Sípos Ferenc ÚJFEHÉRTÓ KELETKEZÉSE Az Új fehértó történetével foglalkozó helytörténész szakirodalomra támaszkodni nem tud e tárgykörből monográfia nem készült, s hiányoznak a tanulmányok is, így kénytelen figyelembe venni minden adatmorzsát. Voltaképpen még az sem tisztázott, mikor keletkezett Újfehértó! A szakemberek és a nem szakemberek véleménye megoszlik. I. Vélemények Újfehértó keletkezéséről 1. Az Egri Főegyházmegye papságának névtára 1814-től évente jelent meg az egyes római katolikus plébániákra vonatkozó fontosabb adatokkal. A Rátz- Újfejértó, később Rácz-Új-Fejértó, Új-Fejértó, végül Újfehértó címszavaknál először az 1820. évi kötetben 1 találunk utalást a plébánia múltjáról: Parochia exstitit jam Anno 1335, restituta Anno 1767. Vagyis az újfehértói plébánia már 1335-ben létezett, s 1767-ben állították fel újra. Az 1821. évi kötettől kezdve az 1335-ös évszám 1332-re módosult. 2 Bár az ismeretlen szerző forrásra nem hivatkozott, állítását mint később látni fogjuk a pápai tizedszedők számadásaira alapozta. 2. Pesty Frigyes (1823-1889), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1864-ben nyomtatott kérdőívet és kitöltési utasítást juttatott el a helységek elöljáróihoz. 3 Csajkos István újfehértói főbíró és Janthó Lajos főjegyző 1864. június 4-én válaszolt Pesty Frigyes kérdőpontjaira. A 4. kérdésre A község mikor említtetik legkorábban? ezt felelték: E község mikori megtelepítéséről teljes s biztos tudomásunk nincs, hanem hagyományból annyit tudhatunk, hogy e község az időben alakíttatott, mikor a törökök Debreczent bírták, s valóban, szánandó dühükben e vidéken hagyomány szerént 17 falut elpusztítottak Ez idő gyanításunk szerént 1660-1670-ig terjedő időszakra esik, s így erre esik az e község határán 1 Schematismus Venerabili Cleri Agriensis, ad Annum Jesu Christi M.DCCC.XX. Agriae. 98. 2 Uo. M.DCCC. XXI. Agriae. 100.; M.DCCC. XXII. Agriae. 103.; Schematismus Venerabilis Cleri Diocesis, ad Annum Jesu Christi M.DCCC. XXIII. Agriae. 103.; uo. M.DCCC. XXIV. 103. Vö. Schematismus Cleri Archi-dioecesis Agriensis, ad Annum Jesu Christi 1863. Agriae. 98., továbbá uo. 1932. 120. és 1933. 120. 3 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (a továbbiakban: Szinnyei). 10. köt. Budapest, 1905. 814-825. hasáb. Vö. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. Budapest, 1880. (a továbbiakban Pesty, 1880.) függelék, 547.
fekvő, s ez idő tájban elpusztított Micske, Bóót és Szegegyháza községek jelenleg határai, kiegészítő puszták elhamvasztása is, melyek maradványaiból alakult a mai Újfejértó m. város, természetesen előbb falu.' Az idézett részben keveredik a hagyomány" és a következtetés. A későbbiekben majd meglátjuk, mennyire pontos az emlékezet, most elégedjünk meg annyival, hogy az új fehértóiak településük keletkezését a XVII. század második felére tették. 3. A Vasárnapi Újság 1866. július 15-i számában gunyoros cikk jelent meg Újfehértóról. A jól értesült, önmagát meg nem nevező, X betűvel jelölő szerző a helység keletkezéséről is ír, ám az eseményt időponthoz nem köti: Három feldúlt, elpusztult helység (Bolt, Miske, Szegegyház) népességéből alakult a tatár s török hadjáratok után Fehértó." 4. 1878-ban jelent meg Somogyi Károly 6 szerkesztésében A Magyar Korona országaihoz tartozó római katholikus papság és szerzetesrendek egyetemes névtára. Ebben az Új-Fejértó címszónál arról olvashatunk, hogy az itteni plébánia 1332-ben keletkezett. 7 5. Csánki Dezső (1857-1933) levéltáros a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából kezdett hozzá Magyarország történelmi földrajzának megírásához. 8 A Hunyadiak korát felölelő munka 1. kötete 1890-ben jelent meg. A könyvben ez áll: Fejértó. a) Fehertou. (1326: Fejér. VIII. 156., 1357: Dl. 31100). Feyertow. (1379: Dl. 30025). Feyertho. (1464: Lelesz, metál. Abaúj 24.). A mai Új-Fejértó. 1379-ben e helységre nézve heti vásár-jogot nyertek Nagy-Lajos királytól birtokosai: a Báthoriak. b) Fejertho. (1420: Lelesz, metál. Szabolcs 14.). A mai O-Fejértó, Bakta mellett, amelynek határában tűnik föl. A pápai tized-lajstrom egy ily nevű helységet sorol föl, Levelek és Karász közt. (Feyierthov. 329.). Úgy vélem, a mai Ó-Fejértót érti. " Csánki Dezső szerint tehát már az 1330-as években együtt létezett Ofehértó és Újfehértó, hisz a pápai tizedlajstrom 1333-as adatát Ofehértóra vonatkoztatja, egy 1326-os oklevélben pedig Újfehértót véli felfedezni. 4 Pesty Frigyes helységnévtára. Szabolcs megye, Újfehértó. Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSZK) Kézirattára. Fol. Hung. 1114/38. 5 Vasárnapi Újság, 28-ik szám. Tizenharmadik évfolyam. Pest július 15-én, 1866. 337. 6 Somogyi (Csizmazia) Károly (1811-1888) teológiai doktor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, esztergomi kanonok volt, aki 1880. április 27-én a megújuló Szegednek ajándékozta mintegy negyvenezer kötetből álló nagy értékű könyvtárát. Lásd Szinnyei, 12. köt. Budapest, 1908. 1268-1271. hasáb. 7 A Magyar Korona országaihoz tartozó római katholikus papság és szerzetesrendek egyetemes névtára. Szerk. Somogyi Károly. Budapest, 1878. 300. 8 Szinnyei, 2. köt. Budapest, 1893. 159-160. hasáb. 9 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 1. köt. Budapest, 1890.514. 140
