1 9 8 6-2 0 1 1 Negyedszázad a tudomány szolgálatában ISBN 978-963-89348-0-2 Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok H-1093 Budapest, Czuczor u. 10. Studium Irodaház, 1. emelet Levélcím: 1476 Bp. 100. Pf. 289. Telefon: +36-1-219-8700 Fax: +36-1-219-8756 E-mail: otka@otka.hu Összeállította: Szigeti István A kiadásért felel: Kollár László Péter, az OTKA Bizottság elnöke Design, nyomdai elôkészítés: Restyánszki Design Studio Készült a MM Goldprint Nyomdában 25 éves az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
Az OTKA jelentôsége Tartalomjegyzék Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) egy olyan független nemzeti intézmény, amely magyarországi munkahelyeken végzett, nemzetközileg is kiemelkedô felfedezô kutatásokat (más szóval: alapkutatásokat) támogat a tudomány minden területén, pályázati rendszerben, hazai és külföldi bírálók bevonásával. Az OTKA elôirányzatából olyan tudományos kutatások, illetôleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektôl új tudományos törvényszerûségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható. Az OTKA elôirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elôsegítô infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA tevékenységét döntô részben az állami költségvetés fedezi. Pályázatai a legkiválóbb magyar kutatókhoz és kutatási intézményekhez juttatnak többletforrást. I. Bevezetés............................................. 6 II. Célkitûzések........................................... 8 III. Az OTKA története..................................... 11 IV. Az OTKA felépítése..................................... 22 V. Az OTKA támogatás formái.............................. 26 VI. Döntéshozatal, minôségbiztosítás.......................... 28 VII. OTKA a számok tükrében................................ 33 VIII. OTKA által támogatott kutatások hatásai.................... 37 IX. Néhány példa kiemelkedô jelentôségû OTKA kutatásokra....... 39 X. Függelék.............................................. 65 4 5
I. Bevezetés Huszonöt éve, 1986. január 1-én jött létre a mai OTKA jogelôdje az Országos Tudományos Kutatási Alap a felfedezô (alap-) kutatások támogatására. Ez volt az elsô, nyílt, országos pályázati rendszer. Meggyôzôdésem, hogy az OTKA legnagyobb ereje az, hogy bár alapvetô célkitûzése, struktúrája huszonöt éve állandó, mégis folyamatosan változik, megújul; alkalmazkodik a hazai igényekhez, beépíti a nemzetközi tapasztalatokat és tanul a saját gyakorlatából is. Az OTKA által támogatott pályázatok általában négyévesek, és jóllehet vannak különbségek a pályázók életkora és a kért összeg nagysága szerint, a kiválasztás minden esetben döntôen két szempont alapján történik: az egyik a pályázat szakmai kiválósága, a másik a kutatás várható hatása. Az OTKA döntéshozatala több mint két évtizede nyilvános, átlátható módon, szigorú összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve történik. A pályázat és a bírálat nyelve (néhány kivételtôl eltekintve) ma már angol. Az OTKA eddigi sikerességét mutatja pályázóink nemzetközi elismertsége és eredményessége, hiszen évente több olyan OTKA által finanszírozott kutatáshoz kapcsolódó publikáció születik, amelyik a legmagasabb presztízsû nemzetközi tudományos folyóiratokban jelenik meg. A felfedezô kutatás fontos bázisa lehet az innovációnak. A felfedezô kutatás alapozza meg mind az alkalmazott kutatásokat, mind pedig a fejlesztéseket, az alapkutatás az innovációs lánc elsô eleme, amelyet a világon mindenhol az állam támogat. Ezért hangsúlyozza a lisszaboni egyezmény is az alapkutatások jelentôségét. Fontos kiemelni, hogy a felfedezô kutatás támogatása nemcsak az innováció megalapozásában játszik szerepet, hanem jelentôs társadalmi hatása is van, amelynek következményei csak hosszabb távon érzékelhetôk. Formálja a kutatói életpályát és ezen keresztül a felsôoktatást is. A világ valamennyi vezetô egyetemén jelentôs felfedezô kutatás folyik. Az alapkutatások szerepe meghatározó a kulturális örökség megôrzésében, a nemzeti tudat alakításában. Mindezek révén a felfedezô kutatások támogatása képes itthon tartani legkiválóbb elméinket, akik tudásuk, képességeik és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerük miatt társadalmunk legmobilabb rétegét képezik. Az OTKA jelenleg az egyetlen olyan hazai forrás, amely jelentôs számban támogatja a pályakezdô kutatókat is. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetôséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. A negyedszázados évforduló alkalom a visszatekintésre, a sikerek felsorolására (amelyek az OTKA korábbi vezetôi és munkatársai munkájának eredményei), de nem hallgathatjuk el jelenlegi súlyos nehézségeinket sem. Az OTKA-ra, mivel jelenlegi költségvetése valós értékben a kilenc évvel ezelôttinek körülbelül a fele, hatalmas nyomás nehezedik. A beérkezett pályázatok több mint a felét színvonaluk alapján kiválóra értékelték, ezek többsége azonban forráshiány miatt immár évek óta nem kap támogatást. Ezt a jövôben orvosolni kell. Az idén beérkezett pályázatokból a támogatott projektek (a prioritásként kezelt posztdoktori pályázatokat leszámítva) csak 2012-ben tudnak elindulni. A nemzetközileg egészségesnek tartott nyerési arányhoz az lenne szükséges, hogy az OTKA támogatása (a most már több mint hét szûk esztendô után) jelentôsen növekedjen. Ez kellene ahhoz, hogy eszközeinkkel hatékonyan tudjuk szolgálni kutatóinkat, a magyar és nemzetközi tudományt és ezeken keresztül egyetemeinket, intézeteinket és egész társadalmunkat is. Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke 6 7
