Tanár történelemtanár T/D levelező mesterképzési szak tantárgytematikái

13.3.3. Tanár történelemtanár T/D levelező mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak és szakmódszertani tárgyak (a szakmai törzstárgyakból szakmódszertani tárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. (3) b) Bognár Zalán Bognár Zalán, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Gergely András, Makkai Béla, Papp Sándor, Semsey Viktória MTL 001 A történelemkutatás módszertana kollokvium vizsga Fejlesztett kompetenciák A tanulói személyiség fejlesztése Szakterületi és szakmódszertani: A forráselemzés típusainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek. Tájékozódási képességek A tárgy a történetkutatás módszertant az előadás a maga történeti fejlődésében mutatja be. Szakági módszertanok átvétele a XIX. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A XX. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, - beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek alkalmazása. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek, gender studies. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium célja a forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása, az egyes korszakok és tárgykörök forrástípusainak, forrásainak bemutatása, az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményeinek elsajátítása. GLATZ Ferenc: Történetíró és politika. 1980 BLOCH, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Encyclopedia of Historians and Historical Writing. Ed. Kelly BOYD. vols. London, 1999 BOOTH, Wayne C. COLOMB, Gregory G. WILLIAM, Joseph M.: The Craft of Research, nd ed. University of Chicago Press, 003. MAWDSLEY, E. MUNCK, T.: Számítógép a történettudományban. Bp. 1996. BORODKIN, L. LEVERMANN, W. (szerk.): History and Computing in Eastern Europe. St. Katharinen 1993. 1

Várady Zoltán Várady Zoltán MTL 01 Történeti segéd- és rokontudományok II: Történeti segédtudományok. 1. gyakorlati jegy évközi feladatok A képzés célja a történelem segédtudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A történelem klasszikus segédtudományai: diplomatika, kronológia, kodikológia, papirológia, paleográfia, epigráfia, heraldika, genealógia, numizmatika, pénztörténet, szfragisztika, inszigniológia áttekintő megismerése, felhasználhatósága, törvényszerűségei. Összefoglaló tankönyvek Előadások vázlata Internetes anyagok Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Osiris Kiadó, Bp. 001.

Csoma Zsigmond Csízy Katalin, Fábián Zoltán Imre, Fehér Bence, Sárközy Miklós MTL 710 Gazdaság- és társadalomtörténet előadás I: Gazdaság- és társadalomtörténet 3 kollokvium vizsga Fejlesztett kompetenciák A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Tájékozódási képességek Csoma Zsigmond Csízy Katalin, Fábián Zoltán Imre, Fehér Bence, Sárközy Miklós MTL 711 Gazdaság- és társadalomtörténet szeminárium I: Gazdaság- és társadalomtörténet gyakorlati jegy évközi feladatok Fejlesztett kompetenciák A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Tájékozódási képességek 3

Nagy Zsombor Bubnó Hedvig MTL 711 Vallás- és egyháztörténet 4 gyakorlati jegy Szemináriumi dolgozat Fontos, hogy a hallgatók képessé váljanak a vallási, társadalmi, politikai és kultúrtörténeti jelenségek összefüggéseinek vizsgálatára. A tantárgy célja továbbá az egyetemes és egyház- és művelődéstörténet párhuzamainak feltérképezése, az egyházak oktatásban, művelődésben betöltött szerepének megvilágítása, az egyházpolitikai kérdések társadalmi kontextusba helyezése. A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek az Egyház szervezetének alakulásával és szerepével - térítések, művelődés. oktatás - a Nyugat-Római Birodalom bukásától a reformációig; a legfontosabb zsinatokkal és dogmatikai vitákkal, a skizmák egyház- és társadalomtörténeti aspektusaival, az invesztitúraharc, a keresztesháborúk, az egyházi reformmozgalmak és vallásháborúk kérdéseivel, valamint a nyugati szerzetesség történetével. A előadás mellett a hallgatók egy-egy egyetemes, ill. tematikájú szemináriumon megismerkednek a középkori és kora újkori egyetemes és egyház- és művelődéstörténet forrásaival, szakirodalmával. Az adott szemináriumhoz hozzárendelt forrásanyag és szakirodalmi háttér folyamatos áttekintése. Szemináriumi dolgozat készítése. Írott és képi források ismerete, feldolgozása: az egyes történelmi korok művészeti hagyatéka; liturgikus, teológiai, bölcseleti források; a főként a szöveggyűjteményekben fellelhető okleveles, államigazgatási és művelődéspolitikai források. Chadwick, H. - Evans, G. R.: A keresztény világ atlasza. Bp. 1990. Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma I A 4-8. század. Bp. 1999. Angenendt, A.: A kora középkor. A nyugati kereszténység 400-tól 900-ig. Bp. 008. Félegyházy József, Az egyház a korai középkorban. Bp., 1967. Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. Bp., 196. (reprint, 1985.) Zarnecki, George: Kolostorok, szerzetesek, barátok. Bp. 1986 Duby, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. Sz.Jónás Ilona: Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., 1999. Jedin, Hubert: A zsinatok története. Bp. 1998.

