SBS Televízió Műsorszolgáltatási Szerződés; 7.3) 2 Angelusz Róbert: A láthatóság görbe tükrei Bp. 2000. 10. oldal

A Műsorelemző Osztály - a Testület kérésére - vizsgálatot folytatott a Napló című heti politikai magazinnal kapcsolatban. Az átfogó vizsgálat célja következőképpen summázható: az elemzés során megvizsgáltuk a magazinműsor strukturális felépítését, riportjainak, összefoglalóinak hangvételét abból a szempontból, hogy az események bemutatása során mennyire érvényesültek a direkt vagy indirekt véleményformálás eszközei. A vizsgálat fontos részét képezte továbbá a szavazásra bocsátott kérdések jelentéstartalmának és a témához kapcsolódó riportok hangvételének, bemutatási módjainak elemzése. Az analízis során külön figyelmet szenteltünk annak, hogy az előbbiekben említett eljárások eleget tettek-e az Rttv. objektivitással, tényszerűséggel és pártatlansággal kapcsolatos követelményeinek, illetve alkalmasak voltak-e a közvélemény befolyásolására. A Naplóról A Napló c. magazinműsor vasárnaponként jelentkezik (18:30), ismétlése hétfőnként, a délelőtti órákban vagy késő este látható, műsorideje kb. 55 perc. A műsorban a kiválasztott heti aktuális témák (melyek leginkább a politika, közélet, érdekességek, az emberi küzdelmek köréből rekrutálódnak) kerülnek terítékre, melyek egyikéhez rendszerint egy eldöntendő kérdés kapcsolódik, amelyről a nézők a megadott telefonszámokon szavazhatnak. A szavazatok száma és a szavazás állása időről-időre megjelenik a képernyőn, a műsorvezető pedig miden alkalommal kommentálja a mérleg állását. A TV2 a műsor műfaját és célját a következőképpen definiálja: "A heti politikai magazin beszámol a hét legfontosabb hazai és külföldi eseményeiről. Rövid eseményösszefoglalóval érzékelteti a kiemelkedő jelentőségű belföldi és világpolitikai aktualitások rangját. Részletező háttéranyagokkal hangsúlyozza azokat a folyamatokat, amelyek országos, európai vagy globális hatása érinti közönséget, amelyek hatást fejtenek ki a polgárok mindennapjaira, befolyást gyakorolhatnak szocio-kulturális viszonyrendszerükre, amelyek életvitelükben változást jelenthetnek, illetve a mindennapi tájékozódást alapos mértékben kiegészíthetik. 1 " A világ komplexitása következtében a közvetlen megfigyelésen alapuló, első kézből származó tapasztalatok mellett az egyének orientálódásában döntő szerephez jutnak a más személyek megfigyelésén alapuló, másodkézből származó információk 2. A médiumok által közvetített információk eleve felvetik a hitelesség kérdését. A nem személyes tapasztalatokra 1 Részlet a Napló c. heti politikai magazin strukturális és tartalmi leírásából, vállalt műsorfilozófiájából (MTM- SBS Televízió Műsorszolgáltatási Szerződés; 7.3) 2 Angelusz Róbert: A láthatóság görbe tükrei Bp. 2000. 10. oldal

épülő eseményprezentációkkal szembeni bizalmatlanság egyik oka, hogy a "megfigyelők" a saját szemükkel nézik a világot, az eseményekkel kapcsolatos szelekciójukat pedig csoporthovatartozásuk, a kultúra által kialakított szenzitivitásuk és egyéni habitusuk is formálja, továbbá, az sem elhanyagolható, hogy az események látása és láttatása a hatalmi viszonyokat is konstruáló folyamat. 3 A tájékozódni kívánók nem lehetnek bizonyosak abban, hogy az informátorok mások helyes vagy téves orientációjában milyen mértékben érdekeltek. 4 Napjainkban - az elektronikus médiának köszönhetően - a másodkézből származó információk dömpingjével kell szembenéznünk. A világ legkülönbözőbb részeiről érkező friss információhoz jutás növekvő igénye szinte kizárja az első kézből származó, közvetlen tapasztalati úton szerzett értesülések versenyképességét, ezért a hétköznapi ember számára a média jelenti a legfontosabb hírforrást. A vizsgálat módszere A vizsgálat a 2001. január 1-től szeptember 30-ig tartó időszakot ölelte fel. Az elemzés során 39 adást vettünk górcső alá (augusztus 12-e kivételével minden héten volt Napló). A csaknem negyven műsorban 33 féle kérdésről lehetett szavazni, amelyek jelentéstartalmának vizsgálatánál az összes esetet elemeztük, a felvetett dilemmákhoz kapcsolódó riportok analízisénél véletlenszerűen kiválasztott 11 program vonatkozó tudósításait, míg az átfogó vizsgálatnál szintén random-módon kijelölt hét adás került a mintába. A kérdések vizsgálata A kérdések vizsgálatánál fontos szempont volt, hogy mire vonatkoztak a kérdések, valamint a felvetés módja (szemantikai szint). Heti politikai magazin lévén, kiemelt fontossággal bír a Napló kérdéseinek téma szerinti megoszlása. Az alábbiakban a kérdéseket tematikai bontásban foglaltuk össze. 3 Uo. 11. oldal 4 Uo. 11. oldal 2

