a gimnáziumok 3. évfolyama számára

a gimnáziumok 3. évfolyama számára 1

a gimnáziumok 3. évfolyama számára Erich Mistrík, Zoltán Janikovič

szerzők - autori: prof. PhDr. Erich Mistrík, CSc., Mgr. art. Zoltán Janikovič, PhD. fordította - preložila: Laukó Zsuzsanna lektorálták - lektorovali: XXXXXXXXX, XXXXXXXX illusztrációk, sémák és fényképek - ilustrácie, schémy a fotografie: a szerző archívuma és a 140. és 143. oldalon felsorolt források fényképek - ilustračné fotografie: Výtvarná agentúra A1, Žilina - Ing. Jaroslav Horečný (borító) grafikai korrektúra és prepress - grafická úprava a prepress: Výtvarná agentúra A1, Žilina - Ing. Jaroslav Horečný, Ing. Jaromír Moškoř nyelvi korrektúra - jazyková korektúra: Krcsmériné Gyurkovics Mária A kiadványt a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma a gimnáziumok 3. évfolyama számára 2010. november XX-én a CD-2009-35225/36704-1:912 határozati számon tankönyvvé nyilvánította. Az engedélyezési záradék 5 évig érvényes. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Schválilo Ministerstvo školstva Slovenskej republiky pod č. CD-XXXX-XXXXX/XXXX-1:912 zo dňa XX. novembra 2010 ako učebnicu Umenie a kultúra pre 3. ročník gymnázia. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľov práv. Első kiadás - Prvé vydanie, 2010 Kiadó - Vydalo: Združenie EDUCO 2010, Prievidza Nyomda - Tlač: Patria I., spol. s r.o., Prievidza ISBN XXX-XX-XXXXX-XX-X

Művészet és kultúra Tankönyv a gimnáziumok 3. évfolyama számára Erich Mistrík, Zoltán Janikovič Kiadó: Združenie EDUCO 2010

TARTALOM Kulcs a tankönyv használatához 9 1. A giccs 11 A boldogság illúziója 12 2. A műalkotások 25 A mű mint a művész megnyilatkozása 26 A mű mint a szépség keresése 39 A mű mint szimbólum 58 A mű mint isten megjelenítése 68 Az aura nélküli mű 78 A mű mint örömforrás 91 3. Működés a kultúrában 105 Média a kultúrában 106 A művészet piaca 115 Visszaélés a művészettel 120 Befejezés 126 A szerzők ajánlása pedagógusoknak 128 Mellékletek 130 Irányzatok és stílusok az európai kultúrtörténetben 130 Összefoglaló könyvajánlás a művészet és kultúra 138 történetéhez

KULCS A TANKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ A tananyag szövege, kérdések és fogalmak 1. kulcsszavak Szerző, a kép címe, keletkezésének ideje Feladatok és kérdések Munkánkkal és titkos vágyainkkal kapcsolatos reflexió Irodalmi művekből vett idézetek A tananyag kifejtése és a főbb fogalmak magyarázata. Kiegészítő képek További gondolatébresztő kérdések iskolába és iskolán kívülre. Alkotó, személyiségek A fejezetek közötti képek gondolkodásra ösztönöznek Mellékletek 1 A speciális szakkifejezések magyarázata. Nézd meg a DVD-n! 9

Psalle modulamina, Regensburg (Regensburg), 9. sz. Oskar Rózsa (*1974) 10

1. A GICCS 11

A BOLDOGSÁG ILLÚZIÓJA Cél: Bizonyítékokat keresünk arra, hogy miért tartunk bizonyos tárgyakat giccsnek. Mit értünk giccsen? Rachef (i.e. 2500 körül), fáraó, aki a nagy szfinxet építtette. Az ilyen művek reprezentálják a giccsről alkotott általános elképzelésünket. Néhány dolgot már tudunk a giccsről: tudjuk, hogy a törpe mindig mosolyog, kicsi és a kertben áll. Tudjuk, hogy olykor a bányászoknak segít. Tudjuk, hogy a porcelán szarvasok és őzek mindig futnak valahová, miközben a szekrényben állnak. Tudjuk, hogy az angyalok a szépség, a költészet és a fantázia világából való misztikus lények. Miért nem képzeljük magunk elé a giccs szó hallatán a híres egyiptomi nagy szfinxet? Mi van, ha az is egy giccs? Veldon Simpson, építész, aki szfinxet épített Las Vegasban (Las Vegas). Gíza (Gíza), Egyiptom (Egypt), kb. i.e. 2500 Las Vegas (Las Vegas), USA (USA), 1993 12

