Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Ügyiratszám: 01/350-248 /2016. Tárgy: Döntés központi jogszabályváltozás (OTÉK) által lehetővé tett beépítési százalék növelésével kapcsolatban a Baktói, a Subasai, a Gyálaréti, az Észak-Baktói, a Tápéi és a Tompaszigeti kiskertek tekintetében Melléklet: 1 pld. határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Városi Főépítész Véleményezésre megküldve: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: Szeged, 2016. június 17.
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Tisztelt Közgyűlés! Jelen előterjesztés Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának (SZÉSZ) módosításával kapcsolatos településfejlesztési döntésről: a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatról szól. A módosítással érintett terület Szegeden a Baktói, a Subasai, a Gyálaréti, az Észak-Baktói, a Tápéi és a Tompaszigeti kiskertek, mivel a SZÉSZ csak ezeknél a területeknél határoz meg az OTÉK-tól eltérő előírásokat. A tervmódosítás célja Az elmúlt években az Önkormányzat a törvényi keretek között biztosította a beépíthetőség növelését a kiskertes övezetekben: OTÉK alóli felmentési kérelemmel az országosan megengedett 3%-ról 5%-ra emelve a helyi előírást a módosítással érintett területeken. Ennél magasabb érték meghatározását a jogszabályok akkor nem tettek lehetővé. A napokban bekövetkezett központi jogszabály-változás után a helyi szabályozáson is szükséges átvezetni a módosítást, hogy az OTÉK által most előírt 10%-os maximális beépíthetőség az összes mezőgazdasági területre alkalmazható legyen. Magyarország hivatalos lapja, a Magyar Közlöny 84. számában lett kihirdetve 2016. június 13-án az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet. Ennek 1. -ában döntöttek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosításáról, mely lehetővé tette a mezőgazdasági területeken a beépíthetőség 10%-ra történő növelését: 1. (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 29. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet. (2) Az OTÉK a) 6. (1) bekezdés a) pontjában a legalább 5%, szövegrész helyébe a legalább 10% b) 6. (1) bekezdés b) pontjában a legfeljebb 5% szövegrész helyébe a legfeljebb 10% c) 29. (3) bekezdés nyitó szövegrészében a mezőgazdasági területen szövegrész helyébe a mezőgazdasági területen a (8) bekezdésben foglalt telek kivételével d) 29. (3) bekezdés 2. pontjában a legfeljebb 3%-os szövegrész helyébe a legfeljebb 10%-os e) 29. (3) bekezdés 3. pontjában a legfeljebb 3%-os szövegrész helyébe a legfeljebb 10%-os f) 29. (4) bekezdésében a mezőgazdasági területen lakóépület szövegrész helyébe a mezőgazdasági területen a (8) bekezdés kivételével lakóépület szövegrész, a megengedett 3%-os szövegrész helyébe a megengedett 10%-os g) 29. (5) bekezdésében a 3%-os beépíthetőség szövegrész helyébe a 10%-os beépíthetőség h) 30/B. (4) bekezdésében a legfeljebb 5%-ig szövegrész helyébe a legfeljebb 10%-ig szöveg lép. A fenti előírás a záró rendelkezések 20. (1) bekezdése alapján a kihirdetését követő napon (2016. június 14.) lépett hatályba.