Pártpolitikai célzatú kérdések: - Ön szerint marad-e Torgyán József az FKGP elnöke a választásokig? (01. 14.) - Ön szerint az FKGP a következő választásokon bekerül-e a parlamentbe? (01. 21.) - Ön szerint hamisak-e a Torgyán családot ért vádak? (02. 04.) - Ön szerint végleg eltűnik-e a politika élvonalából Torgyán József? (02. 11.) - Ön szerint újra megerősödhet-e a párton belül Torgyán József? (03. 04.) - Ön kit tekint az FKGP legitim elnökének? (Lányi vagy Torgyán) (05. 13.) - Ön hisz-e Torgyán Józsefnek? (08. 05.) Társadalompolitikai kérdések: - Ön hisz-e abban, hogy a pontrendszer bevezetésével javul a közlekedési morál? (01. 07.) - Biztosak-e abban, hogy az adójukból felajánlott 1 százalékot arra használják az alapítványok, amire Önök szánták? (01. 28.) - Ön szerint megelőzhető lett volna-e a katasztrófa (árvíz)? (03. 11.) - Ön szerint jövőre megismétlődhet-e az árvízi katasztrófa? (03. 18.) - Ön szerint komolyan gondolják-e a romák a kivándorlást? (04. 01.) - Ön szerint rendbe lehet-e tenni a magyar egészségügyet? (04. 08.) - Önök szerint a valóságot tükrözik-e a képviselői vagyonnyilatkozatok? (05. 06.) - Ön szerint Magyarország 2012-ben képes lesz-e olimpiát rendezni? (06. 10.) - Ön szerint szükség van-e több millió határon túli magyar foglalkoztatására? (06. 17.) - Ön szerint lehet-e kormányzati kapcsolatok nélkül állami pályázatot nyerni? (07. 01.) - Ön állítana-e köztéri szobrot Kádár Jánosnak? (07. 15.) - Ön szerint jobb-e ma fiatalnak lenni, mint a rendszerváltás előtt? (07. 22.) - Ön szerint világháborúhoz vezethet-e az Amerika elleni terrortámadás? (09. 16.) - Ön szerint nemzetközi összefogással megfékezhető-e a terror? (09. 23.) - Ön szerint a magyaroknak félniük kell-e a terrorhullámtól? (09. 30.) Egyéb kérdések: - Ön adakozna-e a Gyermekrák Alapítvány javára? (02. 18.) - Ön elhiszi-e a Fekete Angyalnak, hogy segíteni akart a betegeken? (02. 25.) - Elképzelhető-e, hogy csalás volt a Holdra szállás? (03. 25.) - Ön bízik-e a magyar orvosokban? (04. 22.) - Ön hetente kettőnél többször él nemi életet? (05. 20.) - Ön szerint Koko vissza tudja-e verekedni magát a csúcsra? (06. 24.) 3

- Ön hisz-e a természetfeletti jelenségekben? (07. 08.) - Ön szerint jó kezekbe került-e a Fradi? (07. 29.) - Ön szerint szerepet játszott-e az együttes cigány származása abban, hogy a Romantic csak egy sajtóbotrány nyomán kapott vízumot az USA-ba? (09. 02.) - Ön szerint aberráció-e, ha valaki szívesen néz pornófilmeket? (09. 02.) - Ön szerint szükség van-e fizetett focistákra Magyarországon? (09. 09.) Politikai tartalmú kérdések A vizsgált időszakban 22 pártpolitikával, külpolitikával vagy társadalompolitikával kapcsolatos kérdés hangzott el a műsorban, ebből hét rendelkezett pártpolitikai, három külpolitikai, 11 pedig társadalompolitikai vonatkozással (1. ábra). 1. ábra A Napló kérdéseinek eloszlása a politikai témák tekintetében 11 7 konkrét politikai célzatú kérdések politikai vonatkozású, intézményi döntések egyéb témájú kérdések 15 Valamennyi pártpolitikai kérdés alanya az FKgP, illetve annak elnöke, Torgyán József volt. Ebből következően egyetlen kérdés sem érintette a kormányt vagy a koalíciót, illetve az ellenzéket. Hangsúlyoznunk kell, a vizsgált kérdések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Napló a hazai politikai élet szereplői közül egyedül a kisgazdáknak biztosított kitüntetett figyelmet. A műsorban felvetett dilemmák közül egyetlen egy sem minősíthető kérdésnek, a kijelentés természetesen nem a mondatok grammatikai szintjére vonatkozik. A kérdések sugalmazott üzenete és a műsorszámok kontextusa (hétből hat szavazásra bocsátott téma az FKgP médiabotrányainak tetőpontjára esett) által létrehozott jelentés célja az FKgP, illetve Torgyán József politikai lejáratása volt. A szóban forgó kérdőjeles mondatok szándékoltan úgy tematizálták a történéseket, hogy a párt, illetve annak elnökének a politikai szférában betöltött pozíciója megsemmisüljön. Az eldöntendő kérdések nem hagytak teret a 4

józan tényfeltárásnak, a kötelező objektivitást ezúttal is háttérbe szorította a műsorkészítők azon vágya, hogy hatalmi tényezővé váljanak. Eme szerepük nem mosható össze a gyakran emlegetett negyedik hatalmi ág (a nyilvánosság ellenőrző) funkciójával. Valójában a TV2 munkatársai a téma kapcsán úgy jelentek meg a képernyőn, mint bármely más pártpolitikus, ugyanakkor ezúttal is elfelejtették jelezni ebbéli minőségüket. A kérdések aktualitása, hírértéke A műsorszámban számos olyan kérdés hangzott el, amelynek aktualitása, hírértéke megkérdőjelezhető, a készítők kimondottan bulvár témákat dolgoztak fel, amelyek egyetlen esetben sem kapcsolódtak a hét fontosabb politikai történéseihez. A Napló heti politikai magazinként jegyzett műsorszám, ugyanakkor a vizsgált időszakban a szavazásra bocsátott 33 kérdés csaknem harmada (10 kérdés) olyan problémát vetett fel, amely az elemzés időszakának egyetlen vezető politikai híréhez, eseményéhez sem kapcsolódott (Melléklet). A Romantic együttessel kapcsolatos vízum-ügyhöz hasonló témák (amely hírértékét vélhetőleg Galambos Lajos és a pop együttes frontembere között fennálló szoros viszonynak köszönhette) nagyobb relevanciával bírtak a műsorkészítők számára, mint pl. a pártalakítás, pártelnökválasztás, választási együttműködés megkötése vagy a népszavazási kezdeményezés. A kérdések jelentéstartalma A szavazásra bocsátott kérdések mindegyike eldöntendő kérdés volt, a műsor keretei között más típusú megfogalmazás el sem képzelhető. E metódusból következik, hogy a mondatok megfogalmazása egyik vagy másik választ sugalmazhatja, illetve értékítéletet foglalhat magában. Itt kell megjegyezni, hogy a fentiekben említett jellemzők bármely közvéleménykutatásban súlyos, alapvető módszertani hibának számítanak. A május 20-án feltett kérdés hűen példázza az előbbi állítást: Ön hetente kettőnél többször él nemi életet? A heti két alkalom, mint érték, már eleve meghatározhatja a választ azzal, hogy ezt a periódust tekinti átlagosnak, illetve valamilyen szempontból határértéknek. Komoly közvélemény-kutatásban e kérdés helyesen így hangzik: Hetente hányszor él Ön nemi életet? Ebben az esetben nagyobb az esélye, hogy a válaszadó őszinte lesz, hiszen nem ismeri meg az elvárásokat a kérdésből. Az Ön szerint végleg eltűnik-e a politika élvonalából Torgyán József? kérdés szintén sugalmazónak tekinthető, mivel a végleg eltűnik kifejezés negatív tartalma mellett azt a jelentést hordozza, hogy Torgyán József eltűnőben van a vezető politikusok közül. A kérdések között akadtak olyanok is, melyekre a válaszadók többsége valószínűleg nem adhat 5

