Felsőös Község Fenntathatósági Statégiája 2012.
Tatalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 1.2 A települési fenntathatósági statégia célja... 4 2. Fenntathatósági helyzetelemzés... 4 2.1 A könyezeti állapot jellemzése... 4 2.1.1 A levegő állapota... 4 2.1.2 Felszíni és felszín alatti vizek állapota... 5 2.1.3 Földtani közeg, talajok állapota... 6 2.1.4 Élővilág és temészeti könyezet... 6 2.1.5 Települési és épített könyezet... 7 2.1.6 Éghajlati adottságok... 9 2.2 Az infastuktúa könyezeti vonatkozásai... 9 2.2.1 Úthálózat, közlekedés... 9 2.2.2 Víz- és szennyvízkezelés... 10 2.2.3 Csapadékvíz elvezetés... 10 2.2.4 Intézmények könyezeti hatásai... 11 2.2.5 Hulladékgazdálkodás hatásai... 11 2.2.6 Épített könyezet könyezeti vonatkozásai... 11 2.2.7 Enegiaellátás... 12 2.3 A gazdasági helyzet jellemzése... 12 2.3.1 Ipa, keeskedelem, szolgáltatás... 12 2.3.2 Mezőgazdaság... 12 2.3.3 Edőgazdálkodás... 13 2.3.5 Idegenfogalom... 13 2.4 A tásadalmi helyzet jellemzése... 14 2.4.1 Demogáfia... 14 2.4.2 Foglalkoztatottság... 14 2.4.3 Oktatás, kultúa... 14 2.4.4 Egészségügy, szociális ellátás... 15 2.4.5 Könyezeti tudatosság... 15 3. A fenntathatósági poblémák összefoglaló bemutatása... 17 4. Fenntathatósági statégiai célok... 21 4.1 Levegőtisztaság védelme zöld teületekkel, utak állagmegőzésével, és tudatossággal 21 4.2 Vízbázisvédelem... 21 4.3 Vízvisszatatás métékének növelése... 22 4.4 Felsőös töténelméhez, hagyományaihoz, tájképéhez tatozó mezőgazdaság kultúa eősítése... 23 4.5 Biztonságos gyalogos és keékpáos közlekedés feltételeinek megteemtése,... 23 4.6 Felelős hulladékgazdálkodási magatatás kialakítása... 24 4.7 Enegiaacionalizálás egy átgondolt enegiastatégia mentén... 24 4.8 Helyi étékek védelmének biztosítása... 25 4.9 Közösségszevezés a fenntatható települését... 26 5. A célok elééséhez szükséges övid- és hosszú távú intézkedések... 27 5.1 A levegőtisztaság védelmét szolgáló intézkedések... 27 5.2 A vízbázis védelmét szolgáló intézkedések... 29 5.3 A vízvisszatatást szolgáló intézkedések... 30 5.4 A hagyományos gazdálkodási módok előtébe helyezését szolgáló intézkedések... 31 5.5 A biztonságos gyalogos és keékpáos közlekedés megteemtéséhez szükséges intézkedések,... 33 2
5.6 Felelős hulladékgazdálkodási magatatás kialakítását szolgáló intézkedések,... 34 5.7 Az enegiaacionalizáláshoz kapcsolódó intézkedések... 35 5.8 Helyi étékek védelme édekében tevezett intézkedések... 36 5.9 A fenntathatóság jegyében szeveződő közösségek kialakításához kapcsolódó intézkedések... 38 6. A statégia illeszkedési a tevezési dokumentumokhoz... 39 3
1. Bevezetés Felsőös Fenntathatósági Statégiájának (TFS) kidolgozásával a község önkományzata a Csalán Könyezet- és Temészetvédő Egyesület szakétőit bízta meg, akik a endelkezése álló adatok, a településen begyűjtött lakossági vélemények, a koábbi tevdokumentumok észletes elemzésével készítették el a jelen dokumentumot. Az önkományzat a készítők endelkezésée bocsátották a Felsőös településfejlesztési koncepciója, Felsőös könyezetvédelmi pogamja és Felsőös gazdaságfejlesztési pogamja c. dokumentumokat, melyek alapadatai a Települési Fenntathatósági Statégia készítésében felhasználása keültek. Jelen települési fenntathatósági tev a könyezeti aspektuson kívül a gazdasági és a tásadalmi szempontokat is figyelembe veszi, mivel a fenntathatóság kizáólag ezek együttes figyelembevételével, hamonikus összhangjával válhat megvalósítható, valóban ható pogammá. Ugyanakko a TFS készítése soán alapvető szempont volt a település által beadni készült KDOP pályázathoz kapcsolódó, Útmutató a Települési Fenntathatósági Statégia és pojekttev készítéséhez elnevezésű dokumentumban ögzítettek követése. Az Útmutató elsősoban a fenntathatóság könyezeti aspektusaia té ki, ezét a könyezeti kédések hangsúlyosabban szeepelnek a dokumentumban. 1.2 A települési fenntathatósági statégia célja A települési fenntathatósági statégia alapvető célja, hogy az önkományzat aktív és cselekvő közeműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan pogam keüljön kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntatható fejlődés elveie épül. A fenntathatóság helyi pogamja segítségével olyan település szeveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyemekeik, a falu mai és leendő polgáai otthon vannak, annak étékeit óvják és megőzik. 2. Fenntathatósági helyzetelemzés 2.1 A könyezeti állapot jellemzése 2.1.1 A levegő állapota A település levegőtisztaságát meghatáozó alapvető tényezők: a településen áthaladó, nyáon jelentősebb fogalommal is bíó 7219. j. számú mellékút fogalma, a településen élők tüzelési, égetési gyakolata. A közlekedés eedetű légszennyező anyagok: szén-dioxid (egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz), a szén-monoxid, nitogén-oxidok, illékony szénhidogének, po és a kéndioxid. Ezen utóbbiak nagyobb koncentációban komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek, főként nyáon. Bá mét adatok nem állnak endelkezése, a településen áthaladó személy- és tehefogalom météke aká a nyái jelentősebb fogalmat tekintve - sem haladja meg az előít hatáétékeket. Ennek ellenée a fogalom okozta könyezettehelés különösen a főutca szűk szakaszain méséklése fontos feladat a település élhetőbbé, fenntathatóbbá tétele szempontjából. 4
Száaz és szeles időben jelentős szállópo-tehelés éi a falut a bel- és külteületi muvás utak, a szentkiályszabadjai kőbánya és a könyező mezőgazdasági teületek iányából. A település útjai mentén véletlenszeű jelleggel találhatók csak fák, melyek a fogalom okozta könyezettehelés hatásainak méséklését nem tudják ellátni. Különösen ott okoz ez poblémát, ahol a település lakói a leginkább találkoznak a közúti fogalommal, azaz a település belteületein, fekventált pontjain, így a közlekedés okozta poszennyezés közvetlenül tud hatni a településen élőke. Felsőös település háztatásainak 81%-a csatlakozott a gázvezeték hálózathoz, és feltételezhetően ezen tüzelőanyagot is észesíti előnyben. A gázzal fűtők azonban a gázáak emelkedésével egye növekvő számban visszatének fatüzelése, amely potenciálisan nagyobb szénmonoxid kibocsátást és poszennyezést eedményez. Ezen fűtőanyag előtébe helyeződésével páhuzamosan fokozott figyelmet kell szentelni a település levegőtisztaságának védelmée. A településen az égetést helyi endelet szabályozza, amely jelenleg kolátozottan engedélyezi a keti hulladékok égetését. A lakossági keti hulladék égetése, a hulladékkal való tüzelés météke időnként jelentős is lehet, egy-egy ilyen eset számtalan minőségű és aká jelentős mennyiséggel is teheli a település levegőjét. Ezen események a lakosság ismeethiányából fakadnak elsősoban. 