6. A megjelenési évet nem jelölő Szabolcs-monográfiába (az előszó 1900. január l-jén kelt) Vendé Aladár (1856-?) hírlapíró 10 írta a Szabolcs vármegye községei című részt, melyet a kötet és a monográfia-sorozat szerkesztője, Borovszky Samu revideált: E helység 1326-ban már Fehértó néven szerepel. Ugyanígy találjuk megnevezve a leleszi országos levéltárnak egy 1464-ből származó oklevelében, míg e század elején Rácz-Fehértó elnevezés alatt is ismeretes volt. A község a tatárjárás alatt teljesen elpusztult, de azután újra felépült. A Báthoryak, mint földesurai, már 1349-ben Nagy Lajos királytól hetivásárjogot nyertek a község számara." n A szerző Csánki Dezső adatait használja fel, egy évszám azonban feltehetően nyomdahiba miatt tévesen szerepel: a hetivásárjog megszerzésének ideje nem 1349, hanem 1379! (A későbbi Szabolcs-monográfiák e téves évszámot szerepeltetik, tehát forrásuk ez az írás, s nem Csánki Dezső munkája!) Vendé Aladár viszont csaknem egy évszázaddal korábban kezdi Újfehértó történetét, amikor azt állítja, hogy a község a tatárjárás (1241-1242) alatt teljesen elpusztult. 7. Szinte szó szerint vette át Vendé Aladár megfogalmazását az 1929-ben Háger László szerkesztésében és Erdélyi Gyula kiadásában megjelent újabb vármegyei monográfia: E helység 1326-ban már»fehértó«néven ismert volt. A leleszi levéltárnak egy okmánya 1464-ből ugyanígy nevezi. A XIX. század elején»rác Fehértó«volt a neve. Ugyanis Bocskay itt túlnyomó részben rác anyanyelvű hajdúkat telepített le és innen ered utóbbi neve. Adatok igazolják, hogy a község a tatárjárás alatt teljesen elpusztult, később újra felépült. 1349-ben Nagy Lajos király már hetivásár jogot adott a községnek. " n Az 1349-es évszám, mint láttuk, nyomdahiba átvétele, helyesen: 1379 a hetivásárjog adományozásának éve! 8. Szabolcs vármegye községeiről Vertse K. Andor készített összefoglalást, amely 1931-ben jelent meg. Az Újfehértóra vonatkozó történelmi adatok az 1929-es Szabolcs-monográfiából lettek átvéve: A községet 1326-ban és 1464-ben már»fehértó«néven ismerik. Az 1800-as évek elején Bocskay rác hajdúkat telepített le a községben, ezért abban az időben»rác-fehértó«-nak nevezték. A tatárjárás alkalmával sokat szenvedett, sőt egy ízben teljesen elpusztult a község. Felépülvén Nagy Lajos király 1349-ben hetivásárjogot adott a községnek. " u A szövegbe nyomdahibából az 1600-as évek elején" helyett az 1800-as évek elején" került! Az 1349-es évszám egy korábbi nyomdahiba átvétele, helyesen 1379 lenne! 10 Életrajzára lásd Szinnyei, 14. köt. Budapest, 1914. 1067-1068. hasáb. 11 Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, é. n. [1900.] 73. 12 Szabolcs vármegye fejlődése és kortörténete. Szerk. Háger László. H. n. [Nyíregyháza], é. n. [1929.] 395. 13 Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Szerk. Hűnek Emil. Budapest, 1931. 360.
9. Porzsolt István nyelvészeti tanulmányt írt Újfehértóról, de szükségesnek tartotta röviden összefoglalni a település történetét is. A dolgozat 1936-ban jelent meg. A történelmi rész a szerző utalása szerint az első Szabolcs-monográfiában található adatokra támaszkodik, de érződik a személyes tapasztalat, a helyismeret is: A község őstörténetére vonatkozólag sajnos meglehetősen kevés és történelmileg kellően még nem igazolt adat van kezünk között. A község határában és belterületén végzett ásatások, s ez ásatások alkalmával kikerült tárgyak: harci-, házieszközök amelyeket ma a nyíregyházi Jósa András Múzeum őriz amellett bizonyítanak, hogy Újfehértó határában már az Árpád-korban volt állandó település. A történetileg még nem minden vonatkozásban igazolt, de mindenesetre elég kézenfekvőnek látszó hagyomány azt tartja, hogy az első Árpádok idejében a mai Újfehértó határában három község állott: Micske, Bót és Szegegyháza. (Ezek az elnevezések mint határnevek máig fentmaradtak.) Hogy ezek a községek valóban meglehettek, bizonyítják az ásatások is, melyek során nem régen sikerült feltárni a micskei és boti templomok helyét, alapköveit, s körülöttük még számos olyan leletet, melyekből joggal következtethetünk állandó településekre. E három község azonban a hagyomány szerint a tatárdúlás alkalmával elpusztult, s ezek megmaradt lakói alapították volna a tulajdonképpeni Fehértó községet. A mai Újfehértó gerince ugyanis az az emelkedés, ahol most a református templom és paplak áll. Ez az ún.»sóstóoldal«. Ezt az emelkedést régen hatalmas vadvizek és nádasok vették körül. Ilyenek voltak északon a Vadas-tó, délen és nyugaton a Szilas-tó, keleten és északkeleten a Sóstó. E nádasokba menekültek be a tatárok elöl az előbb említett s később elpusztult három község üldözött lakosai. Az ismeretlen nádasban való bujkálásuk közben juthattak el a ma Sóstóoldalnak nevezett emelkedettebb, s valószínűleg szárazabb, így településre alkalmasabb helyre, s itt maradtak a tatárpusztítás után is, és megalapították Fehértó községet. Emellett bizonyít az a körülmény is, hogy a mai Piac téren építkezések alkalmával régi sírokat, s bennük emberi csontokat találtak. Fehértó néven a Váradi Regestromban találunk róla először említést. A község a Gút-Keled nemzetségből származó s a Báthory-családhoz tartozó Bereck fiai, a község akkori földesurai alatt szépen fejlődhetett, mert számára a Báthoriak Nagy Lajostól vásárjogot szereztek. A török hódoltság idején újra elpusztult a község. A megritkult lakosság közé akkor telepítettek ide kisoroszokat és oláhokat. A rácok valószínűleg az 1700-as évek végén Hajdúböszörményből menekültek ide. " A szerző szerint bár két adata egymásnak ellentmond Újfehértó már a XHL század első felében létezett. 14 Porzsolt István: Népnyelvi adatok Újfehértóról. Dolgozatok a Debreceni Református Kollégium Tanárképző-intézetének tízéves fennállása alkalmára. Szerk. Zsigmond Ferenc. Debrecen, 1936. 304-305. (Különlenyomatban 10-11.)