II. Célkitûzések Az OTKA a létrehozása óta, az alábbi célok megvalósítását, kutatások támogatását tartja kiemelten fontosnak: felfedezô jellegû tudományos alapkutatások nemzetközi mércével is kiemelkedô jelentôségû kutatások hazai intézményben megvalósuló kutatások minden tudományterület alapkutatása a kutatók által kezdeményezett témájú (bottom-up) kutatások támogatása a teljes kutatói életpályára kiterjedô pályázati rendszer mûködtetése a kutatások eredményeinek, gazdasági és társadalmi hasznosságának kiemelt kezelése nemzetközi színvonalú, a tudományos közösség közremûködésével mûködô pályázatértékelési rendszer fenntartása (peer review system) átlátható, hatékony, de nem túlszabályozott mûködés közpénzekkel való felelôs gazdálkodás Felfedezô alapkutatások támogatása Az OTKA, a vezetô európai kutatási alaphoz, az European Research Councilhoz (ERC) hasonlóan a kutatás-fejlesztés-innováció láncolat elsô és megkerülhetetlen elemét, a színvonalas alapkutatást támogatja. Az ilyen típusú felfedezô kutatások nélkül nincs alkalmazott kutatás, technológiai fejlesztés, ipari innováció és gazdasági vagy társadalmi hasznosítás sem. Az alapkutatásoktól jellegüknél fogva azonnali és közvetlen hasznosíthatóság legtöbb esetben nem várható el. Kiváló, nemzetközi szintû kutatások támogatása Versenypályázati rendszerben a legértékesebb, tudományos ötletet tekintve az új felfedezések, várhatóan a jelentôs eredményt hozó pályázatok nyerhetnek támogatást. A támogatási döntésben a pályázat kutatási terve, várható hatása, eredményessége, a projektet megvalósító kutatók alkalmassága és eddigi teljesítménye egyaránt szempont. Mindig az átlaghoz viszonyítva legkitûnôbb, a hazai tudományban kiemelkedô, nemzetközi érdeklôdésre is számot tartó projektek támogatása a fô cél. Hazai kutatók és intézmények támogatása Döntôen magyarországi kutatóhelyen folyó kutatás támogatására pályázhat az adott kutatóhely által is befogadott kutató. A kutatás infrastruktúráját biztosító intézmények a támogatási összeg 15 %-át rezsiköltségekre és a tudományos információ beszerzésre használhatják fel. Ezzel az OTKA a kutatást befogadó intézmények mûködéséhez és fejlesztéséhez is jelentôsen hozzájárul. Kutatások támogatása minden tudományterületen Az OTKA az alapkutatásokat minden tudományágban támogatja, az irodalomtól, a fizikán és a közgazdaságtudományon át a földrajz- vagy az orvostudományig. A három nagy tudományterületen belül (társadalom- és bölcsészettudomány, mûszaki- és természettudomány valamint élettudomány) minden részterületrôl fogad pályázatokat és biztosítja ezek szakszerû elbírálását. Kiemelt figyelmet fordít a több tudományágat átfogó interdiszciplináris kutatásokra is. Kutatók által kezdeményezett témák A tudomány jellege és a tudományos kutatás szabadsága érdekében az OTKA nem szabja meg, hogy milyen témák támogatását tartja kiemelten fontosnak. Így a kutatók szabadon gondolkodhatnak, nem nehezedik rájuk semmiféle külsô kényszer, ezért valóban a kutatás innovatív jellege a meghatározó tényezô. Az OTKA egyben nyitott arra is, hogy kiemelt tudományágak, kutatási irányok figyelembevételével célzottan hirdessen meg pályázatokat, annak érdekében, hogy az ország ezeken a területeken különösen nagy elôrehaladást érjen el. Teljes kutatói életpálya támogatása Az OTKA céljának tekinti valamennyi kutatói korosztály támogatását. Ennek érdekében pályázati portfolióját úgy alakította ki, hogy mind a pályakezdô posztdoktorok, mind a saját kutatócsoportját létrehozni szándékozó ígéretes fiatal kutatók, mind a már jelentôsebb kutatói eredményeket felmutató szenior kutatók tudjanak pályázni. Az OTKA kiemelten támogatja a tehetséges fiatalok kutatásait, valamint a hazai tudományos kutatói utánpótlást megerôsítendô külföldrôl történô hazatérésüket. 8 9
III. Az OTKA története Tudományos eredmények, gazdasági, társadalmi haszon Az OTKA nagy hangsúlyt fektet a támogatott kutatások eredményességének értékelésére. A záró beszámolók értékelése során döntô szempont, hogy a tudományos tervben megfogalmazott várható eredmények mennyiben teljesültek, a minôsítés pedig kihat a kutató következô pályázatának értékelésére is. Ugyancsak fontos szempont, hogy a kutatás eredményei mennyiben hasznosíthatók gazdaságilag, vagy társadalmilag, milyen konkrét eredmények (pl.: publikáció, szabadalom) születtek a kutatók munkája során. Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer Az OTKA nemzetközi színvonalú és elismertségû pályázatértékelési rendszert mûködtet. Ez a rendszer külsô, független, anonimen kezelt és jelentôs számban külföldi szakértôk bevonásán alapul, ami három, egymást ellenôrzô értékelési szintbôl áll. Minthogy a kutatók minôsítik egymás kutatásait, ezért a pályázatok értékelése a legmagasabb tudományos színvonalon történik. Átlátható, korszerû, hatékony mûködés Az OTKA pályázati rendszer mûködését szigorú összeférhetetlenségi szabályok, minden tudományos testületére kötelezô ügyrend és mindenki számára nyilvános pályázatértékelési kritériumok jellemzik. A pályázati kiírásokat és útmutatókat az OTKA úgy alakítja, hogy a pályázókat megkímélje a fölösleges adminisztrációs terhektôl. Az OTKA Iroda kiemelten fontosnak tartja, hogy a kutatókat kiszolgáló, az ô érdekükben mûködô ügyintézést valósítson meg. Az OTKA mûködésével kapcsolatos információk az OTKA honlapján mindenki számára hozzáférhetôk. Közpénzekkel való felelôs gazdálkodás Az OTKA a pályázati rendszere minden szinten fokozottan ügyel arra, hogy a pályázati pénzeket a támogatott kutatók szabályosan használják fel. Az OTKA a Kormány részére évente beszámolót készít az OTKA elôzô évi mûködésérôl. Kezdet (1986-1990) Az 1980-as évek elsô felétôl kezdve az ország gazdasági helyzete miatt csökkent az alapkutatások támogatása. A Kormány az 1980-as évek közepén szükségesnek tartotta, hogy az alapkutatások fokozottabb és címzett támogatást kapjanak. Ennek a kutatókhoz történô eljuttatására néhány elôrelátó tudománypolitikus és tudós kezdeményezésére nem az addig szokásos normatív, egyenlôsítô intézményfinanszírozási módszert alkalmazták, hanem egy önálló kutatási alapot hoztak létre, mely az Országos Tudományos Kutatási Alap nevet kapta. Az OTKA néhány évnyi elôkészítô munka után 1986. január 1-én jött létre és kezdte el mûködését. Elsô elnöke Láng István akadémikus, az MTA fôtitkára volt. Az OTKA megalakulásának jelentôsége elsô kutatási alap Közép-Kelet Európában elsô nyilvános, országos verseny fiatal kutatók is pályázhatnak felkészítés a nemzetközi versenyre Az OTKA megalakulása túlzás nélkül forradalmi jelentôségûnek minôsíthetô több szempontból is. A volt szocialista országok közül elsôként Magyarországon jött létre egy önálló kutatási alap, kifejezetten az alapkutatások támogatására. A magyar tudóstársadalom számára is tudatformáló szerepet kapott, mert felkeltette a jó értelemben vett versenyszellemet: ez volt az elsô nyilvános és országos pályázati rendszer, amiben mindenki részt vehetett. Megnyitotta továbbá a lehetôséget a fiatal kutatók számára, hogy innovatív, felfedezô kutatásaikhoz támogatást kaphassanak, és ne kelljen kivárniuk, amíg a tudományos hierarchiában esetleg sok év múlva rájuk kerül a sor. Végül a pályázás rendszere és gyakorlata felkészítette a magyar kutatókat a nemzetközi kutatástámogatási rendszerekben való eredményes részvételre is. Láng István agrokémikus, talajtani szakember akadémikus, kutatóprofesszor az OTKA Bizottság elnöke: 1986-1990 Az OTKA létrejöttében kiemelkedô szerepe volt Láng Istvánnak, az MTA fôtitkárának, aki az OTKA létrehozásáról szóló javaslatot az Akadémia elé terjesztette és a kezdeti idôszakban, elsô elnökként (1986-1990) vezette is az OTKA-t. 10 11
