Tax & Legal Alert PwC Magyarország 560. szám november

Tax & Legal Alert PwC Magyarország 560. szám 2016. november A 2016 októberében benyújtott legfontosabb adótörvény-módosító javaslatok Tartalom Az adóeljárást érintő változások...2 A személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási terheket érintő változások...2 A társasági adót érintő változások...4 A helyi iparűzési adót érintő változások...6 Az illetékeket érintő változások...7 A reklámadót érintő változások...7 Az általános forgalmi adót érintő változások...7 A vámszabályozást érintő változások...7 A jövedéki adót érintő változások...7 A számvitelt érintő változások...8

2016. október 28-án benyújtották az Országgyűlés elé az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/12741-es számú törvényjavaslatot, amelynek legfontosabb módosító rendelkezéseit az alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze. Az adóeljárást érintő változások Adózói minősítés A törvényjavaslat értelmében módosulnak a megbízható és kockázatos adózói minősítések feltételei, illetve a minősítés jogkövetkezményei. A megbízható adózói minősítés új kritériuma, hogy az adózó adóteljesítménye tárgyévre vonatkozóan pozitív legyen, ezáltal kizárásra kerülnek az ún. alvó cégek. A törvényjavaslat továbbá automatikus fizetési könnyítést tesz lehetővé a megbízható adózók részére. Ez 12 havi pótlékmentes fizetési könnyítést jelent, melyre évente maximum egy alkalommal nyílik lehetőség feltéve, hogy az adózó nettó adótartozása a kérelem elbírálásának időpontjában nem haladja meg az 1,5 millió forintot. Ezzel a módosítással a jövőben nemcsak részletfizetés, hanem fizetési halasztás is lehetővé válik a megbízható adózók számára, amely várhatóan az adózók szélesebb körének jelenthet könnyítést, tekintettel arra, hogy az 500 ezer forintos értékhatár 1,5 millió forintra emelkedik. A kockázatos adózók köre is bővül a jövőben. Azon adózók is kockázatos adózóknak minősülnek, amelyek székhelye székhelyszolgáltatóhoz került bejegyzésre és a tárgyévben vagy a megelőző 3 évben jogerős mulasztási bírságot szabtak ki terhére adóigazgatási eljárás akadályozása miatt. Ezzel összefüggésben a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózó többlet adatszolgáltatásra kötelezett. Támogató eljárás A törvényjavaslat értelmében 2017. január 1-jétől kezdődően új jogintézményként kerül bevezetésre az adóhatóság támogató eljárása. Az új eljárás révén a kockázatelemezés során feltárt kockázatok megszűntetése érdekében az adóhatóságnak lehetősége nyílik arra, hogy az ellenőrzés megindítása helyett szakmai támogatást nyújtson a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása érdekében, továbbá az adózót önellenőrzésre hívja fel. A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések tekintetében szankcionálásnak nincs helye, ugyanakkor a támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az ellenőrzés megkezdését. EKÁER A törvényjavaslat szerint az Elektronikus közúti árufor galomellenőrző rendszer (EKÁER) szabályai további kockázatibiztosíték-nyújtási kötelezettséggel egészülnek ki. Ennek értelmében a 2017. február 15-e utáni bejelentések esetén azon adóalanyok, amelyek a tárgyévben és a megelőző két évben EKÁER-bejelentést nem tettek és áfabevallást sem nyújtottak be, vagy adószám felfüggesztés hatálya alatt álltak, meghatározott kockázati biztosítékot kötelesek fizetni az első 10 bejelentés erejéig, de legalább 180 napig a Közösségen belüli termékbeszerzések és az első belföldi áfaköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítések tekintetében. Élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések A törvényjavaslat értelmében a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések útján történő élelmiszer-értékesítést csak 2017. június 30-tól terheli adatszolgáltatási kötelezettség. Ezen időpontig az automata berendezéseket automata felügyeleti egységgel kell ellátni, kivéve, ha a felügyeleti szolgáltatók egybehangzó nyilatkozata szerint annak kiépítésére műszaki okokból nincs mód. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a felügyeleti szolgáltatók engedélyezésére, működésére, felelősségére vonatkozó részletszabályokat. A személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási terheket érintő változások Személyek szélesebb köre számára készíthető bevallástervezetek 2017. január 1-jével életbe lép az a rendelkezés, amely szerint az adóhatóság elkészíti az ügyfélkapuval rendelkező adózók személyijövedelemadó-bevallásának tervezetét, ha munkáltatói adómegállapítást nem kértek vagy kértek, de azt a munkáltató nem vállalta. A törvényjavaslat értelmében az adóhatóság elkészíti az adóbevallási tervezetet az ügyfélkapuval nem rendelkező magánszemélyek részére is, ha ez irányú igényüket legkésőbb az adóévet követő év március 15-éig jelzik az adóhatóság felé. Fontos megjegyezni, hogy az adóbevallási tervezet nem feltétlenül tartalmazza majd az összes olyan jövedelmet, amit a magánszemély egyébként köteles bevallani. Az adóbevallási tervezet ugyanis azokon az adatokon (pl.: a magyarországi munkáltató által kifizetett bérek) fog alapulni, amikről év közben adatot kapott az adóhatóság. Évközi adatszolgáltatási kötelezettség azonban nem feltétlenül kapcsolódik egy-egy jövedelemtételhez. Érdemes tehát az adóbevallási tervezetet alaposan megvizsgálni és szükség esetén kijavítani, illetve kiegészíteni. 2 Tax Alert

Kevesebb elvonás a kamatjövedelemből A törvényjavaslat alapján 2017. január 1-jével megszűnik a kamatjövedelmeket terhelő 6%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. A kamatot tehát csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli majd, ha azt 2016. december 31-e után írják jóvá. Mérsékelten mérséklődő közterhek a cafeteria-nál A hatályos szabályok szerint a béren kívüli juttatások (pl.: helyi bérlet) és az egyes meghatározott juttatások (pl.: cégtelefon magáncélú használata) esetében a fizetendő közterhek meghatározása során a juttatások értékét először meg kell szorozni egy adóalap-növelő tényezővel és az így megnövelt adóalapra kell alkalmazni a juttatásokra irányadó közteher-kulcsokat. A törvényjavaslat szerint az adóalap tényező mértéke 1,19-ről 1,18- ra csökken. Következésképpen, a béren kívüli juttatások közterhe kb. 0,3 százalékkal, míg az egyes meghatározott juttatásoké kb. 0,4 százalékkal lenne kisebb a jövő évtől. Csökkenő adminisztráció az airbnb-zőknél A törvényjavaslat szerint 2017. január 1-jével a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek tételes átalányadója 38 400 forintra emelkedik, és ezzel párhuzamosan megszűnne az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségük. Az átalányadózás mellett döntő, például airbnb-zők tényleges adóterhelése tehát nem változik, ugyanakkor adminisztrációs szempontból egyértelműen jobb helyzetbe kerülnek azzal, hogy a korábbi egészségügyi járulásnak megfelelő összeget a tételes átalányadó részeként kell megfizetniük, illetve bevallaniuk. Életbe nem lépő adómentesség 2017. január 1-jével a munkáltató adómentesen biztosíthatna munkavállalóinak olyan egészségügyi ellátásokat, amelyeket külön jogszabály határozna meg, egy az Országgyűlés által korábban már elfogadott és kihirdetett rendelkezés értelmében. A jelenlegi törvényjavaslat alapján ez a rendelkezés nem lép hatályba. A kiküldetés fogalmának átszabása A törvényjavaslat szerint a kiküldetés továbbra is hivatali, üzleti utazásnak minősülne, így ahhoz kapcsolódóan változatlanul kedvező adózási feltételek mellett lehet adni juttatást a dolgozóknak. Érdemes tehát megvizsgálni azt, hogy mikor beszélhetünk kiküldetésről egy dolgozónk utazása kapcsán. A lakóhelyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás például nem minősíthető kiküldetésnek, azonban ezek elhatárolása - a jelenleg hatályos szabályozás alapján - nehézségekbe ütközhet, különösen az olyan munkaköröknél, ahol a munkavégzés tényleges helye gyakran változik. A jogalkotó az egyértelmű jogalkalmazás érdekében segítene azzal, hogy a kiküldetés fogalmában meghatározná, hogy mit kell érteni munkahely alatt. A kiküldetés változó definícióját már a 2016. augusztus 1-jével keletkezett adókötelezettségekre is lehetne alkalmazni. Adminisztrációs könnyítés az első házasok kedvezményének érvényesítésénél A jelenleg hatályos szabályok szerint a házasságkötést követő gyermekáldás azzal járhat, hogy a párok elveszítik az első házasok kedvezményére való jogosultságukat. A törvényjavaslat értelmében a gyermek fogantatása már nem befolyásolja a kedvezmény érvényesítését. Egy átmeneti rendelkezés szerint a változás vonatkozna valamennyi olyan házasságra, amit 2014. december 31-ét követően kötöttek meg. Ezt azt hivatott biztosítani, hogy a kedvezményt visszamenőlegesen - pl.: a 2015. évi bevallás önellenőrzésével - is igénybe vehessék azok, akik a gyermekáldás miatt ezt nem tudták megtenni korábban. Pontosítások A törvényjavaslat a személyijövedelemadó-törvényben említett kirendelt dolgozó fogalmát összhangba kívánja hozni az új munka törvénykönyvében foglalt rendelkezésekkel. A lakáscélú munkáltatói támogatáshoz kapcsolódóan pontosításra kerülnek azon fogalmak (pl.: méltányolható lakásigény és az együtt költöző, együtt lakó családtagok), amelyek 2017. január 1-jével lépnek életbe. Tax Alert 3

