Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum KATONA JÓZSEF SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS FELNŐTTOKTATÁSI GIMNÁZIUMA

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum KATONA JÓZSEF SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS FELNŐTTOKTATÁSI GIMNÁZIUMA OM: 20303 38 Budapest, Váci út 07. PEDAGÓGIAI PROGRAM 206 HATÁLYBA LÉPÉSE: 206.09.0

TARTALOM BEVEZETŐ... 8. Az iskola küldetésnyilatkozata... 9.2 A program alapvető jogi alapjai...0.3 Az iskola adatai....4 Iskolánk rövid története...5.5 Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete...6.5. Szerszámkészítő 3 éves szakiskolai képzés...7.5.2 Gépészet ágazati szakközépiskolai képzés...7.5.3 Gépészet ágazati szakgimnáziumi képzés...7.5.4 Informatika ágazati szakközépiskolai képzés...8.5.5 Informatika ágazati szakgimnáziumi képzés...8.5.6 Ügyvitel ágazati szakközépiskolai képzés...8.5.7 Ügyvitel ágazati szakgimnáziumi képzés...8.5.8 Felnőttoktatás...9.6 Az iskola környezete...20.7 Az iskola tanulói közössége...2.8 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere...22 2 NEVELÉSI PROGRAM...23 2. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai...23 2.. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei...23 2..2 Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink...25 2..3 Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelésoktatása érdekében...25 2.2 Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai...29 2.2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai...30 2.2.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai...32 2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...32 2.3. A személyiségfejlesztés területei...33 2.4 Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok...34 2.4. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai...34 2.4.2 Az iskola egészségnevelési elvei...39

2.4.3 Tanórai foglalkozások...40 2.4.4 Mindennapi testedzés testnevelés...40 2.4.5 Tanórán kívüli foglalkozások, programok...40 2.4.6 Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok...4 2.4.7 Iskolai ebédlő, büfé...42 2.4.8 Az iskola környezeti nevelési elvei...42 2.4.9 A környezeti nevelés rövidtávú céljai...42 2.4.0 Tanórai foglalkozások...43 2.4. Tanórán kívüli foglalkozások, programok...43 2.5 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv...44 2.5. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása...44 2.5.2 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítási formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési módjai:...44 2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...44 2.6. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők 44 2.6.2 Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók...45 2.6.3 Sajátos nevelési igényű tanulók...45 2.6.4 Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás...5 2.6.5 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...52 2.6.6 Koordinációs együttműködés...52 2.6.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program...53 2.6.8 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek...53 2.6.9 Fejlesztőpedagógiai Műhely...54 2.7 Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok..55 2.7. A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti formái, lehetőségei...56 2.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái...57 2.8. A tanulókkal való kapcsolattartás formái...57 2.8.2 A szülőkkel való kapcsolattartás formái...58 2.8.3 Partnerekkel való kapcsolattartás formái:...60 3

2.9 A tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei...60 2.9. Tanulmányok alatti vizsgák...60 2.9.2 Alkalmassági vizsga...60 2.9.3 A vizsgaszabályzat célja:...60 2.9.4 A vizsgák lebonyolításának rendje:...60 2.9.5 A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény azon tanulóira, aki(t)...64 2.9.6 Vizsgák iratkezelési rendje...64 2.9.7 A vizsgák értékelési és minősítési rendje...64 2.9.8 Év végi vizsgák minimum követelményei...65 2.0 A felvétel és az átvétel helyi szabályai...65 2.0. Átvételi eljárás rendje...65 2.0.2 A felvételi eljárás rendje...66 2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 67 3 HELYI TANTERV...68 3. A választott kerettantervek megnevezése, jellemzői...68 3.. Tantárgyi tantervek...69 3..2 Óratervek...72 3.2 Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai...86 3.2. Tantárgy és foglalkozás választás rendje:...86 3.2.2 Tanulószobai foglalkozásokra történő jelentkezés: (Ktv. 53. (3.))...86 3.3 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai...87 3.4 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei...87 3.4. Tanórán kívüli foglalkozások...88 3.5 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...88 3.6 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai...90 4

3.7 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja...9 3.8 A tanulók fizikai állapotának mérése, annak módszerei...9 3.9 Érettségi vizsgatárgyak...95 3.0 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése...96 3.0. Ellenőrzés...96 3.0.2 Értékelés...96 3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai...98 3.. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje98 3..2 Az otthoni felkészülés szerepe...99 3..3 Az otthoni felkészülés formái...99 3..4 Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése...99 3..5 Az otthoni felkészülés ellenőrzése...99 3..6 Az otthoni felkészülés koordinációja... 00 3.2 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 00 3.2. A tanulók jutalmazása:... 00 3.2.2 A magatartás és szorgalom jegyek megállapításának elvei: A tanulók magatartása és szorgalmának értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái... 0 3.3 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei... 03 3.4 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 04 3.5 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 05 3.6 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek... 07 3.6. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek... 07 3.6.2 A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek... 07 3.6.3 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek... 09 3.7 Középszintű érettségi vizsga témakörei... 0 3.7. A 92. (3.) évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik.0 3.7.2 Magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi témakörök... 3.7.3 Történelem középszintű érettségi témakörök... 2 5

3.7.4 Emberismeret és etika... 3 3.7.5 Matematika középszint érettségi témakörök... 6 3.7.6 Idegen nyelv középszintű érettségi témakörök... 8 3.7.7 Fizika középszintű érettségi témakörök... 20 3.7.8 Informatika középszintű érettségi témakörök... 22 3.7.9 Testnevelés középszintű érettségi témakörök... 23 3.7.0 Biológia középszintű érettségi témakörök... 24 3.7. Földrajz középszintű érettségi témakörök... 25 3.7.2 Kémia középszintű érettségi témakörök... 27 3.7.3 Ügyviteli alapismeretek középszintű érettségi témakörök... 29 3.7.4 Gépészeti alapismeretek középszintű érettségi témakörök... 32 3.7.5 Informatikai alapismeretek középszintű érettségi témakörök... 34 3.7.6 Művészettörténet... 35 3.7.7 Tantárgyi kulcskompetenciák... 36 3.7.8 Osztályfőnöki óra keretében... 43 3.7.9 Magyar irodalom... 45 3.7.20 Magyar nyelvtan... 50 3.7.2 Történelem... 53 3.7.22 Emberismeret és etika... 53 3.7.23 Matematika... 57 3.7.24 Angol, német, orosz nyelv... 59 3.7.25 Fizika... 6 3.7.26 Informatika... 62 3.7.27 Testnevelés és sport... 64 3.7.28 Biológia... 65 3.7.29 Földünk és környezetünk... 67 3.7.30 Kémia... 69 3.7.3 Rajz és vizuális kultúra... 7 3.7.32 Ügyviteli alapismeretek... 74 3.7.33 Gépészeti alapismeretek... 80 6