Kinek tetszik jobban az első és kinek a második szfinx? Gondolkodjunk el azon, miért tartjuk az egyiket vagy másikat szebbnek? Próbáljuk meg öszszehasonlítani ennek a két szobornak a jellemzőit! Így olyan bizonyítékokat szerzünk, melyekkel alátámaszthatjuk döntésünket - az esztétikai értékelésünket. esztétikai értékelés Szfinx és piramis Egyiptomban (Egypt) Igazi történelmi emlék. I. e. 2500 körül jött létre, hogy őrizze az utat a piramishoz és a Nílushoz (Níl) közeli templomkomplexum között. Őrizte a halott fáraót és a szertartásokat, melyeket a gyászmise templomban tartottak. Az oroszlántestű, emberfejű lény eredete az ókori Egyiptomba (Egypt) nyúlik vissza. A szfinxek az ókori egyiptomiak vallási képzelőerejének részei voltak. Szent teremtményként tisztelték. A szfinx képe Egyiptomban (Egypt) a különböző korokban különböző istenségeket reprezentált a bebalzsamozók istenét (sakál), a nap istenét (sas), az istenített fáraót stb. Saját természetes kontextusában található, ahol kapcsolatot teremt az ókori egyiptomiak életmódjával - az ünnepségek és szertatások része. Színei régen lekoptak, egyhangúvá vált. Az arca eredetileg barnássárga vagy vöröses színű volt. Szfinx és piramis az USA-ban (USA) Új építmény, mely utánozza a történelmi építményeket. A 20. sz. végén jött létre (4500 évvel később, mint az egyiptomi), hogy őrizze a hotel bejáratát. Azért jött létre, hogy már messziről érdeklődést keltsen, hogy a gazdag turistáknak és a kaszinó játékosainak olyan érzésük legyen, hogy egy kivételes helyen vannak. És azért is, hogy a hotelt minden más hoteltől megkülönböztesse. Az ilyen teremtménynek nincsenek gyökerei az USA (USA) kultúrájában. Az USA (USA) kultúrájában nem jött létre semmi szfinxhez hasonló. Las Vegasban (Las Vegas) semmi mást nem kell ábrázolnia, mint az egyiptomi nagy szfinxet. Egy emlék utánzata, melyet új kontextusba vittek át. Nem kötődik az USA-ban (USA) élő emberek életmódjához. Színes, tarka. Sokkal halványabb, világoskék árnyalattal. Miért híres város Las Vegas (Las Vegas)? Keressük meg a térképen, milyen messze vannak egymástól ezek a szfinxek! 13

Egy Prágában (Praha) élő szlovák író sok könyvet írt az ókori Egyiptomról (Egypt) Ki volt ő? Komolyan megrongálódott. A természetes erózió, az arab képrombolás (ikonoklazmus) és a napóleoni ágyúzás tette tönkre. Élettelen, nem rendeznek mellette vallási szertartásokat. Már csak egy halott emlék és turista látványosság. Neve az ókori görög mitológiából származik. Az egyiptomiak másként nevezték, pontos nevét ma nem ismerjük. Az ókori Egyiptom (Egypt) kultúrájának és gazdaságának erejét mutatja. Egy piramis alakú sír előtt fekszik. Tutanhamon sírja a Királyok völgyében (Údolie kráľov) található, közel az egyiptomi Luxorhoz (Luxor), mely Gízától (Gíza) (ahol a nagy szfinx található) légvonalban kb. 500 km. Kahira (Káhira) mellett, Gízában (Gíza) található, nem Luxorban (Luxor). A piramisok a világ legnagyobb építményei, a nagy szfinx több ezer évig a legnagyobb szobor volt a világon - hossza kb. 45 m, a feje 4 m széles. Az egyiptomi piramisokban folyosók vannak, melyek a fáraók sírjaihoz vezetnek. Ezeken a szűk és kicsi tereken kívül a piramisokat kőhalmok töltik ki. Új, tehát ép. Élő, egy élő város része. A hotelba való belépést szolgálja és turista látványosság. Az első pillanattól kezdve szfinxnek hívták. Az USA (USA) kultúrájának és gazdaságának erejét mutatja. Egy piramis alakú hotel és kaszinó épülete előtt áll. A hotel belsejében többek között Tutanhamon fáraó sírjának teljes mása is megtalálható. Las Vegasban (Las Vegas) a Luxor Hotel előtt áll. 2010-ben ez volt a világ harmadik legnagyobb hotelje. A szfinx kb. két emelettel magasabb, mint az egyiptomi. A hotel belsejében található a világ legnagyobb átriuma, több emelet magas építményekkel, erkélyes hotelfolyosókkal és különböző egyiptomi látványosságokkal. Találunk még más különbségeket is? Nézzünk körül alaposan az interneten, ahol mindkét szfinxről és piramisról sok részletet találunk. A Las Vegas-i szfinxnek nagy sikere van, sok embernek tetszik. Lehet, hogy sokaknak közülünk is. Miért vonz bennünket? Nézzünk meg további összefüggéseket! Abban az időben, amikor Egyiptomban (Egypt) szfinxeket építettek, a világon pl. ilyen szobrokat alkottak: Szobor a Kiklád szigetekről (Kykladské ostrovy) kb. i.e. 2600, magassága 63 cm Szobor Észak Kaukázusból (severný Kaukaz) kb. i.e. 2500, magassága 8 cm 14

