Pioneer befektetési alapok LUXEMBURGI BEFEKTETÉSI ALAPOK (FONDS COMMUN DE PLACEMENT) TÁJÉKOZTATÓ KELT: 2009. október 28. ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT KELT: 2010. június
TARTALOMJEGYZÉK FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 5 TÁJÉKOZTATÓ - FONTOS INFORMÁCIÓK 8 SPECIÁLIS KOCKÁZATOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEk 11 1. Feltörekvı Piacokkal kapcsolatos kockázatok 11 2. Magas hozamot ígérı értékpapírokkal kapcsolatos kockázatok 13 4. Devizabefektetések 13 5. Piaci kockázatok 14 6. Jelzáloghoz kapcsolódó és Eszközökkel fedezett értékpapírokba történı befektetések 14 7. Strukturált pénzügyi termékek 15 8. Lefoglalt értékpapírokba történı befektetések 16 9. A fedezeti (hedge) ügyletek speciális kockázatai és jövedelemnövelési stratégiák 17 10. Az Equity típusú Részalapokba fektetı befektetık speciális, részvényekkel és részvényhez kapcsolt értékpapírokkal kapcsolatos kockázatai 17 11. Letéti igazolások 18 12. A European Small Companies, a U.S. Mid Cap Value, a European Mid Cap és a European Potential Részalapokba fektetı befektetık speciális kockázataival kapcsolatos rendelkezések 18 13. Speciális országokban, régiókban vagy piacokon eszközölt befektetések 19 14. Ingatlanokba történı befektetések 19 15. UCI és UCITS alapokba történı befektetések 19 16. Értékpapírkölcsönzésbıl és visszavásárlási tranzakciók esetén kapott fedezet újrabefektetése 19 17. Globális Kockázatok 20 ESZKÖZ STRUKTÚRA/ ESZKÖZ POOLING (ÖSSZEVONÁS) 20 ALAPKEZELÉS ÉS ADMINISZTRÁCIÓ 22 A RÉSZALAPOK LISTÁJA 25 1) Részvény Részalapok 25 Európai Részalapok 25 Globális Részalapok 25 Egyesült Államokbeli Részalapok 25 Feltörekvı Országokbeli és Távol Keleti Részalapok 25 2) Kötvény Részalapok 26 Európai Részalapok 26 Globális és Feltörekvı Országokbeli 26 3) Rövid lejáratú Részalapok 26 4) Absolute Return Részalapok 26 5) Flexible Allocation Részalapok 27 6) Commodities Részalapok 27 AZ ALAPOK FELÉPÍTÉSE 28 BEFEKTETÉSI CÉLOK ÉS BEFEKTETÉSI POLITIKA 29 Befektetési célok 29 Befektetési Politikák 32 A Részalapok befektetési céljai 33 Kötvény Részalapok 33 Pénzpiaci Részalapok 33 Absolute Return Részalapok 34 Flexible Allocation Részalapok 34 Commodities Részalapok 34 A RÉSZALAPOK 34 Részvény Részalapok 34 Kötvény Részalapok 57 Pénzpiaci részalapok 83 Absolute Return Részalapok 85 Flexible Allocation Részalapok 88 BEFEKTETÉSI JEGYEK 91 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA, ÁTVÁLTÁSA ÉS VISSZAVÁLTÁSA 93
Kereskedési ár 93 A kereskedés idıtartama 94 A Befektetési Jegyek forgalmazása 96 A befektetési jegyek ellenértékének megfizetése 96 Részletfizetési lehetıségek/automatikus visszaváltás 96 Átváltás 97 Visszaváltás 98 FORGALMAZÁS 99 DÍJAK, JUTALÉKOK ÉS KÖLTSÉGEK 100 1) Tranzakciós jutalékok 100 2) Egyéb díjak és jutalékok 102 3) Harmadik Személytıl Igénybevett Szolgáltatásért Fizetendı Díj (Commission Arrangements) 107 LETÉTKEZELİ és KIFIZETİHELY 108 FORGALMAZÓ/HELYI ÜGYNÖK 109 NYILVÁNTARTÓ ÉS IKTATÓ 110 BEFEKTETÉSI IGAZGATÓK 110 BEFEKTETÉSI AL-IGAZGATÓ(K) 112 SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK 112 Általános jogi rendelkezések 112 Luxemburgi adózási szabályok 112 A Befektetési Jegyek tulajdonosainak figyelembe kell venniük, hogy az általuk szerzett jövedelem, kapott osztalék vagy realizált nyereség az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy a bejegyzésük szerinti államban további adókötelezettséget eredményezhet. Javasoljuk, hogy a Befektetési Jegy tulajdonosok konzultáljanak adótanácsadóikkal annak érdekében, hogy megállapítsák, hol és milyen mértékben adóköteles az Alapokból származó jövedelem 113 A Befektetési Jegy tulajdonosoknak szóló egyéb információk 113 Adatvédelem 114 A BEFEKTETÉSI JEGYEK MAGYARORSZÁGI FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 115 I. SZÁMÚ FÜGGELÉK: TÁBLÁZAT 130 A Osztály 130 B Osztály 132 E Osztály 136 F OSZTÁLY 138 H OSZTÁLY 140 I OSZTÁLY 142 KEZELÉSI SZABÁLYZAT 145 1) AZ ALAPOK 145 2) AZ ALAPKEZELİ 145 3) BEFEKTETÉSI CÉLOK ÉS BEFEKTETÉSI POLITIKÁK 146 Részvény Részalapok 146 Kötvény Részalapok 146 Rövid lejáratú Részalapok 146 Reserve Részalapok 147 Flexible Allocation Részalapok 147 Absolute Return Részalapok 147 4) RÉSZALAPOK ÉS BEFEKTETÉSI JEGY OSZTÁLYOK 148 5) A BEFEKTETÉSI JEGYEK 149 5.1. A Befektetési Jegy tulajdonosok 149 5.2. Kibocsátási Devizanem / Bázis Devizanem / Referencia Devizanem 149 5.3. A Befektetési Jegyek fajtái, tulajdonjoga és átruházása 150 5.4. A Befektetési Jegyek megvásárlására és tulajdonjogára vonatkozó korlátozások 150 6) A BEFEKTETÉSI JEGYEK KIBOCSÁTÁSA ÉS VISSZAVÁLTÁSA 150 6.1. A Befektetési Jegyek kibocsátása 151 6.2. A Befektetési Jegyek visszaváltása 153 7) ÁTVÁLTÁS 155 8) AZ ALAPOK DÍJAZÁSA 156 9) PÉNZÜGYI ÉV, KÖNYVVIZSGÁLAT 158 10) BEFEKTETÉSI JEGY TULAJDONOSOKNAK SZÓLÓ INFORMÁCIÓK 158 11) LETÉTKEZELİ 159 3
12) ADMINISZTRATÍV ÜGYNÖK 160 13) NYILVÁNTARTÓ ÉS IKTATÓ 160 14) FORGALMAZÓ/HELYI ÜGYNÖK 160 15) BEFEKTETÉSI IGAZGATÓ(K)/ BEFEKTETÉSI Al-IGAZGATÓ/(K) 161 16) BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK, TECHNIKÁK ÉS ESZKÖZÖK 162 16.1. Befektetési korlátozások 162 16.2. Speciális befektetések, kockázat fedezeti (hedge) technikák és eszközök 170 17) AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA 176 17.1. A Nettó Eszközérték kiszámításának gyakorisága 176 17.2. A Nettó Eszközérték kiszámítása 176 17.3. A Nettó Eszközérték kiszámításának felfüggesztése 176 17.4. Az eszközök értékelése 177 18) HOZAMFELOSZTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 181 19) A KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 182 20) AZ ALAPOK, BÁRMELY RÉSZALAP VAGY BEFEKTETÉSI JEGY OSZTÁLY FUTAMIDEJE ÉS FELSZÁMOLÁSA 182 21) A BEFEKTETÉSI JEGY OSZTÁLYOK ÖSSZEOLVADÁSA VAGY MÁS KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSBA TÖRTÉNİ BEOLVADÁS 183 22) IRÁNYADÓ JOG; JOGVITÁK RENDEZÉSE; NYELV 184
FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Feltörekvı Piacok" "EU" "Vállalatcsoport" "Eszközök" országok, melyeket általában azon országok sorába tartozónak tekintenek amiket a Világ Bank vagy társszervezetei feltörekvı vagy fejlıdı gazdaságként határozott meg, vagy azok az országok melyek szerepelnek az MSCI Emerging Markets Index -ben vagy más összehasonlítható indexben.. Európai Unió. azon, egy csoporthoz tartozó vállalkozások, amelyeknek a Tanács 1983. június 13-án kiadott, a konszolidált beszámolókról szóló 83/349/EGK Irányelv alapján és a nemzetközi számviteli standardok szerint konszolidált beszámolót kell készíteniük. azon, jelentéssel bírnak amit a pénzügyi eszközök piacaira vonatkozó 2004/39/EC irányelv C részének I. mellékletében a pénzügyi eszközök fogalmának tulajdonít. A részvényekhez kapcsolódó eszközök és a adósság típusú eszközök magában foglalhatnak opciókat, biztosítékokat, jövıbeni határidıs ügyleteket, swapügyleteket, forward-ügyleteket, bármely más derivatív ügyletet és struktúrált pénzügyi termékeket és contract for difference ügyleteket. Az áru alapú termékek körébe tartoznak az áruindexre épülı származtatott pénzügyi eszközökön keresztül forgalmazott certifikátok, kötvények, befektetések, valamint a befektetési alapok jegyei az alapkezelési szabályzat 16. pontjában megállapított határokon belül. A Részalapok befektetési politikája vonatkozásában a részvényekhez kapcsolódó eszközök és hacsak a Részalap befektetési politikája másként nem rendelkezik, az adósság típusú befektetési eszközök fogalma nem foglalja magában az átváltoztatható kötvényeket, garantált kötvényeket. Azokban az esetekben, ahol az adott Részalap befektetési politikája befektetési limiteket állapít meg (pl. kétharmados limit) a közvetlen és közvetett befektetések részalap kitettsége az alapul fekvı eszközökkel szemben meg kell felelnie a részalap befektetési céljai közt szereplı minimum eszköz szintnek. 2002. december 20-i a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 2002. luxemburgi Törvény december 20-i luxemburgi törvény "Tagállam" az EU valamely tagállama. 5
"Pénzpiaci Eszközök" "Egyéb Elismert Piac" "Harmadik Állam" Elismert Piac "Felügyeleti Hatóság" olyan Eszközök, amelyekkel általában a pénzpiacon kereskednek, amelyek likvidek és amelyeknek az értéke pontosan meghatározható bármely idıpontban. olyan rendszeresen mőködı, szabályozott, elismert és nyilvános piac amely (i) teljesíti a következı együttes kritériumokat: likvid; a különbözı, az ajánlatok összekapcsolása megoldott (a vételi és eladási ajánlatok párokba rendezését követıen történik az árfolyam megállapítása); átlátható; (valamennyi információ áramoltatása megoldott annak érdekében, hogy az ügyfelek nyomon kövessék az ügyleteket, és ezáltal lehetıségük legyen az aktuális körülmények mellett történı üzletkötésre); (ii) amelyen az értékpapírokkal meghatározott gyakorisággal kereskednek, (iii) a kereskedés az adott állam, annak hatósága vagy ezen állam vagy hatóság által elismert szakmai szervezet által elismert szabályok szerint folyik és (iv) amelyen az értékpapírok forgalmazása nyilvános. bármely európai ország, amely nem Tagállam és bármely amerikai, afrikai, ázsiai, ausztrál vagy óceániai ország. a 2002. december 20-i luxemburgi Törvény (amely utal a 93/22/EEC számú Irányelvre, melyet a 2004. április 21-i, a Parlament és Tanács 2004/38/EC számú, a pénzügyi piacokról szóló módosított Irányelve ( 2004/38/EC Irányelv ) 1. -ának 14. pontjára való utalásként kell érteni) 1. -ának 19. pontjában által ilyenként elismert piac, pontosabban egy piacszervez által mőködtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer, amely megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza, vagy elısegíti több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévı vételi és eladási szándékának összekötését oly módon, hogy az szerzıdést eredményez a szabályok alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszközök tekintetében, továbbá engedéllyel rendelkezik és rendszeres jelleggel mőködik a 2004/39/EC Irányelv III. Címének rendelkezéseivel összhangban. Az elismert piacok idırıl idıre aktualizált listája az alábbi web oldalon érhetı el: http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:c:200 8:057:0021:0027:EN:PDF a KBF-ek felügyeletét a Luxemburgi Nagyhercegségben ellátó luxemburgi hatóság (CSSF) vagy annak jogutódja. "Átruházható Értékpapírok" - részvények és egyéb, a részvényekkel egy tekintet alá esı értékpapírok;
- kötvények és egyéb hitelviszonyt megtestesítı eszközök; - bármely más olyan forgalomképes értékpapír, amelyhez átruházható értékpapírok jegyzés vagy csere (kivéve az egyéb technikákat és Eszközöket) útján történı megszerzésére való jogosultság főzıdik. KBF ÁÉKBV "UCITS Irányelv" USA, US vagy Egyesült Államok kollektív befektetési forma A UCITS irányelv által szabályozott, átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektetı vállalkozás. A Tanács többször módosított EEC/85/611 számú Irányelve. Az Amerikai Egyesült Államok 7
TÁJÉKOZTATÓ - FONTOS INFORMÁCIÓK A jelen tájékoztató (a továbbiakban Tájékoztató ) olyan fontos információkat tartalmaz a Pioneer Alapokról (az Alapok ), amelyeket egy potenciális befektetınek meg kell ismernie az Alapokba történı befektetés elıtt, és amelyeket a jövıben is szem elıtt kell tartania. A jelen Tájékoztató érvényességi dátumát követıen sem annak példányai, sem a bennük foglalt információk helytállóságát illetıen nem vállaljuk a felelısséget. A jelen Tájékoztató nem minısül az Alapok befektetési jegyeinek (a Befektetési Jegyek ) forgalomba hozatalával kapcsolatos ajánlatnak, vagy ajánlattételre történı felhívásnak azon országokban, ahol az ilyen ajánlat, felhívás vagy a Befektetési Jegyek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik, illetve olyan személyek irányában, akik vonatkozásában jogszabály alapján ilyen ajánlat nem tehetı. A Befektetési Jegyek kizárólag az Alapok eszközeiben fennálló osztatlan részesedést képviselnek. Nem testesítenek meg tulajdonjogot bármilyen kormányzatban, a Befektetési Igazgatóban, a Letétkezelıben, az Alapkezelıben (amely fogalmak a késıbbiekben kerülnek meghatározásra) vagy bármely más jogi vagy magánszemélyben, illetve nem jelentenek követelést ugyanezen személyekkel szemben, illetve ugyanezek a személyek nem nyújtanak garanciát a Befektetési Jegy tulajdonosok követeléseire vonatkozólag. AZ ALAPOKBA TÖRTÉNİ BEFEKTETÉS KOCKÁZATOKKAL JÁR, BELEÉRTVE AKÁR A BEFEKTETETT TİKE ELVESZTÉSÉT IS A forgalmazók, ügynökök, értékesítık és egyéb személyek nem rendelkeznek felhatalmazással arra, hogy a jelen Tájékoztatóban, illetve az abban hivatkozott dokumentumokban nem foglalt vagy azoktól eltérı kijelentéseket tegyenek vagy információkat szolgáltassanak. Az ilyen információk és kijelenetések nem tekintendık jóváhagyottnak. A Tájékoztató befektetık részére történı terjesztését és/vagy a Befektetési Jegyek értékesítését vagy értékesítésre történı felajánlását egyes országokban vagy egyes személyek részére jogszabály megtilthatja, vagy korlátozhatja. Az Alapkezelı saját döntése alapján, illetve a Tájékoztató és kezelési szabályzat (a Kezelési Szabályzat ) irányadó rendelkezéseivel és a hatályos jogszabályokkal összhangban visszautasíthatja valamely Befektetési Jegy tulajdonos bejegyzését a Befektetési Jegy tulajdonosok nyilvántartásába vagy kötelezı erıvel elrendelheti a Befektetési Jegyek visszaváltását abban az esetben, ha azok megszerzése a jelen Tájékoztató, Kezelési Szabályzat vagy bármilyen jogszabály rendelkezésének megsértésével történt. A potenciális befektetıknek tanácsoljuk, hogy tájékozódjanak az illetıségük szerinti országban vagy a megszerzés helyén érvényes rájuk esetleg vonatkozó, a Befektetési
