Az ÖKO-Pannon Kht. közhasznúsági jelentése 2004.
ÖKO-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Közhasznú Társaság (székhely: 1146 Budapest, Hungária Krt. 179-187. bejegyezve a Fõvárosi Bíróság mint Cégbíróság által a Cg. 01-14-000085 cégjegyzékszám alatt.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2004. Lezárva: 2005. április 20. A 2004. évre szóló közhasznúsági jelentést a taggyûlés 2005. május 31. napján fogadta el. 3
TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ÖKO-Pannon Kht. Felügyelõ Bizottságának tagjai...5 2. A Felügyelõ Bizottság elnökének üzenete...6 3. Az ügyvezetõ beszámolója Az ÖKO-Pannon Kht. két éve a fenntartható fejlõdésért...7 4. Az ÖKO-Pannon Kht. eredményei Jó eredmények a szigorodó jogszabályi környezetben...8 5. Az ÖKO-Pannon Kht. szervezete, tevékenysége, feladatai...9 5.1. Alapító tagok, megalakulás, szervezeti felépítés...9 5.2. Non-profit jelleg, vállalt küldetés...10 5.3. A Zöld Pont védjegy...10 5.4. Licencdíj és termékdíj a termékfelelõsség ára...10 6. Szerzõdéses partneri rendszer az ÖKO-Pannon Kht. kapcsolata a csomagolások kibocsátóival...13 6.1. A csomagolások kibocsátói, mint a termékfelelõsség kötelezettjei...13 6.2. ÖKO-PARTNER digitális segítség a jelentések elkészítéséhez...16 7. Tájékoztatási tevékenység Az ÖKO-Pannon Kht. oktató és lakossági tájékoztató programja...17 7.1 Célkitûzések a lakossági tájékoztatás és oktatás keretében...17 7.1.1. Lakossági tájékoztató program...17 7.1.2. Oktatóprogram...18 7.1.3. Figyelemfelkeltõ programok és akciók...19 8. Begyûjtés és hasznosítás...20 8.1. A begyûjtési és hasznosítási tevékenység szerzõdéses rendszere...20 8.2. Lakossági szelektív hulladékgyûjtés kapcsolat az önkormányzatokkal...20 8.3. Begyûjtési és hasznosítási eredmények...22 9. Pénzügyek...24 9.1. A társaság 2004. évi eredményének alakulása...24 9.2. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás és a támogatás felhasználásának kimutatása...26 9.3. Az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatás kimutatása...27 9.4. Cél szerinti juttatások kimutatása...28 9.5. A közhasznú szervezet tisztségviselõinek nyújtott juttatások kimutatása...28 10. Jövõbeni célkitûzések rövid és hosszú távon...34 4
1. Az ÖKO-Pannon Kht. Felügyelõ Bizottságának tagjai a 2004. évben 1. Deák Ferenc a Felügyelõ Bizottság elnöke Henkel Magyarország Kft., Budapest 2. Baka Éva Tetra Pak Hungária Rt., Budaörs 3. Boródi Attila UNILEVER Magyarország Kft., Budapest 4. Dr. Debreczeny István Dunapack Papír- és Csomagolóanyag Rt., Budapest 5. Kiss Beáta Danone Kft., Budapest 6. Marosi Zsuzsanna Coca-Cola Beverages Magyarország Kft., Dunaharaszti 7. Mayer Zsolt Masterfoods Magyarország Kft., Budapest 5
2. A Felügyelõ Bizottság elnökének üzenete Magyarországon évente több, mint 800 ezer tonna csomagolóanyag kerül kibocsátásra. Ennek eredményeként hatékony hulladékkezelés hiányában a növekvõ hulladékhegyek egyre jelentõsebb valós kockázatot jelentenek mind a környezet, mind a társadalom és annak közösségei számára. Ahhoz azonban, hogy a keletkezõ hulladékmennyiségbõl adódó terhekkel megbirkózzunk, széleskörû és társadalmi szintû összefogásra van szükség. Az ÖKO-Pannon Kht. ezen összefogást koordinálja a kibocsátók és a csomagolási hulladékok begyûjtõi, illetve a hulladékká vált csomagolás hasznosítói közötti közvetítéssel. Az európai uniós szabályozásnak megfelelõen a csomagolásból származó hulladékért felelõsséggel tartozó termelõk és forgalmazók kötelezettsége a hulladékképzõdés megelõzése is. A becsomagolt áruból szükségszerûen hulladékká váló csomagolás megfelelõ kezelése azonban konkrét feladatokat ró a kibocsátókra. Az így keletkezett hulladék visszavétele, és hasznosítása elsõsorban a gyártók és forgalmazók felelõssége. A kötelezettek azonban általában nincsenek abban a helyzetben, hogy ezen kötelezettségeiket egyénileg teljesíteni tudják. Az ÖKO- Pannon Kht. törvényi felhatalmazás alapján végzett koordináló tevékenységével segíti szerzõdõ partnereit a hulladékká vált csomagolás visszagyûjtésében és újrahasznosításában. Mindezekbõl kifolyólag azon felül, hogy a kibocsátók kötelezettségeiket teljesíteni tudják a hulladékok visszagyûjtésének további elõnye, hogy az újból hasznosított hulladékok a gyártás folyamán, másodlagos nyersanyagként újra bekerülnek a gyártási folyamatba, az anyagáramlásba, kímélve ezzel a véges természeti erõforrásokat. Mindezek mellett a környezettudatos és felelõs viselkedés kialakítása és elterjesztése a lakosság körében jelenthet hosszú távú megoldást a problémára. Az ÖKO- Pannon Kht. tájékoztató és oktató programjai segítségével tömegeket sikerült a szelektív hulladékgyûjtés ügyének megnyerni. A 2004. évben több mint 2.1 millió lakos kapcsolódott be a programba, a jövõbeli tervek pedig már közel 4 millió lakost céloznak meg. A takarékosság és gazdaságosság eredménye tehát hosszú távon realizálódik, ám hatásait nemcsak unokáink, de mi is megtapasztalhatjuk, ha hozzájárulunk a nemes cél érdekében saját életünk jobbításához. Deák Ferenc a Felügyelõ Bizottság elnöke 6
3. Az ügyvezetõ beszámolója Az ÖKO-Pannon Kht. két éve a fenntartható fejlõdésért A fenntartható fejlõdés elvont fogalma nemcsak az elsõdleges természeti erõforrásokkal való takarékos gazdálkodást, a környezeti, gazdasági és szociális szempontok egyensúlyát, hanem az anyagok ésszerû ráfordításokkal a lehetõ legtovább körforgásban való tartását is jelenti úgy, hogy ne veszélyeztessük a jövõ generációk életfeltételeit és ne korlátozzuk a jelenleg élõk életminõségét sem. A csomagolási hulladékokra lefordítva tehát a fenntartható fejlõdés egyfelõl takarékos és gazdaságos anyagfelhasználást, másfelõl a keletkezett hulladékok maximálisan és optimálisan megvalósítható visszagyûjtését és hasznosítását jelenti. Mindezen feladatok teljesítése kizárólag széleskörû összefogás és a különbözõ tevékenységek koordinációja révén teljesíthetõ. Az ÖKO-Pannon Kht., mint az elsõ magyarországi csomagolási hulladékhasznosítást koordináló közhasznú szervezet ezen összefogást segíti elõ és hangolja össze tevékenységével, amikor partnereivel szerzõdést köt a megtermelt csomagolási hulladékok minél nagyobb arányú visszagyûjtése és hasznosítása érdekében. A szervezet tehát nem profit, hanem eredmény-orientáltan mûködik a hulladékhasznosítási célok teljesítése érdekében. Koordináló szervezetünk mûködésének második évét sikeresen a termékdíjtörvény vonatkozó elõírásait meghaladva 46,9%-os hasznosítási teljesítéssel zárta. Errõl az örömteli tényrõl nemcsak a már lezárt 2004. üzleti évünk, de idei elsõ negyedévi eredményeink is tanúbizonyságot tesznek. Az ÖKO-Pannon Kht. a szerzõdéses partnerein keresztül felelõsségi rendszerébe tartozó 423 ezer tonnányi csomagolás kibocsátásból mintegy 198 ezer tonna hulladékká vált csomagolás visszagyûjtését és hasznosítását valósította meg. Szerzõdéses partnereinek száma ez év végén már elérte az 1.254-et. Külön öröm számunkra, hogy ezen dinamikus fejlõdés valamint a Fõvárosi Közterület-fenntartó Rt.