2016. június 14-től az OTÉK mezőgazdasági területekről szóló 29. -a így az alábbiak szerint módosult: 29. (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el. (2) A mezőgazdasági terület: a) kertes, b) általános mezőgazdasági terület lehet. (3) A mezőgazdasági területen a (8) bekezdésben foglalt telek kivételével 1. a 720 m 2 -t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad, 2. a 720 1500 m 2 közötti területnagyságú telken a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 3. az 1500 m 2 -t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. (4) A mezőgazdasági területen a (8) bekezdés kivételével lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m 2, egyéb művelési ág esetén 6000 m 2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet. (5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m 2 -t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. (6) A birtokközpont telkén az (1) és a (4) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület elhelyezhető. (7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg. (8) Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet. Fentiek alapján 2016. június 14-től Szeged MJV közigazgatási területén minden mezőgazdasági terület beépíthetősége 10%-ra emelkedett. Szeged MJV mindig is nagy figyelmet fordított arra, hogy a jogi előírásoknak megfelelő és az érintett partnerek elvárásaival összhangban lévő, a kiskertes területekre vonatkozó szakmai javaslatok mielőbbi elfogadásával a szegedi kiskertes családokkal kapcsolatban kialakult helyzet megnyugtató rendezésre kerüljön. Annak érdekében, hogy a magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció megvalósulhasson, szükséges a 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelet (SZÉSZ) módosítása: SZÉSZ 19. (9) és (10) bekezdésének hatályon kívül helyezése SZÉSZ 1.2.1. melléklet E) táblázat alatti (OF) övezeti kód felirat az állami főépítészi
hatáskörben eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal CSD/01/77-2,3/2015. Ügyiratszámú, Szeged MJV Településrendezési Eszközeinek teljes körű felülvizsgálatára vonatkozó záró szakmai véleményében adott OTÉK felmentés szerinti értéket jelenti. szöveg hatályon kívül helyezése SZÉSZ 1.2.3. melléklet A) táblázat alatti (OF) övezeti kód felirat az állami főépítészi hatáskörben eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal CSD/01/77-2,3/2015. Ügyiratszámú, Szeged MJV Településrendezési Eszközeinek teljes körű felülvizsgálatára vonatkozó záró szakmai véleményében adott OTÉK felmentés szerinti értéket jelenti. szöveg hatályon kívül helyezése SZÉSZ 1.3. melléklet: Belterületi Szabályozási Terv tervlapjainak módosítása: 18-3, 25-2, 25-4, 26-1, 26-2, 26-3, 26-4, 30-2, 30-4, 31-1, 31-3, 34-2, 35-1, 46-4, 47-3, 52-2, 57-2, 58-1 (= 18 db) SZÉSZ 1.4. melléklet: Külterületi Szabályozási Terv tervlapjainak módosítása: 18, 46, 52, 57, 58 (=5 db) Mivel a SZÉSZ módosítása magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció érdekében történik, ezért az egyeztetési folyamata a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Településrendezési kódex) 32. (6) c) pontja alapján tárgyalásos eljárással történhet. A Településrendezési kódex 42. -nak megfelelően a tárgyalásos eljárás menete: 42. (1) Tárgyalásos eljárás esetén a településrendezési eszközt a partnerségi egyeztetéssel egyidejűleg kell elkészíteni. (2) A partnerségi egyeztetés lezárását követően a polgármester végső szakmai véleményezési szakasz lefolytatását kezdeményezi az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtott kérelemmel. A kérelemnek tartalmaznia kell a településrendezési eszköz tervezetét, és az elkészített megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot, valamint annak egy másolati példányát elektronikus adathordozón és a partnerségi egyeztetés eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet. (3) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül kezdeményezi az egyeztető tárgyalást. (4) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az egyeztető tárgyalásra a hely és az időpont megjelölésével, a tárgyalás előtt legalább 8 nappal elektronikus úton, a településrendezési eszköz megküldésével meghívja: a) a 9. mellékletben meghatározott valamennyi államigazgatási szervet, b) településszerkezeti terv készítése vagy módosítása esetében az érintett területi, települési önkormányzatot, c) a fővárosi településrendezési eszköz esetén az érintett kerületi önkormányzatot, továbbá d) a partnerségi egyeztetés szerint az eljárásban érintett partnereket. (5) Amennyiben a településrendezési eszköz készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az egyeztető tárgyalás összehívásával egyidejűleg az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér az érintett államigazgatási szervtől. (6) Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a jegyzőkönyvet és záró szakmai véleményét 8 napon belül megküldi a polgármesternek, a településrendezési eszköz elfogadásához. A tárgyalásos eljárás megindításához szükséges a partnerségi egyeztetés szabályainak a meghatározása.
A partnerségi egyeztetés lezárását követően, az állami főépítész által lefolytatott egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvével együtt a polgármester a módosítást várhatóan 2016. szeptemberében a T. Közgyűlés elé terjeszti. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a határozati javaslat elfogadására. Szeged, 2016. június 17. Dr. Botka László polgármester