Annex for the Midterm report LIFE11/NAT/HU/000926/ Test and demonstrate methods to prevent M. foina predation in artificial nesting sites in Hungary 2013-2014 Prepared by MME The work was supported by the European Union s LIFE - Nature Fund

Summary Responsible person and Beneficiary: Éva Horváth, MME Other participants (by benficiaries): - 1. Goal: Preventing or reducing Martes foina predation in treated artificial Red-footed Falcon colonies, finding the best and most effective method to hinder M. foina predation. 2. Indicator (achieved/not achieved): Deliverable: Report with photos of ex situ testing by 01.04.2014: achieved. 3. Brief description of the activities: In cooperation with Szeged Zoo we built built 3 test cages for Martens for ex situ testing of the following methods: A. ultrasound repellents, B. vibrating repellents, C. foreign odors (a. pheromones from collected urine samples, b. geraniol extract spray, c. human hair and pet fur placement), D. mechanical obstacles. Ex situ test phase (2013-2014, in 6 individuals): - 2 months of habituation, two identical, non-treated nest boxes with the same amount and combination of food (with before and after pictures about them) in two opposite corners of the kennel. The food was given with regard of the individuals previous feeding habit. - after habituation, 2 weeks of observation with a camera observing wether the marten prefers one of the nestboxes, what is the best angle for the camera etc. - the test nestbox has been chosen, one of the repellents placed for testing - 3 days camera observation, analyizing the behaviour of the individuals - 8 days habituation period (without repellents) before the application of the subsequent repellent - the nesboxes treated with odors were replaced by new nestboxes to prevent false results. - the methods were tested in rotation as soon as every method was tested in every individual at least once. 4. Results: Expected (from the proposal): Martes foina predation will be prevented (reduced by at least 95% compared to baseline data) in treated artificial Red-footed Falcon colonies. Methods will be monitored under Action D.5 and results will be demonstrated under action E.4 for stakeholders to use it widely in the management of the species. Achieved: Analyzing the videos help evolving the mechanical obstacles preventing predation, but none of them is suitable for total prevention in captive environment. There was no significant result with the following methods: ultrasound repellents, vibrating repellents and urine samples, these methods are unsuitable for preventing predation. There was response for treatment with geraniol extract spray and human hair - pet fur placement: the martens observed the nestboxes for long time, they

approached it and slipped away several times. They spent as less time in the nestbox as possible and took the food out of them. During the treatments the most effective method was the hair pet fur combination. The in situ test near solitary and colonial RFF nests under way will prove if the efficiency of the repellent techniques in natural conditions will be at least 95% as expected previously. 5. Continuation (further actions): Considering the result of ex situ testing, only geraniol extract spray and human hair - pet fur placement and the mechanical obstacles will be tested in situ. The in situ test in HUKM10004 are started in 2014 under Action D5.