-vel megkötött megállapodás eredményeként, ma az ÖKO- Pannon Kht. lakossági szelektív hulladékgyûjtési rendszerében már több, mint 2,1 millió lakos gyûjtheti különválogatva az otthonában hulladékká vált csomagolást. A számok magukért beszélnek, hiszen mindössze két év alatt Magyarország lakosságának több mint egy ötödét vontuk be szelektív hulladékgyûjtési rendszerünkbe, ami azt bizonyítja, hogy a koordináló szervezeti modell nemcsak mûködõképes, de partnereink és a gyûjtésbe bevont lakosok számának gyors bõvüléséhez is rugalmasan tud alkalmazkodni. Minden okunk megvan tehát az optimizmusra a 2005. évre vonatkozóan. Az ÖKO- Pannon Kht. továbbra is készen áll arra, hogy támogassa azon törekvéseket, hogy a hulladék ne szemétté, hanem újrahasznosítható nyersanyaggá váljon. Viszkei György ügyvezetõ igazgató 7
4. Az ÖKO-Pannon Kht. eredményei Jó eredmények a szigorodó jogszabályi környezetben Sikeres évet tudhat maga mögött az ÖKO- Pannon Kht., hiszen 2004. folyamán 1.254 szerzõdéses partnere által kibocsátott 422.720 tonna csomagolásból 198.347 került begyûjtésre és hasznosításra. Ezzel az ÖKO-Pannon Kht., a jogszabályban rögzített 45 százalékos minimális kötelezettségi szintet meghaladva, partnerei csomagolás-kibocsátásának 46,9 százalékát gyûjtette vissza és hasznosíttatta begyûjtõ és hasznosító partnerei közremûködésével. mely alapján mind az összes csomagolási hulladékra elõírt minimális 45%-os, mind az anyagában történõ 25%-os, mind pedig az anyagfajtánkénti 12%-os hasznosítási arányt sikerült túlteljesíteni. Ezzel az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdéses partnerei 85%-ban mentesültek a csomagolási termékdíj megfizetése alól, hiszen koordináló szervezetünk magára vállalta azt a kötelezettséget, hogy a lakossági szelektív hulladékgyûjtésre meghatározott 8%-os kötelezõ arányt meghaladva teljesít. Az ÖKO-Pannon Kht. eredményességét jelzi, hogy mûködése második teljes évének végére a Kht. által koordinált lakossági szelektív hulladékgyûjtési rendszerben már több mint 2,1 millió lakos, közel 2.000 gyûjtõponton válogathatta külön anyagfajták szerint az otthonában képzõdött papír, mûanyag, üveg valamint fém csomagolási hulladékokat. Az ÖKO-Pannon rendszerébe bevont települések lakói fejenként mintegy 8 kg/fõ hulladékot gyûjtöttek háztartásukban szelektíven, ami az elmúlt évhez képest nagy arányú javulást mutat. Eredményeink azonban a vonatkozó jogszabályok tükrében érzékelhetõek a legjobban, hiszen a 2004. évben újabb törvényi szigorításokkal kellett szembenézni, 8
5. Az ÖKO-Pannon Kht. szervezete, tevékenysége, feladatai 5.1. Alapító tagok, megalakulás, szervezeti felépítés Az ÖKO-Pannon Közhasznú társaságot 1996 végén, a CSAOSZ (Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség) környezetvédelmi bizottságának meghatározó jelentõséggel bíró vállalatai alapították a csomagolási hulladék szervezett gyûjtésének és hasznosításának az EU tagországok gyakorlatának megfelelõ széles körû magyarországi megvalósulása érdekében. Az alapítóktól szervezetileg elkülönülten mûködõ ÖKO-Pannon Kht. felépítése a funkciók megosztása szerint alakul. Ezen elv alapján a Kht. legfõbb döntéshozó szerve, a taggyûlés gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A társaság operatív irányítását az ügyvezetõ látja el, irányítja a szervezet, a szervezeti egységek mûködését. Ezen egységek a Kht. tevékenységi köreibõl adódóan: az Ügyfélkapcsolati és Kommunikációs Osztály, a Begyûjtési és Hasznosítási Osztály, valamint a Pénzügyi Osztály. Ezen túlmenõen az ügyvezetõ közvetlen irányítása alá tartozik a jogi munkatárs, az ügyvezetõi asszisztens és a recepciós tevékenysége. A társaság mûködése feletti törvényes felügyeletet a szervezettõl független Felügyelõ Bizottság látja el. 1. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. alapító tagjai Az ÖKO-Pannon Kht. alapítói köréhez 36, a magyar piacon jelentõs súllyal rendelkezõ töltõ és csomagolóanyag gyártó nagyvállalat tartozik, akik elkötelezettek a környezet aktív módon történõ megóvása és terhelésének minimalizálása mellett. 9
2. ábra Az ÖKO-Pannon Kht. szervezeti rendszere 3. ábra Az ÖKO-Pannon Kht. operatív mûködési egységei 10
5.2. Non-profit jelleg, vállalt küldetés Az ÖKO-Pannon Kht. olyan nem profitorientált közhasznú társaság, melyet a csomagolt termékek kibocsátói, illetve a csomagolóanyag és -eszközgyártók a Hulladékgazdálkodási törvényben foglalt termékfelelõsségbõl adódó kötelezettségeik azaz a kibocsátott csomagolásból keletkezõ hulladékok hasznosításának együttes teljesítésére hoztak létre. Az ÖKO-Pannon Kht. az elsõ Magyarországon bejegyzett hulladékhasznosítást koordináló szervezet, mely 2003. január 1- tõl hivatalosan is megkezdte mûködését. Koordinációs szerepének lényege, hogy szerzõdéses rendszerek keretében összehangolja a csomagolt termékeket kibocsátó vállalatok, valamint a hulladék gyûjtõk és hasznosítók tevékenységeit. A Környezet- és Természetvédelmi Fõfelügyelõség 1/2002. sorszámon, 2002. december 5-én nyilvántartásba vette az ÖKO-Pannon Kht.-t. A nyilvántartásba vételt a Fõfelügyelõség 2004. október 12-én kelt határozatában további 5 évre meghosszabbította. A hasznosítási kötelezettség teljesítése körében a koordináló szervezet kötelezettséget vállal a szerzõdõ gazdálkodókra vonatkozó kvóták teljesítésére. A koordináló szervezetnek természetesen nem azt kell vállalnia, hogy minden egyes gazdálkodóra lebontva teljesülnek az elõírások követelményei, hanem azt, hogy az összes licencdíj befizetõre vonatkozó elõírások együttesen teljesülnek. Ez abból következik, hogy az EU felé is az ország összességére vonatkozóan kell teljesíteni az elõírásokat, nem fontos, hogy a teljesítés házon belül hogyan alakul. A hatékonyság szempontjából meghatározó jelentõségû, hogy a teljesítési követelményeket elõíró jogszabály az EU követelményeknek megfelelõ mélységig tartalmazza az egyes anyagfajtákra vonatkozó elõírásokat, vagyis a minimum követelmény figyelembevételével a koordináló szervezet maga határozza meg az átlag eléréséhez szükséges anyagfajtánkénti belsõ arányokat. 