WILDNER ÖDÖN: A MŰEMLÉKEK GONDOZÁSA ÉS A ÁBORÚ udvalévő, hogy a háború rongál és rombol meglévő nagy értékeket, kezdve a legnagyobb értéktől : az embertől a vetésig, haszonállatig, épületekig. Rongál és rombol sokszor merőben vandalizmusból, y de legtöbbször kényszerűségből, a hadműve-» letek simább keresztülvitele érdekében, úgy a támadás, mint a védelem során. Közben fi persze néha nem kímélik az olyan értékeket y sem, amelyek pótolhatatlanok. Ilyenek a mű- V vészeti emlékek, amelyek unikumok. A kultúrértékek ilyen pusztítását fermészefi tesen a hadviselő nemzetek folyton egymás y szemére hányják mint barbárságuk bizonyí- tékáit. A megtámadott nemzet azután véde- kezik ; ha lehet, pozitív bizonyítékokkal. M Különösen sokat kellett hallaniok a maguk y ősi" vandalizmusáról a németeknek, annál az egyszerű oknál fogva, mert hadszínterük nagy része olyan területekre esett és esik fi (Belgium, Északfranciaország), amelyeken lépy ten-nyomon követik egymást a művészeti V emlékekben bővelkedő városok. Ezek egyikeid másika egészében valóságos művészeti múfi zeum, ahol minden lecsapódó gránát egy-egy y műremeket veszélyeztethetett. A németek azonban a támadásokat kellő értékükre redukálták, még pedig a náluk megfi szokott alapossággal. Kevéssel Belgium megy szállása után a német igazgatás azonnal meg- bízta lovag Falke berlini professzort, hogy gondosan vizsgálja végig és állapítsa meg az M okkupált területeken volt műemlékek háborúy okozta kárait. asonló feladatra hívta meg a hadvezetőség a megszállva tartott francia területekre nézve dr. Clemen titkos tanácsos, M tanárt. De az ellenszámláról is gondoskodni y kellett, t. i. annak a megállapításáról, mit pusztított az ellenség a központi hatalmak területén. Erészf elsősorban az oroszról van fi szó, aki bizonyára kevésbbé fog tudni védey kezni az oktalan vandalizmus vádja ellen, amelynek szomorú bizonyítékai Keletporosz- országban, Galíciában és hazánk egyes északi M részeiben láthatók. Galíciára nézve a bűny lajstrom összeírásával a műemlékek galíciai országos konzervátorát bízta meg a hadfi vezetőség, míg Keletporoszországra nézve a fi porosz eimatschutz-szövefség elnöke végezte y a károk összeírását. azánkban a Műemlé- kek Országos Bizottsága az orosz betörések V n következtében történt műemlékpusztítások és rongálások megállapítására Divald Kornélt küldte ki. Mindenképp aktuális volt tehát a műemlékek gondozására összehívott hadi gyűlés (Kriegstagung für Denkmalpflege), amelyet augusztus 28. és 29. napjaiban jellemzőieg Brüsszelben tartottak meg a németek monarchiánk és Svájc képviselőinek részvételével, báró Bissing tábornokezredes, Belgium német kormányzója protektorátusa alatt és jelenlétében. A tárgyalásokból, amelyek különben nemcsak a műemlékekkel, hanem városépítési, újraépítési problémákkal is foglalkoztak, érdekesnek tartjuk följegyezni a következőket: Dr. Clemen titkos tanácsos több mint két óráig tartó előadásában visszautasította Maeterlinck, Verhaeren és társainak az ententesajtóban felhozott ismeretes támadásait, s igazolni iparkodott, hogy a német hadvezetőség nem sértette meg a hágai konvenciót (27..). Egyenesen belekényszerítették ellenben a német hadvezetőséget Reims, Soissons, Ypres lövetésébe, amely városokat várszerű- Ieg megerősítettek, sőt éppen kathedrálisaikat és egyéb műemlékeiket tették hadműveleteik alapjává. asonló esetben hasonlóképp jártak el angolok, franciák is (Oudinot Róma ellen 1849, az angolok Delhi ellen 1857, Villeroy Brüsszel ellen 1695), de ebben a háborúban is (Dixmuiden elpusztítása az angolok által). Különben már békés időben a francia egyházpolitika és szekularizáció is sok művészi templomot kiszolgáltatott a romlásnak, amint ezt maga Maurice Barrés eléggé megvilágította. Megállapította Clemen, hogy a németek az elfoglalt helységek túlnyomó részét, különösen a művészeti nagy centrumokat, úgyszólván