10 ÉVES A D E M O G R Á F IA E z évben a D E M O G R Á F IA tizedik évfolyam át kapja kezébe az olvasó. E g y-eg y ilyen évforduló évtizedes visszatekintésre, számvetésre késztet, s különösen indokolt ez egy olyan folyóirat esetében, am elynek megjelenését, m in t az első szám Beköszöntőié hangsúlyozta a népességi kérdések iránt érzett társadalm i felelősség és a tudom ányos szükségesség hívta létre. A z első szám megjelenése óta a D E M O G R Á F I A, a M a g ya r T udom ányos A kadém ia D em ográfiai Bizottsága és a K özponti Statisztikai H ivatal népességtudom ányi folyóirata n agy utat tett meg. Kezdetben jövője m ég éppen olyan bizonytalannak látszott, m in t m in den hasonló vállalkozásé, am elynek folyóiratunk egyik külföldi recenzorát idézve köztudom ásúan m agas a,,csecsemőhalandósága. A z induláskor nyitott kérdés volt, hogy szám íthat-e megfelelő olvasótáborra egy olyan m agyar n yelvű tudom ányos folyóirat, am ely bár társadalm unkat közvetlenül érinlő tárgykörrel foglalkozik, sem az iskolákban, sem az egyetemeken szaktárgyként nem szerepel, s m űvelőinek tábora sem széles körű. Felm erült az a kétely is, hogy nem jelent-e ugyanakkor leküzdhetetlen akadályt a m agyar nyelv abban, hogy a folyóirat a nem zetközi tudom ányos életbe is bekapcsolódhasson? Kérdéses volt az is, hogy vajon a m agyar népességtudom ány kutatásainak eredm ényei m ennyiségileg is el tudnak-e látni egy folyóiratot, illetőleg, hogy kialakul-e a D E M O G R Á F IA körül a kutatóknak egy olyan csoportja, am ely a népességtudom ány szem pontjait magáiévá téve megfelelő ta n u lm á n yo k ka l szerzőként is jelentkezik. A folyóirat m egindítását igazoló válasz nem váratott sokáig m agára. N é h ány év alatt a D E M O G R Á F I A nem csak itthon szerzett olvasóközönséget és tudom ányos elismerést, hanem külföldön is m in d en ü tt m egjelent a kutatóintézetek könyvespolcain, s tekintélyt vívott k i a m agyar népességtudom ánynak. N em volt h iá n y tanulm ányokban sem. A szerkesztőség ham arosan nem csak a m agyar dem ográfusok ta n u lm á n yai között válogathatott, hanem a népességtudom ánnyal érintkező szám os tudom ányterület kutatói is színvonalas írásokkal jelentkeztek, s a népességtudom ány neves külföldi képviselői is örömmel küldtek tanulm ányokat a D E M O G R Á F IA szám ára. A D E M O G R Á F IA megjelenését kétségkívül a m agyar népességtudom ány fejlődése tette lehetővé, folyó iratu n k ugyanakkor ösztönzője is volt e fejlődésnek.