5.3. A Zöld Pont védjegy Az ÖKO-Pannon Kht. a PRO-EUROPE hulladékhasznosítást koordináló szervezeteket összefogó nemzetközi rendszer tagja (www.pro-e.org). A Zöld Pont az Európai Unió országaiban használt nemzetközi jelzés. Annak a terméknek a csomagolását, amelyen megtalálható a Zöld Pont, a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõen kezelik, használója szerzõdéses partnere egy szelektív hulladékgyûjtést és hasznosítást koordináló szervezetnek. A csomagolást végzõ gyártó tehát fizet azért, hogy a hulladékká vált csomagolás elõírt arányát szelektíven gyûjtsék be és hasznosítsák. A díjfizetésért cserébe a fizetõ cég használhatja termékei csomagolásán a Zöld Pont jelzést. Magyarországon a védjegy használatára kizárólag az ÖKO-Pannon Kht. adhat engedélyt. 5.4. Licencdíj és termékdíj a termékfelelõsség ára Az európai jogrend talaján álló 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) bevezette a kiterjesztett termékfelelõsség fogalmát, amelynek lényege, hogy a gyártó (csomagolási hulladékok esetében a csomagolt termék kibocsátója) felelõsséggel tartozik nemcsak a becsomagolt áru, hanem a csomagolás életútjának megtervezéséért, végsõ soron az ebbõl keletkezõ hulladék begyûjtéséért és hasznosításáért is. A csomagolási hulladékokra vonatkozóan a termékfelelõsség kérdéskörét jelenleg két, egymással szoros kapcsolatban nem lévõ szabályozási rendszer a kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletekkel együtt tárgyalja. Egyrészrõl az 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjakról a csomagolás kibocsátóját kötelezi adójellegû termékdíj befizetésére. Másrészrõl a Hulladékgazdálkodási törvény és a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének szabályairól szóló 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet rögzíti, hogy a csomagolt termékek gyártóinak (forgalomba hozóinak) gondoskodnia kell arról, hogy termékeiket, amennyiben azok hulladékká válnak, vissza kell fogadni és meghatározott százalékát (2004-ben 11
ez az arány minimum 45% volt) a visszafogadásnak és hasznosításnak el kell érni. A jogalkotó azonban úgy határozott, hogy aki magát a környezetvédelmi célt teljesíti, mentesülhet a termékdíj befizetése alól. Környezetvédelmi cél alatt a Hulladékgazdálkodási törvény által elõírt hasznosítási arányokat és határidõket kell érteni. A 2004-es évre vonatkozóan a csomagolási hulladék tömegének minimális hasznosítási aránya 45%-ban kerül meghatározásra, melybõl az anyagában történõ hasznosítás 25%-ot, az anyagfajtánkénti hasznosítási arány 12%-ot ért el. Amennyiben tehát a kötelezettek ezeket az arányokat teljesítik, mentesülhetnek a termékdíj megfizetése alól. A 2004-es évben a fent említett kötelezõ hasznosítási arányok teljesítése esetén a kötelezett csupán 80%-os mentességben részesült a termékdíj megfizetése alól, a fennmaradó 20%-ra továbbra is meg kellett fizetni a termékdíjat. Az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdéses rendszeréhez csatlakozott partnerek azonban 85%-os mentességet élveztek a termékdíj megfizetése alól, mivel az ÖKO-Pannon Kht. a jogszabály elõírása alapján vállalta, hogy a lakossági szelektív hulladékgyûjtésre vonatkozó szintén minimális kötelezõ arányt meghaladóan, 8,2%-ban teljesít. Ebbõl kifolyólag szerzõdéses partnereink további kedvezményhez jutottak. A mentesség tehát tulajdonképpen az átvezetõ szál és a kapocs, ami összekapcsolja a két jogszabályrendszert, egyrészt a termékdíjas szabályozást, másrészt a hulladékgazdálkodási törvény talaján álló szabályozást is. A 2004. évre vonatkozó termék- és licencdíjak anyagtípusonkénti tételei a következõként alakultak: 1. táblázat: A csomagolási termékdíjak alakulása 2004-ben A csomagolás anyaga 2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg) Mûanyag 29 Üveg 5 Fém (kivéve alumínium) 10 Alumínium 13 Papír, fa, természetes alapú textil 13 Társított 35 Egyéb 35 2. táblázat: Hasznosítási (licenc) díjak 2004-ben A csomagolás anyaga 2004. évi hasznosítási díjtétel (Ft/kg) Mûanyag 13,60 Üveg 2,10 Fém Alumínium 3,50 Egyéb fém 2,60 Papír és karton 6,50 Fa 5,20 Természetes alapú textil 6,50 Társított (kompozit) Ital-csomagoló karton 11,50 Egyéb 16,80 12
6. Szerzõdéses partneri rendszer az Öko-Pannon Kht. kapcsolata a csomagolások kibocsátóival 6.1. A csomagolások kibocsátói, mint a termékfelelõsség kötelezettjei Az ÖKO-Pannon Kht. csomagoló és töltõ partnereit az Ügyfélkapcsolati Osztály szolgálja ki. Feladataik közé tartozik a kötelezettekkel való szerzõdéskötés elõkészítése, az adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, ezen felül tanácsot adnak partnereinknek a csomagolással kapcsolatos termékdíjas szabályozással és hasznosítási rendszerrel kapcsolatban. Havi szinten átlagosan 55-65 regisztrált megkeresés érkezett, mintegy 40-50 szerzõdés igénylõ adatlap és havonta átlagosan 40-50 új vállalattal bõvült a szerzõdéses partnerek köre. A fenti adatok mintegy 20%-os csökkenést mutatnak a 2003- as évhez viszonyítva. 4. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdéses partnereinek száma 2003 2004-ben Az ÖKO-Pannon Kht. a szerzõdéses partnereinek számát az elmúlt évben 708-ról 1254-re növelte, s a szerzõdéses partnerek 2004 éves csomagolási kibocsátása a 2003. évi 313 ezer tonnáról 423 ezer tonnára nõtt. Az elmúlt két évben a Kht. partnerei összességében mintegy 736 ezer tonna csomagolást hoztak forgalomba Magyarországon. A 2004-es évben jellemzõen csökkent a csomagolás kibocsátó vállalatok csatlakozási kedve. A gyakori jogszabályváltozások és a termékdíjtörvény körül egész évben jellemzõ bizonytalanság nem hatott elõnyösen a vállalatok hasznosítási kötelezettségének teljesítésére, hiszen jellemzõen várakozó álláspontra helyezkedtek. 13
Az ÖKO-Pannon felelõsségi körébe tartozó csomagolás kibocsátás mennyisége, éves szinten, az országos 815 000 tonna kibocsátás mintegy 52%-át tette ki. 5. ábra: Csomagolás kibocsátás 2004-ben A 2003-as évhez viszonyítva, 2004-ben mintegy 109 ezer tonnával növekedett a kibocsátott csomagolás mennyisége. 6. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdéses partnerei által kibocsátott csomagolás mennyisége a 2003. és 2004. évben (ezer tonna) 14
A csomagolás kibocsátást legnagyobb arányban a mûanyag és papír csomagolás tette ki, ezt követi az üveg és a fa. Az alumínium és egyéb fém, textil, italoskarton és társított csomagolások kismértékben vannak jelen. 7. ábra: Anyagfajtánkénti csomagolás-kibocsátás 2004-ben A szerzõdéses partnerek száma mára lehetõvé teszi, hogy átfogó képet adjunk a partnerek iparági hovatartozásáról. Az élelmiszeripar vállalatai képviseltetik magukat a legnagyobb arányban, az üdítõitalok és alkoholos italok vezetõ szerepével, továbbá az édességipar, tejipar, vegyipar és söripar is jelentõs arányban reprezentált. 8. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdéses partnereinek iparági hovatartozása a kibocsátott csomagolás mennyisége szerint 15