2.1.2 Felszíni és felszín alatti vizek állapota Felsőös teljes közigazgatási teülete a Balaton vízgyűjtőjéhez tatozik. Legjelentősebb állandó vízfolyása a Malom-patak, mely a Lovasi-sédbe tokollik. Vízhozamáa csak becsült adatok állnak endelkezése. A vízminőség jobb esetben is csak II. osztályú. A Malom-patak völgyébe kiépített egionális vízmű hidogeológiai védőteülettel hatáolt. A lehatáolás a DRV Zt. megbízásából 2011-ben meg lett újítva, melynek eedményeképpen a védteületek jelentősen leszűkültek. Az új védteület lehatáolás ellen Felsőös önkományzata fellebbezést nyújtott be a zöldhatóságnak, melyben kéte a égi védteületek méetének megtatását, vagy bővítését a kitikus Északi és Keleti iányokban. A településen több kisebb, ex lege védett foás is található. A patakok tavasszal és nagy nyái zápook után megáadnak, ősszel kisvizek alakulnak ki. A étegvizek ugyan csekély mennyiségűek, van néhány atézi kút a település viszonylatában, melyek legfeljebb 100 métees mélységűek, mégis gyakan komoly vízmennyiséggel szolgálnak. A 27/2006 (II. 7) kományendelet szeint, mely a vizek mezőgazdasági eedetű nitátszennyezésével szembeni védelemől szól, Felsőös a nitátézékeny teületek közé tatozik. A 27/2004 (XII.25) KvVM endelet ételmében felszín alatti víz szempontjából fokozottan ézékeny a település, s kiemelten ézékeny felszín alatti vízminőség védelmi teület, valamint a települési szennyvíztisztítás szempontjából ézékeny felszíni vizek és vízgyűjtőteületük kijelöléséől szóló 240/2000. (XII.23.) Kományendelet szeint az ézékeny felszíni vizek vízgyűjtő teülethez tatozik. 5
A Malomvölgyi foás és kutak fent vannak a séülékeny üzemelő vízbázisok listáján (2011.06.01-i lista adatai alapján) 2000 m 3 /nap védendő kitemeléssel. Felsőös több jogszabály által is védendő felszíni és felszín alatti vízbázissal endelkezik, melyből adódóan elővigyázatosság szükséges mind a mezőgazdaság, mind a szennyvízkezelés teületén. 2.1.3 Földtani közeg, talajok állapota Felsőös a Dunántúli-középhegység nagytáj, Bakony-vidék középtáj, Balaton-felvidék és kismedencéi kistájon helyezkedik el. A település a kistáj keleti észén található. Hegységi, dombsági jellegű és síksági dombozattípusokból tevődik össze a kistáj. Szekezetileg a középhegységi pászta DK-i szányának észe. Alapvetően háom szekezeti építmény jellemzi: a metamof-magmás és üledékes kőzetekből épült paleozoos alapzat; a mezozoos geoszinklinális összetöedezett dolomit és mészkő sasbécsoozata; a hamadidőszaki és üledékes kőzetekből épült fedő építménye. A változatos földtani felépítés következtében temészeti étékekben igen gazdag a teület. A település talajáa a vályog mechanikai összetételű bana edőtalaj, banaföld és endzina jellemző. Általánosságban elmondható, hogy többek között az eózió hatása következtében ezek a talajok sekély temőéteget alkotnak (40-70 cm). A talajok vízháztatása így meglehetősen séülékeny, áadásul a köves megjelenési fomák is nehezítik a mezőgazdasági munkálatokat. A temőképesség az egészen jó étékektől a gyengéig változhat az elhelyezkedéstől, lejtéstől és az alapkőzettől függően. Felsőös teületén működő bányateület nem található, lezát és ekultivált bánya azonban igen. Földtani veszélyfoások a település teületén nincsenek. A település könyezetében lévő lejtési viszonyoknak köszönhetően a talajok eodációjával kell számolni, mely méséklése a település mezőgazdasága szempontjából elengedhetetlen feladat. 2.1.4 Élővilág és temészeti könyezet A kistáj a Dunántúli-középhegység flóavidéke (Bakonyicum) Balaton-vidék flóajáása (Balatonicum). Bá a teület ideális edők számáa, az embei tevékenységnek köszönhetően a medencékben szántó- és gyepgazdálkodás, a meleg domboldalakon szőlő- és gyümölcstemesztés tejedt el. Az edőteületek közül a mészkő hegyeken molyhos tölgyesek (benne molyhos tölgy Quecus pubescens, viágos kőis Faxinus onus), másutt csees-tölgyesek jellemzőek, melyet az edei legeltetés és edőgazdálkodás fomált. A déli lejtő szubmediteán domboldalain endemikus fajokban gazdag kasztbokoedők találhatók (cseszömöce Cotinus coggygia, sága koonafüt Coonilla coonata, nizzai zögőfű Cepis nicaensis, gatyás saláta). A dolomit sziklagyepek jellemző növényei a magya gugolya Seseli leucospemum, kékes bokóó Thalictum pseudominus, dees csenkesz Festuca pallens, délvidéki ávalányhaj Stipia eicaulis, sulyoktáska - Aethionema saxatile, ezüstös útifű Plantago agantea. A lejtősztyepeken lappangó sás Caex humilis, magya szegfű Diantus pontedeae, sága iglice Ononis pusilla, Olay-muok Olaya gandifloa, bozas szulák Convolvulus cantabica, vetőviág Stenbegia colhifloa, őszi csillagviág Pospeo 6
elisae, vitézviág Anacamptis pyamidalis található. A vööshomokkő hegyeken mészkeülő tölgyeseket is találunk. Felsőös foásokban gazdag település. A foások ex-lege védettek. A településen az Oszágos ökológiai hálózat övezetei közül Magteületbe tatoznak a Natua 2000-es teületek (Balatonfüedi-edő: 082, 083, 084/1, 084/2, 085/3, 085/4, 085/5, 085/6, 085/10, 085/11, 085/12, 085/13, 085/14, 085/15, 085/16, 085/17, 085/18, 085/19, 085/20, 085/21, 085/22, 085/23, 085/24, 085/25, 085/26, 085/27, 085/28, 085/29, 085/30, 085/31, 085/32, 085/33, 085/34, 085/35, 085/36, 085/37, 085/38, 085/39, 085/40, 085/41, 085/42, 085/43, 085/44, 087, 093, 094, 095, 098, 0100, 0101, 0103, 0109/1, 0109/2) és a települési edőteületek. A település keleti oldalán található patak Ökológiai zöldfolyosóként összeköti az egyébként a Felsőös-Balatonalmádi út által kettészakított magteületet. Magyaoszág első földtani alapszelvényét is őzi a Foás-hegy lejtője, mely az egykoi kőbánya kapcsán őslénytani, geológiai édekességeket is tatalmaz. A kapcsolódó tanösvény vége és geológiai bemutatóhely a 098 hsz-ú edőben található. A település volt zátketi teületei a Balaton kiemelt üdülőközet téségi jelentőségű tájképvédelmi teület övezetébe tatoznak. Felsőös teületei eősen változtak az embei tevékenység hatásáa, azonban maadtak meg nagy divezitású, étékes állat- és növénypopulációval endelkező teületek, melyek helyi védettsége megfontolandó (Foás-hegy geológiai tanösvény nyomvonala, a belteületi idős hásfa és a Miske-tető). Zöld felületek, pakok A településen jelenleg csak néhány kisebb közpak besoolású teület van, melyek egy észe csak nevében pak, valójában inkább beépítetlen füves, vagy gyéen fásult, elhanyagolt teületek (HRSZ: 255/1,256, 280, 54/15, 44/2). Az egyetlen gondozott képet mutató, felüdülést nyújtó közpak a faluban a Hóviág utcai völgyben lévő szabadtéi színpad és könyéke (HRSZ.:150/5). Az utcákban fák elvétve találhatók, szép fasook csak néhány utcában (pl.: Kispejési utca, Hóviág utca) vannak. A faluba bevezető utak mentén egységes faso csak a veszpémi főút mellett volt, melyet az utóbbi időben az út fenntatója eőteljesen megitkított, több szakaszon az önkományzat tiltakozása ellenée - pótlás nélkül kiitott. 