Jegyek vásárlását, birtoklását vagy értékesítését szabályozó jogi rendelkezésekrıl, adózási következményekrıl és devizajogi korlátozásokról. Az Alapkezelı Igazgatósága minden tıle elvárhatót megtett a jelen Tájékoztatóban foglalt adatok és tények helytállóságának biztosítása érdekében. A jelen Tájékoztató nem tartalmaz olyan félrevezetı adatot, amely alkalmas téves következtetés levonására. Az Alapkezelı Igazgatóságának tagjai mindezekért felelısséget vállalnak. Az Alapok bejegyzésére a 2002. december 20-i luxemburgi Törvény I. Részének alapján került sor. A bejegyzésnek nem feltétele, hogy bármilyen luxemburgi hatóság jóváhagyja a Tájékoztatót vagy vizsgálja tartalmának helytállóságát, Minden ezzel ellentétes kijelentés vagy nyilatkozat nem engedélyezett és jogszabályellenes. Az Alapok a UCITS Irányelv alapján UCITS-nak minısülnek. Az Igazgatóság és az Alapkezelı a UCITS Irányelvvel összhangban tervezi a Befektetési Jegyek forgalmazását az EU Tagállamaiban. Az Alapok nem kezdeményezték regisztrációjukat a befektetési társaságokról szóló 1940. évi többször módosított törvény alapján és a Befektetési Jegyek sem kerültek bejegyzésre az 1933. évi többször módosított értékpapírtörvény alapján az amerikai Tıkepiaci Felügyeletnél (Securities and Exchange Commission, a továbbiakban S.E.C. ), illetve más állami értékpapír felügyelet által. Emiatt a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala az Amerikai Egyesült Államokban, annak területein, illetve a hozzá tartozó régiókban valamint amerikai illetıségő befektetıknek minısülı személyek részére nem engedélyezett. Az Alapok az Egyesült Királyság pénzügyi szolgáltatásokról és piacokról szóló 2000. évi törvénye ( FSMA ) alapján kollektív befektetési formának minısülnek. Az Alapokat az Egyesült Királyság Pénzügyi Felügyelete ( FSA ) nem engedélyezte, nem hagyta jóvá, illetve nem ismerte el. Ennek megfelelıen a Befektetési Jegyek az Egyesült Királyságban nem forgalmazhatók nyilvánosan. Jelen Tájékoztató kiadása vagy terjesztése az Egyesült Királyság területén akkor engedélyezett, (a) ha azt az FSMA értelmében nem feljogosított személy végzi, kizárólag olyan személy részére, aki (i) pénzügyi befektetések terén szakmai jártassággal rendelkezik; vagy (ii) az FSMA pénzügyi reklámokról szóló rendelete 48., 49. és 50. szakaszainak hatálya alá tartozó igazoltan magas vagyonnal rendelkezı magánszemély, vagy társaság (vagy bizonyos egyéb jogi személy), vagy igazoltan tapasztalt befektetı, akik megfelelnek a hivatkozott rendelkezésekben foglalt követelményeknek (e személyek a továbbiakban együttesen FPO Személyek ); vagy (b) ha azt az FSMA értelmében feljogosított személy végzi, kizárólag olyan személy részére, aki (i) kellı jártassággal rendelkezik az FSA által jóvá nem hagyott, nem engedélyezett, vagy el nem ismert kollektív befektetési formákba történı befektetések terén; vagy (ii) az FSMA 2000 Kollektív Befektetési Formák Reklámozásáról szóló rendeletének 21., 22. és 23. szakaszainak hatálya alá tartozó igazoltan magas vagyonnal rendelkezı magánszemély, vagy társaság (vagy bizonyos egyéb jogi személy), vagy igazoltan tapasztalt befektetı, akik megfelelnek a hivatkozott rendelkezésekben foglalt követelményeknek, vagy (iii) olyan személy, akinek az FSA üzletviteli etikai szabályzatának 3.11 bekezdése értelmében törvényesen lehet terjeszteni a Tájékoztatót (mindezen személyek a továbbiakban együttesen PCIS 9
Személyek, az FPO Személyekkel együttesen a továbbiakban pedig Releváns Személyek ). Releváns Személyeknek nem minısülı befektetık eljárásukban nem hivatkozhatnak a jelen Tájékoztatóra. Bármilyen, a jelen Tájékoztatóhoz kapcsolódó befektetés vagy befektetési tevékenység, beleértve a Befektetési Jegyeket is, csak Releváns Személyek számára áll nyitva, és csak Releváns Személyek bevonásával történhet. Az egyesült királyságbeli lehetséges befektetık vegyék figyelembe, hogy az Egyesült Királyságban érvényben lévı szabályozás nyújtotta garanciák, illetve ezek nagy része nem vonatkozik az Alapokba történı befektetésekre, és ezáltal az Egyesült Királyság Befektetıvédelmi Alapja kártérítést nem fizet. A pénzmosással kapcsolatos luxemburgi jogszabályok, különösen az IML/CSSF Kiadványok kötelezettségeket rónak a pénzügyi szektor szereplıire annak érdekében, hogy megakadályozzák a UCITS-ok pénzmosásra történı felhasználását. Ennek érdekében a Befektetési Jegyek tulajdonosainak azonosítására szolgáló eljárások kerültek bevezetésre. A Befektetési Jegyek vásárlása esetén a jelentkezési laphoz mellékelni kell magánszemélyek esetén az útlevél vagy személyi igazolvány másolatát, jogi személyek esetében pedig a társasági szerzıdés és a cégkivonat másolatát (valamennyi említett másolatot hitelesíttetni kell az alábbi hatóságok egyikével: nagykövetség, konzulátus, közjegyzı, rendırség vagy az Alapkezelı által esetrıl esetre meghatározott más hatóság). Az azonosítási eljárástól az Alapkezelı eltekinthet az alábbi esetekben: a) a Befektetési Jegyek olyan országban illetıséggel bíró pénzügyi intézményén keresztül történı vásárlása esetében, amely a luxemburgi pénzmosás elleni jogszabályokkal egyenértékő azonosítási kötelezettséget ír elı; b) a Befektetési Jegyek olyan pénzügyi intézményen keresztül történı vásárlása esetében, amelynek anyavállalatát a luxemburgi pénzmosás elleni jogszabályokban elıírtakkal egyenértékő azonosítási kötelezettség terheli és az anyavállalatot törvény vagy kötelezı erejő szakmai szabályok kötelezik arra, hogy ugyanezen elıírásokat kötelezıvé tegyék a leányvállalataik és fióktelepeik számára. Általánosan elfogadott, hogy egy olyan országban illetıséggel bíró pénzügyi intézményt, amely ország ratifikálta a pénzmosás elleni akciócsoport (FATF) rendelkezéseit, úgy kell tekinteni, mint amely megfelel a luxemburgi törvények alapján elıírt azonosítási követelményeknek. Az Alapkezelı és megbízottai jogosultak a telefon útján adott tranzakciókat, megrendeléseket és utasításokat rögzíteni. Telefonon történı megrendelés vagy utasítás adás esetén úgy kell tekinteni, hogy a befektetı hozzájárult ahhoz, hogy a közte és az Alapkezelı vagy megbízottai által folytatott beszélgetéseket magnószalagon rögzítsék, és azokat az Alapkezelı vagy megbízottai a különbözı jogi eljárások során vagy egyébként saját döntésüktıl függıen felhasználják.