releváns választ: Ön szerint jobb-e ma fiatalnak lenni, mint a rendszerváltás előtt?. E kérdés felvetése és a várható válaszok semmilyen informatív értékkel nem bírtak, ugyanis a kérdés általános volta (jobb-e) miatt nagy a válaszadók differenciálódása (ki szavaz érzelmi alapon, ki politikai meggyőződésből, mitől jobb), ezért valós következtetések sem vonhatók le az eredményekből. Közvetlen módon sugalmazó lehet a kérdésfeltevés, amennyiben az Ön szerint tagmondatot elhagyjuk. A típusra több példát is találtunk a vizsgálat során: - Ön szerint megelőzhető lett volna-e a katasztrófa (árvíz)? Megelőzhető lett volna a katasztrófa (árvíz). - Ön szerint világháborúhoz vezethet-e az Amerika elleni terrortámadás? Világháborúhoz vezethet az Amerikát ért terrortámadás. - Ön szerint elképzelhető-e, hogy csalás volt a Holdra szállás? Elképzelhető, hogy csalás volt a Holdra szállás. - Ön szerint szükség van-e több millió határon túli magyar foglalkoztatására? Szükség van több millió határon túli magyar foglalkoztatására. További problémát jelentett, hogy a kérdések megfogalmazása a témát gyakran olyan megvilágításba helyezte, ami a valóságalapot nélkülöző vélemények megformálására késztette a nézőt. Az árvíz például, mint általában a katasztrófák, előre nem megjósolható események, nem léteznek megfelelő technikák a csapadék mennyiségének és eloszlásának pontos meghatározására, ezért nevezik természeti csapásnak a jelenséget, mivel kiszámíthatatlan tényezők hozzák létre őket. Fel lehet készülni egy közelgő földrengésre, de megakadályozni képtelenség a földmozgásokat. A fenti kérdéseket természetesen pontosabban is meg lehetne fogalmazni, oly módon, hogy az elemzőnek ne legyen lehetősége szemantikai szőrszálhasogatásra. Ugyanakkor a drámai hatás eltűnne, és a dilemma megfogalmazása racionális keretek között már nem hangozna "olyan jól". Nem rendelkezne semmilyen emocionális töltettel, nem lenne alkalmas a hatalom lejáratására. A kérdés észelvű megfogalmazása esetleg alkalmat adhatna a kritikára vagy a kérdés jobb megismerésére, esetleg feltárhatná a kormány hibás elképzeléseit, ennek haszna azonban csekélynek tűnik a műsorkészítők szemében, számukra fontosabb a nézők érzelmi bevonása és a propagandisztikus siker. Az előbbi példánál jóval veszélyesebbnek és egyenesen pánikkeltő kérdésnek számított a szeptember 11-i eseményeket követő szavazás, ami azt sugallta, hogy az amerikai válaszlépés világégéssel fenyeget. Szükségtelen újra leírni az előbbiekben taglalt gondolatmenetet, ami erre a mondatra is alkalmazható lenne. Ugyanakkor meg kell 6

jegyeznünk, hogy az eset a terrortámadást követő rémhírkeltés egyik kiemelkedő példájának számított. A kiemelt mondatokkal együtt a 33 kérdés közül 13 tekinthető sugalmazott kérdésnek, ami már önmagában is magas arány, azonban fontos megjegyezni, hogy a kérdésekhez kapcsolódó riportok hangvétele, végkicsengése éppúgy hozzájárulhatott a véleményformáláshoz, mint a kérdések a megfogalmazása. A műsorstruktúra és a szavazás vizsgálata éppen ezért a kérdések és a hozzájuk kapcsolódó riportok interpretációs összefüggéseit, kommentárjainak jellemzőit igyekezett feltérképezni a bemutatás és a véleményformálás alakulása szempontjából A kérdések és a kapcsolódó riportok összefüggéseinek vizsgálata A szavazás és kommentárok összefüggéseinek vizsgálatánál az alapmennyiségből véletlenszerűen kiválasztott 11 adás képezte a mintát, amelynek elemei a következő Napló adások voltak: 2001. január 21. 2001. február 4. 2001. február 11. 2001. március 4. 2001. március 11. 2001. május 20. 2001. június 17. 2001. július 1. 2001. augusztus 5. 2001. szeptember 16. 2001. szeptember 23. 2001. január 21. kérdés: Ön szerint a Kisgazdapárt a következő választásokon bekerül-e a parlamentbe? szavazás végeredménye: 41.162 szavazat, 14% igen, 86% nem A riport megvalósította a kiegyensúlyozott és sokoldalú tájékoztatást, mindegyik érintett fél számára szereplési lehetőséget biztosított. A tudósítások egyes elemei azonban arról tanúskodtak, hogy bizonyos személyeket, akik érintettek voltak a műsorban feldolgozott témákban, képtelenség volt elérni, ami vélhetőleg nem növelte a közvélemény párttal 7

szemben táplált bizalmát. A beérkezett vélemények ismertetésénél korrekt módon jártak el a műsorkészítők, egyenlő mértékben reprezentálták a két ellentétes véleménycsoportot. Az adásban nem hangzott el, hogy a telefonos szavazás nem reprezentatív mintán alapszik, ezért a vélemények nem a lakosság nézeteit jelenítik meg. 2001. február 4. kérdés: Ön szerint hamisak-e a Torgyán családot ért vádak? szavazás végeredménye: 48.323 szavazat, 92% igen, 8% nem A műsor folyamán nem állt be komoly változás a szavazatok alakulásában. A Naplóban bemutatott Torgyán riportot követően a politikus fedhetetlensége mellett voksolók számaránya csak néhány százalékkal csökkent. A riporton túl, a kommunikátori szöveg is befolyásolhatta a nézőket, amikor a műsorvezető a következőképpen fogalmazta át a kérdést: Megvásárolható-e a Torgyán család? E témában várjuk szavazataikat. (19:09:42) Az adásban nem hangzott el, hogy a telefonos szavazás nem reprezentatív mintán alapszik, ellenben a műsorvezető a szavazatok másnap reggeli kiértékelését ígérte. A Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban (6:43:01-től) a Napló szavazásával kapcsolatban elhangzott, hogy egyre többen gondolják, a pártelnök és családja nem tiszta, illetve a telefonos szavazás nagyobb kört fog le, mint a különböző közvélemény-kutatások. Bár elhangzott, hogy a szavazás nem reprezentatív mintán alapul, mégis értékelésre került, holott az eredményből éppen a nem reprezentatív minta miatt semmilyen, az adásban elhangzott értékelés sem tehető. Az eredményből ugyanis nem következik, hogy a társadalom bármely rétege, szegmense magának vallaná a véleményt. Ebből az eredményből semmi nem következik. Előfordulhat, hogy éppen reprezentálja az ország, a Napló nézőinek vagy a telefonálók véleményét, de ez puszta véletlen, és nem egy tudományos metodika következménye. Az a tény, hogy a Napló szavazása nagyobb kört fog le, mint a közvélemény-kutatások, egyáltalán nem jelenti, hogy közelebb kerülnénk az igazsághoz, mivel nem a minta nagysága az elsődleges és kizárólagos meghatározója egy reprezentatív közvélemény-kutatásnak. Az elemszám mellett további lényegi követelmény, hogy a társadalom összes tagja azonos eséllyel rendelkezzen a mintába kerülésre. Ekkor garantálható, hogy az adott közösség minden rétege a populációban tapasztalható valós arányoknak megfelelően képviselteti magát a mintában. Tehát azonos esélye van a véleménynyilvánításra annak a személynek, aki rajong a Napló műsoraiért és annak is, aki ki nem állhatja a TV2 műsorait, nem rendelkezik televízióval és nincs felesleges pénze a telefonhívásra. 8