Az akció célja A nyest általános elterjedtsége, és amiatt, hogy az ember közelségétől sem tart, a leghatékonyabb riasztási módszerek kísérletes kiválasztása és kifejlesztése a célunk. A legfőbb szándékunk nem a nyestfélék teljes eltűntetése a területről, és a megjelölt mintaterületek vércsetelepeinek évről-évre való mentesítése, hanem a leghatékonyabb kármegelőzési módszer kifejlesztése és ismertetése a szakmával. Nem elsősorban befogni és fizikailag eltávolítani (elszállítani) akarjuk tehát a nyestet, hanem hatékonyan elriasztani/távol tartani a fészkelőhelyek közvetlen közeléből. Előzmények Az akció kezdetekor legfontosabb feladatunk a zárt téri vizsgálatok helyszínének kiválasztása és a vizsgálatok alanyául szolgáló állatok befogása/felkutatása volt. Első lépésként telefonon felkerestük a magyarországi állatkerteket, vadasparkokat, vadásztársaságokat, menhelyeket, illetve mindazokat a magánszemélyeket, akik esetleg vizsgálati állattal, helyszínnel szolgálhatnak. A legnehezebb feladatot a vizsgálati alanyok felkutatása jelentette. A riasztási módszerek tesztelésére alkalmas nyest egyetlen megkeresett szervezetnél, személynél sem állt rendelkezésre. Mivel a nyest befogása igen nehéz, szinte lehetetlen feladat, így a többnyire tavaszi ácsmunkák (tetők javítása, lebontása) során előkerült, elárvult, menhelyre vagy állatkertbe szállított fiatal állatokra számíthattunk. 2013. tavaszán kaptuk a hírt Veprik Róberttől, a Szegedi Vadaspark igazgatójától, hogy tetőbontásnál előkerült 3 nyest kölyök (nőstények) érkezett a vadasparkba (http://www.falcoproject.eu/ hu/content/elarvult-nyestek-termeszetvedelem-szolgalataban). Ezen felül egy példány (hím) bemutatóállattal is rendelkeztek, valamint a nyestek gondozói közül egy kolléga további két példányt (szintén nőstények) tart otthonában kialakított kifutókban. Így összesen 6 állat állt rendelkezésre a zártkertes vizsgálatok lebonyolításához. Nyestkölyök gondozója kezében a Szegedi Vadasparkban

2013. május 31-én megszületett az MME és a Szegedi Vadaspark közti együttműködési megállapodás, melynek értelmében a vadaspark biztosítja a helyet és az állatokat a zárt kertes vizsgálatok elvégzéséhez. Megkezdődhetett a 3 nyestkifutó megépítése. Elindítottuk a beszerzést, aminek eredményeképp 2013.11.07-én szerződést kötöttünk a kivitelezővel, a Provanti Építőipari Kft-vel. 2013.11.10-ére megépült a 3 darab nyestkifutó. Terepszemle a még be nem rendezett, üres kifutónál A vizsgálatokat kifejlett, ivarérett egyedeken, lehetőleg szaporodási időszakban szerettük volna elvégezni, úgy hogy az állatokat elkülönítjük, azaz egy kifutóban csak egy állat tartózkodik. A tetőbontásból kölyökként bekerült 3 állat leghamarabb 2013. szeptemberében volt szétválasztható és 2014 kora tavaszára váltak ivaréretté. Ennek megfelelően 2013.12.10-re a kifutókat berendeztük és a vadasparki kollégák beköltöztették a fiatal nyesteket. Ezzel párhuzamosan a másik 3, már felnőtt egyed kifutóját is felszereltük a vizsgálathoz szükséges elemekkel. Berendezett nyestkifutók

Költőláda felszerelése a kifutóban A vizsgálat szempontjából nagyon fontos, hogy a vizsgált állat a tesztek megkezdése előtt megszokja új helyét, így a 3 fiatal nyest miatt, valamint amiatt, hogy a többi állat is megszokja az új berendezéseket, tárgyakat, és a költőládákba szortírozott etetéseket további 2 hónapot kellett várnunk. Ez idő alatt beszerzésre kerültek a riasztóeszközök, és a megfigyelésre szolgáló kamerák, az ezek működtetéséhez szükséges akkumulátorok és alkáli elemek, valamint a digitális tárolóeszközök (SD kártyák). Emellett - immár ismerve a vizsgálati helyeket és a vizsgálati alanyok számát - kidolgoztuk a vizsgálat részleteit. Vibrációs riasztóeszköz