Szociális hozzájárulási adót érintő változás A törvényjavaslat értelmében, amennyiben egy dolgozó mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól Magyarországon (bizonyos belső szabályok vagy nemzetközi szerződések alapján), a mentességi időszakra tekintettel kifizetett javadalmazása után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Mindez független attól, hogy a javadalmazás esetlegesen a mentességi időszak lejártát követően kerül kifizetésre. A társasági adót érintő változások Fejlesztési adókedvezmény A törvényjavaslat értelmében 2017. január 1-jétől jelentősen mérséklődnek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltség növeléséhez kapcsolódó feltételei. A jelenértéken legalább 3 milliárd forint érékű beruházá sok esetében legalább 50 fővel vagy a minimálbér háromszázszorosával, a jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetében legalább 25 fővel vagy a minimálbér százötvenszeresével kell növeli a foglalkoztatást, illetve bérköltséget a fejlesztési adókedvezmény érvényesítése érdekében. Szemléltetésképpen, a hatályos szabályozás szerint a legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetében ez a feltétel jelenleg 150 fő. A kis- és középvállalkozások jelenértéken legalább 500 millió forint értékű beruházásai esetében az előírt foglalkoztatás, illetve bérköltség növeléshez kapcsolódó követelmény kisvállalkozások számára legalább 5 főre vagy a minimálbér tízszeresére, középvállalkozások számára legalább 10 főre vagy a minimálbér huszonötszörösére csökken. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások társaságiadó-kedvezménye A törvényjavaslat alapján 2017. január 1-jétől társaságiadókedvezmény igénybevételére nyílik lehetőség a külön jogszabály szerint igazolt módon energiahatékonysági célokat szolgáló végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 30 százaléka (de legfeljebb jelenértéken 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg), mely mértéket kisvállalkozások 20, középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetik. Az adókedvezmény 6 adóév alatt érvényesíthető, legkorábban a beruházás üzembe helyezésének adóévében. A beruházás kötelező üzemeltetési időszaka legkevesebb 5 év. Az adókedvezmény kizárólag a szabályozás hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében és kizárólag a megkezdést követően felmerült elszámolható költségek vonatkozásában vehető igénybe. A javaslat rögzíti továbbá, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye és a fejlesztési adókedvezmény egyidejűleg nem alkalmazható. Korai fázisú vállalkozások társaságiadó-alap kedvezménye A törvényjavaslat alapján 2017. január 1-jétől az adózás előtti eredményt csökkenti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (tőkeemelés esetén a részesedés értéke növekményének) két és félszerese, amennyiben az adózó a szerzés adóévében a kedvezmény alkalmazása nélkül számítva 10 százalékos társaságiadó-kulcs alkalmazására köteles, illetve másfélszerese, amennyiben az adózó a szerzés adóévében a kedvezmény alkalmazása nélkül számítva 19 százalékos társaságiadó-kulcs alkalmazására köteles. Az adóalapkedvezmény négy egyenlő részletben, a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, de legfeljebb adóévenként 20 millió forint összegig vehető igénybe. A törvényjavaslat értelmében korai fázisú vállalkozásnak minősül a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amennyiben a vonatkozó jogszabályban foglalt feltételeken túlmenően az átlagos állományi létszáma eléri vagy meghaladja a két főt, és abból legalább egy fő kutató-fejlesztőnek minősül. A részletes feltételeket külön jogszabály fogja meghatározni. A kedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy az adózó olyan korai fázisú vállalkozás jegyzett tőkéjében szerezzen részesedést, amelynek a szerzést megelőző három adóéven belül sem az adózó, sem a jogelődje vagy az adózó kapcsolt vállalkozása nem volt tagja. Az adóalap-kedvezmény alapján érvényesített összeg az adózónál, a tőkebefektetés a korai fázisú vállalkozásnál de minimis támogatásnak minősül. A részesedés kivezetéséhez kapcsolódóan a törvényjavaslat szankciós jelleggel meghatározott adóalap-növelési kötelezettséget