2001. február 11. kérdés: Ön szerint végleg eltűnik-e a politika élvonalából Torgyán József? a szavazás végeredménye: 23.324 szavazat, 76% igen, 24% nem Az adásban egy összeállítást, krónikát vetítettek, amely összefoglalta az FKGP-vel, a Földművelésügyi Minisztériummal és Torgyán Józseffel kapcsolatos eseményeket. Az említett riport objektív és tárgyilagos volt. A műsor a szavazás eredményeit úgy interpretálta, mintha valós adatok lennének, holott azok nem reprezentatív mintán alapultak, így közvélemény-kutatásnak sem minősíthető. Ezen túlmenően, éppen Sváby András ismerte el egyik kijelentésével, miszerint egyazon telefonszámról elvileg bármennyi szavazat leadható (19:07:48-tól), más szóval: kellő mennyiségű anyagi ráfordítással manipulálható a szavazás. Az adásban nem hangzott el, hogy a telefonos szavazás nem reprezentatív mintán alapszik, ezért a vélemények nem a lakosság nézeteit jelenítik meg 2001. március 4. kérdés: Ön szerint újra megerősödhet-e a párton belül Torgyán József? szavazás végeredménye: 26.714 szavazat, 18% igen, 82% nem A Torgyán József politikai potenciáljának megerősödéséről szóló kérdéshez kapcsolódó riport során mindkét oldalt megkérdezték (Torgyánt és a reformereket is). A korrekt prezentáció egyetlen esetben volt kifogásolható, ekkor azonban a műsorkészítők durván megsértették a pártatlanság maximáját. Torgyán József mondandójának kommentárja kifejezetten szarkasztikus volt: nem úgy, mint a két és fél éves miniszteri tevékenysége, amelyet szerinte mindenhol a világban szuperlatívuszokban jellemeztek, bár lehet, hogy a szótárban található jelzők száma meg sem közelíti a Torgyán József által felkeresett országokét. (19:09:53). Az adásban nem hangzott el, hogy a telefonos szavazás nem reprezentatív mintán alapszik. 2001. március 11. kérdés: Ön szerint megelőzhető lett volna-e a katasztrófa? (árvíz) a szavazás végeredménye: 19.783 szavazat, 85% igen, 15% nem A műsor egyáltalán nem volt kiegyensúlyozottnak mondható. Az árvízi témával kapcsolatban nem hallgattatott meg a másik fél, a tudósításokban nem hangzott el semmi arra vonatkozólag, hogy a kormányzat illetve az állami és a helyi önkormányzati szervek mit tettek (illetve szándékoznak tenni) a tavalyi árvízből okulva. Ellenben számtalan vélemény hangzott el, miszerint nem tettek semmit. Az adásban nem hangzott el, hogy a telefonos 9

szavazás nem reprezentatív mintán alapszik, ezért a vélemények nem a lakosság nézeteit jelenítik meg. 2001. május 20. kérdés: Ön hetente kettőnél többször él-e nemi életet? a szavazás végeredménye:10.970 szavazat, 68% igen, 32% nem A szavazással kapcsolatban elhangzott, hogy egy közvélemény-kutatás adatait figyelembe véve nagyjából reprezentatív a kutatás. Ez a kijelentés azonban az eredményazonosságból leszűrt megállapítás volt. Egyébként sem szerencsés kutatásnak nevezni a Napló telefonos szavazását, mivel nélkülöz minden tudományos igényt. 2001. június 17. kérdés: Ön szerint szükség van-e több millió határon túli magyar foglalkoztatására? a szavazás végeredménye: 21.032 szavazat 8% igen, 92% nem Maga a kérdés felvetése sem volt aktuális, ugyanis Sváby András állítása (19:56:22) ellenére már a Tények június 8-i adásában is tisztázódott, hogy szó sincs több milliós külföldi munkavállaló magyarországi alkalmazásáról. Orbán Viktor pontosította azt a neki tulajdonított kijelentést, miszerint Magyarországnak a közeljövőben nagy számú bevándorló befogadására kell felkészülnie (Tények, jún. 08. 18:39:30). A kérdés már több mint egy héttel a Napló adása (2001. június 17.) előtt aktualitását vesztette, így nem volt értelme ismételten feltenni 5. A kérdés nyilvánvalóan és előreláthatóan a nem választ indukálta. A kérdőjeles mondat tipikus példája a műsorkészítők azon szándékának, hogy a közvélekedések tükrözése helyett a vélemények formálására vállalkoznak. 2001. július 1. kérdés: Ön szerint lehet-e kormányzati kapcsolatok nélkül állami pályázatot nyerni? a szavazás végeredménye: 10.086 szavazat 8% igen, 92% nem A kérdéshez kapcsolódó riport igyekezett megszólaltatni mindegyik oldalt. A kérdés azonban a riportban taglalt konkrét ügy kapcsán (az Ingatlanjuttatási Albizottság döntései korrupciógyanúra adtak okot) fogalmazott meg egy általános problémát, amely a konkrét 5 Az eredeti téma jobb megvilágításához idézzük a Népszabadság 2001. június 8-i számának Munkaerőimport határon túlról c. cikkéből: a gyors fejlődés nyomán a közeljövőben akár munkaerőimportra is szükség lehet, amihez a szomszédos országok négymilliós magyarsága képezhet háttértartalékot 10