2.1.5 Települési és épített könyezet Felsőös település hagyományai évszázadoka nyúlnak vissza, mely időkből számtalan építészeti emlék maadt fenn. Ezek állapota változó, vannak egészen jó állapotban megmaadtak, és sok közülük má szinte teljesen tönkement. Műemléki védettség alatt a négy építmény áll, melyek az alábbiak Ssz. Cím Hsz Funkció Tözsszám 1 Batthyány té 290 Római katolikus volt péspostági 5491 7
templom 2. Batthyány té 3. 144/1 Egykoi 5490 péspostsági ház 3. Szabadság té 4. 316/1-4 Keöves kúia 5492 4. 1296 Népi lakóház 1. táblázat. Felsőösön található műemlékek jegyzéke A település égészeti lelőhelyei: Ssz. Lelőhely neve Lelőhely leíása 1. Belteület Síok és csontmaadványok 2. Római Katolikus Templom Síok 3. Peszely dűlő I. Őskoi, koabonzkoi cseepek 4. Peszely dűlő II. Mészhabacsos kőfal észletei 5. Vakola-dűlő Későbonzkoi, Ápád-koi cseepek 6. Ányosháza Római település nyomai 7. Ányosházától kelete Római, XI.-XII. századi cseepek 8. Vakolai edő Római bonzpénz 9. Cse Középbonzkoi mészbetétel cseepek, melyek telepe utalnak 10. Táncsics M. u., hsz. 214/1 töedékes középsőbonzkoi madá alakú edény, 360 db. bonztutulus, IV. századi ómai pénzek 11. Malomvölgy keleti oldala őskoi és középkoi cseepek 12. TSZ majo Sí, lengyel típusú csőtalp töedékek, neolitikus cseepek 13. Miske palotája ómai bonzpénz, épület omladék 14. Kishegy X. századi sí mellékletei: 11db. Négyszög alakú ezüst lószeszámveet, 8db. Kö alakú ezüstpityke 15. Főszőlők I. Őskoi cseepek 16. Főszőlők II. ómai leletek, téglák és egy kőoszlop, ómai téglasí, háom épület tömelékes maadványai 17. Köveskút puszta 2. táblázat. Felsőös égészeti lelőhelyei Felsőös település múltjából számtalan épület, műtágy maadt fenn, melyeket helyi szinten mindenképpen védeni édemes. A vidék népi építészetének főbb jegyeit őzi több épület illetve épületcsopot is a település belteületi és külteületi észein egyaánt. Ezek védelme is fontos a település szempontjából. 8
A település lakóingatlanjainak a száma dinamikusan nő, melyek 35%-a szolgál tényleges lakásként, míg a fennmaadó 65%-nyi ingatlan üdülési célokat szolgál. Az üdülők egyészt a belteületen beágyazódva helyezkednek el, de túlnyomó észük az egykoi zátketek teületén, a szőlőtemő domboldalak átalakításával jött léte. 2.1.6 Éghajlati adottságok A település éghajlata mésékelten meleg-mésékelten száaz. A napsütötte óák száma évente közel 2000 óa, ebből közel 800 óa a nyái időszaka, 190 óa pedig a télie esik. Az évi középhőméséklet 9,5-9,7 o C, az év felében a hőméséklet 10 o C-ot meghaladja. Az évi abszolút hőméséklet maximumok átlaga 34 o C köüli, míg a minimumoké -14 o C. Az évi csapadék mennyisége 600 mm, melyből a vegetációs időszakban 340-360 mm hull le. Hó átlagosan 35-40 napig takaja a települést, 20-25 cm vastagságban,bá ez az utóbbi éveke kevésbé jellemző. Az átlagos szélsebesség 3 m/s alatt van. Az éghajlat kedvez a szőlő és egyéb gyümölcsfajták, valamint a fagyézékeny növények temesztésének. A globálisan az éghajlatban jelentkező változásoknak köszönhetően a település éghajlatában a fokozatos melegedés és változó csapadékeloszlás váható. A globális szinten jelentkező 1 o C- os hőméséklet emelkedés a Nemzeti Éghajlatváltozási Statégia adatai alapján a település viszonylatában fokozottan jelentkező melegedést eedményezhet. Ugyanezen szcenáióhoz tatozóan a települése hulló csapadék mennyisége nyáon és ősszel csökken, míg télen többletet eedményezhet. 2.2 Az infastuktúa könyezeti vonatkozásai 2.2.1 Úthálózat, közlekedés Felsőös település teületén a 7219 j. (73. sz út Alsóös - 71 sz út) és a 7218 j. (7219 j. út, Felsőös-Balatonalmádi) mellékút halad át, és keleti oldalon a lakott teületeket nem éintően húzódik meg a 73 sz. útvonal, mely a települést kis métékben éinti csak. A lakóövezetben ezeken túlmenően a közúti fogalom több kisebb bukolt, vagy bukolatlan úton töténik. A közúti fogalom számáa több esetben szűk utcák állnak endelkezése, melyek mentén a jádán töténő gyalogos közlekedés sem mindenütt megoldott. A település útbukolatai nem túl jó állapotúak, több helyütt az utcák bukolatlanok, az útbukolatok javításával, létesítésével a csapadékvíz elvezetést is meg kell oldani az útbukolat minőségének megőzése édekében. Keékpáos közlekedés bá a településen, és a könyező települések iányába is gyakoi közúton töténik, keékpáutak nem találhatóak a településen. A települése az átmenő közúti fogalom nem jellemző, egyedül Alsóös Veszpém felől való megközelítéséhez szükséges Felsőösön áthaladni. A fogalom a nyá kivételével kicsi, az utak áteesztő képessége megfelelő még a nyái, megnövekedett fogalmú időszak alatt is. Autóbuszjáatok a településől való eljutást Veszpém, Balatonalmádi, Alsóös települése biztosítják, megfelelő gyakoiságú jáatokkal. Vasúti úthálózat nem éinti a települést, legközelebbi vasútállomás Veszpémben, Balatonalmádiban és Alsóösön található. Felsőös legjelentősebb zajfoása a 7219. j mellékút fogalma, mely a településen áthaladóan nyái időszakban lehet jelentős métékű, és főként a keskenyebb útszakaszokon és a 9