Szerzõdéses partnereink számára 2004- ben is tanúsítványt állítottunk ki annak igazolására, hogy az adott gazdálkodó szervezet részt vesz az ÖKO-Pannon Kht. gyûjtõ és hasznosító rendszerében. 9. ábra: Tanúsítvány minta 6.2. ÖKO-PARTNER digitális segítség a jelentések elkészítéséhez Szerzõdéses partnereink immár második éve sikerrel alkalmazzák munkájuk során a jelentések áttekinthetõsége, könnyû összeállíthatósága és egységességük biztosítása érdekében kialakított urlap.xls jelentési adatlapokat tartalmazó Excel fájl rendszert. A rendszer felhasználja azokat az elõzetesen kialakított táblázatmintákat, amelyeket az Üzletszabályzat és a Hasznosítási szerzõdések mellékleteiként megismerhettek a szerzõdõ partnerek. A rendszer megkönnyíti a papír alapú, valamint a digitális információáramlást a szerzõdött partnerek és az ÖKO-Pannon között. Az elmúlt évben az ÖKO-Pannon Kht.-nak jelentõ vállalatok mintegy 75%-a digitálisan is elküldte kibocsátási adatait. 10. ábra: ÖKO-PARTNER bejelentkezõ oldal 16
7. Tájékoztatási tevékenység Az ÖKO-Pannon Kht. oktató és lakossági tájékoztató programja Az ÖKO-Pannon Kht. mûködésében kiemelkedõ szerepet tölt be a kommunikáció, hiszen a szelektív hulladékgyûjtés egy tanulandó és folyamatosságot igénylõ tevékenység. Ebbõl adódóan, az ÖKO- Pannon Kht. kiemelt feladata a környezettudatos gondolkodás erõsítése a rendszeréhez kapcsolódott városok felnõtt és gyermek lakossága körében, annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódjanak a szelektív hulladékgyûjtési programba. 7.1. Célkitûzések a lakossági tájékoztatás és az oktatás keretében A 2004. évi kommunikációs tevékenység nemcsak a 2004. évi célkitûzések teljesítését szolgálta, hanem elõ kellett készíteni a 2005. évi és a még távolabbi jövõbeli, lényegesen magasabb célkitûzések teljesítését is. A kommunikációs tevékenység hatásai ugyanis a gyûjtési teljesítményekben idõben eltolódva mutatkoznak meg. 7.1.1. Lakossági tájékoztató program Az ÖKO-Pannon Kht. által kidolgozott lakossági tájékoztató program egyrészt a szelektív hulladékgyûjtés rendszerének beindításához kapcsolódik, másrészt a már szelektíven gyûjtõ városok lakosságának rendszeres tájékoztatását célozza. Az ÖKO-Pannon Kht. lakossági tájékoztató programja három eszközre épít: 1. lakossági tájékoztató füzet 2. rendszeres hírlevél 3. tájékoztató konténermatrica Eredmények 2004-ben A tavalyi évben 2 partner régiónkban jelent meg a Gyûjtsünk szelektíven! címû lakossági tájékoztató kiadvány (mely Miskolcon 85 000, Tatabányán, Komáromban, Nyergesújfalun és Törökbálinton 48 000 háztartásba jutott el), amely átfogó kitekintést ad a szelektív hulladékgyûjtés témakörérõl. A Hulladék Híradó címû rendszeres hírlevél összesen 9 régió (Fót- Szada-Mogyoród-Nagytarcsa, Debrecen, Gyõr, Körmend-Szentgotthárd, Makó, Miskolc, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Veszprém) csaknem 700 ezer fõs lakosságát érte el a szelektív hulladékgyûjtéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókkal és hírekkel. 10 régióban részletes tájékoztató matrica került a gyûjtõszigetek edényeire. 17
7.1.2. Oktatóprogram Az ÖKO-Pannon Kht. az óvodás és általános iskolás korosztály számára továbbfejlesztette szelektív hulladékgyûjtési programját, amely a gyerekek nyelvén mutatja be a csomagolási hulladék kezelésének legfontosabb alapismereteit. Óvodás korosztály: feladatlap kifestõ mesekönyv Általános iskolás korosztály: feladatgyûjtemény képregény oktatófilm oktatótabló ismeretterjesztõ szórólap Pedagógusok: tanári kézikönyv tanári prezentáció CD-n Az ÖKO-Pannon Kht. oktatóprogramja elnyerte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Országos Közoktatási Intézet elvi és szakmai támogatását. Az oktatócsomag kiadványai tartalmi kialakításában és véglegesítésében részt vettek e két intézmény oktatási szakértõi is. Eredmények 2004-ben Az ÖKO-Pannon Kht. partnervárosai számának növekedésével a szelektív hulladékgyûjtési oktatóprogramba bevont települések is gyarapodtak: 2004-ben összesen 18 város, illetve régió (Budaörs, Budapest, Debrecen, Eger, Fót, Gyõr, Jászapáti, Keszthely, Kisbér, Körmend, Nyíregyháza, Miskolc, Pécs, Sátoraljaújhely, Szentgotthárd, Tatabánya, Veszprém, Zalaszentgrót) oktatási intézményei vettek részt oktatónapon, és körülbelül 350 intézmény kapcsolódott be az oktatóprogramba. A 2004/2005-ös tanévben megközelítõleg 144.000 gyermek használhatta az ÖKO-Pannon Kht. oktatási segédanyagait. 2004-ben új elemekkel bõvült a szelektív hulladékgyûjtési oktatócsomag: az óvodásoknak képességfejlesztõ feladatlap, az általános iskolásoknak oktatófilm, a pedagógusoknak pedig ismeretterjesztõ prezentáció készült. Az év második felében kezdõdött meg az oktatótabló és a hozzá tartozó szórólap tartalmi kialakítása. A már meglévõ kiadványok szakmai lektorációja (KvVM, OKI), és ennek megfelelõ módosítása is megtörtént. 18
7.1.3. Figyelemfelkeltõ programok és akciók Az ÖKO-Pannon Kht. figyelemfelkeltõ programjai és akciói a felnõtt és gyermek lakosság figyelmét és érdeklõdését hivatottak felkelteni és folyamatosan fenntartani a szelektív hulladékgyûjtés iránt. Szelektív hulladékgyûjtési Road Show Az ÖKO-Pannon Kht. immár második éve sikerrel mûködteti azt a szelektív hulladékgyûjtési road show-t, amely látványos kültéri oktatóeszközök segítségével ismerteti meg a csomagolási hulladékok szelektív gyûjtésének, valamint hasznosításának folyamatait elsõsorban a gyerekekkel. A road show elemei, a Hulladékhasznosító Torony, az Ökofa és a Tudás Kereke mind olyan kreatív oktatóeszközök, amelyek játékosan szemléltetik a különbözõ hulladéktípusok szelektív gyûjtésének gyakorlatát, valamint hasznosításának lehetõségeit. Újrahasznosítási Hét (Recycling Week) Az ÖKO-Pannon Kht. elsõ alkalommal 2004. októberében szervezte meg azt a nagyszabású lakossági figyelemfelkeltõ kampányt, amely Európa-szerte 19 országban került megrendezésre a hasznosítás fontosságának és szerepének hangsúlyozása, valamint a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlatának népszerûsítése céljából. A budapesti Felvonulási téren egy hétig újrahasznosított anyagokat bemutató kiállítás és egy PET LOTTÓ akció ösztönözte a kilátogató lakosságot és gyermekeket a szelektív hulladékgyûjtésre. A fõváros mellett négy városba látogatott el a szelektív hulladékgyûjtési road show, hogy az Újrahasznosítási Hét keretében hívja fel a figyelmet a hulladékok különválogatásának jelentõségére. Eredmények 2004-ben A partnervárosok által igen kedvelt szelektív hulladékgyûjtési road show összesen 29 helyszínen több, mint 10 ezer érdeklõdõ, elsõsorban gyerekek körében népszerûsítette a hulladékok válogatását. 19