téma fényében egyértelműen befolyásolhatta a nézőket. Az adásban nem hangzott el, hogy a telefonos szavazás nem reprezentatív mintán alapszik. 2001. augusztus 5. kérdés: Ön hisz-e Torgyán Józsefnek? szavazás végeredménye: 54.131 szavazat, 17% igen, 83% nem A Torgyán Józseffel készült interjú magáért beszélt, a pártelnök a riportban megjegyezte, a nézők nem lehetnek abban a helyzetben, hogy tárgyilagos véleményt alkossanak róla, így az eredmény csak elmarasztaló lehet számára (19:06:42). Ezután az elnök meglehetős pontossággal előrevetítette a szavazás eredményét (1%-ot tévedett). Az adásban nem hangzott el, hogy a telefonos szavazás nem reprezentatív mintán alapszik. 2001. szeptember 16. kérdés: Ön szerint világháborúhoz vezethet-e az Amerika elleni terrortámadás? a szavazás végeredménybe: 25.686 szavazat 47% igen, 53% nem A szeptember 11-i események világszerte aggodalmat keltettek. Csaknem egy héttel az események után azonban a Napló kérdése indokolatlan volt, hiszen csak fokozta az emberekben azokat a félelmeket, amelyeket más médiumok a hét folyamán állandóan cáfoltak a pánik elkerülése érdekében. A műsorvezető a szavazás részeredményeinek ismertetése során több alkalommal a következőképpen interpretálta a szavazatokat: ( ) 1421-en szavaztak eddig a pillanatig és 72%, tehát a válaszadók körülbelül háromnegyede mondja, hogy világháború lesz, 28% mondja, hogy nem lesz ( ) A világháborúhoz vezethet-e megfogalmazás gyengébb és nem azonos a világháború lesz megfogalmazással, ami a műsorvezető erősen hatásvadász intencióit tükrözi. Az adásban nem hangzott el, hogy a telefonos szavazás nem reprezentatív mintán alapszik. 2001. szeptember 23. kérdés: Ön szerint nemzetközi összefogással megfékezhető-e a terror? a szavazás végeredménye: 9.140 szavazat, 66% igen, 34% nem A kérdéshez ezúttal több riport is kapcsolódott. A műsorvezető a szavazás eredményét összefüggésbe hozta a magyarok, a Napló nézőinek véleményével: tehát többségében optimisták a magyarok, legalábbis a műsor nézői (19:58:25). A telefonos szavazás eredményéből természetesen nem vonható le következtetés a magyarok vagy a Napló nézőire 11

vonatkozólag sem. Az adásban nem hangzott el, hogy a telefonos szavazás nem reprezentatív mintán alapszik. A beérkezett szavazatok alakulása A vizsgált 11 adást alapul véve, a legkevesebb telefonos voks a szeptember 23-i adásban feltett kérdés nyomán érkezett, ekkor a telefonhívások száma nem érte el a tízezret sem (9140), a legtöbb szavazat az augusztus 5-i adás kérdése kapcsán érkezett, több mint ötször több szavazatot jelentett a minimum értékhez képest (54.131). A vizsgált adásokra vonatkozó átlagos szavazatok száma 26.396 volt. A május 1. utáni adásokban feltett kérdésekre csak emelt díjas szolgáltatásként üzemelő telefonszámon lehetett szavazni, melynek díja 58 Ft+ÁFA (a díjszabás minden esetben szerepelt a szavazótáblán). A május 1-je előtti adások átlagos szavazatainak száma 31.861 volt, míg az ezt követő adások átlagos szavazatainak száma 21.841. A több mint tízezerrel kevesebb voks ugyanakkor nem tekinthető kizárólag a megemelkedett költségek következményének, a számot ugyanis nagymértékben befolyásolta a kérdés témája. Megemelt szavazási költségek mellett is az augusztus 5-i adás produkálta a legtöbb szavazatot (2. ábra). 2. ábra Szavazatok számának alakulása 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 21.jan 04.febr 11.febr 04.márc 11.márc 20.máj 17.jún 01.júl 05.aug 16.szept 23.szept A Napló adásaiban szereplő telefonos szavazás egy nem reprezentatív mintán alapuló felmérés. Erre a tényre a vizsgált adások egyikében sem hívták fel a nézők figyelmét. A vizsgált 11 adás többségében, hat adásban (február 4., illetve 11., március 11., május 20., szeptember 23.), illetve azt követően hivatkozási alapnak tekintették a Napló szavazásának eredményét, értékelték azt, valamint következtetéseket vontak le abból, ami az előbbi 12

állításunkat figyelembe véve tökéletesen elhibázott és mindenfajta tudományos megfontolást nélkülöző lépés volt. A műsorszámban elhangzó kérdések több alkalommal sugalmazó formában kerültek megfogalmazásra. A műsor készítői, illetve a műsorvezető részéről többször hangzott el olyan szóban módosított kérdésfeltevés, mely nem teljesen egyezett meg a hivatalos kérdéssel (február 4., szeptember 16.). A szavazás eredménye kilenc esetben megerősítette a kérdés és a riport által sugalmazott jó választ. A kilenc esetből négy alkalommal az FKgP, illetve Torgyán József, további három alkalommal pedig a kormányzat szerepelt a kérdés alanyaként. Mind a hét esetben negatív, pejoratív kontextusban (korrupt, hozzá nem értő) tüntették fel az érintetteket a riportban. A vizsgálat alapján a Napló sem politikai témaválasztásában, sem azok interpretálásában nem törekedett a sokszínű, objektív, pártatlan tájékoztatásra. Politikai magazinhoz méltatlan módon kizárólag a kabinet jelent meg a szavazásra bocsátott kérdésekben. A telefonos voksolással kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy egyszerűen manipulálható, értve ez alatt: egy telefonszámról több szavazat is leadható, ami felveti a véleménynyilvánítás manipulálhatóságát. Megállapítható, hogy csak és kizárólag anyagi korlátai vannak az "ideális" végeredmény kialakításának. A műsorstruktúra átfogó vizsgálata A műsorstruktúra átfogó vizsgálatánál az alapmennyiségből véletlenszerűen kiválasztott adás képezte a mintát, amelynek elemei a következő műsorok voltak: 2001. február 4. 2001. március 4. 2001. március 11. 2001. június 17. 2001. július 1. 2001. szeptember 2. 2001. szeptember 23. A vizsgált programokban összesen 26 riport szerepelt. Az elemzés eredményeit a következőkben tematikai bontásban közöljük. 13