10. A Vármegyei szociográfiák című sorozatban 1939-ben jelent meg a Szabolcs vármegyét tárgyaló kötet. A Községi adattár című részt dr. Kertész János és Follajtár Ernő írta. Ok ki nem mondva tagadják Új fehértó XIII-XVI. századi létét, ugyanis csak a XVII. századtól kezdve sorolnak fel adatokat: A XVII. századtól kezdve Rákóczi-birtok. 1648-ban a szerencsi uradalomhoz tartozott. A megyében szerteszéledt rác lakosok után sokáig Rác-Fejértónak nevezték. 1719-ben kincstári birtok, minthogy Vir Mihálytól hűtlenség miatt elkobozták. 1720-ban is Rácz- Fejértó néven találjuk mint kincstári birtokot. " 15 11. Ötven évvel Csánki Dezső vállalkozása után Vitéz Mikesy Sándor tett kísérletet a középkori okleveles adatok elosztására Ófehértó és Újfehértó között: 3. Fehértó. 1332-1337: Feyierthov (ORTVAY, Magyarország egyházi földleírása 329), 1354: Feiertho... Feyertho (AnjouOkm. VI, 161), 1355: Feyrthou (i. h. 288), 1357: Feyertow (i. h. 598), 1420: Fejertho (CSÁNKI I, 514). A mai Ó-Fehértó község. Nevét nyilván a közelében levő Fejértó nevű víztől kapta. 4. Fehértó. 1326, 1357: Fehertou, 1379: Feyertow, 1464: Feyerto (CSÁNKI I, 514). A mai t/v'-fehértó." 16 Az Újfehértóra vonatkozó közlései azonosak Csánkiéval, viszont Ofehértónál több adatot sorol fel, mint elődje. 12. 1972-ben jelent meg Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Mező András és Németh Péter az Árpád-kori források valamennyi adatát közli, a XIV. század első harmadának (1301-1332/7) oklevelei közül pedig csak a jelentősebbeket szerepelteti. A szerzőpáros gyűjtési határnak az 1332-1337 között keletkezett pápai tizedjegyzéket tekintette, ám ha egy-egy település neve csak később tűnt fel, természetesen e kései adatot vette fel: 1357: Fehertou (CSÁNKI I, 514). A község neve amennyiben ez az adat reá vonatkozik 1357-ben tűnik fel. A helység 1618-ban 40 forint taksát fizetett (Uyfejér To Nyíregyházi Állami Levéltár. Acta pol. Fasc. 41. No. 25. 1623-hoz tartozó melléklet). " 17 Mező András és Németh Péter tehát nem fogadja el Csánki Dezső 1326-os adatát, s kételyét jelzi az 1357-es adattal kapcsolatban is. Szerintük a legkorábbi biztos évszám: 1618! 13. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára című műve egész Magyarországot felöleli. A szerző Újfehértó keletkezésével kapcsolatban Csánki Dezső, Mező András és Németh Péter adatait veszi át: Újfehértó helység Szabolcs- Szatmár megyében (1618: Mező András - Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye 15 Szabolcs vármegye (Szabolcs és Ung K. E. E. vármegyék). Szerk. Dienes István. Budapest, 1939. 364. 16 Vitéz Mikesy Sándor: Szabolcs vármegye középkori víznevei. Budapest, 1940.11. 17 Mező András - Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai szótára. Nyíregyháza, 1972. (a továbbiakban Mező - Németh, 1972.) 131.
történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972. 131., de lásd 1326: Fehertou: Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. 514. is)." 18 14. Soós Imre, aki az egri egyházmegyei plébániák történetét tekintette át, így foglalta össze az Új fehértóra vonatkozó legrégibb adatokat: A helység neve 1326- ban merül fel; 1349-ben hetivásárjogot nyert. 1610 táján Báthory Gábor áttelepítette ide a böszörményi rácokat, ettől kezdve Rácz-Fejértó néven szokták emlegetni. A falu azon a helyen fekszik, ahol az 1578 táján elpusztult, de a középkorban még népes Szegegyháza, Bót, Micske puszták egykori határa összeér. Hogy a középkorban volt-e Újfehértón templom és plébánia, nem tudni, az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék nem említi. " 19 * * * A fentebb ismertetett vélemények két nagy csoportba sorolhatók: az egyik szerint Újfehértó már jóval 1526 előtt létezett (a legkorábbi adatot többen a XIV. század első felében vélik megtalálni, míg mások egy évszázaddal korábbra merészkednek el), a másik szerint Újfehértó 1526 után keletkezett (az évszámhoz kötött adatok a XVII. század különböző időszakára utalnak). Mi az igazság? II. A mérleg nyelve Alábbiakban egyenként, időrendet tartva megvizsgáljuk azokat az iratokat, amelyekre az Újfehértó történetével foglalkozó szerzők hivatkoztak: Új fehértóra vagy Ófehértóra vonatkoznak-e?! Merre billen a mérleg nyelve? 1222. Porzsolt István állítása szerint Új fehértóról Fehértó néven a Váradi Regestrumban találunk először említést. E feltevést erősíti fél évszázaddal később Balogh István bizonytalan mondata, ő ugyanis Ófehértóról így ír: Első írásos említése 1220-ból a váradi regestrumban a másik, mai néven Újnak nevezett Fehértóra is vonatkozhat. " 20 Az 1208-1235 közötti tüzesvaspróba vizsgálatokat Karácsonyi Jánosnak és Borovszky Samunak sikerült időrendbe szednie. 21 A Fehértóra vonatkozó feljegyzés Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978. 666. 19 Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Budapest, 1985. 464. 2 0 Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. köt. Szerk. Entz Géza. Budapest, 1987. 234. (a továbbiakban Entz, 1987.) 21 Regestrum Varadiense... Közzéteszi Karácsonyi János és Borovszky Samu. Budapest, 1903. (a továbbiakban Regestrum Varadiense..., 1903.) 61-308.
