MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KIVONAT Vissza a természethez Természeti értékeink közös védelme és bemutatása HURO/0802/109 Vezető Partner: Csongrád Megyei Önkormányzat Készítette: Innov Hungaricum Gazdasági, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Szeged, 2010. július 1
TARTALOMJEGYZÉK 0. ÁLTALÁNOS ADATOK...3 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...6 2. A PROJEKT BEMUTATÁSA...7 2.1. A projekt hátterének, helyszínének bemutatása...8 2.2. Szükségletek felmérése és lehetséges alternatívák...23 2.3. Szervezeti terv...38 3. MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁS...40 4. KÖRNYEZETI HATÁS...45 5. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ELŐNYÖK BEMUTATÁSA...48 6. FENNTARTHATÓSÁG...49 2
0. ÁLTALÁNOS ADATOK A projekt címe: Vissza a természethez természeti értékeink közös védelme és bemutatása A projekt helyszínei: a projekt két megvalósítási helyszínt foglal magába, egy magyar és egy román területegységet. Magyarországon a fejlesztéssel érintett terület az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenje, ahol többek között kialakításra kerül a Puszta Háza, valamint több egyéb létesítmény is felújításra kerül. A román oldalon fejlesztések Jimbolia településen történnek. Jimbolián a Puszta Házához hasonló információs központ kerül megvalósításra, mely a Bánát Háza nevet viseli. A projekt keretében a legfőbb értéket a két partner intézményei által megrendezett természeti értékeket előtérbe helyező programok, rendezvények és konferenciák képviselik, melyek a határok nélküli közös természeti és ökológiai elemeknek szentelnek kiemelt figyelmet. A programok főbb helyszínei a határmenti természetvédelmi, természeti és élővilági értékeket felvonultató területek lesznek, mint a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet és a Temesi síkság. A kedvezményezettek bemutatása: VEZETŐ PARTNER Név Csongrád Megyei Önkormányzat Cím 6714 Szeged, Rákóczi tér 1. Kapcsolattartási adatok Laczi István Tevékenységi kör Stratégiai és Pályázati Osztály vezetője Korábbi fejlesztések KIOP 1.7.0-F-05/1.-2005-09-0001/3 Deszk Mellkasi többek között Betegségek Szakkórháza energiahatékonysági fejlesztése és energetikai korszerűsítése KIOP-1.7.0-F-05/1.-2006-01-0023/3 Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház rendelőintézetének energiahatékonysági fejlesztése és energetikai korszerűsítése INTERREG III/A HURO 0602/048 Alternatív energia termelő rendszerek elterjesztésének térségi és határmenti ösztönzése kistérségi decentrumok kiépítésével PROJEKT PARTNER 1 Név Temesvári Bánát Múzeum Cím 300002-Temesvár, Hunyadi square 1. Kapcsolattartási adatok M-Kiss Andrei Tevékenységi kör Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme Korábbi fejlesztések Promotion of Banat heritage, JEC 772/06.06.2010 Project reference 110 - A közös kulturális hagyaték népszerűsítése 3
Transfer de Inovaţii LLP-DV/TOI/07/IT/016 - niţiator EUROINNOVANET Italia, MBT partner extern Promovarea experientei muzeale precum şi a inovaţiilor între muzeele europene Managementul eficient al ternurilor joase afectate de excesul de apă din zona transfrontalieră Ungaria Romania perioada de desfăşurare:06 2008 12. 2009 TÁMOGATÓ PARTNER 1 Név Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (ÓNTE) Cím 6767 Ópusztaszer, Szoborpark 68. Kapcsolattartási adatok Nyulassy Ágnes Tevékenységi kör A projekt programjainak megvalósításában vesz részt. TÁMOGATÓ PARTNER 2 Név Zsombolya Város Önkormányzata Cím 305400 Jimbolia Str. T. Vladimirescu nr. 81 Kapcsolattartási adatok Kaba Gábor Tevékenységi kör Polgármester, az önkormányzat a Bánát Háza tulajdonosa Projekt célok: A projekt megvalósításának legfőbb feladata, hogy javítsa az együttműködési terület közös fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételeit a természeti értékek mentén, és hogy olyan szolgáltatásokat hozzon létre, melyek együttesen járulnak hozzá a két ország természeti értékeinek megóvásához és az érintett lakosság számára a természetközeli életmód bemutatásához. A cél az, hogy a határon átnyúló természetvédelmi együttműködésen keresztül a projekttel elért magyar, román és más nemzetek lakosaihoz közelebb hozza a természetet és felismertesse az abban rejlő értékeket. Projekt tevékenységek: Tevékenységek Előkészítés Az előkészítés időszakában elkészültek azok a dokumentumok, melyek szükségesek a pályázat benyújtásához, illetve a projekt előkészítéséhez, melyek tartalmazzák a partnerek által kidolgozott közös szakmai koncepciót. Megvalósítás A megvalósítás gördülékeny biztosításához egy, a projekt iránt elkötelezett, megfelelő szakembergárdából álló projektmenedzsment 4 Outputok Szakmai módszertani könyv Engedélyes és kiviteli tervek Kertépítészeti terv Megvalósíthatósági tanulmány A projektmenedzsmentszervezet közös, magyar és román tagokból áll.
