Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állattenyésztési Igazgatóság 1024 Budapest, Keleti Károly u.24. 02-5/2818/2013 Tisztelt Németh Csaba Igazgató úr! Ügyfelem a Magyar Vizsla Klub Közhasznú Egyesület cím: 2336 Dunavarsány, Petőfi u.5. 2013 április 10.-én pályázatot nyújtott be a NÉBIH-hez, hogy ismerje el a Rövidszőrű Magyar Vizsla vonatkozásában tenyésztő szervezetnek. Tárgyidőben a NÉBIH honlapja szerint nem volt elismert tenyésztő szervezet erre a fajtára. A honlap információja szerint a fajtát megbízási szerződéssel a Magyar Kutyatenyésztő Egyesület gondozta. A 02.5/56-2/2013 számú 2013.03.04.-én kelt megállapodás 1. oldala szerint a megbízás alapja a tárgyidőben hatályban volt 64/1998 (XII. 31.) FVM rendelet 3. (5) bekezdése volt, ami így rendelkezett: A tenyésztő szervezet jogutód nélküli megszűnése vagy az elismerés visszavonása esetén az újabb szervezet elismeréséig a tenyésztő szervezeti feladatokat a tenyésztési hatóság látja el, vagy az átmeneti időszakban a feladat ellátásával más, arra alkalmas szervezetet bíz meg. Tárgyidőben azonban nem arról volt szó, hogy korábbi rövidszőrű magyar vizsla klub elismert szervezet jogutód nélkül megszűnt volna, vagy az elismerést visszavonták volna, hanem arról, hogy még ki sem adták a fajta számára az elismertséget. A Magyar Kutyatenyésztő Egyesület az FVM rendelet 4. (1) második fordulata alapján elismert szervezet. A rendelkezés szerint A kis egyedszámú fajták - amelyek fenntartására önálló szervezet nem alakult meg - fenntartására létrehozott szervezet, fajtacsoporttól függetlenül több fajta fenntartására kaphat elismerést. Az MKE -az alábbi adatokkal szerepel a civil szervezetek névjegyzékében Szervezet neve Magyar Kutyatenyésztő Egyesület Szervezet székhelye (irsz) 2071 Szervezet székhelye (település) Páty Szervezet székhelye (utca, hsz) Várhegyi út 14. Képviselő(k) Farkasháziné Folkmann Zsuzsa Típus Társadalmi szervezet Cél szerinti besorolás Nincs adat Cél leírása az egyesület gyűjtő egyesület. Az egyesülethez tartozó fajták egyesületbe tömörítése, a tagok érdekvédelme, valamint a nemzetközi szervezethez való csatlakozás érdekében az összes olyan fajta gondozása, amely nem rendelkezik elismertetéssel, így
nem tud megfelelni a 64/1998. FVM rendeletnek. A fajták fenntartása, nemesítése, munkára való alkalmasságának megőrzése, küllem és használhatóság szem előtt tartása, és a fajta Magyarországon és külföldön történő népszerűsítése. Az egyesület által gondozott fajtákról eb törzskönyvet vezet és nyilvántartja az adatbázist, megkülönböztető egységes jelzés HUN. Kivitelre szánt ebek export pedigréjének kiadása. A fajtával kapcsolatos kinológiai tudományos kutatás, fajta kiképzésével, küllem bírálatával foglalkozók oktatása, a fajtával kapcsolatos ismeretterjesztés végzése, sportversenyek rendezése. A kulturált kutyatartás szabályainak széles körben való elterjesztése. Szakmai segítése azoknak a fajtáknak, amelyek önálló szervezetté kívánnak pályázni, amennyiben ezt 20 kennel névvel rendelkező, működő tenyésztő ezt igazolni tudja. Állapot Bejelentés alapján módositott Megyei nyilvántartási szám 11000 / 2010 Országos nyilvántartásbeli azonosító 20723 / 2004 Eljárt bíróság neve Fővárosi Törvényszék Határozat száma 60606 / 2004. 7 Jogerőre emelkedés dátuma 2010. 04. 23. 2011 évi beszámoló: Letöltés 2012 évi beszámoló: Letöltés Főszabályként mint az Átv. 21. (3), mint a korábban hatályos FVMr. 4. (1) azt mondja ki, hogy fajtánként egy tenyésztő szervezet ismerhető el. Ettől az Átv. eltérést sem enged, az FVMr. is csak 2004 óta kis egyedlétszámú fajták esetén, amennyiben arra önálló szervezet nem alakult meg engedi meg fajtacsoporttól függetlenül több fajtára az elismerést kiadni. ( Megállapította: 135/2004. (IX. 18.) FVM rendelet 2. (1). Hatályos: 2004. IX. 26-tól.) Ennélfogva az a tény, hogy a fajta gyűjtő egyesületben volt éspedig olyan megbízás alapján, ami a megszűnt etsz-ek esetében volt alkalmazható önmagában nem gátolta ügyfelem pályázatának elbírálását. Ügyfelem 2013 május 23.-án érdeklődött a pályázata iránt, ekkor megkapta a 02.5/1293-2/2013 számú az eljárás felfüggesztéséről szóló végzést, ami arról tájékoztatta, hogy a fajtára korábban már pályázott a Hungária Vizsla Club (HVC) és a Magyar Vizslások