A vizsgálat részletes ismertetése A vizsgálati helyszínek ismeretében meghatároztuk a tesztelni kívánt riasztási módszerek körét: A. Ultrahangos riasztók: A tesztládához felhelyezve azt vizsgáljuk, hogy van-e bármilyen hatása a nyestre, illetve hogy mennyire nagy a hozzászokás veszélye. B. Vibrációs riasztók: A tesztládához felhelyezve azt vizsgáljuk, hogy van-e bármilyen hatása a nyestre, illetve hogy mennyire nagy a hozzászokás veszélye. C. Idegen szaganyagok: A tesztládánál alkalmazva azt vizsgáljuk, hogy van-e bármilyen hatása a nyestre, illetve hogy mennyire nagy a hozzászokás veszélye. a. Emberi vizelet: A tesztládát emberi vizelettel bepermetezve/bekenve azt vizsgáljuk, hogy vane bármilyen hatása a nyestre, illetve hogy mennyire nagy a hozzászokás veszélye. b. Geraniol kivonatot tartalmazó spray: A tesztládát a geraniol tartalmú oldattal bepermetezve/bekenve azt vizsgáljuk, hogy van-e bármilyen hatása a nyestre, illetve hogy mennyire nagy a hozzászokás veszélye. c. Haj/szőr: Emberi és állati (pl. kutya) szőrzettel töltött tüll zsák tesztládához történő kihelyezésével vizsgáljuk, hogy van-e bármilyen hatása a nyestre, illetve hogy mennyire nagy a hozzászokás veszélye D. Nyestek fizikai képességei: Keressük azokat a paramétereket (pl. mekkora távolságot képes ugrani az állat, milyen felületeken képes megkapaszkodni), amelyek segítenek meghatározni azon eszközöket, amelyek képesek egyszerű mechanikai akadályként meggátolni a nyestféléket a ládában elhelyezett élelem elérésében, a láda bejáratához való eljutásban. A tesztelés menete az A,B és C riasztási módszerek esetén Az alkalmazott riasztó eszközök bemutatása: A. Ultrahangos riasztók Az alkalmas eszköz kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy ha a későbbiekben terepi körülmények között is tesztelésre kerül, kihelyezése egyszerű legyen, kültéri használatra alkalmas legyen és működtetése hálózati feszültség nélkül is megoldható legyen. Két különböző típus beszerzésére került sor. Az egyik eszköz egy mozgásérzékelővel ellátott, elemmel működő kül- és beltéren egyaránt alkalmazható riasztóeszköz, amely ha mozgást észlel, kb. 25 másodpercig hangot ad ki. Rögzítése két csavar segítségével a hátoldalon egyszerűen megoldható. A másik eszköz a KEMO FG015 típusú mozgásérzékelővel nem rendelkező, elemmel működő, kifejezetten nyestek távoltartására és kültéri alkalmazásra gyártott készülék. Hangkibocsátása 6 másodperces szünetekkel kb. 1-2 másodperces kifejezetten erős, pulzáló ultrahang. Rögzítése 2-4 facsavarral az oldalán található fülek mentén nagyon egyszerűen megoldható. Mozgásérzékelős ultrahangos riasztó KEMO FG015 ultrahangos riasztó