Amikor a szfinxet építették az USA-ban, a világban pl. ilyen szobrok épültek: Louise Nevelson (1899-1988) Louise Nevelson: A lemetszett árnyék. 1982, 300 x 360 cm Gina Pane, Assisi Szent Ferenc, háromszor, stigmákkal. 1987, 170 x 178 cm Az egyiptomi szfinx építése idején (i.e. 2500 körül), az emberek Egyiptomban (Egypt) képesek voltak alapvető sebészeti beavatkozásokra, Közép- Ázsiában (stredná Ázia) megzabolázták a lovat; i.e. 3000 körül Babilonban (Babylón) betömték a lyukas fogakat, i.e. 2700 körül a kínaiak selymet gyártottak, i. e. 2300 körül szintén a kínaiak először figyeltek meg egy üstököst. Az amerikai szfinx építése idején (a 20. sz. kilencvenes éveiben), Franciaország (Francúzsko) és Nagy-Britannia (Veľká Británia) közösen nyitotta meg az alagutat a La Manche csatorna (kanál La Manche) alatt (1987), az USA-ban (USA) először indították útjára a Columbia űrsiklót (1991), gyorsan fejlődött az internet, 1996-ban Japánban (Japonsko) elkezdték árulni a CD hordozókat és Skóciában (Škótsko) megszületett a Dolly nevű juh mint az első klónozott emlős. Megmaradt a kérdés nekünk melyik szfinx tetszik jobban? Mi történik, ha egyik sem vagy éppen mindkettő tetszik? Ki és minek alapján dönti el, hogy melyik álláspont a helyes? Térjünk vissza a múlt tanévben tárgyalt művészeti alkotásokhoz. Láthattuk, hogy a művészeti alkotás több réteget hordoz - az anyagot, a témát és jelentést. Láthattuk, hogyan változtak a zeneművek századfordulókon keresztül, láthattuk, hogyan változott meg Seherezádé története a színházi vagy televíziós változatban. Emlékezzünk vissza az okokra! Próbáljunk meg hasonlóan gondolkodni a szfinx esetében is! Azt is állíthatjuk, hogy az amerikaiak a nagy szfinxet átvitték Egyiptomból (Egypt) az USA-ba. Milyen a külső megjelenése ennek a két szfinxnek? Az egyiptomi szfinxen látni az évszázadok hatását. Az amerikai sima, sugárzó, tiszta. Mit vesztett és mit nyert a szfinx az USA-ba (USA) történt átvitellel? Elvesztette kulturális, vallási és történelmi összefüggéseit. Új színt kapott és csatlakozott a szerencsejáték ipar központjához. Gina Pane (1939-1990) Gyorsabban múlik az idő ma, mint a múltban? Mi alapján érzékeljük az időt csakis az órán keresztül? döntés Dolly külső megjelenés 15

összefüggés a korral kifejezés jelentések érzések Hogyan függ össze a két szfinx korának művészeti alkotásaival? Az egyiptomi szfinx azok közé a mitológiai és vallási irányú szobrok közé sorolható, melyek az adott korban jöttek létre. Az amerikai sehogy sem függ össze saját kora művészeti alkotásaival. A mai szobrok elsősorban a szabad fantázia vagy a művész emócióinak kifejezői. Hogyan függnek össze a szfinxek saját koruk megismerésével és technológiai találmányaival? Amikor egy egyszerű egyiptomi szfinxet építettek, az emberek egész egyszerű technológiai találmányokat alkalmaztak (összehasonlítva a jelenlegivel). A forma lemásolása az amerikai szfinxben éles ellentétben áll az emberiség tudományos és technológiai állapotával. Mit fejez ki a két szfinx? Az egyiptomi komoly, szigorú és misztikus, tekintete valahová a semmibe réved. Nem kínál nekünk örömet, de figyelmeztet az emberi élet mélyebb dolgaira. Az amerikai szintén komoly, de mintha kedvesen hívna magához. Finom, de élénk színei azt érzékeltetik, hogy társaságában kellemesen fogjuk érezni magunkat. Milyen jelentésük van a szfinxeknek? Az egyiptomi elvezet bennünket az egyiptomi istenek és uralkodók világába. Emlékeztet a világ múlandóságára és a halál utáni örök életre, melyben az egyiptomiak hittek. Az amerikai a szórakozás és a játék világába vezet bennünket. Figyelmeztet arra, hogy a világ tele van szép és kellemes szituációval. Hogyan érezhetjük magunkat a szfinxek közelében? Az egyiptominál elsősorban magunkba mélyedünk és keressük a válaszokat az élet és halál örök emberi kérdéseire. Az amerikai mellett örülünk az életnek. Kérdezzünk fordítva is! Az egyiptomi szfinxnél érezhetjük-e azt, hogy az élet tele van szép és kellemes szituációval? Kedvesen hívogat magához? Az amerikai szfinxnél elgondolkodunk az élet és halál örök emberi kérdéseiről? Szigorú és misztikus? 16 öröm optimizmus Ha hinnénk a halál utáni örök életben, és azt örömtelinek ítélnénk meg, az egyiptomi szfinx előtt örömet lelnénk a világban, kellemesen éreznénk magunkat mellette. Örülhetnénk az évezredek jelenlétének, annak, hogy Rachef fáraó ilyen emléket hagyott hátra, hogy a szfinx elhívhat a gyászmise templomába vezető útra. Az ókori Egyiptom (Egypt) összetett vallási és kulturális kontextusa, mely jelen van Gízában (Gíza), hordozza az élet sötét, nehéz és kellemetlen oldalát, de az örömteli, optimista, reményteljes oldalát is.