szerintük 1222-ben készült. 22 Tehát Újfehértó 1222-ben már létező helység volt, ami viszont ellentmond Porzsolt István másik állításának, nevezetesen: Bolt, Micske, Szegegyháza a hagyomány szerint a tatárdúlás (1241-1242) alkalmával pusztult el, s e három község megmaradt lakói alapították meg Újfehértó községet. (Ha Újfehértó az 1240-es években keletkezett, akkor az 1222-es adat nem vonatkozhat rá!) 23 Mindez persze nem ment fel bennünket a szövegelemzés kötelezettsége alól. 24 A Fehértóra vonatkozó szöveg így hangzik: Rychya de villa Fehektou impecijt dominum Forcos de villa Kemesa pro furto, Iudice Banc comite, pristaldo Misca de villa Hologd, Forcos por tatoferro iustificatus est. " 25 A Fehektou" névalak a Fehertou" eltorzult változata. 26 Kemesa" helyesen Kemeche" vagy Ramocha", 27 de inkább az előbbi. A Hologd" helynévben talán Zolcod" van elrejtve. 28 A rekonstruált szöveg: Rychya de villa Fehertou impetiit dominum Forcos de villa Kemeche pro furto, iudice Banc comite, pristaldo Misca de villa Zolcod (Zologud). Forcos, portato ferro, iustificatus est. " 29 A bejegyzés magyar fordításban így hangzik: Fehértó faluba való Ricse Kemecse-falusi Farkas nevezetűt lopásról vádold. Bíráskodék Bánk ispán, poroszló vala Zalkod-falusi Miska. Farkas hordozván a vasat, igazolódék. " 30 Csak egyetlen fogódzónk lehet: a tolvajok általában a közeli, szomszédos falvakig merészkedtek. 31 Kemecséhez vagy Ramocsaházához (bizonytalan az olvasat) melyik település esett közelebb, Ófehértó vagy Újfehértó? Kemecse és Ófehértó között a távolság 29,17 km, Kemecse és Újfehértó között pedig 34,56. Tehát nincs lényeges különbség. Ramocsaháza és Ófehértó egymástól 15,52 kilométerre 1 1 Uo. 275. és 280. 2 3 Az ellentmondás akkor is fennáll, ha feltételezzük: Karácsonyi János és Borovszky Samu időmeghatározása téves. 1208-1235 között sem találkozhatunk Újfehértó nevével, ha a helység 1241-1242 után keletkezett! A tüzesvaspróba-vizsgálatok kéziratát Fráter György mentette meg, s Heltai Gáspár adta ki 1550- ben sok hibával. A könyvnek csak két példánya maradt meg. A hibák olvasási hibák: a nem értelmezhető helynevek és személynevek torzultak el. Mivel a kézirat ma már nincs meg, a hibák korrigálása igen nehéz feladat. Lásd A Váradi Regestrum. Értelmezi Kandra Kabos. Budapest, 1898. (a továbbiakban Kandra, 1898.) 41-42. és 92-97. 2 5 Az 1550. évi kiadás facsimiléjét lásd Regestrum Varadiense..., 1903. számozatlan oldal, 204. bejegyzés. 2 6 Kandra, 1898. 322., 323. és 204. szám (ő tévesen Tehektou" névalakot szerepeltet!), Regestrum Varadiense..., 1903. 280. Nr. 334. (204). (Ők tévesen Fehekton"-t írtak!) 2 7 Kandra Kabos Kemecsével (Kemeche) és Ramocsával (Ramocha) azonosította. Karácsonyi János és Borovszky Samu Kemecse mellett foglalt állást. Lásd Kandra, 1898. 322. 5. jegyzet és Regestrum Varadiense..., 1903. 280. 3. jegyzet. 2 8 Kandra Kabos szerint Zologud, Zolcod. Vö. Kandra, 1898. 322. 7. jegyzet. Karácsonyi János és Borovszky Samu nem azonosította. 2 9 Vö. Regestrum Varadiense..., 1903. 280. Nr. 334. (204.) és Kandra, 1898. 322. 204. szám. 3 0 Vö. Kandra, 1898. 323. 204. szám. 31 Úgy látszik nekünk, törvénynyé tehetjük:... hogy a fölperesnek (vádló vagy panaszos) illetőségét a vádlott alperes lakóhelyével annál szomszédosabbnak tartsuk mentől kisebb az ügyeset..." Lásd Kandra, 1898. 96-97.