Politikai témák A vizsgált minta adásaiban összesen nyolc politikához kapcsolódó riport szerepelt, ami a mintában szereplő adások összes idejének 25,8 százalékát tette ki. Az említett tudósításokból három külpolitikai vonatkozású volt, ám mindegyik a New York elleni terrortámadás kapcsán került sugárzásra. A fennmaradó riportok a magyar politikai helyzetet taglalták. Az ötből kettő az FKgP-vel, egy a szemétszállítás nyomán keletkezett önkormányzati szintű politikai vitával, egy az Ingatlanjuttatási Albizottságot ért vádakkal, egy pedig Doszpot Péter képviselőjelöltségével foglalkozott. A három külpolitikai riport közül a magyar katonák Afganisztánban témájú (2001. szeptember 23.) teljes mértékben megsértette az objektivitással kapcsolatos kívánalmakat. A riportban az egykori Szovjetunió hadseregének magyar nemzetiségű veteránjai beszéltek az afgán háború borzalmairól. A riport általánosságban az afgán népet rendkívül előnytelen színben ábrázolta, a feltárt tények támogatták az Egyesült Államokat ért terrortámadás nyomán kialakuló afgán-ellenes közhangulatot. A téma apropója egy korábbi esemény, nevezetesen az afgán-szovjet háború volt. Sajnálatos, hogy az afgánok kegyetlenkedései éppen a Szovjetunió elleni háború kapcsán merültek fel, amelyben Afganisztán játszotta a honvédő szerepet. A szovjetekre lövő afgán hegyi harcosokat vallási fanatikusokkal azonosította a riport (19:19:47), holott a szovjet-afgán háború idején az ellenállókat akár szabadságharcosoknak is nevezhetnénk. A narrátor az egyik fiát elvesztett apa szájába adta a következő mondatot: Miklós bácsi ma sem érti, vajon miben hisz, aki a hitért öl (19:23:02), az említett megnyilatkozás nem hangzott el Miklós bácsi szájából a tudósítás során. További problémát jelentett, hogy az öt belpolitikai vonatkozású riport közül négy esetében erősen megkérdőjelezhető a probléma objektív, pártatlan bemutatása. A Napló 2001. február 4-i adásában a stáb egy szabolcsi faluba látogatott, ahol a kisgazda pártelnökből és a pártból kiábrándult választók kerültek reflektorfénybe. A riportbeharangozóban elhangzott (Kiábrándultak), hogy nem csak a villa és a kazetta-ügy, hanem a be nem tartott választási ígéretek miatt is neheztelnek a kisgazda pártelnökre (18:31:02). A szavazásra bocsátott kérdéssel összefüggésben pedig a műsorvezető megjegyezte: Torgyán kapcsán volt már számos ügy, most itt a kazetta-ügy (18:33:27). A riportot megelőző percekben másképpen is elhangzott a műsor hivatalos kérdése (Ön szerint hamisak-e a Torgyán családot ért vádak?): Megvásárolható-e a Torgyán család? E témában várjuk a szavazatokat. (19:09:42). A fenti megnyilvánulások erősen megkérdőjelezik a szerkesztők elfogulatlan voltát a kérdéssel kapcsolatban. Hasonló bizonyítéknak számítottak azon egyoldalú beállítási 14

módok és csúsztatások, amelyek szintén nem számítottak a harag és elfogultság nélküli megnyilvánulások mintapéldányainak, mint pl. a beharangozó, amely általánosságban a választási ígéreteket be nem tartottnak minősítette, valamint amikor műsorvezető az összes ügyet egy kalap alá vette, egységesen ügyeknek nevezve őket, pedig azok semmiképpen sem tartoznak egy súlycsoportba. (Az FKGP-ből történő kizárások (Liebmann, Csúcs stb.) viharai nem vethetőek össze a kazetta-ügy nyomán induló vizsgálattal. Egy pártelnöknek joga van kizárni a párt soraiból a szembehelyezkedőket, a külön utakon járókat, legfeljebb jogviták kerülhetnek felszínre, míg a korrupciós vádak beigazolódása esetén büntetőeljárással kell szembenéznie Torgyánnak és fiának.) Az előbbiekben említett riportban a többségi véleménnyel szembehelyezkedve a helyi falugazdász ellenvéleményének adott hangot. Az eltérő meglátás azonban nem jelenhetett meg csak egy véleményként. Hitelét, értékét csökkentette az a szembeállítás, miszerint a nagy többség nem lehet elégedett. Továbbá kiemelték, hogy a falugazdász pozícióját a jelenlegi kormányzatnak köszönheti. A kocsmában a bírálók az EU támogatást hiányolták, valamint a gázolaj árát kifogásolták. A riport elég egyoldalúan közelítette meg a kérdéskört, csak a negatívumokra helyezve a hangsúlyt, és nem jelenített meg ellenvéleményeket. A riport hangvétele hozzájárulhatott a Torgyánt elmarasztalók táborának növekedéséhez, ez tükröződött a szavazás eredményében is. Egyre több szavazat érkezett a nemre (a kezdeti 18%-ról az adás végére 8%-ra csökkent a vádakat hamisnak tartó szavazatok aránya). A Torgyán-bomba címet viselő riport (2001. március 4.) beharangozójában a kisgazda kizárásokkal kapcsolatban a következő mondatok, kijelentések hangzottak el a műsorkészítők (műsorvezető) részéről: Ki nevet a végén? Ez a címe a kisgazda társasjátéknak. (19:04:11). és most jöjjön a szappanopera következő fejezete. (19:05:03). A gunyoros analógia inkább zsurnaliszta, véleményalakító módszerre emlékeztet, mint egy tényszerű, tárgyilagos riport beharangozójának. Maga a riport is ebben a hangvételben készült. A kizárásokhoz kapcsolódó kommentár szerint Torgyán József felesége is örül, hogy a csúnya, pénzéhes emberek már nincsenek vezető pozícióban 19:07:01-től. A kommentár jelentéstartalma szerint a kizártak áldozatok, akiket nem helytálló indokok alapján távolítottak el a pártból. A csúnya és a pénzéhes jelzők ellentétes értelemben, nem szó szerint értendők, és a kizárás okainak alaptalanságát szimbolizálják. A témával kapcsolatban megszólalt mindkét fél, Torgyán nyilatkozatát azonban meg-megszakították és kommentárral egészítették ki. Torgyán: ez a tüntetésnek nevezett esemény maga volt a csőd. Kommentár: Nem úgy, mint a két és fél éves miniszteri tevékenysége, amelyet szerinte mindenhol a világban szuperlatívuszokban jellemeztek, bár lehet, hogy a szótárban található jelzők száma meg sem 15

