A vidékfejlesztés a hátrányos helyzetű és az ígéretesen fejlődő kistérségekben is fontos közösségszervező program. Vidékfejlesztés 2007
Helyi értékek, közösségi tervezés Az új vidékpolitika szinte mindegyik eleme épít a helyi értékekre, igénybe veszi a helyi ismereteket tudásokat, újfajta közösségi szándékot és akaratot feltételez, számít a helyi erőforrásokra, az együttműködésre.
A vidéki térség maga is egy rendkívül bonyolult, sokoldalú multifunkcionális erőforrásrendszer, amelynél az egyes erőforrás-alrendszereknél ugyan külön-külön is beszélhetünk (természeti erőforrások, föld, táj, emberi erőforrások, kulturális értékek stb.) de ezek szétválasztása súlyos sérülések, gyakran eredeti identitásuk lebontása nélkül nem lehetséges. Ebből az is következik, hogy az ezen integrált erőforrásrendszerre épülő mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységek, valamint a nem gazdasági tevékenységek (kulturális és egyéb közösségi tevékenységek, életmód stb.) között is nagyfokú integráltság jellemző. Ez az ami alapvetően megkülönbözteti a vidéki térséget a városi (urbánus) térségtől Szakál F 1999
A táj, a vidék az irodalomban.. Közhaszon..
A mindenségi élet törvényei a falu mellett döntenek.... A hegy oldalában, a folyó partján, a völgy szájában meghúzódó falu a helyes arányú élet. Hegyek, erdök, rétek, szántóföldek, levegö, levegö és házak, emberek. Együtt van mind, aki ismerheti egymást és együtt élnek mind a föld hátán, Isten tenyerén. Müvészet, tudomány fejlödhetik köztük. De a föld emlöjéröl soha le nem szakítják magukat. Túrják a földet és vetik a magot. Érzik a növekedést. Élik a mindenség életét. Balázs Ferenc: A rög alatt 1936 Torda
A nagy városok viszont elzárják őt attól, aminek ölelésében kellene élnie: a földtől, a vizektől, az erdőktől és az erdő állataitól. A nagyváros bezárja az embert az embercsordába. Egyebet sem lát az ember, csak embert, embernek munkáját. Az emberről beszél minden körülötte: a házak, az utcák és a villámhárítók. Az ember kiszakította magát a mindenség öleléséből. Balázs Ferenc: A rög alatt
Mi a vidék és mi nem vidék? Természetközeli életforma Szabadság Önfenntartásra törekvés Saját élet teljessége Szomszédság Hagyomány A város A természettől elválasztó infrastruktúra A virtuális világ A függőség A mások életének élése (média) Kolumbán Gábor Sapientia Egyetem
Mai közelítések..?.
A vidéki térségek fejlődésének jellegzetességei A mezőgazdaság piacának beszűkülése, fokozódó verseny, túltermelési válság Környezeti és természeti értékek védelmének előtérbe kerülése Fenntarthatóság elvárása Elvándorlás, helyi közösségek gyengülése Hiányzó közösségek a vidéki térségekben Magas elvárások a kormányzati szervek felé A fejlesztési projektek haszna túl szűk társadalmi réteg számára érzékelhető
A vidéki térségek fejlődésének jellegzetességei Decentralizált döntéshozatali gyakorlat hiánya A helyi kezdeményezések és innováció hiánya Hiányzó helyi, regionális és nemzeti vidékfejlesztési hálózatok A statisztikai határok nem szükségszerűen jelentenek kulturális, gazdasági vagy társadalmi homogenitást Helyi és térségi szereplők közötti együttműködés hiánya Szűkös pénzügyi eszközök és lehetőségek
Tudatos vidékpolitikára van szükség Az új közhaszon értelmezés A vidéken élők (a terület 80%-a, a lakosság 50%-a életminőségének javítása, az esélyegyenlőség biztosítása Az élő környezet és az épített örökség karbantartása A természet közeli élet lehetősége Egészséges élelemtermelés Megújuló energiák Kisvállalkozások terepe Második lakóhely, rekreáció színtere A határokon átlépő kapcsolatrendszer színtere Glatz Ferenc Párbeszéd a vidékért, a vidék közhaszna..
A kultúra a vidékfejlesztés kiemelt partnere Sajátos Küldetésével,szerepével, eszközrendszerével A helyi érték megtartója és felemelője A hagyományok őrzője és továbbéltetője A mindennapi kultúra eszközeivel a társadalmi integráció segítője új közösségszervező erőtér Norma és mintarendszerek közvetítője Kimelt szerepe van a digitális szakadék leküzdésében Szocio-kulturális háttér a munkaerőpiacon A jövőkép-jövőképesség garanciája
Kinek a felelőssége? Vannak-e eszközeink? A mai napig hajlamosak vagyunk először elvárni, aztán eltűrni, végül megreklamálni, hogy a dolgok nem jól mennek, hogy mások alakítják településünk, térségünk, Régiónk jövőjét, okozzák lemaradását. Most van lehetőség érdemben befolyásolni azt, fontos hogy minden település, térség használva a kulturális területen régóta ismert település és közösségfejlesztési ismereteket tegyen önmagáért.