Az OTKA megalakulását a jelentôs nemzetközi kutatástámogatási alapok (National Science Foundation, Deutsche Forschungsgemeinschaft) mûködésének áttekintése elôzte meg. Már a kezdetektôl jelen volt a máig meglévô háromszintû értékelési rendszer. Az elsô idôszakban az akadémiai tudományos bizottságok alkották a pályázatokat elsô szinten elbíráló testületeket. Második szintként a három nagy tudományterületnek megfelelôen három bizottság mûködött, melyeket az OTKA Bizottság három alelnöke elnökölt. Míg a harmadik szintet a maihoz hasonlóan az OTKA Bizottság képezte. Az OTKA költségvetése az elsô 5 éves idôszakra (1986-1990) 4 milliárd forint volt, ami akkor igen jelentôs összegnek számított. A kutatók részérôl mutatkozó hatalmas igényt jelezte, hogy az elsô két pályázati fordulóban már mintegy 3200 pályázat érkezett be, melybôl 1260 pályázat nyert támogatást. A pályázatok témáját a kutatók kezdeményezték (= bottom-up kutatások); az OTKA részérôl nem volt semmilyen prioritás, hogy milyen tárgyú pályázatokat támogatna inkább. Akkoriban az OTKA elnökének munkáját csak néhány munkatárs segítette, a pályázati ügyintézés az Akadémia épületében, az MTA fôtitkára (egyben OTKA Bizottság elnöke) hivatalában folyt. Az OTKA mûködésének elsô öt éves úttörô idôszakában mindenféle tapasztalat nélkül, igen kis apparátussal és rövid idô alatt kellett lebonyolítani az elsô pályázati fordulókat és feldolgozni a nagyszámú pályázatot, melyet az OTKA akkori vezetése és bizottságai kiválóan végeztek el. Megalapozás (1991-1997) Az OTKA életének újabb szakasza 1991-ben indult és 1997-ig tartott. Ezt az idôszakot az 1991-tôl OTKA Bizottsági elnök, Andorka Rudolf akadémikus személye fémjelezte. Az ô széles látókörû, demokratikus és nemzetközi kitekintésû felfogása, valamint a munkatársaiként dolgozó három kollégiumi elnök (Cseh-Szombathy László, Juhász-Nagy Sándor és Zimányi József) határozták meg az OTKA mûködésének és fejlôdésének következô hét évét. Ôket tekinthetjük az OTKA tényleges alapító atyáinak, vezetésük alatt alakultak ki az OTKA struktúrájának alapvetô, máig mûködô keretei. Külön említendô, hogy Andorka Rudolf szociológus, akadémikus az OTKA Bizottság elnöke: 1991-1997 ellent tudtak állni a megszüntetésre irányuló politikai törekvéseknek és megalapozták az OTKA elismertségét a tudományos kutatók körében. Az OTKA önálló, független mûködésérôl a 99/1990.(XII.3.) számú Kormányrendelet rendelkezett. Ennek értelmében az OTKA 1991. január 1-tôl kezdve önálló jogi személlyé vált és szervezetileg is elkülönült az Akadémiától. Létrejött a három tudományterületi szakkollégium (Társadalomtudományi, Élô Természettudományi, Élettelen Természettudományi), Juhász-Nagy Sándor élettanász, az orvostudományok doktora az Élô- Természettudományi Szakkollégium elnöke: 1991-1996 valamint a minden tudományágat lefedô szakzsûri rendszer. Az OTKA a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében elkülönített állami pénzalap lett, így az állami költségvetésben önálló sorként szerepelt. Ezzel mind szervezetileg, mind gazdaságilag, mind az irányítását tekintve autonóm szervezetként mûködhetett, amelyet jogszabály is garantált. Az OTKA mûködését az 1993-ban elfogadott OTKA törvény (1993. évi XXII.) kodifikálta, így az önállóságát, szervezetét és mûködését immár törvény garantálta. Ez részletesen szabályozta az OTKA Bizottság jogkörét, összetételét és feladatait, valamint egyértelmûvé tette, hogy az OTKA elkülönített állami pénzalapként mûködik és belôle támogatás nem vonható el. Mádl Ferenc, a tudományos kutatásért és egyben az OTKA-ért felelôs tárca nélküli miniszter a 99/1990.(XII.3.) Cseh-Szombathy László szociológus, akadémikus a Társadalomtudományi Szakkollégium elnöke: 1991-1996 Zimányi József fizikus, akadémikus az Élettelen Természettudományi Szakkollégium elnöke: 1991-1998 12 13
számú Kormányrendelet alapján 1991. szeptember 1-i hatállyal alapította az OTKA Irodát, amely az OTKA mûködésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat látja el. A Gilyén Elemérné vezetésével létrejött szervezet teljesen újonnan alakult, fokozatosan alakítva ki felépítését. Az OTKA Iroda munkatársai az új szervezet adminisztrációját felépítették, mûködését megszervezték és meghonosították a tudomány és a tudósok tiszteletét, a hivatalban az udvarias, kutatókat segítô hozzáállást. (Akkoriban még ez is újdonságnak számított.) Az OTKA Hírlevél (megjelent 1991 óta negyedévenkénti rendszerességgel), és az OTKA támogatási döntések közzétett listája pedig tájékoztatta a kutatókat az OTKA eljárásairól, döntéseirôl és a közérdekû információkról. (Ez szintén újszerû volt a tudományirányításban.) Sok száz kutató dolgozott az OTKA különféle testületeiben, akiknek közös munkája során alakult ki, majd finomodott a pályázati ûrlap formája, a pályázatok beadásának módja, pályázatok és jelentések értékelési folyamata és szempontjai. Az OTKA jelentôségét az is növelte, hogy a pályázatértékelési munka az abban részt vevô kutatókat is formálta. Ezek között a kutatók között ma számos olyan akad, akibôl egyetemi rektor, akadémiai intézeti vezetô, külföldön is elismert vezetô tudós lett. Nagy jelentôsége volt ekkor annak, hogy Világbanki támogatás révén 1991-ben az OTKA külön 19,3 millió dollár forráshoz jutott, melynek segítségével a kiírt tematikus pályázatok mellett 1991-ben meghirdethette a tudományos mûszerek beszerzésére, informatikai hálózat fejlesztésére és fiatal kutatók támogatására kiírt pályázatait. Minden fejlôdés és elismerés ellenére az OTKA-t is elérte az ország gazdasági helyzetének negatív változása és 1994-ben a politikai döntéshozókban felmerült a többi elkülönített alap megszüntetésével összhangban az OTKA megszüntetésének gondolata. Az OTKA Bizottság elnökének és a hazai kutatók egységes és határozott fellépésének köszönhetôen végül fennmaradt az OTKA, sikerült a mûködés folyamatosságát megôrizni, mégha jelentôsen rosszabb anyagi körülmények között is. Az OTKA törvényt módosították (1995. évi CXXI. törvény) és az OTKA státusza és neve is megváltozott: Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok lett. Ez ugyan visszalépés volt megszûnt az elkülönített állami pénzalap jelleg, de az új törvény értelmében az OTKA a központi költségvetés címzetten megállapítható támogatási elôirányzataként, továbbra is elkülönített címként szerepelt, és a szervezeti és irányítási önállósága megmaradt. Az új törvény részletesebben szabályozta a támogatások odaítélését, rendelkezésre bocsátását, valamint a támogatások eredményeinek értékelését. A nehezedô körülmények ellenére is további jelentôs lépések történtek. 