teljesen megkímélték, mert erre a hadviselés menete módot adott (Liège, Namur, Antwerpen, Möns). Evvel kapcsolatban Falke titkos kormánytanácsos, referens jelentette, hogy az okozott rongálásokat két kivétellel teljesen helyre lehet állítani. Így a louvaini híres St. Pierreszékesegyháznak csak a fedele égett le s két boltozata szakadt be, ugyancsak könnyen helyrehozható Dinant, Lier, Malines, Dendermonde, Walcourt művészi egyházainak károsodása. Érdekes, hogy a nehéz ütegek lövegeinek légnyomása is messze területre nagy károkat tett a templomok Uvegfestésű ablakaiban, mint pl. Malines- és Lierben. Pótolhatatlan veszteség azonban a louvaini egye- = 275 í*
2761. terni könyvtár és a dendermondei reneszánsz városház elpusztulása, de az utóbbit a belgák gránátjai gyújtották föl. Nagy veszteség a brüsszeli festőiskolának a beyghemi egyházban bennégett négy híres festménye. De semmit sem raboltak el, semmi sem veszett el bűnös úton az ötvösség, szobrászat vagy festészet ezer és ezer remekéből ; hála részben a belga, részben a német hatóságok előrelátó gondoskodásának. A német hatóságok eddig természetesen a szolgálatot tevő belga közegek őrizetében hagyták a pincékbe stb. elraktározott műremekeket és újra való Y I tf iíütwilí». Zutt A. R. : Meghívó. kiállításukat sehol sem követelték. A helyreállítási munkákat a németek már több helyen megindították, egyebütt ideiglenes védelmi intézkedéseket tettek (ideiglenes befedés stb.). A franciaországi károkról dr. Clemen kiküldött titkos kormánytanácsos számolt be. A front mögött súlyosan szenvedett Longwy, Longuyon, Rethel ; ellenben a műremekekben hasonlíthatatlanul gazdagabb Douai, Cambrai, Vallenciennes, St. Quentin, Laon, Noyon csaknem semmit. Lille vasúti negyede, St. Mihiel öreg apátsága és némely magánházai erősen megrongálódtak, nagyrészt francia gránátoktól, de a rekonstrukció könnyű. Magán a harci fronton, amely 5 10 km széles övet jelent, a helységek persze nagy pusztulásnak vannak kitéve, de ez is javult a hadtápvonalak biztosabb kialakulásával. A megszállott francia területeken a németek nincsenek abban a kedvező helyzetben, mint Belgiumban, ahol a műemlékek rendszeres védelmét már szervezték, annál az egyszerű oknál fogva, hogy itt nem rendezkedhettek még be általános polgári igazgatásra, mint Belgiumban. De a katonai igazgatás maga is tesz óvóintézkedéseket, pl. Metz és a Côte Lorraine közt a legbecsesebb ingó műemlékeket őrizetbe adták a legközelebbi múzeumoknak vagy francia polgármesteri hivataloknak. A st. mihieli Sí. Étienne-székesegyház Ligier Richier 13 életnagyságú alakjaival ékesített híres sírbatétel-műemlékét, amelyet a francia gránátok már kikezdtek, homokzsákokkal s kitömött deszkafalakkal védték körül a németek. JR'VSN tu-s-'-mmu- i-vlííd. «fucsr'stbeten- M(TTwe< K pen -fr rn"flr2.-i>7 fzcm ABCNf-í'SElN^. lipoid ni 7U FÇ,. F?.B.z.i/Tr.' g: i & s.m uu-sr R. A. Zutt: Einladung. A kastélyok és nyárilakok az első időben, amikor szaporán váltották föl egymást a helységek bírásában francia, angol, német csapatok, ott ahol őrizetlen órákban martalócok is garázdálkodtak, sok kárt vallottak, de amióta a hadtápparancsnokságoknak, lazaretteknek, üdülőknek állandóbb székhelyei, kellő kíméletben részesülnek. A francia múzeumok, a lilleit kivéve, sértetlenek, az itt okozott kisebb károkat pl. a szétrepedt felülvilágítókat könnyű helyreállítani. Ellenben a múzeum pompás festményei s a világhírű viaszszobor: a lillei leányzó" az ottani igazgató gondoskodása folytán épen vannak elraktározva.