10 É vfolyam ai híven tükrözik a m agyar népességtudom ány kibontakozását, s így ez a jubileum alkalm as arra is, hogy visszapillantsunk a meglett útra, a m agyar dem ográfia fejlődésére, főbb eredm ényeire. A D E M O G R Á F IA m egindulása óta folyóiratunkban m integy 200 népességtudom ányi tanulm ány, közlem ény jelent meg. E z a tekintélyes szám azonban a hazai népességtudom ány eredm ényeinek csupán egy részét jelzi. A z elm últ években m ás hazai folyóiratok is szám os dem ográfiai jellegű ta n u lm á n yt közöltek; így példáiul egyedül a Statisztikai Szemle 46 dem ográfiai tanulm ányt tett közzé. E zek a m ennyiségi m utatók is je lzik a m agyar dem ográfia m egújulását, s eredm ényeinek megsokszorozódását, pedig a kutatások egy részéről a folyóiratok csak em lítést tehettek, közlésük önálló kötetet igényelt. 1957 óta több m in t 40 önálló köleltel gyarapodott a m agyar népességtudom ányi irodalom. E zek között jelentős helyet foglalnak el a K özponti S ta tisztikai H ivatal N épességtudom á n yi K utató Csoportjának 1963 óla rendszeresen m egjelenő kiadványai, amelyek a Csoport egy-egy kutatási tém ájának össze/oglaló ismertetését n yú jtjá k. A z elm últ közel egy évtized alatt a m agyar dem ográfiát kutatásainak szerteágazó volta jellemezte, m égis a kutatások egyes súlyp o n tja i határozottan megállapíthatok. K ö zü lü k elsőnek a term ékenység problém áinak vizsgálatát em elhetjük ki. A term ékenység kérdésével foglalkozó, vagy azt érintő tanulm ányokat a D E M O G R A F I A m ajdnem m inden szám ában találhatunk, am i jellem zi a kérdés súlyát m in d a m agyar népesedésben, m in d az ennek kérdéseit nem csupán,,akadém ikusán, hanem társadalm i felelősséggel vizsgáló m agyar népességtudom ányban. A term ékenység vizsgálatát a m ag ya r népesedési helyzet alakulása állította az utolsó tíz évben előtérbe. A születéscsökkenés a folyam atok és az általános elméleti összefüggések elemzése mellett szükségessé tette az aktuális helyzet okainak jelderítését is. 1958 óta a K özponti Slcdisztikai H iva ta l sorozatosan hajtott végre reprezentatív adatjelvételeket a hazai term ékenység és a születésszabályozás vizsgálatára, a családtervezés jelentőségének m eghatározására. A z első felvételre 1 9 5 8-1 9 6 0 - ban került sor, m ajd 1960-ban és 1964-ben két felvétel foglalkozott a m űvi vetélő nőkkel; 1960-ban a népszám lálás a term ékenység kérdésére is kiterjedt, 1963-ban pedig a m ikrocenzussal egyidejűleg speciális term ékenységi és családtervezési vizsgálat is folyt. 1965 1966-ban a változások felmérésére, a korábbi vizsgálatok folytatásaként és kibővítéseként a K özponti Sta tisztika i H ivatal újabb term ékenységi és családtervezési vizsgálatot hajlott végre, am ely egy nem zetközi összehasonlító vizsgálat-sorozatnak is része. 1966-ban egy longitudinális kulatás-sorozat indult m eg. M in d em e vizsgálatok eredm ényeinek jelentős szerepe volt a m agyar népességpolilika tudom ányos ala p ja in a k kidolgozásában. A term ékenységi vizsgálatok kutatási eredm ényeinek közlései mellett külön em lítést érdemel a D E M O G R Á F I A 1964-ben m egjelent, csak a m agyar termékenység kérdésével foglalkozó szám a, am ely a m agyar népesedési problémák összefoglaló, tudom ányos exponálását adta. A term ékenység problém áinak m egvitatásába kü lfö ld i szakem berek is belekapcsolódtak; ez képezte a M a g ya r T u dom ányos A ka d ém ia D em ográfiai E lnökségi B izottsága által 1962 szeptemberében rendezett első budapesti nem zetközi dem ográfiai sym posion egyik fő témáját, az 1965-ben m egtartott m ásod ik dem ográfiai sym posion ülésein pedig kizárólag a term ékenység kérdését tárgyalták. A m a gyar dem ográfiai kutatások m á sik központi kérdése az utóbbi évtizedekben lezajlott társadalm i átrétegeződés volt. M agyarországon a m ásodik világ