8. Begyûjtés és hasznosítás 8.1. A begyûjtési és hasznosítási tevékenység szerzõdéses rendszere Az ÖKO-Pannon Kht. a vele ún. Hasznosítási Megállapodást (hasznosítási szerzõdést) kötött licencpartnerektõl a hasznosítási díj ellenében átvállalt kötelezõ hasznosítási arányok teljesítését oly módon biztosítja, hogy begyûjtõi és hasznosítói szerzõdést köt a piac ilyen tevékenységet folytató szereplõivel. Ezen partnerek szolgáltatásait igénybe véve teljesíti a Kht. a csomagolási hulladékok a vonatkozó jogszabályok értelmében meghatározott arányú hasznosítását. A hazai szabályok az Európai Unió szabályozásának megfelelõen az egyes anyagtípusokra elõírnak minimális, valamint anyagában történõ hasznosítási kötelezettséget. A csomagolási hulladékok begyûjtése két forrásból valósulhat meg: 1. ipari, kereskedelmi tevékenység során keletkezõ hulladékok, ez esetben koncentrált gyûjtésrõl beszélünk, illetve 2. a szelektív hulladékgyûjtés másik formája a lakosságtól közvetlenül történõ gyûjtés, mely bár arányában egyelõre kis mennyiséget képvisel egyre nagyobb hangsúlyt kap. A rendszerünkhöz csatlakozó koncentrált vagy lakossági szelektív gyûjtést végzõ partnereink az anyagtípusonként külön gyûjtött csomagolási hulladékukat a velünk hasznosítási kapacitásuk felajánlására leszerzõdõ hasznosítókhoz szállíthatják be, ezáltal figyelemmel kísérhetjük a hulladék sorsát. Szerzõdéses kapcsolatainkon keresztül csaknem valamennyi anyagfajta magyarországi hasznosítása megvalósítható. Ez alól csak a színes üveg kivétel, amelynek hasznosítása hazai lehetõség hiányában külföldön történik. Koordinációs tevékenységünknek köszönhetõen a begyûjtött csomagolási hulladék szinte 100%-ban anyagában került hasznosításra. Elenyészõ mennyiséget képvisel az energetikai hasznosítás, amely pedig a fa hasznosításának egyik módja. 2004-ben 39 ipari, kereskedelmi hulladékgyûjtést végzõ céggel álltunk szerzõdéses kapcsolatban, a lakossági szelektív hulladékgyûjtést pedig 24 kisebb-nagyobb régiót felölelõ 24 hulladékkezelõ közszolgáltató biztosította. Az év során a rendszerünkben keletkezett és szelektíven begyûjtött csomagolási hulladékok mind a 8 frakcióban hasznosításra kerültek. 13 hasznosító zárja a kört a hulladékáramunkban, ezek közül a mûanyag kivételt képez oly tekintetben, hogy összetettségének, sokféleségének köszönhetõen külön koordinációt igényel. Ily módon a mûanyagra szakosodott koordináló szervezettel kerülnek közvetlen kapcsolatba (ezáltal velünk közvetett kapcsolatba) a mûanyag hulladékot feldolgozó partnerek. Együttmûködési és hulladékkezelési szerzõdésünk minden partner számára egységesen határozza meg a jogokat és kötelezettségeket. A koncentrált és lakossági begyûjtésre jelentkezõ hulladékkezelõkkel egy-egy évre szóló szerzõdést írtunk alá, amelynek elválaszthatatlan részét képezõ mellékletében szerepeltek az egyedi megállapodások eredményeként begyûjtésre vállalt mennyiségek frakciónként tonnában meghatározva. Ezen mennyiségek a kibocsátás üteméhez viszonyítva év közben növekedhettek, az egész éves leszerzõdött mennyiséget 100 és 105% között teljesíthették begyûjtõ partnereink. Hasznosítói oldalon éves kapacitás meghatározását kértük a rendszerünkhöz csatlakozóktól. 8.2. Lakossági szelektív hulladékgyûjtés kapcsolat az önkormányzatokkal Magyarországon a lakossági szelektív gyûjtésre nem kötelezi törvény az önkormányzatokat, helyi közösségek azonban elrendelhetik a szelektív hulladékgyûjtést az adott közigazgatási területen, melyet ebben az esetben a közszolgáltatónak kell elvégeznie. Az ÖKO-Pannon Kht. te- 20
vékenységének célja szoros együttmûködés kialakítása a helyi önkormányzattal és az általa kijelölt közszolgáltatóval. Ennek érdekében szándéknyilatkozatot írunk alá a település polgármesterével, amelynek értelmében az önkormányzat erkölcsi és politikai támogatását adja a lakossági szelektív hulladékgyûjtéshez. Ezt követve az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdést ír alá az önkormányzat által megjelölt közszolgáltatóval a lakossági szelektív hulladék begyûjtésére. Az így megvalósuló szelektív gyûjtés (hagyományoshoz viszonyított üzemeltetési, indokolt és átlagos) többletköltségeit az ÖKO-Pannon Kht. finanszírozza és az anyagi támogatás mellett népszerûsítõ tevékenységgel segíti elõ a szelektíven gyûjtött hulladék mennyiségének fejenkénti növekedését, valamint a rendszerbe bevont lakosság számának növekedését. 11. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. által koordinált lakossági szelektív hulladékgyûjtés 2004-ben 21
8.3. Begyûjtési és hasznosítási eredmények 12. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. által elért anyagtípusonkénti hasznosítási arány 2004-ben Az ÖKO-Pannon Kht. 2004-ben a kötelezetti oldalon álló partnerek által kibocsátott csomagolásból keletkezõ hulladék kezelését begyûjtõi és hasznosítói által a következõ arányokban teljesítette: Ezzel a közhasznú szervezet az együttes mennyiségre érvényes 2004. évi 45%-os kötelezõ újrahasznosítási arány mellett, az egyes csomagolási típusok tekintetében is minden esetben túlteljesítette mind a 12%-os anyagtípusonkénti hasznosítási arányt, mind az anyagában történõ hasznosítás kötelezõ 25%-os arányát. 13. ábra: A 2003. és 2004. évi begyûjtött és hasznosított csomagolási hulladékmennyiség összehasonlítása (ezer tonna) A 2004-ben keletkezett csomagolási hulladékok kezelését rendszerünkben 39 iparikereskedelmi és 24 kommunális közszolgáltató begyûjtõ végezte, akik év végéig mindösszesen 198,3 ezer tonna hulladékot gyûjtöttek be és adták át feldolgozásra a hasznosítóknak, így a törvényi elõírásokat meghaladó eredménnyel zártuk mûködésünk második évét is. 22
A lakossági szelektív hulladékgyûjtés eddig elért sikerét az önkormányzatok, a hulladékgyûjtõ és hasznosító vállalkozások koordinált együttmûködésének köszönheti. 2004. év végére a szoros együttmûködés eredményeként már több mint 2,1 millió lakost vontunk be a szelektív hulladékgyûjtésbe. A lakossági szelektív hulladékgyûjtés hatékonyságát növelte, hogy 2004-ben a jogszabályi elõírások szükségessé tették olyan hulladékkezelõk bevonását is a lakossági gyûjtésbe, akik nem rendelkeznek közszolgáltatói szerzõdéssel, azonban végeznek szelektív hulladékgyûjtést a lakosság körében. Így a fejenként begyûjtött hulladékmennyiség az év végére elérte a 8 kg/fõ arányt. 14. ábra: A lakossági szelektív hulladékgyûjtésbõl származó csomagolások frakciónkénti összetétele 2004-ben (kg/fõ) Az összesen kezelt 8 frakcióból a legnagyobb arányt a papír képviseli, melyet a mûanyag, majd az üveg, vas, alumínium, és társított anyagok követnek. A fa és a textil csomagolóanyag kibocsátás és begyûjtés arányát tekintve jelentõsen elmarad a többi anyagféleségtõl, az elõírt hasznosítási arányokat azonban itt is sikerült teljesíteni. 23