Canning, J.: A középkori politikai gondolkodás története 300 1450. Bp. 00. Southern, R. W.: A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Bp. 1987. Marosi Ernő: A középkori művészet történetének olvasókönyve. Balassi, Bp., 1997. Szuromi Szabolcs Anzelm: Egyházi intézménytörténet. Bp. 003. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 007. F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp. 000 (CD-ROM, Arcanum 008). Schmitz, Philibert OSB: A bencések civilizációs tevékenysége a kezdetektől a XI századig. Pannonhalma, 1998. Mezey László: Deákság és Európa. Budapest 1979. Chadwick, O.: A reformáció. Bp. 1998. Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon. München, 1973. Kosáry Domokos: Művelődés a XVII századi Magyarországon. Bp. 1996. Péter Katalin: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp. 1995. Nagy Zsombor Fábián Zoltán L: 10 MTL 70 Vallás-és egyháztörténet 3 kollokvium vizsga A tantárgy célja a vallások és kutatásuk megismerése, elsősorban források feldolgozásának segítségével tárgyi és módszertani ismeretek megszerzése, illetve fejlesztése. A vallás és egyes vallások, vallási rendszerek kutatásának alapfogalmai, főbb irányzatai, a vallás társadalomtörténetének lehetséges megközelítései. Az ismertebb ókori vallási rendszerek legfontosabb forrásai, jelenségeinek és értelmezési lehetőségeinek áttekintése. A vallás főbb kérdéseinek megoldási kísérletei: az isten, az isteni világ, a teogónia és kozmogónia, a halotti kultuszok, az isten és ember viszonyának, a dekórum, moralitás problémái, a szentélyek, kultuszok jellegzetességei, a mítosz és rítus viszonya, a papság szerepe. Apollodórosz: Mitológia, ford. Horváth Judit, Bp. 1977. Apuleius: Az aranyszamár, ford. Révay József, Bp. 1971. Cicero: Az istenek természete, ford. Havas L., Budapest 1985. Dobrovits A. Kákosy L. (ford.): A paraszt panaszai. Óegyiptomi novellák, Bp. 1963. Háklár N.: A Gilgames eposz, Antik Tanulmányok 4 (1998) 07 59. Hésziodosz: Istenek születése, ford. Trencsényi-Waldapfel, Bp. 1967 1, 1976. Homéroszi Himnuszok Apollónhoz, Déméterhez, Hermészhez, Aphroditéhez, Dionüszoszhoz, Pánhoz. Kákosy L. Molnár (ford.): A gyönyörűség dalainak kezdete. Óegyiptomi szerelmes versek. Bp. 1973, 1976. Kemp, B.: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés, Bp. 007. Komoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében... A sumer irodalom kistükre, Bp. 1970, 1983. Kóthay K. A. Gulyás A.: Túlvilághit és mindennapok az ókori Egyiptomban. Források a Kr. e. 3. évezredből, 5