SPECIÁLIS KOCKÁZATOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK Bizonyos Részalapokba fektetı befektetıknek speciális kockázatokkal kell számolniuk. Bizonyos értékpapírokba történı befektetés nagyobb kockázatot rejt magában, mint amilyen a nagyobb értékpapírpiacokon általános. A Részalapok valamelyikébe való befektetést megelızıen a potenciális befektetıknek javasoljuk az alábbi kockázatok megfontolását. 1. Feltörekvı Piacokkal kapcsolatos kockázatok Bizonyos országokban lehetıség van bizonyos eszközök állami kisajátítására, elkobzással azonos hatású adóztatására, továbbá fennáll a veszélye annak, hogy olyan politikai, társadalmi instabilitás vagy diplomáciai fejlemények alakulnak ki, amelyek érinthetik az adott országbeli befektetéseket. Elıfordulhat, hogy kevesebb információ érhetı el a pénzügyi Eszközökrıl, mint amennyi egyes befektetık szerint általában szokásos. Bizonyos országokban a gazdasági társaságok számára nincs annyi könyvelési, számviteli elıírás vagy pénzügyi jelentési kötelezettség, mint amennyi bizonyos befektetık számára természetesnek tőnhet. Egyes pénzpiacok növekedési ütemük ellenére kicsiny volumennel rendelkeznek a fejlett piacokhoz képest és sok kibocsátó részvénye kevésbé likvid, valamint áruk jelentısebb mértékben változik, mint ahogy az a nagy részvénypiacokon szokásos. A kormányzati ellenırzés, valamint a devizajogi, a pénzügyi intézményekre és kibocsátókra vonatkozó szabályozás színvonala országról országra változhat. Ezen túlmenıen a Részalapok befektetési tevékenységét befolyásolhatja az is, hogy a külföldi befektetık az adott országban az értékpapírokba milyen módon fektethetnek be, valamint az ilyen jellegő befektetésekre vonatkozó korlátozások. Egy feltörekvı ország adóssága jelentıs kockázatúnak minısülhet, amelynek nem feltétlenül kell megfelelnie bármiféle minimális hitelkockázati besorolásnak valamilyen nemzetközileg elismert hitelminısítı szervezettıl, illetve nem kell ilyen besorolással rendelkeznie. A kibocsátó vagy az adott ország adósság visszafizetéséért felelıs kormányzati szerve nem biztos, hogy vissza tudja vagy akarja fizetni az adósságot vagy annak kamatát lejáratkor, a kikötött feltételeknek megfelelıen. A fentiek miatt a kormányzati szerv mint adós nem biztos, hogy teljesíteni tudja pénzügyi kötelezettségeit. Amennyiben ez megtörténik, az Alapoknak esetleg csak korlátozott lehetıségük lesz a kibocsátóval vagy a garanciavállalóval szembeni jogérvényesítésre. Jogorvoslat bizonyos esetekben kizárólag az adott adós ország bíróságán kezdeményezhetı és külföldi kormányzati szerv által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok tulajdonosainak igényérvényesítı képessége az adott ország politikai helyzetétıl függhet. Ráadásul, nem biztos, hogy a kereskedelmi követelések jogosultjai a kereskedelmi hitelmegállapodások nem teljesítése esetén nem támadják meg a kötvénytulajdonosoknak szánt kifizetéseket. A Feltörekvı Piacok elszámoló rendszereinek szervezettsége elmaradhat a fejlett országokban tapasztaltaktól. Emiatt elıfordulhat, hogy a tranzakciók tényleges teljesítése késhet vagy a Részalapok tulajdonában álló értékpapírok vagy készpénz veszélybe kerül a rendszer hibái vagy hiányosságai miatt. A piaci gyakorlat megkívánhatja, hogy fizetést az értékpapír átadása elıtt kell teljesíteni, vagy hogy az 11
értékpapír átadása az ellenérték megfizetése elıtt történjen. Ezekben az esetekben, ha a bank vagy brókercég, akin keresztül az ügylet zajlik (a Közremőködı ) nem tudja kötelezettségeit teljesíteni, a Feltörekvı Piacokon befektetı Részalapok veszteségeket szenvedhetnek el. Az Alapok lehetıség szerint olyan Közremőködıket választanak, amelyek pénzügyi helyzete ezen kockázatot mérsékelheti. Mindazonáltal, nincs biztosíték arra vonatkozóan, hogy ez a kockázat sikeresen csökkenthetı, mivel a feltörekvı piacokon mőködı Közremőködık gyakran nem rendelkeznek a fejlett országokban megszokott stabilitással és pénzügyi forrásokkal. Fennáll továbbá annak a veszélye, hogy az egyes piacokon mőködı elszámolási rendszerek mőködési bizonytalanságai miatt a Részalapok tulajdonában álló, vagy a részükre átadandó értékpapírokkal kapcsolatban valaki igényeket támaszt. Elıfordulhat, hogy befektetıvédelmi alapok nem léteznek vagy pénzügyi lehetıségeik korlátozottak vagy nem tudják kielégíteni a Részalapok igényeit a fenti esetekben. Egyes kelet-európai országokban a különbözı Eszközök tulajdonjoga tisztázatlan lehet. Emiatt az olyan társaságok Átruházható Értékpapírjaiba történı befektetés, amelyek Kelet-Európában rendelkeznek befektetésekkel, megnövelt kockázatot hordozhat magában. Az oroszországi befektetések kockázatát tovább növeli az értékpapírok tulajdonjogával és letétkezelésével kapcsolatos bizonytalanság. Oroszországban az értékpapírok tulajdonjogát a társaság vagy a nyilvántartója (amely nem ügynök és nem felel a Letétkezelı felé sem) könyveiben tett bejegyzés igazolja. Sem a Letétkezelı, sem annak helyi képviselıje, illetve bármilyen elszámolóház nem rendelkezik orosz társaságok részvényeinek tulajdonjogát igazoló letéti igazolásokkal. Ennek a rendszernek az eredményeképpen, valamint a hatékony állami reguláció és végrehajtás hiányában az Alapok csalás, hanyagság vagy tévedés miatt elveszíthetik az oroszországi értékpapírok tulajdonjogát és az azt igazoló bejegyzéseket. Az oroszországi értékpapírok letétkezelésével kapcsolatos komoly kockázat abból áll, hogy a helyi piaci gyakorlatnak megfelelıen azokat orosz letétkezelık ırzik, akik nem feltétlenül rendelkeznek megfelelı biztosítással lopás, megsemmisülés vagy szerzıdésszegés esetére. Az Alapok néhány Részalapja eszközeinek jelentıs részét fektetheti be Oroszországban székhellyel rendelkezı, ott alapított vagy Oroszországban mőködı társaságok részvényeibe, kötvényeibe vagy az orosz kormányzati szervek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokba az adott részalapra vontakozó befektetési alapelveknek megfelelıen. Ezen Részalapok eszközeik több mint 10%-át nem fektethetik be olyan Átruházható Értékpapírokba vagy Pénzpiaci Eszközökbe, amelyeket nem jegyeznek tızsdén vagy amelyekkel nem a 2002. december 20-i törvény szerinti Elismert Piacon vagy egy EU tagállambeli vagy Harmadik Állambeli Egyéb Elismert Piacon kereskednek. Ebbe a csoportba tartoznak az oroszországi Átruházható Értékpapírok és Pénzpiaci Eszközök is. Az orosz tıkepiac jobban ki van téve a likviditási kockázatoknak és az eszközök értékesítése néha nehéznek vagy hosszadalmasnak bizonyulhat. Ugyanakkor az Orosz Kereskedelmi Rendszer értéktızsdén és a Moszkvai Bankközi Devizatızsdén jegyzett vagy forgatott Átruházható Értékpapírokba és Pénzpiaci Eszközökbe történı befektetések az érintett