fekszik, a Ramocsaháza és Újfehértó közötti út hossza viszont 39,71 km. 32 Itt már jelentősebb az eltérés, de a 15,52 km is túl nagy távolság ahhoz, hogy egy jelentéktelen feljegyzésre sem méltatott! tárgy ellopásáért érdemes legyen megtenni. Egy bizonytalan olvasatú helynév, egy feltevés kevés a probléma megoldásához. (A Kemesa" név mögött egy azóta elpusztult település neve is lappanghat! Alkalom szüli a tolvajt a lopás a lakóhelytől távol, útközben is elkövethető!) A Váradi Regestrum bejegyzéséből szövegelemzéssel nem állapítható meg, hogy Ricse melyik Fehértó nevű faluban lakott, Ófehértóban-e vagy Új fehértóban. 33 1326. Az oklevél tartalmát így foglalta össze Fejér György: An. Ch. 1326. Carolus R. H. possessionem Fejértó a filiis Gothardi infidelibus, ablatam, Briccio de Bátor, ac filiis, celebratis horum meriteis, confert. " 34 Csánki Dezső nem olvasta figyelmesen végig az oklevelet, pedig az tartalmazza átiratban a váradi káptalan jelentését is az új tulajdonosok beiktatásáról. Itt kapunk adatokat Fejértó fekvésének meghatározásához! A beiktatáson ugyanis részt vettek a szomszédos falvak birtokosai, nemesei. A felsorolt települések délen Iynsa (Gyulaj?), tőle nyugatra Pouch (Máriapócs), Petri (Pócspetri) és (neve az oklevélből kiszakadt, talán Kállósemjén), ettől északra Levelek, tőle keletre Bakta (Nyírbakta), Besenyőd és Laskud (Laskod) pontosan kijelölik a mai Ófehértót! 35 Balogh István már korábban ugyanerre a megállapításra jutott. Ofehértó történetéről írja: Az első hiteles adat 1326-ban kelt oklevélben található: I. Károly a Gut-Keled nb. Báthori Berecknek és fiainak adományozta Gotthárd fiai, Pál és János, valamint László testvére Fejértó nevű elkobzott birtokát, amelynek határos szomszédai Petri (a mai Pócspetri), Levelek, Bakta, Besenyőd és Laskod, valamint Bátori Bereck és András Pócs (a mai Máriapócs) nevű faluja. (Codex diplomaticus, VIII. 5. 156-163.)" 36 1332-1335. A pápai tizedszedők számadásaiban 1332 és 1335 között négyszer fordul elő a Fe- i 37 hértó/fejértó név. Először az 1333. évi tizedek befizetésénél Feyierthov alakban; 3 2 Jakabfalvy Endre: Távolsági kimutatás. Nyíregyháza, 1898. 88. és 129. 3 3 Kandra Kabos Fehértót Ófehértóval azonosította (Kandra, 1898. 322. 3. jegyzet). Karácsonyi János és Borovszky Samu megkerülte az azonosítást, lábjegyzetben csak annyit közöltek, hogy a Szabolcs vármegyében fekvő Fejértóról van szó! (Regestrum Varadiense..., 1903. 280. 2. jegyzet.) 3 4 Fejér Georgius: Codex diplomaticus. Tom. VIII/5. Buda, 1835. 156. 3 5 Uo. 162-163. 3 6 Entz, 1987. 234. 3 7 Rationes collectorum pontificiorum in Hungária. Pápai tizedszedők számadásai. 1281-1375. Budapest, 1887.329.
aztán az 1334. évi első (Feyrchut) és második (Feyrtow) részletet befizetők listáin, végül az 1335. évi első részletnél (Fehertov). 40 Papját Demeternek hívták. A pap nevének ismeretében kétségkívül megállapítható, hogy már az 1332. évi öszszeírásban is szerepelt Fehértó/Fejértó, ám az irat sérülése miatt ma már nem olvasható el a helynév: Item Demetrius sacerdos Beaté Margarethe..." 41 Demeter tehát a Szent Margit tiszteletére felszentelt fehértói templom papja volt. De melyiké, az ófehértóié vagy az új fehértóié?! Az összeírásokból még annyi állapítható meg, hogy a fehértói plébánia a borsovai esperességhez tartozott. Ha azonosítjuk a sok elírást tartalmazó helyneveket, azok kijelölik a hajdani borsovai esperesség területét: Ajak, Anarcs, Apagy, Apáti (Aranyos-), Atya (Vámos-), Badaló, Barabás, Bégány, Benk, Beregszász, Beszterec, Bogát (Nyír-), Borzsova, Búcsú, Csaroda, Daróc (Bereg-), Demecser, Dercén, Dombrád, Fehértó, Fornos, Gelénes, Gyulaháza, Gyulaj, Gyüre, Hene, Ibrony (Nyír-), Jánosi, Karász (Nyír-), Kaszony, Kenézlő (Uj-), Kígyós, Ladány (Mező-), Levelek, Litke (Fényes-), Lórántháza (Bakta-), Márok(-papi), Mátyus, Munkács, Muzsaj, Pátroha, Petri (Pócs-), Pócs (Mária-), Ramocsaháza, Szentmárton (Tisza-), Szentmiklós, Szernye, Szolyva, Tarpa, Tass (Nyír-), Tét (Nyír-), Tivadar, Várda (Kis-), Vári. 42 Elég akár egy mai térképre rátekintenünk, hogy megállapíthassuk: a fenti helységek által kijelölt területen Újfehértót semmiképpen nem tudjuk elhelyezni, ide csak Ófehértó illeszthető be. 43 (Újfehértónak a Szabolcsi esperesség területén lenne a helye, ott viszont az összeírásban nem szerepel!) 1357. Az oklevél az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményében (Diplomatikai levéltár) található, jelzete: Dl. 31 100. 1891-ben nyomtatásban is megjelent. 44 Közreadója, Kovács Nándor így foglalta össze a tartalmát: 1357. júl. 2. A váradi 3 8 Uo. 331. 3 9 Uo. 349. 4 0 Uo. 365. 41 Uo. 247. 4 2 Vö. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1 köt. Budapest, 1966. 522., 526.; Mező - Németh, 1972. 9. 4 3 A térképet nem használó Balássy Ferenc a pápai tizedjegyzékben szereplő Fehértót Új fehértóval azonosította: Feyierthov = Fejértó, Új-Fejértó, ma is meglévő plébánia és mezőváros a nádudvari járásban." A kötet szerkesztője, Ortvay Tivadar viszont aki a helységeket térképen helyeztette el rögtön látta ezen állítás tarthatatlan voltát, ezért Balássy Ferenc megállapításához a következő lábjegyzetet fűzte: Ó Fejértó, mert Új-Fejértó Szabolcs közepében fekszik. Ortvay." Lásd Geographia ecclesiastica Hungáriáé. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Szerk. Ortvay Tivadar, (a továbbiakban Ortvay) Első fele. Budapest, 1891. 200.; A térképen Ó-Fejértó szerepel. Lásd Az egri egyházmegye a XIV. század elején. Készítették Ortvay Tivadar és Hrubant László, 1888. Lelőhelye: OSZK Térképtára, 4619. A térkép a kötetből lett kivéve! Hogy a találgatások milyen eredményre" vezetnek, jó példa Pesty Frigyes esete, ő a Feyierchov" eltorzított névalakban Fejércsét vélte megtalálni! Lásd Pesty, 1880. 194. 4 4 Anjoukori okmánytár. Tom. VIII/5. Szerk. Nagy Imre. Budapest, 1891. 597-599.