Projektzárás szervezet kerül kialakításra. A kiviteli tervek alapján közbeszerzés lebonyolítása mindkét oldalon az infrastrukturális beruházáshoz Kivitelezési munkálatok megvalósítása keretében kialakításra kerül a Puszta Háza és megújul az ÓNTE skanzenjében található hagyomány- és természeti értékeket őrző épületeinek egy része. A román oldalon egy jelenleg kihasználatlan épület kerül átalakításra, mely a jövőben a Bánáti Természet Házaként fog funkcionálni, helyet biztosítva természetszerető látogatók számára. A projekt legfontosabb eleme a két ország között megvalósuló természeti és környezeti értékeket átadó programok, szolgáltatások és közös rendezvények. A projekt sikerességének kulcseleme, hogy a közvetlen célcsoportok, illetve a két nemzet lakosai folyamatos tájékoztatást kapjanak a projektről és megfelelő információval legyenek ellátva a létrejövő szolgáltatásokkal, programokkal kapcsolatban. A projekt zárásaként megvalósul a projekt eredményeinek összefoglalása, valamint megszületnek a hosszú távú fenntartásra, és a két határon túli szervezet között kialakított kapcsolat ápolására vonatkozó intézkedések. A projektmenedzsment munkáját külső és belső szakértők fogják segíteni. Közbeszerzések kiírása és lebonyolítása közbeszerzési szakértők részvételével Ópusztaszer, skanzen: - Puszta Háza kialakítása a Kunsági Erdészházból - Felújítással érintett egyéb épületek: kocsiszín, malom, tanyasi iskola. Jimbolia: - Bánáti Természet Háza kialakítása az önkormányzat tulajdonában lévő, de a Bánát Múzeum használatába átengedett épületből. A két partner által meghatározott programtervezetben 14 program szerepel, mely a projekt megvalósítási időszakának 18 hónapja alatt kerül megrendezésre. Ez a 14 esemény tartalmazza a nyitó és záró találkozót, konferenciákat és nyári tábort is. A határ mindkét oldalán megrendezésre kerülnek nyitó és záró események, kihelyezésre kerülnek a hirdető-, majd az emlékeztető táblák is. A szélesebb közönség kiadványokon és a sajtón keresztül tájékozódhat az eseményekről. A projekt eredményei és annak hosszú távú fenntartásának intézkedései egy, a partnerek által elkésztett hatástanulmányban kerülnek írásban rögzítésre. Eredmények: A projekt eredményeként létrejön egy hosszú távú, fenntartható kapcsolati rendszer a Temesvári Bánát Múzeum és a Csongrád Megyei Önkormányzat többségi tulajdonában lévő 5
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark között. A kapcsolat súlyponti eleme a természeti értékek megőrzése, és azok megismertetése a célközönséggel. A két, természeti értékeket magában hordozó intézmény a közös szakmai fórum megteremtésével lehetőséget kap egymás természet- és környezetvédelmi módszereinek megismerésére, illetve közös elvi és gyakorlati tevékenységek kidolgozására. A közös fórumok helyszínei lehetnek a projekt keretében megvalósuló események, egyéb közös konferenciák, szakmai összejövetelek és előadások. Projekt költségvetése, a finanszírozás forrásai: A projekt költségvetésének meghatározását komoly előkészületek előzték meg, amely során a partnerek meghatározták, hogy a projekt megvalósításához milyen jellegű erőforrásokra van szükségük és azok biztosításához a piaci árakat alapul véve mekkora finanszírozási források szükségeltetnek. Az önerő biztosításához Csongrád Megyei Önkormányzat külön pénzeszközöket különített el a költségvetésében, míg a Temesvári Bánát Múzeum részben saját forrásból, részben a megyei önkormányzati támogatásból fedezi a 2%-nyi önerőt. A projektmenedzsment csapat bemutatása: A gondosan összeállított projektmenedzsment csapat feladata, hogy biztosítsa a projekt gördülékeny megvalósítását. A menedzsment vegyesen áll fel, azaz román és magyar tagokat is magába foglal. A tagok között helyet kapott a projektmenedzser, projektasszisztens, pénzügyi menedzser és egy adminisztrátor. A megvalósítás szakmai feladatait belső és külső szakemberek végzik el. Projektmenedzser: Projektasszisztens: Pénzügyi menedzser: Adminisztrátor: VP PP VP VP Megvalósítási ütemterv: A megvalósítás 18 hónapot ölel fel. Ez idő alatt lebonyolításra kerülnek a közbeszerzések, melyek előfeltételei a kivitelezési munkák elindításának és lefolytatásának. A teljes időszak alatt megrendezésre kerül a 14 természeti értékeket előtérbe helyező program és konferencia. A projekt kezdetétől egészen a zárás idejéig a projektmenedzsment biztosítja, hogy a megvalósítás folyamata és az egyes tevékenységek a pályázati kiírásban megfogalmazottakkal és a Közös Szakmai Titkárság elvárásaival összhangban legyenek. A projekt teljes ideje alatt az érintett célcsoportok különböző fórumok és a média által tájékoztatást kapnak a projekttel állásáról, az azzal kapcsolatos folyamatokról és eseményekről. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 6
A Vissza a természethez Természeti értékeink közös védelme és bemutatása című HURO/0802/109-es pályázati azonosítóval rendelkező projekt két partner közreműködésével valósul meg. A projekt vezető partnere a Csongrád Megyei Önkormányzat, mely több intézmény működtetését ellátja a megyében. A vezető partner többek között az ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság többségi tulajdonosa is, amely helyszínként kíván szolgálni a projekt keretei között megvalósuló magyarországi tevékenységeknek. A projektben közreműködő másik partner a román Temesvári Bánát Múzeum Természettudományi Részlege, mely több mint 100 éves múltra visszatekintő, óriási szakmai tapasztalattal rendelkező intézmény. Temes és Csongrád megye összekapcsolódása hosszú történelmi múltra tekint vissza, így a két terület együttműködése kiváló. A projekt 2011. március 1-je és 2012. augusztus 30-a