B. Vibrációs riasztó Az egyeztetések alkalmával több szakember és magánszemély szóbeli közlése alapján egybehangzó vélemény volt, hogy a vibráló, rezgő érzet a nyestet zavarja, távozásra kényszeríti. A módszer tesztelésére kifejezetten nyestek távoltartására kifejlesztett eszköz jelenleg nincs a piacon, így olyan eszközt kerestünk, ami ugyan más élőlény távoltartására való, de a hatásmechanizmusa lényegében ugyanúgy a rezgésen alapul. A beszerzett eszköz egy eredetileg vakond távoltartására tervezett, földbe leásható/leszúrható, elemmel működő erőteljes rezgő hatást kifejtő riasztóeszköz, amely 18 másodpercenként bocsár ki rezgést. Felszerelése 2 db formára hajtott hilti szalaggal és 4 db facsavarral egyszerűen megoldható. Felszerelt vibrációs riasztó élesítése a kifutóban C. Idegen szaganyagok a. Emberi vizelet Az egyeztetések során leginkább vadász/vadgazdálkodó szakemberek által rókák távoltartására alkalmazott módszer. Reggeli első ürítésből származó férfi vizelet került felhasználásra. Mivel az egyszeri alkalmazás hatásánál nem ismerjük az elillanás időtartamát, így a tesztelés mindhárom napján ismételten bepermeteztük/bekentük a tesztládát. b. Geraniol kivonatot tartalmazó spray A kereskedelmi forgalomban többféle termék is elérhető. Olyan eszközt kerestünk melynek hatása bizonyítottan hosszabb ideig tart. A beszerzett eszköz a KEMO Z100 elnevezésű spray, melynek hatása akár 2-3 hónapig is eltart. Terepi körülmények között ez azt jelentené, hogy a kék vércsék költési időszakában elegendő a riasztószert egyszer (maximum kétszer) alkalmazni. Az oldat nagyon hatékony vegyszermentes koncentrátum, amely a nyestfélék számára kifejezetten kellemetlen aromájú geraniol kivonatot tartalmaz. c. Haj/szőr A módszert vadászok, vadgazdálkodók hosszú évek óta alkalmazzák róka távoltartására, illetve mezőgazdák is előszeretettel alkalmazzák vaddisznók kártételének megakadályozására. A Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Cserebökényi pusztán található kék vércse műfészek-telepen hosszú évek óta komoly problémát okoz a nyest kártétele. Nemzeti parki kollégák ennek megakadályozására már alkalmazták a módszert, és működését illetően bizakodóan nyilatkoztak. Megkerestünk a projektterülethez közeli, helyi fodrász szalonokat,

ahonnan a hulladékként keletkező levágott emberi hajat elhoztuk és kevés kutyaszőrrel keverve női térdharisnyába tömtük. Az így keletkezett eszköz könnyedén rögzíthető a tesztládán vékony dróttal vagy apró szöggel. Haj/szőr tömésű harisnyazsák felszerelése a költőláda elejére A vizsgálat menete: A kiválasztott módszerek tesztelésére alkalmas hely kialakítása minden egyed számára. Ezeknél a módszereknél fontos hogy az állatok egyenlő eséllyel, nagy bizonyossággal meg tudják közelíteni a láda bejáratát, így a ládák bejáratához vezető, 'létraként' funkcionáló ágakat helyeztünk el minden kifutóban. 2 hónap habituációs időszak következett, amely alatt az egyedek megszokták a kialakított helyet. A habituációs időszak első napján a kifutók átellenes sarkaiban kihelyezésre került egy-egy vércsék számára kialakított költőláda, az egyik az ún. tesztláda, amelyben az adott módszert alkalmazzuk, a másik pedig a kontroll-láda, amelyben nem alkalmazunk riasztóeszközt. A teljes időszakban az egyedek korábbi táplálkozási rendjéhez igazodva élelmet helyezünk el úgy, hogy az élelem minden kihelyezés alkalmával és mindkét ládában mennyiségben és minőségben megegyezzen. A ládákba helyezett ételekről "előtte", "utána" fotókat készítünk, hogy megállapítható legyen az élelemfogyasztás mértéke az egyes ládákban. A tesztládába és a kontroll ládába ugyanolyan mennyiségű és minőségű élelem került