Részalap eszközeinek 10%-át meghaladhatják, mivel ezek piacok Elismert Piacnak tekintendık. Végezetül, bizonyos Részalapok befektethetnek az olyan országok által kibocsátott kötvényekbe, amelyek jelenleg tárgyalnak vagy a jövıben tárgyalhatnak az EU-hoz való csatlakozásukról és amelyek hitelképessége általában rosszabb mint az EU jelenlegi tagországai által kibocsátott hasonló államkötvényeké, és amelyek után általában magasabb kamatot fizetnek. 2. Magas hozamot ígérı értékpapírokkal kapcsolatos kockázatok Bizonyos Részalapok magas hozamot ígérı értékpapírokba is fektethetnek. A magas hozamot ígérı értékpapírokba történı befektetés spekulatív jellegő, mivel az ilyen befektetés együtt jár egy magasabb hitelezési és piaci kockázattal. Fennáll a veszélye annak, hogy a kibocsátó nem tudja visszafizetni a tıkét vagy annak kamatait (hitelkockázat), vagy ezen értékpapírok piaci ára ingadozik az alábbi tényezık függvényében: a kamatlábak érzékenysége, a kibocsátó hitelképességére vonatkozó piaci várakozások vagy az általános piaci likviditás. 3. Devizakockázatok Annak ellenére, hogy az adott Részalapok különbözı osztályba tartozó Befektetési Jegyei egy adott devizában ( Kibocsátási Devizanem, amelynek meghatározása a Kezelési Szabályzatban található) kerülnek kibocsátásra, az adott Részalapok adott Befektetési Jegy osztályához tartozó Eszközök más devizanemben kibocsátott értékpapírok is lehetnek. A Részalap Bázis Devizanemében (amelynek meghatározása az alábbiakban megtalálható) meghatározott Nettó Eszközértéke (amelynek meghatározása az alábbiakban megtalálható) annak megfelelıen változik, ahogyan a Részalap Bázis Devizájának és az adott Részalap befektetéseinek referencia devizájának az árfolyama mozog. A Részalap ennek megfelelıen devizakockázatoknak lehet kitéve. Elıfordulhat, hogy a járulékos devizakockázatok fedezése nem lehetséges, vagy nem megvalósítható. Minden Befektetési Igazgató jogosult deviza tranzakciókat (a Kezelési Szabályzat 16. Cikkében foglaltaknak megfelelıen) végezni hatékony portfoliókezelési vagy fedezeti célból. 4. Devizabefektetések Azok a Részalapok, amelyek devizákba fektetnek be elsıdleges befektetési céljuknak megfelelıen (például a Total Return Currencies és a Multi Currency Strategy Részalapok) a különbözı devizanemek fluktuációjából kívánnak profitálni a deviza és kamatláb derivatív ügyletek felhasználásával. Ez azt jelenti, hogy a normálisnál nagyobb devizakockázat léphet fel. Rövid távon ez a Befektetési Jegyek értékének jelentıs és elıre nem látható fluktuációját, hosszabb távon pedig az adott Részalap negatív teljesítményét eredményezheti abban az esetben, ha a Részalap alapkezelıje nem jól értékeli/értelmezi a devizamozgások trendjeit. 13
5. Piaci kockázatok Bizonyos tızsdék, Elismert Piacok vagy Egyéb Elismert Piacok, amelyeken a Részalapok befektetnek, idınként fizetésképtelennek vagy nem kellıen fizetıképesnek vagy gyorsan változónak bizonyulhatnak. Ez befolyásolhatja azt az idıtartamot és árat, amelyen (belül) a Részalap likvidálhatja a pozícióját annak érdekében, hogy eleget tegyen a visszaváltási vagy más pénzügyi kötelezettségeinek. 6. Jelzáloghoz kapcsolódó és Eszközökkel fedezett értékpapírokba történı befektetések Bizonyos Részalapok, különösen a Kötvényy (Bond) Részalapok, és a rövid lejáratú (Short-Term) Részalapok jelzáloghitelekhez kapcsolódó derivatív tranzakciókban vehetnek részt és strukturált kötvényeket vásárolhatnak, ideértve a jelzáloghitel, illetve az eszköz alapú értékpapírokat. A jelzáloghitelek továbbadott visszafizetéséhez kapcsolódó értékpapírok olyan jelzáloghitelekben való részesedéseket testesítenek meg, amelyekben az értékpapírok mögött található, a magánszemély adósok által törlesztett lakás jelzáloghitelek havi kamat- és tıketörlesztı részleteit továbbadják. Az elıtörlesztés vagy a késedelmes visszafizetés a jelzáloghitelek továbbadott visszafizetéséhez kapcsolódó értékpapírok esetében csökkenı hozamokat eredményezhetnek, hiszen a Részalap az alapul szolgáló jelzáloghitelek alapján elıtörlesztett vagy késedelmesen visszafizetett összegeket csak alacsonyabb hozammal fektetheti be újra. Továbbá, mint a fix hozamot biztosító és felmondható értékpapírok esetében általában, amennyiben a Részalapok az értékpapírokat felárral vásárolták, a visszafizetés csökkenti az értékpapír piaci értékét a felárral arányosan. Amikor a kamatlábak növekednek vagy csökkennek, akkor a jelzáloghitel alapú értékpapírok értéke általában szintén növekszik vagy csökken, de nem olyan mértékben, mint az egyéb fix hozamot biztosító, meghatározott lejáratú értékpapírok értéke, amelyeknél nincs lehetıség elıtörlesztésre vagy lehívásra. A jelzáloghitelek továbbadott visszafizetéséhez kapcsolódó értékpapírok egyes fajtái után járó tıke- és kamatfizetéseket (de nem magát az értékpapírok piaci értékét) az Egyesült Államok kormánya vagy annak valamely hatósága garantálhatja (amelyet csupán az Egyesült Államok kormányának az a diszkrecionális joga garantál, hogy megvásárolhatja az ügynökség kötelezettségeit). A jelzáloghitelek továbbadott visszafizetéséhez kapcsolódó egyes, nem állami kibocsátók által kibocsátott értékpapírokhoz különbözı biztosítási formák vagy garanciák kapcsolódnak, míg mások biztosítékául csak a jelzáloghitelek biztosítékai szolgálnak. Az erre hivatott részalapok fektethetnek biztosítékkal fedezett jelzálogkötelezettségekbe (ún. CMO-kba) is, amelyek jelzáloghitel-készleten alapuló strukturált termékek. Hasonlóan a kötvényhez, a CMO-k esetében a kamat, illetve a tıke elıtörlesztés többnyire havonta történik. A CMO-k mögött biztosítékként néha lakások, illetve üzleti ingatlanok finanszírozására szolgáló jelzálogkölcsönök állnak, de tipikusabb, hogy az Egyesült Államok kormánya vagy annak hatóságai által garantált jelzáloghitelek továbbadott visszafizetéséhez kapcsolódó értékpapírok biztosítják. A CMO-knak több osztályuk létezik, lejárat és/vagy a várt futamidı szerint különböznek. A különbözı értékpapírosztályokhoz különbözı összegő, havi tıketörlesztı részletek (ideértve az elıtörlesztést is) kerülnek allokációra a szerzıdéses