9. Pénzügyek A második üzleti év a Társaság számára mind a piaci, mind pedig a pénzügyi pozíció erõsödését eredményezte. A 2004. évben a Társaság közhasznúnak minõsített koordináló szervezeti tevékenysége (a továbbiakban koordináló szervezeti tevékenység) mellett állami támogatásból finanszírozott közcélú tevékenységet is végzett. A Társaság közcélú tevékenységét (a továbbiakban közcélú tevékenység) a Környezetvédelmi Minisztériummal kötött Támogatási szerzõdés alapján, a KÖVICE alapból nyújtott támogatás és annak szerzõdésszerû teljesítése felhasználása teszi ki. A támogatási szerzõdés tárgya: termékdíj-köteles csomagolóeszközök hulladékainak begyûjtése és hasznosítása a termékdíj fizetése alól mentesítõ, illetve mentességbe be nem számító mennyiségekre. A közhasznú eredménykimutatásban a koordináló szervezeti tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, költségeket és ráfordításokat a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó megfelelõ sorok tartalmazzák, mert a Társaság ezen tevékenysége a társasági adó szempontjából nem kedvezményezett tevékenység, tehát a képzõdõ adózás elõtti eredmény terhére társasági adófizetési kötelezettség áll fenn. A közhasznú eredménykimutatásban a fent említett közcélú tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, költségeket és ráfordításokat a közhasznú tevékenységhez kapcsolódó megfelelõ sorok tartalmazzák, tekintettel arra, hogy ezen tevékenység eredménye nem képezi a társasági adó alapját. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a közhasznú eredménykimutatásban a fentiekben említett közcélú tevékenységhez kapcsolódó, az A.5. sorban található Egyéb bevétel, továbbá a D.1. sorból a bankköltségek a jogszabályok elõírásainak megfelelve árbevétel-arányosan lettek felosztva a koordináló szervezeti tevékenység és a közcélú tevékenység között. Ezen árbevétel-arányos felosztás következménye a közcélú tevékenység 10 727 eft-os eredménye. Tekintettel arra, hogy a fenti felosztás ugyan a társasági adózás szempontjából jogszabályi elõírás, de nem a valós gazdasági folyamatokat tükrözi, ezért a következõ pontban található Eredmény alakulása 2004. év Terv Tény táblázat a valós bevétel és költségstruktúrát mutatja be azzal a kiegészítéssel, hogy a koordináló szervezeti forrásból finanszírozott közcélú költségek, ráfordítások a koordináló szervezeti tevékenység megfelelõ sorában szerepelnek, hiszen ezeket is a 2004. évi koordináló szervezeti tevékenységnek kellett kigazdálkodnia. 9.1. A Társaság 2004. évi eredményének alakulása A 2004. évben az ÖKO Pannon Kht. cégszinten 71 342 eft adózás utáni eredményt realizált. A közhasznú eredménykimutatás szerint ebbõl - a koordináló szervezeti tevékenységhez kapcsolódik 60 615 eft, - míg a közcélú tevékenységhez kapcsolódik 10 727 eft. A következõ oldalon az Eredmény alakulása 2004. év Terv Tény táblázatban található számok elemzésekor használt fõbb árbevétel és költségsorok az alábbiak: A licencpartnerek részére végzett Hasznosítási megállapodásban rögzített szolgáltatás számlázott értéke teszi ki a Társaság 2004. évi értékesítés nettó árbevételét. A jogszabályokban meghatározott kötelezõ hasznosítási arány elérése érdekében a Társaság begyûjtõkkel és hasznosítókkal szerzõdött, és az általuk végzett szolgáltatások számlázott értékei képezik a begyûjtési és hasznosítási költségeket. Ezen sor tartalmazza az állami támogatás- 24
hoz kapcsolódó begyûjtési és hasznosítási költségeket is. A koordináló szervezeti tevékenység sikeres végzéséhez szükséges továbbá: - PR és kommunikációs tevékenység ezen költségeket a PR költségek tartalmazzák, - továbbá a fenti tevékenységek végzéséhez szükségesek személyi és dologi feltételek szükségesek, melyek költségeit az irodafenntartási költségek tartalmazzák. A kissé veszteséges koordináló szervezeti tevékenység 2004. évi terve ellenére képzõdött eredmény fõbb okai nagyságrendi sorrendben az alábbiak: - A pénzügyi mûveletek eredménye jelentõs eredménytöbblettel zárt. A Hasznosítási és Hulladékkezelõi szerzõdésekben megfogalmazott fizetési feltételeket mind vevõi, mind szállítói pozícióban sikerült a gyakorlatban betartani. A Licenc Partnerektõl negyedév közepén befolyó elõleg stabil pénzügyi pozíciót teremtett a Társaság számára. Továbbá a szabad pénzeszközök lekötése során realizált kamatbevétel is a vártnál kedvezõbben alakult. A fentiek következtében a Társaságnak lejárt, illetve kétes kinnlevõségei nincsenek. - A 15%-os tervhez viszonyított árbevétel növekményt 15%-os növekedéssel követték a begyûjtési és hasznosítási költségek, viszont a mûködés további költségei a tervhez képest csökkentek. Az irodafenntartási költségek 8%-kal, míg a PR költségek 26%-kal a terv alatt teljesültek. Értékesítés nettó árbevétele (hasznosítási díjak ) 3. táblázat: Eredmény alakulása, 2004. évi Terv - Tény (eft) TERV 2004. év TÉNY 2004. év Egyéb bevételek 0 500 462 ebbõl kapott támogatás 0 500 460 Tény-Terv 2004. év Tény/terv 2004. év 2 784 248 3 204 412 420 164 115,1% Begyûjtési, hasznosítási költségek -2 394 301-3 259 323-364 562* 115,2% * ebbõl a kapott támogatás felhasználása 0-500 460 Irodafenntartás - 256 946-237 277 19 669 92,3% PR Ráfordítások - 218 000-161 236 56 764 74,0% Iparûzési adó 0-64 111 ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE - 84 999-17 073 67 926 Pénzügyi mûveletek bevételei 49 286 118 330 69 044 240,1% Pénzügyi mûveletek ráfordításai - 19 600-16 633 2 967 84,9% Pénzügyi mûveletek eredménye 29 686 101 697 72 011 342,6% SZOKÁSOS VÁLLALKOZÓI EREDMÉNY - 55 313 84 624 139 937 Rendkívüli bevételek 0 0 0 Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 RENDKÍVÜLI EREDMÉNY 0 0 0 ADÓZÁS ELÕTTI EREDMÉNY - 55 313 84 624 139 937 Adófizetési kötelezettség 0-13 282-13 282 ADÓZOTT EREDMÉNY - 55 313 71 342 126 655 * a különbség és az index csak a koordináló szervezeti begyûjtési és hasznosítási ráfordításokkal számol, összhangban a 2004. évi tervvel 25