11 háború utáni időszakban bekövetkezett forradalm i átalakulásnak, a m eggyorsult társadalm i átrétegeződés fo lya m a tá na k a népszám lálási adatok csak a végeredm ényét m utatják. N e m ism ertük azt, hogy a folyam at m i módon m egy végbe, k ik kerülnek át egyik rétegből a m ásikba, m i határozza m eg az átrétegeződési folyam at tartalm át stb. E kérdésekre választ keresve a K özponti Sta tisztika i H iva ta l N épességtudom ányi K utató Csoportja 1963-ban felvétel-sorozatot indított, m elynek folyam án m integy 16 ООО szem élyt kérdeztek m eg. E vizsgálat a társadalm i átalakulás folyam atán túl, különös figyelem m el volt az átrétegeződés és az egyes dem ográ fia i jelenségek között fennálló összefüggések feltárására és kölcsönhatást m u la tott k i egyrészt az átrétegeződés, m ásrészt a term ékenység, a házasságkötések, a válások és a vándorm ozgalom között. Eredm ényeket ért el a m agyar dem ográfia a gazdaság- és társadalomdemográfia területén is. A különböző fa jtá jú népesség-előreszám ítások közvetlenül a tervezés céljait szolgálták. A gazdaságdem ográfiai kutatások m á sik központi kérdése részben szintén az előreszámítások alapján a m unkaerő-alakulás dem ográfiai alapjainak vizsgálata volt. Behatóan foglalkoztak a m agyar demográfusok az egyes népgazdasági ágak speciális viszonyaival, a regionális különbségekkel és a nők foglalkoztatásának problém ájával is. De nem hiányozlak a dem ográfiai és a gazdasági jelenségek közötti kapcsolatokat össze/oglalóan elemző ta nulm ányok sem, am elyek a dem ográfia és a tervgazdálkodás kapcsolatát, a dem ográfiai tényezőknek a gazdasági növekedés m atem atikai modelljeiben játszott szerepét elemezték. A társadalom dem ográfiai kutatások egyrészt a család problém ái körül koncentrálódtak, másrészt a népesség öregedésének társadalm i következményeire vonatkoztak, végül pedig az un. elhajló m agatartásokat m in t a bűnözést, az alkoholizm ust, öngyilkosságot vizsgálták. A családdem ográfiai vizsgálatok foglalkoztak a családnagyság csökkenésével, m ely az elm últ két évtizedben a családok dem ográfiai stru ktú rá já n a k leglényegesebb változása volt. A vizsgálatok feltárták e változás dem ográfiai, gazdasági okait, a társadalm i struktúra átalakulásának, a megnövekedőit m obilitásnak és a családszociológiai változásoknak hatását. K ü lö n felvételek vizsgálták a családok felbom lásának jelenségét: a válások alakulását és okait. A 20. században a dem ográfiai forradalom keretében lejátszódó folyam atok alaposan m egváltoztatták népességünk kor struktúráját. Fokozatosan és az utolsó évtizedben egyre gyorsabban nőtt az öregek aránya. E jelenségnek dem ográfiai elemzése mellett, valam int egyes korcsoportoknak, m in t a legöregebbekének, a 100 éven felülieknek vizsgálatán tú l szükség volt e folyam at társadalm i-gazdasági következm ényeinek felmérésére is. A z elm últ években a K özponti Statisztikai H iva ta ln a k három felvétele is foglalkozott az öregedés társadalm i hatásaival. A z első és m ásodik felvétel a n yu g d íja so k helyzetét vizsgálta, a kikn ek szám a rendkívüli mértékben növekedett az utolsó m ásfél évtized alatt. A harm adik felvétel a szociális intézetek gondozottairól gyűjtött adatokat, azokról, a kik m agukra m aradva és m egrokkanva a társadalm i segélyezés és ellátás e speciális form ájára szorulnak. A z utóbbi években a biodem ográfiai kutatások m egindulásával ú j ága bontakozott k i a m agyar dem ográfiának. A B olyai János M a tem a tika i T ársulat 1959. évi B iom etriai Sym posionján m ár többen hangoztatták, hogy a h u m ánbiológia szám os kérdése n em oldható m eg a dem ográfia nélkül, illetve a demográfia n em nélkülözheti a biológia eredm ényeit. A későbbiekben term ékeny együtt