kanyaokban jelentkezik eősebben. Bá mét zajtehelési adat nem áll endelkezése, az út fogalmáa, és az abból adódó zajtehelés métékée az Állami Közútnak vannak számított adatai. A nem jelentős fogalom nem, vagy csak meglehetősen itkán nyái üdülések idején lépi át a megengedett hatáétéket. A településen jelentős zajjal jáó ipai létesítmény nem található. A lakosság életviteléből és a mezőgazdasági tevékenységeknek köszönhetően azonban időnként előfodulnak konfliktusok a település lakosai, és a csende vágyó üdülők között, melyet az önkományzat 2011-ben módosított csendendeletével póbál feloldani. 2.2.2 Víz- és szennyvízkezelés A vezetékes ivóvíz a település minden házába bekötött a statisztikai adatok alapján. A településen emellett 1 db közkifolyó is üzemel. A vízfogyasztás météke az ivóvíz hálózata ákötötteke vonatkozólag 128 l/fő/nap, mely éték a fokozódó igényeknek köszönhetően még tudatos vízfogyasztás esetén is az idővel nő. Az ivóvíz szolgáltatója a DRV Zt. Felsőös saját ivóvízbázissal endelkező település. Ivóvízét a Malomvölgyi kutak biztosítják, jelenleg 3 db kút üzemel itt. A vizet 250 m 3 -es táozókból nyomatják fel egy 100 m 3 -es táozóba a településen kívánatos nyomás eléése céljából. A vízhálózat alapvetően köendszeben épült ki, csupán néhány helyen vannak ágvezetékek, amelyek többszö pangóvíz kialakulását eedményezhetik, illetve csőtöés esetén több háztatás maad ivóvíz nélkül. A vezetéke több helyütt tüzivízcsapok vannak csatlakoztatva. Felsőös szennyvízcsatona hálózata 100%-ban kiépített, a teljes köű elválasztott endszeű szennyvízcsatona hálózat teljes métékben 2003-ban valósult meg. Gavitációs elven működik, szükség szeinti átemelő beendezésekkel, nyomóvezetékkel. A szennyvízcsatona hálózat a szennyvizet a települési endsze egionális végátemelőjébe, ami egionális nyomóvezetéken keesztül jut el Alsóöse, majd Balatonfűzfőe, ahol a szennyvíztisztító telepen azt megtisztítják. Az elfolyóvíz a Veszpémi Sédbe folyik. A szennyvíztisztító endsze üzemeltetője a DRV Zt. A csatonahálózata ákötöttek aánya belteületen közel 100% (külteülettel együtt nézve 68%), míg a vízhálózata kötöttek aánya: 100 %. A csatonahálózata á nem kötött néhány ingatlanokon keletkező szennyvíz az ingatlanokhoz kapcsolódó egyedi szennyvíztáoló medencékben gyűlik, melyet hivatalosan szippantással üítenek az éintettek. A gyakolat azonban sokkal inkább azt igazolja, hogy ezek a medencék inkább szikkasztóként működnek, tehelik a könyezetet, mely a település hidogeológiai adottságaiból kifolyólag közvetlenül szennyezi a felszín alatti és felszíni vizeket. A ákötési hajlandóság elősegítésée az önkományzat 2011-ben bevezette a településen a talajtehelési díjat. 2.2.3 Csapadékvíz elvezetés Felsőös a Balatontól északa esik, a Balaton vízgyűjtő teületében helyezkedik el, a pattól 4-5 km távolsága. A település dombozati viszonyaiból fakadóan a csapadékvíz elvezetése nagy köültekintést igényel. A lehullott csapadék a településől időszakos vízfolyásokon, ákokon keesztül Alsóöse folyik el, ahol az utcák menti nyílt ákokon keesztül halad a végső befogadó, a Balaton felé. Felsőös legjelentősebb vízfolyása a Malomvölgyi áok, mely a település nyugati oldalán halad északól dél felé, a Balaton iányába. A településen található zát csapadékvíz elvezető csatona, de a füves felületű nyílt ákok a jellemzőbbek. Bukolt felületű áok jelenléte meglehetősen itka a településen. Az ákok a belteületen jól 10
gondozottak, de a külteületen sok helyütt gazzal benőttek, feliszapolódtak. Több utcában a keskeny szabályozási szélesség miatt nincs lehetőség csatona kialakításáa, ezekben az utca felületén folyik el a csapadékvíz. 2.2.4 Intézmények könyezeti hatásai Felsőös intézményi adottságai közepesnek mondható. A polgámestei hivatal, a postahivatal teszi lehetővé a hivatalos ügyintézést. Oktatás teén saját, a közelmúltban felújított óvodával, 4 osztályos általános iskolával, a művelődést elősegítő civil házzal és faluházzal, könyvtáal endelkezik. Háziovosi szolgálata heti 4 napon eléhető, emellett gyógyszetá áll a településen az egészség szolgálatában. Az intézmények legjelentősebb könyezeti tehe a sokszo koszeűtlen fűtési endszeből, illetve az épületek nem megfelelő szigeteléséből adódnak. Emellett a hivatalok nomális működése soán keletkező nagy mennyiségű papíhulladék nem keül újahasznosítása, az ott dolgozók könyezeti tudatossága, tájékozottsága nem kellő métékű a zöld szemlélet mintaétékű megjelenítésében. A Faluház könyezetbaát felújításáa az önkományzat teveket készítetett és a kivitelezéshez pályázati lehetőségeket kíván igénybe venni, mellyel a hőszigetelések, az intézmények nyílászáóinak cseéje, fűtéskoszeűsítések valósulhatnak meg. Az intézmények épületi felújításai mellett azonban szükséges az intézmények tudatfomáló szeepének eősítése könyezettudatos életvitelt elősegítő bemutatóelemek elhelyezésével. 2.2.5 Hulladékgazdálkodás hatásai Felsőös az Észak-Balatoni Regionális Települési Sziládhulladék-kezelési Önkományzati Tásulás tagja, és a Veszpémi Közüzemi Zt szolgáltatási közetébe tatozik. A településen temelődő kommunális hulladék csökkentésée má töténtek lépések, 2009-től kezdve az Önkományzat és a Csalán Könyezet- és Temészetvédő Egyesület együttműködésének köszönhetően a település lakosai szeves hulladékaikat helyben komposztálhatják a számuka biztosított eszközök használatával. A hulladék hasznosítása céljából a település két pontján találhatóak szelektív hulladékgyűjtő szigetek, ahol a papí, a műanyag és az üveg hulladékok elkülönített gyűjtése valósul meg. A településen szelektíven gyűjtött hulladék aánya azonban hagy kívánnivalót maga után, a lakosság tudatossága e téen még alacsony. Veszélyes hulladékok leadásáa Veszpémben, a Hulladékudvaban (Kistó u. 9.) nyílik lehetősége a település lakosainak, illetve száazelem gyűjtők a település óvodájában és az önkományzat épületében is vannak kihelyezve. Gyógyszehulladékaikat a lakosok a helyi gyógyszetában leadhatják. A hulladékszállítás heti gyakoisággal töténik a településől. A belteületen minden ingatlantól a hulladékszállítás megoldott, a külteületen nyái időszakban zsákos endszeben töténik ezen feladat ellátása. Illegális hulladékleakások a településen elszótan előfodulnak, főleg a nyái időszakban az üdülőövezetekben, illetve a zátketek mentén. Hulladékleakó jelenleg a településen nem működik, a koábban üzemelt leakó teljes ekultivációja még nem valósult meg, a kivitelezés váhatóan 2012-ben megkezdődik. 2.2.6 Épített könyezet könyezeti vonatkozásai A helyi védettséget élvező nagy számú épített és töténelmi emlékek sok esetben még a település lakóinak köében sem ismetek, főként a települése újonnan ékező családok 11