között valósul meg. A projekt tartalmaz infrastrukturális fejlesztéseket, illetve közösen megtervezett programsorozatot, mely konferenciákat, nyári táborokat és egyéb rendezvényeket foglal magába. A programok célja: informál, bemutat, nevel, kapcsolatot teremt, irányít, segít egymás megismerésében, továbbá erősíti a természeti értékek körül szerveződő csoportok összetartását és működését. A programok tematikus konferenciákat foglalnak magukba, mint - a fajok és élőhelyeik ismerete és védelme, - természetes nyersanyagok felhasználása, új környezetkímélő és védő technikák bemutatása, mely segíti a természetjárókat, gyalogtúrázókat, hegymászókat és barlangászokat a terepismeretben valamint az idegenvezetésben, - természetvédelmi területek megismertetése, - biotermelő mezőgazdaság. A programok többségükben két központi helyszínen valósulnak meg. Egyrészt Ópusztaszeren, másrészt pedig Zsombolyán. Mindkét helyszín fejlesztése is megvalósul a projekt keretei között. Zsombolyán egy jelenleg funkcióját vesztett épületből kialakításra kerül a Bánáti Természet Háza, mely az épület elkészülését követően információs központként fog funkcionálni. Az épület a projekt költségvetéséből új berendezésekkel fog gazdagodni, hogy az képes legyen a látogatók fogadására, elszállásolására és konferenciák megrendezésére. Ópusztaszeren az infrastrukturális beruházás több épület is érint. Az Erdészház átalakul a Puszta Házává, a tanyasi iskola mellékhelyisége akadálymentessé válik, a szélmalom felújítását, működőképessé tételét, illetve a kocsiszín felújítását tartalmazza a projekt. Továbbá a skanzen területén a kertészeti terv alapján őshonos növényfajok kerülnek betelepítésre. A projekt célja, hogy a két, természeti és hagyományos értékeket szem előtt tartó intézmény, azaz az ÓNTE és a Temesvári Bánát Múzeum között egy hosszantartó, kiegyensúlyozott együttműködés jöjjön létre, mely hozzájárul ahhoz, hogy minél több ember felismerje a természet fontosságát, az abban rejlő csodát. 2. A PROJEKT BEMUTATÁSA 7
2.1. A projekt hátterének, helyszínének bemutatása A megvalósuló projekt keretében az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéshez szükséges kulcsfeltételei javításának céljából Csongrád és Temes megyei intézmények fogtak össze, hogy egy határon átnyúló, maradandó kapcsolati rendszert alakítsanak ki, melynek célja a táj természeti értékeinek ápolása. A cél az, hogy a természeti tájak megismertetése révén a lakosság felismerje a bennük rejlő sokszínűséget, megtanulja becsülni, illetve gondozni azt. Természet-földrajzi kapocs: az Alföld Csongrád és Temes megye az összefüggő, sík Alföldön helyezkedik, mely az eurázsiai sztyeppevidék nyugati részén, a Kárpát-medencében terül el. A kiterjedése több mint 100 ezer km². Magyarországon a Nagy - Alföld, míg Romániában a Nyugati - Alföld nevet viseli. A terület tökéletes síkság, a szintkülönbségek elenyészőek. A felszínt a folyók munkája alakította ki. Fő talajképző kőzetei a folyók lerakott alluviális üledékei (homok, iszap, agyag), valamint a szélhordta (átmozgatott, illetve idehozott) homok és lösz. Az Alföldön több jelentős folyó található, mint a Duna, a Tisza, a Maros és a Kőrösök, de a vízrajzára leginkább a sok kis mesterséges tó a jellemző. Az Alföld élővilága kiemelkedő. Állatvilága gazdag, melyek közül több faj is egyedülálló a térségben, különösen a kétéltű, hüllő és madár fajok. Az Alföldön megtalálható Európa legnagyobb madara a túzok, mely a nyílt legelők, a sztyeppék madara. A mocsaras, ártéri területeken lehet találkozni a mocsári békával, míg az Alföld egy másik hírességére, a kanalasgémre a nádasok között lelhet rálelni. A rézsikló kedvelt tartózkodási helyei a napsütötte, száraz, köves, bozótos hegyoldalak és lejtők, de a sík területek mocsaras részét is kedveli. Az Alföld Az Alföld növényvilága az eupannonicumhoz tartozik, mely a Pannonicum flóratartomány legnagyobb flóraterülete. (A Pannonicum az északi flórabirodalom (Holarktisz) középeurópai flóraterületének egyik flóratartománya, ami nagyjából a Kárpát-medence belső területeit öleli fel.) A flóravidék fő jellemzője, hogy síkság. Növényzete alapvetően délkeletről, a legutolsó eljegesedés után települt be. A hosszú, elszigetelt fejlődés miatt több bennszülött faj is kifejlődött itt. Növénytársulások élőhelyenként Folyók árterein: bokorfüzesek, pufahaligetek, keményfaligetek, Lösztáblákon: löszgyepek, lösztölgyesek. Homokbuckákon: nyílt és zárt homoki gyepek, nyáras-borókások, 8
mocsárrétek. nyílt és zárt homoki tölgyesek. Szikes területeken: sziki mocsarak, nedves és száraz szikesek, sziki tölgyesek. Lefolyástalan medencékben és morotvákban: síklápok és átmeneti lápok, láprétek, láperdők. A projekt nagy hangsúlyt fektet a tájak természeti értékeinek népszerűsítésére és arra, hogy minél közelebb hozza azt az emberekhez. Jelen projekt két helyszínen, a romániai Jimbolián és a magyar Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén kíván fejlesztéseket eszközölni és többek között kialakítani egy-egy minta jellegű természetházat. Ezen létesítmények célja, hogy a környező, kiemelt természeti értékkel bíró területeket megismertesse a célközönséggel. A kárpát-medencei Pannon régióban több NATURA 2000 terület található. Az európai ökohálózat célja, hogy megőrizze a biológiai sokféleséget, a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusokat, a vadon élő állat- és növényfajokat, valamint hozzájáruljon a kedvező természetvédelmi helyzetük megóvásához, illetve helyreállításához. A projekttel érintett két település szintén NATURA 2000 területnél fekszik - a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetnél és a Temes síkságnál valamint a térségben további jelentős madárvédelmi és természetmegőrzési területek találhatóak. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (Alsótizsavölgy Natura 2000 terület HUKN10007; Kiskunsági Nemzeti Park) Magyarország egyik legnagyobb tájvédelmi körzete (területe: 22,325 ha) a Dél-Alföldre jellemző szikes tavak, erdős puszták és tiszai ártéri világát őrzi. Jellemező élőhelye még a 9