feltételek szerint. Az elıtörlesztésekben történt változás és a várakozások jelentısen befolyásolják az adott értékpapírosztály átlagos futamidejét és piaci értékét. Az adott Részalapok csak tıke vagy csak kamat típusú jelzáloggal biztosított értékpapírokba is fektethetnek. Az ilyen értékpapírok ármozgása jelentısebb, mint az egyéb jelzáloghoz kapcsolódó értékpapíroké. Az ilyen értékpapírok, amelyeket általában jelentıs felárral vagy a normálisnál lényegesen olcsóbban vásárolják meg, rendkívül érzékenyek nem csak a kamatlábak változására, hanem a tıke visszafizetések (ideértve az elıtörlesztéseket is) összegének módosulására is. A tıketörlesztéseknek a várttól tartósan eltérı mértéke hátrányos hatást gyakorolhat ezen értékpapírok hozamára. Továbbá, ezek az értékpapírok esetleg kevésbé likvidek, mint mások, amelyek nem ilyen struktúrában épülnek fel és gyorsan mozog az árfolyamuk, amennyiben a kamatlábak kedvezıtlen irányban módosulnak. A Befektetési Igazgató várakozásai szerint a kormányok, a kormányzati szervek vagy gazdasági társaságok egyéb, a jelen fejezetben nem ismertetett jelzáloghoz kapcsolódó értékpapírokat is kibocsáthatnak. Amennyiben új típusú jelzáloghoz kapcsolódó értékpapírok kerülnek a piacra, a Befektetési Igazgató megfontolja az azokba történı befektetést, feltéve, hogy azokkal az elismert tızsdéken kereskednek. Az eszközalapú Átruházható Értékpapírok egy adott eszközcsoport által generált jövedelemfolyamból való részesedést testesítenek meg, vagy egy ilyen jövedelemfolyam szolgál a kifizetések biztosítékául. Az ilyen eszközcsoportok általában egymáshoz hasonló Eszközökbıl, pédául személygépkocsi hitelekbıl, hitelkártya követelésekbıl, lakáskölcsönökbıl vagy bankhitelekbıl állnak. Továbbá, a fent említett Részalapok biztosítékkal fedezett, hitelviszonyhoz kapcsolódó kötelezettségekbe (úgynevezett CLO -k) is fektethetnek, amelyek mögöttes portfoliója hitelviszonyokból áll. 7. Strukturált pénzügyi termékek Valamennyi Részalap strukturált termékekbe is fektethet. Ide tartoznak az olyan jogi személyekben történı részesedésszerzések is, amelyeket kizárólag azzal a céllal hoztak létre, hogy azokon keresztül más befektetések befektetési jellemzıit átalakítsák. Ezeket a befektetéseket az említett jogi személyek vásárolják meg, amelyek ezt követıen Átruházható Értékpapírokat bocsátanak ki (a strukturált termékeket), amelyek mögött az adott eszközök állnak biztosítékul, illetve amelyek e mögöttes eszközökben való részesedést testesítenek meg. A mögöttes eszközökbıl származó cash-flow szétosztásra kerülhet az újonnan kibocsátott strukturált termékek között abból a célból, hogy különbözı befektetési jellemzıkkel például különbözı lejáratok, hozamfizetési elsıbbség, kamatfizetési rendelkezések rendelkezı Átruházható Értékpapírok kerüljenek létrehozásra. A strukturált termékek után fizetett hozamok a mögöttes eszközökbıl származó cash-flow összegétıl függnek. Egyes Részalapok elsı osztályú pénzintézetek által kibocsátott, speciális hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokba ( credit linked notes, a továbbiakban CLN ) is befektethetnek, amennyiben ez a befektetık érdekeivel összhangban áll. 15
A CLN-ek használatával kiküszöbölhetık bizonyos problémák, illetve mérsékelhetıek bizonyos kockázatok, amelyek az elsıdleges értékpapírokba történı közvetlen befektetéssel járhatnak. Az adott Részalap tulajdonában levı CLN-ek, amelyek elsıdleges értékpapírokra, pénzügyi Eszközökre, kosarakra vagy indexekre vonatkoznak, mind a másik félbıl eredı kockázatnak, mind az alapul szolgáló befektetésbıl származó kockázatnak ki vannak téve. Amennyiben ilyen jellegő CLN-ek Elismert Piacokon kerülnek értékesítésre, a Részalap a Kezelési Szabályzat 16.1.C szakaszában meghatározott befektetési korlátozásoknak megfelelıen fog eljárni. A nem Elismert Piacokon értékesített CLN-ek a Kezelési Szabályzat 16.1.B szakaszában foglaltaknak megfelelıen, az Átruházható Értékpapírokkal azonos módon kezelendık. A befektetési korlátozások egyformán vonatkoznak mind a befektetési Eszköz kibocsátójára, mind az alapul szolgáló eszközre. A Részalapok index alapú értékpapírokba is fektethetnek, amelyek olyan Átruházható Értékpapírok, amelyek ára valamilyen más értékpapírok, indexek, kamatlábak vagy devizaárfolyamok teljesítményéhez kapcsolt. Az ezen értékpapírokhoz kapcsolódó feltételek alapján a befektetett tıke összegét, vagy csak a kuponon szereplı kamatokat lejáratkor vagy az elıre meghatározott hozamfizetési idıpontokban felfelé vagy lefelé módosítják annak érdekében, hogy azok tükrözzék a mögöttes piac vagy értékpapír bizonyos jellemzıinek a változását. A strukturált termékekhez kapcsolódó kockázatok azonosak a mögöttes piac vagy értékpapír kockázatával, és erıteljesebb ármozgásnak vannak kitéve, mint a mögöttes piacon vagy értékpapírokba történı befektetések. A strukturált termékekbe történı befektetések esetén a mögöttes piacon végbemenı változások eredményeképpen a befektetett tıke és/vagy a kamatok elveszhetnek. 8. Lefoglalt értékpapírokba történı befektetések A kötvény Részalapok lefoglalt értékpapírokba is befektethetnek. Ezen értékpapírok csıdeljárás alatt állhatnak vagy egyébként elıfordulhat, hogy a Részalap által történı vásárlás pillanatában késedelemben vannak a befektetett tıkeösszeg és/vagy kamat visszafizetésével vagy rosszabb hitelkockázati (a Moody's rendszerében Ca vagy annál alacsonyabb vagy a Standard & Poor's rendszerében CC vagy annál alacsonyabb) besorolással rendelkeznek vagy nem is rendelkeznek egyáltalán az adott Részalap Befektetési Igazgatója által elfogadott hitelkockázati besorolással. A lefoglalt értékpapírokba történı befektetés spekulatív jellegő és jelentıs kockázattal jár. A lefoglalt értékpapírok gyakran nem hoznak bevételt mindaddig, amíg az említett fizetési késedelem fennáll és a Részalapoknak extra költségeket okozhatnak azzal, hogy a Részalapoknak meg kell védeniük, illetve vissza kell szerezniük a befektetésüket. Emiatt olyan mértékben, amilyenben a Részalap lefoglalt értékpapírokba fektet, átmenetileg elveszítheti jövedelem generáló képességét.