A következõ táblázat mutatja a mûködési költségek egyes elemeinek az értékesítés nettó árbevételére vetített arányát, illetve az összes mûködési költséghez viszonyított arányát. 4. táblázat: A mûködési költségek egyes elemeinek az értékesítés nettó árbevételére vetített aránya, illetve az összes mûködési költséghez viszonyított aránya Összes Mûködési Költség %-ában Árbevétel %-ában Begyûjtési, hasznosítási költségek 87% 87% PR költségek 5% 5% Irodafenntartási költségek 8% 8% Összesen 100% 9.2. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás és a támogatás felhasználásának kimutatása 5. táblázat: A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás (eft) 2003. dec 31. 2004. dec 31. Változás Változás % Saját tõke 348 175 421 367 73 192 121% Jegyzett tõke 64 750 66 600 1 850 103% Eredménytartalék 2 332 283 425 281 093 12154% Lekötött tartalék 0 0 0 Mérleg szerinti eredmény 281 093 71 342-209 751 25% Kötelezettségek 1 374 946 1 674 317 299 371 122% Passzív idõbeni elhatárolások 7 956 22 672 14 716 285% Források összesen 1 731 077 2 118 356 387 279 122% 26
A Társaság vagyoni helyzetében az alábbi fõbb változások történtek a 2004. évben: - A jegyzett tõke növekedett, új tulajdonos megjelenése miatt. - Az eredménytartalék növekedett a 2003. évi mérleg szerinti eredmény átvezetésével. - A mérleg szerinti eredmény tartalmazza a 2004. évi adózott eredményt. - A kötelezettségek növekedtek, annak mélyebb bontását az alábbi táblázat tartalmazza: A Társaság közcélú tevékenységét kitevõ, korábban már említett kapott támogatás összege és a hozzá kapcsolódó begyûjtési és hasznosítási költségek a Társaság fenti táblákban részletezett vagyoni helyzetét az alábbiak szerint befolyásolják: - A szállítói kötelezettség összege tartalmazza a támogatásból finanszírozott begyûjtési és hasznosítási kötelezettségeket, melynek értéke 500 460 eft. - A Mérlegben viszont a Pénzeszközök nem tartalmazzák a kapott támogatás összegét, mivel az 2005. évben, a mérlegkészítés napjáig folyt be. Tehát a fenti táblázatokban lévõ kötelezettségekre a Társaság készpénz állománya és a 2005. április 20-ig beérkezett állami támogatás adja a fedezetet. A táblázatban szereplõ kötelezettségek a Társaság mûködésével kapcsolatban felmerült, határidõn belüli kötelezettségek. A Társaságnak hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségei nincsenek. 6. táblázat: Rövid lejáratú kötelezettségek részletezése a 2004. évben (eft) Megnevezés 2004. dec. 31. Szállítói kötelezettség 1 419 760 Vevõkövetelések K egyenlege 187 678 Vevõktõl kapott elõlegek 4 158 Költségvetési befizetési kötelezettség 17 054 ÁFA elsz. fizetendõ 2005. évben 45.328 Egyéb 339 Rövid lejáratú kötelezettségek 1 674 317 9.3. Az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatás és a támogatás felhasználásának a kimutatása A Társaság 2004. augusztus 25. napján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal Támogatási szerzõdést írt alá. A Támogatási szerzõdés tárgya a 2004. január 1. és 2004. április 30. közötti idõszak vonatkozásában termékdíj-köteles csomagolóeszközök hulladékainak begyûjtése és hasznosítása. A támogatás közcélú környezetvédelmi feladatok végrehajtását hivatott elõsegíteni. A támogatási szerzõdés nem terjed ki olyan csomagolóeszköz termékdíjának fizetése alól mentesítõ, mentességbe beszámító hulladékmennyiségre, melyet a Társaság koordináló szervezeti tevékenysége kapcsán gyûjtött be, illetve hasznosított. A támogatás összege: 500 460 eft, mely a Környezetvédelmi és Vízügyi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésû Célelõirányzatból került finanszírozásra. A támogatás pályázat útján került odaítélésre, a pályázati felhívás neve: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Alap Célfeladatok Pályázati felhívása az egyes termékdíj-köteles termékek hulladékai hasznosításának rendszeres támogatására A Társaság a Támogatási szerzõdésben meghatározott feladatok ellátására hulladékbegyûjtõket és -hasznosítókat bízott meg. 27
A kapott állami támogatás felhasználása az alábbiak szerint alakult: - 2005. április 20-ig a mérlegkészítés napjáig befolyt, a 2004. év könyveiben bevételként könyvelt támogatás: 500 460 eft - Támogatási szerzõdésben meghatározott begyûjtési és hasznosítási feladatok ellátására fordított, 2004. év könyveiben könyvelt költségek: -500 460 eft Maradvány: A Támogatási szerzõdésben foglalt teljes összeg a mérlegkészítés napjáig kiutalásra és felhasználásra is került. Következõ üzleti évre áthúzódó tételek sem árbevétel, sem pedig költség, illetve ráfordítás oldalon nincsenek. Állami támogatáshoz kapcsolódó egyéb költségek (melyeket a koordináló szervezeti tevékenység finanszírozott): - Pályázatírás díja 3 691 eft - Rezsiköltségek 1 314 eft 9.4. Cél szerinti juttatások kimutatása A 9.1. pontban bemutatásra került a Társaság 2004. évi eredményének az alakulása. Mint látható volt, a Társaság mind koordináló szervezeti, mind pedig közcélú tevékenysége kapcsán realizált adózás utáni eredményt. Ezen pont a két tevékenység költségeinek és ráfordításainak az alakulását mutatja be. 0 eft Az állami támogatásból finanszírozott közcélú tevékenység jellemzõje, hogy az államtól kapott teljes összeg a Támogatási szerzõdésben foglalt hulladék begyûjtésére és hasznosítására fordítódott oly módon, hogy a Társaság ezt a feladatot alvállalkozókkal végeztette el. A 9.3. pont azt is kifejtette, hogy ezen felül ezen tevékenységnek pályázatírással és némi rezsivel kapcsolatos költségei merültek fel. A következõ oldalon található táblázatban a pályázatírást a közvetlen költség oszlophoz tartozó megfelelõ sor, illetve a rezsit a közvetett költséghez tartozó megfelelõ sor tartalmazza. Ezen tevékenység a bázisévben nem volt. A koordináló szervezeti tevékenységhez tartozó közvetlen költség és ráfordításelemek tartalmát a 9.1. pontban kifejtettük. A következõ oldalon található táblázat ugyanezen költségelemeket költségnemenkénti bontásban mutatja be. A közvetett költségek a rezsi költségek a két tevékenységre jutó árbevételarányos bontást követõen ezen tevékenységre jutó részét tartalmazzák. A következõ oldalon található táblázat a két tevékenység közvetlen és közvetett költségeit mutatja be költségnemenkénti bontásban. A koordináló szervezeti tevékenység árbevétele 40%-kal növekedett a 2003. évrõl a 2004. évre, míg a költségek és ráfordítások a fenti táblázat szerint 60%-os növekedést mutatnak. Ennek fõbb okai: - Az anyagjellegû ráfordítások 61%-os növekedésének az oka a begyûjtési és hasznosítási költségek növekedését nagyban befolyásoló kötelezõ hasznosítási arány 40-ról 45%-ra történõ emelkedése. - Az egyéb ráfordítások növekedését az iparûzési adó fizetési kötelezettség megjelenése idézi elõ. 9.5. A közhasznú szervezet tisztségviselõinek nyújtott juttatások kimutatása A Társaság vezetõ tisztségviselõjének nyújtott bruttó juttatás: 12 427 eft. A Felügyelõ Bizottság tagjainak 2004. évben számfejtett bruttó tiszteletdíj 3 240 eft. 28
