-6 évfolyammal, a telkibányai tagintézmény 1-8 évfolyammal működik. Fonyban egy csoport 1-4 összevont osztályban és Telkibányán az alsó tagozatban két csoport kettes összevonásban működik. Összevont osztályokként működnek még a sajátos nevelési igényű szegregált csoportok Göncön, Vizsolyban és Abaújszántón. 1.3.3. Napközi, Tanulószoba, Iskolaotthonos ellátás Az iskola feladatai közé tartozik azoknak a tanulóknak a felkészítése, illetve felkészülésének segítése, akinek a családja nem vagy nem megfelelően tudja biztosítani a felkészítés, felkészülés lehetőségét. A helyi önkormányzatoknak gondoskodniuk kell az ellátatlan gyermekek napközbeni felügyeletének az ellátásáról, melynek egyik lehetséges formája a napközis, illetve tanulószobai foglalkozás. A közoktatási törvény 53. (3) bekezdése szerint az iskola, köteles biztosítani a szülők igénye alapján a felügyeletre szoruló tanuló részére a napközis illetve tanulószobai ellátást. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére pedig fontos is ennek megszervezése. Ebben a keretben válik biztosítottá a gyermekek napközbeni ellátása, és a másnapra való felkészülése. Iskolaotthonos nevelés és oktatás formában a tanulók arányos terhelését figyelembe véve valósul meg a kötelező tanórai foglalkozás, a mindennapos testedzés, a szabadidős tevékenység, valamint a másnapra való felkészülés. Napközis foglalkozást valamennyi intézményben biztosítanak a tanulók másnapra történő felkészítéséhez. Tanulószoba mindössze három intézményben szerveződik: Ilosvay Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Abaújszántó Rákóczi Ferenc Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Vilmány Rákóczi Zsigmond Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Vizsoly Iskolaotthonos nevelés-oktatást egy intézmény szervez: II. Rákóczi F. Körzeti Általános Iskola Vilmány. 1.3.4. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben Jelenleg a kistérség területén egy középfokú oktatási intézmény az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium működik, megyei önkormányzati fenntartásban. Az iskolában jelenleg szakközépiskolai és szakiskolai képzés folyik. A 2000/2001-es tanévtől mindkét képzési formában a 9. osztályokban agrár szakterületen a kerettanterv szerint kezdték meg az oktatást. Ezen belül a szakközépiskolai 9. osztályban agrárorientációs ismereteket oktatnak, és agrárorientációs gyakorlatokat tartanak. A szakiskolai 9. osztályban pályaorientáció, agrárágazati előkészítő ismeretek és agrárgazdászati előkészítő gyakorlatok szerepelnek a jóváhagyott óratervükben. A szakközépiskolai 10-11-12. osztályokban - követő iskolánként - a világbanki program szerint dolgoznak. A szakképzésük utolsó évtizedét a különböző szintű állattenyésztő képzés jellemezte. 16
Szakközépiskolai képzés (9-12. osztály) A mezőgazdasági szakmacsoporton belül agrárorientációs ismereteket oktatnak és a mezőgazdaság valamennyi területét érintő alapozó oktatást folytatnak. A képzés érettségi vizsgával zárul. A szakmai ismereteket és az idegen nyelvet a külföldi társiskolába szervezett cseregyakorlatokon mélyíthetik el a tanulók. Szakiskolai képzés (9.-10. osztály) A 9-10. osztályban a közismereti felzárkóztató oktatás mellett az agrár szakterületen folyik a képzés. A mezőgazdasági szakmacsoportban elsősorban az állattenyésztő szakképzésbe való bekapcsolódást készítjük elő. A 8. osztályt eredményesen befejező tanulók felvételt nyernek. A 9. osztály első félévében jól teljesítő tanulók a szakközépiskolai tagozaton folytathatják tanulmányaikat. Mezőgazdasági technikus képzés (2 év) Az érettségi vizsgát követő 2 évben állattenyésztést, kertészetet, növénytermesztést, gazdálkodási ismereteket, gépészetet és szakmai idegen nyelvet tanulnak a résztvevők. A szakmai fakultáció keretében állategészségüggyel, állatbetegségekkel ismerkedhetnek