A szennyvíziszap stratégiai jelentősége. Előadó: Sáry András

Hasonló dokumentumok
Biológiailag irányított komposztálás, avagy szennyvíziszapból termék

2. Junior szimpózium december 9. Kutató mérnök (Elmolight Bt.)

Kommunális szennyvíziszapból tápanyag gazdálkodásra alkalmas termék

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, május 30.

A kommunális iszapok beintegrálása az agrártermelésbe

Kommunális iszapok beintegrálása az agrártermelésbe. Előadó:Sáry Lajos

Kommunális szennyvíziszapból tápanyag gazdálkodásra alkalmas termék

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

A komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK , BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ. -

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből

DAN konferencia az ésszerű mezőgazdaság érdekében 2013 április 24., szerda 14:18

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai Alsóörs

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályai

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

ProNatura Manufaktúra Kft. Tudatos talajregenerálás, talajerő növelés ProHuminnal

Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában A REFERTIL projekt bemutatása

A körforgásos gazdaság hazai kihívásai

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel

A körforgásos gazdaság felé

Bio-foszfát termésnövelő anyagok előállítása

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF

A Greenman Probiotikus Mikroorganizmusok és a Greenman Technológia 2013.

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az új Vidékfejlesztési Program Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

Komposztálás: Irányított humusz gyártás A háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a

Felelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás

A modern pirolízis technológiák környezeti biztonsága

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

A GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI

A részlegesen tisztított szennyvíz közcélú hasznosítása

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai

Földesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő,

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

I. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április

Varga László

Hazai és nemzetközi tapasztalatok a membrán takarásos szennyvíziszap komposztálás területén

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Átírás:

A szennyvíziszap stratégiai jelentősége Előadó: Sáry András

Az életterünk A Föld felszíne 51 milliárd hektár Víz - 37 milliárd ha Szárazföld - 14 milliárd ha Termőföld - 1,4 milliárd ha Termőföldben a szerves anyag Föld felszínének csak 2,75 %-a termőföld!

A termőföld mennyisége Az Európai unió átlaga közel 30%. Hazánkban ez az érték több, mint 60%. A termőföld mennyisége 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 30% Uniós átlag 60% Magyarország Uniós átlag Magyarország Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll, azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled.

A termőföld A kedvező szántóföldi talaj idealizált összetétele Levegő 20-30% Víz 20-30% Ásványok 45% Szerves anyag 5%

A termőföld A szántóföldi talaj szerves anyagának összetétele (Tischler) 85% 10% 5% Humusz 85% Növényi gyökerek 10% Talajflóra és fauna 5%

A talajélet szerepe A talajban lévő mikroorganizmusok felelősek a talaj tápanyagkörforgalmának közel 80%-ért, a szerves anyag lebontásáért, az energiaáramlásért.

A termőföld mennyisége Bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80 százaléka pedig károsodott. A víz- és a szélerózió, az elsivatagosodás és a városok terjeszkedése miatt évi 50.000 hektárral csökken a mezőgazdasági terület a világon. Ez másodpercenként egy futballpályányi területet jelent. Európában csak az úthálózatok és települések terjeszkedése miatt óránként 11 hektárral csökkennek a szántóföldek.

A népesség változása Népesség 10 000 000 000 9 000 000 000 8 000 000 000 7 000 000 000 6 000 000 000 5 000 000 000 4 000 000 000 3 000 000 000 2 000 000 000 1 000 000 000 0 9 000 000 000 7 400 000 000 7 000 000 000 3 000 000 000 1 000 000 000 1800 1960 2011 2016 2050 Mindössze 50 év alatt átlag 133%-kal nőtt a világ népessége. Több, mint 10 000 nemzedék kellett ahhoz, hogy az emberi népesség elérje a 2 milliárdot, aztán egyetlen nemzedék élete alatt nőtt 2 milliárdról 7 milliárdra.

A vízbázis A hazai fajlagos vízkészlet 11.000 m 3 /fő/év, ami az egyik legmagasabb érték az unióban. Azországonbelülilefolyáskb600m 3 /fő/év,amimesszeazegyik legalacsonyabb. Az előrejelzések szerint 2020-ra az országok kétharmadánál alakulhat ki ivóvízhiány.