1995-ben az OTKA létrehozta az Ipolyi Arnold díjat, melyet minden évben a tudományszervezésben kiemelkedô érdemeket szerzett kutatók, OTKA testületi tagok kapnak meg. Mérföldkônek számít, hogy 1996-ban az OTKA meghirdette az elsô posztdoktori pályázatot, ezzel lehetôséget adva kezdô, de kiemelkedôen tehetséges fiatal kutatóknak, hogy számukra 3 éven keresztül állást biztosítva elindulhassanak a tudományos pályán, és megvalósíthassák saját kutatási ötletüket. A nemzetközi kapcsolatok terén is aktív tevékenységet kezdett kifejteni: 1996-ban tagja lett az European Science Foundation-nak (ESF), ami az európai tudományos kutatási alapokat tömöríti. Ugyanabban az évben alakult meg az MTA és az OTKA részvételével az ESF Nemzeti Bizottsága, mely a nemzetközi kutatási programokban történô magyar részvétel közös koordinálását végzi. Részlet az Ipolyi Arnold díj megalapításának indoklásából (Juhász-Nagy Sándor) Ipolyi Arnold (1823-1886) történettudós, teológus, etnográfus, nyelvész, régész, tudományszervezô. Monumentális alapvetô mûve a "Magyar Mythologia", melynek elkészítését óriási nemzetközi összehasonlító anyag segítségül hívásával és hatalmas néprajzi gyûjtômunkájával korának legjobb tudományos színvonalán oldotta meg. Ipolyi (aki római katolikus püspök volt), pusztán már idézett mûvének témaválasztásával igazolta, hogy túl tud lépni az ideologikus elfogultságok korlátain. Még inkább igazolta ezt fényes jellemével, a hazai kultúra egésze és a fiatal tehetségek iránt tanúsított önzetlen segítôkészségével. Az elsôk egyike volt, aki a "megbízásos" kutatástámogatást sikerrel szorgalmazta nálunk. Olyan nagy ember (el nem koptatott) nevét viseli e kitüntetés, aki a tudománytámogatás korszerû eszméinek úttörôje volt, s mûködésével a különbözô világnézetû embereknek a nemzet javára való együtt munkálkodására mutatott példát. Bôvülés (1997-2003) Az 1997-es évet beárnyékolta Andorka Rudolf OTKA Bizottsági elnök halála, akinek személyében egy bölcs, nagy tekintélyû, valódi köztiszteletben álló személyt vesztett el a magyar tudomány és vele az OTKA is. Személye biztosítéka volt az OTKA függetlenségének, objektivitásának és pártatlan mûködésének. 14 15
Az OTKA Bizottság következô elnöke Lipták András akadémikus lett (OTKA elnök: 1997-2003), akinek újabb feladatokkal és kihívásokkal kellett szembesülnie. Közben megszületett az OTKA törvény újabb máig hatályban lévô módosítása (1997. évi CXXXVI. tv.), mely az eddigieknél részletesebben szabályozta az OTKA mûködését, az OTKA Bizottság tagjait a Miniszterelnök bízza meg, valamint az OTKA felügyeletét, a költségvetési fejezet tekintetében, az MTA elnöke látja el. Lipták András kémikus, biokémikus akadémikus, egyetemi tanár az OTKA Bizottság elnöke: 1997-2003 Az új elnöknek egyrészt harcolnia kellett a kutatásfejlesztés és az OTKA emelkedô finanszírozásáért, másrészt az addigi fejlôdésbôl fakadóan problémák is keletkeztek, melyeket megfelelôen kezelni kellett. Ezek közé tartozott, hogy hét évvel a rendszerváltás után nagyobb hangsúlyt kellett, hogy kapjon a minôség, az átláthatóság és az objektivitás. Számos, az OTKA által támogatott kutatás akkorra már befejezôdött, megjelentek a kutatásból származó publikációk, így tehát különösen fontossá vált a kutatások értékelése és annak metodikájának kialakítása. Emellett szigorúan ellenôrzött lett a finanszírozás célhoz kötöttsége, a felelôs gazdálkodás. Az OTKA Bizottság állásfoglalása azt is egyértelmûvé tette, hogy a támogatás nem használható az alacsony bérek kiegészítésére. Hangsúlyok 1997-2003: Lezárt kutatások értékelése Kutatói Fórumok az OTKA mûködésérôl Minôség, átláthatóság, objektivitás Bôvülô források Tudományos Iskola pályázat Az OTKA számára fontos volt a felgyûlt tapasztalatok, valamint pályázói, kutatói vélemények összegzése és meghallgatása, ezért 1998-ban az OTKA kutatói fórumot szervezett, melyen a résztvevôk elmondhatták észrevételeiket, javaslataikat az OTKA mûködésével kapcsolatban. Közvélemény kutatás, kérdôíves felmérés, az OTKA mûködésének és problémáinak széleskörû feltárása történt ekkor, s a szerzett tapasztalatokat a késôbbi évek munkájában valóban hasznosították. (Ilyen kutatói fórumot késôbb még két alkalommal, különbözô témákban [2001 pályázatok bírálata; 2002 tudományos iskola pályázatok] rendeztek.) Ugyancsak 1998-ban indult el az OTKA honlapja (www.otka.hu), ami a továbbra is megjelenô OTKA Hírlevéllel és ennek a támogatott kutatásokat ismertetô idôszakonként kiadott mellékleteivel együtt, azóta is szolgálja a kutatók tájékoztatását (nyomtatott Hírlevél 2008-ig jelent meg). Fontos körülmény volt, hogy az OTKA forrásai ebben az idôszakban jelentôsen megnövekedtek. Ez tette lehetôvé, hogy 2001-ben meghirdesse a tudományos iskola pályázatot, melynek keretében kutatócsoportokat támogatott, a korábbiakkal összehasonlítva igen magas összeggel. A kedvezô finanszírozás tette lehetôvé azt is, hogy elinduljon a megújított mûszerprogram és a könyvtári adatbázis program. 2001-ben rendezték meg az OTKA megalakulásának 15 éves évfordulóját megünneplô nemzetközi konferenciát, ami rangos külföldi részvétellel valósult meg. 2002- ben az OTKA ünnepi üléssel emlékezett Andorka Rudolf halálának 5. évfordulójára. 2003-ban az OTKA tagja lett az európai kutatási alapok vezetôit tömörítô European Heads of Research Councils-nak (EUROHORCs). OTKA pályázati típusok 2002-ben tematikus posztdoktori tudományos iskola mûszer könyvtár publikációs konferencia A megalapozási idôszakhoz mérhetô korszerûsítés vette kezdetét az OTKAban. 2006-ben megkezdôdött a korábbi egyszerûbb, csak a nyilvántartást lehetôvé tevô, immár 10 éve mûködô rendszert felváltó, a pályázatok és projektek kezelését jelentôsen megkönnyítô on- Korszerûsödés (2003-2009) Lipták András akadémikus elnöki mandátumának letelte után az OTKA Bizottság új elnöke Makara B. Gábor akadémikus lett. Az új elnöknek a nemzetközi környezet gyors változásával kellett szembesülnie: az ország 2004-ben az Európai Unió tagja lett, bôvültek a nemzetközi kapcsolatok és a pályázati rendszert is a nemzetközi sztenderdekhez kellett igazítani. Makara B. Gábor orvos, neuroendokrinológus akadémikus, kutatóprofesszor az OTKA Bizottság elnöke: 2003-2009 16 17