Bizonytalan lehet, hogy a lefoglalt értékpapírok által megtestesített követeléseket mikor, hogyan és milyen mértékben elégítik majd ki (pl. a kötelezett eszközeinek végrehajtása, a lefoglalt értékpapírokat is érintı értékpapírcsere vagy reorganizáció vagy a kötelezettség egy részének kifizetése útján). Továbbá, még abban az esetben is, ha a Részalap tulajdonában álló lefoglalt értékpapírok vonatkozásában értékpapírcserére vagy reorganizációra kerül sor, nem biztos, hogy azok az értékpapírok vagy eszközök, amelyek a Részalap az ilyen értékpapírcsere vagy reorganizáció keretében megszerez, nem rendelkeznek kisebb piaci értékkel vagy jövedelem-termelı potenciállal, mint amelyre a lefoglalt értékpapírok megvásárlásakor számítottak. Továbbá, az értékpapírcsere vagy reorganizáció keretében megszerzett értékpapírokra vonatkozóan értékesítési tilalom is fennállhat. Annak eredményeképpen, hogy a Részalap a lefoglalt értékpapírokra vonatkozó értékpapírcserérıl vagy reorganizációról tárgyalásokat folytat a kibocsátóval, a Részalap olyan helyzetbe kerülhet, hogy nem adhatja el gyorsan a megszerzett értékpapírokat. 9. A fedezeti (hedge) ügyletek speciális kockázatai és jövedelemnövelési stratégiák Mindegyik Részalap különbözı portfolió stratégiákat alkalmazhat annak érdekében, hogy bizonyos befektetéseinek kockázatát csökkentse, és hozamát megkísérelje növelni. Ezen stratégiák közé tartozik a Kezelési Szabályzatban meghatározott opciók használata, forward és deviza váltási ügyletek megkötése, swap ügyletek (a Kezelési Szabályzat 16.2 pontjában meghatározott rossz hitelkihelyezésekhez kapcsolódó, kamatokra és részvényekre vonatkozó swap ügyletek, swap ügyletekre vonatkozó opciók, total return swapok, devizákhoz és inflációhoz kötött swap ügyletek), továbbá futures ügyletek, és azokra vonatkozó opciók, ideértve a nemzetközi részvény és kötvény indexeket is a Kezelési Szabályzatban leírtak szerint, valamint swap ügyletre vonatkozó opciós ügyletek) valamint az azokra vonatkozó opciók használata. A derivatív ügyletek, technikák és Eszközök használata sokkal nagyobb kockázatot hordoz magában mint a normál befektetési Eszközöké. Emiatt nincs garancia arra, hogy az adott Részalap megvalósítja a befektetési céljait. Ráadásul, ezen technikák és Eszközök használata speciális kockázati elemeket is magában hordoz, mint például a tıkeáttétellel kapcsolatos rizikó, hiszen viszonylag kicsiny pénzeszközökkel óriási kötelezettségek keletkezhetnek. Ez a kockázat azáltal keletkezik, hogy viszonylag kicsiny pénzügyi források segítségével nagyszámú ügyletet kötnek. 10. Az Equity típusú Részalapokba fektetı befektetık speciális, részvényekkel és részvényhez kapcsolt értékpapírokkal kapcsolatos kockázatai A részvények adásvétele egy sor kockázatot rejt magában, amelyek közül a legfontosabbak a következık: azon tıkepiacok volatilitása, amelyeken az adott értékpapírokkal kereskednek, a részvényeket, az indexekre és értékpapír kosárra vonatkozó értékpapírokat kiállító kibocsátók általános hitelképességével kapcsolatos kockázat. Az indexekre és értékpapír kosárra kibocsátott értékpapírok ritkán biztosítanak jogot a befektetett tıke visszafizetésére, illetve kamat vagy osztalék 17
fizetésre; továbbá, a referencia index vagy kosár kiszámítása során figyelembe veszik a költségeket és/vagy díjakat, és a befektetett tıke visszafizetése általában teljesen független a referencia index vagy értékpapírkosár teljesítményétıl. Noha az indexekre és értékpapír kosárra kibocsátott bizonylatok hitelviszonyt megtestesítı értékpapíroknak minısülnek, a hozzájuk kapcsolódó kockázat többek között tulajdonosi kockázat, hiszen ezen bizonylatok teljesítménye az index vagy a kosár és végsı soron ezek összetevıinek (pl. értékpapírok) a teljesítményétıl függ. A bizonylatok értéke, amely fordított arányban mutatja az összetevıinek a teljesítményét, csökkenhet, amikor a piacok teljesítménye javul. Nem lehet kizárni azt a kockázatot, hogy az adott Részalap elveszíti ezen bizonylatok értékének egy részét vagy egészét. A potenciális befektetıknek a részvények megvásárlásakor tisztában kell lenniük az egyéb kockázatokkal és az általános ár kockázatokkal is. Amennyiben a részvények kiválasztására a hozampotenciál, és nem a kibocsátási hely, eredet vagy iparág alapján kerül sor, a jövıbeni teljesítmény nem az általános trendektıl függ, hiszen ezek szerepelnek a nagy piaci indexekben például. A részvényhez kapcsolódó értékpapírok körébe tartoznak például a részvény warrantok, amelyek jogot biztosítanak a befektetık részére, hogy azok a társaságban bizonyos idıtartamon belül meghatározott számú törzsrészvényt meghatározott áron jegyezhessenek. Ezen jog költsége lényegesen kisebb, mint magának a részvénynek az ára. Ennél fogva a részvény árában bekövetkezı mozgások multiplikálódnak a warrant ármozgásai során. Ez a multiplikátor a tıkeáttételi faktor. Minél nagyobb a tıkeáttétel, annál vonzóbb befektetésnek ígérkezik a warrant. A warrantok értékelésénél az ezen jogért fizetett felár és a tıkeáttétel összehasonlításával megállapítható a relatív értékük. A felár és a tıkeáttétel szintje növekedhet, illetve csökkenhet a befektetık érzékenységétıl függıen. A warrantok ármozgása emiatt jelentısebb, és így a hozzájuk kapcsolódó befektetés spekulatívabb, mint a törzsrészvényekbe történı befektetés. Figyelmeztetjük a befektetıket, hogy a warrantok ármozgása rendkívül erıs lehet és értékesítésük nem mindig lehetséges. A warrantokhoz kapcsolódó tıkeáttétel az adott warrant teljes értékének vagy hozamának az elvesztéséhez vezethet. 11. Letéti igazolások Egy adott országban a befektetések közvetlenül is eszközölhetık, vagy megvalósulhatnak olyan letéti igazolások megvásárlása útján is, amelyekkel más nemzetközi tızsdéken kereskednek annak érdekében, hogy a nagyobb likviditásból származó elınyöket kihasználják. A hitelképes piacon forgalmazott letéti igazolások hitelképes átruházható értékpapíroknak minısülnek, tekintet nélkül annak a piacnak a hitelképességére, amelyen a mögöttes értékpapírokkal kereskednek. 12. A European Small Companies, a U.S. Mid Cap Value, a European Mid Cap és a European Potential Részalapokba fektetı befektetık speciális kockázataival kapcsolatos rendelkezések Általánosságban a kis-, illetve a közepes tıkésítettségő vállalatok részvényei vagy részvényhez kapcsolt értékpapírjai kevésbé likvidek, mint a nagyobb vállalkozások