közelíti a Torgyán József által felkeresett országokét. (19:09:53). Az egyik kizárt, Bánk Attila is megszólalt a műsorban. Láthattuk otthon, családja körében, étteremben. Torgyános vicceket mesélve és baráti körben Torgyán Józsefet kritizálva. Tréfa és gúny lett a komoly pártpolitikai kérdésből, személyeskedéssel tűzdelve, amelynek Torgyán József volt a tárgya (a kisgazda pártvezetés részéről nem hangzottak el gúnyos, személyeskedő megjegyzések a kizártakkal kapcsolatban). A péceli szemétszállítással kapcsolatos botrányról szóló riport (2001. március 4.) szintén sajátos bevezetőt kapott. Amolyan bosszúként a péceli kisgazda polgármestert egy mondata miatt marasztalta el Sváby András: nemsokára egy ismerős érvelést hallanak majd egy kisvárosi polgármester szájából, azt mondja és hasonlót már hallottak magyar politikustól -, hogy a gondok okozója, minden gondok okozója a TV2 (19:42:03). A polgármester szájából nem hangzott el a neki tulajdonított mondat (19:51:08). A polgármester kisgazda voltát a műsorvezető az ügy lényegi elemei közé emelte, ahogy a botrány és a sajátos érvelés is kisgazda vonásként jelent meg. A megsértett műsorszolgáltató Napló c. műsorától ennek ellenére elvárható lenne, hogy pártatlan, objektív riportban számoljon be az eseményekről, amelyek a szemétszállításért felelős vállalkozó és az önkormányzat jogi vitájából eredtek, de a háttérben egyéb (politikai) indulatok is felszínre kerültek. Az Ingatlanjuttatási Albizottság tevékenysége nyomán felvetődött korrupciós vádakkal kapcsolatos riport (2001. július 1.) igyekezett megszólaltatni mindegyik oldalt, a nyilatkozók mondatai azonban nem mindig voltak világosak, illetve logikusak, mint az egyik szocialista bíráló esetében: 56 esetben Fideszes kötődésről van szó, és 6 esetben pedig a Független Kisgazdapárthoz kötődő szervezetek nyertek, ez a 81-nek, a 81 ingatlanrésznek a 60%-a. (19:07:30). Ugyanebben a műsorban a Nemzeti ENSZ Társaság másnak juttatott irodáival kapcsolatban kommentárként elhangzott, hogy a társaság megdöbbent elnöke szerint Nemzeti ENSZ társaságok ellehetetlenítésére csak diktatúrákban van példa (19:18:58). Az elnök ellenben a következőket mondta: az ENSZ társaságok ki vannak téve annak, olyan esetekben, amikor a politikai rezsim nem ért egyet az ENSZ értékrendjével, hogy nehéz helyzetbe kerülnek, de manapság ez már rendkívül ritka. (19:19:18). Az irodákkal kapcsolatos döntés sajátos módon összemosódott az ENSZ társaságok ellehetetlenítésével. Persze a ha diktatúra van, nincs ingatlan állításból nem következik ennek fordítottja (ha nincs ingatlan, diktatúra van). A riportkészítők összekapcsolták a két dolgot, míg az elnök nyilatkozata csak arra vonatkozott, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a rezsim nem ért egyet az ENSZ értékrendjével, a megszólalásban nyoma sem volt megdöbbenésnek. A konkrét ügyben felmerült gyanú kapcsán (az Ingatlanjuttatási Albizottság döntései 16

korrupciógyanúra adnak okot) fogalmaztak meg a Napló készítői egy általános kérdést. A riport az egyik oldalon dokumentumokat és számadatokat vonultat fel, a másik oldal magyarázkodásaival és cáfolataival szemben. Bár az, hogy mire vonatkoztak a tudósításban említett adatok nem voltak világosak, a tények többsége megerősítette a gyanút a visszaéléssel kapcsolatban. Ugyanezt látszanak alátámasztani, hogy a botrány kipattanása után egyes sikeres pályázók lemondtak az elnyert ingatlanok egy részéről. Noha nyilvánvalóan nem a riport készítői tehetnek a megvádolt bizottsági tag tehetségtelen védekezési módjáról, e konkrét ügy összekapcsolása az általános korrupciós helyzettel (a telefonos szavazás kérdése: Ön szerint lehet-e kormányzati kapcsolatok nélkül állami pályázatot nyerni?) a tudatos véleményformálás eszköze lehetett. A fenti esetek mindegyikében fellelhetőek maipulatív elemek. A külpolitikai vonatkozású riportban az egyes események tudatos összekapcsolásával, a tények egyoldalú bemutatásával távolodtak el az objektivitás kritériumaitól. A fenti négy belpolitikai vonatkozású riport mindegyike elmarasztaló elemeket tartalmazott. Mindegyik riport a kormányzó pártokra, elsősorban a Független Kisgazdapártra nézve fogalmazott meg nyílt vagy burkolt kritikát. Leginkább a csúsztatás, az összemosás, az egyoldalú bemutatás és gúny, illetve irónia szerepelt a véleményformálás eszközeként. (Bár az ötödik belpolitikai témájú riport nem vétett a tárgyilagosság és az objektivitás elvárásai ellen, azonban Doszpot Péter független képviselősége erősen megkérdőjelezhető, miután szerepel az MSZP országos listáján, a tudósítás ebben az értelmezésben pedig egyértelmű kampányfilmként funkcionált.) Társadalompolitikai témák A hét társadalompolitikához kapcsolható riport közül kettő a kisebbségi kultúrával, helyzettel (Rádió C, magyar óvoda Bethlenben), kettő egészségügyi kérdéssel (prionveszély, csőlátók), kettő munkaerő-kérdéssel (határon túliak munkavállalása, állástalan szívsebész), egy pedig katasztrófa-elhárítással (árvízveszély) foglalkozott. Az elemzett tudósítások több mint felében sérült a probléma objektív és tárgyilagos bemutatása. Mind a négy riport (árvízveszély, prionveszély, határon túliak foglalkoztatása, állástalan szívsebész) a döntéshozó szervek, illetve a kormány felelősségét boncolgatta. Három riport egyoldalúan közelítette meg a problémákat, így az árvízzel, a határon túliak munkavállalásával és az állástalan szívsebész ügyével foglalkozó riportokban nem szólalt meg "a másik fél". A prionveszélyről szóló riportban az elhangzó adatok a megfelelően bemutatott háttérismeretek nélkül, téves következtetésekkel vegyítve jelentek meg. Így például a több ezer kilogramm fertőzött 17