ír elő. A mobilitást elősegítő lakhatási támogatás, illetve munkásszállások kialakításának adóalap-kedvezménye A törvényjavaslat értelmében pontosításra kerül, hogy 2017. január 1-jétől kezdődően a társasági adó alapját a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, valamint annak növekményeként kimutatott érték teljes összege (és nem az adóévben elszámolt költség, ráfordítás) csökkenti, a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Csökkentő tételként vehető továbbá figyelembe a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díja. Műemlékekhez kapcsolódó társaságiadó-alap kedvezmény A törvényjavaslat kiterjeszti és pontosítja a műemlékek karbantartásához, felújításához kapcsolódó társaságiadó-alap kedvezmény körét. Eszerint, kedvezményre jogosít a műemléki ingatlan, valamint a helyi védelem alatt álló ingatlan mellett a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan is. A törvényjavaslat példálózó jelleggel e körbe sorolja az ingatlan védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok együttesét. A törvényjavaslat szerint beruházás és felújítás esetén nem az adóévben elszámolt ráfordítás, hanem a bekerülési érték teljes összege (annak kétszerese) jogosít kedvezményre. Az adózó által nem érvényesített kedvezmény függetlenül, hogy az karbantartásra, felújításra, beruházásra tekintettel keletkezik bármely kapcsolt vállalkozás által érvényesíthető. 4 Tax Alert

A kárenyhítési alap javára nyújtott támogatás társaságiadó-alap kedvezménye A törvényjavaslat értelmében 2017. január 1-jétől az adózó a kárenyhítési alap számára nyújtott támogatásra tekintettel társasági adóalap-kedvezményt vehet igénybe. Az adóalapkedvezmény mértéke a támogatás (juttatás) összegének 50 százaléka. Támogatáshoz kapcsolódó adókedvezmények változása A törvényjavaslat szerint amennyiben az adózó a törvény kihirdetését követően a kiegészítő támogatást határidőn túl, de még a társaság adóbevallásának benyújtásáig teljesíti, akkor az adókedvezménytől nem esik el, hanem a támogatási igazolásban szereplő összeg 80%-ára jogosulttá válik. Amennyiben a kiegészítő és pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózónak nem kell külön bejelentést tenni adóhatóság felé, hanem a kifizetések tényét a támogatás adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában jelenti be. Az élőzenei szolgáltatások társasági adó kedvezménye A törvényjavaslat szerint 2017. január 1-jétől az adózó által üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után - adókedvezmény vehető igénybe. Az adókedvezmény mértéke az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka. A javaslat értelmében az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalap számítása során nem minősül elismert költségnek. Az adóévben igénybevett adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. IFRS áttéréshez kapcsolódó társasági adót érintő változások IFRS-ekre való áttéréshez kapcsolódó adóalapmódosítás Az IFRS-re való áttérés következtében, a számviteli rendszerek különbözőségéből adódóan eltérhet az adózók adóalapja az áttérést követően. Ahhoz, hogy az IFRS-átállás semleges legyen adóalap-módosítás válhat szükségessé az áttérés kapcsán. A korábbi adóalap-módosító tétel a különböző számviteli rendszerek által meghatározott saját tőke eltéréseiből indult ki, amely eltérés az egyes mérlegtételek eltéréseiből adódott, azaz a számviteli értékek eltéréseiből vezette le az adóalap módosítás irányát és összegét. Ezzel szemben a törvényjavaslat alapján a módosuló szabályozás az áttérést követő adóévek adóalapjainak eltérését vizsgálja, azaz az egyes eszközök és kötelezettség adózási szempontból figyelembe vehető értékeinek eltérését. Ezen változás rendezi többek között a tárgyi eszközök és immateriális javak áttéréskori adókezelésének kérdéskörét is. Számviteli politika visszamenőleges alkalmazásához kapcsolódó adóalap-módosítás A számviteli politikában bekövetkező változások visszamenőleges alkalmazásakor az adózóknak módosítaniuk szükséges az adóalapjukat. Az adóalap-módosítási kötelezettség szabályozása leköveti az IFRS-ekre való áttéréshez kapcsolódó adóalap módosítást, vagyis annak meghatározása során az adóalapok közötti eltérésből szükséges kiindulni, azaz össze kell hasonlítani, hogy mennyiben változik az adóalap a változást követően ahhoz képest, mintha nem történt volna számviteli politika módosítás. IFRS-áttérés kezelésének speciális lehetősége Az IFRS-re való áttérés kapcsán a törvényjavaslat választási lehetőséget biztosít az adózók számára. Az adózók dönthetnek arról, hogy az áttérést követően az összes eszközük és kötelezett ségük, vagy csak a tárgyi eszközök és immateriális javak vonatkozásában állapítják meg úgy az adóalapjukat, mintha nem tértek volna át az IFRS-ekre. Amennyiben az adózók élnek az itt Tax Alert 5