12 m űködés alakult k i a dem ográfusok és biológusok között, 1965 óta pedig a N épességtudom ányi K uta tó Csoport önálló biodem ográfiai és populációgenetikai vizsgálatokat is végez. N e m m aradhatnak em lítés n élkü l a történeti dem ográfiai kutatások sem. E lsőnek a 18. századi dem ográfiai források feltárására került sor és a kutatások egyik eredm ényeként a K özponti Sta tisztika i H ivatal kiadhatta az 1784 1787. évi népszám lálás anyagát. M á s ik fontos vizsgálati terület volt a két világháború közötti időszak népm ozgalm a. Régóta m egoldatlan feladat volt ezen időszak népesedési trendjeinek elemzése és a hiányzó adatok pótlása. A z eredm ényeket tartalmazó könyv M agyarország népesedése a két világháború között 1965-ben jeleni meg. A m agyar népességtudom ány eredm ényeiről, jelenlegi állapotáról összefoglaló képet ad az 1964-ben m egjelent Bevezetés a dem ográfiába cím ű kézikönyv, m ely a sokrétű ism eretanyag közlése m ellett m egism erteti az olvasót a demográfia m ódszertanával is. A kö n yv a szerteágazó dem ográfiai tém ákat a megfelelőszakem berek tolm ácsolásában közli és amellett, hogy egyetem i fokon ta nkönyvként is használható, az egyes kérdések elemzésével hozzájárul a részkérdések ku tatásának előmozdításához is. A népességtudom ányi kutatások szám ára szinte kim eríthetetlen anyagot szolgáltatott az 1960. évi népszám lálás. E népszám lálás adatgyűjtési és feldolgozási program ja a korábbi m a g yar népszám lálások tapasztalatain alapult, azonban a külföldi országok tapasztalatainak és a megváltozott hazai társadalm i viszonyok követelm ényeinek figyelembevételével jelentősen kibővült, gazdagodott. A népszám lálás eredm ényeit a K özponti Sta tisztika i H ivatal 32 kötetben bocsátotta közre, olyan részletességgel, am elyre eddig m ég nem volt példa. A népszám lálási kötetekhez hasonlóan n agy értékűek az 1963. évi m ikrocenzus kötelei is. A kutatók száméira az 1963. évi reprezentatív adatok népszám lálási adatokkal egybevetve lehetővé teszik a viszonylag rövid idő alatt bekövetkezett változások m egfigyelését, olyan m ódosulások követhetők nyom on, am elyeket eddig csak tízévenként, népszám lálások alkalm ával lehetett m egállapítani. A befejeződött, lezárult vizsgáltatok felsorolása nem adhat teljes képet a m a gyar népességtudom ány fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. M in d en egyes em lített tém ánál folytatódlak a kutatások a legutóbbi időben is és a jelenlegi vizsgálatok az előzők tapasztalatait f elhasználva a tudom ányos kérdések m ég részletesebb, sokoldalúbb feltárására adhatnak módot. Ü j feladatként jelentkezett a hazai dem ográfusok száméira a népességtudom á n y egyetemi oktatásának m egindítása. A dem ográfia rendszeres oktatása a M a rx K ároly K özgazdaságtudom ányi Egyetem en 1967 február fáiban indul meg, az oktatás részletes programfáit a N épességtudom ányi K u tató Csoport készítette el. Ili kell m egem líteni, hogy a jogi karokon ezzel szemben a demográfia fontosságának félreismerése m ia tt a hatvanas évek elején m egszüntették azokat a lehetőségeket, am elyek a dem ográfia oktatáséinak kedvező keretet biztosíthattak volna. Szükségesnek látjuk, hogy a népességtudom ány oktatása az ebből a szem pontból jelentősebb többi egyetemre így pl. az O rvostudom ányi Egyetem re is kiterjedjen, az egyes karok sajátos igényeinek figyelembevételével. A jelenlegi k u ta tások közölt több olyan is van, am ely nem zetközi együttm ű ködés keretében fo lyik. Íg y példáiul az 1965 1966. évi term ékenységi vizsgádat nem csak része a N em zetközi C.saládtervezési Szövetség E urópai B izottsága álltai m egindított vizsgálat-sorozatnak, hanem m ivel M agyarország az első, ahol a fel-