két nagy halastó rendszer: a Fehér-tó és a Csaj-tó, melyek a környék legnagyobb szikes tavával, a Büdös-székkel és a környező pusztával együtt fokozottan védett. A Fehér tó igen gazdag madárvilágnak ad otthont. Eddig a tavon és környékén 280 madárfajt figyeltek meg. Jellemzőek a ritka, szikes tavi fészkelők: a gulipán, a gólyatöcs, a cankó, a póling és a széki lile. Állandó vizeknél a vidra még több helyen is megtalálható. A régi szikes mocsarak nyújtotta táplálkozási és pihenési lehetőségeket pótolják az időszakosan leengedett halastavak iszapos medrei. Az iszapban maradt vízi rovarok, kétéltűek, halak bőséges táplálékot nyújtanak a parti és gázló madaraknak. A tájvédelmi körzet növénytani értékei közül a hazai orchideák néhány képviselője, a vetővirág, a macskahere és a szártalan csüdfű emelhető ki. Az ősi állatok közül megtalálható itt a szürkemarha gulya és a bivalycsorda is, amelyek legelésükkel fontos természetvédelmi kezelést is végeznek. A bivalyok egy elmocsarasodott szikes tó, a pusztaszeri Vesszős-szék helyrehozatalában is nagy szerepet játszanak. A tájvédelmi körzet keleti határát a Tisza hullámtere képezi. Ennek része az algyői híd mellett levő Sasér, mely már 1951-től védett erdőrezervátum. A folyószabályozás során levágott kanyarulatból kialakult holtág környékének természetes erdőtársulása, óriási vén füzekkel szegett rétjei tájképi szépségükkel is csodálatot keltenek. Ezekben a zavartalan, öreg erdőkben még költ a rétisas. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet történelmi és néprajzi értékei a Kárpát-medencei magyarság több mint ezer éves múltjához köthetőek. A Tájvédelmi Körzet nyugati részén található az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, melyben a Skanzen, a Feszty-körkép, az Erdők temploma és sok más látnivaló egész napos programot adhat a látogatóknak. A Temes síksága (Natura 2000 terület ROSPA0078 Temes Megyei Környezetvédelmi Hivatal) Temesvár a térség legnagyobb és legnépesebb városa, és egyúttal kulturális és gazdasági központja is. A város határában folyó Temes folyó, mely Temes megyének és Temesvárnak is a nevét adta, jelentős szerepet játszik a Bánság nagy részének arculatának kialakításában. A Temest kísérő, valamikor kiterjedt ártéri erdők emlékét őrzi a természetközeli állapotban fennmaradt, mai szemmel jelentős kiterjedésű Nagykövéresi- és Sági-erdő. Fennmaradásuk jelentőségét támasztja alá az a tény, hogy több, fokozottan védett madár költ itt, mint például a kígyászölyv, a törpesas, a békászósas, vagy a fekete gólya. A hullámtérben megmaradt öreg nyárfák és füzek odvaiban nem ritka fészkelő a szalakóta. A Temes harmadik jelentős ártéri erdeje a Macedón-erdő, ahol egy jelentős gémtelep zsivaja kölcsönöz különös hangulatot a tájnak. Temes megye déli részén Detta és Bánlak jelentős műemlékeket és történeti emlékeket őriz, mint a tűzoltótorony, a Karácsonyikastély és a kastélypark. A két település között fekszik a Dettai- 10
erdő, illetve a ma Partos településhez tartozó, jelenleg is művelt rizsföldek, amelyek gazdaságtörténeti jelentőségük mellett a vonuló partimadarak fontos találkozó- és pihenőhelye. A térség nyugati részén, a Béga és a Temes alsó szakasza mentén fátlan, jobbára mezőgazdasági területek és kiterjedt szikes gyepek mozaikjából összetett táj terül el. A Fény, Gyülvész, Torontáldinnyés határában húzódó, lecsapolt mocsarak helyén kialakult szikes puszták önmagukban is értékesek, a magassabb térszíneken löszpusztafoltok ékeskednek. Ezeken az élőhelyeken számos védett löszfaj él, mint a kék attracél és a növényen élő atracél-cincér, a törpemandula, a sarlós gamandor. A projekt társadalmi és gazdasági környezete A projekt megvalósításának helyszínei Csongrád és Temes megye. Mindkét megyében egyegy településen valósulnak meg a fejlesztések: Ópusztaszeren (illetve az ÓNTE területén), valamint Jimbolián. A következőekben ezen két megye, illetve ezen két település bemutatása következik. Csongrád megye (Magyarország) Csongrád megye Magyarország 19 megyéjének egyike, mely átlagos nagyságú, területe 4,3 ezer km², Magyarország területének 4,6%-a. A megyét 60 település alkotja, Magyarország összes településének 1,9%-a, a Dél-alföldi régió település számának 23,6%-a. A megye lakónépessége 2007. január 1-jén az előzetes adatok szerint 423 ezer fő, az előző év azonos időszakához képest 1%-os, a 2001. évi népszámláláshoz (433 ezer fő) viszonyítva 2,3 százalékos fogyás figyelhető meg. Magyarország lakónépességének 4,2%-a, a Dél-alföldi régió 31,4%-a Csongrád megyei lakos. A megye népsűrűsége 99,4 fő/ km², meghaladja a Dél-alföldi átlagot (73,5) és alacsonyabb az országos átlagnál (108,3). A megye része a Duna- Körös- Maros- Tisza Eurorégiónak. A Csongrád megyében előállított bruttó hazai termék (GDP) értéke a legutolsó 2005. évi 11