eziányú ismeetei hiányosak. A települése ékező látogatók, túázók, vendégek, üdülők azonban ezen étékekkel nem, vagy csak alacsony észaányban találkoznak. Így a méltán híes étékekből számazó előnyöket a település nem tudja kellő métékben kihasználni. A település beépítettsége fagmentálódott, azaz vannak olyan településészek, amelyek szinte külön településészt alkotva csak egy köldökön keesztül csatlakoznak a település központi észéhez. Ezen beépítés azonban közlekedési, ivóvíz minőségi és közösségalakítási poblémákat is eedményezhet. 2.2.7 Enegiaellátás A település enegiaellátása meglehetősen nagy aányban külső enegia ellátó endszeekből számazik. A vezetékes enegiafoások a településen a villamos enegia és a földgáz. A villamos enegia 20 kv-os vezetékeken ékezik a települése, és a település világítási és elektonikai készülékeinek igényét fedezi. A földgáz egy, a Veszpémet Nagyvázsonnyal összekötő vezetékendsze leágazásával ékezik a települése, és legfőképp a település temikus igényeinek kielégítését szolgálja. Ezen enegiahodozók mellett a település életében jelen vannak az elsősoban egyedi megoldásokat jelentő fa, szén, olaj felhasználású endszeek, de jelentőségük a vezetékes enegiaellátás mellett csekély. A település enegiafüggősége jelentős. Nem jelenik meg a település életében kellő hangsúllyal az enegiatakaékossága való töekvés jelentősége annak ellenée sem, hogy az önkományzat elkötelezett ezen folyamat mentén. Nem megfelelő a lakosság eziányú tájékozottsága, az önkományzat által elét eedmények bemutatása. 2.3 A gazdasági helyzet jellemzése 2.3.1 Ipa, keeskedelem, szolgáltatás Felsőös legjelentősebb ipai vállalkozásai: a műanyagipai feldolgozással foglalkozó Omikon Dokk Kft., a mezőgazdasági ágazatban működő Moello Kft., a faipai Tivafa Kft., a betongyátó Bobély Beton és a Quad Rapid Kft., mely benzinkutat üzemeltet. A fenti cégek helyben egyben a legnagyobb foglalkoztatók. A településen kevés olyan vállalkozás van (méhész, szódaüzem, fafeldolgozó), mely a helyi adottságoka építve helyi igényeket szolgál ki, azaz a fenntathatóság kitéiumainak eleget tenne. A belteületen, külteülettel hatáosan további mezőgazdasági vállalkozók endelkeznek telephellyel, az egyéni gazdaságok száma 4. A településen 241 vállalkozás keült bejegyzése, és 12 kiskeeskedelmi üzlet található. / vendéglátóhelyei közép- és alsó kategóiás éttemek, valamint boozó. Minőségi, igényes, a település aculatát, hangulatát eősítő, a helyi közösség építésének teet adó kiskeeskedelmi szolgáltatóhely azonban nem található a településen. 2.3.2 Mezőgazdaság A mezőgazdasági temelés meglehetősen sokszínű Felsőösön, köszönhetően a változatos adottságoknak. A településen étek, legelők, szőlők találhatóak a magasabb teületeken, míg a laposabbakat szántóföldként, gyümölcsösként hasznosítják. A földteületek változatos aanykoona étékkel bínak, de jellemzően közepesnek, néhol jónak mondhatóak a föld temőképességi adottságai a településen. A temőteületek nagy észén (saját bitokon illetve béelt teületeken) 2-3 családi gazdaság temel, de több család számáa biztosítanak 12
megélhetést a szőlő és gyümölcs teületek. A mezőgazdasági temelés mellett feldolgozás és táolás is fellelhető a településen. A szántóteületeke jellemző a nagy táblákban való művelés, ahol elsősoban gabonaféléket és kukoicát temelnek. Kisebb pacellák is fellelhetők a település adott észein. A szántóföldek a közigazgatási teület 17%-át teszik ki. A földművelés intenzív módon töténik, de több palagon hagyott teület is található a településen. A teületek 8%-án találhatóak a gyepteületek, melyeken kaszálás, néhol legeltetés zajlik. A legeltetéssel felhagyott teületeken a gyep bozótosodása, beedősülés indult meg. Rétek elsősoban a meedekebb patoldalakon vannak, teületük 3%-nyit tesz ki. A vízfolyások, medek mentén is elsősoban gyepek helyezkednek el. A településen nagy hagyománya van a szőlő és gyümölcstemelésnek, mely a külteületek 16 %- án valósul meg. Elsősoban nagy táblás meggy temelés van jelen a 7219. sz út mentén. Felsőös töténelméhez, hagyományaihoz, tájképéhez tatozik a szőlőművelés, mely 8%-nyi teületen valósul meg. A nagy hagyományok ellenée a szőlőművelést kezdi háttébe szoítani a szőlők és gyümölcsösök helyét átvevő üdülő funkció. Az utóbbi évtizedek alatt feleősödött ezeken a teületeken a lakóingatlanok kialakítása, valamint a kedvező temőképességű teületeket is hétvégi házak és lakóingatlanok fedik. Állattenyésztés a településen nem jellemző, egyedül a tuizmusban hasznosított lótatás van jelen. Bá a település felszíni és felszín alatti vizek szempontjából fokozottan ézékeny, a mezőgazdasági gyakolatba ezek a szempontok nem épültek be. 2.3.3 Edőgazdálkodás Az edőteületek a település teületének 37%-át foglalják el, többnyie nagyobb foltokban a település domboldalain, dombtetőkön találhatók meg. Az edősültség météke több évszázada visszatekintve sem változott, bá a palagon hagyott mezőgazdasági teületeken a bozótosodás megindultával helyenként fiatal újulat jelent meg. A Veszpémi ETI adatai alapján az edőteületek jelentős észe elsősoban(71%) védelmi funkciójú és 29%-ban gazdálkodási szeepet tölt be. Emellett a település edői jelentős ekeációs szeepet töltenek be, melyet jól igazol, hogy több tuistaút is áthalad ajtuk. A könyező települések viszonylag magas edősültségének köszönhetően viszonylag nagy vadállománnyal endelkezik a teület. Az edőteületek jelentőségét növeli, hogy a nyilvántatott temészeti teületek nagy észe is edőteületeke esik. Az edőteületek közül a mészkő hegyeken molyhos tölgyesek (benne molyhos tölgy Quecus pubescens, viágos kőis Faxinus onus), másutt csees-tölgyesek jellemzőek, a vöös homokkő hegyeken mészkeülő tölgyeseket is találunk. 2.3.5 Idegenfogalom Felsőös számos idegenfogalmi látványossággal endelkezik, a Római Katolikus templom, a geológiai bemutatóhely, a temészeti táj stb. A tuizmus nagy volumene azonban a Balaton közelségének köszönhető, az ide látogatók nem találkoznak a település méltán híes étékeivel. A település nagy szálláshelykínálattal endelkezik (500 fő számáa biztosítható szállás), és az egykoi szőlőművelésől híes domboldalak ketjei is egye nagyobb aányban az üdülni vágyok tulajdonában vannak. Az idelátogatók gyakan ékeznek keékpáal a települése, a túaútvonalakon haladók száma is jelentős és a lovas tuizmus is jelen van a 13