meg. Állattenyésztő képzés (2 év) A 10. osztály elvégzése után az állattenyésztő képzésben résztvevők megismerkedhetnek valamennyi gazdasági állatfaj (ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, nyúl, méh) tenyésztésével. Emellett állategészségügyet, gépészetet, gazdálkodási ismereteket, természetismeretet, informatikát és szakmai idegen nyelvet tanulnak. Felkészülhetnek arra, hogy a szakmai vizsgát követően bekapcsolódjanak a szakközépiskolai képzésbe, így érettségi vizsgát tehetnek. Lehetőség van traktorvezetői jogosítvány megszerzésére. Gazda képzés (2 év) A 10. osztály elvégzése után a gazdaképzésben résztvevők megismerkedhetnek a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és a gépüzemeltetés alapjaival, elméleti és gyakorlati ismereteivel. Emellett természetismeretet, informatikát és szakmai idegen nyelvet tanulnak. Lehetőség van a traktorvezetői jogosítvány megszerzésére is. Felkészülhetnek arra, hogy a szakmai vizsgát követően bekapcsolódjanak a szakközépiskolai képzésbe. Az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményegységeként működik egy kollégium a kistérség területén. A kollégium színes programjai jó alkalmak a közösségek formálására. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy e régióban, Abaújban sajnos nem sorakoznak az iskolákban, sőt az otthonokban a számítógépek, internet-vonalak, nyelvi laborok. A tanulók nagy részének itt van lehetősége megismerkedni, elmélyülni az informatika, az internet világában, megismerkedni a nyelvi laborok előnyeivel. Erre a technikai feltételek optimálisak, sőt mi több rendkívül kedvezőek, hiszen 2002 őszétől MultiCenter működik a kollégiumban. A 16 számítógépes, multimédiás oktató-fejlesztő rendszer segíti a tanulókat tanulásban, a felzárkózásban és a szabadidő hasznos eltöltésében. Hasonló feladattal bír az 5 számítógépes internetes számítógép terem is. 17
1.3.5. Felnőttoktatás és képzés Jelenleg a kistérségen belül egy középfokú oktatási intézmény van, az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, amely ellát felnőttképzést is. A mezőgazdaság tulajdonviszonyaiban és szerkezetében bekövetkezett változások természetesen hatottak a szakképzésre. A gazdálkodók negyede nem rendelkezik szakirányú végzettséggel. A kilencvenes évek végén a várható EU tagság miatt már jogszabályi feltétel lett, hogy mezőgazdasági vállalkozáshoz, családi gazdálkodáshoz legalább középfokú végzettség kell. Ezt felismerve az intézmény 1999-ben ezüstkalászos gazda tanfolyamot, 2000-ben aranykalászos gazda tanfolyamot, 2003-ban pedig mezőgazdasági vállalkozó képzést indított. Egy-egy tanévben több mint száz aktív vagy leendő mezőgazdálkodó vesz részt a tanfolyamokon a megyéből. A középiskola regionális szerepe ebben is meghatározó, mivel a megyében csak az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium szervez agrárszaktanfolyamokat. 1.4. Gazdasági helyzet Egy térség gazdasági szerkezetének elemzése során az egyes ágazatok szerepét, főbb mutatóit vizsgáljuk. Az ágazati struktúra vizsgálata azért fontos, mert szorosan összefügg a gazdasági-társadalmi fejlettséggel. Egy terület gazdaságának helyzetét jól tükrözi a regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának alakulása. 6. ábra: A regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetáganként, 2008 Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés A kistérségben regisztrált vállalkozások száma 2008 év végén 1759 db volt. Ez a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyében regisztrált vállalkozásoknak 2,46%-a. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 115, ami meghaladja mind a megyei (99), mind a regionális (110) átlagot, alatta van azonban az országos (153) átlagot. A vállalkozássűrűség e megyei és regionális összehasonlításban magas száma azonban csalóka, egyrészt, mivel a térség vállalkozásainak zöme mint a fenti ábrából is látható a kevésbé jövedelmező mezőgazdaságban található. A szolgáltatási szektorban a regisztrált vállalkozások mindössze 28,79%-a működik szemben a megyei 61%-os, valamint az országos 64%-os 18