említett választási lehetőség valamelyikével, akkor az érintett eszközök és kötelezettségek kapcsán az áttéréskor adóalapmódosítás nem válik szükségessé, továbbá ezen eszközök és kötelezettségek vonatkozásában elkülönített nyilvántartás vezetése válik szükségessé. Tárgyi eszközök, immateriális javak A törvényjavaslatban meghatározásra kerül, hogy a tárgyi eszközök és immateriális javak vonatkozásában a bekerülési értéket és számított nyilvántartási értéket az alábbiak szerint szükséges meghatározni. Az adózók választhatnak, hogy úgy határozzák meg adóalapjukat, mintha nem térnének át IFRS szerinti könyvvezetésre, vagyis a korábbi számviteli szabályok alapján meghatározott bekerülési értéket és számított nyilvántartási értéket veszik figyelembe a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenés meghatározása során. Amennyiben az adózó nem él ezen választási lehetőséggel úgy az IFRS előírásoknak megfelelően, az áttérés adóévének első napján nyilvántartott bekerülési értéket veszik figyelembe az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás meghatározásakor. Továbbá az IFRS 1 szerinti vélelmezett bekerülési értéken kimutatott tárgyi eszközök esetén az adózók választhatnak, hogy a bekerülési értéket és a számított nyilvántartási értéket az áttérés adóévének első napján a könyv szerint értékkel egyező összegben határozzák meg, vagy egy speciális vetítési alapot tekintenek az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás alapjának. Közösen ellenőrzött tevékenység A korábbi szabályozás nem tartalmazott rendelkezést az IFRS 11 szerinti közösen ellenőrzött tevékenység adókezelése kapcsán, emiatt a közösen ellenőrzött tevékenység adóalapja kétszer lett volna figyelembe véve: 1) a tevékenységet végző cég adóalapjaként, és 2) az irányítást gyakorló adózók egyedi IFRSeken alapuló adóalapjában. A törvényjavaslat értelmében az ilyen tevékenységeket az irányítást gyakorló adózók úgy kötelesek megjeleníteni az adóalapjukban, mintha az elszámolásait a számviteli törvény alapján vezetné a társaság. Tőkeinstrumentumban nyújtott részvényalapú kifizetések A törvényjavaslat alapján rendezésre kerül a visszavásárolt saját részvénnyel rendezett tőkeinstrumentumban nyújtott részvényalapú kifizetések adóalapban való kezelése. Emellett kiegészítésre kerül az MRP-szervezeteken keresztül nyújtott részvényjuttatási programokhoz kapcsolódó adóalap-módosító tételek is. Jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok A korábbi szabályhoz hasonlóan az adóalap-módosító tétel egy összegben esedékessé válik abban az esetben amennyiben az IFRS-ekre áttérő adózónál megkezdődik a végelszámolási vagy felszámolási eljárás. A módosító javaslat értelmében azonban, az európai részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő áthelyezésének kivételével a törvény hatálya alól való kikerülés is hasonló következményekkel fog járni. Jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása A törvényjavaslat által az adózóknak lehetősége nyílik a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállításának adóhatását a szám viteli törvény rendelkezéseinek megfelelően meghatározni azokban az esetekben is, amikor az IFRS-ek szerint nem része se dés kivezetéseként (pl. osztalékként) kerül a tranzakció elszámolásra. Átmeneti rendelkezések A törvényjavaslat által bevezetni kívánt átmeneti rendelkezések alapján a közösen ellenőrzött tevékenységre, az áttérés adókezelésére és a tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értékére és számított nyilvántartási értékére vonatkozó szabályokat az adózók választásuk szerint már a 2016-os adóalap meghatározásuk során is alkalmazhatnák. A helyi iparűzési adót érintő változások Általános változások A törvényjavaslat szerint 2017. januárt 1-jétől a társaságiadótörvény szerinti kapcsolt vállalkozások csak akkor kötelesek az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének nettó árbevételből történő levonásához kapcsolódó korlátozó szabály alkalmazásakor az iparűzési adóalapjukat együttesen megállapítani, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre. A törvényjavaslat értelmében hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében a nettó árbevétel megállapítása során a bruttó elszámolást választó adózók számára levonhatóvá válik a vásárolt követelés egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival szemben elszámolt összege. A választási opciót visszaható hatállyal már a 2015-ben és 2016-ban kezdődő adóévek iparűzési adójának megállapítása kapcsán is alkalmazni engedi az új előírás. IFRS-áttéréshez kapcsolódó helyi iparűzési adót érintő változások Az IFRS-áttéréshez kapcsolódó változások A törvényjavaslat alapján meghatározásra kerül, hogy a folytatódó és a megszűnő tevékenységből származó nettó árbevételt, eladott áruk beszerzési értékét, közvetített szolgáltatást, anyagköltséget figyelembe kell venni az IFRS-re áttérő adózóknak az adóalap meghatározása során. Ezzel szemben az adózóknak IFRS 11 szerinti közös megállapodás alapján végzett tevékenységek tekintetében úgy kell megállapítaniuk az adó alapját, mintha azt a számviteli törvény alapján számolták volna el, azaz az ilyen tevékenységekből származó nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatás és anyagköltség nem lesz az adóalap része. Nettó árbevétel A törvényjavaslat az árbevételek korrekciós tételei kapcsán is változásokat hoz, melynek értelmében pontosítás miatt változott a nem számlázott, utólag adott (fizetendő) szerződés szerinti engedményhez, valamint a nem szokásos tevékenység keretében 6 Tax Alert

keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevételhez kapcsolódó adóalap-módosító tétel szövegezése. A jogalkotó új nettó árbevétel-növelő elemként vezeti be az ásványi ércek kitermeléséből származó bevétel összegét, valamint az IFRS 4. Biztosítási szerződések című standard szerinti biztosítóként a biztosítási szerződésből kapott bevétel összegét. Eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség A nem számlázott, utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összege a nettó árbevételhez hasonlóan az eladott áruk beszerzési értékét és az anyagköltség értékét is módosítja. Az eladott áruk beszerzési értéke vonatkozásában további pontosítást jelent, hogy az eladott áruk beszerzési értékét a cserébe kapott készletek csereszerződés szerinti értékével kell növelni, nem pedig azok könyv szerinti értékével. Új elemként került bevezetésre az eladott áruk beszerzési értékét, valamint az anyagköltség értékét a készletek beszerzésével összefüggő fedezeti ügylet beszerzési értékeket növelő vagy csökkentő összegével való módosítása is. Önellenőrzés A törvényjavaslat alapján amennyiben az adózó az áttérést megelőző adóév kapcsán olyan számviteli hibát javít, amelynek kezelése eltér az IFRS-ek és a számviteli törvény szerint a hibahatár összegét az áttérési különbözet módosítása nélkül a hibával érintett adóév adóalapjában kell figyelembe venni. Az illetékeket érintő változások A törvényjavaslat szerint az ingatlanforgalmazók esetében a kedvezményes 2 százalékos vagyonszerzési illeték csak abban az esetben alkalmazható, ha az ingatlanforgalmazó vállalja, hogy az ingatlan továbbértékesítése a vevő vagy a lízingbevevő tulajdonszerzése útján két éven belül teljesedésbe megy. Ezen vállalás hiányában a vagyonszerzési illeték mértéke 3 százalékra növekszik. A törvényjavaslat szerint jelentősen csökken azon eseteknek a száma, amikor az állami adóhatóság fizetési meghagyást bocsát ki. Eszerint, az illetékmentes ügyletek tekintetében csak akkor kerül fizetési meghagyás kibocsátásra, ha a mentesség alkalmazása valamely feltétel bekövetkezésétől függ. A reklámadót érintő változások A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy az interneten közzétett reklámok esetén a reklám közzétevőjének (a reklámadó alanyának) a reklámfelülettel rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül. A törvényjavaslat alapján továbbá a kapcsolt vállalkozások reklámadó-alapra vonatkozó összeszámítási kötelezettsége feltétel nélkül megszűnik. Az Európai Bizottság reklámadóra vonatkozó döntésével különálló hírlevelünkben foglalkozunk részletesen. Az általános forgalmi adót érintő változások Alanyi adómentesség értékhatárának változása A törvényjavaslat értelmében 2017. január 1-jétől az alanyi adó mentesség értékhatára a jelenlegi 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik. Az átmeneti rendelkezések értelmében azok az adózók is élhetnek majd az alanyi adómentesség választásának lehetőségével, akiknek az árbevétele 2016- ban ugyan meghaladta a 6 millió forintot, de még a 8 milliós értékhatáron belül maradt, továbbá