Talajaink szennyezettsége 2010-ben a TIM pontokon mért kockázatos elemek 95%-a még nem érte el a határértéket hazánkban. Vizsgáltelemek:As,B,Zn,Cd,Co,Cr,Ni,Cu,Pb. Magyarország talajai toxikus elemek tekintetében most még tisztának mondhatók de ezt fenn kell tudni tartani.

Talajaink szennyezettsége A talajokba esetenként bekerülő szerves szennyezők közül egyik legfontosabb a kőolaj és a belőle készített termékek. Hatásukra a talajban gátlást szenvedhetnek különböző biológiai anyagkörforgalmi rendszerek. Mindezek potenciális felszíni és felszín alatti vízszennyezők. A talajvízbe kerülve messzire eljuthatnak, az ivó- és öntözővíz bázisokat, a természetes vizek élővilágát veszélyeztetik.

A talaj szerepe Atalajelvannövénynélkül,deanövénynincsmegtalajnélkül. A talajfunkciók az élet fenntartását szolgálják. Az egészséges talajnak szűrő, megkötő és lebontó képessége van, amely biztosítja az anyagok természetes körforgalmát a víz és tápláléklánc tisztaságát megőrizve. A felszín alatti vizek biztosítják Magyarország ivóvízellátásának 90%-át. Ebben a megközelítésben a felszín alatti vizek minősége és állapota országos(sőt katonai) stratégiai jelentőséggel bír.

A talaj szerepe

Mi a hatóság szerepe? A NÉBIH-FM a 90 évek óta sikeresen alkalmaz a preventív és defenzív elveken nyugvó termékengedélyeztetést. Jelenleg a 36/2006 V.18. FVM rendelet hatályos. A rendelet alapelve, a legfőbb prioritás: Az emberi egészség, a tápláléklánc, az élelmiszerlánc védelme. Neki köszönhetjük: - az élelmiszer- és takarmánynövények, - a haszonállatok, - az ökoszisztémák, - a talajvíz, valamint a talajfunkciók védelmét.

Mi a jelentősége a szabályozásoknak? Az alacsony minőségű, vagy minőségileg kifogásolható készítmények termékként történő megjelenésének kizárólag állami helytállással, a jelenleg alkalmazott, kellően szigorú szabályrendszerrel lehet elejét venni. Bízzunk benne, hogy a NÉBIH és szakemberei a biztonságot jelentő szabályozásainkhoz mérten egy lazuló határérték- és kontroll rendszertől (egy esetleges uniós harmonizációs igény) is meg tudnak minket védeni.

A mezőgazdaság problémái napjainkban a talajok szerves anyag visszapótlása rendkívül csekély a talajok puffer- kapacitása, regeneráló-képessége hanyatlik a savanyú talajok kezelése nem megoldott a talajok fizikai szerkezete romlik a talajélet egyre sivárabb a humuszképződés stagnál, vagy lecsökken fokozódik a műtrágyák kimosódása (N) és lekötődése (P 2 O 5 ) monokultúrás termelés során megjelentek a markáns mikroelem-hiányok emelkedő művelési költségek

A problémák megoldása Szerves anyag feldolgozás és utánpótlás, amely szem előtt tartja a mezőgazdaság igényeit A koncentráltan képződő biomasszák - mint stratégiai tápanyagbázisok felhasználása Hulladékkezelés és hasznosítás, termékgyártás hozzáadott értékkel Komposztáló telepek létrehozása Piactól független erős hatóság működtetése Kellően szigorú kritériumrendszer Engedélyes termék = biztonság, környezettudatosság és felhasználói bizalom

A változások "A hazai termelőknek akkor is állniuk kell a versenyt, ha az uniós támogatások később csökkennek vagy esetleg megszűnnek." "A következő évek egyik legnagyobb kihívása, hogy segítsük a gazdálkodók felkészülését a 2020 után várhatóan jelentősen átalakuló támogatási rendszerre." Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke "Mivel a talajképződés rendkívül lassú folyamat, a rosszul megválasztott talajművelési módszerrel rövid időn belül tönkretehetjük egy akár több ezer éves folyamat eredményét is. "Az uniós becslések szerint a felszíni vizekbe jutó nitrogén több, mint 50 százaléka mezőgazdasági eredetű. Ezért több szerves trágyát kellene használni, és optimalizálni kellene a trágyakezelést és a komposztálást is." Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért helyettes államtitkár