N E G Y E D S Z Á Z A D A T U D O M Á N Y S Z O L G Á L A T Á B A N line elektronikus pályázati rendszer (EPR) kialakítása, melynek teljes körû bevezetése 2008-ban zárult le. A korszerû EPR használata mára teljesen lefedi a pályázati és projektkezelési folyamatot, kiterjed a pályázatok benyújtására, az azokról beérkezô bírálatok fogadására, a zsûri, kollégiumi és OTKA Bizottsági vélemények rögzítésre, a pályázók kiértesítésére, a támogatott projektek pénzügyi és szakmai jelentéseinek fogadására, valamint a jelentésekrôl szóló értékelések rögzítésére is. Az elektronikus pályázatkezelés azonban nemcsak a papíron folytatott ügyintézést váltotta fel gyorsabb, átláthatóbb és korszerûbb ügyvitelre, hanem az OTKA mûködését is megváltoztatta. A pályázóknak, bírálóknak, testületi tagoknak meg kellett tanulniuk az elektronikus rögzítést, és alkalmazkodni kellett az EPR eljárásaihoz is. Fontos változás, hogy az OTKA 2004-tôl kezdve fokozatosan bevezette az angol nyelvû pályázást, ami lehetôvé tette, hogy külföldi szakértôket is növekvô számban bevonhassanak a pályázatok véleményezési folyamatába. A csak magyar szakértôk által elbírálható hungarikum témák esetében továbbra is van lehetôség magyar nyelvû pályázat beadására. Ezekkel a változásokkal párhuzamosan az OTKA szabályrendszere is korszerûsödött és átláthatóbbá vált. Az OTKA vezetése megalkotott egy részletes összeférhetetlenségi szabályzatot, megfogalmazta a zsûrik és kollégiumok ügyrendjét, mellyel egységesítette az addig sokszínû testületi munkát. A zsûrik számát is csökkentették, és ésszerûsödött a tudományágak zsûrikben történô elosztása is. Az OTKA fô célja a legkiválóbb kutatások támogatása, ezért mindent megtesz azért, hogy a támogatások ne aprózódjanak el, hanem ha kiemelkedô (és szabályos) pályázatról van szó, akkor a pályázó megkaphassa a kért támogatás egészét. A pályázói, véleményezôi és jelentés-ûrlapok is megújultak. Külön értékelendô a teljes átláthatóság: az EPR-be belépôk minden lépését rögzíti a rendszer, azaz utólag is ellenôrizhetô, hogy az arra Hangsúlyok 2003-2009 jogosultak közül ki és mely pályázatok Elektronikus pályázási rendszer esetében informálódott. Szabályok korszerûsítése, egységesítése Nemzetközi sztenderdek alkalmazása (pl: angol nyelvû pályázás) Pályázati portfolió megújítása Zsûristruktúra ésszerûsítése OTKA Iroda átalakítása 18 Kezdettôl fogva az a felfogás érvényesült, hogy a pályázók fölösleges adminisztratív terheit csökkenteni kell, az értelmetlennek bizonyult szabályokat N E G Y E D S Z Á Z A D A T U D O M Á N Y S Z O L G Á L A T Á B A N meg kell szüntetni, ugyanakkor egyértelmû, mindenki által megismerhetô, kisszámú szabályt kell érvényesíteni, de azokat viszont maradéktalanul. Emellett a támogatások felhasználásának pénzügyi ellenôrzése is szigorodott: az OTKA Iroda pénzügyi munkatársai a az OTKA támogatási pénzeket kezelô intézményeknél a helyszínen rendszeresen ellenôrzik a projektek pénzügyi elszámolásainak szabályosságát. Ebben az új rendszerben nemcsak a pályázó kutatók szemléletét, de az OTKA Iroda mûködését és szervezetét is át kellett alakítani. 2006-ban létrejöttek a kollégiumokhoz igazodó tudományterületi osztályok, és a pályázatok korszerû kezelését, ellenôrzését, valamint a testületek munkáját szakszerûen segítô PhD fokozattal, kutatói tapasztalattal rendelkezô szakmai referenseket kezdtek alkalmazni az OTKA Irodában. Az OTKA Iroda 2007-ben a korszerû Studium Irodaházba költözött, aminek nemcsak a munkafeltételek jelentôs javulása volt az eredménye, hanem az is, hogy az OTKA testületei korszerû, technikailag kellôen felszerelt helyiségekben tarthatták üléseiket. Az OTKA Iroda épülete 19
kialakult szinten maradjon, és legalább abszolút mértékben ne csökkenjen a költségvetése. Ennek az erôfeszítésnek lett a következménye, hogy az OTKA több éven keresztül az NKTH-val (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal) közös pályázatot írhatott ki célzott alapkutatás, illetve kutatói mobilitás támogatására, melyet KTIA (Kutatási és Technológia Innovációs Alap) forrásból finanszíroztak. Valamint a Norvég Finanszírozású Mechanizmusok (NFM) által indított pályázat keretében a Norvég Alaptól nyert el támogatást fiatal kutatók kutatásaira. Továbbfejlôdés (2009-2011) A 2009 végén hivatalba lépett új OTKA Bizottsági elnök, Kollár László Péter akadémikus elôtt a legfontosabb kihívásként jelentkezik az OTKA-nak, immár kilenc éve tartó alulfinanszírozottságának orvoslása. Az új elnök feladata az OTKA mûködését akadályozó OTKA törvényi paragrafusok módosításának elôkészítése, a felmerülô új igényeknek megfelelôen a pályázati kiírások és a pályázati portfolió korszerûsítése, az OTKA szabályzatainak aktualizálása és egységesítése, valamint az OTKA stratégiájának megalkotása. Az Iroda belülrôl A pályázati portfolió is megváltozott. Részben tudatos döntés (konferencia pályázat), részben pénzhiány miatt szûntek meg pályázati típusok (mûszer, könyvtárfejlesztés), de megjelentek új pályázat típusok is (nemzetközi együttmûködési, nemzetközi kiegészítô, sabbatical). Az OTKA a korszerû elektronikus rendszer bevezetésével Európában, e tekintetben a vezetô kutatási alapok közé került, de a professzionális mûködés tekintetében is felveszi a versenyt a jelentôs alapokkal. Az elismertséget mutatja, hogy több külföldi partner kezdeményezte az együttmûködést (ERA-Chemistry pályázati rendszer, Svájci Alap, Finn Alap). A tervszerû megújítást az OTKA középtávú, 2008-2010-re vonatkozó stratégiájának megfogalmazása tette lehetôvé. Az OTKA költségvetési támogatása sajnos nem követte a korszerûsödést, és az OTKA Bizottság elnökének folyamatosan harcolnia kellett azért, hogy legalább a 20 21