3.7.34 Informatikai alapismeretek... 85 3.7.35 Művészetek... 89 4 SZAKMAI PROGRAM...90 4. Az iskola szakképzési rendszere... 90 5. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében... 22 5.2 Szakmai gyakorlati képzés... 22 5 ZÁRÓ DOKUMENTUMOK...222 5. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala... 222 5.2 Záró rendelkezések... 222 5.3 Az iskolaegészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról... 223 5.4 A pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadta és véleményezte:... 224 7

BEVEZETŐ "Csak akkor várhatni sikert, ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszerezzük s a tudományokat is számunkra gyümölcsözővé tesszük." Széchenyi István A közoktatásról szóló 993. évi LXXIX. törvény folyamatos változásai, valamint a 20ben megfogalmazott új Nemzeti Köznevelési törvény, a Szakképzési törvény, és a szakmai képzési követelmények (OKJ) változása az oktatásinevelési intézmények számára elengedhetetlenné teszik, hogy folyamatosan megújítsák, módosítsák, korszerűsítsék pedagógiai programjukat és ennek részeként helyi tantervüket. Iskolánk nevelőtestülete és vezetése számára kiemelten fontos a pedagógiai program felülvizsgálata és aktualizálása a mindenkori törvényeknek megfelelően. Az Nkt. és a szakképzésről szóló törvény módosítása alapján a szakképzést érintő legfontosabb változások: A Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepció és az erről szóló Kormánydöntés megnyitotta a lehetőséget a szakképzésről szóló 20. évi CLXXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Szt.), valamint az Nkt.nak egyidejű és összehangolt módosítására. Az iskolatípusok átalakítása mellett 205. július jével új fenntartói szerkezetet vezetett be, amelyben a szakképző iskolák a gazdaság, valamint az oktatási rendszer összehangolt fejlesztését valósíthatják meg. Szembe kell néznünk önmagunkkal, iskolánk múltjával, hagyományaival, az eddigi változások eredményével. Az Intézményi önértékelés keretében iskolánk tanárai, diákjai, szülői szervezete segítségével értékeljük, múltunkat, jelenünket. A feldolgozott adatok sokat segítenek önmeghatározásunk és jövőképünk megfogalmazásában, az önértékelés, pedagógiaiszakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés megvalósulásában. Kikérjük a velünk kapcsolatban álló szakmai szervezetek vállalatok, egyesületek, felsőoktatási intézmények véleményét munkánkról, végzett tanulóink felkészültségéről. Megkérdezzük elvárásaikat, és megkeressük a közös együttműködés lehetőségeit. Mindezek alapján kiegészítjük és módosítjuk a pedagógiai programunkat, ami megítélésünk szerint a XXI. század elvárásainak megfelelő egységes, ágazati képzést folytat, alapvetően biztosítva a vonzáskörzetben élők igényes középiskolai oktatását, a többcélú, ágazati oktatást, gépészet, informatika, és ügyvitel ágazatokban, a felnőttek iskolarendszerű oktatása az ágazati szakközépiskolai és a szakiskolások középiskolájában érettségire felkészítő oktatását, szakképzését, átképzését, továbbképzését, az esélyegyenlőtlenséggel érkezők rövidebbhosszabb távon történő célba juttatását. Bízom benne, aki elolvassa, pedagógiai programunkat legyen az bárki, meggyőződhet arról, hogy iskolánk nevelőtestülete és vezetése átgondolt, "tanulóközpontú", igényes oktatónevelő munkát folytat, szorosan együttműködve a diákok, szülők közösségével, szakmai szervezetekkel. Budapest, 206. augusztus 3. Móricz Katalin Igazgató 8

. Az iskola küldetésnyilatkozata Alapvető feladatunk, hogy tanítványainkat olyan szellemben és módon neveljük, oktassuk, hogy alkalmasak legyenek a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, a kor színvonalán álló általános és szakmai ismeretek elsajátítására és alkalmazására, alkotó és kritikus gondolkodásra, önálló világnézet kialakítására. Iskolánk összetett középiskola, melynek elsődleges feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Az ismeretközvetítés tanulóközpontú, magas színvonalú, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka folyik. Az iskolai oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélő, művelt állampolgárokat képezünk. Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat ad az ország számára. Fentieknek megfelelően pedagógiai munkánk középpontjába a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének sokoldalú fejlesztését helyezzük. Hagyományainknak megfelelően kiemelt szerepet szánunk a tehetséges tanulókkal való foglakozásnak. A szakképzésben elsősorban a magasabb kvalifikációt adó felsőfokú szakképzéseket részesítjük előnyben. Munkánk során figyelembe vesszük az intézménnyel szemben támasztott minőségi elvárásokat. Törekszünk az intézményi munka hatékonyságának folyamatos javítására annak érdekében, hogy tanulóink minőségileg garantált, a felemelkedés esélyeit biztosító oktatáshoz, neveléshez, munkaerőpiaci orientáltságú szakmai képzéshez jussanak. Elengedhetetlennek tarjuk a nevelő oktató képző munka partnerek számára történő átláthatóságát, a sokoldalú partneri igényeknek való megfelelést.... Intézményi jövőkép Modern, megújulásra kész, az európai normákat szem előtt tartó, országosan elismert, ugyanakkor széles körű szolgáltatást nyújtó intézménnyé szeretnénk válni, amely biztosítja tanulóinak az esélyegyenlőséget, valamint az egyéni igényeket is a lehető legteljesebb mértékben tolerálja. Olyan intézménnyé, amelyben a szakmai felkészültség és az igényes munkavégzés a meghatározó, amelynek legfőbb összetartó ereje a MI tudat, legfőbb erénye a képességeken alapuló minőségi munka méltó megbecsülése. Olyan intézménnyé, amely ápolja hagyományait, épít munkatársai tapasztalataira, amelyben követelmény a sokrétű magas fokú felkészültség, amelyet együttműködésre kész elkötelezett vezetők irányítanak a vonatkozó törvények és jogszabályok szellemében. 9