területi adatok szerint piaci beszerzési áron 708,1 milliárd forint volt, ami az országos GDP 3,2 százaléka. Ebből egy lakosra 1 669 ezer forint jutott, 517 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál. Csongrád megye az egy főre jutó GDP alapján a fejlettségi rangsorban az ország 19 megyéjét és a fővárost tekintve a 8. helyet foglalja el, a megyék között a 7. helyet. Csongrád megye gazdasági szerkezetében az országosnál nagyobb súllyal jelenik meg a mezőgazdaság. A bruttó hozzáadott értéknek a 10,1%-át a mezőgazdaság állítja elő, míg országosan csak 4,3%-át. Az ipar gazdasági ág (bányászat, feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) jelentősége elmarad az országos átlagtól, mert a bruttó hozzáadott értéknek 21,1 százalékát adja, míg országosan 25,3 százalékát. Az építőipar részaránya 6,8 százalék, amely meghaladja az országos átlagot (4,9%). A bruttó hozzáadott érték kétharmadát az országos megoszláshoz hasonlóan a tercier szektor állítja elő. A bruttó hozzáadott érték folyó áron Csongrád megyében 606,5 milliárd Ft. Ópusztaszer Közlekedés-földrajzi helyzet Ópusztaszer a Dél-Alföldi régióban elhelyezkedő Csongrád megyében található a Kisteleki kistérség részeként. A község a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén, a Tiszától nyugatra terül el. Megközelíthetősége az E75-ös számú főútvonalról Kistelek felől lehetséges vagy vasúton a Budapest-Kecskemét-Szeged útvonalon. Szegedről autóbusz-közlekedéssel juthatunk el Ópusztaszerre, továbbá Balástyával kerékpárút köti össze. A város területe, népsűrűség A község területe 59,5 km2, melynek mindössze 2%-a minősül belterületnek, a fennmaradó 98% külterület. Ezzel az aránnyal a kistérséget tekintve - Ópusztaszeren a legkisebb a belterület aránya. A város népsűrűsége 38,82 fő/km², amely az országos átlagnak alig 36%- a, valamint a Dél-alföldi régió átlagának kicsivel több, mint a fele. Demográfiai helyzet A lakónépesség száma 2008-ban 2236 fő volt, melynek megközelítőleg 50%-a, 1115 fő férfi. A lakónépesség alakulása 2004-2008 között Év 2004 2005 2006 2007 2008 Lakónépesség száma (fő) 2335 2326 2310 2259 2236 Forrás: Térport Szakmai Portál Ópusztaszer lakónépessége viszonylag kismértékben, de folyamatosan csökken. Ebben szerepe van egyrészről a természetes fogyásnak, hiszen a halálozások száma rendszerint meghaladja az élveszületések számát, másrészről pedig a vándorlási különbözetnek, amely 2005-től szintén negatív előjelű. 12
Év A természetes szaporulat/fogyás alakulása 2004-2008 között Élveszületések száma Halálozások száma Természetes szaporulat 2004 22 43-21 2005 11 47-36 2006 12 26-14 2007 12 40-28 2008 14 42-28 Forrás: Térport Szakmai Portál Év A vándorlási különbözet alakulása 2004-2008 között Odavándorlások száma* Elvándorlások száma* Vándorlási különbözet 2004 149 130 19 2005 105 109-4 2006 125 148-23 2007 128 165-37 2008 100 104-4 Forrás: Térport Szakmai Portál *Állandó és ideiglenes együttesen Munkanélküliség és foglalkoztatás Ópusztaszer az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikének települése, amely azzal magyarázható, hogy a községben magas a munkanélküliek száma, a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetűek nagy aránya jellemző, és alacsony a foglalkoztatottság. Elszegényesedés jellemző, elsősorban a tanyákon élő lakosság körében. Terület A munkanélküliségi ráta alakulása (2007-2010, %) 2004. dec. 2005. dec. 2006. dec. 2007. dec. 2008. dec. 2009. dec. 2010. márc. Ópusztaszer 11,20 10,50 10,14 9,77 9,76 10,14 12,32 Csongrád megye 6,22 6,33 5,60 6,16 6,52 8,22 8,79 Magyarország 6,15 6,26 6,12 6,69 7,18 8,99 9,58 Forrás: ÁFSZ Portál A fenti táblázatból jól kitűnik Ópusztaszer nem túl kedvező helyzete a munkanélküliség terén. A nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya a községben rendszerint 10% körül mozog, sőt egyes években jóval meghaladja azt. Az sem pozitív, hogy az elmúlt években bekövetkező gazdasági válság hatása erősebben érzékelhető a településen, mint megyei vagy országos szinten: 2009 decembere óta ugyanis a 3 hónap alatt a megye és az ország munkanélküliségi rátája 1,07%-kal, míg Ópusztaszer mutatója nagyobb arányban 1,21%-kal nőtt. Így 2010 márciusában elérte a 12,32%-ot. 13
Gazdasági jellemzők Mezőgazdaság Ópusztaszer laza, könnyen fölmelegedő homokos és félig kötött talaján intenzív, öntözéses növényházi zöldség- és virágtermesztés folyik (szegfű, liliom, gerbera, tulipán, valamint paprika, kápiapaprika, paradicsom). Ahogy az egész kistérségben, Ópusztaszeren is jellemző volt a sertéstenyésztés, de a jelenlegi felvásárlórendszer következtében az 5-ödére, 10-edére visszaesett állomány is túltermelést mutat, leapadt a kocaállomány is. Kisebb mértékű a szarvasmarha-, ló- és juhtartás. Egy ópusztaszeri tanyában Európában egyedülálló őshonos és ritka állatfajtákat tenyésztenek (hucul lovak, tarpán, magyar szürkemarha, rackajuh, bivaly, szamár, stb.) A községben a környező településekhez (Kistelek, Balástya) hasonlóan haltenyésztés folyik, mesterségesen kialakított halastavakban. A vágósertés felvásárlását a Szegedi Pick Zrt. mellett az Ópusztaszeri Gazdák szövetkezete is folytat. Vágósertést szerződéses alapon a Szegedi Pick Rt. hasznosítja, illetve felvásárlást folytat az Ópusztaszeri Gazdák Szövetkezete is. Az erdők aránya Ópusztaszeren a legmagasabb a kistérség települései között, a község 25%-át foglalják el. Vállalkozások A községben található Nemzeti Történeti Emlékpark miatt a szolgáltatást nyújtó vállalkozások aránya Kistelek után Ópusztaszeren a legnagyobb. Kihasználva tehát az Emlékpark közelségét, egyre nő azon vállalkozások száma, amelyek a falusi turizmus meghonosítását tűzték ki célul. Vannak kisebb vendégházak is, de található a településen olyan vendégház is, amely nagyobb csoportok befogadására alkalmas. Mindezekhez természetesen a hagyományos és magyaros ételeket kínáló éttermek csatlakoznak, csalogatva a nálunk kikapcsolódni, pihenni vágyó turistákat. Ezek alapján elmondható, hogy Ópusztaszer domináns ágazata a turizmus, amely meghatározza a község fejlődési irányait is. A vállalkozások számának alakulása Ópusztaszeren (2002-2006) Év Ebből Regisztrált vállalkozások Korlátolt Betéti Egyéni összesen felelősségű társaság vállalkozás társaság 2002 103* 10 10 81 2003 103* 9 8 85 2004 125 98 2005 131 14 12 2006 118 12 13 93 *Működő vállalkozás A vállalkozások száma folyamatos növekedést mutatott a vizsgált években, kivételt képez ez alól a 2006. év, amikor egy jelentősebb visszaesést figyelhetünk meg. Az egyéni 14