település életében (így a zöld vagy ökotuizmusnak helye van a település fenntatható gazdaságának tevezése soán) 2.4 A tásadalmi helyzet jellemzése 2.4.1 Demogáfia Felsőös Község Önkományzatának adatai szeint a település lakosainak száma 2011-ben 1530 fő. A településen 33 fő él, akik a 2001-es népszámláláson valamely kisebbséghez tatozónak vallották magukat, így cigány, zsidó, omán, német, szeb és szlovén nemzetiség is található a településen. Felsőös lakosságának több, mint 60%-a katolikus vallásúnak, közel 17%-a potestánsnak vallotta magát, minden tizedik lakos nem éezte magát semmilyen egyházhoz tatozónak. A település lakosságának száma évől éve dinamikusan nő, míg az 1870-es években 700 fő élt a településen, addig az ezedfodulóa a KSH adatai szeint má meghaladta az 1100 főt, és 2011-es adatok szeint a településen 1530 fő él. A jelenség a dezubanizációs folyamatoknak, és Felsőös kedvező könyezeti adottságoknak köszönhető. A település koösszetétele egyenletes képet mutat, a 60 év felettiek és a 14 év alattiak aány közel megegyező métékű. A település elöegedését itt a folyamatosan betelepülő fiatal családok ellensúlyozzák. A település vándolási viszonyaia jellemző, hogy míg az 1970-es években az elvándolás météke volt nagyobb a bevándolással szemben, addig máa ez a tendencia megfodult, a legutolsó adatok szeint a különbség +284 fő. 2.4.2 Foglalkoztatottság Felsőös foglalkoztatottsági mutatói kedvezőek, a munkanélküliek aánya a településen a 2001-es népszámlálási adatok alapján 3,6 %. A település lakóinak azonban csak kis észe talál munkahelye helyben, zömmel a közeli váosba, Veszpémbe ingáznak. 2.4.3 Oktatás, kultúa A településen óvoda, és 1-4 osztályos általános iskola működik. Bölcsőde és felső tagozatos általános iskola nincs. Az óvodai nevelést az önkományzati fenntatású Miske Óvoda intézmény látja el, ami kötelező felvételt biztosít az 5. életévüket betöltő, felsőösi lakhellyel, vagy tatózkodási hellyel endelkező gyemekek számáa. Az általános iskolai közoktatási feladatait a település Veszpém MJV Önkományzatával együttműködésben valósítja meg, Veszpémben a Hiszto Botev Általános iskola közös fenntatású intézmény lett, melynek tagintézménye a Felsőösön található 1-4. osztály oktatását végző Malomvölgyi Általános Iskola. Így a felsőösi lakóhellyel endelkező tanulók az első négy évet helyben, majd az 5-8. osztályt Veszpémben a Hiszto Botev Általános Iskolában végezhetik el. A Malomvölgyi Általános Iskola 4 osztályteemmel, étkezővel és tonaszobával felszeelt. A település tonateem építését igényli, de jelenleg nincs á anyagi fedezet. A pedagógusállomány is szakképzett, a 7 főnyi pedagógus stáb mellett 3 fő technikai feladatokat ellátó személy segíti az intézmény működését. A 4 osztálycsopot mellett 3 napközis csopot is működik a település iskolájában. A közművelődés feladatainak ellátásáa könyvtá és teleház áll az édeklődők endelkezésée, ez utóbbiban e-magyaoszág pont is található. Felsőös életének alakításában több civil szevezet is szeepet vállal, ezek a következők: 14
Fenntatható Élet és Könyezet Egyesület Nők Felsőösét Egyesület Vendégváó Egyesület Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület Leade Helyi Akciócsopot Balaton Riviea Tuisztikai Egyesület Felsőösi Báóket Víziközmű Tásulat Felsőösét Közalapítvány Nyugdíjasklub Polgáőség Refomátus Egyházközösség Felsőösi Ifjúsági Közhasznú Spotegyesület, Csalán Könyezet- és Temészetvédő Egyesület. A településen több ízben szeveznek közösségi pogamokat a településen, mint pl. búcsú, szüeti mulatság, Betlehemezés, szemétszedés, falunapok. Jelen statégia készítéséhez szevezett lakossági fóum kapcsán jött elő az a pobléma, miszeint a településen élők főként az újonnan betelepülők és a égi lakosok nem ismeik egymást, nincsenek olyan közösségi alkalmak, amelyek mindenki összefogását igénylik. Így nem tud létejönni az egységes közösség, a közös cél, és az együttműködés ezen célok eléése édekében. Hiányzik a közös étékend, a közös identitás, a mi tudat. 2.4.4 Egészségügy, szociális ellátás A település egészségügyi és szociális ellátás teén főleg a közeli váosoka (Veszpém, Balatonalmádi) támaszkodik. Bá heti négy nap van háziovosi endelés, és gyógyszetá is üzemel Felsőösön, többen nem a helyi egészségügyi szolgáltatásokat választják. A település lakosságának jelentős többsége összkomfotos, illetve komfotos lakásban él, csekély hányada a lakásoknak és üdülőknek, amely komfot nélküli vagy félkomfotos. A szociális alapellátás a településen megoldott. A gyemekjóléti szolgálatot és a családsegítést a Bendola Kft látja el a településen. A tanyagondnoki szolgálat a külteületen élők életét segíti, csökkentve ezáltal az intézményektől való távolságból adódó nehézségeket. Házi segítségnyújtás és az idősek nappali ellátása kistéségi összefogással valósul meg a településen. Az időskoúak gondozásáa a Faluház földszintjén van lehetőség, ahol a klubszobában fogadja a gondozó az időseket. Az átépítése keülő Pevics ház a közeljövőben új helyet fog biztosítani az időskoúak nappali ellátásához. 2.4.5 Könyezeti tudatosság A Csalán Könyezet- és Temészetvédő Egyesület kéésée epezentatív közvéleménykutatás indult 2010 nyaán Veszpém megyében, hogy ismetté váljon a lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos tájékozottsága, a személyes felelősségézet a hatások méséklésében és a lakosság éintettsége a váható hatások tekintetében. A Balatoni Integációs Non-pofit Kft. Tásadalomtudományi Kutatócsopotja által végzett 400 fős epezentatív közvéleménykutatása szeint Veszpém megye lakossága bá fontos poblémának látja az éghajlatváltozást, de annak megoldásában csak észben látja saját felelősségét. Holott 78%-uk szeint az éghajlatváltozás mésékléséét tudunk tenni. A megkédezettek szeint inkább globális pobléma a klímaváltozás, helyi poblémának 12,8 % tatotta. Ez azt valószínűsíti, hogy a klímaváltozás valódi súlyossága még nem tudatosult kellően a tásadalomban, hiszen kimutatható a pobléma létezik, de engem úgysem éint effektus. 15