káptalan előtt Bátori Bereczk fia János fiai László és György birtokaikon sorsot vetve megosztoznak." Csánki Dezsőt az tévesztette meg, hogy az oklevélben Fejértó és Nyíregyháza egymás mellett szerepel: propterea porció eorum possessionaria in possessionibus Feyertow et Nyreghaza vocatis in eodem comitatu de Zaboch situatis habite...". Ezért gondolt ő a Nyíregyháza közelében fekvő Újfehértóra. Az egymásmellettiség itt azonban véletlen, nem térbeli egymásmellettiséget jelent! Az oklevélben ugyanis sorrendben ezekkel a helynevekkel találkozunk: Bátor, Tímár, Lúgos, Szentmárton, Vasvári, Fejértó, Nyíregyháza, Ecsed, Fábiánháza, Bankneterme, Sárvár monostor, Adony monostora, Pócs. E települések eléggé szétszórtan helyezkednek el két vármegyében, Szabolcsban és Szatmárban. Az oklevél jellegének megfelelően nem a térbeli viszonyuk volt a fontos. Az osztozkodás szempontjából teljesen közömbös, hogy milyen sorrendben említik az egyes falvakat! Az 1357-es oklevél csak egy ág birtokait sorolta fel, a teljes Báthori-vagyon felosztozása 1354-ben történt meg: 1354. jan. 22. Az egri káptalan I. Lajos királynak jolenti, hogy Bátori Bereczk fia ágán leszármazottak között, ezek bihar-, szabolcs- s szatmárvármegyei birtokait három részre felosztotta." 45 Itt már birtokról birtokra haladva sorolja fel a településeket az oklevél. Fejértó és Nyíregyháza nem egymás közelében szerepel. Először Bátor, a főbirtokközpont az osztozás tárgya, ezután következik Levelek, Fejértó és Pócs, majd Rakamaz és Tímár (Szabolcs vármegye). A birtokfelosztás Szatmár vármegyében folytatódik: a sárvári monostorhoz tartozó három falut sorolja fel az oklevél; Kálmándot, Vállajt és Szentmártont. Következik Vasvári, Fábiánháza, majd Ecsed. Végül Adony monostorról és a hozzátartozó kilenc faluról (Abrány, Kenéz, Kókad, Encsencs, Vencsellő, Léta, Lúgos, Büd és Nyíregyháza) esik szó, ezek Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyében fekszenek. Még egy érv: mint láttuk, 1326-ban Báthori Bereck és fiai Ofehértót kapták adományként, lehetetlen, hogy ne Ófehértóról esne szó 1354-ben is, amikor Báthori Bereck leszármazottai a teljes vagyonon megosztoztak, 1357-ben is, amikor az egyik ág tovább osztozott az 1354-ben megszerzett javakon! Az 1357-es oklevélben szereplő Feyertow tehát nagy valószínűséggel a mai Ofehértóval azonosítható. 1379. Ez az oklevél is az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményében (Diplomatikai levéltár) található, jelzete: Dl. 30 025. 46 A Fejértónak vásártartást engedélyező I. Lajos a szomszédos településeket nem sorolja fel, csak annyit mond, hogy az adományozás Báthori György fia János kérésére történt ( adpeti-tionis instantiam fidelis nostri magistri Johannis filii Georgii de Batur nobis porrectam... ") Fejértó azonosításában segít a genealógia: Az oklevélben szereplő Báthori 4 5 4 6 Uo. 157-166. Megtalálható még: Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) Filmtára, D. 123. d.
György fia János egyenes ági leszármazottja annak a Báthori Berecknek, aki mint láttuk 1326-ban azt a Fehértót kapta adományként, amelyről sikerült kimutatnunk, hogy Ófehértóval azonosítható! Egészen pontosan: az 1326-os adományt Báthori Bereck és fia kapták. Berecknek négy fia volt: Miklós, János, András és Lökös. Ők András kivételével, aki, mint váradi püspök, magtalanul hunyt el 1345-ben, illetve leszármazottaik 1354-ben osztozkodtak az apai örökségen. 1357-ben pedig Báthori Bereck fia János fiai László és György (volt még egy István nevű testvérük is, aki magtalanul hunyt el) osztozkodtak birtokaikon. György fia János szerez 1379-ben vásártartási jogot Fehértónak. A fenti oklevelek tehát egymással szorosan összefüggenek, bennük csakis Ófehértóról lehet szó. íme a leszármazás Nagy Iván nyomán: 47 I. Miklós Ágnes Borbála I. László (tőle származik a család somlyói ága) I. Bereck 1310 I. János 1325 II. György I. István II. János Drugeth Margit 1375 III. György t 1426 Mihály - Katalin László t II. András váradi püspök t 1345 Lökös 1325 Benedek I. Péter (tőle származik a család ecsedi ága) Klára 1464. 1464: Lelesz, metál. Abaúj 24." Csánki Dezső így hivatkozott forrására, vagyis a Leleszi Konvent Levéltárának vármegyék szerint csoportosított Metales (Határjárások) című sorozatára utalt. Az Abaúj" szó természetesen elírásból került a 48 szövegbe Szabolcs" helyett! Az oklevél regesztaja így hangzik: Relatoriae Super Reambulatione Cujusdam Litigiosae Terrae, inter Possessiones 49 Petri et praedium Apáthy Gregorii, Augustini et Blasii Bers 50 de Pethry nec non Possessionem Fejérthó Joannis Báthor, Situatae Confecta... 1464." Határjárásról lévén szó, elegendő csak a helynevekre figyelnünk. Apáti puszta Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1. köt. Pest, 1857. 218. Vö. A Gutkeled nb. Bátoriak nemzedékrendje, összeállította: Wertner Mór. Melléklet a Turul 1900. évf. 29. lapjához. 4 8 MOL Filmtára, 5007. d. 131. cím. XI. kötet: Lajstrom és mutató a Metales sorozathoz, 58. (Az Abaúj vármegyei iratok a 21. sorszámmal érnek véget!) 4 9 Possessionem-böX javítva! 5 0 Helyesen Ders!