Ez az intézmény kezdeményező és vállalja az úttörő szerepet. Mentes az előítéletektől, a szervezetlenségtől, tanult a múlt hibáiból, és a felmerülő problémáit belső erőből, munkatársai aktív és szakszerű tevékenysége nyomán képes rövid idő alatt a minőségügyi követelmények alkalmazásával megoldani..2 A program alapvető jogi alapjai Az iskola pedagógiai, nevelési és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok szem előtt tartásával készült: A 20. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről, a Szakképzésről szóló 20.évi CLXXXVII. törvény, a Kormány 229/202. (VIII.28) rendelete a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet, az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról 00/997. (VI. 3.) Korm. rendelet, 50/202. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről, 5/202. (XII. 2.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 0/202. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a tanév rendjéről évenként kiadott rendelet jelen esetben a 2/206. (VI. 27.) EMMI rendelet a 206/207. tanév rendjéről 20/202. (VIII.3.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 26/997 (IX. 3) NM rendelete az iskolaegészségügyi ellátásról, 6/2004 (V. 8) OM GYISM együttes rendelete az iskolai sportrendezvényekről, 48/202. (XII. 2.) EMMI rendelet a Pedagógiaiszakmai szolgáltatásokról, 5/203. (II. 26.) EMMI rendelet a Pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről, 32/202. (X. 8.) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 6/203. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 277/997.(XII.22) számú Korm. rendelet a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus szakvizsgáról, 326/203. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról az egészségügy évtizedének Johan Béla Nemzeti programja, OM Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez, OM Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez, az iskolai Nevelési Pedagógiai és Képzési Program tartalmát a Köznevelési törvény 26. a alapján határozzuk meg, 0

.3 Az iskola adatai Költségvetési szerv: Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Költségvetési szerv székhelye: 39 Budapest, Váci Út 7983. A köznevelési intézmény fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium Székhelye: 05 Budapest, József nádor tér 24. Középirányító szerv: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Székhelye. 085 Budapest, Baross u. 52. A tagintézmény neve: Budapesti Gépészeti szakképzési Centrum Katona József Szakközépiskolája Szakiskolája és Felnőttoktatási Gimnáziuma A tagintézmény székhelye: Budapest XIII. Váci út 07. A köznevelési intézmény típusa: többcélú köznevelési intézmény A köznevelési intézmény alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: gimnáziumi nevelésoktatás, szakközépiskolai nevelésoktatás, szakiskolai nevelésoktatás, felnőttoktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai neveléseoktatása. OM azonosító: 20303 A költségvetési szerv jogelőd szerve: Klebersberg Intézményfenntartó Központ (05 Budapest, Nádor u.32.) Fővárosi Szakképzési és Ellátási Osztály (Bp. Fehérvári út 0.) Átszervezésből adódó közvetlen

jogelődje(i): Móricz Zsigmond Műszaki Középiskola, Szakiskola és Radnai Béla Közgazdasági Tagozata (Bp. XIII., Vág u. 24.) Közgazdasági Szakközépiskola (Bp., XIII. Gömb u. 25.) Az oktatási intézmény alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata Budapest V., Városház u. 9. A költségvetési szerv besorolása, gazdálkodással összefüggő jogosítványai: Jogállása: A szakképzési centrum a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint önállóan gazdálkodik A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Budapest A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének felső határa: A szakképzési centrum vállalkozási tevékenységének felső határa a költségvetési szerv módosított költségvetési kiadási előirányzatainak a 30 %a. Iskolatípusonként az évfolyamok száma: iskolatípus évfolyamok száma Szakiskolai képzés közismereti oktatással 3 3 Szakiskolások érettségire felkészítő szakközépiskolája 2 4 Szakközépiskola ágazati szakmai érettségire felkészítő szakasza 4 5 Szakközépiskola ágazati szakmai érettségire felkészítő szakasza nyelvi előkészítő évfolyammal 5 6 Szakközépiskola szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza ágazaton belüli szakképesítések esetén 7 Szakközépiskola szakképesítés megszerzésére 2 2

felkészítő szakasza ágazaton kívüli szakképesítések esetén 8 Szakközépiskola és szakiskola szakképesítés ráépülés megszerzésére felkészítő szakasza 9 Gimnázium ( kifutó rendszerben) 4 0 Szakgimnáziumi ágazati képzések 4 Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám feladatellátási helyenként Feladatellátási helyek Nappali rendszerű iskolai oktatás, Nem nappali rendszerű a nappali oktatás munkarendje felnőttoktatás férőhelye szerinti felnőttoktatás férőhelye Budapest XIII. Váci út 07. 000 900 Szakmai képzés Ágazat: Gépészet, Informatika, Ügyvitel Szakmacsoport: Gépészet, Informatika, Közlekedés, Ügyvitel (kifutó) Új osztályok, ágazaton belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló nemzeti vagyon Budapest XIII. kerület 2625/2 helyrajzi szám alatt felvett, 2.435 m 2 területű, valóságban Budapest XIII. Váci út 07. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint. 3

A köznevelési intézmény feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel az oktatási ágazathoz alapított gazdasági szervezet gyakorolja a gazdasági szervezetek mindenkor hatályos alapító okiratában rögzítetteknek megfelelően, a közte és a költségvetési szerv között létrejött együttműködési megállapodás figyelembe vételével. Az köznevelési tagintézmény vezetőjét (igazgatóját) a szakképzési centrum nyilvános pályázat útján határozott időre bízza meg. A foglalkoztatottakat a Nemzetgazdasági Minisztérium közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza. 4