* Ellenképül szolgált még dr. Lindner mérnöknek, a eimatschutz-szövetség ügyvezetőjének jelentése arról, hogy Poroszországban az oroszok 24 várost, csaknem 600 falut, 300 jószágot és több mint 30,000 épületet dúltak fel, körülbelől 100,000 háztartás berendezését pusztították vagy rabolták el. Csak az épületek helyreállítása több mint 300 millió márkát igényel. Az osztrák műemlékek védelméről lovag Förster-Streffleur miniszteri tanácsos számolt be. Nevezetes intézkedés a biztosító elraktározáson kívül az, hogy a hadviseléstől fenyegetett területek nevezetesebb építészeti emlékeinek jegyzékét a hadparancsnokság átadta az egyes csapattesteknek azzal, hogy lehetőleg kíméljék meg beszállásolástól s óvják a pusztulástól, különösen a templomok szentélyeit, sekrestyéit zárják le a parancsnokok és a kulcsot vegyék magukhoz. Ezt az intézkedést a gyűlésen résztvett németek is követendőnek találták s petícióban kérték a kormányt életbeléptetésére. Ugyancsak a kormányhoz terjesztette a konferencia a hágai egyezmény 27. ~a kiépítésére vonatkozó javaslatait. Ehelyütt megemlítjük, hogy a galíciai pusz- * Mindezeket részletesebben vázolja a Diirerbund" 152. röpirata Clemen tollából. A ftizet tartalmazza még szerzőnek A. Bartholoméhoz írt nyilt levelét és a német hivatalos jelentést a franciák és az angolok által a nyugati fronton okozott rombolásokról, véglil Reims székesegyház kárainak legutóbbi fölvételéről. «I II II Í! II «I! Ii íí II II II «II II Í! M jj I
tításokról, amennyire 1915 áprilisig, tehát a gorlicei áttörést s az új sikeres hontisztító munkát megelőzőleg megállapítani lehetett, a Mitteilungen der k. k. Zentralkommission für Denkmalpflege" ez évi 4 5. számában dr. Tadeusz Szydlowsky számol be. Kiterjeszkedik fényképfelvételekben is : Grabie templomának (XVIII. század), Staniatki benedekrendi klasfromának (XIII XVII. század), Wielicka és a bochniai Uscie Solne több, évszázados épületének, Szczepanow 1470-ben épült templomának stb. megrongálásáról. A beszámoló azonban csak később lesz teljes ; s csak most, hogy az oroszok majdnem teljesen kitakarodtak monarchiánk területéről, készülhet el a pontosabb fölvétel. azánk műemlék-kárairól értesülésünk szerint Divald Kornél eddig a következőket jelentette be: I. Zemplén megye : sztropkói római kath. templom, a XVII. századbeli laborezrévi bazilita monostor (Krasznibrod), amely különösen pazar belső felszerelésénél fogva volt nevezetes, továbbá a nagypolányi gör. kath. templom, a nagycsertépi és laborezfői fatemplom s omonna épületei sorában néhány érdekes XVIII XIX. századbeli lakóház. II. Sáros megye : zborói Rákóczi-kastély és a kastély temploma ; a hutási, felsőodori, kishollósi, mészégetői, mérgesvágási, peszternyei, alsópagonyi, felsőpagonyi, váradkai, kiskurimai fatemplomok a Makoviczában, a szorocsényi kőtemplom, bányavölgyi róm. kath. templom. Ezeken kívül még az orsovai koronakápolna őrházának sérüléseiről is kapott a M. O. B. értesítést. A jelzett műemlékek közül csak a sztropkói templom, a laborezrévi monostor és a zborói Rákóczi-kastély nagyobb jelentőségű, ú. n. elsőrendű műemlék, a többi másodrendű. A sztropkói templom helyreállítására dr. Lux Kálmán műegy. m.-tanár, műépítész, kapott megbízást és annak restaurálási munkálatai folyamatban is vannak már. A többire nézve még nem történt intézkedés s egyelőre csak arra ügyelnek, hogy a restaurálások ne történhessenek meg a M. O. B. közbejötte nélkül. A bizottság egyébként a háború színhelyéül szolgált öszszes határszéli megyék közigazgatási hatóságait is megkereste, hogy a sérült műemlékekről jelentést tegyenek. Külön bizottság vette kezébe gr. Khuen- EX LIBRIS 0900SF09000CBO0000 09 0000COO Coecoe«e$oeoo <>oooce90oo«oo ERPEY AIBDAR elbing F.: Ex libris. éderváry Károly elnöklete alatt az elpusztult felsőmagyarországi háztűzhelyek, falvak stb. újraépítését. Visszatérve a brüsszeli konferenciára: a belgiumi rekonstrukció nagy munkájáról érdekesen értekezett Kari Rehorst, ezelőtt Köln város tanácsosa, most a belgiumi német kormányzat városépítési előadója. Szerinte a német igazgatásra a helységek rekonstrukciójában egészen más feladat vár, mint Keletporoszországban. Ez utóbbi helyen ugyanis a birodalom a közjótékonyság stb. pénzforrásaiból hatalmas