vállalkozások, illetve a korlátolt felelősségű társaságok számában is csökkenés következett be. Természeti, kulturális értékek A község és egyben a Kisteleki kistérség kulturális örökségének középpontja az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark, amely a kistérség legnagyobb védet területéhez, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik. Régészeti emlékeket mutat be a romkert, az Árpád-kori templom és kolostori együttessel: Monostor Skanzen Nomád Park Csete-jurták Rotunda A 12. században épült a Bor-Kalán nemzetség monostora, mely az Alföld egykor leggazdagabb, legnagyobb szerzetesi intézménye volt. A millenniumi Árpád-emlékmű mellett található középkori monostor templomát 1970 és 1976 között tárták fel, s a bencés monostor lakóinak mindennapjaira fényt derítő ásatások napjainkban is folynak. A XVIII. században indult meg a török időkben elnéptelenedett, és legeltetéssel hasznosított puszták betelepülése. Előbb ideiglenesen lakott szállások, majd tanyák épültek a város környéki pusztákon. Az 1900-as évek legelején már igen jelentős a tanyai lakosság aránya, példaként említhetjük Hódmezővásárhelyt, ahol a népességnek csaknem 40 százaléka számított ekkor tanyán élőnek. A mezővárosi-tanyai megoszlás indokolta, hogy e kétfajta életvitel, paraszti kultúra változatait mutassa be az ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, kiegészítve a köz- és a közösségi élet tipikus helyszíneivel. Az eurázsiai sztyepp, puszta világát idézi fel a Nomád Park. Legeltető állattartásból élő őseink Kelet felől érkeztek a Kárpát-medencébe, a IX. században. A Nomád Park célja nemcsak honfoglaló magyarjaink életmódjának bemutatása, hanem annak a pusztai civilizációnak is a megjelenítése, amely Belső-Ázsiától egészen az Alföldig húzódó hatalmas területen virágzott évezredeken keresztül. A jurta-szerű építményeket Csete György, a magyar organikus építészet elindítója, valamint Dulánszky Jenő tervezte. Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették. Az építmények sorát a Világmagyarság hajléka (1996) nyitja meg. Koronát idéz az 1998-ban épült Mamutfenyő-ház. Itt megtekinthetünk egy kaliforniai mamutfenyő-szeletet bütüt, melynek méretei tiszteletet parancsolnak: átmérője 6,3 méter, és a 80cm vastag szelet tömege 7,5 tonna. A bütü korát is meghatározták: Krisztus után 200 körül kezdődhetett élete. Évgyűrűinek határain a magyarság történelmének nevezetes dátumai láthatóak. A rotunda legismertebb része a Feszty-körkép. Emellett számos kiállítás megtekinthető, így például: "Őseink arcai" antropológiai kiállítás, A csengelei kunok ura és népe, Honfoglalás, Posztergaléria - Az Árpád-kori Magyarország, Szer monostora és települése. Ópusztaszer néprajzi értékei is a múltat tárják a vendégek elé. A régi mesterségek felelevenítése, hagyományok folytatása sikeresnek mondható a községben: a kosárfonás, fazekasság, csuhézás, szövés ma is élő tevékenységek. 15
Timis County (Roumania) Timis County a történelmi Bánát régióba tartozik, mely nevét a Temes folyóról kapta. A megye része a Duna- Körös- Maros- Tisza Eurorégiónak. Székhelye Temesvár, mely lakosainak száma 307 347 fő. A megye összterülete 8697 km² (Románia legnagyobb területű megyéje). Nyugati része síkság, kelet fele a domborzat fokozatosan emelkedik, a keleti határán található a Ruszka-havas. Legmagasabb pontja a Págyes (Padeșu), 1374 m. A 2002-es népszámlálás adatai szerint 677 926 lakosából 565 639 volt román, 50 556 magyar, 14 174 német, 16 084 roma, 13 273 szerb, 7 321 ukrán, 5 562 bolgár, 1 908 szlovák, 441 zsidó, 371 horvát, 283 cseh és 47 557 fő egyéb nemzetiségű volt. 2007-ben a megye lakossága 666 866 fő, népsűrűsége 76,7 fő/km² volt. Temes megye az egyik legdinamikusabb gazdasággal bír Romániában, tekintve a magas arányú külföldi működő tőke jelenlétét a térségben, melyet vonz a megye elhelyezkedése, valamint a tradíciói. A megye leghangsúlyosabb ágazatai: gépgyártás, élelmiszeripar, vegyipar, könnyűipar, elektronikai alkatrész-gyártás és fakitermelés. Temes vármegye évszázadokon át tartozott a Magyar Királysághoz. Temes vármegye a 11. században jött létre, Dél-Magyarország legvirágzóbb vidéke a török hódítás előtt. Az Oszmán Birodalom a 16. században foglalta el, a török közigazgatásban a Temesvári vilajethez csatolták. A 18. században a Bánság a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került, ekkor a későbbi vármegye a Temesi bánság része lett, ez 1779-ben megszűnt, és a középkori határaitól lényegesen eltérő vármegye visszakerült a Magyar Királyság fennhatósága alá. 1920-ban csatolták egy részét Romániához, míg a többi terület a Szerb- Horvát- Szlovén Királyság része lett. Jimbolia (Zsombolya) Közlekedés-földrajzi helyzet Jimbolia város Románia nyugati részén fekszik, Bukaresttől 572 km-re vasúton, illetve 600 km-re közúton. Temes megyén belül, annak nyugati sarkában helyezkedik el, 39 km-re (vasúton) a megyeszékhelytől, Temesvár megyei jogú várostól. Földrajzilag Jimbolia a Bánáti Alföldön, a Temes és a Maros Alföldjének találkozásánál helyezkedik el. Mivel fontos kommunikációs vonalak kereszteződésén fekszik, melyek Romániát kötik össze a volt jugoszláv térséggel, így egy fontos határmenti vasúti és közúti csomópont Románia és Szerbia határán. 16