.4 Iskolánk rövid története Mottó: Aki újjá épít, az a múlt jegyében együttműködik az idővel, megragadja vagy átalakítja annak szellemét, állomásokként segíti a jövőben a vezető útját, az megtalálja a kövek mögött a források titkát. Alapítási éve 952. 2 sz. Szakmunkásképző Intézet az MTH irányítása alatt, majd 968tól 2. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola a MÜM irányítása alatt. 980tól 2. sz. Katona József Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola. 986ban indult a szakközépiskolai képzésre épülő 4+es rendszerű technikusképzés. Az ötödik év elvégzése után technikus képesítést kaphattak a tanulók a gépészeti szakmacsoportban. 990ben kezdődött gimnáziumi oktatásunk, majd 996ban fuzionáltunk a Gömb utcai Közgazdasági Szakközépiskolával bővítve ezzel iskolánk képzési profilját az ügyviteli szakmacsoporttal. 985 ben iskolánk egyesült a Dolgozók Bánki Donát Szakközépiskolája Esti Tagozatával, megteremtve az alapját az iskolánk szerkezetébe és képzési célrendszerébe szervesen illeszthető felnőttoktatásnak, annak további fejlesztésének lehetőségét. A Fővárosi Közgyűlés 2004. évben határozott, hogy a Móricz Zsigmond Műszaki Középiskola, Szakiskola és Radnai Béla Közgazdasági Tagozata fuzionál iskolánkkal, így bővült a 2005. évtől iskolánk képzési profilja az informatikai szakmacsoportos képzéssel. A szakmai képzés racionalizálása valamint a korszerű szakmai gyakorlati képzés megteremtésének érdekében a Fővárosi Közgyűlés pályázat elnyerésével megalapította az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképzési Központot (ÉPTISZK), melynek iskolánk tagja volt. 2008. július jétől a Károlyi Gazdasági TISZKnek is a tagiskolája voltunk megszűnéséig. 2008. július jétől alapozó képzést folytathatunk közlekedés szakmacsoportban is a gépészeti, informatikai és ügyviteli szakmacsoportok mellett. 20ben a Fővárosi Közgyűlés racionalizálási programja révén megszüntette felmenő rendszerben a nyelvi előkészítős osztályokat, amit fájó szívvel, de tudomásul vettünk. 202ben az iskola elnevezése is racionálisan egyszerűsödött, de ez a név, ha lehet, még pontosabban fejezi majd ki intézményünk fő profilját, hogy érettségi vizsgára készítsen fel a fiatalokat. 203. január 0jétől köznevelési intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként működik tovább. 5

203 szeptemberétől ismét indulhat az ügyviteli képzés. További feladatokat is kaptunk. Indíthatunk szakiskolai és szakképzős osztályokat. 205.07.0től iskolánk új fenntartója a Nemzetgazdasági Minisztérium. A megalakult szakképzési centrumok közül a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrumhoz sorolták be iskolánkat, így a 205206os tanévet tagintézményként kezdtük el. Az elmúlt 64 év alatt így jutottunk el jelenlegi szervezeti felépítésünkig, amikorra is kiszínesesedett, folyamatosan gazdagodott iskolánk képzési profilja, híven megőrizve és nem feledve a hagyományokat, azaz, hogy mely gyökerekből fejlődött ki e sokrétű képzési tevékenység. Büszkén adhatunk számot arról, hogy egy sikeresen működő, többcélú középiskola viseli a magyar reformkor nagy alkotójának, Katona Józsefnek a nevét. Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen reagált az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori, újonnan megfogalmazott követelményekhez. Pedagógiai hitvallásunkban a nevelés és oktatás, szakmai képzés mindig azonos értéket képviselt, a tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemiség, és a vállalkozó kedvű, hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitása a garanciája a XXI. elvárásainak megfelelő új típusú iskola kialakításának..5 Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete Iskolánk többcélú intézmény, alapvetően az alábbi képzési profilokkal: Szakközépiskola Gépészet ágazati Gépészet szakgimnáziumi képzés Informatika ágazati Informatika szakgimnáziumi képzés Ügyvitel ágazati Ügyvitel szakgimnáziumi képzés Szerszámkészítő 3 éves szakközépiskolai képzés Érettségi utáni szakképzések: 54 48 0 000 CADCAM informatikus OKJs képzés tervezet beszámítás/ráépülés NR 2/4. 54 48 0 CADCAM informatikus OKJs képzés tervezet NR /3 54 48 02 Gazdasági Informatikus OKJs képzés tervezet beszámítás/ráépülés NR 5/3 54 52 03 Gépgyártástechnológiai Technikus OKJs képzés tervezet beszámítás/ráépülés NR 5/3 54 346 03 Irodai titkár NR /3 54 23 05 Szoftverfejlesztő OKJs képzéstervezet beszámítás/ráépülés NR 5/3. 54 346 02 Ügyviteli titkár OKJs képzéstervezet beszámítás/ráépülés NR 5/3. Felnőttoktatás középiskola : nappali rendszerű képzés: (ún. ifjúsági osztályok) felmenő jelleggel és majd kifutó szakközépiskolai képzés informatikai ágazat felmenő jelleggel szakiskolát végzettek középiskolája 6