eszközökkel rendelkezik máris, úgy hogy a munkák hatósági végrehajtását legközelebb meg is kezdhetik, de Belgiumra nézve állami segélyeket még nem folyósítottak, itt tehát az a kérdés áll előtérben, mennyire lehet a köz- és különösen a magánépítőtevékenységef olcsó építési hitelekkel stb. elősegíteni. Keletporoszországban továbbá a gyors intézkedés minden törvényes alapja megvan (városépítési, közegészségügyi szabályok, a helyi jelleg védelméről [eimafschutz] szóló rendelkezések). Rendelkezésre áll az egész német birodalom modern városépítő gárdája stb. Belgiumban ellenben a polgárság rendszabályiszonya igen nagy.épífésrendészet, egészségügyi rendészet meglehetősen írott malaszt ott. Az 1844. évi városszabályozási (az ú. n. útrendészeti) törvényt csak kevéssel a háború kitörése előtt módosították s ennek alapján kell most a községeket megfelelő helyi szabályrendeletek meghozatalára és életbeléptetésére szorítani. Nagy munka az új városépítési és szabályozási tervek kidolgozása. A háború sok helyt éppen a városok régi zegzugos centrumát, magvát pusztította el s így az ágyú sok oly területből csinált tabula rasa"-t, amely amúgy is a csákányra volt szánva, úgy hogy a városarchitektusok új munkateret nyertek. A rekonstrukcióra s kivált a megsérült vagy elpusztult építészeti műemlékek helyreállítására Rehorst a következő F. elbing : Ex libris. elveket állította föl: 1. Művészeti vagy történeti értékű közvagy magánépületeket, amelyek megsérültek vagy csak lényegtelen részükben pusztultak el, a régi formájukban kell helyreállítani. 2. Ugyanilyen jellegű régi épületeket, amelyek egészben vagy lényeges részeikben elpusztultak, semmi esetre sem kell régi formájukban felépíteni. 3. Az elpusztultak helyére emelendő minden új építkezés legyen archifektónikus szempontból tisztességes, for- i 277
278L Wigand Ede: Felvidéki parasztház terve.,re.wiotki pon-m E. Wigand : Entwurf für ein Bauern haus in den Karpathen. manyelvében engedje fölismerni keletkezése korát és csatlakozzék már amennyire csak lehetséges a helyi építési modor általános jellegéhez. 4. Középületek környékének szabaddá tételétől elvileg tartózkodni kell. Óva intett Rehorst attól a doktrinérizmustól, hogy elvileg megállapítsák egyenes vagy görbe utcáknak a városépítési tervekbe való iktatását. Elég ehelyett szem előtt tartani, hogy az utcák feleljenek meg a konkrét forgalmi igénynek, s hogy a köztük maradó építési tömbök tisztességes és gyakorlatias alaprajzokra adjanak lehetőséget, amit a speciális városépítési betegség, a még egyre Wigand Ede : Felvidéki parasztház alaprajza (a szabványos terv alapján és a kiszabott anyagok felhasználásával). E. Wigand : Orundriss des Bauernhauses in den Karpathen. grasszáló: diagonalitis" sokszor gátol. Emellett az utcavezetéseknél, térkiképzésnél a szép városképhatásra is kell törekedni. Mindezeket tudvalévőleg úgy egyenes, mint görbe utcákkal el lehet érni. A rekonstruált építkezéseknél persze nagy nehézségekkel fog járni az új építkezés befolyásolása. A belga Commission royale des monuments et des sites" álláspontja, amelyet Belgiumban sok szakember oszt, erősen odahajlott, hogy elpusztult, műtörténeti becsű épületeket régi metszetek, fényképek és épületmaradványok szerint le kell másolni, kópiában újra megépíteni. Az ilyen hamis régieskedést Németországban, számos balfogáson okulva, már félretették, s építészeik értik a módját, hogy a régi városképek szépségét megóvják, de ennek keretében modern formanyelvet beszélő épületekkel. A belga építészet azonban pillanatnyilag a forrongás zavaros állapotában leledzik. Egyrészt ragaszkodik még a francia bárokhoz és a Louis seize-hez, másrészt a Jugendstil legőrültebb capriole-jait építi meg. Egy-két dicséretes kivétel van csak, kivált az előkelőbb városházi építkezés terén. Az építési tervek hatósági befolyásolása lesz Rehorst szerint a német igazgatás