REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS Hrubi László (MTA RKK)
1. Globalizáció új (és nehezebb) kihívások méret, piacképesség, szakosodás, termelékenység stb. változó környezet (a nemzetgazdasági és nemzeti szintek fontosságának visszaszorulása, a láthatatlan kéz, piaci fundamentalizmus ) bonyolult fejlesztési politizálás
2. Regionális gazdaságfejlesztés rövid visszatekintés 2.1. 2007 : lényegében csak EU-támogatásos fejlesztések, a tá-mogatási rendszer kötöttségei (EU-15 háttér), nagyságrend és megvalósítási képesség, ágazati és területi arány problémák, a közbenső módosítás nehézségei 2.2. Területi siker és sikertelenség (infrastruktúra területi nivellációja, a gazdasági teljesítményben mért területi különbségek folyamatos növekedése, területi gazdasági szegregáció erősödése, helyi-területi gazdaságok jellegtelensége, esetlegessége, gyengesége
3. A globalizáció kihívásai 3.1. Szupranacionális versenypiaci tér és szubnacionális koncentrált erőforrás tér 3.2. A versenyképesség három szakasza: erőforrás ár szerinti (abszolút és relatív, komparatív) tudásalkalmazó, tudásteremtő 3.3. A gazdasági növekedés meghatározó tényezői: gazdaságszerkezet tőke
4. A helyzet esetleges, jellegtelen gazdaságszerkezet (instabilitás), Budapest vidék elkülönülés, értékelhetetlen regionális (területi) gazdaságszerkezet külső tőke szükséglet koncentrált magyar területi vonzóképesség kis- és középvállalati intervenciós fejlesztési tér, szelekció hiánya a gazdasági szervezetrendszerben, instabilitás szakosodás és nemzetközi kooperációk alacsony szintje a területiség, valamint a gazdaság (foglalkoztatás) és településhálózati központok rendszere közötti ellentmondás
rövidtávúság, a stratégiai építkezés korlátozottsága költség/teljesítmény értékarány előny a hatékonyság (termelékenység) gyengesége 5. A regionális gazdaságfejlesztés erősítése 5.1. A vállalati és a területi (nemzetgazdasági) érdek találkozása: rendszerszerű építkezés a területi sajátosságokhoz igazodva: pontszerű (ágazati orientációjú) fejlesztések integrált építkezés (klaszterek) a szabályozási és a fejlesztési politika új e- gyensúlya (a piaci fundamentalizmus meghaladása), aktivizált és területileg tagolt gazdaságfejlesztés (támogatás és beavatkozás)
abszolút és komparatív előnyök a regionális gazdaságfejlesztés területi szintjei: régió, megye, kistérség 5.2. Stratégiai alap 5.3. A regionális integrált, rendszerszerű gazdaságfejlesztés előnyei a) érdemi területi hatás (orientáció, kapcsolódásra ösztönzés, helyi piaci aktivizálás) b) gazdaságszerkezet formálódása (stabilizál) c) befektetéseket vonz (üzleti fejlesztési kínálat) d) stabilizálja a kkv-k piaci jelenlétét és növekedési képességét e) a specializálódás erősödése, a standard, esetleges (rövid távú) fejlesztések meghaladása
f) az erős helyi-területi gazdaság megteremtése, aktív globalizációs részvétel helyiterületi (nemzeti) döntési komptenciákkal 6. A megvalósítás csomópontjai a) decentralizáció (helyi-területi kompetenciák) b) gazdaság- és vállalkozásfejlesztés támogatása (intézmények) c) a támogatási-szervezési intézményi rendszer létrehozása a szétszórt funkciók koncentrációjával d) területi szint: régiók (a helyi csomópontok differenciáltan a városok, kiegyensúlyozott és reális vidékfejlesztéssel)
7. A helyi-területi gazdaságfejlesztés intézményeinek lehetséges gesztorai : a) fejlesztési tanácsok és ügynökségek b) kamarák c) országos hálózatok (Magyar Fejlesztési Bank, ITD Hungary, vállalkozói központok) d) NFGM dekoncentrált egységei
8. Integrált fejlesztés területei a) tömegtermelés: nincs komparatív előnyünk b) új iparok (egészség-, környezet-, energia-, kultúraipar stb.) c) iparági klaszterek, rendszerek kevés lehetőség, hungaricumok és eredetvédelem (egészséges élelmiszerek) d) területi klaszterek (borutak, új iparok ) e) innováció az integrált fejlesztésben
A magyar tér vonzóképessége 1. ábra: Magyarország fejlődési tengelyei előnyök és hátrányok Régiók: ❶ Közép-Magyarország; ❷ Közép-Dunántúl; ❸ Nyugat-Dunántúl; ❹ Dél-Dunántúl; ❺ Észak-Magyarország; ❻ Észak-Alföld; ❼ Dél-Alföld
Köszönöm a figyelmet.