7. táblázat: Koordináló szervezeti és a közcélú tevékenység közvetlen és közvetett költségeinek alakulása a 2004. évben (eft) 2003. év összes költsége Koordináló szervezeti tevékenység 2004. év közvetlen költsége 2004. év közvetett költsége 2004. év összes költsége Változás Változás % Anyag jellegû ráfordítások 1 856 509 2 978 297 8 410 2 986 707 1 130 198 161% Személyi jellegû ráfordítások 104 147 144 666 0 144 666 40 519 139% Értékcsökkenési leírás 12 845 11 657 0 11 657-1 188 91% Egyéb ráfordítások 7 901 71 617 1 587 73 204 65 303 927% Pénzügyi mûveletek ráfordításai 13 083 16 633 0 16 633 3 550 127% Rendkívüli ráfordítások 21 875 0 0 0-21 875 0% Összesen 2 016 360 3 222 870 9 997 3 232 867 1 216 507 160% 2003. év összes költsége Közcélú tevékenység 2004. év közvetlen költsége 2004. év közvetett költsége 2004. év összes költsége Változás Változás % Anyag jellegû ráfordítások 0 504 151 1 314 505 465 505 465 100% Személyi jellegû ráfordítások 0 0 0 0 0 Értékcsökkenési leírás 0 0 0 0 0 Egyéb ráfordítások 0 0 248 248 248 100% Pénzügyi mûveletek ráfordításai 0 0 0 0 0 Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 0 0 Összesen 0 504 151 1 562 505 713 505 713 100% Költségek Mindösszesen 2 016 360 3 727 021 11 559 3 738 580 1 722 220 185% ebbõl pénzben adott támogatás 21 875 8 555-13 320 39% 29
30 15. ábra: Független könyvvizsgálói jelentés
ÖKO-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. Cégjegyzékszám: 01-14-000085 Stat. szám: 18156900-9029-571-01 MÉRLEG (A) összevont (e Ft) MEGNEVEZÉS 2003-12-31 Korábbi évek 2004-12-31 ESZKÖZÖK: I. IMMATERIÁLIS JAVAK 6.033 8.697 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 39.393 33.376 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 45.426 0 42.073 I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK 405.189 619.348 III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK 1.268.304 952.640 B. FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1.673.493 0 1.571.988 C. AKTÍV IDÕBELI ELHATÁROLÁSOK 12.158 504.295 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1.731.077 0 2.118.356 FORRÁSOK: I. JEGYZETT TÕKE 64.750 66.600 - ebbõl visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TÕKE (-) III. TÕKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK 2.332 283.425 V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 281.093 71.342 a. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ( közhasznú tevékenységbõl) 10.727 b. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (vállalkozási tevékenységbõl) 281.093 60.615 D. SAJÁT TÕKE ÖSSZESEN 348.175 0 421.367 E. CÉLTARTALÉKOK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1.374.946 1.674.317 F. KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN 1.374.946 0 1.674.317 G. PASSZÍV IDÕBELI ELHATÁROLÁSOK 7.956 22.672 FORRÁSOK ÖSSZESEN 1.731.077 0 2.118.356 31
ÖKO-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. Cégjegyzékszám: 01-14-000085 Stat. szám: 18156900-9029-571-01 EREDMÉNY-KIMUTATÁS (A) Összköltség-eljárás, összevont (e Ft) MEGNEVEZÉS 2003-12-31 Korábbi évek 2004-12-31 I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 2.280.722 3.204.412 II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE III. Egyéb bevételek 2.022 500.462 ebbõl visszaírt értékvesztés IV. ANYAGJELLEGÛ RÁFORDÍTÁSOK 1.856.509 3.492.172 V. SZEMÉLYI JELLEGÛ RÁFORDÍTÁSOK 104.147 144.666 VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 12.845 11.657 VII. Egyéb ráfordítások 7.901 73.452 ebbõl értékvesztés A. Üzemi (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 301.342 0-17.073 VIII. PÉNZÜGYI MÛVELETEK BEVÉTELEI 79.656 118.330 IX. PÉNZÜGYI MÛVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 13.083 16.633 B. PÉNZÜGYI MÛVELETEK EREDMÉNYE 66.573 0 101.697 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 367.915 0 84.624 X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások 21.875 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY -21.875 0 E. ADÓZÁS ELÕTTI EREDMÉNY 346.040 0 84.624 XII. FIZETENDÕ ADÓ 64.947 13.282 F. ADÓZOTT EREDMÉNY 281.093 0 71.342 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 281.093 0 71.342 32
KETTÕS KÖNYVVITELT VEZETÕ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERÛSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA (e Ft) A tétel megnevezése 2003-12-31 Elõzõ év(ek) helyesbítései 2004-12-31 1. A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (1.+2.+3.+4.+5.) 516.440 2. 1. Közhasznú célú mûködésre kapott támogatás 3. a) alapítótól 4. b) központi költségvetéstõl 5. c) helyi önkormányzattól 6. d) egyéb, ebbõl 1 %... 7. 2. Pályázati úton elnyert támogatás 500.460 8. 3. Közhasznú tevékenységbõl származó bevétel 9. 4. Tagdíjból származó bevétel 10. 5. Egyéb bevétel 15.980 11. B. Vállalkozási tevékenység bevétele 2.362.400 3.306.764 12. C. Összes bevétel (A+B.) 2.362.400 3.823.204 13. D. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1.+2.+3.+4.+5.+6.) 505.713 14. 1. Anyagjellegû ráfordítások 505.465 15. 2. Személyi jellegû ráfordítások 16. 3. Értékcsökkenési leírás 17. 4. Egyéb ráfordítások 248 18. 5. Pénzügyi mûveletek ráfordításai 19. 6. Rendkívüli ráfordítások 20. E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1.+2.+3.+4.+5.+6.) 2.016.360 3.232.867 21. 1. Anyagjellegû ráfordítások 1.856.509 2.986.707 22. 2. Személyi jellegû ráfordítások 104.147 144.666 23. 3. Értékcsökkenési leírás 12.845 11.657 24. 4. Egyéb ráfordítások 7.901 73.204 25. 5. Pénzügyi mûveletek ráfordításai 13.083 16.633 26. 6. Rendkívüli ráfordítások 21.875 0 27. F. Összes ráfordítás (D.+E.) 2.016.360 3.738.580 28. G. Adózás elõtti eredménye (C.-F.) 346.040 84.624 29. H. Adófizetési kötelezettség 64.947 13.282 30. I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G.-H.) 281.093 71.342 31. J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A.-D.) 10.727 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 32. A. Személyi jellegû ráfordítások 33. 1. Bérköltség 66.407 87.817 34. ebbõl - megbízási díjak 204 1.323 35. - tiszteletdíjak 3.240 36. 2. Személyi jellegû egyéb kifizetések 11.526 26.094 37. 3. Bérjárulékok 26.214 30.755 38. B. A szervezet által nyújtott támogatások 21.875 8.555 39. ebbõl: A Korm.rend.16. (5) bekezd. szerint kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, ill. átadott támogatás 33