A kutatás eedményei azt mutatják, a lakosságot leginkább az ávízveszély, az aszálykédés, a települések csatonázottsága és a vihaok okozta poblémák foglalkoztatják. Sokak szeint megoldást jelentene az edősítés, a vizes élőhelyek ehabilitációja, de mindenekelőtt fontos lenne, ha a klímaváltozáshoz töténő alkalmazkodása iányuló ismeetek beintegálódnának az oktatásba. A Veszpém megyei válaszadók szeint a klímaváltozás egyik legjelentősebb kiváltó oka az embei életmód (59,3%). A széndioxid kibocsátás csökkentésének lehetséges módszeei között magasan támogatottnak tekinthető a megújuló enegiafoások használata (86%), a hőszigetelés javítása általi széndioxid kibocsátás csökkentés (76,6%), a vasúti, vízi fuvaozás (77,3%), a helyi temékek, szolgáltatások használata (73,3%), a tömegközlekedés és keékpáos közlekedés tényeése (80%). A megkédezettek 78%-a szeint tudunk tenni az éghajlatváltozás mésékléséét. 16
3. A fenntathatósági poblémák összefoglaló bemutatása Fenntathatósági pobléma 1. : A zöld felületek nem tudják kellően mésékelni a levegőteheléssel jáó könyezetszennyezést Felsőös település közlekedésből, a közeli kőbányászatból, mezőgazdasági talajművelésből, fűtésből, lakossági égetésekből számazó po, szénmonoxid és széndioxid levegőbe jutásának météke évől éve nő, köszönhetően a növekvő közúti fogalomnak, a gáz alapú fűtési endszeeket egye nagyobb métékben felváltó fatüzelésnek. Ugyanakko a település utak menti fásítása gyenge, zöld teületeinek nagysága alacsony, annak minősége sem felel meg egy pakkal szemben támasztott igényeknek. A fák és zöld teületek hiányában a település po- és egyéb légszennyező anyagainak kiszűése a település belteületén nem megoldott Ezen poblémakö kezelésée az önkományzat má tett lépéseket, melynek soán ögzítette Felsőös község gazdasági pogamjában (2011-2014) fásítási, pakosítási tevékenységek jelentőségét, valamint elkészítette a települése vonatkozófásítási, pakosítási tevdokumentumokat. Jelenleg tásadalmi munkában, civil összefogással és önkományzati támogatással minden évben tavasszal és ősszel 10-15 facsemete keül ültetése, bá a falu tágabb könyezetében több eze fa és cseje elültetésée lenne szükség. A településen lakók nem ézik kellően magukénak a település közteületein lévő növény-/ faállományt, főként a fiatalok köében hiányos a fák iánti tisztelet, megbecsülés. Hasonlóan könyezettudatossági poblémát jelent az időszakosan nagyobb aányban is jelentkező keti hulladékok égetése. Az Önkományzat 2011-től állandó közteület fenntatót foglalkoztat, melynek célja a zöld felületek gondozottsági szintjének növelése. Fenntathatósági pobléma 2. : Az ézékeny vízbázis nem megfelelő védelme Felsőös felszíni és felszín alatti vizeinek védelmét több jogszabály is előíja, védelmük mégsem biztosított a településen. A településen hagyományos mezőgazdálkodási módok vannak gyakolatban, amelyek vegysze- és műtágya használata nem szolgálja a vízvédelmi célokat. Emellett a település lakóépületeinek 32%-a nincs ákötve a szennyvízhálózata, egyedi medencékbe vezetik a szennyvizet, mely medencék feltehetően szikkasztásos endszeel közvetlenül szennyezik a felszíni ill. felszín alatti vizet. Ez naponta közel 100 m 3 szennyvíz kijutását jelenti a talajba, majd azon keesztül a vizekbe. Fenntathatósági pobléma 3. : A település vízvisszatató képessége gyenge Felsőös kiváló adottságokkal endelkezik vízgazdálkodás teületén, hiszen pl. saját ivóvízbázisa van, gazdag foásokban, kedvezőek a csapadékviszonyai. Ezen adottságokat a település nem tudja a megfelelő métékben saját előnyée fodítani. Ivóvízéhez külső szolgáltatón keesztül juthat, mely a jó adottságok ellenée függőségi viszonyt jelent, majd a felhasznált vizet elvezetik a településől a csatonahálózaton keesztül. Emellett a településen működő kutak látnak el több települést ivóvízzel, ezáltal a település vízben tovább szegényedik, mely kihathat a mezőgazdasága, az edőgazdálkodása, és a ájuk épülő endszeeke. A lakosság ivóvízigénye egyébként folyamatosan nő, az ivóvíz igény acionális csökkentési lehetőségei nem kellően ismetek a településen. A település gazdag foásokban, melyek jelenleg csak poblémákat jelentenek a településen. A település a csapadékvíz visszatatásában is gyeekcipőben já, bá az óvoda épületéől esővízgyűjtés és hasznosítás megvalósul egy 1 m 3 -es tatállyal. Ennek kiegészítésée, azaz a több pontból is nyehető locsoláscélú esővíz biztosításáa az önkományzat további intézményekhez kapcsolódó esővízgyűjtést és hasznosítást tevez. A lehulló csapadék elvezetése a településen egyébként komoly gondot jelent, mivel több helyütt nincs mód a 17
megfelelő áokendsze kialakításáa, illetve a meglévő ákok gondozása is komoly kihívást jelent. Pognózisok szeint a települése hulló csapadék mennyisége csökkenni fog, mely fokozza a csapadékvíz megtatása iánti igényt, és tovább indokolja a vízvisszatatás szükségességét. Fenntathatósági pobléma 4.: Felsőös töténelméhez, hagyományaihoz, tájképéhez tatozó mezőgazdaság kultúa eltűnése Felsőös könyezeti adottságaihoz, töténelméhez, hagyományaihoz, tájképéhez szoosan hozzátatozik a domboldalaka jellemző szőlőművelés. A település azonban elsősoban a Balaton közelségéből fakadóan számos vendéget vonz, és egye többen vásáolják meg az itteni domboldalakon található pincéket, pésházakat üdülési céloka. Az új üdülőtulajdonosok kényelmük, ekeációs lehetőségeik bővítése, vagy a számuka teheként nehezedő szőlőművelés munkaigényének csökkentése céljából egye nagyobb teületen szüntetik meg az egykoi szőlőültetvényeket, jelentős métékben káosítva ezáltal a település töténelmi és kultuális hagyományait, tájképi adottságait. A település gyümölcs kultúájáól, kis ketes gazdaságáól, legeltetéséől volt híes, melynek helyét átvette a nagy pacellákat magába foglaló mezőgazdaság aká a szántóföldeke,aká a gyümölcstemelése gondolunk. Az állattatás eltűnt, melyből fakadóan a legelők beedősülése megindult. A település legjobb minőségű talajain pedig má nem gabona teem, hanem megindult azok lakóingatlanokkal való beépítése is. Fenntathatósági pobléma 5.: A biztonságos gyalogos és keékpáos közlekedés feltételei nincsenek megteemtve Felsőös több, jelentős közúti fogalommal tehelt útja mentén is hiányzik a biztonságos gyalogos közlekedést lehetővé tevő jáda. Ennek hiányában a gyalogosan közlekedők az úttesten kénytelenek haladni, mely fokozott balesetveszélyt jelent számuka, különösen az éles kanyaok, keskeny útszakaszok mentén. Az egyes településészek több