IV. Az OTKA felépítése Az OTKA mûködése hasonlóan a legtöbb nemzetközi kutatástámogató szervezet gyakorlatához a tudományos kutatást végzô széles kutatói közösség együttmûködésén alapul (peer review system). Ezért a kutatók közösségének széles körét vonja be az értékelési folyamatba, minden döntést elôkészítô és döntési szinten. Az OTKA szervezete három értékelési szintet foglal magába: a tudományági szakzsûrik, a tudományterületi kollégiumok és az OTKA Bizottság szintjét. 3 kollégium 32 zsûri 435 testületi tag 5-10 000 pályázati résztvevô 5000 fô kerül kapcsolatba a pályázat rendszerrel (pályázó, bíráló, testületi tag) Az OTKA felépítése Szakzsûrik A széles kutatói bázis munkájára alapul az OTKA szervezetének elsô minôsítési szintje: a szakzsûrik rendszere. Ezekben a testületekben összpontosul az adott szaktudomány, tudománycsoport szaktudása. A szakzsûrik végzik a benyújtott A zsûrik fôbb feladatai: pályázatok véleményeztetése külsô szakértôkkel pályázatok szakmai minôsítése, rangsorolása projektek szakmai jelentésének értékelése javaslat zsûritagok rotációjára tapasztalatok továbbítása a Kollégiumnak Tudományterületi kollégiumok A zsûrik javaslatai az OTKA második értékelési szintjére, a tudományterületi kollégiumok elé kerülnek megvitatásra és ellenôrzésre. Három kollégium mûködik: a Társadalom- és Bölcsészettudományi, a Mûszaki- és Természettudományi, valamint az Élettudományi Kollégium. A kollégium irányítja, felügyeli és ellenôrzi a szakzsûrik munkáját. A zsûrik által elkészített rangsorjavaslatot megvitatja, jóváhagyja, illetve átfogóbb, össztudományterületi, tudománypolitikai szempontokat is érvényesíthet. A kollégium fontos feladata továbbá, hogy a pályázatok támogatási rangsorjavaslata mellett javaslatot tegyen az OTKA Bizottság számára a pályázati rendszer, a zsûri struktúra, az értékelési szempontok, vagy a pályázati ügyrend módosítására. A kollégiumok fôbb feladatai rangsorok megvitatása és véglegesítése zárójelentések minôsítésének jóváhagyása problémás szakmai jelentések megtárgyalása zsûri elnökök és zsûritagok megválasztása zsûrik munkájának irányítása és ellenôrzése tapasztalatok, javaslatok továbbítása az OTKA Bizottságnak Bálint Csanád régész, akadémikus a Társadalomés Bölcsészettudományi Kollégium elnöke pályázatok külsô, független szakvéleményeken alapuló elsôdleges minôsítését, és elkészítik a hozzájuk tartozó pályázatok szakmai rangsorjavaslatát. A zsûrik munkájában az egyes intézmények, intézménytípusok, a fôváros és vidék, valamint az egyes tudományterületek megfelelô arányban vesznek részt. Beke Dezsô fizikus, az MTA doktora a Mûszaki és Természettudományi Kollégium elnöke Erdei Anna immunológus, akadémikus az Élettudományi Kollégium elnöke 22 23
N E G Y E D S Z Á Z A D A T U D O M Á N Y S Z O L G Á L A T Á B A N OTKA Bizottság Az OTKA értékelés harmadik szintje az OTKA Bizottság, amely elnökbôl, két alelnökbôl és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság vezetôit és tagjait a miniszterelnök nevezi ki, így a legmagasabb politikai szintrôl kapják kinevezésüket, ugyanakkor, mivel az OTKA nem kormányhivatal, így a politika nem szól bele sem az OTKA döntéseibe, sem mûködésébe. Az OTKA Bizottság az OTKA legfôbb irányító testülete, mely a végsô támogatási döntést is meghozza a benyújtott pályázatokról. Meghatározza az OTKA stratégiáját, pályázati struktúráját, támogatási politikáját és adminisztratív szabályait. Az OTKA Bizottság döntéseit közvetlenül az Operatív Bizottság készíti elô. N E G Y E D S Z Á Z A D A T U D O M Á N Y S Z O L G Á L A T Á B A N OTKA Iroda Az OTKA Iroda az OTKA mûködésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat látja el. Segíti a szakértôk és testületek munkáját, kapcsolatot tart a pályázókkal, a támogatást nyert kutatókkal és intézményekkel. Támogatja a pályázatok véleményeztetését és megszervezi a különbözô szintû testületek ülését. Az OTKA, elektronikus pályázati rendszerén (EPR) keresztül, segíti a pályázatok, projektek értékelési folyamatát és ellenôrzi a pénzfelhasználást. Intézi a projektek szerzôdéskötését, gondoskodik a finanszírozásukról, a szakmai- és pénzügyi jelentések ellenôrzésének lebonyolításáról. Fontos feladata még az Irodának a nemzetközi kutatástámogató szervezetekkel való kapcsolattartás, együttmûködés más országok kutatási alapjaival. OTKA Iroda felépítése Zsûri munka közben 24 25
V. Az OTKA támogatás formái A pályázati rendszer Az OTKA pályázati portfoliója alapvetôen két nagy pályázati típust és egy, ezeket kiegészítô típust tartalmaz. Az elsô, legfontosabb és a legtöbb kutatót érintô típus a kutatási pályázatok köre. Ide három altípus tartozik: a K jelû, egyéni, vagy néhány kutatót bevonó, kisebb költségigényû; az NK jelû, nagyobb összegû, akár kutatócsoportok számára is pályázható típus; valamint az NN jelû, külföldi partner társpályázatához kapcsolódó, kifejezetten nemzetközi együttmûködésre alapuló kutatási pályázat. A második nagyobb egység a fiatal kutatóknak szóló pályázatok csoportja. Ide két altípus: a posztdoktorok számára önálló tudományos programjuk elindítására, külföldrôl hazatérôk segítésére és már támogatott, kiemelkedôen sikeres OTKA projektekben fiatal kutatók részvételének biztosítására kiírt, PD jelû (három kategóriában); és a már nemzetközi elismertséget szerzett, önálló kutatócsoportot létrehozni kívánó, már tapasztaltabb fiatal kutatók részére meghirdetett pályázat (NF jelû) tartozik. A kutatási pályázatokat kiegészítô pályázati típus a publikációs pályázat. Már támogatott OTKA kutatások eredményeinek megjelentetésére, tudományos népszerûsítésére, valamint forráskiadásra lehet ebben a típusban pályázni három alkategóriában. Az OTKA pályázati rendszere az évek során rugalmasan alakult a tudománypolitikai célok, pályázói igények, és a rendelkezésre álló források alapján. A kezdeti 'tematikus', 'fiatal', majd 'tudományos iskola' pályázatok jelentôsen átformálva és más néven, de máig mûködnek. A támogatás anyagi formái Az OTKA támogatás minden, a kutatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásra felhasználható. Fizethetô a kutatáshoz kapcsolódó eszköz-, mûszer és anyagbeszerzés; külföldi konferencián való részvétel, ennek úti-, és szállásköltsége; a kutatóhelyen szokásos napidíj; a kutatás elvégzéséhez szükséges