felmenő jelleggel szakgimnáziumi képzés informatikai ágazat esti rendszerű képzés: kifutó jelleggel gimnáziumi típusú középiskola felmenő jelleggel és majd kifutó szakközépiskolai képzés informatikai ágazat felmenő jelleggel szakiskolát végzettek középiskolája felmenő jelleggel szakgimnáziumi képzés informatikai ágazat érettségi utáni szakképzések: Szakképzések a felnőttoktatási tagozaton: 54 482 0 IT mentor OKJs képzés FE /3. 54 345 02 Non profit menedzser OKJs képzés FE /3. 54 48 02 Gazdasági Informatikus OKJs képzés FE /3. 54 52 03 Gépgyártástechnológiai technikus OKJs képzés FE /3. 54 346 03 Irodai titkár OKJs képzés FE /3..5. Szerszámkészítő 3 éves szakiskolai képzés A szakiskolában egységes szakmai oktatás folyik a 9. évfolyamokon tanulók számára. Szerszám és készülékgyártási, üzemeltetési, karbantartási feladatok ellátásában történő jártasság megszerzése mellett a szakmai vizsgára történő felkészítés a legfontosabb cél..5.2 Gépészet ágazati szakközépiskolai képzés A képzés legfontosabb feladata, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 9. évfolyam után 70 óra, a 0. évfolyam után 05 óra, a. évfolyam után 40 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A szakközépiskolai képzésben részt vevők ma egy olyan szakmai érettségit kapnak a kezükbe a negyedik tanév végén, amely munkakör betöltésére is alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a közismereti tárgyak mellett gépészeti ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Fémtermék összeszerelő. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt történő gépészeti képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon elsajátítandó forgácsolási, gyártástervezési és karbantartási alapismeretek gyakorlati alkalmazását..5.3 Gépészet ágazati szakgimnáziumi képzés A képzés legfontosabb feladata, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 0. évfolyam után 40 óra, a. évfolyam után 40 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A szakközépiskolai képzésben részt vevők ma egy olyan szakmai érettségit kapnak a kezükbe a negyedik tanév végén, amely munkakör betöltésére is alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a közismereti tárgyak mellett gépészeti ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Gyártósori gépkezelő, gépszerelő. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt történő gépészeti képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon elsajátítandó forgácsolási, gyártástervezési és karbantartási alapismeretek gyakorlati alkalmazását. 7

.5.4 Informatika ágazati szakközépiskolai képzés A négy éves képzés során a kötelező érettségi tantárgyak mellett (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) a szakmai érettségire történő felkészítés is folyik. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 9. évfolyam után 70 óra, a 0. évfolyam után 05 óra, a. évfolyam után 40 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A közismereti tárgyak mellett informatikai ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Számítógépes karbantartó. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt történő informatikai képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon elsajátítandó, gazdasági adatbázisokat kezelő, speciális projekttervező, vállalati információs és számviteli rendszereket segítő szoftverek gyakorlati alkalmazását..5.5 Informatika ágazati szakgimnáziumi képzés A képzés legfontosabb feladata, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 0. évfolyam után 40 óra, a. évfolyam után 40 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A közismereti tárgyak mellett informatikai ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Informatikai asszisztens. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt történő informatikai képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon elsajátítandó, gazdasági adatbázisokat kezelő, speciális projekttervező, vállalati információs és számviteli rendszereket segítő szoftverek gyakorlati alkalmazását..5.6 Ügyvitel ágazati szakközépiskolai képzés 92. évfolyamon az oktatás leghangsúlyosabb része az ügyviteli ismeretekhez kapcsolódik. A képzés legfontosabb feladata, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 9. évfolyam után 70 óra, a 0. évfolyam után 05 óra, a. évfolyam után 40 óra összefüggő nyári gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A közismereti tárgyak mellett ügyviteli ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Adminisztrációs ügyintéző. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt az alapozó ügyviteli képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon elsajátítandó titkári ügyintézéssel, rendezvényés programszervezéssel és a hivatali kommunikációval kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazását..5.7 Ügyvitel ágazati szakgimnáziumi képzés 92. évfolyamon az oktatás leghangsúlyosabb része az ügyviteli ismeretekhez kapcsolódik. 8

A képzés legfontosabb feladata, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 0. évfolyam után 40 óra, a. évfolyam után 40 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A közismereti tárgyak mellett ügyviteli ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Ügyviteli asszisztens. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt az alapozó ügyviteli képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon elsajátítandó titkári ügyintézéssel, rendezvényés programszervezéssel és a hivatali kommunikációval kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazását..5.8 Felnőttoktatás A felnőttoktatási tagozaton a 6 év feletti fiatal felnőttek oktatása zajlik az 5/202. (XII. 2.) számú EMMI rendelet a Kerettantervekről, felnőttoktatásra vonatkozó 2. melléklete szakközépiskolai típusú kerettanterve alapján. A képzés része az informatikai és nyelvi képzés. (Lásd: fentebb Informatika ágazati szakközépiskolai képzés.) 206. 09.0től a tagozaton is 9. évfolyamban a szakgimnáziumi informatikai ágazagti képzés indulhat. (Lásd:fentebb Informatika ágazati szakgimnáziumi képzés) A képzés célja ha lehet, az előzetes iskolai végzettség beszámításával az érettségire történő felkészítés.(szakközépiskolai) Emelt óraszámban biztosítjuk a nyelvoktatást, mindkét idegen nyelvet figyelembe véve, illetve a másik 3 kötelező érettségi tárgyra való felkészülést, mint magyar nyelv és irodalom, történelem és matematika. Továbbá az 5/202. (XII. 2.) számú EMMI rendelet a Kerettantervekről 3. melléklete alapján folyik a Szakiskolát végzettek 2 éves középiskolai képzése. Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás: A hét 5 napján, délutáni tanítási időben, saját óratervünk alapján: 9. évfolyam( szakgimnáziumi) 0. évfolyam felmenő( a 9es szakgimnázium folytatása) 0. évfolyam induló (9ik évfolyam beszámítva, ill. különbözeti vizsga). évfolyam 2. évfolyam Valamint a szakiskolát végzettek középiskolájában a:. évfolyam 2. évfolyamon 9