esetben csak a településközponton áthaladva, közúton közelíthetőek meg, nincs olyan településészeket összekötő gyalogos út, mely szükségtelenné tenné az autóval, településközponton keesztül való közlekedést. A jádák kiépítésének, felújításának, szélesítésének teve szeepel Felsőös Község Gazdasági pogamjában (2011-2014). A keékpáos közlekedés feltételei is nehézkesek a településen, a keékpáozók a gépjáművek által használt utakon közlekednek. Ez a település legfogalmasabb útjának kanyaulataiban, illetve szűk szakaszain fokozott veszélyfoást jelent a keékpáosoka nézve. A település jelenleg nem csatlakozik egyetlen keékpáút hálózathoz sem, holott csupán 4-5 km-nyi távolsága esik a Balatont köülvevő keékpáút hálózattól. Felsőös Község Önkományzata a keékpáozás elősegítése céljából lépéseket tett e Felsőös- Alsóös-Szentkiályszabadja keékpáút kijelölésée, adott szakaszának aszfaltosítása édekében, mely Felsőös Község Gazdasági Pogamjában (2011-2014) is szeepel. Fenntathatósági pobléma 6.: A hulladékól való felelős gondolkodás hiánya A település hulladékszállítása megoldott, illetve a lakosság 3db szelektív hulladékgyűjtő szigeten is leadhatja válogatott hulladékát. Van mód továbbá a veszélyes hulladékok megfelelő elhelyezésée is. A település valamennyi lakosa helyben hasznosíthatja szeves hulladékát egy KEOP pályázat sikeéből adódóan - az átvett komposztálóeszközök használatával. Ezen eedmények kiválónak mondhatók, ha a leakóa keülő hulladék minimalizálása a célunk. A hulladékgazdálkodás legalapvetőbb eleme, a megelőzés, azonban nem jelenik meg a településen, melyet jól igazol, hogy a településen temelődő hulladék 18
mennyisége évől éve nő. Ez a megfelelő, könyezettudatos szemlélet kialakítását szolgáló kommunikáció hiányosságáa utal. A könyezettudatosság hiányáa vezethető vissza az is, hogy bá van lehetőség a településen a szelektív hulladékgyűjtése, a szigeteket használók aánya a településen nem jelentős. A lakossági fóumon említett, a településen elhelyezett veszélyes hulladék komoly veszélyfoást jelent a vízbázisa nézve. A lezát hulladékleakó ekultivációja sem fejeződött még be. A két szelektív hulladékgyűjtő sziget konténeeit a Veszpémi Közüzemi Szolgáltató hetente üíti, a falu minden tavasszal belteületi lomtalanítást szevez. Alkalmanként külteületi lomtalanítása is so keül, mellyen sajnos nem csak helyi, hanem könyező településekől számazó (észben veszélyes) hulladék is megjelenik. Az Önkományzat a lomtalanítással páhuzamosan évente egysze vasgyűjtési akciót szevez, melynek bevételeit a helyi oktatási intézmények kapják. Fenntathatósági pobléma 7.: A felelős tevezés hiánya az enegiagazdálkodásban Felsőös lakásainak 81%-a a gázvezeték-hálózata csatlakozott. A villamos enegiával való ellátás teljesen lefedett a településen, amelynek mindennapi életének zavatalan működéséhez ezen enegiafoások elengedhetetlenek. A közlekedés, az ipa is az enegiahodozók felhasználásáa épül. Elsősoban fosszilis enegiafoások keülnek felhasználása a napi igények kielégítésée, melynek készletei tudvalevőleg végesek, kimeülésükkel áuk emelkedik és beszeezhetőségük is egye nehezebbé válik. A település éves enegiaigénye folyamatosan nő, újabb és újabb igények kielégítésének lehetősége ejlik az enegiahodozókban. Az enegiahodozók véges készleteinek kédése, az enegiatudatosság, az enegiatakaékosság, a fosszilis enegiahodozók megújulókkal való kiváltásának kédésköe azonban a településen átfogó jellegű kédésként nem meült fel, nincs a településnek enegiastatégiája. A település az enegiaigény méséklésée tett eőfeszítéseket (közvilágítás koszeűsítés, fűtéskoszeűsítés, nyílászáócsee és szigetelés megvalósításával intézményein), de ezek a lépések nem egy átgondolt statégia mentén születtek meg. Fenntathatósági pobléma 8.: A helyi étékek védelme nem biztosított A település helyi étékekben endkívül gazdag, aká a műemléki védettséget élvező építményeke, aká a égészeti lelőhelyeke gondolunk. Emellett számtalan olyan épület, műtágy maadt fenn, melyek bá Felsőös Község Gazdasági pogamjában (2011-2014) nevesítése keültek, még nincsenek védelem alatt. Felsőös gazdag továbbá foásokban, melyek ex-lege védettek. A település emellett gazdag növény- és állatpopulációval is endelkezik az embei tevékenységtől megkímélt teületeken, mely teületek helyi védelme nem indult meg. A település új bevándolói és égi lakosai között nem alakult ki szeves kapcsolat, így a település hagyományaihoz, étékeihez kapcsolódó infomációk nem, vagy csak észben jutnak el az őslakosoktól a betelepült családokig. A szájhagyományt sajnos nem egészíti ki más olyan kommunikációs csatona, mely ezen poblémát át tudná hidalni. A település étékei azonban nem csak a helyi lakosság, hanem az ide látogató tuisták előtt is ejtve maadnak. Így lehetséges az, hogy egy ilyen oszágos híű étékekben gazdag települése a vendégek a Balaton közelsége miatt ékeznek. A helyi étékek ismeete elengedhetetlen feltétele azok megőzésében való szeepvállalásnak, amely csak a település összefogásával valósulhat meg. 19
A pobléma ovoslásáa az önkományzat má tett eőfeszítéseket, konkét lépeseket fogalmazott meg Felsőös Község Gazdasági Pogamjában (2011-2014), pályázati foások bevonásáa is tett lépéseket, mely foások sajnos ezidáig nem állnak endelkezése. Fenntathatósági pobléma 9.: A településen élők nem alkotnak közösséget a fenntathatóság jegyében A településen élők főként az újonnan betelepülők és a égi lakosok nem ismeik egymást, nincsenek olyan közösségi alkalmak, amelyek mindenki összefogását igénylik. Így nem tud létejönni az egységes közösség, a közös cél, és az együttműködés ezen célok eléése édekében. Hiányzik a közös étékend, a közös identitás, a mi tudat. Hiányzik, illetve kolátozott továbbá a lakosok könyezeti tudatossága, ismeetei a könyezetbaát, fenntatható életvitel tekintetében. Sokan tudják, hogy az embei életmód felelős a könyezeti poblémákét, de csak az embeek töedéke kapcsolja ezt a tényt össze saját életmódjával, hatásával a világa. A közösség teemtésée az önkományzat tett lépéseket, a civil szevezetek működéséhez teet adva civil házat biztosított a közösségszevező eőknek. Emellett megindult a településen az a folyamat, amelyben lakossági beszélgetések évén a falu közösségének építésén túl a közös jövőkép kialakítása is megindult. 20