A habituációs időszak elteltével 2 hét kamerás megfigyelés következik, amely során azt vizsgáljuk, hogy a megfigyelt egyed a kihelyezett ládákkal szemben mutat-e preferenciát, illetve vizsgáljuk a kamerák beállítási lehetőségeit a legjobb eredmény elérése érdekében. Kiválasztása kerül a tesztláda, amelyben elhelyezzük az adott riasztási módszerhez szükséges anyagot/eszközt. Ezek után 3 nap kamerás megfigyelés következik, amely során azt figyeljük, hogy a tesztelt riasztási módszer gyakorol-e bármilyen hatást a vizsgált egyedre. Minden tesztnap végeztével letöltjük, majd elemezzük a felvételek. Az egyedek a tesztelést követően 8 napig a habituációs időszakkal megegyezően riasztás alkalmazása nélkül kapják mindkét ládába az ennivalót. A 8 nap elteltével a tesztelni kívánt módszereket rotációs rendszerben változtatjuk, azaz minden egyeden az előzőtől eltérő riasztási módszert tesztelünk. A tesztláda/kontrolláda funkció is változik, amelyik láda az előző alkalommal tesztláda volt az lesz most a kontroll láda, és fordítva. Azokat a ládákat, amiket bekentünk/bepermeteztünk vagy felszereltünk szaganyag hatásának tesztelésére szolgáló folyadékkal, eszközzel, minden esetben a 3 nap tesztelést követően új ládára cseréljük, hogy az előzőekben tesztelt módszer ne befolyásolja a következő módszer tesztelésekor adott válaszreakciókat. A rotáció a fentiekben megadott időtartamokkal, addig folyik, míg minden egyeden, minden riasztási módszer egy alkalommal tesztelésre kerül A tesztelés menete a D riasztási módszer esetén: Konkrét eszközök tesztelésére a kifutók mérete, kötelező (állattartás szabályainak megfelelő) berendezése nem alkalmas. Azonban a kamerás megfigyelések során keletkezett felvételek nagyon jó lehetőséget biztosítanak annak megfigyelésére, hogy az állatok hogyan mozognak, minimálisan mekkora távolságokat képesek átugrani. A lehetséges, fizikai távoltartásra alkalmas eszközök körét felkutattuk, más állatkertekkel, nyest tartásában jártas kollégákkal, magánemberekkel konzultálva a mechanikai távoltartás lehetőségeit felmértük, és megvizsgáltuk az egyes eszközök alkalmazhatóságát a tekintetben, hogy terepi körülmények között el lehet-e érni ezekkel a kívánt hatást, illetve mennyire költséghatékonyak. Eredmények A, B és C módszerek tesztelése során 20 540 darab, összesen 256 óra 6 perc és 36 másodpercnyi videófelvétel, valamint 79 011 fotó készült. A vizsgálati anyag feldolgozása folyamatosan, már a tesztelések közben is történt, így 2014. május közepére képet kaptunk az egyes módszerek hatékonyságát illetően. A feldolgozás során azt vizsgáltuk, hogy az állatok melyik ládából (teszt vagy kontroll) táplálkoznak elsőként, melyik ládában milyen hosszan tartózkodnak, melyik ládából fogy több táplálék, valamint hogy egyéb tevékenységeik során (tisztálkodás, játék, pihenés) melyik ládát részesítik előnyben. Annak megállapításakor, hogy terepi körülmények között melyik módszer működhet, figyelembe vettük, hogy az ember által nevelt, fogságban tartott állatok kevésbé gyanakvóak, kevésbé érzékenyek, sokkal inkább érdeklődőek az idegen szagokkal, tárgyakkal kapcsolatban. Így tehát alapfelvetésünk az volt, hogy azok a módszerek, amelyek reakciót váltanak ki fogságban tartott állatoknál, működőképesek lehetnek szabadon élő nyestek távoltartására. A felvételek és fotók alapján egyetlen vizsgált állat esetében sem volt kimutatható az ultrahangos és vibrációs riasztó eszközök hatása, ezek tehát terepi körülmények között sem alkalmasak a nyestek kártételének megelőzésére. Ugyanilyen eredményt dokumentálhattunk az emberi vizelet riasztó hatásának tesztelése során is, az állatok egy pillanatra megtorpanva megszagolták a kezelt ládákat, majd felül sem jelölve az idegen szaganyagot hosszasan táplálkoztak a ládákban. Az egyértelműen alkalmatlannak ítélt módszerek