szolgáltatások (pl: mérés, adatfelvétel); készletbeszerzés (pl: irodaszer költségek, könyvvásárlás); valamint a kutatási eredmények publikálásához szükséges költségek (pl: könyvkiadás, open access közzététel). Az OTKA kutatás terhére alkalmazhatók más munkaviszonnyal nem rendelkezô doktoranduszok, doktorjelöltek, posztdoktorok, vagy technikai munkát végzô személyek. Számukra bérköltség és a hozzá kapcsolódó járulékok fizethetôk. Ezzel az OTKA fiatalok elindulását támogatja a kutatói pályán. Fontos szabály, hogy más személyi költség honorárium, fizetés kiegészítés, kutatásért adott megbízási díj kutatói állásban lévô személyeknek nem fizethetô. Minden OTKA projekt megítélt költségvetésének összesen 15 %-a a kutatást befogadó intézményt illeti meg rezsiköltség címén. Nemzetközi együttmûködések segítése Az OTKA kutatástámogatásának harmadik formája a kutatók részvételének elôsegítése nemzetközi kutatási projektekben. Egyrészt külön pályázati típus keretében támogatja nemzetközi együttmûködések keretében folyó kutatásokat (NN nemzetközi együttmûködési pályázat), másrészt tagként, aktívan vesz részt az európai kutatási alapítvány (European Science Foundation ESF), és az európai kutatási alapokat vezetôk szervezete (European Heads of Research Councils EUROHORCs) munkájában, valamint közös bizottságot mûködtet az MTA-val a magyar kutatók nemzetközi kutatásokban történô részvételének koordinálására (ESF Magyar Nemzeti Bizottság). Nemzetközi pályázati rendszerhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttmûködésében indított kooperációs kutatás-finanszírozási programokban (EUROCORES, EURYI, ECRP, ERIH, NFM), ahol forrásaiból támogatja azokat a hazai kutatókat, akik nemzetközi megmérettetésben kiváló konzorciumokban, együttmûködésben végeznek fontos kutatásokat. Az OTKA emellett különbözô nemzetközi kooperációkban a pályázatok értékelésében, bonyolításában is vállal feladatot. Kiemelendô az ERANET ERA- Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázat, melynek keretében az OTKA felajánlotta a saját elektronikus pályázatkezelô rendszere használatát és részt is vesz a pályázatok értékelésében. 26 27
VI. Döntéshozatal, minôségbiztosítás A döntési folyamat Egy OTKA-hoz benyújtott pályázat az alábbi utat járja be a róla szóló döntés megszületéséig: benyújtás, ellenôrzés, véleményeztetés, rangsorolás, döntés elôkészítés, támogatási döntés, kiértesítés. A benyújtást a pályázat vezetô kutatója végzi a pályázatot benyújtó intézménnyel közösen. A kutató felelôs a pályázat tudományos részéért, míg a költségtervet az intézmény gazdasági részlegével közösen készítik el, s ezt az intézménynek külön is jóvá kell hagynia. Az OTKA Iroda végzi el a benyújtás utáni szabályossági ellenôrzést. Ezt követôen a zsûri elnöke a zsûritagok javaslatait is figyelembe véve felkér minden pályázathoz több külsô, a pályázattal nem összeférhetetlen szakértôt. Minden pályázathoz lehetôség szerint három külsô szakértôi vélemény szükséges ahhoz, hogy a zsûri érdemben tárgyalni tudja. A pályázatok angol nyelven történô benyújtása lehetôvé teszi, hogy külföldi szakértôket is be lehessen vonni a véleményezésbe, elôsegítve ezzel nemzetközi szempontok érvényesülését a bíráltatásban. (Kivételesen, a hungarikumok esetében, egyedi elbírálás alapján van lehetôség a magyar nyelven történô pályázásra.) Ezután kerül sor a szakzsûri ülésére, melyen a referáló zsûritagok véleményét meghallgatva részletes vitát folytatnak a pályázatok szakmai minôsítésérôl, a költségtervek realitásáról, kialakítják a zsûri szöveges véleményét és titkos szavazással létrehozzák a pályázatok rangsorát, mely rögzítésre kerül az elektronikus rendszerben. A zsûriülés szabályosságára a kollégiumnak egy jelenlévô tagja, valamint az OTKA szintén jelenlévô illetékes munkatársai ügyelnek. Az ülésekrôl jegyzôkönyv készül. A zsûri rangsorjavaslata és szöveges véleménye ezután a tudományterületi kollégium elé kerül, amely megvitatja a rangsorokat. A kollégium véglegesíti a rangsorokat, testületi véleményeket, és elôkészíti ezeket a döntéshozó szint, az OTKA Bizottság számára. A kollégium csak kivételes esetben, alapos okkal és megfelelô szakmai indoklással változtathatja meg a zsûrik által javasolt rangsorokat. A végsô döntést a támogatott pályázatok körérôl az OTKA Bizottság hozza meg. Az OTKA döntési mechanizmusa háromszintû: a zsûrik teszik meg a szakmai javaslatot a pályázatok rangsorára, a kollégium ezt megtárgyalva elôkészíti a döntési javaslatot, és a támogatási döntést az OTKA Bizottság hozza meg. Ez a három szint egymásra épül, ugyanakkor egymást ellenôrzi is. A különbözô szakmai szintek csak erôsen szabályozottan tudnak beleszólni az elôzô szint javaslatába, ami biztosítja a dön- tések szakmai megalapozottságát. Ha egy pályázó szakszerûtlenséget vagy szabálytalanságot vélelmez a bírálati eljárásban, akkor lehetôsége van az OTKA Bizottság elnökéhez fordulni, aki az OTKA Eljárási- és Etikai Bizottságát bízhatja meg a panasz kivizsgálásával. Döntési folyamat az egyes pályázati típusoknál K: szakértôk szakzsûri kollégium OTKA Bizottság PD: szakértôk szakzsûri résztudományterületi PD bizottság tudományterületi PD bizottság OTKA Bizottság NK, NF: szakértôk szakzsûri tudományterületi NK-NF bizottság interdiszciplináris NK-NF bizottság OTKA Bizottság NN: szakértôk Nemzetközi Bizottság OTKA Bizottság PUB: szakértôk Publikációs Bizottság OTKA Bizottság Értékelési szempontok A pályázatok értékelésének legfôbb szempontja a kiválóság. Ebbe beletartozik a pályázati ötlet, tudományos hipotézis újszerûsége, innovativitása; a kutatástól várható tudományos, gazdasági vagy társadalmi hatás; a pályázó kutató és a kutató csoport eddigi tudományos teljesítménye; a projekt megvalósítására fordított kutatási kapacitás; a lezárult OTKA kutatások eredményessége, minôsítése; és a kutatást befogadó intézményi háttér, tudományos infrastruktúra megfelelô volta. Hasonlóan vizsgálat tárgya, hogy az adott kutatási téma részesült-e már támogatásban, van-e átfedés a pályázó korábbi vagy éppen folyó kutatásaival, azért, hogy elkerülhetô legyen a párhuzamos finanszírozás. Ugyancsak fontos szempont a pályázati terv megvalósíthatósága, realitása, valamint a pályázat szabályossága. Ugyanakkor a támogatott pályázatok között jó, ha van bizonyos százalékban kifejezetten kockázatos megvalósíthatóságú projektum, mert sokszor ezekbôl az ötletekbôl származnak a kimagasló jelentôségû tudományos eredmények. A tudomány jellegébôl fakad, hogy nem mindent lehet megtervezni elôre. Az OTKA prioritásként kezeli az interdiszciplináris pályázatokat és a fiatal kutatók támogatását. Elôbbi esetében a különbözô területek, módszerek, intézmények együttmûködése különösen széleskörû szinergiákat indíthat el, és rendkívüli eredményeket hozhat létre több tudományterületen is. A fiatal kutatók támogatása (PD, NF pályázatok, alkalmazás a kutatási pályázatokban) pedig elôsegítheti a tudományos utánpótlás erôsítését, tehetséges fiatal kutatók hazatérését. 28 29