Esti rendszerű oktatás: A hét 3 napján délutáni tanítási időben, saját óraterveink alapján: 9. évfolyam 0. évfolyam. évfolyam 2. évfolyam Valamint a szakiskolát végzettek középiskolájában a:. évfolyam 2. évfolyamon Érettségi utáni szakképzésben a: 3. és 4. évfolyamon.6 Az iskola környezete Az iskola jövőképének megfogalmazásakor a számos peremfeltétel mellett kiemelkedő jelentőségű az iskola mikro, és makro környezete, hiszen képzési szolgáltatásaink állandó megújításával harmonizálható a szűkebb, ill. tágabb értelemben vett rendszerhez történő illeszkedés, ami reális célt, feladatot és tartalmat ad képzési tevékenységünknek. Földrajzi adottságunkról elmondható, hogy iskolánk a XIII. kerületben található és a rendszerváltás óta eltelt időszakban egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legdinamikusabban, leggyorsabban fejlődő kerület. A nagyipar felszámolása, a gyárak megszűntetése, új kereskedelmi, és szolgáltató központok kialakulása alapvetően változtatta meg a kerület arculatát. Az új manhattan i negyed új munkalehetőséget kínál, de új, korszerűbb szakmai elvárásokkal és követelményekkel, ami egyértelműen hatott az oktatási, nevelési feladatainkra. Kiszélesedett a kerület vonzáskörzete, ami az észak pest megyei városok, települések számára, is fejlesztő hatású. Mindemellett új feltételeket jelentet új szakképzés átalakítási rendszerében elfoglalt helyzetünk. Az volt ÉPTISZK tagjaként, valamint 2008. július jétől a Gazdasági TISZK tagjaként részt vettünk a korszerű szakmai képzés megalapozásában, ill. a nevelő, oktató munka harmonizációjában. Ennek megfelelően úgy alakítottuk ki a szakmacsoportos alapozás belső tartalmát, hogy a TISZKek mint fogadó és a szakképzést koncentráltan végző iskolái a lehető legkedvezőbben és ésszerűbben be tudják számolni azt a képzés tartalmába és idejébe. Az új 205ös intézményi integráció, a szakképzés újabb átalakítása alapján intézményünk a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum tagintézményeként működik tovább. Sajnos a régi TISZK iskolák többsége másik centrumhoz került, így az eddigi jól működő kölcsönös képzési kapcsolatainkat más módon kell pótolnunk. Így igyekszünk megfelelni a Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepciónak és az erről szóló Kormánydöntéseknek, a gyorsan változó munkaerőpiac igényeinek. 20

Képzési kínálatunkban egyre növekvő szerepet játszik a fenti tendenciák alapján is a felnőttoktatás, ami a szakmai képzést és az érettségi megszerzését biztosítja összhangban az Életen át tartó tanulás pozitív szemléletével. Megítélésünk szerint az iskolavezetés és a nevelőtestület rendelkezik azzal a tapasztalattal és szakmai tudással, ami a számos és különböző elvárások, igények, követelmények közötti harmonizációt biztosítja, s teljesíti a feladatát igényes széleskörű általános műveltségű, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzésében..7 Az iskola tanulói közössége Diákjaink létszáma 783 fő. Szakközépiskolai nappali tagozaton jelenleg 393 fő, nappali tagozaton szakképzésben 55 fő, Felnőttoktatásban összesen 358 fő kezdte meg a tanulmányait. Kifutó gimnáziumi típusú képzésben 85 fő, szakközépiskolai képzésben 09 fő és szakiskolát végzettek középiskolájában 64 fő tanul. Létszámunk drasztikus csökkenése a demográfiai hullám és a szakképzés átalakulása következménye. Az iskola tanulóinak lakhely szerinti összetétele változó. A tanulók többsége 7580%a budapesti, főleg a XIII., III., IV., XIV., VII. kerületben lakók, fennmaradó részük Pest megyében Dunakeszi, Fót, Göd, Vác, ill. Solymár, Pilisborosjenő, Üröm, Pilisvörösvár, stb. élnek. A tanulók szüleinek 2530%a felsőfokú, kb. 50%a középiskolai, a fennmaradó rész általános iskolai, ill. szakmunkás végzettségű. A tanulók kevesebb mint fele él teljes családban, kb. 35%a az egyik szülővel (csonka családban), 0%a nevelőszülővel, kb. 0% egyéb (nagyszülő, rokon stb.). A szülők kb. 40%a figyel gyermekének továbbtanulására, aktív és együttműködő partnere az iskolának. A tanulók 40%a kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkezik. A tanulók 60%a a kedvezőtlen szociális és családi háttérrel folytatja tanulmányait, ami a gyermek és ifjúságvédelmi munkánknak kiemelkedő jelentőséget és fontosságot ad. Kedvezményes tankönyvellátásra a tanulók több mint 50%a jogosult. A tanulók pályaválasztási motivációi eltérőek. A szakközépiskolában jelentős részüket a szakma iránti rokonszenv, az érettségi megszerzése, a továbbtanulási szándék motiválja. A tanulóink kisebb részét a középiskola elvégzése, az érettségi kötelező megszerzése motiválja. A motiváció ilyen irányú hiánya komoly feladatot és munkát jelent az iskola nevelőtestülete számára. Egyéni foglalkozásokkal, nem tanórai foglalkozások szervezésével, ill. a meggyőzés különböző eszközeivel próbálkozunk a kellő motiváció elérésében. Felnőttoktatásban jelentkező tanulóinkat az érettségi megszerzése, a munkakörökre előírt követelménynek teljesítése motiválja. A lemorzsolódás nappali rendszerben átlagban 5 %, esti rendszerben 3035%, de ez többnyire a családi, munkahelyi háttérrel és nem a tanulmányi sikertelenséggel magyarázható. 2