. 13 vételre sor került, az összeírás tapasztalatai alapul szolgálnak m ás országokban végrehajtandó vizsgálatokhoz is. A közép- és kelet-európai országok term ékenységi trendjeinek vizsgálata része az egész E urópára kiterjedő nem zetközi vizsgálatsorozatnak s számos egyéb m u n ka fo lyik nem zetközi kooperációban. E z az együttm űködés egyik jele a m agyar demográfia és a m agyar dem ográfusok nem zetközi elismerésének. A z elm últ évtized alatt élénk kapcsolat alakult ki a m agyar dem ográfusok és a tudom ány külföldi m űvelői közölt. Ebben jelentős szerepel töltött be a m agyar népességtudom ányi folyóirat, a D E M O G R Á F IA, továbbá a B udapesten m egrendezett dem ográfiai sym posionok. A D E M O G R Á F I A azáltal, hogy a tanulm ányok legfontosabb gondolatait angolul és oroszul közölte, módot nyújtott a külföldi kutatóknak arra, hogy követhessék a m agyar tudom ány fejlődésének eredményeit; külföldi szerzők tanulm á n ya in a k közlésével pedig kitágította a hazai dem ográfusok horizontját. A D E M O G R Á F I A eddig m integy 25 külföldi szerzőtől közölt ta n u lm á n yi nem szám ítva a sym posionokon elhangzott előadások ismertetését. A tanulm ányok közöli olyan is szerepel, m ely idővel tudom ánytörténeti jelentőséget kapott: a D E M O G R Á F I Á B A N jelent m eg például Jor dan К á r o l y, a nem zetközi hírű m agyar m atem atikai statisztikus, valam int Mihail P t и h a, a neves szovjet akadém ikus utolsó tanulm ánya. A z I. D em ográfiai S ym posionnak 1962 novemberében 19 külföldi vendége voll, a kik a m agyar résztvevőkkel együtt a term ékenység és a társadalm i átrétegeződés dem ográfiai problém áját vitatták meg. A sym posionon m egjelent külföldi résztvevőknek alkalm uk n yílt a N épességtudom ányi K utató Csoport m u n ká já n a k tanulm ányozására és így a sym posion nem csak egyes ku ta tási területek fejlődéséhez járult hozzá, hanem kapcsolatokat teremtett m agyar és külföldi kutatók között. A z 1965 szeptemberében megtartott I I. ~Demográfiai Sym posionon 37 kü lföldi dem ográfus vett részt, köztük a népességtudom ány kiem elkedő szem élyiségei. A sym posionra egy héttel a belgrádi N épesedési Világkonferencia után került sor, és a sym posion rendezői arra törekedtek, hogy form ai kötöttségektől mentes tudom ányos vitákra n yú jtsa n a k lehetőséget, amelyeken m integy folytatni leheteti a belgrádi konferencián felvetett problém ák megbeszélését. A sym posionon így kialakult eszmecserék nem csak a dem ográfiai problém ák terén való előrehaladást segítették elő, hanem jelentősen hozzájárullak a különböző országok demográfu sa i közötti közvetlen kapcsolatok létrejöttéhez, illetve elmélyítéséhez is. A m agyar dem ográfia képviselői kivették részüket a népességtudom ány nem zetközi szerveinek és intézm ényeinek m unkájából. A N em zetközi N épességtudom á n yi U niónak m a m ár 18 m agyar tagja van, s kö zü lü k szám osán részt vállaltak az U N IÓ kétévenként sorra kerülő kongresszusainak m unkájából. H ozzájárulnak a m agyar dem ográfusok a K G ST -konferenciákon való m u n k á ju k k a l és szoros tudom ányos együttm űködéssel a szocialista országok dem ográfiai ku tatá sa in a k elmélyítéséhez. A szocialista országokban 1958 után létrehozott népességtudom ányi folyóiratok m egalapításában a felism ert szükségszerűségen kívü l szerepe volt a m agyar D E M O G R Á F IA létrejöttének és eredményes m unkásságának is. A m agyar népességtudom ány eredm ényeinek nem zetközi elismerése m agával hozta, hogy a nem zetközi szervek szívesen veszik m agyar dem ográfusok közre-~ m űködését program jaik végrehajtásánál. A z E gyesült N em zetek az elm últ években, illetve jelenleg is több m agyar dem ográfus szolgálatát veszik igénybe oktató, kutató és szervező m inőségben A friká b a n, illetve Lalin-A m erikáiban.