Nemzeti Vidékstratégiai koncepció 2020 II. 7.1.1 Talajvédelmi program A talaj Magyarország egyik legfontosabb, feltételesen megújuló természeti erőforrása, melynek védelme, termékenységének fenntartása nem csupán a földhasználó, hanem a társadalom hosszú távú érdeke. 7.2.5 Hulladékgazdálkodási program Az agrárgazdaság és a vidék számára fontos, hogy értékes anyagok ne váljanak hulladékká, azaz melléktermékként, vagy másodnyersanyagként hasznosíthatók legyenek, és ne jelentsen terhet hulladékként történő kezelésük A hulladékképződés megelőzése szempontjából fontos a mezőgazdasági szektorból származó anyagok minél nagyobb arányú visszaforgatása.

A jogszabályi környezetről röviden A lerakásra kerülő, biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező, biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra kellett csökkenteni. A hulladéktörvény úgy rendelkezik, hogy hulladékégető műben vagy hulladékegyüttégető műben égetni, vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható. Kiemeli ráadásul a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba illesztés fontosságát.

A jogszabályi környezetről röviden OHT 2.4.4.3. Általános cselekvési irányok - A szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talajok fokozott védelme. - A szennyvíziszap nyersanyag, melynek energia- és növényi tápanyagtartalmát minél nagyobb arányban hasznosítani kell. A keletkezett szennyvíziszap mennyiségének kommunális hulladéklerakón történő elhelyezését minimalizálni kell.

A jogszabályi környezetről röviden OHT 2.4.4.4. Specifikus cselekvési irányok - A szigorított határértékek 2016-tól történő bevezetése elegendő felkészülési időt biztosít a biológiai hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozások számára, hogy az alkalmazott kezelési technológiájukat fejleszteni tudják, ezáltal megfeleljenek a határértékeknek. - A szennyvíziszapból ugyanis megfelelő biológiai technológiával, állami engedélyeztetési eljárás mellett a mezőgazdaság számára hasznos, értékesíthető termésnövelő anyag (komposzt termék) állítható elő.

A műtrágya árak folyamatosan emelkednek

Fontos alternatíva A megnövelt műtrágya dózis már nem garantálja a termény mennyiségének arányos növekedését. A következő évekre a támogatások gyorsuló csökkenése előre jelezhető. Az előrelátó gazdák már keresik a megoldást, hogy hogyan gazdálkodjanak kevesebből minőség- és hozamromlás nélkül. A biológiailag lebomló hulladékok mennyisége adott. A gazdának és a termőföldnek szüksége van a jó biológiai minőségű szerves anyagra, tápanyag utánpótlásra főleg, ha azzal a megtakarítás mellett talaj-termény előnyökhöz jut. Ez a kereslet és kínálat optimális találkozása.

Spontán, aerob úton előállított komposzt Biológiai irányítás nélkül mi történik? Rothadás, korhadás vagy komposztálás? - Mi lesz a szennyezőkkel? - Toxinok - Paraziták - Biológiai kockázat - A fajösszetétel nem definiálható, véletlenszerű. - Fajgazdagság vagy szegénység? Az így előállított komposzt : - a talajéletet csak kismértékben növeli - alacsony a tápanyagtartalma - kismértékű (lassú) a humuszosodás Ha nincs termékengedély, akkor hulladék (nem támogatott), aminek a felhasználását korlátok és tilalmak szabályozzák.

Biológiailag irányított, aerob komposztálással előállított komposzt termék Tények: - Célszelektált fajok jellemzik, tehát a fajösszetétel determinált és definiálható - Célidegen fajokban szegény -Hasznos csíraszám magas (10 9-11 /g) - Rövid komposztálási ciklusidővel készül - Szabványosítható az eljárás A késztermék: - Termék - Patogénektől mentes - Fokozza a talajéletet - Kedvező növényélettani hatású - Magas a tápanyagtartalma - Gyorsítja a humuszképződést - Gazdaságos

Új irány A biológiailag irányított komposztálási technológiával szerves anyagokból - hulladékokból - előállított termésfokozó komposztok hatékonyságban megegyeznek a műtrágyával, miközben mikroelem-összetételben, biológiai hatásban azokat megelőzik, és jelentősen olcsóbbak. Ez a hulladékkezelés és hasznosítás a körforgásos gazdaság mentén.