.8 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Meghatározó a kapcsolatrendszerünk: a Nemzetgazdasági Minisztériummal a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrummal a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrummal és annak tagintézményeivel az illetékes minisztériumokkal az Oktatási Hivatallal a Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és Szakképzési Tanácsadó Intézettel a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel a Budapest Főváros Kormányhivatalával és Munkaügyi Központjával sikeres kapcsolatot építettünk ki a Magyar Gyors és Gépírók Országos Szövetségével. az Óbudai Egyetem tanárképzése is folyamatosan épít iskolánkra, több tanár szakos hallgató nálunk hospitál, ill. teljesíti tanítási gyakorlatát Kodolányi János Főiskola Andragógia szakos hallgatók rendszeresen iskolánkban töltik a gyakorlatukat, előadásokra, hospitálásokra járnak hozzánk. a kerületi önkormányzattal is törekszünk a kiegyensúlyozott együttműködésre. a vonzáskörzetben működő általános iskolákkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, közös előkészítőt szervezünk, részt veszünk pályaválasztási szülői értekezleteken, s a nyitott héten gazdag programokkal mutatjuk be iskolánk sokszínű tevékenységét. A kerületi önkormányzat által meghirdetett pályázatokon részt veszünk. meghatározó a kapcsolatunk a hasonló vagy ugyanolyan képzési célú szakközépiskolákkal. iskolánk kiemelt hangsúlyt fektet a szülőkkel történő együttműködésre. Jól működő szülői szervezet, iskolaszék biztosítja az állandó és rendszeres kapcsolatot az iskolavezetéssel, és tanárokkal. A rendszeres szülői értekezletek, általános szaktanári fogadóórák, az előre egyeztetett személyes beszélgetések aktív és problémafeltáró megoldó kapcsolatot jelentenek mind a szülők, mind a pedagógusok számára. bekapcsolódtunk ÖKO iskolaként az ÖKO Hálózatba. együttműködési megállapodás keretében különböző szervezetekkel a közösségi szolgálat teljesítése érdekében. a szakmai gyakorlati képzés területén széleskörű együttműködésre törekszünk a vállalatokkal, üzemekkel. A közös együttműködésnek köszönhetően folyamatosan korszerűsítjük szakképzésünk tartalmát a "piac" igényeinek, elvárásainak megfelelően. 22

2 NEVELÉSI PROGRAM A pedagógushit, mely inkább természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók! Németh László Az iskolánkban folyó nevelőoktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Alapelveink meghatározásánál meghatározóak az alábbi dokumentumok: Magyarország alaptörvénye 20. április 25. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Gyermeki Jogok Nemzetközi Chartája Diákjogi Charta Pedagógus Etikai Kódex Nemzeti Köznevelési Törvény Szakképzési törvény Közoktatási, és Szakképzési fejlesztési terv Fenntartói állásfoglalások, utasítások 2. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai 2.. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. A nevelési és oktatási folyamatban, tanórán kívüli foglalkozásokon, mindennemű együttműködésben alapvető értéknek tartjuk a humanizmust, egymás kölcsönös tiszteletét, a személyiségi jogokat az eltérő vélemények és nézetek toleranciáját. Tanítványainkat önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveljük. 23

Ahol lehetőség nyílik, kihasználjuk a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Építenünk a tanulók a gyakorlatban, a mindennapi életben megszerzett tudására, ismereteire. Óraterveinket és megvalósításukat reflektív módon elemezzük, logikára törekszünk. Tudatosan törekszünk a tanulók motiválására, aktivizálására. Célszerűen használjuk a digitális, online eszközöket. Iskolánk világnézetileg semleges, nem kötjük magunkat sem politikai, sem vallási, sem társadalmi filozófiai irányzatokhoz. Tanulóink számára viszont biztosítjuk a sokszínű tájékozódási lehetőséget, a különböző gondolati rendszerek megismerését, az egyes kérdések, témák többoldalú megközelítését. Tanulóink az Európai Unió polgáraként fogják diák és felnőtt életüket élni, törekedni kell arra, s biztosítunk minden lehetőséget, hogy magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Diákjaink legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák vallások iránt. Olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal, tudással gazdagodjanak, melynek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban is. Demokratikus iskolát működtetünk, de figyelembe kell venni, hogy az oktató nevelő tevékenység sajátos folyamat, érték és ismeretközvetítés, ellenőrzés és értékelés, a tanárszervező, vezető, irányító szerepének érvényesülnie kell. Olyan légkört teremtettünk, ahol diákjaink otthon érezhetik magukat, ahol a tanuló egyéni képességét figyelembe vesszük, ahol diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket és elvárásokat, ahol a diákokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. Iskolánkban jellemző a szeretetteljes és védettséget nyújtó tanárdiák viszony, ahol minden diák számíthat a pedagógus, iskolavezetés jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Figyelembe vesszük a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszünk változtatni előzetes tanítási terveinken. Differenciált oktatási és nevelési módszereink figyelembe veszik a tanulók személyiségét, és az egészséges, harmonikus személyiség kialakításával párhuzamosan az egyre nagyobb teljesítmény elérésére ösztönözzük őket. A nevelőtestület tevékenysége során kiemelt hangsúlyt kap a környezeti nevelés, az egészséges életmódra való nevelés, a természet, a társadalmi, a kulturális környezet védelmére, ápolására, fejlesztésére, illetve az a szenvedélybetegségek megelőzésének programjai, a rendszeres testedzés. Diákjaink és a nevelőtestület elé csak közösen vállalható célokat állítunk, s a közös tevékenységre, csapatmunkára építünk. Építünk a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszünk felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. A tanuló hibáit, tévesztéseit a tanulási folyamat részeként kezeljük. Visszajelzéseink, értékeléseink világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. Tanulók életkorának megfelelő szókészletet és kifejezéseket használunk, célunk megismerni a tanulók rétegnyelvét. Munkánk során, kommunikálva a visszajelzéseket higgadtan, körültekintően fogadjuk, tudatosan keressük a kritika megalapozottságát, a vitákon észérveket használunk. Kommunikációnk során a szerzett ismereteket felhasználjuk szakmai fejlődésünk érdekében (pl. ITK használata). Az online és digitális tananyagokat lehetőségünk szerint tanulmányozzuk, véleményezzük, teszteljük osztály vagy csoportkeretben. A különböző kommunikációs helyzeteket (pl. diákokkal, szülőkkel, kollégákkal folytatott beszélgetések, közösség előtti szereplések) elemzi, az elkövetett hibák javítására törekszik. 24