azok az adóalanyok is, akik a megelőző két évben lépték túl a 6 milliós értékhatárt, de az árbevételük a 8 millió forintot nem haladta meg. Amennyiben ez a módosítás elfogadásra kerül, jelentősen bővülhet az alanyi adómentességet választó adózók köre. Áfaalanyok személygépjárművel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége A törvényjavaslat értelmében az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettsége a jövőben kiterjed a személygépjárművek alvázszámára is a következő esetekben: (i) import, (ii) közösségi beszerzés, illetve (iii) közösségi értékesítés. Az adatszolgáltatást az ÁFA-bevallásban szükséges megtenni. Vámszabályozást érintő változások A törvényjavaslat az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvényre vonatkozó módosítási javaslatai a 2016. május 1-jei hatályba lépést követő tapasztalatok, észrevételek alapján kerültek megállapításra. Ennek megfelelően a törvényjavaslat többnyire technikai jellegű módosításokat, kiegészítéseket tartalmaz, ugyanakkor érdemi változások is helyet kaptak a normatervezetben, amelyek többek között a következők: A javaslat alapján a vámhatóság hivatalból indult eljárásai esetében - főszabály szerint - a kérelemre indult eljárások határidejét kell alkalmazni. Meghatározásra kerültek a vámhatóság által végezhető felülellenőrzés részletszabályai. A jogértelmezési gyakorlat egységesítése érdekében a javaslat szabályozza továbbá a Közösségi Vámkódex alapján kiadott, de még érvényben lévő vámhatósági engedélyek módosításához kapcsolódó tudnivalókat. Jövedéki adót és energiaadót érintő változások A törvényjavaslat jövedéki adót érintő legfontosabb eleme, hogy az új jövedékiadó-szabályozás, a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Új Jöt.) alapvető rendelkezései 2017. január 1-je helyett 2017. április 1-jén lépnek hatályba, és akkortól helyezik hatályon kívül a jelenlegi jövedékiadó- és energiaadó-szabályozást. Tax Alert 7

Ugyanakkor a javaslat úgy módosítja 2017. január 1-jétől a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt, hogy az Új Jöt. dohánygyártmányokra vonatkozó számos szabálya már alkalmazandó lesz. Ez alapján 2017. január 1-jétől a következő szabályok vonatkoznak a dohánygyártmányokra: Dohánygyártmánynak minősülnek a cigarettának, szivar nak, szivarkának, fogyasztási dohánynak vagy töltő folya déknak nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott dohány termékek, azaz minden fogyasztható termék, amely akár csak részben is dohányt tartalmaz ( új dohánytermék-kategóriák ), továbbá az elektronikus cigaretta töltésére szolgáló töltőfolyadékok is. Emelkedik a dohánygyártmányok adómértéke, illetve meghatározásra kerül az új dohánygyártmány kategóriák adómértéke: a cigaretta adómértéke a jelenleg alkalmazandó 15 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 400 forint ezer darabonként összegről 16 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 800 forint ezer darabonként összegre emelkedik; a szivar és szivarka adómértéke a jelenleg alkalmazandó kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de legalább 4 060 forint ezer darabonként összegről a kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de legalább 4 120 forint ezer darabonként összegre emelkedik; a finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány adómértéke a jelenlegi 15 100 forint-ról 16 200 forint-ra emelkedik kilogrammonként; a töltőfolyadékok adómértéke 65 forint lesz milliliterenként; az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott - egyszer használatos termékeire 10 forint lesz darabonként (szálanként), - folyadékára 70 forint lesz milliliterenként. A dohánygyártmányok utáni jövedéki adót és áfát nem az adójegy átvételekor, hanem az általános szabályok szerint kell megfizetni. Ebből következően az adójegy nem a jövedéki adó és áfa összegé nek megfelelő értéket testesít meg, hanem darabonként 1500 forint értéket fog képviselni (amit adójegyhiány esetén kell megfizetni). A jogszabály meghatározza, hogy a jelenlegi engedélyeseknek milyen nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségük merül fel az Új Jöt. hatálybalépésével összefüggésben. Például azon adóraktár engedélyesek, akik 2017. április 1-től folytatni kívánják tevékenységüket, 2017. február 28-ig erről nyilatkozatot kötelesek benyújtani az állami adó- és vámhatóság felé. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 2017. január 1-jétől kwh-ban határozza meg a földgáz adómértékét (0,3038 Ft kwh-nként) a jelenlegi gigajoule helyett. A számvitelt érintő változások Fedezeti és származékos ügyletek A törvénymódosítási javaslat a fedezeti és származékos ügyletekhez, valamint a fedezeti elszámolásokhoz kapcsolódóan számos meghatározással bővült és korábbi meghatározások kerültek pontosításra. A módosítás értelmében a származékos ügylet nemcsak értékpapír vagy befektetés árához, hanem bármely pénzügyi instrumentum árához is kapcsolható. Ezen felül kiegészítésre kerül a valós érték fogalma a belső érték fogalmával, amely az ügylet tárgyát képező eszköz aktuális piaci értékének (valós értékének), valamint a kötési áron számított értékének a különbözeteként kerül meghatározásra. A módosító javaslat pontosítja a fedezeti hatékonyság fogalmát, és meghatározza, hogy mely feltételek esetén lesz valószínűleg hatékony egy fedezeti ügylet. A fedezeti ügylet és származékos ügyletek módosulásaihoz kapcsolódóan a módosító javaslat részletesen meghatározza, hogy a származékos ügyletekkel kapcsolatban mikor szükséges aktív és passzív időbeli elhatárolást kimutatni. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén pontosításra került, hogy a kereskedelmi célú és a fedezeti célú származékos ügyletek vagy valós értéken, vagy belső értéken értékelendőek. Ennek értelmében a valós értéken történő értékelés nem alkalmazható az olyan árura vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre, amely nem minősül származékos ügyletnek. Ezen felül továbbra is azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni az olyan határidős ügyletek és opciós ügyletek zárását, amelyek nem minősülnek származékos ügyletnek. Kapott támogatások, juttatások A módosítási javaslat értelmében az egyéb ráfordítások között szükséges kimutatni az előző üzleti év(ek)ben kapott bevételként elszámolt fejlesztési célú támogatás visszafizetendő összege mellett a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatások, juttatások visszafizetendő összegét is. Az IFRS-ek szerint éves beszámolót készítő gazdálkodókra vonatkozó szabályozások Kiegészült az IFRS-ek szerint éves beszámolót készítő gazdálkodók esetében a saját tőke megfeleltetési táblának tartalma is. A javaslat szerint, amennyiben a gazdálkodó az IFRS 11 közös megállapodások című standard értelmében olyan közös tevékenységgel rendelkezik, amelyet a számviteli törvény szerint részesedésként mutat ki, akkor a saját tőke megfeleltetési táblában a saját tőke egyes elemek nyitó és záró adatait úgy állapítja meg, mintha a közös tevékenység számviteli elszámolása tekintetében az IFRS-ek szerint éves beszámoló készítésére nem tért volna át. A törvényjavaslat értelmében a jogelőd nélkül alapított gaz dálkodásokra is vonatkozik az áttérésre való felkészültséget igazoló könyvvizsgálói jelentés beszerzése, amennyiben a gazdálkodó az IFRS-ek szerint készíti el az éves beszámolóját, azzal a feltétellel, hogy IFRS-ekre történő áttérés bejelentési kötelezettségét legkésőbb a cégbejegyzést követő 90 nappal teljesíti. Azon gazdálkodók esetében, amelyek értékpapírjai kereskedelmét az EGT bármely államának szabályozott piacán az üzleti év során engedélyezték, az IFRS-ekre történő áttérésre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítési határideje az engedély megszerzésétől számított 30. nap és az áttérés napját megelőző 30. nap közül a későbbi időpont. 8 Tax Alert

Kapcsolat Lőcsei Tamás, üzletágvezető Tel.: +36 1 461 9358 E-mail: tamas.locsei@hu.pwc.com Paul Grocott Tel.: +36 1 461 9260 E-mail: paul.grocott@hu.pwc.com David Williams Tel.: +36 1 461 9354 E-mail: david.williams@hu.pwc.com Máthé Dóra Tel.: +36 1 461 9767 E-mail: dora.mathe@hu.pwc.com Burján Ákos Tel.: +36 1 461 9620 E-mail: akos.burjan@hu.pwc.com Réti László Tel.: +36 1 461 9890 E-mail: laszlo.reti@hu.pwclegal.com Antall György Tel.: +36 1 461 9870 E-mail: gyorgy.antall@hu.pwclegal.com Mekler Anita Tel: +36 1 461 9372 E-mail: mekler.anita@hu.pwc.com Deák László Tel.: +36 1 461 9590 E-mail: laszlo.deak@hu.pwc.com Réti, Antall & Társai PwC Legal Tax & Legal Alert PwC Magyarország 560. szám 2016. november Ez a kiadvány kizárólag általános tájékoztatásul szolgál és nem minősül szakmai tanácsadásnak. Ha a továbbiakban nem szeretne hírlevelet kapni, kérlük jelezze a következő e-mail címen: tax.alert@hu.pwc.com 2016 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a PwC kifejezés a PwC hálózatra és/vagy a magyarországi tagvállalatokra utal, amelyek önálló jogi személyek. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt.