1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1 2014.1.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A törvény célja............................................... 1 A törvény hatálya.............................................. 1 Alapelvek.................................................. 2 Értelmező rendelkezések.......................................... 2 Családtámogatási ellátási formák...................................... 3 II. Fejezet CSALÁDI PÓTLÉK 3 Nevelési ellátás............................................... 3 Iskoláztatási támogatás........................................... 4 A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok............................... 5 A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések....................... 7 III. Fejezet GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK 8 Gyermekgondozási segély......................................... 8 Gyermeknevelési támogatás......................................... 10 A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai......................... 10 IV. Fejezet ANYASÁGI TÁMOGATÁS 11 V. Fejezet A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZA- BÁLYOK 12 Az igényelbírálás szabályai......................................... 12 Jogalap nélkül igénybe vett ellátás..................................... 14 Jogorvoslat................................................. 16 VI. Fejezet ADATVÉDELEM 16 ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK............................... 17 Az Európai Unió jogának való megfelelés................................. 19 1 A törvényt az Országgyűlés az 1998. december 22-i ülésnapján fogadta el. Hatályos: 1999. 01. 01.
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1 Az Országgyűlés a családok és gyermekek jólétéért érzett felelősségtől vezérelve az Alaptörvényben, továbbá a nemzetközi egyezményekben rögzített szociális jogok érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja: 2 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy a családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. A törvény hatálya 2. 3 4 E törvény hatálya kiterjed amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik Magyarország területén élő a) magyar állampolgárra, b) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személyekre, c) 5 6 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, d) 7 8 9 - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. e) 10 - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampol- 1 A törvényt az Országgyűlés az 1998. december 22-i ülésnapján fogadta el. Hatályos: 1999. 01. 01. 2 Az 1998. évi LXXXIV. törvény preambuluma a 2011. évi CCI. törvény 173. a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 3 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. -a a 2007. évi I. törvény 117. 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007. 07. 01. 4 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. -a a 2011. évi CCI. törvény 173. b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 5 A 1998. évi LXXXIV. törvény 2. c) pontja a 2007. évi CXXI. törvény 68. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 6 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. c) pontja a 2011. évi CCI. törvény 173. c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 7 A 1998. évi LXXXIV. törvény 2. d) pontja a 2007. évi CXXI. törvény 82. (5) bekezdés ba) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 01. 01. 8 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. d) pontja a 2010. évi XCII. törvény 11. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 10. 03. 9 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. d) pontja a 2011. évi CCI. törvény 173. c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 10 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. e) pontját a 2011. évi CV. törvény 49. -a iktatta be. Hatályos: 2011.08.01.
gárra. f) 11 összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra engedélyezték. 2/A. 12 E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályaival összhangban kell alkalmazni. Alapelvek 3. (1) A családnak mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata. (2) 13 A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése. (3) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát jövedelmi helyzettől függetlenül a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. (4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak. Értelmező rendelkezések 4. E törvény alkalmazásában a) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa; b) 14 c) 15 d) 16 kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott személyes közreműködést igénylő tevékenység; e) szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény; f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy: fa) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, fb) 17 az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll; g) 18 19 nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe 11 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. f) pontját a 2013. évi XCIII. törvény 44. -a iktatta be. Hatályos: 2014.01.01. 12 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 2/A. -át a 2001. évi LXX. törvény 31. -a iktatta be. Hatályos: 2004. 05. 01. 13 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 3. 2. bekezdése a 2005. évi CXXVI. törvény 29. aa) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 01. 01. 14 A 2007. évi CXXI. törvény 82. (1) bekezdés ba) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 01. 01. 15 A 2012. évi CXVIII. törvény 34. (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 09. 01. 16 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. d) pontja a 2011. évi CXLI. törvény 66. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01. 17 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. f) pont fb) alpontja a 2012. évi CXVIII. törvény 30. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.07.26. 18 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. g) pontja a 2012. évi XCIII. törvény 48. (2) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01. 19 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. g) pontja a 2013. évi CCV. törvény 67. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01.
vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet; h) 20 i) 21 jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét; j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. k) 22 saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. l) 23 Európai Gazdasági Térség állampolgára: az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez csatlakozott tagállam azon állampolgára, aki az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt tartózkodik; Családtámogatási ellátási formák 5. A családtámogatási ellátások a következők: a) 24 családi pótlék aa) nevelési ellátás (7. ), ab) iskoláztatási támogatás (8. ); b) gyermekgondozási támogatás ba) gyermekgondozási segély (20. ), bb) gyermeknevelési támogatás (23. ); c) anyasági támogatás (29. ). II. Fejezet 25 CSALÁDI PÓTLÉK 26 6. 27 (1) A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt. (2) 28 A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet. Nevelési ellátás 29 7. (1) 30 Nevelési ellátásra jogosult a) 31 a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. - ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, b) 32 a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, 20 A 2013. évi CCV. törvény 68. a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2014. 01. 01. 21 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. -ának i) pontja a 2004. évi XXVI. törvény 14. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 05. 01. 22 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. -ának k) pontja a 2005. évi CXXVI. törvény 2. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 01. 01. 23 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. l)-m) pontjait a 2001. évi LXX. törvény 32. -a iktatta be. Hatályos: 2004. 05. 01. 24 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 5. a) pontja a 2010. évi LXVI. törvény 1. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.30. 25 Az 1998. évi LXXXIV. törvény jelölt része a 2010. évi LXVI. törvény 2. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.30. 26 Az 1998. évi LXXXIV. törvény jelölt része a 2010. évi LXVI. törvény 2. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.30. 27 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 6. -a a 2010. évi LXVI. törvény 2. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.30. 28 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 6. (2) bekezdése a 2012. évi XCIII. törvény 48. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2013.01.01. 29 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. -a és megelőző alcíme a 2010. évi LXVI. törvény 2. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.30. 30 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. (1) bekezdése a 2010. évi CLXXI. törvény 66. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 31 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. (1) bekezdés a) pontja a 2013. évi CCV. törvény 68. b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01. 32 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. (1) bekezdés b) pontja a 2011. évi CXCI. törvény 160. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01.
c) 33 a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. (2) Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. (3) 34 Nevelési ellátásra jogosult a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy a) a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, b) azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelésoktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette. Iskoláztatási támogatás 35 8. (1) 36 Iskoláztatási támogatásra jogosult a) 37 a 7. (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy aa) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti; továbbá b) 38 a javítóintézet igazgatója vagy a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára. (2) 39 A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra. (3) Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, a) akinek mindkét szülője elhunyt, b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, c) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, e) 40 aki a 7. (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban, vagy, f) 41 42 ha az iskoláztatási támogatást a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, 33 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. (1) bekezdés c) pontja a 2011. évi CXCI. törvény 160. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01. 34 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. (3) bekezdését a 2013. évi XXVII. törvény 83. -a iktatta be. Hatályos: 2013.04.01. 35 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. -a és megelőző alcíme a 2010. évi LXVI. törvény 2. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.30. 36 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. (1) bekezdése a 2010. évi CLXXI. törvény 67. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 37 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. (1) bekezdés a) pontja a 2012. évi XCIII. törvény 48. (2) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01. 38 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. (1) bekezdés b) pontja a 2011. évi CXCI. törvény 161. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01. 39 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. (2) bekezdése a 2012. évi CXVIII. törvény 34. (2) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 09. 01. 40 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. (3) bekezdés e) pontja a 2010. évi CLXXI. törvény 83. a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 41 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. (3) bekezdés f) pontja a 2010. évi CLXXI. törvény 84. a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 42 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. (3) bekezdés f) pontja a 2012. évi XCIII. törvény 48. (2) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01.
annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti. (3a) 43 Amennyiben a (3) bekezdés a)-f) pontja szerinti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a (3) bekezdés szerinti személy a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra. (4) Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell. A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok 44 9. (1) 45 Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék a (4) bekezdés szerinti kivétellel csak egy jogosultat illet meg. (2) Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. (3) Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről kérelemre a gyámhatóság dönt. (4) 46 Ha jogerős bírósági döntés ideértve az egyezséget alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult. 10. 47 (1) A családi pótlékot függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. (2) A családi pótlékot folyósító szerv a kizárólag az ellátás megnevezésében a tankötelezettség kezdetével vagy megszűnésével összefüggésben bekövetkező, a családi pótlék összegét és az arra való jogosultság fennállását nem érintő változásokról határozat meghozatala nélkül dönt. 11. 48 (1) A családi pótlék havi összege a) egygyermekes család esetén 12 200 forint, b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint, c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint, e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint, f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint, g) 49 tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetésvégrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint, h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint, i) a 7. (2) bekezdése szerinti személy esetén a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 20 300 forint, j) 50 51 52 a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális in- 43 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. (3a) bekezdését a 2010. évi CLXXI. törvény 67. (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2011.01.01. 44 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 9. -a és megelőző alcíme a 2010. évi LXVI. törvény 2. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.30. 45 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 9. (1) bekezdése a 2010. évi CLXXI. törvény 68. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 46 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 9. (4) bekezdését a 2010. évi CLXXI. törvény 68. (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2011.01.01. 47 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 10. -a a 2010. évi LXVI. törvény 2. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.30. 48 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. -a a 2010. évi LXVI. törvény 2. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.30. 49 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. (1) bekezdés g) pontja a 2013. évi CCV. törvény 68. c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01. 50 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. (1) bekezdés j) pontja a 2010. évi CLXXI. törvény 83. b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 51 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. (1) bekezdés j) pontja a 2012. évi XCIII. törvény 48. (2) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01. 52 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. (1) bekezdés j) pontja a 2013. évi CCV. törvény 68. c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01.
tézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. -ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint. (2) 53 A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig az (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alapján folyósított ellátás. (3) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták. (4) Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. -ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani. 12. 54 (1) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, a) aki az igénylő háztartásában él, és aa) 55 akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, ab) 56 aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, ac) 57 aki a családi pótlékra a 8. (3) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével saját jogán jogosult; vagy b) 58 aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő a kormányrendeletben foglaltak szerint vele kapcsolatot tart fenn. (2) 59 A családi pótlékra való jogosultság szempontjából, valamint az (1) bekezdés, a 20. és a 23. alkalmazása során saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is, a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [Gyvt. 49-51. ] tartózkodik. (3) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa a) közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, b) vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, 53 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. (2) bekezdése a 2010. évi CLXXI. törvény 69. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 54 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. -a a 2010. évi LXVI. törvény 2. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.30. 55 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2013. évi CCV. törvény 68. b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01. 56 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2010. évi CLXXI. törvény 70. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 57 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. (1) bekezdés ac) alpontja a 2010. évi CLXXI. törvény 83. c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 58 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. (1) bekezdés b) pontja a 2012. évi XCIII. törvény 48. (2) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01. 59 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. (2) bekezdése a 2010. évi CLXXI. törvény 83. d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 60 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. (3) bekezdés c) pontja a 2011. évi CXCI. törvény 162. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01.
c) 60 megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs, d) 61 nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs, e) 62 időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, f) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs. 13. 63 A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a gyermek teljes körű ellátására vagy ellátásának kiegészítésére használja fel. A szociális intézmény vezetője a szociális intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a teljes körű ellátás biztosítására vagy annak kiegészítésére használja fel. 14. 64 Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A szüneteltetés a 12. (1) bekezdése szerinti számítást nem érinti. A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések 65 15. (1) 66 Ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) a (2) bekezdés szerinti kivétellel a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság a) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre, b) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében a) 67 nevelőszülőnél elhelyezett, b) gyermekotthonban elhelyezett, c) javítóintézetben nevelt vagy büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, d) szociális intézményben elhelyezett gyermek mulasztott. 68 (3) 69 A kincstár a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti az iskoláztatási támogatás szüneteltetését, ha a) a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma a Gyvt. 68/A. (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban nem haladta meg az ötöt, vagy 61 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. (3) bekezdés d) pontja a 2011. évi CLXVII. törvény 73. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01. 62 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. (3) bekezdés e) pontja a 2011. évi CXCI. törvény 168. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 63 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 13. -a a 2013. évi XXVII. törvény 84. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2013.07.01. 64 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 14. -a a 2010. évi LXVI. törvény 2. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.30. 65 Az 1998. évi LXXXIV. törvény jelölt címe a 2010. évi CLXXI. törvény 71. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 66 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. (1) bekezdése a 2012. évi CXVIII. törvény 31. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.09.01. 67 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. (2) bekezdés a) pontja a 2013. évi CCV. törvény 68. c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01. 68 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. (2) bekezdésének jelölt része a 2012. évi CXVIII. törvény 34. (2) bekezdés c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 09. 01. 69 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. (3) bekezdését a 2012. évi CXVIII. törvény 31. (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.09.01. 70 Az 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetének jelölt alcímeit a 2002. évi XXXIII. törvény 11. 6. bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2002. 11. 08.
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike bekövetkezett. 16-18. 70 III. Fejezet GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK 19. 71 72 73 A gyermeket nevelő szülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel havi rendszerességgel járó gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre a szülő jogán szerez jogosultságot. Gyermekgondozási segély 20. 74 (1) 75 76 Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő ideértve a kiskorú szülőt a 11. (4) bekezdésében meghatározott esetben -, a gyám a saját háztartásában nevelt a) 77 gyermek 3. életévének betöltéséig, b) 78 ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (2) 79 Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. 20/A. (1) 80 A 20. -ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a) a gyermek az első életévét betöltötte, b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével, és d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak. (2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát kérelemre a gyámhatóság pótolhatja. (3) Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni. (4) A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha 71 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 19. -a a 2005. évi CXXVI. törvény 5. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 01. 01. 72 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 19. -a a 2001. évi XII. törvény 4. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 05. 01. 73 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 19. -a a 2013. évi CCV. törvény 68. d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01. 75 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. (1) bekezdése a 2010. évi LXVI. törvény 4. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 08. 30. 76 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. (1) bekezdése a 2013. évi CCV. törvény 68. e) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01. 74 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. -ának 1. bekezdése a 2005. évi CXXVI. törvény 6. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 01. 01. 77 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. (1) bekezdés a) pontja a 2010. évi CLXXI. törvény 72. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 78 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. b) pontját a 2002. évi XXXIII. törvény 7. 1. bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi b) pont jelölése c) pontra változott. Hatályos: 2002. 11. 08. 79 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. 2. bekezdését a 2002. évi XXXIII. törvény 7. 2. bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi szövegének jelölése 1. számú bekezdésre változott. Hatályos: 2002. 11. 08. 80 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A. (1) bekezdése a 2013. évi CCXXIV. törvény 18. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2014.01.01. 81 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A. (4) bekezdés b) pontja a 2010. évi CLXXI. törvény 73. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 82 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A. (4) bekezdés b) pontja a 2013. évi CCXXIV. törvény 25. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01.
a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és b) 81 82 a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak. (5) A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után. (6) Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti. 20/B. 83 (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. (2) Amennyiben a gyermek a 20. (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat. 21. (1) 84 A gyermekgondozási segélyben részesülő személy ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. (2) A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. 21/A. (1) 85 A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. (2) 86 A 27. (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha kormányrendeletben meghatározott kivétellel a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el. 21/B. 87 A 20/B-21/A. -ok alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység. 22. 88 89 A kincstár vezetője méltányossági jogkörben eljárva a 27. -ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak; b) 90 megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem gondozható. 83 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/B. -át a 2010. évi CLXXI. törvény 74. -a iktatta be. Hatályos: 2011.01.01. 84 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. (1) bekezdése a 2013. évi CCXXIV. törvény 19. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2014.01.01. 85 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 21/A. (1) bekezdése a 2013. évi CCXXIV. törvény 20. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2014.01.01. 86 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 21/A. (2) bekezdése a 2012. évi CXVIII. törvény 34. (1) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 09. 01. 87 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 21/B. -át a 2013. évi CCV. törvény 65. -a iktatta be. Hatályos: 2014.01.01. 88 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. -a a 2006. évi CXVII. törvény 39. 7. bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007. 01. 01. 89 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. -a a 2005. évi CXXVI. törvény 9. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 01. 01. 90 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. b) pontja a 2012. évi CXVIII. törvény 34. (1) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 09. 01.
Gyermeknevelési támogatás 23. 91 92 Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. 24. 93 A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai 25. (1) A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről kérelemre a gyámhatóság dönt. (2) 94 Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást ide nem értve a (3) bekezdés szerinti esetet csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. (3) 95 Gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. 26. (1) A gyermekgondozási támogatás havi összege függetlenül a gyermekek számától azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. (2) 96 A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. 27. (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki a) 97 az Szt. 4. -a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve aa) 98 a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43. -a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. -a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. (2) bekezdése szerinti összegét, ab) 99 100 101 102 103 a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba 91 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 23. -a a 2010. évi CLXXI. törvény 77. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 92 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 23. -a a 2013. évi CCV. törvény 68. d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01. 93 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 24. -a a 2010. évi CLXXI. törvény 77. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 94 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. (2) bekezdése a 2013. évi CCXXIV. törvény 21. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2014.01.01. 95 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. (3) bekezdését a 2013. évi CCXXIV. törvény 21. (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.01.01. 96 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 26. (2) bekezdése a 2010. évi CLXXI. törvény 78. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 97 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. 1. bekezdés a) pontja a 2003. évi IV. törvény 58. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 02. 15. 98 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2013. évi CCIII. törvény 17. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2014.01.01. 99 A 1998. évi LXXXIV. törvény 27. (1) bekezdés ab) alpontja a 2007. évi LXXXIV. törvény 28. (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 100 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2011. évi CLXVII. törvény 74. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 101 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2011. évi CXCI. törvény 165. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 102 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2012. évi CXVIII. törvény 34. (1) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 07. 26. 103 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2013. évi CCXXIV. törvény 24. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01.
vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a terhességi-gyermekágyi segélyt valamint a gyermekgondozási díjat, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát; b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el; c) 104 d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. (2) 105 28. (1) Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni. (2) 106 Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a 26. (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságát veszti el. IV. Fejezet ANYASÁGI TÁMOGATÁS 29. (1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal koraszülés esetén legalább egyszer terhesgondozáson vett részt; b) 107 108 az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; c) 109 110 a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül jogerős határozat alapján a gondozásába kerül. (2) Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. (3) 111 112 E fejezet hatálya a 2. -ban meghatározottakon túl kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a terhessége alatt legalább négy alkalommal koraszülés esetén legalább egyszer Magyarország területén terhesgondozáson vett részt. 30. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. 31. 113 Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával. 104 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. 1. bekezdésének c) pontját a 2005. évi CXXVI. törvény 29. -ának ad) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2006. 01. 01. 105 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. 2. bekezdését a 2004. évi XXVI. törvény 94. 3. bekezdésének bb) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2004. 05. 01. 106 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. 2. bekezdését a 2005. évi CXXVI. törvény 11. -a iktatta be. Hatályos: 2006. 01. 01. 107 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. 1. bekezdésének b) pontja a 2001. évi XII. törvény 10. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 05. 01. 108 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. (1) bekezdés b) pontja a 2009. évi LXXIX. törvény 54. (4) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 109 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. 1. bekezdésének c) pontja a 2001. évi XII. törvény 10. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 05. 01. 110 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. (1) bekezdés c) pontja a 2009. évi LXXIX. törvény 54. (4) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 111 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. (3) bekezdését a 2010. évi CLXXI. törvény 79. -a iktatta be. Hatályos: 2011.01.01. 112 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. (3) bekezdése a 2011. évi CCI. törvény 173. d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 113 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 31. -a a 2002. évi XXXIII. törvény 9. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 01. 01. 114 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 32. -a a 2001. évi XII. törvény 10. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 05. 01. 115 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 32. -a a 2009. évi LXXIX. törvény 54. (4) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01.
32. 114 115 Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. 33. (1) Nem jár anyasági támogatás, ha a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához; b) a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül. (2) 116 117 Az anyasági támogatás a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén megilleti a jogosultat, ha a) a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták; b) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről. V. Fejezet A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Az igényelbírálás szabályai 34. (1) 118 A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg a kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. (2) 119 (3) 120 121 A kincstár a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény szerint az életkezdési támogatás érvényesítése érdekében az állami adóhatóság által átadott természetes személyazonosító és lakcímadatok alapján a 2007. december 31-e után született gyermek törvényes képviselője részére megküldi a családi pótlék iránti kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatványokat, valamint az ellátásokról szóló tájékoztatást. 35. (1) 122 123 Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv a) a kincstár, b) a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely. (2) 124 (3) 125 Az ellátás szünetel a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem aa) az Európai Unió tagállama, ab) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, ac) olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, vagy b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak. 116 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 33. 2. bekezdése a 2001. évi XII. törvény 10. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 05. 01. 117 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 33. (2) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 54. (4) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 118 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 34. (1) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 54. (4) bekezdés b)-c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 119 A 2009. évi LXXIX. törvény 54. (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 120 A 1998. évi LXXXIV. törvény 34. (3) bekezdése a 2007. évi CXXI. törvény 72. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 121 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 34. (3) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 54. (4) bekezdés d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 122 A 1998. évi LXXXIV. törvény 35. (1) bekezdése a 2007. évi CXXI. törvény 73. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 123 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 35. (1) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 54. (4) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 124 A 2007. évi CXXI. törvény 82. (1) bekezdés bb) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 01. 01. 125 Az 1998. évi LXXXIV. törvény 35. (3) bekezdése a 2010. évi XCII. törvény 12. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.10.03.