A közösségi tervezés, mint stratégia mint a jövőképesség záloga Célja: A település - térség konszenzuson alapuló fejlesztési stratégiájának elkészítése: A települési identitás erősítése Erőforrások feltérképezése, fejlesztése Az állampolgári aktivitás növelése Partneri együttműködések generálása
Mi kell a megvalósításhoz? A vezetők friss szemlélete, de legalább az ellenállás leküzdése Néhány másként gondolkozó elkötelezett helybéli személy, vagy szervezet Szakemberek Közösségi szintér, megfelelő infrastruktúra és információ Anyagi áldozatvállalás és elkötelezettség Segítő lehetőség,források, amik MOST RENDELKEZÉSRE ÁLLNAK
Hogyan lehetünk eredményesek? A települések életében az új lehetőségek akkor tudnak valósággá válni, ha az érintett szereplők mindegyike: a polgármester és a képviselők, a gazdák és vállalkozók, a civil szervezetek, a helyi értelmiség pedagógus, lelkész, a falugazda, a népművelő egyaránt tájékozott a megnyíló forrásokról, együttműködik a tervezésben, támaszkodik a közös értékekre szellemi és anyagi erőforrásokra.
Hogyan lehetünk eredményesek?. I. II. III. IV. V. A szükséglet felismerése Korszerű ismeretek használata Kommunikáció és munkamegosztás Együttműködés Forráskoordináció
A vidékfejlesztési intézkedések köre UMVP I. tengely A szerkezetváltás tengelye: falun nemcsak mezőgazdaságból, hanem más foglalkoztatási formákból is meg lehet élni ( feldolgozóipar, energianövények helyi termékek előállítása stb) kkv-k támogatása II. tengely Megőrzendő táj, környezetkímélő földhasználat, biogazdálkodás stb
A vidékfejlesztési intézkedések köre III. tengely Komplex falumegújítás közösségekre alapozva. Szükséges, hogy a települések rendelkezzenek közösen kialakított jövöképpel és ennek megvalósítását szolgálhassák az új lehetöségek A turisztikai tevékenységek ösztönzése A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások bövítése A mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése A nem mezögazdasági tevékenységgé történö diverzifikálás Falumegújítás és fejlesztés A vidéki örökség megörzése
A komplex falupolitika megvalósulása a III.-IV. tengelyben A tervezés a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (Vidékfejlesztési Hálózat) segíti, a közösségekre alapozva. LEADER közösségek Helyi vidékfejlesztési közösségek A sikeres tervezés, pályázatok készítése, és a végrehajtás tehát a helyi közösségeken múlik, eszköze a település-és közösségfejlesztés módszertana, szereplői az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra, záloga az együttműködés.
A vidékfejlesztési intézkedések köre IV. Tengely LEADER Program (közösségi alapú fejlesztés) A III. Intézkedéscsoport célkitüzései jelennek meg a legnagyobb hangsúllyal a LEADER programban, de a helyi közösségek (Leader akciócsoport, helyi vidékfejlesztési közösség) hosszabb távra alakítja ki a térség fejlesztési terveit, tudja befolyásolni a pályázati aktivitást és esélyeket.
Nemzeti Fejlesztési terv Mik a feltételei a helyi vidékfejlesztési stratégiák hatékony megvalósíthatóságának? A vidéki térségek erőforrásainak ismerete Az önkormányzati, vállalkozói és a civil szféra szereplőivel való kapcsolattartás A folyamatos, naprakész tájékoztatás A képzés A helyi adottságok, értékek és kapacitások feltárására irányuló tanulmányok készítése Hálózatépítés (humán és fizikai kapacitás javítása, tapasztalatok megosztása, közös projektek
Integrált közösségi és szolgáltató terek támogatása = közösségi terek újraélesztése Ilyen volt Ilyen lett (lehet)
Példák a helyi jó gyakorlatokra Sok minden belefér... Kémes
Györköny Sokszínü
Sokaké lehet Pécsvárad
A kulturális örökség védelme
Településközpont rehabilitáció Decs társadalmi munka
Veszélyek, illúziók Tervezni és cselekedni (egyiknek sincs értelme a másik nélkül) A vidék valóban komplexitás, egy téglára nem lehet várat építeni (a falusi turizmus sem mindenható) Nézzünk körül, de ne másoljunk Az élet minősége nem a fogyasztás mennyiségétől függ A másik, csak akkor jön hozzánk, ha már mi is otthonosan érezzük magunkat Kistérségi tervezés jól működhet települési tervezés nélkül
JÓ MUNKÁT, EREDMÉNYES EGYÜTTMŰKÖDÉST KÍVÁNOK Halmai Gáborné országgyűlési képviselő Bp.2008.április 17 gaborne.halmai@parlament.hu