Demográfiai helyzet Jimbolia a kis városok kategóriájába tartozik a maga 20 000-nél kevesebb lakosával, ezzel országos szinten a 175. helyen áll az ország 261 városából. Temes megye szintjén Jimbolia a lakosok száma szerint a 4. helyen áll, Temesvár, Lugos és Nagyszentmiklós mögött. A megye összlakosságának a 1,5%-át illetve városi lakosságának a 2,5%-át teszi ki. A lakónépesség alakulása és a nemzetiségi összetétel Zsombolyán a múlt században (fő) Év Lakosság Románok Németek Magyarok Romák Szerbek Szlovákok Egyéb 1880 8621 39 7848 529-84 20 101 1900 10 152 52 8395 1532-96 8 52 1930 10 873 660 7640 2097 213 141 26 17 1977 14 682 6065 5021 2896 511 79 42 68 1992 11 830 7901 1112 1961 695 62 34 65 A városban a románokon túl más nemzetiségűek is megjelennek. 2002-ben a magyarok aránya - 1649 fővel - 15% körül mozgott a teljes lakossághoz képest (11 113 fő), de németek is magas arányban élnek a városban, számuk azonban csökkenő tendenciát mutat (2002- ben 500 fő). Ezen felül szerbek, szlovákok és más nemzetiségűek is jelen vannak Jimbolián. A romák száma kismértékben növekszik (2002-ben 768 fő). A jimboliai lakosságszám 2002-2010 között ÉV 2002 2005 2008 2010 (január) Lakosságszám (fő) 11 113 11 676 11 799 11 804 A tíz Temes megyei város közül Jimbolia az egyetlen, ahol 2002 óta folyamatosan növekszik a lakosság: 2002-ben 11 113, 2005-ben már 11 676, 2008-ban 11 799, idén januárban 11 804 volt az állandó jimboliai lakhellyel rendelkező személyek száma. Ez köszönhető a természetes szaporulatnak, a gyerekvállalási kedv növekedésének, de a lakosság növekedését elsősorban az utóbbi években beindult vállalkozások, ipari létesítmények vonzerejével magyarázza. A környékbeli falvakról sokan beköltöztek jimboliárara, ahová sok befektető jött, még a gazdasági válság kezdete óta is akad munkahely a számukra. Gazdasági jellemzők Gazdasági szempontból a mezőgazdaság elsődleges fontosságú. A mezőgazdasági terület 9735 ha, amiből 97% szántóterület, 3% legelő és rét. Az ipart továbbra is a könnyűipar jelenti városunkban (cipőgyártás, készruha és textilipar) elektronika és elektrotechnika, mechanika, valamint műanyag-gyártóipar. A város legjelentősebb üzemei a Vogt Electronic Románia (elektronikai alkatrészgyártás), Ciocanul Prodimpex (cipőgyár), CRH (gépkocsi alkatészgyár), Halm Technologie (szivattyúgyár), Ani Fashion (készruhagyár). Sorrendben és kihasználásban a harmadik gazdasági ágazat a vasúti szállítás, mivel Jimbolia rendelkezik mellék vasúti ágakkal, mint a Timisoara-Jimbolia-Kikinda (Szerbia) és a Zsombolya-Lovrin között futó vasútvonal. A város be van kötve az 59A és az 59C nemzetközi autópályákhoz. 17
Kulturális értékek Az utóbbi években a városban egy valóságos kulturális élet újjászületésének a jelei mutatkoznak, néhány rendkívül aktív művelődési intézmény jóvoltából. Ezek között van elsősorban a Városi Művelődési Otthon, négy múzeum, egy irodalmi kávéház és a Városi könyvtár. Külön említést érdemel a Petre Stoica román-német kulturális alapítvány, amelyet a román irodalmi élet egyik legnagyobb kortárs költője, Petre Stoica vezet. Az alapítvány leltárában 16 000 román és német nyelven írt könyv található, ezek közül sok, nagy értékű bibliofil kiadás, továbbá egy érem, egy bélyeg, egy érem, egy térkép és egy ex-libris gyűjtemény, rendkívül értékes kéziratok, képzőművészeti alkotások, valamint muzeális értékű háztartási eszközök gyűjteménye. Illeszkedés a magasabb szintű fejlesztési stratégiákhoz, tervekhez A beruházás határon átnyúló projekt révén figyelembe veszi a határmenti együttműködésekre vonatkozó alapelveket és prioritásokat. Duna- Körös- Maros- Tisza Regionális Együttműködés Fejlesztési Stratégiája Az 1997. november 21-én Szegeden megalakított Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés, azaz a DKMT Eurorégió történeti léptékű feladatra vállalkozott: három ország határ menti területeinek kooperációját kívánta megszervezni annak érdekében, hogy a térség a lehető legelőnyösebb pozícióhoz juthasson a kibővülő-újraegyesülő Európa színpadán. Az Európai Uniós tag Magyarország három megyéje - a Dél-alföldi Régiót alkotó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye -, a szintén EU-tag Románia négy megyéje, - a West Régiót alkotó Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye - valamint az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat még meg sem kezdő Szerbia és Montenegróhoz tartozó Vajdaság Autonóm Tartomány politikusai mellett a gazdasági és tudományos élet, valamint a civil szféra képviselői dolgoznak együtt azért, hogy a határmentiség eddig tapasztalt hátrányait előnnyé, lehetőséggé formálják, és helyzetbe hozzák az itt élő embereket, gazdasági szervezeteket, tudományos intézményeket és mindazon szereplőket, akik megértették, hogy csakis az együttműködés, a határok átjárhatóvá tétele lehet e térség fejlődésének záloga. A Duna Körös Maros Tisza Eurorégió területfejlesztési stratégiája a térség civil szervezetei, gazdasági szereplői, önkormányzatai, kistérségi társulásai, három szomszédos ország fejlesztési régiói szervezetei részvételére számítva, érdekeiket figyelembe véve határozta meg azt a célrendszert, mely hosszú távon közös jövőt fogalmaz meg a térség számára, annak integrációja révén, végső soron lakói életminőségének javítását szolgálva. Az Eurorégió-építés mint legfontosabb feladat a stratégia teljes célrendszerének kettős földrajzi léptékben való megfogalmazását teszi szükségessé: A stratégia három szférára ( ágazatra ) fogalmaz meg célokat: a humán szférában: egy multikulturális minta-eurorégióvá; a gazdaság szférájában: közös érdekek fel- és elismerésére, kooperációra építő gazdasága révén az Európai Unió dél-keleti kapujává; a természeti környezet szféráját tekintve: összehangolt, fenntartható környezetgazdálkodással Európa Duna Körös Maros Tisza ökofolyosójává kell válnia a DKMT Eurorégiónak. A jelen projekt megvalósítása eleget tesz mind a három stratégiai célnak. A határmenti együttműködés révén a partnerek szemelőtt tartják a teljes régió érdekét. Legfőbb 18