Előnyös Hulladékfeldolgozással engedélyes termékgyártást végeznek. A komposztok használata során a tápelemek jól hasznosulnak, a kimosódás és lekötődés minimális. Előnyösen egyesíti a műtrágyák tápanyag utánpótló, és az istállótrágyák szervesanyag-pótló, talajélet élénkítő hatását. A termék minősítésű komposzt a gazdáknak számos előnyt biztosít: - terméstöbbletet, - a termés minőségének javulását, - kedvező növény- egészségügyi hatást, - talajminőség és talajszerkezet javulást, - alacsonyabb költségeket, mint a műtrágya használata során

Gazdaságos és hatásos

Biztonságos A komposztot piaci érdekektől mentes szakértői szervezet vizsgálja és minősíti termékké. Az engedélyhez szükséges vizsgálatokat a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendelet határozza meg. Ez az unióban preventíven az egyik legszigorúbb rendelet. A NÉBIH engedéllyel rendelkező termék az elvárt hatóanyag tartalom mellett nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növény-egészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.

A megfelelően kezelt biomassza hatása

Az egyoldalú műtrágyázással olyan káros - és sajnos egyre gyorsuló - folyamatot indítottunk el, amely a magasabb termésátlagokért folytatott küzdelemben ellenünk dolgozik.

Állandó, jó minőségű végterméket csak megfelelő biológiai kezeléssel lehet garantálni.

A gondos gazda A talaj szerkezetének leromlása nem látszik azonnal. Egyik évről a másikra nem is biztos, hogy észrevesszük, hiszen az egyes évek közötti időjárás-különbségek elfedhetik azt. A gond majd csak 10-15-20 év után válik egyértelművé, rosszabb esetben kritikussá. A folyamatot visszafordítani azonban már csak nagy költséggel és hosszú idő alatt lehet.

A gondos gazda A gondos gazdálkodó számol.számára a föld nem pusztán árucikk, hanem a gazdálkodásának legfőbb eszköze. A jó minőségű komposzttal: - csökken a műtrágyaköltsége, - javul a talaj vízgazdálkodása, - csökken a talajokból fertőző patogén gombák, az ott telelő kártevők száma, - egészségesebb, nagyobb termést ér el, - elkerüli a talajai savanyodását,.vagyis a gondos gazda olcsóbban, jobb minőségű árut termel, hisz ő nem a mának él.

A modell Szennyvíziszapok + Települési zöldhulladékok + Mezőgazdasági melléktermékek Regionális komposztáló telep Megfelelő technológiával termékengedély 36/2006 (V.18.) FVM rendelet NÉBIH kontroll Termék komposzt Nincs lerakási járulék Ömlesztett értékesítés (bevétel 1.) Zsákolt értékesítés (bevétel 2.) Virágföld, termesztő közeg alapanyag Új termék előállítás, értékesítés (bevétel 3.)

A paradoxon Az évszázad elején elértük az aktivitás bioszféra által szabott korlátait, sőt, a bolygó életfenntartó kapacitásának határát is. A világnak ma kevesebb, mint két hét alatti fizikai termelése egyenértékű az 1900-as évek elejének teljes termelésével. Paradoxon: egy rendszer kedvezményezettjei nem képesek megvédeni azt a rendszert, amelyik őket kedvezményben részesíti.

Az intenzív növénytermesztéshez, talajaink tápanyag szolgáltató képességének fenntartásához, és hiányainak pótlásához nagy tömegű, jól kezelt szerves anyagot kell visszajuttatni. A biológiailag irányított eljárásokkal gyártott komposzt felhasználásának előnye, hogy a műtrágyákhoz képest jelentősen olcsóbban, de hatékonyságában azzal megegyezően pótolja a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, javítja a talajok szerkezetét és vízháztartását, élénkíti a talajéletet. Sáry Lajos

Köszönetnyilvánítás Botosné Olasz Zsuzsanna - NÉBIH dr. Berényi Üveges Judit - NÉBIH dr. Szabados Ilona - Földművelésügyi Minisztérium László Tibor Zoltán - Földművelésügyi Minisztérium Kónya Károly - Földművelésügyi Minisztérium dr. Kárpáti Árpád- Pannon Egyetem Ing. Hegedüs László - Pozsony EBA s.r.o. Sáry Lajos Rajczi Norbert - Mithras Investment Holding Zrt.

Köszönöm a figyelmet!