nevezetes feladata. Másik feladat a bútorzatok rekonstrukciója, amelynél a régi és hagyományos mesterségeknek és népművészetnek kell a főszerepet juttatni. A vita során, melyet Rehorst előadása keltett, kialakult az a nézet, hogy a régi épületek rabszolgai utánzása csakugyan elvetendő, ellenben a régi formák továbbfejlesztése kívánatos. asonló értelemben szólott ehhez a tárgyhoz Bissing főkormányzó, aki az egész építkezési közigazgatásra vonatkozólagis tett programmszerű nyilatkozatokat. angsúlyozta ő is, hogy a belgák teljes gyámkodás alá helyezését nem tartja jónak és keresztülvihetőnek, ámbár érdekes ez a megállapítása : a belga ember lélektani rejtély ; rajong a szabadságért egész az önhatalmaskodásig, de ha belátta, hogy jó volna valamit cselekedni is, örül, ha a helyes utat megparancsoljuk neki". Különben maguk a belgák már Charles Buis, a híres brüsszeli városren-
dező polgármester reformtörekvéseivel századokkal megelőzőleg megadták a klasszikus példáját az építkezések hatósági befolyásolásának. Brüsszel tanácsa az 1695-iki bombázás után 1697-ben kiadta a következő érdekes rendeletet : Tekintettel arra, hogy nem lehet tűrni, hogy a városnak nagy piacát deformálják épületekkel és tetőkkel, amelyek túlságosan különböznek egymástól, mert erészt amenynyire csak lehet, meg kell őrizni a harmóniát: a tanács Brüsszel minden háztulajdonosának és mesteremberének megtiltja, hogy a nevezett piacon bármely tetőt vagy házat megépítsen, mielőtt a modelljét a tanács nem vizsgálta át és nem hagyta jóvá, ellenesetben úgy a tulajdonos, mint a mesterember 100 bataconf fizessen régi jog szerint. Ezenkívül minden ezzel a rendelettel ellenkező épület az illető költségére le fog bontatni." E bölcs rendelet eredménye lett a Grand' Place pompás kiképzése. -P^TEM/ZOB'-J- Wigand Ede : Felvidéki parasztház belseje. E. Wigand : Das innere des Bauernhauses. A gyűlés állást foglalt még a természet kínos elcsúfítása ellen, ami Belgiumban különösen a reklámtáblák használatával történik. NAGY VIRGIL: A FELDÚLT TŰZELYEK ÚJRATEREMTÉSE Imikor a háború forgatagába belesodródott felsőmagyarországi népünk, a magyarság szoruló szívvel tekintett ez északi bástyájára, és bizonyos, hogy a saját otthona féltése mellett nyomban kiváltotta a lelkekben a részvétet az áldozatul mélységes testvéri esett északi népünk iránt, amely szegényes javait veszítve, szenvedett hajléktalan, étlen, s nagy tömegében minden szenvedése mellett hü maradt a hazához, az ősi röghöz, vallásához, tervszerű és kecsegtető csábító kísértések ellenére; mint hajdan Rákóczi népe, - nyelvében nem, de ragaszkodásában, összetartozandósági érzésében magyarnak, s pajzsként szerepelt a mögötte élő testvéreinek. A háború borzalmai közepette, a sötétség, ború és bú mellől az egész világot besugárzó magasztos fénykévékként sugároznak harcoló ifjaink hősi erényei ; és itthon, az igazaknak sfoikus kitartása és gondoskodása a nemzetnek a küzdelemhez további erőt ad, amelyet a sötétségben bujkáló - még ily időkben is önző igaztalanoknak aljassága sem képes gyengíteni. A legszebb megnyilatkozása emez erényeknek az az országszerte szinte magából sarjadt és melegét a legszélesebb rétegekbe terjesztő érzés, szeretettel felkarolni a kárvallott népünk ügyét, otthont visszaadni a hajléktalannak, jobbat és szebbet mint volt; segítséget nyújtani a tekintetben, hogy szerény életét az igényeit kielégítő új alapokra fektetve, a boldogabb, a jobb jövő kilátásával újból kezdhesse, a múltnál is bensőségesebb kapcsolatban a mögötte támaszként sorakozó magyar testvéreivel. A mozgalom, amely ezt elérni akarja, elsősorban megnyilatkozott a kormány intézkedéseiben, amellyel a földmívelésügyi minisztert bízta meg, hogy a feldúlt házak újraépítéséhez építőanyagtermeléssel és szolgáltatással, általános irányítással és szervezéssel, munkaalkalom' nyújtásával segítségére siessen a hajléktalanoknak ;