Átláthatóság Az OTKA fontos jellemzôje az átláthatóság minden területen. Az OTKA mûködését meghatározó alapvetô szabályzatok és az értékelô testületek összetétele nyilvános és elérhetô az OTKA honlapján. Nyilvánosan kereshetô adatbázisban megtekinthetôk a 2005-tôl támogatott projektek fôbb adatai, a kutatás során keletkezett publikációk bibliográfiai adatai, valamint a lezárult projektek zárójelentése. Az OTKA minden pályázati forduló végén, honlapján közzéteszi a támogatásban részesített pályázatok fôbb adatait, valamint nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a pályázók a lehetô legteljesebb információhoz juthassanak pályázatuk minôsítését illetôen. A pályázatok tartalmát, valamint a véleményezôk személyét ugyanakkor az OTKA hivatali titokként kezeli. Ugyancsak bizalmas információnak minôsülnek a különbözô testületi ülésen elhangzottak, aminek betartását a részt vevô bizottsági tagok az ülés elôtt aláírásukkal vállalják. A pályázatok kialakult rangsoráról titkos szavazással születik döntés az elektronikus rendszer segítségével. Az ülésekrôl jegyzôkönyv készül. Az OTKA a berlini nyilatkozat aláírásával csatlakozott a tudományos tartalmak szabad hozzáférhetôségét elôsegítô Open Access kezdeményezéshez, ezért a támogatott kutatásokból származó eredmények esetében elôírja, hogy ezek teljes szövegû változatát a kutatónak el kell helyeznie egy, a tudományos közösség számára szabadon hozzáférhetô szakmai adatbázisban. Az OTKA részletes és szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaz a pályázatok értékelésekor. Ezen kívül minden testületi tagnak a bizottsági ülés elôtt írásban nyilatkoznia kell az esetleges összeférhetetlenségérôl és ugyanerrôl a szakmai véleményük rögzítése elôtt a bírálóknak is nyilatkozniuk kell. Az OTKA testületeinek mindhárom szintjén érvényesül a tagok szabályozott, nemzetközi gyakorlatnak megfelelô rotációja. Minden tag mandátuma 3 évre szól, és minden rotációnál hozzávetôleg a testületi tagok egyharmada megújul. Az új tagokra a Az összeférhetetlenség esetei munkahelyi alá/fölé rendeltség az elmúlt 5 évben közös publikáció az elmúlt 5 évben PhD hallgató/témavezetô bármikor közeli hozzátartozó egyéb ok széles tudományos közösségtôl kér be az OTKA javaslatokat, így az OTKA testületei az adott tudományterület legjobb kutatóiból állhatnak össze. Munkaszakaszonként (általában 12 hónaponként) a projekt vezetô kutatójának szakmai jelentést, a projekt intézményének pedig pénzügyi elszámolást kell készítenie az elektronikus rendszerben. Amenynyiben a szakmai jelentést a zsûrielnök, a pénzügyi jelentés pedig az Iroda jóváhagyja, sor kerül a következô kutatási szakasz támogatásának finanszírozására. A projekt futamidejének letelte után szakmai zárójelentést és pénzügyi záró elszámolást kell készíteni. A záró szakmai jelentésben részletesen be kell számolni a kutatás során elvégzett munkáról, az elért eredményekrôl, azok jelentôségérôl és publikációkban, szabadalmakban történô megvalósulásáról. A zsûri minôsítési javaslatát a kollégium megtárgyalja és véglegesíti. Ha egy szakmai részvagy zárójelentés a zsûrielnök értékelése szerint problémákat vet fel, vagy nem megfelelônek minôsül, akkor a kollégium elé kerül, amely dönt az esetleges szankciókról. Súlyosabb szankciókról (pályázásból történô idôleges kizárás, a támogatási OTKA pályázat útja 30 31
VII. OTKA a számok tükrében összeg részleges vagy teljes visszafizettetése) a kollégium véleményét figyelembe véve az OTKA Bizottság elnöke dönthet. A pénzügyi zárójelentést az OTKA Iroda gazdasági részlege vizsgálja meg. Az OTKA Iroda gazdasági ellenôrei a helyszínen, részletesen is vizsgálják az OTKA támogatást kezelô intézményekben az OTKA kutatások pénzügyi elszámolásait, elkülönített pénzügyi nyilvántartásait, elszámolásaik szabályosságát, melyrôl jegyzôkönyvet vesznek fel. Természetesen indokolt esetben van mód az eredeti kutatási- és költségtervtôl való eltérésre, melynek szakmai elfogadhatóságáról az illetékes kollégiumi elnök dönt. Hatékony, gyors ügyintézés A pályázat- és projektkezelési folyamat legfontosabb technikai eszköze az OTKA saját fejlesztésû, kifejezetten erre a feladatra létrehozott Elektronikus Pályázati Rendszere (EPR). Az EPR átfogja a pályázat benyújtásától, az értékelésen és finanszírozáson át a jelentéskészítés és minôsítés folyamatáig az OTKA mûködésének teljes spektrumát. Ez jelentôsen megkönnyíti és meggyorsítja a pályázatértékelési folyamatot, lehetôvé téve, hogy az internet segítségével a pályázók, intézmények és az OTKA testületi tagjai bárhol és bármikor kapcsolódjanak a rendszerhez, elkészíthessék feladataikat, információkhoz juthassanak a pályázatukat vagy projektjüket illetôen, illetve az Iroda munkatársai dokumentáltan és naprakészen elvégezhessék a pályázatokkal kapcsolatos teendôiket. Az OTKA törekszik arra, hogy minél egyszerûbb, a fölösleges adminisztrációtól mentes pályázati rendszert mûködtessen, ezért lehetôvé tette, hogy az EPR-be a pályázók az MTA Magyar Tudományos Mûvek Tára és az Országos Doktori Tanács adatbázisaiból is átvehessenek adatokat, és ne kelljen azokat külön beírni. Az OTKA a megalakulása óta kiemelten fontosnak tartja, hogy az ügyintézése kutatóbarát és a kutatók tiszteletén alapuló legyen, segítse és adminisztratív akadályokkal ne gátolja a pályázati döntési folyamatot és a kutatások elôrehaladását. A szakszerû pályázatkezelést segíti, hogy az OTKA Iroda minden szakmai osztályán alkalmaz PhD fokozattal és kutatási tapasztalattal rendelkezô tudományos referenseket, akik tudományos szempontból is meg tudják ítélni az egyes ügyeket. Az OTKA részesedése az ország GDP-jébôl ezrelékben 1991-2011 Az OTKA költségvetése MFt-ban 1986-2011 32 33