Országos Egyesülete (MVOE). A végzés szerint ítélet arra kötelezte a hatóságot, hogy az eljárás kiindulópontja a HVC kérelmével kapcsolatos döntés kell legyen. A tenyésztési hatóság a HVC kérelmét elutasította, ami ellen a HVC keresetet nyújtott be. Erre tekintettel függesztette fel t.hatóság ügyfelem kérelmének elbírálását a hivatkozott perben hozandó jogerős ítéletig. Ezt követően ügyfelem 2013 november 08.-án újra érdeklődött, amiben azt a választ kapta, a 02.5/2818-2/2013. számú 2013 november 13.-án kelt levélben, hogy t. Hatóság a hivatkozott perben hozott ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, aminek elbírálásáig az eljárás felfüggesztését fenntartja. Hat hónap után ügyfelem az eljárás meghosszabbításáról végzést nem kapott. Tény kérdés, hogy a fajta elismeréséért több egyesület is pályázatot nyújtott be, azonban egyik pályázat sem került elbírálásra. A jogi környezet időközben részben megváltozott, az FVM rendelet hatályon kívül helyezésre került és hatályba lépett a 98/2013 (X. 24.) VM rendelet. Időközben már született jogerős bírósági ítélet, ami az Önök birtokába van. (Fővárosi Közigazgatási s Munkaügyi Bíróság 12.K.33.694/2013/5 Hungária Dobermann Klub felperes. Az ítélet 7.o. 6. bekezdés szerint az egymással versengő kérelmek esetén az állatok tenyésztéséről szóló 1993 évi CXIV. törvény 21. (5) az irányadó, azaz Több szervezet azonos tárgyú kérelme esetén a tenyésztési hatóság az elismerést a szervezet által fenntartani kívánt állatlétszám és a tenyésztési program figyelembevételével adja meg. Az Átv. 20. (3A tenyésztő szervezet elismerésére irányuló eljárás során az ügyintézési határidő 6 hónap, amely egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható. Ügyfelem vonatkozásában a pályázatot 2014 április 10.-ig, el kell bírálni mert a hivatkozott ítélet szerint is ésszerű időn belül kell az ügyeket elbírálni az Alaptörvény XXIV cikkre tekintettel. XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére. A VM rendelet 22. még a már korábban kiadott elismerések vonatkozásában is új elbírálást ír elő, így a felülvizsgálat eredménye érdektelen ahhoz a tényhez képest, hogy t. hatóságnak mindenképpen el kell bírálni az összes kérelmet Ezért indítványozom,
hogy t. Hatóság a felülvizsgálati kérelmét amire hivatkozva a felfüggesztést fenntartja vonja vissza és bírálja el az összes pályázó pályázatát az Átv. 21. (5) rendelkezésének megfelelően összevetve. Az elbírálás szempontjait a VM rendelet 7-8. pontosan tartalmazza, az abban foglaltaknak ügyfelem teljes mértékben megfelel. A korábban már csatolt dokumentumok szerint igazolt, hogy ügyfelem az időközben szövetségnek kijelölt MEOESZ tagja. Csatolom az igazolást, hogy a VM. rendelet 7. (2) szerinti alapszabály módosítást az egyesület közgyűlése elvégezte, azt a bíróságra benyújtotta. A VM rendelet 7. (4) szerint a tenyésztési hatóság a tenyésztőszervezeti elismerésre irányuló eljárása során, munkavizsgára kötelezett fajták esetében kéri ki az Országos Magyar Vadászkamara véleményét: A c. pont ide sorolja a rövidszőrű magyar vizslát is. A VMr. 7. (3) szerint Az Országos Magyar Vadászkamara véleményét 30 napon belül köteles a tenyésztési hatósággal közölni. A véleményezési határidő nem hosszabbítható. Az Országos Magyar Vadászkamara véleménye a tenyésztési hatóságot nem köti. Tekintettel arra, hogy az OMV véleménye a hatóságot nem köti és a NÉBIH nem minősül szakértőnek ebtenyésztési ügyekben Igazságügyi szakértő kirendelését az ügy indítványozom A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (Ket) 58. 1) szerint Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. A tenyésztési Hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hatóság. A 22/2012 (II29) Kr 22. (2) szerint A Kormány a) az állattenyésztési törvényben szabályozott inszeminátor és embrióátültető, b) a Vtv.-ben szabályozott hivatásos vadász tevékenysége, valamint c) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 51/A. -a szerinti szakértői tevékenység tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. Ennélfogva ebtenyésztési ügyekben a NÉBIH-nek szakértői jogosultsága nincs. Igazságügyi szakértő viszont létezik, aki jogosult ebtenyésztési kérdésekben szakvéleményt adni. A Ket. 1. (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által
meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. (2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el. A hivatkozott követelményeknek, t. hatóság az ügyek mielőbbi elbírálásával és független szakértő kirendelésével maradéktalanul eleget tehet. A további jó együttműködés reményében Bp. 2014-02-20 Tisztelettel: Ügyvédi meghatalmazás mellékelve