A tanítási órán ügyel a hanglejtésére, beszédtempójára, táblai, interaktív táblai munkájára. Ez utóbbiak esztétikusak, tartalmilag pontosak, érthetőek. Tisztában vagyunk szakmai felkészültségünkkel, személyiségünk sajátosságaival, és képesek vagyunk alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. 2..2 Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink 2..3 Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelésoktatása érdekében Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni. (SzentGyörgyi Albert) Az iskola a képzési célrendszerének megfogalmazásakor a múlt és jelen hagyományából, a jelenlegi képzési szerkezet és az új köznevelési törvényben megfogalmazott elvárásokból és követelményekből a helyi gazdasági környezet, valamint a munkaerőpiac által támasztott igényekből, a fenntartói racionalizálási program és a közoktatás fejlesztési tervének feltételrendszeréből kell kiindulni. Iskolánk többcélú intézmény, amely igényes középiskolai oktatást folytat, (nappali tagozaton 3 féle szakmai szakközépiskolai és a felnőttoktatási tagozaton középiskolai) preferálva az idegen nyelv, ill. informatika oktatását és amely az általános képzés kimeneti szintjeivel biztosítja a közös alapozású, differenciált szakképzési lehetőségeket.. Iskolánk korszerű középiskolaként, széles körű általános műveltséget nyújt, és egyenrangúan kezeli a közismereti tárgyakat, az ágazati és a szakmacsoportos alapozást, valamint a speciális szakmai képzést. Egyfelől felkészít az érettségire közép, ill. több választható tantárgy esetén emelt szinten így megteremti a továbbhaladás esélyét a felsőoktatási intézményekbe, valamint az OKJ, ill. a felsőfokú akkreditált szakképző évfolyamokra. Korszerű szakközépiskolaként, tanulóink az érettségi után felsőoktatási intézményekbe illetve szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek OKJs képzésekre. A felnőttoktatás keretén belül sokféle tanulmányi előélet figyelembevételével és integrálásával, lehetőséget adunk az érettségire történő felkészülésre, valamint szakképesítés megszerzésére. 25

Az új típusú modellünk szerkezetét a. sz. ábra szemlélteti. A képzések kimeneti szakmai képesítéseit, azt iskola jogi, szakmai jogosítványai, valamint a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. Az ábrán vázolt iskolai modell, képzési struktúráinak arányainak alakulását, a felülről jött intézkedések, a beiskolázási lehetőségek, a tanulók érdeklődése, valamint a munkaerőpiac igényeihez, elvárásaihoz igazodó beiskolázási program határozza meg. Igazodva a nemzeti öntudat megerősítéséhez részt kívánunk venni a Határtalanul pályázatokban.amennyiben sikeres pályázatot készítünk, vállaljuk a Nemzeti ÖsszetartozásHatártalanul! témanap megszervezését és lebonyolítását külön tervezet szerint. 26

FELNŐTTEK 6. ÉVTŐL ÉRETTSÉGI VIZSGA OKJ SZERINTI SZAKKÉPZÉSEK EGYETEM, FŐISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLA Szerszámkészítő (3 éves szakiskolai képzés) SZAKMAI VIZSGA Informatika ágazat szakgimnázium Gépészet ágazat szakgimnázium Ügyvitel ágazat szakgimnázium Informatika ágazat szakközépiskola Gépészet ágazat szakközépiskola Ügyvitel ágazat szakközépiskola 9. évf 0. évf. évf 2. évf Informatika ágazat szakgimnázium Szakközépiskola 02. évf., nappali rendszer, informatikai á Szakiskolások középiskolája, nappali rendszer 2 év Gimnázium, esti ( kifutó ) Informatika ágazat szakgimnázium Szakközépiskola 92. évf., esti rendszer, informatikai ágazat Szakiskolások középiskolája, esti rendszer, 2 év 27

.sz. ábra 28. sz. ábra

2.2 Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen reagált az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori, újonnan megfogalmazott követelményekhez. Pedagógiai hitvallásunkban 65 éve a nevelés és oktatás, szakmai képzés mindig azonos értéket képviselt, a tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemiség, és a vállalkozó kedvű, hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitása a garanciája a XXI. elvárásainak megfelelő új típusú iskola kialakításának. Alapvetően kreatív, értelmes, előítéletektől mentes, fegyelmezett magatartású, szavahihető, harmonikus személyiségű tanulók nevelésére vállalkozunk. Meghatározó célunk, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelt fontosságú értékeket elsajátítsák, ezek képviselete váljék bennük meggyőződéssé, határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. További feladatunk és célunk, hogy tanulóink a korszerű általános műveltség és szakmai ismeretek birtokában a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanulás területén sikeresen érvényesülhessenek, átkonvertálható tudással rendelkezzenek. Iskolánkban sokszínű választási lehetőséget biztosítunk, felkészítünk érettségi vizsgára, OKJs képzésekre, egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. A szociális hátránnyal, magatartási zavarokkal küszködő problémás tanulóknak is rövidebbhosszabb távon tudjuk biztosítani a megfelelő képzési cél elérését. Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkózatását, változatos módszerekkel biztosítjuk a tehetséggondozást. A tanulás egy része áttevődik az iskolai könyvtárba, az internet új információforrásként megkönnyíti az ismeretszerzést. A könyvtári órák megadják a könyvtári ismeretszerzés alapvető technikáját. Jelentős változást hozz a külső helyszín is, hiszen a tanulási színtér bizonyos órákon áttehető múzeumokba, kiállító termekbe vagy a szabadba. Ez segíti a tanulók önkifejezését, részvételét a kulturális életben, gazdagítja a fiatalok érzelemvilágát, fejleszti ízlésü(n)ket, esztétikai kifejezőképességüket. A 9. osztálytól kezdődően kiemelt feladatunk az önálló tanulás megtanítása, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása. Minden helyzetben igyekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására, megbeszélésére, a konszenzuson alapuló megoldásra. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy kiszámítható, és egy egységes értékelési rendszert alkalmazunk. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait és újak kialakítására törekszünk. Az iskolai élet, tanórai, tanórán kívüli foglalkozások meghatározó szereplője, aktív alakítója az iskolai diákönkormányzat. A közös együttműködés, az egymás iránt érzett megbecsülés, a közös feladatok felelőssége előkészíti diákjaink beilleszkedését a felnőtt társadalomba, a közösség iránti elkötelezettség érzésének kialakítására, felkészít a közösségi (társadalmi) munkamegosztásra. Céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 29