takarmány és a 150 haláleset leginkább annak fényében bírna igazi informatív értékkel, ha kiderülne, hány tonna takarmányt használt fel a hazai szarvasmarha-tenyésztés adott idő alatt (mivel valószínűleg több ezer tonnáról van szó évente). Ugyanígy a hasonló nagyságú, de gyanús takarmánnyal kapcsolatban nem álló populációban előforduló Kreutzfeld-Jacob kór általi halálesetek számának ismeretében tudnánk értelmezni a hazai megbetegedések számát. A betegség kialakulása ugyanis nem kizárólag kergemarha fogyasztása nyomán jöhet létre, így a hazai 150 haláleset (Kreutzfeld-Jacob kór) nem jelenti feltétlenül beteg szarvasmarhák jelenlétét és a jövőt illetően sem ad okot aggodalomra. Bűnözéssel, bűncselekményekkel kapcsolatos témák A vizsgált 26-ból négy riportban (lakásmaffia, uráncsempészet, terápia, gyilkosság egy TVműsor miatt) egy bűncselekmény vagy bűncselekmény-sorozat volt a téma. A Terápia és a Gyilkosság egy TV-műsor miatt c. riportokban véleményformáló, illetve félrevezető elemeket lehetett felfedezni. A Terápia címet viselő riport egy csalássorozat károsultjait mutatta be. A cím és a riportbeharangozó megtévesztő volt, mivel a műsorvezető bevezetőjében foglaltakkal ellentétben szó sem volt betegek számára kínált ilyen-olyan terápiáról a riportban. Nem a kínált gyógymódokkal kapcsolatban merült fel kétely, hanem a csaló által biztosított intézményi működés feltételeivel kapcsolatban. A szélhámos ingatlanbefektetés céljából kért kölcsön, nagy profit ígéretével. A riportban szereplő konkrét károsultak egyike sem beteg, és egyike sem terápiára fizetett ki pénzösszegeket, ezért mindenesetre meglepő, hogy a műsor készítői az említett címmel és beharangozóval látták el a riportot. A gyilkossági eset kapcsán, melynek hátterében egy televíziós műsor állt, készült riport végén sajátos tanulság hangzott el a riportkészítők részéről: a szenvedélyeket talán két csoportra lehet osztani: vannak káros és vannak szükséges szenvedélyek, mert addig, amíg a cigaretta, az alkohol és a drog nélkül lehet élni tehát ezek a káros szenvedélyek addig a szükséges szenvedélyek, mint például a számítógép és a televízió beépültek a hétköznapjainkba és fontosak számunkra (19:56:06). Szenvedéllyé válva a televízió nézés éppen úgy lehet káros jellegű, mint a felsorolt káros szenvedélyek. A televíziózás fontosságának hangsúlyozására vajmi kevéssé alkalmas ez az érvelés, mely a TV nézés szenvedéllyé válását szükségesként értékeli. 18

Bulvár jellegű témák A vizsgált 26 tudósítás elhanyagolható arányban tartalmazott teljes mértékben (öt eset) bulvár témákat (Liliputi, Romantic együttes vízumbotránya, szexhajó a Dunán). A roma együttes vízumbotrányáról készült riport egyoldalúan közelítette meg a problémát: a nagykövetség illetékese csak általánosságban nyilatkozott a vízumkiadásról, a konkrét ügyről nem beszélt, az együttes tagjai azonban részletekbe menő módon taglalták az esetet. A döntéssel kapcsolatban faji előítéletből fakadó diszkrimináció lehetőségét vetették fel a riportban, amit a telefonos szavazás eredménye, a nézők véleménye is alátámasztott. A szexhajóról készült riport a magyarok szexuális szokásait, szexuális kultúráját értékelte más európai országokénál maradibbnak, mindezt a szexiparban érdekelt személyek nyilatkozataira alapozva. A fentiek alapján elmondható, hogy a Napló riportjaiban a témától függetlenül számos példát találtunk a véleményformálásra és a manipulációra. A riportok számát tekintve a legnagyobb arányban a bulvár jellegű témák (66,7%) és a politikai témák esetében (62,5%) találkozhattunk az objektivitást és a tárgyilagos bemutatást nélkülöző riportokkal, ezt követték a politikához köthető társadalompolitikai témájú riportok (57,1%), végül pedig a bűnözéssel kapcsolatos riportok (50%). A legfeltűnőbb tendencia a belpolitikai témájú riportok esetében érhető tetten, amely egyetlen kivétellel (Doszpot) a kormányzati pártok tevékenységét elmarasztaló hangvételt képviselt. Ugyancsak a kormányzat tevékenysége, illetve a hatalmi, döntéshozó szervek működése jelent meg negatív színben a társadalompolitikai témájú riportok többségében. Ezen túlmenően, a vizsgált időszakban a Napló a Doszpot Péter képviselőjelöltségéről készült riporton kívül, egyáltalán nem foglalkozott az ellenzék pártjait érintő politikai eseményekkel, kérdésekkel (annak ellenére, hogy történtek ilyenek szép számmal). A műsor ezért joggal elmarasztalható a pártatlanság és objektivitás hiánya miatt, csakúgy, mint annak tükrében, miszerint politikai magazinműsorként definiálja magát, e kívánalomnak azonban csak ritkán tesz eleget. 19

Összefoglalás A többszintű vizsgálat nyomán összességében megállapítható, hogy a TV2 Napló c. heti politikai magazin riportjai jelentős részében megtalálhatóak a véleményformálás elemei, ami különösen szembetűnő a politikával kapcsolatos témafelvetések esetén. A telefonos szavazás kérdéseinek jelentős része sugalmazott, a szavazás eredményéből leszűrt tanulságok, megállapítások nem állják meg a helyüket. A merész állítások, téves következtetések a legtöbb esetben kereskedelmi sajátosságként kerültek felszínre, azaz céljuk leginkább a műsor eladhatóságának biztosítása volt. Bár a Napló heti politikai magazinként jegyzett műsor, politikai témákkal elvétve találkozhattunk. Számos alkalommal bulvár jellegű, illetve politikához egyáltalán nem kötődő kérdéseket dolgoztak fel, tartottak fontosnak, és elsiklottak az aktuális, vezető politikai események mellett. A megjelenő politikai témák esetében azonban igen szembetűnő volt az egyoldalú témaválasztás és interpretálás. A politikával kapcsolatos témák esetén kizárólag a kormánykoalíció egyik tagjával (FKgP) kapcsolatban tettek fel kérdést, a riportokban is túlnyomó többségben a kormánypártok tevékenysége került reflektorfénybe, mely minden esetben negatív kontextusban jelent meg. A bemutatási módszer által hordozott üzenet rendszerint igazolódott a szavazás szintjén is. A Napló által felhasznált műsorszerkesztési elvek és módszerek sok esetben nem teszik lehetővé az objektív és tárgyilagos tájékoztatást. Ugyancsak e műsorszerkesztési elvek és módszerek, az egyoldalú politikai témaválasztás és a pártatlanság hiánya nem teszi indokolttá a Napló politikai magazinként való szerepeltetését. 20