mindegyikének esetében az állatok a ládákat (teszt és kontroll) minden vizsgált szempontból egyformán használták, tisztálkodás, játék és pihenés során sem lehetett preferenciát kimutatni. A C csoportba tartozó másik két módszer (KEMO Z100 spray, harisnyába tömött haj/szőr) egyértelműen válaszreakciót váltott ki a vizsgált nyestek mindegyikénél. A geraniol kivonatot tartalmazó KEMO Z100 spray alkalmazásakor a táplálkozás megkezdése előtt az állatok hosszasan vizsgálták a kezelt ládát, újra és újra nagyon óvatosan közelítve, majd hamar elszaladva. A ládába helyezett étel elfogyasztására nem a ládába beülve (ahogy ez kontroll ládák vagy hatástalannak ítélt módszerrel kezelt tesztládák esetében jellemző volt), hanem az ételt onnan kihordva, a ládában minél kevesebb időt töltve került sor. Az emberi haj, kutyaszőr keverékével megtöltött harisnya bizonyult a leghatékonyabb módszernek, minden állat esetében heves reakciót váltott ki. Az állatok - csakúgy, mint a KEMO Z100 spray alkalmazásakor - a táplálkozás megkezdése előtt hosszasan vizsgálták a kezelt ládát, újra és újra nagyon óvatosan közelítve, majd orrukkal intenzíven dolgozva, megnyúlt nyakkal keresgélve, és hamar elszaladva onnan (https://www.youtube.com/watch?v=n242thgsbae, https://www.youtube.com/watch?v=tqy7sbgyhfo). Mind a 6 nyestnél megfigyelhető volt, hogy folyamatosan dolgoztak azon, hogy a ládát a zsákot kikerülve közelítsék meg, sőt lehetőleg "árnyékban", mintha a zsák észlelné őket egy veszélyes ellenségként. Amikor ez nem sikerült, mert a zsák betöltötte a láda bejárata alatti sávot, akkor azonnal elkezdték letépni (többszöri nekifutásra, rövid akcióval, az akciók között nagy köröket szaladva) a megtöltött zsákot. Haj/szőr kiváltotta reakció A zártkertes vizsgálatok eredményei alapján terepi körülmények között a KEMO Z100 spray, és az emberi haj és kutyaszőr keverékével töltött harisnya kerülnek tesztelésre. A D csoportba tartozó, mechanikai távoltartást szolgáló eszközök vizsgálatakor, a videókból leszűrhető tapasztalatok alapján megállapítottuk azokat a mozgásmintákat és távolságokat, amelyek alapvetőek annak megítélése szempontjából, hogy milyen kialakítású eszközök lehetnek alkalmasak terepi körülmények között a nyestek távoltartására. A felvételek tanúsága szerint a nyest helyből (lendület, nekifutás nélkül) minimum 1,5-2 méteres távolságot képes átugrani. Ez a távolság maximálisan akár 3,5 méter is lehet (Tóth Gábor madarász, állatidomár elmondása alapján, www.allatijobemutato.hu). Az elemzések alapján kiderült, hogy mindenképpen olyan eszközt kell keresnünk, ami már a költőládát tartó fára való feljutásban megakadályozza az állatot, hiszen ha a költőládát a minimális ugrási távolságra meg tudja közelíteni, akkor bejutását már nem tudjuk megakadályozni olyan módon, ami a ládában költő madarakat sem zavarja.