azonosítása bizonytalansági tényező ugyan, ám Petri (Pócs-) említése egyértelművé teszi, hogy az oklevél csakis Ofehértóra vonatkozhat. Pócspetri ugyanis Ófehértó közelében található, Újfehértótól viszont távol fekszik! * * * Végére jutottunk az Újfehértó történetére vonatkozó, XIII-XV. századi iratok elemzésének. A Váradi Regestrum bejegyzésével nem boldogultunk, a többi iratról vagy bizonyítani tudtuk, vagy nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy nem Új fehértóra, hanem Ofehértóra vonatkozik. Bár a mérleg nyelve erősen Ófehértó irányába billen, még nincs elégséges alapunk annak kimondására, hogy Újfehértó a XIII-XV. században nem létezett. Mert lehetséges, hogy a Váradi Regestrum bejegyzése Új fehértóra vonatkozik, s megfontolandó az a feltevés is, hogy a pápai tizedjegyzékből azért maradt ki Újfehértó, mert papjának jövedelme nem érte el a megszabott határt. 51 Az Anjoukori okmánytárban keltezési helyként is szerepel Fehértó, ebben az esetben szövegelemzéssel nem dönthető el, hogy melyikről van szó! Olyan forráscsoportot kell tehát keresnünk, melynek segítségével egyértelműen megállapítható, mikor keletkezett Újfehértó: már jóval 1526 előtt létezett-e, vagy csak 1526 után keletkezett... Az egész Szabolcs vármegye területét felölelő összeírások eredménnyel kecsegtetnek (egy vagy két Fehértó szerepel-e bennük, hol helyezkednek el?). A legkorábbi, 1543-tól kezdődő összeírások a dikajegyzékek. Az adórovók településről településre haladva sokszor bejárták az egész vármegyét helyismerettel rendelkeztek! Ha az ő feljegyzéseikben találkozunk Fehértó" nevével, az útvonal ismeretében megállapítható lesz, hogy az Ófehértót vagy Újfehértót jelent-e. Nézzük hát, merre jártak az adórovók! m. Merre jártak az adórovók? Szabolcs vármegyét Szolnok elfoglalása (1552) után kezdték hódoltatni a törökök. 52 Vaj on az utolsó békeévekben (1543, 1549, 1550), amikor még nem estek törökdúlás áldozatául a falvak Szabolcsban, szerepel-e Újfehértó a dikajegyzékekben?... e tizedet csak azok fizették, kiknek jövedelme 2 márkánál azaz 8 aranynál többre ment s így az ezen jövedelmen alul maradó egyházi javadalmak feljegyzetlenül maradtak." Lásd Ortvay, XXV. oldal. Ortvay Tivadar függelékként egész sor olyan egyházas helyet sorol fel, melyek a tizedjegyzékben nem szerepeltek, létük viszont okleveles adatokkal igazolható! Lásd Ortvay, Második fele. Budapest, 1892. 769-828. 5 2 Koroknay Gyula: Szabolcs török hódoltatása. Szabolcs-szatmári Szemle, 1989. 3. sz. 245.
Az 1543-as rovásadó-összeírás tanúbizonysága szerint az adórovók kétszer is elhaladtak a mellett a terület mellett, amelyet ma Újfehértónak nevezünk, de Új fehértót nem vették jegyzékbe. Munkájukat az első járásban ezen az útvonalon fejezték be: Wyd (Vid), Bezermen (Böszörmény), Hath haaz (Hatház), Teglas falwa (Téglás), Bolth falwa (Bolt), Beokeon falwa (Bököny), Miske falwa (Micske), Hugyay falwa (Hugyaj), Gesthered falwa (Geszteréd). A második járásban pedig így haladtak el Újfehértó" mellett: Nyry egyház (Nyíregyháza), Kyral Teleké (Királytelek), Syma falwa (Sima), Zegegyhaz (Szegegyháza), Dorogh falwa (Dorog), Nanas falwa (Nánás), Waryas falwa (Varjas), Polgár falwa (Polgár), Prod falwa (Pród). 53 A negyedik járásban így bukkan elénk Fehértó: Ewr (Őr), Waya (Vaja), Feyrtho (Fejértó), Abran, (Abrány), Gwlay (Gyulaj), Chassaar (Császári), Bathor (Bátor), Waswary (Vasvári). 54 A szövegkörnyezet a településnevek egyértelművé teszi, hogy Fejértó" Ófehértót jelent! Az egyik 1549-es összeírásban ebben a sorrendben következnek a települések: Első járás: Nyregyhaz, Kyral theleke, Syma, Zegh egyház, Dorogh, Nanas, Waryas, Prod, Polgár... Második járás: Bezermen, Wyd, Hathaz, Theglas, Bolth, Bewken, Myske, Geztered, Hwgyay. Harmadik járás: Waswary, Pylys (Pilis), Chazar, Gywlay, Abran, Feyrtho Waya, Ewr,... 55 Egy másik 1549-es összeírásból így rekonstruálható az adórovók útvonala: Első járás: Wyd, Bezermen, Hathaaz, Theglass, Bolth, Bewken, Myske, Hwgyay, Gezthereed,... Második járás: Nyreghaz, Kyraltheleke, Syma, Zegeghaaz, Dorog, Nanaas, Waryass, Prood, Thethey (Tedej),... Negyedik járás: Waya, Ewr portio, Baktha, Loranthaza, Kyrch (Kércs), Jaako (Jákó), Pethenhaza (Petneháza), Laskod, Ramochahaza (Ramocsaháza), Ibrony, Apag (Apagy), Magh (Magy), Lewelek (Levelek), Feyrtho, Gywlay, Abran, Waswar portio, Chazar portio, Pyryche (Piricse), Pylyss. 56 Itt még egyértelműbbé válik, hogy ez a Fejértó" csakis Ófehértó lehet! 1549- ből van egy harmadik összeírás is: Első járás: Nyreghaz, Kyralteleke, Syma, Zegheghaz, Darogh, Nanaas, Varyaas, Prood, Polgaar, Thethey,... Második járás:.., Bezermen, Wyd, Hathaz, Theglas, Boolth, Bewkeen, Myskee, Gezthereed, Hugyay. A harmadik járásban egyik Fehértóról sincs adat. 5 4 MOL Filmtára, 1649. d. Dica-jegyzékek. Raksz. A 2662. Tom. XLI. 1543. év, 21-26., 36-39. és 72-73. 5 5 Uo. 1549. év, 4-7., 33-36. és 43^15. 5 6 Uo. 1549. év, 8-10., 15-16. és 36-39. A harmadik járás számunkra érdektelen.