átlaggal. Másrészt a gazdasági teljesítmény nem feltétlenül a vállalkozások számával, hanem a piaci és infrastrukturális környezet fejlettségével, a vállalkozások versenyképességével van szorosabb kapcsolatban. 7. ábra: 1000 főre jutó vállalkozások szám a kistérség egyes településein, 2008 Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés A fenti ábra a kistérség egyes településeink mutatja az 1000 főre jutó vállalkozások számát. Látható, hogy két településen (Mogyoróska és Baskó) kimagasló 200 fölötti a mutató értéke, és Regéc is csak alig marad el ettől az értéktől. A fenti okfejtésből kifolyólag az értékek mutatják e települések valós gazdasági fejlettségi szintjét. Ezek az értékek jelentősen befolyásolják a kistérség regionális és megyei átlagnál jobb vállalkozássűrűségét. Azonban az is látható, hogy olyan települések is vannak a kistérségben, amelyek nagyon alacsony vállalkozássűrűsége Hernádcéce (65), Tornyosnémeti (64), Vilmány (41), Vizsoly (74) egyértelműen e települések gazdasági fejletlenségét mutatja. Mezőgazdaság A kistérség gazdaságának alapját a mezőgazdaság jelenti. Ez jól látható a fenti 6. ábrából is, hiszen a kistérségben regisztrált összes vállalkozás majd kétharmada (1151) a mezőgazdaságban működik. A legtöbb mezőgazdaságban működő vállalkozás Göncön (234), Abaújszántón (219), valamint Boldogkőváralján (121) található, míg a legkevesebb ilyen vállalkozást Hejcén (8), Regécen (7), Hernádcécén (6), Pányokon (3), valamint Simán (1) regisztrálták. Bár a térség gazdaságának húzó ágazata a mezőgazdaság, a kistérség egyes települései között jelentős különbség van a mezőgazdaság települési gazdaságban betöltött szerepét illetően. 19
8. ábra: A mezőgazdságban működő vállalkozások száma (db), 2008 Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés A kistérség gazdaságában ahogy azt a regisztrált vállalkozások számának nemzetgazdasági ágankénti bontása is jól mutatja sokkal jelentősebb szerepe van az erdőés mezőgazdálkodásnak, mint a megye vagy a régió többi kistérségében. A térségre jellemző klíma és talajviszonyok különösen a burgonya, a búza, kukorica, a napraforgó és a szőlő, valamint a kajszibarack termelésének teremtenek kedvező feltételeket. A hegységi területek erdő borítja. Alacsonyabb részeken a gyertyán alkot összefüggő területeket, magasabb részeken már megjelenik a bükk is, míg a völgyekben a víznyelős helyeken a nyárfák és a fűzek, valamint az éger váltakoznak. Az állattenyésztésben a sertés, a baromfi, a nyúl, és a méh játszik döntő szerepet. 1.4.1. Ipar A kistérségben az ipar jelentősége marginális. A kistérségben működő vállalkozások mindössze 7,62%-a működik a bányászat, feldolgozóipar, építőipar területén. A termeléssel felhagyott malmok, kőbányák jelzik a megszűnt ipari tevékenységek helyszíneit. Az építőipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar képviseli ezt a nemzetgazdasági ágat. Jelentősebb élelmiszeripari vállalkozások közül a Szerencsi Mezőgazdasági Rt vágóhídja és húsüzeme és az Aba Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt feldolgozó üzeme említhető meg. A kistérségben 2008-ban 134 vállalkozás működött az ipar területén. Ebből a legtöbb a két városban, Abaújszántón (53) és Göncön (15) volt regisztrálva. Jellemző a kistérség gazdasági egylábúságára, hogy három településen (Abaújvár, Arka és Mogyoróska) egyetlen egy ipari vállalkozás sem működött 2008-ban, míg négy településen (Hernádszurdok, Regéc, Sima, Tornyosnémeti) mindössze 1-1, szintén négy településen (Hernádcéce, Korlát, Pányok, Vizsoly) pedig mindössze 2-2 működő ipari vállalkozás volt. 20