Miskolc 007. Maróth M.: Baal és Anat. Ugariti eposzok, Bp. 1986. Ovidius: Átváltozások, ford. Devecseri G., Bp. 1964 1, 1975, 198 3. Ovidius: Fasti, ford. Gaál L., Bp. 1986. Plutarchos: Isis és Osiris, ford. Wojtilla Ágnes, Bp. 1976, 1986. Rákos S. Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek, Bp. 1974. Szemtanúk a trójai háborúról: Krétai Dictys, Frígiai Dares és Philosztratosz szövegei, ford. Hajdu Péter, Bp. 011. Wessetzky V.: Egyiptomi kultúra egyiptomi bölcselet Ptah-hotep tanításában, Valóság 1988/3 8 94. Brelich, A.: Aquincum vallásossága, in Laureae Aquincenses (DissPann I10.) Bp. 1938, 0 14. Devecseri G.: Kalauz Homéroszhoz, Bp. 1970 1, 1974. Dobrovits A. Kákosy L. Komoróczy G.: Bábel tornya. Az ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái, Bp. 1964, (egyéb címeken, részletekben: 1995) Dumézil, G.: Mítosz és eposz, Bp. 1986. 7 69. Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története, I II Bp. 1994 1996. Gesztelyi T.: Bevezetés a római vallás történetébe, in: Havas L. Tegyey (szerk.), Bevezetés az ókortudományba I Debrecen 1999. 71 86. Graves, R: A görög mítoszok, Bp. 1970, Szeged 001 3. Guittard, Ch.: Az etruszk vallás, in: Havas L. Tegyey (szerk.), Bevezetés az ókortudományba V. Debrecen 006. 113. Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bevezetés a görög vallástörténetbe, Bp. 00. Kerényi K.: Görög mitológia, Bp. 1977 1, Szeged 1997. Köves-Zulauf, Th.: Bevezetés a római vallás és monda történetébe, Bp. 1995. László L. (szerk.): Mithrasz és misztériumai I I, Bp. 005. Nagy T.: Vallási élet Aquincumban, Bp. 1943. Sarkady J. (szerk): Görög vallás görög istenek, Bp. 1977. Szabó Á., Bevezetés a császárkultusz és a pannoniai tartománygyűlés korai történetébe, in: Dión Chrysostomos, A királyságról szóló első beszéd, Bp. 004. 45 64. Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Bevezetés a vallástudományba, Bp. 004. Voigt Vilmos: A vallás megnyilvánulásai. Bevezetés a vallástudományba, Bp. 006. Lexikonok: Lexicon Iconographicum Mythologiae Classicae, Zürich München Düsseldorf 1981-009. Mitológiai enciklopédia I II, Budapest 1988. Redford, D.B. (szerk.): The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, I II Cairo 001. Suda, in http://www.stoa.org/sol/ Theoi Greek Mythology, Exploring Mythology in Classical Literature and Art, www.theoi.com Semsey Viktória Fehér Bence MTL 040 Történettudomány, történetírás, történetfilozófia I 1. Történetírás története 3 L: 10 6 1. kollokvium szóbeli vizsga A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez

eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet ókori és középkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával. Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét. Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját; megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. Ford. Simon Róbert, Bp. 1995. Államéletrajzok, szerk. Németh Gy., Bp. 1994 1, 1998 (Aristotelés és Kritias művei) Platón: Az állam. Ford. Jánosy István (Gondolat Bp. 1988 4, vagy Cartaphilus, Bp. 008) Arisztotelész: Politika. Ford. Szabó Miklós, Bp. 1984. Marcus Aurelius: Elmélkedések. Ford. Huszty József, Bp. 010. Thukydidés I 1-13, V 84-114, Sallustius: Catilina 1-4, Iugurtha 1-, Tacitus: Agricola 1-3, 30-34. Polübiosz történeti könyvei, Máriabesnyő 00., XXXV. könyv. Plutarkhosz: Dión élete (in: Párhuzamos életrajzok, Bp. 005). Paulus Orosius: Histoire contre les Païens, Paris 1990-1991 vagy Die antike Weltgeschichte in christlicher Sicht, Zürich 1985. Semsey Viktória Fehér Bence MTL 041 Történettudomány, történetírás, történetfilozófia I. Történetífilozófia L: 10 tavaszi 7. gyakorlati jegy évközi feladatok A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet újkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes

rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával. Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét. Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját; megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Jean Bodin, Az államról (ford. Máté Györgyi Csűrös Klára), Budapest 1987. I Rákóczi Ferenc Politikai és erkölcsi végrendelete. Ford. Szávai Nándor Kovács Ilona. Budapest 1984. Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest 1966 1, 1979. 1 81. pp. Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról (ford. Tatár György), Budapest 1989 1, 1995. Francis Fukuyama: A történelem vége? Valóság 1990/3. 16-31. Thomas S. Kuhn, A tudományos forradalmak szerkezete (ford. Bíró Dániel), Budpaest 1984. Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest 1966 1, 1979. Francis Fukuyama, The end of history and the last man, New York 199. F. Crick, What mad pursuit. A personal view of scientific discovery. New York 1988. Farkas J., Perlekedő tudáselméletek. Budapest 1994. MTL 0110 Történelemoktatás módszertan előadás 3 8 kollokvium Herber Attila szóbeli A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek,

óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy a heti előadások keretében tematikusan végigvezesse a hallgatókat a tanári munka főbb elemein, és átadja az ezekhez kapcsolódó ismereteket. A legfontosabb érintett elemek: történelemoktatás Magyarországon és az Európai Unióban; tanítási technikák; hagyományos és multimédiás eszközök; hazai és nemzetközi tankönyvek; történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei; tanmenet; tantervek; óravázlat; óratartás; vázlat; dolgozat; feleltetés; osztályzás; érettségi; A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. BÁRDOSSY et al.: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában IV. Pécs, 003. CSEPELA J.-né HORVÁTH P. et al.: A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 000. DÁRDAI Á.: A tankönyvkutatás alapjai. Bp. Pécs, 00. Évszámokon innen és túl Megújuló történelemtanítás. Szerk. KNAUSZ Bp. 001. http://www.tortenelemtanitas.hu KATONA A. SALLAI J.: A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Bp. 00. KATONA A.: Tanári Kincsestár. Történelem I VI Budapest, 005 008. SZABÓ M. KAPOSI J.: Módszerek a források feldolgozásához SZABOLCS O.: Történelempedagógiai írások I I Budapest, 00. Történelem tanítás módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Bp. 00. MTL 011 Történelemoktatás módszertana gyakorlati jegy Herber Attila írásbeli A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, 9

óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy gyakorlati oldallal egészítse ki az előadások keretében átadott elméleti ismereteket. Ennek érdekében a hallgatók olyan iskolalátogatásokon, tanulási szituációk megtekintésén vesznek részt, ahol a már megismert oktatási és módszertani elemeket nézhetik meg a életközelben. Így az óravázlat készítés, óratartás, tanári egyéniség kerül elsőként a középpontban. A hallgatók első feladata, hogy beszéljenek a kiválasztott tanárral, tisztázzák, hogy mely tankönyvből tanít és hol tart az anyagban. A második feladat egy előre egyeztetett anyagrészről tartott óra megtekintése, melyre előzőleg a hallgató is készít egy óravázlatot, majd végighallgatja az órát, és elkészíti a látott óra vázlatát. Harmadik lépésben ezt a két anyagot hasonlítja össze egyrészt az adott órát tartó kollégával való beszélgetés során, illetve a tanulságokat a szemináriumi csoport résztvevőivel közösen értékeli. A gyakorlati ismeretek elmélyítését célozza a mikrotanítás, csoportban és osztályban A második feladat a különböző tanári stílusok megismerése. Ennek érdekében 3 tanár legalább - óráját látogatják meg a hallgatók, elsősorban a tanári attitűdre és nem az oktatott anyagra koncentrálva. Az első feladathoz hasonlóan ehhez is kétlépcsős értékelés kapcsolódik. Mindkét látogatás-sorozatnál lényeges, hogy ne egy intézményhez kötődjenek a hallgatók, hanem minél több stílust, magát az oktatási valóságot, lássák. A második félév során a hallgató szakdolgozatához igazodva egy-egy szakmódszertani résztéma egyéni feldolgozására, előadására és közös megbeszélésére kerül majd sor. A főbb lehetőségek: tantárgy-történeti áttekintés, az iskolaszerkezet változása, a jogszabályi háttér változásának nyomon követése, az iskolaépületekkel szembeni elvárások változása, intézménytörténet, stb. MTL 01 Történelemoktatás módszertan I 10 tavaszi gyakorlati jegy Herber Attila I írásbeli A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek,

óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy gyakorlati oldallal egészítse ki az előadások keretében átadott elméleti ismereteket. Ennek érdekében a hallgatók olyan iskolalátogatásokon, tanulási szituációk megtekintésén vesznek részt, ahol a már megismert oktatási és módszertani elemeket nézhetik meg a életközelben. Így az óravázlat készítés, óratartás, tanári egyéniség kerül elsőként a középpontban. A hallgatók első feladata, hogy beszéljenek a kiválasztott tanárral, tisztázzák, hogy mely tankönyvből tanít és hol tart az anyagban. A második feladat egy előre egyeztetett anyagrészről tartott óra megtekintése, melyre előzőleg a hallgató is készít egy óravázlatot, majd végighallgatja az órát, és elkészíti a látott óra vázlatát. Harmadik lépésben ezt a két anyagot hasonlítja össze egyrészt az adott órát tartó kollégával való beszélgetés során, illetve a tanulságokat a szemináriumi csoport résztvevőivel közösen értékeli. A gyakorlati ismeretek elmélyítését célozza a mikrotanítás, csoportban és osztályban A második feladat a különböző tanári stílusok megismerése. Ennek érdekében 3 tanár legalább - óráját látogatják meg a hallgatók, elsősorban a tanári attitűdre és nem az oktatott anyagra koncentrálva. Az első feladathoz hasonlóan ehhez is kétlépcsős értékelés kapcsolódik. Mindkét látogatás-sorozatnál lényeges, hogy ne egy intézményhez kötődjenek a hallgatók, hanem minél több stílust, magát az oktatási valóságot, lássák. A második félév során a hallgató szakdolgozatához igazodva egy-egy szakmódszertani résztéma egyéni feldolgozására, előadására és közös megbeszélésére kerül majd sor. A főbb lehetőségek: tantárgy-történeti áttekintés, az iskolaszerkezet változása, a jogszabályi háttér változásának nyomon követése, az iskolaépületekkel szembeni elvárások változása, intézménytörténet, stb. 11