Azt gondolhatjuk, hogy azért gyönyörű, mert igen gazdag, sokoldalú jelentéssel bír. Gondolhatjuk, hogy fennkölt, mert nagyon komoly témát testesít meg, olyat, mint az elmélkedés az élet és halál határáról. Teret nyit különböző gondolatainknak, elképzeléseinknek és érzéseinknek. A szfinx mintha azt mondaná: Emlékezzetek a halálra, ne feledjétek, hogy minden tettetek meg lesz jutalmazva vagy meg lesz büntetve. Ha örültök az életnek, ne feledjétek, hogy már sírtatok vagy sírni fogtok. Mindezt nem kínálja nekünk a szfinx automatikusan és könnyen, ezt meg kell keresnünk benne úgy, hogy hosszasan nézzük az arcát, megtudunk néhány dolgot a történetéről és szerepéről, érzékeljük természetes környezetében stb. Az amerikai szfinx előtt nehezünkre esik az életről és halálról elmélkedni. Az élet sötét oldalai ott egyáltalán nincsenek jelen, a szobrot úgy alkották meg, hogy ne is emlékeztessen bennünket az élet komoly oldalára. Csak egy egyszerű kellemes életérzést kínál. Mellette csak arra gondolhatunk, hogy kellemes, mert jelentései szegényesek és egyoldalúak csak a kellemesre és örömtelire irányulnak. Nem nyit teret gondolatainknak és képzelőerőnknek. Arra kényszerít, hogy örüljünk az életnek. Ez az öröm azonban nem mély, mert nem a megelőző szenvedésből fakad. Ez egy pillanatnyi öröm. A szfinx mintha azt mondaná: Nézzétek, milyen színes vagyok, ámuljatok el nagyságomon, örüljetek az életnek. A sírás és fájdalom nem létezik, nálam csak élvezetet és örömet találtok. Mindezt nem kell bonyolult módon keresgélni a szfinxben, ez első látásra, rögtön egyértelmű. Az amerikai szfinx olyan alkotás, mely giccsként funkcionál. Csak az életből áradó felszínes örömet kínálja, mely nem bánat és fájdalom árán született, csakis kellemes alakját erőlteti ránk. Emellett természetellenesen kényszerítették környezetébe, mesterségesen és hibásan másolja az ókori szobrot, olyan funkciókat képvisel, melyekkel az eredeti semmiképp nem rendelkezhetett. A másolás és a régi műalkotások felhasználása az alkotómunkában rendszeres és a mai kultúrában gyakran előfordul. A művészek azonban arra törekszenek, hogy új értelmet adjanak az eredeti műalkotásoknak, bár olykor nevetségessé is akarják tenni őket (ahogy ezt az első évfolyamon láthattuk M. Bančej versének olvasása közben). A giccs azonban elkülöníti a művet eredeti kontextusától illetve más összefüggésektől, csak egyetlen funkciót tulajdonít neki arra kényszeríti a nézőt, a hallgatót, az olvasót, hogy örüljön és boldog legyen. A giccs az örömteli világról való elképzelését erőlteti ránk, nem biztosít teret az embernek, hogy saját elképzeléseit kialakítsa. A giccs felszínes és más jelentéseket kínál, mint a műalkotás, mely sokféle és teljesen más módon értelmezhető. Figyeljük meg, hogy a giccset a műalkotástól nem csak a létrehozott mű struktúrája alapján különböztetjük meg! Figyelembe vesszük azokat az öszszefüggéseket is, melyekben a tárgy vagy mű létrejött és létezik. A zenében is így jelenik meg a giccs? Egyértelműen meghatározható, hogy mikor hallgatunk még művészi zenét, és mely szerzemények sorolha- keresés kellemes sok- oldalúság egyoldalúság első látásra funkció másolat erőltetés felszínesség 17