14 A m ik o r most a D E M O G R Á F IA 10. évfolyam ának első szám ában számot adunk az elm últ évek eredményeiről, beszám olunk a jelen m unkáiról, tesszük ezt abban a reményben, hogy a következő tíz évben sikerü l m ég intenzívebben előmozd íta n u n k az elméleti dem ográfiai tudom ányok fejlődését. A tudom ányok m űvelése azonban nem öncél, s különösen nem az a dem ográfia esetében. Ezért folyóiratunk a jövőben is arra kíván törekedni, hogy betöltse szerepét a gyakorlat igényeinek kielégítésében, s hangol adjon annak a felelősségtudatnak, amelyet a m agyar népesedés sorsával kapcsolatban érzünk. К ДЕСЯТИЛЕТИЮ И 3 Д A НИЯ ЖУРНАЛА ДЕМОГРАФ И Я В эт ом го д у ч и т а т ел и п олуч аю т н о м ера эю ур н а л а «Д е м о гр а ф и я» десят ого го д а и зд а н и я. Т а к а я годови щ н а п о б у ж д а е т к воспом инан ию, в особенн ост и в случае т акого э/с ур н а л а, п оявл ен и е к от орого было вы звано как эт о подчеркнулосъ в вводны х словах к п ер в о м у н о м е р у общ ест веннной от вет ст венност ью за дем ограф и ч еским и воп росам и и н а уч н о й п от ребност ью. Со врем ени вы хода первого н о м ера эю ур и а л а «Д ем о гр а ф и я» бы л п р о д ел а н дли н н ы й п ут ь. В п ервое врем я еще нереш енны м явля елся вопрос о т ом, м о- эю ст -ли ж у р н а л рассчит ы ват ь н а соот вет ст вую щ ий к р у г чит ат елей и м о гу т ли результ а т ы венгерски х дем ограф и ческих исследований и с количест венной т очки зр е н и я удовл ет во р я т ь п о т р ебност ям эю ур н а л а. О т вет а п р и ш лось подоэю дат ь не долго: за несколько лет эю ур н а л завоевал себе чит ат елей и а вт о р и т ет. П о явл ен и е ж у р н а л а «Д е м о гр а ф и я» ст ало возмоэю ны м безусловно б л а го д а р я п р о гр ес с у в област и венгерской дем ограф и ческой н а у к и, вм ест е с т ем и сам эю ур н а л со своей ст ороны с т и м у л и р о в а л эт о р а зв и т и е от част и п р едот авл ен и ем ф о р у м а дл я вен герски х дем о гр а ф о в и п р едст а ви т ел ей д р у ги х н а учн ы х д и сц и п л и н, п роя вл яю щ и х ин т ерес к дем о гр а ф и и, от част и ж е вы движ ен и ем всё новы х проблем дл я н а уч н ы х и сследований. Р а зв и т и е венгерской дем о гр а ф и и за последнее десят илет и е х а р а к т е р и зу е т с я м н огост оронност ью и м н о го гр а н н о ст ью исследований. И з н и х наи более важ н ы м и явл я ю т ся вопросы п л одови т ост и реф ерат ы по эт ой т ем е пом ещ ены почт и в каж дом н о м ере эю ур н а л а. И сследование п л одови т ост и вы двинулось н а п ер едн и й план за последнее десят илет и е ди н а м и к о й полоэю ения в о бласт и н а р о д о н а сел ен и я процессом сокращ ен и я числа роэю дений. А н а л и з эт и х проц ессов и исследование их п р и ч и н бы ли осущ ест влены в част ност и с пом ощ ью а н а л и за м а т е р и а л о в обследован и й от носит ельно п л а н и р о в а н и я семьи и п р и ч и н р е гу л и р о в а н и я роэю ден и й, его р а сп р о ст р а н ен н о ст ь и способов осущ ест влен и я, а в част ност и с помощ ью сп ециальны х обследован и й п л одови т ост и и н а х о д ящ и х ся в р а сп оряэю ен и и д р у ги х ист очников. П р оведен н ы е в 1962 и 1965 го д а х в Б у д а п еш т е м еэю дун ародны е д е м о гр а ф ические си м п ози ум ы о б суди л и главн ы м о б разом т акэю е от носящ иеся к эт ой т ем е вопросы. В т о р ы м важ н ей ш и м вопросом вен герски х дем ограф ов-и ссл едоват ел ей было исследование общ ест венной р ест р а т и ф и к а ц и и, к о т о р а я бы ла вы звана рево л ю ц и о н н ы м и п р ео б р а зо ва н и я м и, п рои сш едш и м и после вт орой м и р о во й войны. В ц елях эт ого исследования н а ч и н а я с 1963 го д а бы ла п р о веден а сер и я о бсл едован и й Н аучно-и сследоват ельской гр у п п о й по д ем о гр а ф и и Ц ен т р а л ь ного ст ат ист ического у п р а в л е н и я и уэю е им ею щ иеся до си х п о р и т оги дали р я д ва ж н ей ш и х р езульт а т о в. В ен гер ск а я дем о гр а ф и я д о ст и гл а р езул ьт а т о в и в област и общ ест венной и эконом ической дем о гр а ф и и. В п ервом случае в ц ен т р е н а уч н ы х исследовани й находили сь главны м образом проблем ы семьи, ст а рен и я и т ак н азы ваемые о т к л о н я ю щ и е с я от «норм» поведен и я, в т о врем я к а к эконом ическая дем о гр а ф и я и зуч а л а преэю де всего дем ограф и ческие основы т р уд о в ы х р е с у р сов и вопросы взаим освязи эконом ических и дем ограф и ческих явлени й.
15 Б ы л и начат ы и с 1 9 6 5 го д а в Н аучно-и сследоват ельской гр у п п е по дем о гр а ф и и ст а л и р е гу л я р н ы м и т а к ж е и био-дем ограф и ч ески е и сследования, п р е ж д е всего исследование изолят ов и дем ограф и ческая-генет ика. И м ею т ся р езул ьт а т ы за прош едш ее десят ь лет и в о бласт и ист орическ и х дем о гр а ф и ч еских и сследован ий. Н а и более вы даю щ им ся дост и ж ен и ем здесь след ует р а с см а т р и в а т ь п у б л и к а ц и ю Ц ен т р а л ьн ы м ст ат ист ическим у п р а в л е н и е м м а т ер и а л о в и п о д р о б н ы х р езу л ьт а т о в п ереп и си населен и я 1184 1 7 8 7 годов, а т а к ж е и здан и е к н и ги, содерж а щ ей дан ны е о дем о гр а ф и ческих т р е н д а х в п ери о д м е ж д у д в у м я м и р о вы м и войнам и и п ополнение до сих п о р о т сут ст вую щ и х дан ны х. О бобщ аю щ ий обзор о р е зу л ьт а т а х венгерской дем ограф и ческой н а у к и и ее наст оящ его п о л о ж ен и я дает выш едш ий из п еч ат и в 1 9 6 4 го д у к н и га п од за гл а ви ем «В веден и е в дем о гр а ф и ю». Н а ч и н а я с ф евр а л я 1967 года в Б удап еш т ск о м Э коном ическом У н и в е р с и т ет е вводи т ся к у р с по дем ограф и и. Д а ж е т акое п р и м ер н о е перечи сление показы ва ет, чт о вен герск а я дем о гр а ф и я за прош едш ее дест я.м илет ие ст аралась р а сш и р я т ь облат си своих иссл едований и способст воват ь уси л и я м, н а п р а вл ен н ы м н а р а зр еш ен и е п о ст а в лен н ы х общ ест венны х и экон ом и ческих п р о б л ем. В эт и х у ст р ем л ен и я х «Д е м огр а ф и я» сы гр а л а не м а л ую роль и надеем ся, чт о в п редст оящ и е десят ь лет она еще инт ен си вн ее б уд ет содейст воват ь т еорет и ч еском у п р о гр ессу дем о гр а ф и ч ески х н а у к и м е ж д у н а р о д н о м у с о т р удн и ч ест ву дем ограф ов. THE TEN YEARS OF DEMOGRÁFIA This year the reader receives the tenth volume of the periodical D em ográfia". This is an anniversary inducing us to look back, especially in case of a periodical which was called into life, as was emphasized in the opening announcement of its first number, by social responsibility for population problems and by scientific necessity. Since the appearance of its first number Demográfia has come a long way, at its start the question was open if it can reckon with a proper readership and if the results of H ungarian demographic research