célkitűzésként pedig elősegítik, hogy a Duna- Körös- Maros- Tisza természeti értékei a jövő nemzedékei számárai is fennmaradhassanak. A DKMT Eurorégió Stratégiáját megfogalmazó kiadvány III és IV fejezetében meghatározza azokat a célkitűzéseket és operatív programokat, melyek eszközei a fentiekben meghatározott három átfogó célkitűzés eléréséhez. A megvalósítani kívánt projekt, szinte valamennyi célkitűzéshez igazodik, különösen a 2.5, 3.4, és a teljes 4-es prioritási- intézkedési rendszerhez. Magyarország Románia Európai Területi Együttműködés Operatív Programban A program 2. prioritása a társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben, mely a különböző területeken jelenleg meglévő együttműködéseket kívánja továbbfejleszteni, a határmenti térség közös gazdasági, társadalmi kohéziójának erősítése érdekében. E prioritáshoz rendelték hozzá többek között a következő beavatkozást is: 2.5 Beavatkozás: Közösségek közötti együttműködés Közös, innovatív kulturális- és sportesemények szervezése Közös konferenciák, szemináriumok, szakmai műhelyek szervezése különféle szakterületeken Általános iskolák közötti együttműködés, fiatalok csereüdültetése, közös programok szervezése Tréningek szervezése az Internet és számítástechnikai használat növelése érdekében A határ mentén jelen lévő nemzeti kulturális örökség védelme a kulturális intézmények határon átnyúló együttműködéseinek támogatása által. (múzeumok, színházak, könyvtárak) Egy-egy régió fejlesztési stratégiájának kidolgozásához az adott térség sajátosságait, előnyeit és hátrányait, lehetőségeit és akadályait veszik figyelembe, hiszen ezek azok a tényezők, amelyek meghatározzák további fejlődésük irányát. Jelen projekt szintén a helyi adottságokra épít, így tökéletesen illeszkedik a hasonló szempontok mentén készült regionális stratégiákhoz és tervekhez. Dél-Alföldi Turizmusfejlesztési Stratégiához A stratégia a következő részcélokat határozta meg: termék- és vonzerőfejlesztés egészségturizmus konferenciaturizmus közvetlen szolgáltatásfejlesztés kulturális- és örökségturizmus A projekt szempontjából jelentős szerepe a kulturális és örökségturizmusnak van, hiszen a beruházást érintő települések elsősorban e tekintetben emelkednek ki a szektorban. Kulturális- és örökségturizmus Nemzeti parkok turisztikai fenntartható hasznosítása, látogathatóvá tétele Lovas turizmus és falusi turizmus ökoturizmus irányában történő fejlesztése (őshonos állatfajták, alföldi gasztronómia, minőségi szálláshelyek egysége) Aktív-sportturizmus kínálatának bővítése Gasztronómia és borturizmus jellegzetes, minőségi fejlesztése Nagy- és kisrendezvények támogatása Kulturális, épített örökségek turisztikai hasznosítása és védelme. 19
Dél-Alföldi Regionális Operatív Program Jelen beruházás maximálisan illeszkedik a régió operatív programjában megfogalmazott prioritásokhoz: A régió egyedi értékein, alapvetően a természeti és kulturális örökségen alapuló térségi turisztikai vonzerők, termékek és hálózatok fejlesztése: Egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztésének megvalósítása az egészségturisztikai térségek fejlesztéséhez illeszkedően (termál, gyógy, wellness) A kulturális értékekre, felsőoktatási, kutatási intézményekre épülő turizmus Műemléki jelentőségű településközpontok turisztikai célú megújítása Kulturális fesztiválhelyszínek fejlesztése Múzeumok látogatóbarát fejlesztése: interaktív múzeumok támogatása Nemzeti Parkok és más védett természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések ösztönzése Kastélyok, várak turisztikai funkciókkal való fejlesztése. Egy település életét, lehetőségeit nagyban befolyásolja az a társadalmi, gazdasági, földrajzi környezet, amelyben megtalálható. Nem pusztán a saját, de a környező települések, valamint a kistérség szándékai és döntései is meghatározzák az adott település fejlődési irányait. Temes Megye Fejlődési Stratégiája Temes megye 2009-2015 év közötti időszakra meghatározott stratégiájában szerepet kaptak a természeti értékek is. A stratégia alábbi fejezetei kapcsolódnak a projekt célkitűzéséhez: AXA 2. Környezet AXA 5: Turizmus AXA: 9: Területi együttműködés AXA 10: Kultúra A stratégia AXA 2 fejezet foglalkozik a környezet témakörével. Ezen fejezetben kifejtésre kerül a megye védett területei és a biodiverzitása, valamint felszólít a természeti értékek védelmére (DI 2.7). Ugyanezen részben pontosan definiálásra kerül, hogy a természet védelmében mely szervezetek és milyen eszközökkel kötelesek eljárni. Ugyanezen fejezetből kiemelendő a DI 2.10, melynek címe a Természeti értékeke kultúrája. Célja a lakosság figyelmének felkeltése a természeti értékek védelmének fontosságára, melynek eszközei a lakosság körében végzett kampányok, természetvédelmi értékek megismertetésére tett marketing tevékenységek. A fejezet DI 2.11 része külön foglalkozik a környezetvédelmi intézkedésekkel és kockázati tényezőkkel. Az AXA 5 fejezet központi témája a turizmus. Ebben kifejtésre kerül gyógyturizmus, történeti és kulturális turizmus, üzleti turizmus, valamint az öko- és agroturizmus. Bár jelen projekt közvetlen módon nem kapcsolódik a turisztikához, de a célcsoportok elérésének fokozása céljából érdemes a turisztikában már bevált eszközöket átvenni és minél több emberrel megismertetni a környezeti értékeket. 20