zenei interpretáció 18 zenei anyag a művészet felhasználása Antonio Vivaldi élettér Vanessa Mae tók már a giccs közé? Kihasználhatjuk úgy a művészetet, hogy giccs váljon belőle? A zenetörténetben keressük közösen eredeti szerzői kompozíciók utánzatait, és próbáljuk meg applikálni a két szfinx előző összehasonlítását! Elmélkedésünket három részre osztjuk: 1. Azonos tematika eltérő zenei interpretációja. 2. A zenei anyag új formába való átdolgozása. 3. A zeneművészet felhasználása. Keressük meg és hallgassuk meg a barokk zeneszerző, Antonio Vivaldi (1678-1741) Négy évszak című művét, majd próbáljuk a szfinxhez hasonlóan értékelni: 1. A barokk 2 The English Concert zenekar, melynek művészeti vezetője Trevor Pinnock, hegedűszólistája Simon Standag, eredeti hangszerek vagy másolataik felhasználásával hűen megőrzi a mű eredetiségét. 2. A brit hegedűművész, Vanessa Mae (*1978) modern előadásmódja felveti a kérdést, hogy mi is történt A. Vivaldi zenéjével: hogyan változott meg a mű kifejezőereje, hogyan közelít a mai népszerű zenéhez? 3. A zene különböző célokra való felhasználása, mint pl. kávéházakban, a hotelok liftjeiben, a repülőterek halljában, a zeneműveket egy melléktermékké alakítja, pedig nem ebből a célból komponálták őket. A mindennapi életterünk részévé változtatja. Nézzük meg, miben különbözik ugyanannak a műnek háromféle előadása: A Négy évszak c. zenemű 1725-ből Antonio Vivaldi Barokk környezetben alkotott. Emocionálisan elkötelezett- saját szonettjei alapján alkotott. Eredeti hangzású előadásmód. Kifejezi a barokk kort és a kor virtuozitását 3 a zenei szerkezetben és hangszerjátékban. A mű interpretációi a 21. században Kamarazenekarok Törekvés a barokk környezet megőrzésére. Az emocionális erőre való törekvés. Igen, olykor eredeti hangszerek felhasználásával. A kifejezésmódjára való törekvés. Népszerű művészek Nem törekszenek a barokk környezet megőrzésére. Az emocionális erőre való törekvés. Igen, de gyakran a legújabb technika eszközeinek segítségével beleavatkozik a zene tartalmába. Nem respektálja a barokk kor virtuozitását. Tömeges felhasználás Barokk környezet nélküli. Emocionális erő nélkül. Igen, de gyakran a legújabb technika segítségével. Nem respektálja a barokk kor virtuozitását. 2 A tankönyv mellékleteiben megtaláljuk jellemzését azoknak a stílusoknak és stíluskorszakoknak, melyekkel a tankönyvben találkozunk. 3 A latin virtus = érték, értékes szóból. A virtuozitás a művészi technika legnehezebb feladatainak bravúros megoldása.

KIFEJTÉS A giccs keletkezése A történészek a mai napig nem tudtak megegyezni abban, hogy mikor is keletkezett a giccs. Az a nézet a leggyakoribb, hogy a giccs a 19. század első felében jött létre Németországban (Nemecko), és tömegesen a 19. század második felében terjedt el. A 19. század elején az ipari forradalom hatására többek között megnőtt a társadalmi középréteghez tartozók száma is. Nem voltak elég gazdagok ahhoz, hogy a legjobb minőségű és a legjobb mesterek által készített használati tárgyakat szerezzék be azok nagyon drágák voltak. Azonban nem voltak teljesen szegények, sokan közülük jól szituált, gazdagabb emberek benyomását akarták kelteni. Ezért fontosnak tartották, hogy háztartásaik úgy hassanak, mint a gazdag, megbecsült embereké. Otthonukat a gazdagokéhoz hasonló tárgyakkal szerették volna berendezni. A manufaktúrák és az ipari tömeggyártás egyidejű fejlődésével lehetővé vált az egyforma tárgyak nagy mennyiségű gyártása. Már nem volt szükség arra, hogy egy mesterember egyenként készítsen el pl. minden széket, hiszen a nagyipar százával gyártotta őket. A középréteg így tudta beszerezni azt a bútort, mely úgy hatott, mint a legjobb mesterek által faragott, gazdagon díszített antik bútor pedig ezek csak az ipar által gyártott darabok voltak. Ha falaikat híres festők képeivel akarták díszíteni (ahogy az a nemesi házaknál szokás volt), vehettek egy ügyes festő által készített reprodukciót. A giccs a jó minőségű, drága anyagból készült értékes tárgyak olcsó utánzataként jött létre valaki külsőre megegyező tárgyakat készített olcsó anyagokból, melyek úgy festettek, mintha drágák lettek volna. Az anyagra nyomott mintának hasonlítania kellett a drága hímzéshez, az iparilag megmunkált fának faragottnak kellett tűnnie, az üvegből öntött figuráknak a kristályból készültet kellett utánoznia stb. A giccs virágzása a 20. századra tehető, amikor már lehetőség nyílt a tömeges gyártására. A nagy mennyiség olcsóbbá teszi a termelést, ezért ilyen termékek megvásárlását sokkal több ember engedheti meg magának. A technológia fejlődése szélesítette a lehetőségek körét, ezért manapság tucat számra készülnek a régi mesterek nagy méretű képeinek másolatai, kellemes dallamok kerülnek elő a keverőpultokról, a gipszszobrok utánozzák a márványból készült szobrokat. A tömegkultúra a giccset saját alaptermékének tekinti (pl. vizuális effektek a dalversenyeken, melyek azonban nem minőségi művek). A giccs ma begyűrűzött az emberi alkotások minden területére 4. A giccses tárgy nem függ szorosan össze saját korával, ugyanolyan hatása lehet más helyen, más emberek között, más helyzetekben. Úgy alkották meg, hogy a különböző régiók különféle embereiben ugyanazt az 4 Körmöcbányán (Kremnice) található a Giccsmúzeum. További információkat találtok a www.gyc.sk honlapon. társadalmi réteg nagy mennyiség utánzás tömegkultúra 19