A mechanikai távoltartást szolgáló eszközök alkalmazása erdőfoltokba, fasorokra telepített mesterséges költőtelepek esetében több szempontból sem lehet hatékony. Az ilyen helyeken lehetetlen megakadályozni a nyest feljutását a lombkoronába, hiszen ha minden fát fel is szerelünk valamilyen eszközzel, a kisebb, vékonytörzsű fákon, facsemetéken, illetve a bokrokon könnyedén felugrál és ott már lombkoronáról, lombkoronára közlekedve végigjárja a telepet. Számos olyan videó fellehető az interneten, ami bizonyítja a nyestek ügyességét, akár szárítókötél vékonyságú ágakon is könnyedén megkapaszkodnak, közlekednek (https://www.youtube.com/watch?v=ztu0dk2qelc&index=29&list=plm_jjw56j9bjqw5f8p_wqxc8mxlgj2es7). További hátrányt jelent, hogy teljes telepeken való alkalmazásuk - a KEMO Z100 sprayhez, és a haj/szőr tömésű zsákokhoz viszonyítva - meglehetősen időigényes és drága módszer. Ezek az eszközök tehát kizárólag szoliter fészkek esetén, olyan helyen alkalmazhatóak hatékonyan, ahol egyedülálló, legalább 3,5 méter magas, el nem ágazó törzzsel rendelkező fán (melynek a lombja sem lóg a földhöz 2 méternél közelebb) helyezkedik el a fészek. Ilyen adottságú fészekben költés a projektterületeken sem 2013-ban, sem 2014-ben nem volt. A jelenleg elérhető mechanikai távoltartásra kialakított, eszközök: 1. Gallérok A költőládát tartó fa törzsére szerelve hivatott megelőzni a szőrmés ragadozók feljutását. Alapvetően két formája létezik, a tüskés és a teli gallér. A tüskés gallér nyestek esetében nem jelent megoldást, mivel a tüskék között könnyedén felkapaszkodik az állat, ezeket az eszközöket inkább állatkertekben/vadasparkokban alkalmazzák nagymacskák esetében mechanikai korlátozásra. A teli gallér megoldást jelenthet, amennyiben a gallér legalább az állat másfélszeresére, minimum 80 cm-re kinyúlik a fa törzsétől. Ez a méret már jelentősen megnehezíti a fészek ellenőrzését (létra fához támasztását). Ha a gallér túl rövid, akkor az állat könnyedén átkapaszkodik rajta. Az eszközt csupasz törzsön, minimum 2 méter, de lehetőleg 3 méteres magasságban kell elhelyezni. Terepi körülmények között a fémből készült, fényes, feltűnő eszközöket a mai napig gyakran eltulajdonítják, így a gallér csak lefestett állapotban, vagy műanyagból készítve alkalmazható. Tüskés gallér Teli gallér 2. Fatörzsre szerelt palástok Többféle anyagból készíthetünk bevonatot fák törzsére, abból kiindulva, hogy a nyest bizonyos felületeken (olyan sima felületeket képzeljünk el mint egy kórlemez) képtelen megkapaszkodni. Állatkertekben, vadasparkokban kiváló mászóképességgel rendelkező állatok, például az ormányos medve fára mászásának megakadályozására legtöbbször fémlemezt, ritkábban műanyagból készült lemezt alkalmaznak. A palástokat általában szegecseléssel alakítják ki. A nyestek esetében ez nem megfelelő megoldás, mert a szegecseken is képesek megkapaszkodni, így könnyedén feljutnak a burkolt törzsön is. Megoldást jelent, ha az eszközt műanyagból, teljes illesztési hosszában ragasztással alakítjuk ki. A palásttal a csupasz törzset, a törzs alsó részén

1,5 métert kihagyva minimum 2 méteres magasságban kell burkolni. A ragasztás-igénye miatt azonban a módszer ismételten meglehetősen körülményesnek bizonyul nyestek esetében. Fatörzsre szerelt palástok 3. Villanypásztor Az állatkertekben, vadasparkokban kiválóan működő módszer több szempontból is alkalmatlan terepi alkalmazásra. A legtöbb helyen nagy problémát jelent a villanypásztor áramellátásának megoldása hálózatról, ezek esetében megoldást jelenthetne a napkollektoros áramellátás, ám ez rendkívül költséges, továbbá a felszerelt eszközt rövid időn belül garantáltan ellopják. A teli gallérhoz hasonlóan jelentősen megnehezíti a fészek ellenőrzését, alkalmazásánál pedig a palástnál előírt felhelyezési paraméterek (magasság, hossz) érvényesek. Fa törzsére szerelt, villanypásztorból kialakított palást

Megállapítható tehát, hogy a legszélesebb körben alkalmazható, legolcsóbb, leggyorsabb megoldásnak több, a terepi alkalmazás szempontjából kritikus körülményt is figyelembe véve a KEMO Z100 spray, és az emberi haj és kutyaszőr keverékével töltött harisnyazsákok bizonyultak.