ugyanilyen típusú értékpapírjai, mivel a részvényeik napi kereskedésének alacsony volumene miatt kevésbé minısülnek likvidnek. Ráadásul, azon piacoknak a volatilitása, ahol ilyen értékpapírokkal kereskednek, általában nagyobb. 13. Speciális országokban, régiókban vagy piacokon eszközölt befektetések A speciális, például a telekommunikációs, technológiai vagy média szektorokba történı befektetések hátrányos következményekkel járhatnak abban a helyzetben, amikor ezen szektorok jövedelemtermelı képessége csökken. Bizonyos országokba, például Olaszországba történı befektetések esetén (mint például az Italian Equity Részalap), az országok és gazdasági térségek szerinti diverzifikáció kicsiny lehet. A teljesítmény jelentısen különbözhet a globális részvénypiacokon tapasztalható trendektıl. Továbbá, a környezetbarát technológiákat és termékeket elıállító, illetve a tisztább és egészségesebb környezet kialakításával foglalkozó társaságokba történı befektetések hozama nem feltétlenül függ az általános piaci trendektıl. 14. Ingatlanokba történı befektetések Az olyan társaságok értékpapírjaiba történı befektetések, amelyek többnyire az ingatlanpiacon érdekeltek, különleges kockázatoknak vannak kitéve, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó értékpapírok értékének ciklikus mozgását, az általános és a helyi üzleti körülményeket, a túlzott építkezési kedvet és növekvı versenyt, a növekvı ingatlanadókat és menedzsment költségeket, populációs változásokat és azok hatását a befektetések jövedelmére, az építési szabályok változását, a károkozásból és bírói ítéletekbıl származó veszteségeket, a környezetvédelmi kockázatokat, a bérbeadásra vonatkozó közjogi korlátozásokat, a szomszédos területek hatását az ingatlanok értékére, az adott terület vonzerejét a bérlık számára, a használat növekedését, továbbá az egyéb ingatlan piaci befolyásoló tényezıket. 15. UCI és UCITS alapokba történı befektetések Néhány Részalap olyan befektetési jegyébe történı befektetés esetén, amelyek UCI-ba és UCITS-ba fektethetnek, a befektetık lehet, hogy ki a díjak és a jutatalékok duplikációjának vannak kitéve, kivéve akkor, ha az Alapkezelı által kezelt vagy az Alap UCI és UCITS-ba fektet, a Részalapot nem fogják jegyzési és visszaváltási díjjal terhelni ilyen befektetések esetén. 16. Értékpapírkölcsönzésbıl és visszavásárlási tranzakciók esetén kapott fedezet újrabefektetése Az Alap újrabefektetheti az értékpapírkölcsönzésbıl és visszavásárlási tranzakciók esetén kapott fedezetet. A fedezet újrabefektetése típustól függıen kockázatokat rejthet magában. Bár az Alapnak el kell kerülnie a befektetések túl magas koncentrációját kibocsátói és instrumentumok szintjén, a fedezetként kapott készpénz újrabefektetésére nem vonatkoznak az Alapra vonatkozó általános diverzifikációs szabályok. 19
Az ilyen fedezetek újrabefektetése tıkeáttételt képezhet, amelyet számításba vesznek az Alap teljes kitettségének számolása közben. 17. Globális Kockázatok Az Alapok kockázatkezelési eljárást alkalmaznak annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék, valamint megállapítsák portfoliójuk pillanatnyi kockázati helyzetét és az egyes befektetéseknek a portfolió teljes kockázatában való szerepét. A derivatív pénzügyi eszközök körében az Alapok olyan eljárást kell, hogy bevezessenek, amely alkalmas az OTC derivatívák pontos és független értékelésére a Kezelési Szabályzat 16. Cikkében foglaltakkal összhangban. Az Alapok biztosítják azt, hogy a derivatív pénzügyi eszközök globális kockázata egyik Részalap vonatkozásában se haladja meg a portfolió teljes nettó értékét. A globális kockázat kiszámítására az alábbiak figyelembe vételével kerül sor: a mögöttes eszközök piaci értéke, a másik pozíció kockázata, jövıbeni piaci mozgások és a pozíciók lezárásához szükséges idıtartam. Bármely Részalap a befektetési politikájával összhangban és a Kezelési Szabályzat 16.1. és 16.2. Cikkeiben foglalt korlátozások betartásával derivatív pénzügyi eszközökbe fektethet abban az esetben, ha a mögöttes eszközök kockázata nem lépi túl a Kezelési Szabályzat 16.1. Cikkében foglalt befektetési korlátozásokat. Az adott Részalapok globális kockázatának kiszámítására valamint annak biztosítására, hogy a derivatív pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó globális kockázat az adott Részalap teljes Nettó Eszközértékét nem haladja meg, az Alap, az érintett Részalaptól függıen és az eset függvényében, kockáztatott érték (value at risk) és/vagy commitments becslési módszereket is alkalmazhat. Szeretnénk felhívni a befektetési jegytulajdonosok figyelmét a további, az irányaó Részalapnál a derivatív pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó globális kockázat számításakor alkalmazott VaR becslési módszer használatából esetlegesen további kockázati kitettségre. Amennyiben egy adott Részalap index alapú derivatív pénzügyi eszközökbe fektet be, ezeket a befektetéseket nem kell kötelezıen beleszámítani a Kezelési Szabályzat 16.1. Cikkének C (a) pontjának (1)-(5), (8), (9), (13) és (14) bekezdésében foglalt korlátozásokba. Amennyiben valamely Átruházható Értékpapír vagy Pénzpiaci Eszköz egyben egy derivatívát is megtestesít, az utóbbit kell figyelembe venni a jelen Fejezetben foglalt követelmények teljesítésének ellenırzésekor. ESZKÖZ STRUKTÚRA/ ESZKÖZ POOLING (ÖSSZEVONÁS)
A hatékony alapkezelés céljából az Alapkezelı - amennyiben ezt a Részalapok befektetési politikái megengedik - bizonyos Részalapok eszközeinek közös kezelését határozhatja el. Ilyen esetekben a különbözı Részalapok eszközeinek kezelésére közösen kerül sor. A közösen kezelt eszközöket pool -nak (amely eszközösszevonást jelent) nevezzük, tekintet nélkül arra, hogy ezek az összevonások kizárólag belsı alapkezelési célt szolgálnak. A pool-ok nem képeznek külön befektetési egységeket és közvetlenül nem elérhetık a befektetık számára. A közösen kezelt Részalapok mindegyikéhez hozzárendelik a saját speciális eszközeiket. Amennyiben több Részalaphoz tartozó eszközök kerülnek összevonásra, a minden egyes résztvevı Részalaphoz tartozó eszközök elsıként az eredeti allokációjuk alapján kerülnek meghatározásra, és ez csak pótlólagos allokációk vagy eszközkivonások esetén változik meg. A résztvevı Részalapoknak a közösen kezelt eszközökhöz való jogosultsága minden egyes befektetési tétel tekintetében fennáll. A résztvevı Részalapok által végzett pótlólagos befektetések ezekhez a Részalapokhoz kerülnek hozzárendelésre, míg az értékesített eszközök levonásra kerülnek minden egyes résztvevı Részalaphoz rendelt eszközökbıl. A Tájékoztató és a Részalapokról csak a legfontosabb információkat tartalmazó rövidített tájékoztatók (a Rövidített Tájékoztatók ) további példányai az alábbi helyeken érhetık el: - a Forgalmazónál, a Helyi Ügynöknél és az Alapkezelınél: Pioneer Asset Management S.A.; - a Letétkezelınél és a Fizetı Ügynöknél: a Société Générale Bank & Trustnál; - az Adminisztratív Ügynöknél: Société Générale Securities Services Luxembourg; - a Nyilvántartónál és az Iktatónál: az European Fund Services S.A; - a helyi információs ügynököknél valamennyi olyan országban, ahol az Alapokat forgalmazzák. 21