érzést váltsa ki. A giccses termékek vonzóak, megértésükhöz nincs szükség pszichikai erőfeszítésre. Néhány tárgyat, mely a 19. sz. előtt keletkezett, ma giccsnek tartunk, bár nem tisztázott, hogy létezett-e giccs a 19. sz. előtt is. Igazság szerint nem, és máig sem erősítették meg, hogy a múltban élő emberek, bármit is úgy ítéltek volna meg, mint mi a giccset. Csak az a biztos, hogy a 19. századtól a mai napig létezik. A giccs megnyilvánulásai A giccs alapvető jellemzője, hogy valami értékesebbnek tűnik, mint amilyen a valóságban. A tárgy tulajdonosa, a néző/hallgató/olvasó kultúrembernek tűnik, mert tulajdonosa és értője egy kulturális tárgynak de valójában csak egy utánzat értői és tulajdonosai. Hasonlítsuk össze a giccs és műalkotás tulajdonságait: Giccses tárgy Standard és hiteles kifejezőeszközök. A művészet anyagát és formáit utánozza, élősködik rajtuk. Sematikus világnézetet kínál. Külső megjelenése szakmailag megfelelő. Meggyalázza az anyagot, pl. a porcelánnak úgy kell kinéznie, mint a fának. Nem mutatja meg, és nem ismeri el a világ új oldalait. Hazudik, a boldogság illúziójával áltat bennünket. Eltakarja szemeink elől a boldogtalanságot. A világot örök életű idillként mutatja be, melyben a rossz nem létezik. Tetteti, hogy érti a világot és az embereket. Olyan alkotás, hogy világnézetével kénytelenek vagyunk egyetérteni. Manipulál bennünket. Felszínes humort kínál. Nincs benne tragédia. Ha mégis, akkor csak mint hősi idill. Képei szegényesek. Szereti az emocionálisan fajsúlyos témákat. Az ábrázolt világ könnyen felismerhető. Műalkotás Új kifejezőeszközök állandó megalkotása. Új anyagokat és formákat keres. Mindig új és szokatlan világnézetet kínál. Külső megjelenése egységben kell hogy legyen a jelentésekkel, a szakmai megfelelőség csak ebben a kontextusban működik. Respektálja az anyag természetét. Provokál bennünket, hogy új ismereteket hozzunk létre a világról. Őszinte, az illúziók arra szolgálnak, hogy felfedjék az igazságot, még ha fájó is. A jó és rossz harcával teli, állandóan változó világ nyugtalanító képét mutatja. Rámutat arra, hogy a világot és az embereket nehéz megérteni. Még ha nagyon szuggesztív is, ránk hagyja, hogy milyen véleményt alakítunk ki. Fejleszti önállóságunkat. Sok iróniát kínál. Sok tragédiát kínál. Szokatlan képek sokaságát közli. Olyan témákat is feldolgoz, melyek nem hordoznak emocionálisan erős töltést. Olykor eltakarja azt, amit ábrázol. 20