Harmadik járás: 57 Waswary, Pylys, Chyazar, Gywlay, Abran, Feyrtho, Wayaa, Ewr,... Következik az utolsó előtti békeév, 1550. Az adórovók ekkor így haladtak el Új fehértó" mellett: Első járás: Nyreghaaz, Kyraltheleke, Syma, Zegheghaz, Dorogh, Nanas, Waryas, Prod, Polgaar,... Második járás: Bezermen, Wyd, Hathaz, Theeglaas, Bolth, Beken, Myske, Gezthered, Hwgyay. A harmadik járásban pedig Ofehértót találjuk: Waswary, Pylys, Chazar, Gywlay, Abran, Feyertho, Waja, Ewr,,... 58 Tehát semmi kétség: Újfehértó 1543-ban, 1549-ben, 1550-ben még nem létezett, szerepelt viszont az összeírásokban három olyan falu, melyek pusztulása Újfehértó keletkezésével összefüggésben áll, ezek: Bolt, Micske és Szegegyháza. Mint emlékszünk, az Újfehértó történetével foglalkozók közül többen is azt állították, hogy e három falu területén, e három falu népességéből alakult meg Újfehértó. A dikajegyzékek segítségével nézzük meg, mikor pusztult el ez a három falu! Micskét az 1578-as dikajegyzék szerint 59 lakói elhagyták, a későbbiekben lakott helyként már nem fordul elő többé a neve. (Micske elmenekült lakossága tehát csak közvetve vehetett részt Újfehértó megalapításában, benépesítésében, amenynyiben feltételezzük, hogy a micskeiek egy része Bolton és Szegegyházán talált új otthonra!) Az 1597-es dikajegyzék szerint 60 Boltot és Szegegyházát tatárok pusztították el. Ez az adat arra figyelmeztet, hogy nem a köznyelvi értelemben vett tatárjárásra (1241-1242) kell gondolnunk, amikor Újfehértó keletkezésének körülményeit vizsgáljuk! Tatárok török szövetségben gyakran vettek részt különösen a tizenöt éves háború (1591-1606) időszakában! magyarországi hadjáratokban. 61 A két falu azonban még ezt a csapást is túlélte, újra benépesült. Bolt és Szegegyháza lakott településként 1598-ban szerepel utoljára, 1600-ban már mindkét hely néptelen. 62 * * * A források ismeretében most már biztosan állíthatjuk: Újfehértó a XVI. század végén, a XVII. század elején keletkezett. (Először eddigi ismereteink szerint 5 7 MOL Filmtára, 1672. d. Különböző megyék. Szabolcs megye, 1549. év, fol. 251-258., 258-265. és 266-269. A negyedik járás számunkra érdektelen. 5 8 MOL Filmtára, 1649. d. Dica-jegyzékek. Raksz. A 2662. Tom. XLI. 1550. év, 82-83., 104-107. és 112-144. A negyedik járás számunkra érdektelen. 5 9 MOL Filmtára, 1650. d. Dica-jegyzékek. Raksz. A 2663. Tom. XLII. 1578. év (három összeírás). 6 0 MOL Filmtára, 1680. d. Dica-jegyzékek. Fasc. 3. (B. 917. raksz.) 1597. év, 51. és 52. 61 Ivanics Mária: A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban. Szerk. Ecsedy Ildikó. Budapest, 1994. 12., 65. és 166-169. 6 2 MOL Filmtára, 1651. d. Dica-jegyzékek. Raksz. A 2663. Tom. XLII. 1598. és 1600. év.
1608-ban fordul elő írásban a neve!) A Váradi Regestrum adata tehát minden kétséget kizárólag Ofehértóra vonatkozik. Most már tudjuk, a pápai tizedszedők számadásaiból azért hiányzik Újfehértó neve, mert akkoriban még ez a település nem létezett! Ha középkori oklevelekben Szabolcs vármegyében fekvő Fehértó"-t találunk, az csak Ófehértó lehet! Mivel a XVI. század végéig, a XVII. század elejéig Szabolcs vármegyében csak egy Fehértó létezett, megkülönböztető előtagra nem volt szükség! Ám, amint két Fehértó lett, meg kellett őket egymástól különböztetni: a régebbi kapta az Ó-, az újonnan keletkezett pedig az Új- előtagot! Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Filmtára, 14. d. Magyar Kamara Archívuma. Regesta decimarum (E 159), 1608. év, fol. 5-6. (másolatban)