would be quantitatively enough to base a periodical on them. N o long tim e was necessary to receive an answer: in the course of a few years the periodical obtained a readership both at home and abroad and attained also reputation. Undoubtedly, the appearance of Demográfia was made possible by the development of H ungarian population science, while, at the same time, also the periodical had a stim ulating impact on the development, partly because it offered a forum for H ungarian demographers and for representatives of various disciplines interested in demography, partly because it raised new problems of research. In the last ten years the development of demography has been featured by the multifold and divergent character of the research. Still, there have been some centres of interest which should be stressed. One of the most important is the problem of fertility; studies dealing with fertility can be found in almost all numbers of the periodical. In the last ten years the study of fertility has come to the fore as a result of the development of the H ungarian population conditions, notably, due to the downward trend of births. The processes were analysed and the reasons were studied partly by means of surveys relating to the reasons, spread and methods of birth control, partly through special fertility surveys and by the aid of other data available. The international demographic symposia, held in Budapest in 1962 and in 1965, dealt m ainly with these topics The other im portant question of H ungarian demographic research was the study of social mobility, called for by the revolutionary transformation of the society after World W ar I I. This purpose was served by a series of surveys started by the Research Group for Population Studies of the Central Statistical Office in 1963 and the results achieved so far have led to numerous important results. H ungarian demography was successful also in the field of social and economic demography ; in case of the former the problems of fam ily, aging and of the so-called deviant behaviours were first and foremost analysed, in case of the latter the problems of the interrelation of econom ic and demographic phenomena were studied.
16 Also biodemographic researches were started and since I960 they have become regular, first of all, relating to isolated areas and population genetics. Historical demography has also developed in the last ten gears. From among its outstanding results the publication of the detailed data of the population census of 1784 1787 bg the Central Statistical Office as well as the publication of a work containing the population trends of the interwar period and the m issing data should be mentioned. The text-book Introduction to dem ography", published in 1964, gives a sunvnarizing picture of the results and present state of the H ungarian population science. In February, 1967, a course of lectures on demography will be started at the K arl M arx" University of Economics. Also the examples listed above show that in the last ten gears H ungarian demography has tried to enlarge its field of research and contributed to the efforts aim ing at the solution of the economic and social questions. Demografia played no little role in these efforts and in the next ten years it is expected to contribute even more to the theoretical development of the demographic sciences and to the international co-operation of demographers.