A gondolatokat és érzéseket közvetlenül és egyértelműen fejezi ki. Bármikor elkészíthetjük másolatait és semmi sem változik. Meg akarja szépíteni a világot. A gondolatokat és érzéseket képiesen fejezi ki. A másolatok már nem úgy hatnak, mint az eredeti. (A fényképek és a művészet elektronikus formáinak világában nem érvényesül). Gondolatilag és érzelmileg gazdagabbá akarja tenni az ember világát. A giccs érzékelése A dolgok felszínén tart. Ránk erőlteti magát. Csak világosan megadott témát kínál. Megnyugtat, standard igazságainkat és biztonságérzetünket erősíti. Illúziókat kínál önmagunkról. Életünk sztereotip korlátai között tart bennünket. Megerősíti a létező értékeket. Szentimentális, felszínes meghatottságot vált ki - gyönyörködünk abban, hogy valamit érzünk. Mindenki számára azonnal elérhető. Mindenkire egyformán, minden változás nélkül hatást gyakorolhat. Válaszokat kínál kérdéseinkre. Csak az ábrázolt témára összpontosítjuk figyelmünket, és nem az ábrázolás módjára. A művészet érzékelése A mélységekbe vezet bennünket. Ha a hatása intenzív is, nem erőlteti ránk magát. Újabb jelentéseket hoz felszínre. Nyugtalanná tesz és provokál bennünket, lerombolja biztonságérzetünket. Segíti önismeretünket. Korlátaink áttörésére biztat. Szétrombolja a megszokott értékhierarchiát. Mély emóciókat, sőt katarzist 5 vált ki, melyek olykor kellemetlenek. Bizonyos igyekezetet kell kifejtenünk, hogy elérhető legyen számunkra. Hatása emberről emberre változik, egy emberen belül is változik. Kérdéseket kínál, a válaszokat nekünk kell megkeresnünk. Figyelmünket az ábrázolt témára összpontosítjuk, magára a műre (mely a téma ábrázolási módja), és a létrejövő jelentésekre. 5 Találkoztunk vele a 2. évfolyamon. 21

A giccs megjelenési formái Az utóbbi kétszáz évben a giccs a művészet és kultúra minden területén megjelent a képzőművészetben, az irodalomban, a berendezési tárgyakban, az agitációban, a vallásban és másutt. Nézzünk meg különböző példákat a kultúra három területéről graffiti, költészet és vallás! Keressünk bizonyítékokat a giccsességük ellen vagy mellett! A gyönyörű és szeretett haza, a termékeny földek és gyárak hazája... Az áruló les rá, de hiába, ő megvédte és megvédi magát. 22

23

24 Zsluticei kancionál, Prága (Praha), 1558 Leopold Stokowski (1882-1977)

2. A MŰALKOTÁSOK 25

A MŰ MINT A MŰVÉSZ MEGNYILATKOZÁSA Olvassuk el Irving Stone Van Gogh élete c. regényét! A szerző ebben szuggesztíven írja le Vincent van Gogh életét. Cél: Néhányat kiválasztunk a műalkotásba rejtett művészi elképzelésekből és emóciókból. Vincent van Gogh Nostradamus San Remo-ban (Saint-Rémo) született (1503-1566). tárgyilagosság Miért keltenek Nostradamus négysorosai a mai napig annyi érdeklődést? Vincent van Gogh: Csillagos éj, 1889 A holland származású Vincent van Gogh (1853-1890), aki hosszú ideig élt Franciaországban (Francúzsko), Csillagos éj című festményét San Remo (Saint-Rémo) városka pszichiátriai intézetében festette gyógykezelése idején. Figyelmesen nézzük meg a festményt! Lehet, hogy eszünkben jutnak ezek (vagy más) kérdések: A kép melyik része a legfontosabb? Mi történik az égbolton? Miért olyan tekervényesek a felhők? Miért világít a Hold (Mesiac) olyan intenzív narancssárga fénnyel? Miért világítanak úgy a csillagok, mint az elemlámpák? Hogyan függ össze az égbolttal a kép előterében lévő fa (ciprus) formája? Milyen a kapcsolat a városka és az égbolt között? Miben különböznek? Mit tudunk meg San Remo-ról (Saint-Rémo)? Mit tudunk meg a ciprusokról? Mit érezhetett Van Gogh a kép festése közben? Hogyan éreznénk magunkat ebben a városkában? Hogyan éreznénk magunkat egy ilyen égbolt alatt? Milyen érzést váltana ki belőlünk ez a ciprus? Hogyan hat ránk az égboltba fúródó hegyes torony? Milyen érzéseket vált ki bennünk a hold éles fénye? Mit árul el nekünk a kép az égboltról, a csillagokról és a felhőkről? Foglaljuk össze válaszainkat: A kép nem a városka és az éjszaka tárgyilagos képét mutatja nekünk. Inkább nyugtalanságot, mozgást, mély emóciókat vált ki belőlünk. A kép előterében látható ciprus is a múlandóság érzését erősíti bennünk. Csak a földet az égbolttal összekötő templom tornya áll egyetlen biztos pontként. Vincent van Gogh nem azt festette le, amit maga előtt látott. Az csak arra szolgált, hogy saját fájó, beteg lelkét lefesthesse. 26

A norvég expresszionista festő, (V. van Goghot e művészeti irányzat elődjének tekintik) Edward Munch (1863-1944) így írt arról, hogyan jött létre a Sikoly című festménye: Két barátommal sétáltam egy úton naplemente volt hirtelen az égbolt vérvörösre változott fáradtnak éreztem magam, megálltam, és a korlátnak dőltem a fjord és a város sötétkék fellege felett vér és tűznyelvek tornyosultak. A barátaim továbbsétáltak, én pedig ott álltam reszketve az aggodalomtól, és egy végtelen sikoltást éreztem, mely végigfutott a természeten. Edward Munch Edvard Munch: Sikoly, 1910 Mit változtatnánk meg vagy alakítanánk át a képen, hogy az vidám benyomást keltsen? A német expresszionista költő, Gustav Sack (1885-1916) írt egy verset, melynek a címe szintén Sikoly, bár egyáltalán nem gondolt Munch képére. Figyeljük meg a hasonló érzés különböző kifejezésmódját: az érzés kifejezésmódja SIKOLY (Gustav Sack) E bajokból, mely nehezek, mint a kő, haragból, mely ordítást és kenyeret kérő, e holtak városának lármájából, mely egyre szaporodik bennem, reményem, mely szilárd fém, egyre nő és kiáltások formájában erősödő, tengerekhez árad, a távolba, fel a magasba, a rémes magányhoz, szennyből, a tömegtől hemzsegő városokból, a határtalan égbe, a magasságokba. (1914) Figyeljétek meg, milyen eltérő érzéseket vált ki a festmény és a kép! Ugyanazt a döbbenetet és szörnyűséget érezzük, mint Munch festményében? Miből fakad a sikoly a képen és miből a versben? Hová vezet a sikoly a képen és hová a versben? Gustav Sack Nézzük meg egy másik módját annak, hogyan látja a művész a valóságot maga körül! a művész lát 27

Auguste Rodin Claude Debussy elképzelés fantázia érzések világlátás Az előző festményektől eltérően e szobor esetében, úgy érezzük, hogy Auguste Rodin (1840-1917) ténylegesen azt modellezte meg, amit maga előtt látott - egy idős nőt. Ez azonban nem az öregség tárgyilagos megjelenítése. Ez egy idős nő a szobrász szemével ábrázolva - fizikai és pszichikai értelemben meggyötörten, reményvesztetten, örömök nélkül, elhagyottan és magányosan. A teste élethűnek látszik. A szobrász azonban úgy formázta meg, hogy a róla visszaverődő fény adja meg végső alakját. Mindez teszi A. Rodint az impresszionizmus szobrászává. Ez a stílus a zenében is megjelent környezetünkben bizonyára megtaláljuk a francia zeneszerző, Claude Auguste Rodin: Öreg kurtizán 6, 1910 Debussy (1862-1918) az Egy faun délutánja című művét, melyet 1894-ben komponált. Hallgassuk meg, hogyan hangzik az impresszionizmus! A művészeti alkotások e formái főleg arra szolgálnak, hogy a művész kifejezhesse érzéseit, elképzeléseit, fantáziáját, a világról alkotott képét. Hasonló alkotói módszer volt jellemző a romantika művészeire is: AZ ÉLET POHARA Mihail Jurjevics Lermontov S mi elbűvölt, mind eltűnik Mintegy varázsütésre. Mihail Jurjevics Lermontov Ján Botto Az élet habzó italát Isszuk aranypohárból Szemünk bekötve, mit se lát, Mégis elönt a mámor. Halál előtt lehull rövid Percig szemünk kötése JÁNOSÍK HALÁLA (részlet) Ján Botto Ég a tábortűz, ég a Király-hegyen. Ki rakta vajon? a tizenkét sólyom. A tizenkét sólyom, akik szép fehérek, Több ilyet nem láttak az emberi szemek! Elnyílt szemünk ámulva: hisz Nincs semmi a pohárba! Mit ittunk: álom volt s az is Valaki másnak álma (1831) Képes Géza fordítása A tizenkét sólyom, Tátrának sólymai, Mintha egy anyának volnának fiai; Egy anyáé, ki tejben fürösztötte őket, Arany pólyakötőbe pólyázta be őket. Ezek ám a fiúk, mint oltár gyertyái, Ha a réten járnak, minden megcsillámlik. (1858) 28 6 A latin courtis = udvar, a francia court = udvar és a courtiser = udvarol szóból. A kurtizán szó szerint egy várakozó nőt jelent, aki arra vár, hogy valaki felfigyeljen rá és udvaroljon neki - tehát prostituált.